Uj Szó, 1955. október (8. évfolyam, 236-261.szám)

1955-10-21 / 253. szám, péntek

1955. október 21. UISZ0 5 958 tavaszán Kínában 55 milli ó parasztgazdaság tömörül a földművesszövetkezetekben Mao Ce-tung elvtárs beszámolója a kínai mezőgazdaság szövetkezeti átépítésérői Takarmány kell, még hozzá sok • . . Peking, október 19. (TASZSZ) — Október 17-én valamennyi kínai lap közölte Mao Ce-tung elvtársnak Jú­lius 31-én „A mezőgazdaság szövet­kezeti átépítésének kérdéséről" című beszámolóját, amelyet Kína Kommu­nista Pártja tartományi, városi és já­rási bizottságai titkárainak értekezle­tén mondott. Ez a beszámoló képezte alapját Kína Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága határozatának, ame­lyet 1955. október 11-én a mezőgaz­daságban való kölcsönös együttműkö­dés kérdéséről hozott. Mao Ce-tung megállapította, hogy a vidéki járások egész sorában már tö­meges mozgalom indult a falvak szo­cialista átalakításáért és hogy a kí­nai falvak szövetkezeti átépítésének mozgalma rövidesen kiterjed az egész országra. „Tevékenyen, erélyesen és tervsze­rűen kell irányítanunk ezt a mozgal­mat, nem pedig különféle módszerek­kel fékezni" mondja Mao Ce-tung ... „Röviden, a vezetésnek nem szabad elmaradnia a tömegmozgalom mögött. A tömegmozgalom azonban jelenleg megelőzi a vezetést és a vezetés nem képes lépést tartani a mozgalommal. Ezt a helyzetet meg kell változtatni". Mao Ce-tung továbbá a szövetke­zeti mozgalom történetével foglalko­zott Kínában. 1951 végén Kínában több, mint 300 földműves termelőszö­vetkezet volt. Két évvel később szá­muk már 14 ezerre növekedett, vagy­is két év alatt a 47-szeresre. 1955 júniusában Kínában már 650 ezer szö­vetkezet volt, amelyek 16,900 000 pa­rasztgazdaságod foglaltak magukban. 1955 tavaszán Kína Kommunista Párt­jának Központi Bizottsága határozatot hozott, hogy a termelőszövetkezetek számát egy millióra emeli. „A szocialista iparosítás és a szo­cialista átépítés természetesen nem könnyű" mondja Mao Ce-tung. „A 110 millió egyéni parasztgazdaság kollektív gazdasággá változtatásának és » tech­nikai átalakítások megvalósításának útjában, a mezőgazdaságban számos akadály áll. Nekünk azonban hinnünk kell, hogy pártunk képes lesz a tö­megeket az akadályok leküzdésére mozgósítani." Mao Ce-tung hangsúlyozza, hogy Kína Kommunista Pártja „természe­tesen képes arra, hogy az egész or­szág népét irányítva körülbelül három ötéves terv folyamán lényegében meg­valósítsa a szocialista iparosítást és a mezőgazdaság szocialista átépítését, a kisipari termelés, a kapitalista ter­melés is kereskedelem szocialista átalakítását..." „Hinnünk kell a tö­megekben, hinnünk kell a pártban — ez a két fő alapelv. Ha ezekben az elvekben kételkedünk, semmit sem tu­dunk megvalósítani." „Egyes el- társ&k helytelenül értel­mezik a munkás-parasz'szövetség rendkívül fontos kérdését — folytatja Mao Ce-tung. „Ezt a kérdést csak új alapokon lehet megoldani, vagyis pár­huzamosan a fokozatos szocialista ipa­rosítással és a kisipari termelés fo­kozatos szocialista átépítésével, ha fo­kozatosan megvalósítjuk az egész me­zőgazdaság szocialista átalakítását. Ogy véljük, hogy csakis így szilárdít­hatjuk meg a munkások és parasztok szövetségét. Már most látnunk kell, hogy a kínai falvakon mindenütt ha­marosan megkezdődik a szocialista átalakulás általános fellendülése és ez okvetlenül szükséges. 