Uj Szó, 1955. október (8. évfolyam, 236-261.szám)

1955-10-19 / 251. szám, szerda

Világ proletárjai egyesüljetekl SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. október 19. szerda 30 fillér VIII. évfolyam, 251. szám A gépek teljes kihasználásával gyorsítsuk meg az őszi munkákat Október második felébe léptünk, az idő ugyancsak előrehaladt. A gondos, előrelátó gazda ilyenkor már maga mögött tudja az őszi munkák nagyját, mert hiszen lehet az időjárás egy-egy nap bármi­lyen kedvező is, senki sem tudja, hogy a derült, napos időt mikor váltja fel egy hosszantartó őszi esőzés, s ezt követően mikor kö­szöntenek be a fagyok, a hó, a tél. Éppen ezért, ha valamire találó és helytálló a közmondás, amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra, akkor ez ezerszeresen érvényes az őszi munkákra. Különösen meg­szívlelendő 5z idén, mivel az őszi kapások kései érése miatt össze­torlódtak és megkéstek az őszi munkák és — tegyük hozzá újra — semmi biztosíték nincs arra, hogy az időjárás is alkalmazkodni fog ehhez a késéshez. Nem, rop­pant naiv és káros dolog lenne ilyen elképzelésekben ringatni magunkat, és arra, hogy a munka­torlódás ellenére is minden mun­kát idejében és jól elvégezzünk, csak egy biztosíték van: minden erőt munkába kell állítani és a nap minden percét fel kell hasz­nálni az őszi munkák elvégzésére. Feltesszük a kérdést: mindenütt csatasorba állították-e a rendelke­zésre álló erőket és felhasznál­nak-e minden percet az őszi mun­kák elvégzésére? Sajnos, nemmel kell válaszolnunk. Nem mondhat­juk el különösen a traktorállomá­sokról, hogy a rendelkezésükre ál­ló erők teljes bevetésével dolgoz­nának és gazdaságosan kihasznál­nák az időt, holott döntő mérték­ben éppen az ő munkájuktól függ, az őszi munkákat mikor és hogyan tudjuk befejezni. Miben mutatko­zik meg a traktorállomások mun­kájának • elégtelensége? Elsősor­ban is a traktorok, a gépek nem kielégítő kihasználásában és ab­ban, hogy jelentős számú traktort, bár körmükre égett az őszi szán­tás-vetés, más, kevésbé fontos munkával, például fuvarozással foglalnak le. Csak magában Szlo­vákiában 500 traktor fuvaroz, és mintegy 300 traktor kihasználatla­nul hever, illetve ezek munkájá­ról a traktorállomások nem tud­nak számot adni. Megengedhető 67? Megengedhető, amikor a búzá­nak jelentős része még zsákban van, száz és ezer hektár föld, melybe őszi vetés kerül, még szántatlan és az őszi mélyszán­tást az ország jelentős részében még jóformán meg sem kezdték, ugyanakkor 800 traktor ne dolgoz­zék a földeken? Nem sokkal jobb a helyzet más gépek kihasználása terén sem. Bár az őszi kapásnövények, a krumpli, a kukorica és a cukorrépa betaka­rításában igen nagy a lemaradás, és ez késleltetőleg hat a többi munkákra, a szántásra és a vetés­re is, ennek ellenére a krumpli­szedőgépeknek és a répakombáj­noknak alig háromnegyedrésze dolgozik a földeken. Igaz, hogy a krumpliszedőgépektől és a répa kombájnoktól több szövetkezet tagsága egyrészt maradiságból, másrészt „takarékosságból" húzó­dozik. Feltehető azonban a kérdés, hogy a traktorállomások vezetősé­gei, agronómusai, de elsősorban is a pártszervezeteik és kommunista traktorosok megmagyarázták­e a szövetkezeti tagoknak ezeknek a gépeknek az előnyeit és azt, hogy nem akkor takarékoskodnak, ha minden munkát a saját erejükre támaszkodva akarnak, elvégezni, hanem akkor, ha igénybevéve a traktorállomás segítségét, mielőbb betakarítják a kapásnövényeket. Súlyos hiba a traktorállomások