Uj Szó, 1955. október (8. évfolyam, 236-261.szám)

1955-10-29 / 260. szám, szombat

M SZÚ 1955. október 29. A négy nagyhatalom külügyminiszterei genfi értekezletének első ülése (Folytatás az 1. oldalról.) és nyugodt élete szilárd biztosításának szükségességére, minden erőfeszítést meg kell tennünk, hogy sikert érjünk el az európai biztonság biztosításában, amely valamennyi európai nép létér­deke. A júliusi genfi értekezleten a szovjet kormány javaslatokat terjesztett elő c kérdésekkel kapcsolatban. Nem férhet kétség ahhoz, hogy az ennek meg­felelő megegyezés a legjobban elősegí­tené a béke és az európai biztonság megszilárdítását. A szovjet kormány javasolta, hogy valamennyi érdekelt európai állam és az USA kössenek össz* európai szerződést az európai kollektív biztonságról. A kormányfők elhatároz­ták, hogy szerződési javaslatunkat meg­tárgyalás céljából a külügyminiszterek elé terjesztik. Amint sor kerül e kér« déssel kapcsolatos vitára, a szovjet küldöttség felsorakoztatja érveit a megtárgyalt javaslatok támogatására. A katonai csoportosulások — a biztonság biztosításának fő akadálya Azonban már ma rá kell mutatni ar­ra, hogy az európai biztonság biztosítá­sának útjában a fő akadályt a katonai csoportosulások jelentik. Az Északat­lanti Tömb e csoportosulások kialakítá­sának kezdetét jelentette. Ezek a cso­portosulások egyes országokat mások­kal szembeállítanak és támogatják a lázas fegyverkezést. Fokozzák az új háború veszélyét. A Szovjetunió a katonai csoportosu­lások megszüntetése mellett foglal ál­lást. Ha erre ilyen vagy amolyan ok­ból nem kerülhet azonnal sor, javasol­juk, hogy ez fokozatosan történjék, azonban már most készítsék elő az összes katonai tömbök és csoportosulá­sok megszüntetéséhez vezető utat. A nemzetközi feszültség enyhítésére és az államok közötti bizalom megszilárdí­tására irányuló összes intézkedések összhangban állanak e céllal. Éppen az európai biztonság kérdésé­vel kapcsolatban, amely az európai népekre nézve alapvető kérdés, mér­legelni fogjuk Németország kérdését, amely az európai biztonság alá van rendelve. A Szovjetunió a német prob­lémának az európai biztonság érdekei­vel összhangban való megoldása mellett foglalt és foglal állást, valamint Né­metország egységének békés és demok­ratikus alapokon való felújítása mel­lett. Abból indulunk ki, hogy a német kérdés megoldásánál megbízható biz­tosítékoknak kell kialakulniok, hogy a német militarizmus ne emelhesse fel ismét a fejét és ne veszélyeztethesse az európai népek békéjét és nyugalmát. Németország újraegyesítése kérdésé­nek csupán ilyen megoldása felel meg mind az európai népek, mind pedig a német nép érdekeinek. Ebből következik, hogy a német probléma mérlegelése elkerülhe­tetlenül felveti a kérdést, milyen irányban fog haladni az egyesített Né­metország fejlődése. Vajon Németor­szág militarista állammá válik-e, ame­lyet betagolnak még ezenfelül a nyu­gati hatalmak katonai csoportosulásai­ba, vagypedig Németország békés és demokratikus állam lesz, amely kívül áll minden katonai tömbön és együtt működik a többi államokkal a béke megszilárdításán. Ma, amikor a párizsi egyezmények alapján Nyugat-Németországot gya­korlatilag remilitarizálták és besorol­ták már a nyugati hatalmak katonai csoportosulásaiba, új akadályok kelet­keztek a német probléma megoldásá­ban. A jelenlegi körülmények között a megfelelő megoldást csak fokozatosan, a nemzetközi feszültség enyhítésével Európában, a megbízható kollektív biztonsági rendszer megteremtésével lehet elérni, aminek következménye Németország két részének közeledése és együttműködése lesz. Az utóbbi időben beszélnek arról, hogy az európai biztonság biztosítá­sát és a német probléma megoldását szakaszonként kell megoldani. Ezt a gondolatot nem szabad elutasítanunk, ha segítségünkre lesz az igazi európai biztonság elérésében és Németország egységének békés és demokratikus alapokon való felújításában. Ezeknek