1958 tavaszán a félszocialista jellegű mezőgazdasági szövetkezetekben 250 millió személy lesz, vagyis 55 millió parasztgazdaság. Ez az egész falusi lakosság felét teszi ki. Ebbon az időben a mezőgazdasági termelés terén már számos körzetben és tartom?nyben teljesen bevégezzük a szocialista átalakítást és az ország különböző területein olyan szövetkeze­te lesznek, amelyek a félszocialista szövetkezetből már szocialista szövet­kezetté váltak. A második ötéves terv első felében, vagyis 1960-ban a me­zőgazdasági termelés félszocialista át­alakításit lényegében bevégezzük." Mao Ce-tung rámutat, hogy az első és második ötéves tervben a fő fi­gyelmet a mezőgazdaságban a társa­dalmi átalakulásoknak szentelik és csupán másodsorban a mezőgazdaság technike' e'látásának. A harmadik öt­éves tervben ugyanolyan figyelmet fognak szentelni a társadalmi átalaku­lásoknak, mint a mezőgazdaság tech­nikai felszerelésének. A mezőgazdaság technikai felszereléséhez az egész or­szágban 4—5 ötéves tervre lesz szük­ség, vagyis 20—25 évre. Hogy ez meg­valósuljon, a feladat teljesítéséért az egész pártnak harcolnia kell. Mao Ce-tung beszámolója végén hangsúlyozza a mezőgazdaság tervsze­rű szövebkezeti átépítésének nagy fon­tosságát, s kiemeli, hogy ezt szilár­dabban kell irányítania Kína Kommu­nista Pártja pártszervezeteinek és a Kínai Ifjúság Ojdemokrata Ligája szervezeteinek." A sokoldalú terve­zés £s a szilárdabb vezetés — mondja a beszámoló végezetül — a mi irány­vonalunk. Köbölkútra érkeztem. Az embert meglepi az a nagy forgalom, amely az állomáson honol. A mellékvágányra állított hosszú sor vagonokba krump­lit, kendert, cukorrépát raknak az em­berek. Ebből is látható, hogy javában tart az őszi kapásnövények betakarít tása. De nemcsak a köbölkútiak ra­kodnak itt, a közeli falvakból ls ide­hordják terményeiket a szövetkezete­sek, valamint az egyénileg dolgozó pa­rasztok. A szövetkezetesok pótkocsi­kon traktorokkal, az egyéni parasztok lovasszekereken fuvaroznak. Naponta mennek az áruval megrakott vagonok Köbölkútról. Amilyen hangos a vasútállomás, a faluban olyan nagy a csend De a ha­tár ugyancsak hangos a dolgozó em­berek beszédjétől, a traktorok doho­gásától. Közvetlen a falu alatt az egyik táb­lán két csoport dolgozik. Az egyik csoport mesteremberekből tevődött össze, alapot raknak betonból. Sziik lett a hely a faluban, új irodahelyisé­geket készítenek, új, modern istállók épülnek a megszaporodott állatállomány szá­mára. A második csoport a takarmé­nyozókból és a mezei csoportban dol­gozókból tevődik össze. Valamivel távolabb az építkezés színhelyétől, siló­takarmányt készítenek. A takarmj­nyozó csoport vezetője, Hógenbuk .La­jos irányítja a munkát. A nagy szecs­kázó gép ontja magából az apróra vá­gott takarmányt. Több, betonból ké­szült gödör már megtelt az ízletes silótakarmánnyal, s néhány nap múlva a többi is megtelik. Bükkönyből, csa­lamádéval keverve, még a nyár folya­mán elkészítettek 625 köbmétert, s most silókukoricát, zöld napraforgót és cirkot silóznak. .Háromszáz köbmé­tert készítenek belőle, több mint a felét már el is silózták. Örül is most, Hošek Václav, a szó­( vetkezet zootechnikusa. Jól végzi munkáját ez a 36 éves nyurga fiatal­ember. Nagy darab földet bejárt, míg idekerült. Oroszországban, Novoro­szi jszkban látta meg a napvilágot, még karonülő volt, amikor Morvaországba került, és fiatal gyerek még, amikor 1928-ban Köbölkútra jön. Ahogy a szövetkezet megalakult, elsők között lépett be. Szereti a pa­Az 1955. év harmadik negyedévének tervteijesítése Magyarországon Budapest, (ČTK). A magyar sajtó közzétette a Központi Statisztikai Hivatal jelentését az 1955. évi nép­gazdasági terv harmadik negyedévé­nek teljesítéséről. A szocialista ipar a harmadik ne­gyedévben a termelési