munkájában az is, hogy mind ez ideig a traktoroknak csak egészen kis része, alig több mint egytizede dolgozik éjjeli műszakban. Ezen a helyzeten sürgősen változtatni kell és mindenütt meg kell teremteni a feltételeket arra, hogy a trakto­rok éjjel is dolgozzanak. Azt jelentik-e az itt felhozott példák, hogy a traktorállomások munkáját most, az őszi munkák során csak a hibák, az elégtelensé­gek jellemzik? Egyáltalán nem! Számos olyan traktorállomás, bri­gád és traktoros van, akik az idő­járás okozta nehézségek ellenére is kiváló eredményeket értek el és döntő részük van abban, hogy sok szövetkezet földjén kisorolt már a búza, betakarították a kukoricát, a répát és megkezdték már az őszi mélyszántást. De éppen az élenjá­rók példamutató munkája jogosít fel a traktorállomások munkájá­ban mutatkozó hibák és elégtelen­ségek éles felvetésére, s mutatja meg annak lehetőségét is, ho, mindenütt lehetne jobban és en ményesebben dolgozni. Mi a feltétele annak, hogy a traktorállomások zöme felzárkóz­zék az élenjárók nyomába? Az, hogy a traktarállomások pártszer­vezetei éljenek a pártalapszabály­zatban biztosított ellenőrzési jo­gukkal, éljenek a felvilágosító és meggyőző szó erejével, és ne en­gedjék, hogy az állomás munkájá­ban fellelhető hibák állandósulja­nak és tovább nőjenek. A pártszer­vezetek felelősek azért, hogy min­den traktor, minden gép teljes ka­pacitással dolgozzék és hogy a legsürgősebb munkát, a szántást és a vetést végezzék. Gondoskod­janak a traktorállomások pártszer­vezetei a kommunista traktorveze­tők és gépkezelők helyes elosztá­sáról, arról, hogy minden trakto­rosbrigádra, minden munkahelyre kerüljön kommunista, aki helytál­lásával, példamutatásával magá­val ragadja a többieket is, és az őszi munkák idejében való elvég­zésével lerakják az alapaját a jövő évi jó termésnek. Határidő előtt A Gesztetei Állami Gazdaság mégezév elején ls igen rossz képet mu­tatott. A faluban csaknem minden gazda — ha az EFSZ megalakításáról volt szó — odavetette, hogy nem jó a közös gazdálkodás, nézzük csak az állami gazdaságot, gaz terem a földjein. Voltak olyanok is, akik azzal magyarázták az eredménytelen gazdálkodást, hogy rossz a talaj. Pedig hát a valóság az volt, hogy nem állt megfelelő szakember a gazdaság élén. Ez' év március 12-én a gazdaság vezetését Seszták Sándor vette át, aki ezelőtt a szabadkai gazdaságban dolgozott. A gazdaság új vezetőjét nagy felfordulás fogadta. Seszták Sándor azonban nemrégen végezte az egyéves gazdasági iskolát, s az iskolában tanultakat a gyakorlatban is ér­vényesítette. Az ő tudásának köszönhető, hogy az eddig csak gazt termő 37 hektár területen most 20 vagon sSlótakarmányt termesztettek. Kukoricatermésük is igen lónak ígérkezik. A malom melletti dűlőben lévő 5 hektáros területről például a tervezett hektáronkénti 30 mázsa helyett 64 mázsát takarítanak be. Az állami gazdaság dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója tiszteletére vállalták, hogy napi munkájukat 150 százalékra teljesítik, amivel az agrotechnikai határidőt ióval megrövidítik. BÁLINT LAJOS, Détér. A mai számban: A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐ TA­NÄCSÄNAK KÜLDÖTTSÉGE A BESZTERCEBANYAI ÉS A KASSAI KERÜLETBEN (2. old.) Ottó Grotewohi a Saar-vidék kér­déséről (5. old.) A vegyiipar, tudomány és technika általános fejlődéséért (3. old.) A gyógyítás eszközei (4. old.) A Szovjetunió fölényes győzelme Münchenben. A hét súlycsoportból négyet nyertek a szovjet