a követelményeknek azonban nem fe­lelne meg a német probléma olyan megoldása, ha Németország szakaszon­ként való egyesítésének zászlaja alatt a valóságban szakaszonként felújíta­nák a militarizmust egész Németor­szágban. A militarizmus újjáélesztésé­vel, akár egyszerre, vagy szakaszon­ként történik, nem érthetünk- egyet. Másrészt a jelenlegi körülmények között, amikor két német állam léte­' zik különböző társadalmi rendszerrel, nem lehet a német probléma megol­dását Németország egyik vagy másik része érdekeinek kárára, a Német De­mokratikus Köztársaság szociális vív­mányainak kárára, keresni, amely vív­mányok mérhetetlenül fontosak az egész német nép szempontjából. Egy­általán nem volna reális arra töreked­ni, hogy Németország egyesítését a két rész mechanikus egybeolvasztásá­val érjék el. Ellenkezőleg, abból kell kiindulnunk, hogy a német kérdés megoldása elsősorban maguknak a né­meteknek az ügye. Feladatunk segíte­ni őket ebben, nem pedig bármilyen saját tervet rájuk kényszeríteni. A lázas fegyverkezés — a feszültség egyik fő oka A legfontosabb kérdés, amely előtt értekezletünk áll és amelynek megol­dását valamennyi nép várja, a lesze­relés kérdése. A népek helyesen úgy vélik, hogy a jelenlegi lázas fegy­verkezés a fennálló feszültség és az államok közötti bizalmatlanság egyik fő oka. A lázas fegyverkezés óriási mennyiségű erőt és eszközt vem el a békés országépítéstől, s a népek vál­lára egyre súlyosabb adóterheket és az emelkedő árak terheit rója. Ezt senkinek sem volna szabad le­becsülnie. A népeknek érdeke, hogy azokat az eszközöket, amelyeket most a lázas fegyverkezésre fordítanak, a közjó fokozásának érdekében használ­ják fel, valamint a kevéssé fejlett or­szágoknak és területeknek nyújtandó segély céljaira. A leszerelés kérdésének megtárgya­lásában az a fő feladat, hogy megta­láljuk az utat a lázas fegyverkezés megszüntetésére, az államok fegyve­res erői — szárazföldi csapatok, ha­dihajók és katonai légierők — túlmé­retezett létszámának korlátozására, az atomfegyverek eltiltására és arra, hogy az emberiséget megszabadítsuk az atomháború veszélyétől. Ezt a felada­tot csak akkor lehet teljesíteni, ha elsősorban a nagyhatalmak lényege­sen korlátozzák fegyverzetüket és ha minden lépést megtesznek az atom­fegyverek betiltására, úgyhogy az em­beri szellemnek és technikának ezt az óriási felfedezését, az atomerő fel­használásának módszereit kizárólag békés célok szolgálatába állítsák. Magától értetődik, hogy a fegyverze­tek csökkentésére és az atomfegyve­vek betiltására irányuló intézkedések megvalósítását szigorú nemzetközi el­lenőrzés alá kell vetni és a felügye­let hatásos rendszerét kell felállítani. Nem volna meggyőző dolog azonban az ellenőrzésről és felügyeletről be­szélni és ezzel egyidejűleg folytatni a lázas fegyverkezést, felhalmozni az atom- és hidrogénbombákat, emelni a katonai költségvetéseket. Amint ismeretes, a szovjet kormány ez év május 10-én részletes javaslatot tett a fegyverzetek csökkentésére, az atomfegyverek eltiltására és az új háború veszélyének elhárítására. A szovjet kormány későbbi nyilatkozatai­ban mérlegelte a nyugati hatalmaknak azon hozzászólásait, amelyeknek cél­ja szintén a ' leszereléshez való hoz­zájárulás volt. Mondhatjuk, hogy a Szovjetunió, az USA, Nagy-Britannia és Franciaország most a leszerelés kér­désében jelentős mértékben megegye­zésre jutott számos fontos pontban: a fegyverzetek mennyiségének és a fegyveres erők állományának kérdésé­ben, az atomfegyverek betiltása mód­szereinek és határidejének kérdésében, a nemzetközi ellenőrzés néhány fon­tos szempontjának kérdésében. Meg kell jegyezni azt is, hogy D. Eisen­hower, az USA elnöke, és N. A. Bui­ganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke közötti levélváltás nagy­ban hozzájárult a részvevő felek ál­lásfoglalásának további megviágítá­sához, a leszerelés kérdésének bizo­nyos fontos szempontjaival