tervet 102,5 százalékra teljesítette és 9,2 százalék­kal többet termelt, mint 1954 azonos időszakában. A harmadik negyedévben az ipar terven felül többek között je lentős mennyiségű feketeszenet, acélt, hengerelt acélt, benzint,. cementet, fú­rógépet. pamutszövetet, gyapjúszöve­tet, és élelmiszeripari cikkeket gyár­tott. A gabonaneműek ez évi termés­eredményei lényegesen kedvezőbbek a múlt évinél, kenyérgabonából 22 szá­zalékkal, árpából 33 százalékkal töb­bet takarítottak be, mint 1954-ben. Az év kezdete óta a mezőgazdaság 4 700 traktort, ebből 1690 univerzál­traktort, több, mint 2800 traktorekét és más mezőgazdasági gépeket kapott. Az aratás munkáját az állami gazda­sagokban a vetésterület 82 százalékán géppel végezték, a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekben az aratás gépe­sítése meghaladta a 60 százalékot. raszti munkát, de különösen az állato­kat. Nem jártak rosszul a szövetkeze­ti parasztok, amikor őt jelölték az is­kolára. Jó zootechnikusa lett a szö vetkezetnek. Keze alatt alig hull el egy-egy állat, annyira gondosan kezeli. Hogy a hasz­nosság ez ideig mégsem volt kielégí­tő, az nem az ö hibája. Hiába harcolt takarmányföldekért' az állatok részére, a szövetkezet vezetősége meg sem hallgatta. A nagy mennyiségű állatál­lomány számára csak a szántóterület 8 százalékát jelölték ki takarmányok alá. így kevés is, rossz is volt a ta­karmány. Drágán termelték a húst, a tejet, a hasznosság alacsony volt. Jó takarmányra pedig nem volt pénze a szövetkezetnek. Az állatokból, amiből a legtöbb bevételnek kellett volna lennie, a legkevesebb jött a közösbe. Ala­csony volt a tejhozam, nagyon csekely a súlygyarapodás. Alig másfél literes volt az átlagos napi tejhozam, s a gondozók a hízósertéseknél még 20 dekás súlygyarapodást sem tudtak el­érni naponta. Ezt a hiányosságot a szövetkezet tagjai érezték a legjob­ban. A múlt esztendőben 8 korona volt az előleg egy munkaegységre, s a zárszámadásnál csak 3 koronát tudtak biztosítani a munkaegységekre. Ha az állattenyésztés is olyan lett volna, mint a növénytermesztés, a jövedelem a kétszeresénél is magasabb lehetett volna. Tavaly azután belátta a szövetkezet vezetősége, hogy igaza van a zootech­nikusnak. Takarmány kell, méghozzá sok, különben megint csak rá fognak f'zetni az állattenyésztésre. Ekkor ha­tározták el, hogy 23 százalékát a szántóföldnek takarmányfélékkel ve­tik be. Egészen júniusig így is nehéz volt a helyzet az állatállománynál, at­tól fogva azonban egyre jobbak az eredmények. Ma már több mint 3 lit. átlagos a napi tejhozam a 106 darab fe­jőstehénnél, annak dacára, hogy 26 tehenet nem is fejnek. Tizenötnek borja van, tizenegytől pedig a napok­ban várnak. Ha ezek az állatok mind fejősek lesznek, meglesz az átlagos napi tejhozam 5,5 liter. Még ebben az évben elérik ezt az emelkedést. Az anyakocáknál és hízósertéseknél is egyre jobbak az eredmények. Mindéit a bőséges és jó minőségű takarmáJiy eredményezte. Most már nemcsak nincs ráfizetés, hanem hatalmas jövs­delme van a szövetkezetnek az állat­tenyésztésből. Ez a jövedelem nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ez idén 16 korona előleget fizetnek a munkaegységekre, s a zárszámadás* kor is jut legkevesebb 8—10 korona munkaegységenként. Ezt eredményez­te az észszerű gazdálkodás, az állat­tenyésztés fejlesztése. „Megint csak ott állnánk, ahol a múlt években, hogy ráfizetnénk az ál­latokra, ha csak a szántóföldek nyolc százalékán termelnénk takarmányokai — szögezi le a zootechnikus. — Ré­gen be kellett volna lá'nía a sitKetko­zet vezetőségének, hogy