kapcso­latban. A leszerelés kérdése gyakorlati in­tézkedéseket, megoldást követel. A szovjet küldöttség kész eleget tenni mindazoknak a javaslatoknak, amelyek hozzájárulnak a lázas fegyverkezés megszüntetéséhez, s elősegítik a hala­dást a leszerelés kérdésében. A szovjet kormány ezen az érte­kezleten nagy fontosságot tulajdonít a Kelet és Nyugat közötti kapcsola­tok kérdéséről szóló tárgyalásoknak is, amelyek hozzájárulnak a nemzetkö­zi együttműködés fejlesztéséhez és a kölcsönös megértéshez. Tudatában vagyunk annak, hogy a Nyugat és Kelet közötti kapcsolatok fejlődése akkor jár sikerrel, ha szi­lárd gazdasági alapokon és a nemzet­közi kereskedelem zavartalan fejlődé­sén fog nyugodni. Ezt most akadá­lyozzák a megkülönböztetések a nem­zetközi kereskedelemben, a normális kapcsolatok megsértése a hitel kér­désében és a nemzetközi együttműkö­dés más mesterséges akadályai. Kívánatos volna megegyezést el­érni olyan intézkedésekben, amelyek a nemzetközi kapcsolatok fejleszté­sére irányulnak a kultúra, tudomány, technika terén, a turistaforgalom fejlesztésére, valamint a tapasztala­tok kicserélésére az iparban, mező­gazdaságban és kereskedelemben. Ügy véljük, hdgy e nemzetközi kap­csolatok fejlesztésére nagy lehetősé­gek vannak. Végezetül engedjék meg, hogy an­nak a reményemnek adjak kifejezést, hogy értekezletünk a kölcsönös meg­értésre irányuló törekvésnek és az együttműködésre való készségnek ugyanabban a szellemében fog foly­tatódni, mint amilyen szellemben a kormányfők genfi értekezlete lefolyt, és hozzájárul a nemzetközi feszült­ség enyhítéséhez és a béke megszi­lárdításához. Ha ezen az úton hala­dunk, a népek vágyainak megfelelő pozitív eredményeket érünk el. Pinay francia külügyminiszter beszéde Genf, október 28. (ČTK) — A rend­szeres váltakozás elvének alapján ma Franciaország képviselőjét illeti az a megtiszteltetés, hogy a külügyminisz­terek értekezletének első ülésén el­nököljön. Ezt az értekezletet a négy nagyhatalom kormányfői júliusi érte­kezletének határozata alapján tartjuk. Ez olyan megtiszteltetés, amelynek fontosságát teljesen értékelem és je­lentőségét teljesen tudatosítom. Meg vagyok győződve azonban ar­ról is, hogy az önök segítségével ez a feladatom a legkellemesebb köte­lességgé válik. Először is szeretném köszönetemet kifejezni az Egyesült Nemzetek Szer­yezetének, amely már másodízben a technikailag tökéletesen megszerve­zett nagylelkű vendégszeretetben ré­szesít bennünket. Ezután uraim, ebben a bevezető be­szédemben néhány általános természe­tű megjegyzésre szeretnék szorítkoz­ni a ránkbízott feladatok jellegéről és e feladatok sikeres teljesítésének feltételeiről. Ügy vélem, hogy elsősorban tuda­tosítanunk kell felelősségünket. Sem­miféle okból és egy pillanatra sem engedhetjük, hogy ez a felelősségér­zetünk lazuljon. Júliusban a genfi értekezlet vi­lágszerete mérhetetlen reményeket keltett. A kormányfők, akik emberek, százr milliók sorsáért felelősek — első íz­ben — és lehet, hogy ez történelmi jelentőségű tény — ünnepélyesen ki­jelentették, hogy közös céljuk a jö­vőben kizárni az erő alkalmazását, a nemzetközi kapcsolatokban és kö­zös elszánt akaratuk kiépíteni a szi­lárd alapokon nyugvó tartós békét. Nem elégedtek meg azonban azzal, hogy kitűzték ezt a célt és megerő­sítették ezt az akaratukat. Ezenkívül irányelveket dolgoztak ki, amelyek ma meghatározzák működé­sünk terét és kitűzik a fő irányvona­lat, amelyhez a lehetséges megoldá­sok keresésénél igazodnunk kell. (Folytatás a 3. oldalon.) Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Nemzeti Front Központi Bizottságának jelszavai a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulójára (Folytatás az 1. oldalról) sítsétek és teljes mértékben használjátok ki a gépesítési eszközöket, dolgozzatok a ciklusos grafikon alapján! Gyorsítsátok és javítsátok meg a földtani kutatást, a tervezési előkészítést a szén- és érciparban! 37. Munkások, technikusok és mérnökök, az energetikai ipar dolgozói! Hasz­náljátok fel az országos energetikai értekezlet ösztönzését a technikai színvonal megjavítására az üzemekben és az építészetben! Javítsátok meg a második ötéves tervben a beruházási építkezés előkészítését! Biz­tosítsátok az összes energetikai források üzemzavar nélküli menetét! Gyorsabb ütemben helyezzétek üzembe az új energetikai berendezése­ket! Biztosítsátok folyamatosan az elektromos energiával való ellátást a téli időszakban! 38. Kohászok — munkások, mesterek, technikusok és mérnökök.! Széles­körűen vezessétek be és érvényesítsétek az új technikát! Vezessétek be és mélyítsétek el az üzemen belüli önálló elszámolást! A szocia­lista verseny fejlesztésével fokozzátok és rendszeresen tegyétek gaz­daságosabbé a termelést, teljesítsétek és szárnyaljátok túl a terme­lési feladatokat! Több acélt, nyersvasat és más minőségi terméket köz­társaságunknak! 39. Gépipari dolgozók — munkások és munkásnők, mesterek, technikusok és mérnökök! Váljatok a technikai haladásnak, a munkatermelékenység lényeges fokozásának, a gépipari termelés gyors fejlesztésének fárad­hatatlan harcosaivá, adjatok népgazdaságunknak még több elsőrendű gépet és berendezést! Termeljetek nagy választékban jó minőségű és olcsó termékeket fogyasztóink számára! Idejében elkészült jó minősé­gű termékekkel terjesszétek országunk jó hírnevét a külföldön! A gépipar — egész népgazdaságunk technikai fejlődésének alapja! 40. Vegyiipari dolgozók! Munkások, mesterek, technikusok, mérnökök, ku­tatók és szervezők! Biztosítsátok gazdaságunk részére elegendő meny­nyiségben a jó minőségű termékeket, elsősorban a műtrágyákat és rostokat, a festőanyagokat, a gumitermékeket és a közszükségleti áru­cikkeket! Fokozzátok a technikai fejlődés ütemét! Mindenképpen igye­kezzetek a hazai nyersanyagok komplex kihasználására. 41. Építészeti munkások, mérnökök és technikusok! Szocialista technikával, szovjet tapasztalatokkal a munkatermelékenység és gazdaságosság növe­léséért az építészetben! Minden erőtökkel és eszközzel fokozzátok, gyor­sítsátok és javítsátok a lakásépítést! AZ építészet iparosítása — építésünk gyors fejlődésének és tökéletesítésének útja! 42. Könnyűipari üzemeink dolgozói — textilesek, bőrfeldoigozók, üveg­gyártók! Vezessétek be a termelés új technikáját és technológiáját! . Biztosítsátok az új bérrendszer bevezetését! Harcoljatok a magasabb munkatermelékenységért, a termékek jó minőségéért, a terv egyenletes teljesítéséért! Igyekezzetek a t „kiváló minőségi üzem" cím elnyerésére! 43. Éleimiszeripari dolgozók! Emeljétek az összes élelmiszeripari termékek minőségét és tápértékét! Harcoljatok a termelés gazdaságosságáért, a technológiai fegyelem, a higiénia betartásáért! Készítsétek a dolgozók számára a legértékesebb élelmiszerek nagy vá­lasztékát! Terjesszétek a szocialista munkaversenyt és a példás mi­nőség brigádjainak mozgalmát! 44. Vasutasok! Közlekedési dolgozók! Harcoljatok a gyors, olcsó és biz­tonságos vasúti, autó, vízi és légi közlekedésért! Vezessétek be az új technikát és használjátok fel a legjobb dolgozók tapasztalatait! Biztosít­sátok a téli hónapokban a példás közlekedést! Fokozzátok a közlekedés szakaszán az utasokra fordított gondoskodást! 45. Távösszeköttetési dolgozók! Állandóan emeljétek a posta, telefon, táv­író, rádióhálózat munkájának színvonalát! Gyorsan és megbízhatóan kézbesítsétek a dolgozóknak az újságokat és folyóiratokat! Javítsátok meg a népgazdaságunk, valamint a városok és falvak lakosságának tett szolgálatokat! 46. Erdészeti, fa- és papíripari dolgozók! Biztosítsátok elegendő mennyi­ségben az erdei vetőmagot, gyors ütemben tisztítsátok meg az erdő­ket a hulladékfától! Teljesítsétek idejében a fafuvarozást, fokozzátok ki­termelését a fűrésztelepeken és a cellulóze üzemekben! A technológiai . fegyelem betartásával javítsátok meg a tüzelőanyag és az előgyártott termékek, a papír, bútor- és egyéb termékek minőségét! 