a jövedelem fő forrása az állattenyésztés — teszi még hozzá röviden. Azután büszkén dicsekszik, hogy most már nem fél a takarmányhiánytól. Itt a ki­lenc kazal szálastakarmány, amelyek­ben számítása szerint több mint 30 vagon lucerna és széna van. Szemes­takarmány is maradt bőven, szép ter­més mutatkozik még a kukoricából Is. Mindezeken felül itt a sok sllótakar­mény is, részint már készen, részint előkészületben. De milyen silótakarmányt! Nem csu­pán száraz kukoricából, mint tavaly­Eddig már ezer köbmétert készítettek bükkönyből, csalamádéból, silókukori­cából, zöld napraforgóból és cirokból. Még ezután elsilóznak 1600 köbmétert kukoricaszárból, répaszelettel, fejjel és apró takarmányrépával keverve. Ezek szerint az idén kétszerannyi siló­takarmányt készítenek, mint tavaly. Minden szarvasmarha száméra jut hét köbméter jó minőségű silótakarmány. Ilymódon a fejősteheneknél a tél fo­lyamán is emelni lehet a tejhözamot. A szövetkezetben megvannak az alap­feltételek arra, hogy pártunk Központi Bizottságának az állattenyésztés fej­lesztésével kapcsolatos legutóbbi ha­tározatát valóra váltsák. Halász Ambrus Egy kép a szinnai szövetkezet életéből A francia sajtó a Faure-kormány bizalmi szavazásáról Párizs (ČTK). A Faure-kormány bizalmi szavazásának eredménye a párizsi sajtó hírmagyarázóinak fő té mája. „A vita megmutatta — írja a l'Hu­manité —, hogy az algériai kérdés egészében továbbra is megoldatlan marad." A ľ Express című lap azon * nézeten van, hogy „a közvélemény túl nyomó többsége a szavaz6s eredmé­nyét bizonyos meglepetéssel fo­gadja. Hisz a kormány bebizonyítot­ta gyengeségét és tehetetlenségét. A lap továbbá rámutat, hogy a szavazás eredménye semmit sem változtat azon, hogy Franciaország Észak-Afrikában az eddigi legsúlyosabb válságot éli át, és szó van újabb tartalékos évfolya­mok behívásáról. Számos lap, közöttük a Combat és n Liberation rámutatnak, mily zavart idézett elő, hogy a miniszterelnök, aki hosszú ideig arra törekedett, hogy a szocialisták legalább is tartózkodja­nük a szavazástól, az utolsó pillanat­ban kénytelen volt a jobboldali kép­viselőknél támogatást keresni, mivel a szocialisták ellenzékbe mentek át. Végezetül a jobboldali képviselők sza­vazása mentette meg a kormányt. A kassai járási -pártbizottságon Kótay Ferenc elvtárs hívta fel figyelmemet, hogy Szinna 27 va­gon árpát adott az országnak terven felül. Kimentem Szinnára. A faluban aztán megtudtam, hogy nemcsak a gabonafélékből, hanem egyéb mezőgazdasági termékekből is példásan teljesítik a beadást a szín­naiak. Augusztus végéig az egész év­re szóló 126,060 liter tej helyett 139,310 liter tejet adtak már az or­szágnak. Jól állnak a marha- és ser­téshús beadásával is. A tíz taggal alakult szövetkezet 26 tehénből és hat lóból álló vagyona ma kétezer ' hektáros gazdasággá nőtt, állatállománnyal, gazdasági épü­letekkel, felszereléssel. Ez idén a te­hén- és sertésszaporulat 20 százalé­kos. Két sertés-, egy marhaistállót és 50 vagon termény elraktározására alkalmas magtárt építettek. A puszta számok nem mindig feje­zik ki egy szövetkezet belső életét. Ezért igyekszem a számok mögé lát­ni. Munkaerkölcsről, együttműködés­ről szeretnék megtudni valamit. J ámbor Istvánnal beszélgetek az irodában. A könyvekhez nyúl, s ez alapon olyan válaszokat ad, ame­lyekből mindenre lehet következtet­ni; onnan sorolja fel: Az üzemekből 36 ember tért vissza. Az átlagos mun­kaegység augusztus 31-ig férfiaknál 400. Egység-érték 18 korona, 4 kg tertnészetbeni. Reális számítás szerint az év végéig 22 korona lesz az egy­ség értéke. Spak József 796, Cédra Ferenc feleségével 1024, Makó Berta­lan fiával 948, Rencsik József má­sodmagával 833 njunkaegységet sze­reztek augusztus végéig. Ifj. Varga János földnélküli, Sinovicky István 3 hektárral csak nemrégén léptek be a szövetkezetbe. Ma saját házukban laknak. Ez évben 28 családi házat építettek a tagok. Berendezés, bútorok, rádió, varró- és mosógépek rendszeres vá­sárlása, a tagok jóléte mindennél töb­bet mond. Ez magyarázza meg a jó összhangot, elégedettséget. A földek ez évi hozamai Kovács -ŕ*- Pál agronómus és kollektívá­ja lelkiismeretes, tervszerű, az újat, jobbat kereső munkáját dicsérik. Ter­ményből a múlt évi 103 vagon he­lyett tddig 165 vagonnal takarítottak be. Kukoricájukat, krumplijukat mind ,négyzetesen ültették. Tavaly 17, ez évben 25 mázsás a kukorica hektár­hozama. A félkorai krumpli 140 má­zsájávalfizetett. Cukorrépából 240 má­zsa volt a tervük, előreláthatóan 300 mázsát hordanak be. A kombájn 360 hektáron aratott. Önköltségben 40 százalékot takarítot­tak meg. Egy szál szalma sem maradt a kombájn után betakarítatlanul. A bőséges istálló- és műtrágya, a he­lyes vetésforgó nagyobb hozamot eredményezett. Minden perc hasznosí­tása, a kedvvel végzett munka ered­ményei mázsákban, vagontöbbletekben tükröződnek vissza. Most gyümölcsö­süket fejlesztik, az 1800 darab két­éves gyümölcsfa, további jövedelem növekedését biztosítja. Búcsúzunk, de Kovács Pálnak még van valami mondanivaló ja. £zer köb­méter silójuk van, melynek 10 szá­zaléka krumpliszár. Az eddig értékte­len szárakat az önkötöxó kévébe köti, majd elsilózva nagyon jó takarmány, lesz. Szükségesnek tartja erre felhív­ni a szövetkezetek figyelmét. \l em tudom, milyen értékes a L ' krumpliszár. De oolami nagyon •imberit, nagyon újat látok abban, hagy Kovács agronómus nemcsak a maga szűk portáját nézi, hanem to­uábblát és érdekli az egész ország mezőgazdasága. Ez már az új em­bertípus. Stein Jenő. Marcelházán a takarmány ­alap kiszélesítésével emelik az állatok hasznosságát Marcelházán az ógyallal járás egyik legjobb szövetkezete működik, éspedig nem véletlenül, hanem a közös gaz­dálkodásba tömörült kis- és közép­földművesek szorgalmas munkájának eredményeképpen. Pártunknak az ál­lattenyésztés fejlesztésére irányló ha­tározata nagy visszhangot keltett a szövetkezet tag jai közt, akik úgy dön­töttek, hogy feltöltik és kiegészítik az állatállományt, fokozzák a tejho­zamot es kiváló minőségű sílótakar­manyt készítenek.. Feladataikat és vállalásukat többé-kevésbé kielégítően teljesítik. Hiszen a tejhozamban ál­landó emelkedés tapasztalható, növe­kedik a sertésállomány is. Jelenleg 5.5 literes tejátlagot könyvelnek «1. Nagy fordulat állt elő a szövetkezet­ben a takarmánytermelésben is. Míg tavaly alig volt silótakarmányuk, ez­idén több mint 500 köbmétert silóz­ták. Fontos a gyakorlat is Hi Jó mezőgazdasági szakemberek akarunk lenni, akkor nem elégedhe­tünk meg azzal, amit a szakiskolákban tanáraink előadnak az órákon, ha­nem nagy súlyt kell helyezni az isko­lában tanultaknak a gyakorlati élet­ben való alkalmazására. Ezt « célt szolgaija az iskolánkhoz tartozó gaz­daság is. A mezőgazdasági iskolákhoz tartozó 200 hektáros gazdaságon a Uinulók mint munkások dolgoz­nak. Itt valósítják meg gyakor­latban mindazt, amit az Iskola pad­jában megtanultok. A gyakorlati mun­kákon az őszön a mi iskolánkból a III. B. és a IV. osztály tanulói vettek részt. Az iskola hallgatói ezeken a gyakor­latokon bebizonyították, hogy tudásu­kat az életben is tudják érvénye­síteni. Buda Ferenc, « Surány.

Next

/
Oldalképek
Tartalom