47. Földművesek, szövetkezeti tagok és mezőgazdasági dolgozók! Harcol­jatok mezőgazdaságunk minden ágazatának lényeges fejlesztéséért! Ter­meljetek több gabonát, tejet, húst, zöldséget, burgonyát, cukorrépát, repcét, lent és. más mezőgazdasági termékeket! Alakítsatok új EFSZ-eket és a már meglévőket szilárdítsátok meg! Becsület és dicsőség me­zőgazdaságunk új dolgozóinak! 48. Földművesek és szövetkezeti tagok! Használjátok fel a hazai és a szovjet tapasztalatokat! Teremtsétek meg gazdaságaitokban a szilárd takar­mányalapot az állattenyésztési termelés növelése érdekében! Gyorsan fejezzétek be kedvezőtlen időjárás esetén is a burgonya, cukorrépa betakarítását, példásan vessétek el az őszieket és gazdag termésre ké­szítsétek elő a talajt második ötéves tervünk első évében! 49. Szövetkezeti tagok! Az alapszabályzat betartásával és a példás munka­szervezéssel fejlesszétek EFSZ-eitek gazdálkodását — az összes dolgozó parasztok boldog életének biztosítékát! Legyetek jó barátai és tanács­adói a kis- és közzépparasztoknak és győzzétek meg őket a szocialista nagyüzemi termelés előnyeiről a mezőgazdaságban! Nyerjetek meg to­vábbi földműveseket a szövetkezetekbe! Becsület és dicsőség az idei nagyhozamú gazdag termés mestereinek és az állattenyésztésből eredő magas haszon mestereinek! 50. Kis- és középparasztok! Látogassátok a jól gazdálkodó szövetkezeteket, győződjetek meg a szövetkezeti termelés nagy előnyeiről, a mezőgazda­sági gépek és a gépesítés kihasználásának előnyeiről! Lépjetek be az EFSZ-ekbe — váljatok a szövetkezeti tagok nagy családjának tagjaivá! 51. Traktorosok, a gép- és traktorállomások dolgozói! Jó munkával biztosít­sátok a földek magas hozamát és a EFSZ-ek gépesített istállóiban az állatok magas hasznosságát! Segítsétek az egyénileg gazdálkodó kis­és középparasztokat a magas termésért és az állami beadások teljesíté­séért kifejtett igyekezetükben! Fejlesszétek ki a szocialista munkaver­senyt a gépállomások, a traktoros brigádok és az egyes dolgozók között! Fokozzátok a gépesített eszközök és a burgonya, cukorrépa és kukorica megművelését szolgáló technikai berendezések kihasználását! 52. Állami gazdaságok dolgozói! Naponta növeljétek az egyes részlegek gaz­daságosságát, a munkatermelékenységet és a feladatok teljesítésével járó felelősséget! Segítsétek a fiatal dolgozókat a szakismeretek elsajátításá­ban! Törekedjetek a hektárhozamoknak és az állatállomány hasznossá­gának állandó növelésére! Csökkentsétek a növendékállatok elhullásának lehetőségét! Fejlesszétek ki a szocialista munkaversenyt és az üzemen belüli önálló elszámolás bevezetését! Munkahelyeiteken legyetek a leg­jobb gazdák példái! Teremtsétek meg a legjobb fellételeket az ifjúsági brigádok kihasználására a téli időszakban! Fokozzátok a gépesítési esz­közök és technikai berendezések kihasználását és terjesszétek a kulti­vációs munkák gépesítését főleg a burgonya, cukorrépa és kukorica ter­mesztésében ! 53. A tudomány és kutatás dolgozói, a mezőgazdasági iskolák tanárai és ta­nítói, és a mezőgazdasági gyakorlat élenjáró kitüntetett dolgozói! Agro­nómusok, zootechnikusok és állatorvosok! A mezőgazdasági tudománynak és kutatásnak a mezőgazdasági gyakorlattal való kölcsönös együttműkö­désével terjesszétek a szemléltető tanácsadó-szolgálatét az összes FFSZ­ekben és községeinkben 1 Fordítsátok minden erőtöket a mezőgazdasági termelés fellendítésére! Törekedjetek a magas hozamok elérésére és az állatállomány hasznának növelésére! 54. Begyűjtési dolgozók! Naponta harcoljatok a beadások teljesítéséért min­den mezőgazdasági üzemben és a mezőgazdasági termékek minden faj­tájában! Mindennapos munkátokban győzzétek meg a kis- és középpa­rasztokat a közös gazdálkodás előnyeiről és tanácsadótevékenységgel se­gítsétek elő a mezőgazdasági termelés állandó növekedését! (Folytatás a 4. oldalon) \

Next

/
Oldalképek
Tartalom