súlyeme­lők (6. old.) — En is segítek szüretelni — mondja nagy komolyan Bányász Lidike Nagykérröl. Bányász Imre a „Rövid szőlő" hegyoldalban már megkezdd te a szüretet. Sőgorság, komaság és a kis Lidike .segítségével" gyorsan halad a vidám munka. A Szlovák Nemzeti Tanács ülése A Szlovák Nemzeti Tanács kedden, október 18-án rendes ülést tartott. Az ülésen megtárgyalták a Szlovák Nemzeti Tanács törvényjavaslatát a tanítók és az iskolai dolgozók tovább­képzésének egységes rendszeréről az állami természetvédelemről. A Szlovák Nemzeti Tanács ülésén részt vettek dr. František Kahuda iskolaügyi miniszter, a kitüntetett ta­nítók és más iskolai dolgozók. Az ülést Irena Ďurišová, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke nyitotta meg. Tolmácsolta a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőinek afeletti örömét, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsának kül­döttsége ellátogatott Szlovákiába, ahol u nép mindenütt szeretettel üdvözölte­Bamutatott Csehszlovákia és a Szovjet­unió legfelsőbb államhatalmi szervei kapcsolatai elmélyítésének jelentősé­gére. Viktor Fucshs képviselő előterjesz­tette a kulturális, művelődési, jogi, gazdasági és költségvetési bizottságok közös jelentését a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a tanítók és az iskolai dol­gozók továbbképzéséről szóló tör­vényjavaslatával kapcsolatban. Viktor Fuchs képviselő beszámolója után dr. František Kahuda iskolaügy! miniszter, Ernest Sýkora skolaügyi megbízott iskoláink tanítóinak külde­téséről beszélt a szocialista nemzedék nevelésében. AZ IDŐ SÜRGET Gyorsan halad a répa betakarítása A farkasdi szövetkezetesek az elsők között láttak hozzá a vágsellyei já­rásban a cukorrépa betakarításához. Ebben a munkájukban a vágsellyei traktorállomás répakombájnnal sie­tett segítségükre. Jórészt ennek kö­szönhetik tehát, hogy a 120 hektár cukorrépából már csak 30 hektár van a földben, amit két-három nap alatt szintén kiszednek. A nagy cukorrépatáblákon teherau­tók, pótkocsik és lovasszekerek ra­kodnak. Naponta 10 vagon répát szál­lítanak és raknak be. Ahogy a cukor­répát elszállítják a földekről, megje­lennek a traktorok és szántanak. Már két táblát fel is szántottak és előké­szítették a búzavetés alá. -ha­Befejezték a kukorica törését A királyhelmeci járás EFSZ-ei és állami gazdaságai már elvégezték a kukorica betakarítását. A dohány is pajtákban szárad és már végzik a cukorrépa szedését. A fejszési és szomotori gazdaságból naponta 5 va­gon cukorrépát szállítanak be. Két répaszedőkombájn dolgozik, s napon­ta két hektárnyi cukorrépát takarít be egy-egy kombájn. Az állami birtokok dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulója és a CSSZBSZ hónap tisz­teletére kötelezettséget vállaltak, mind a vetést, mind az őszi kapás­növények betakarítását határidő előtt végzik el. Palágyl Lajos, Királyhelmec Emberemlékezet óta nem volt ilyen jó burgonyatermés A nagybalogi szövetkezetesek négy­zetes-fészkesen ültették s egész idő alatt gondosan ápolták burgonyájukat. Meg is látszik most a jó munka, mert o'yan bő termést takarítanak be a szövetkezet tagjai, amilyen ember­emlékezet óta nem volt ilyen: hektá­ronként 150 mázsát. Réti István, Rimaszombat Az EFSZ-ek élenjárnak a burgonyabeadásban Régen volt olyan gazdag burgonya­termés a vágsellyei járásban, mint ez idén. A szövetkezetek, az egyénileg dolgozó parasztok egyaránt szép ter­mést takarítanak be. A vágsellyei szö­vetkezetek 220, a negyedlek 200 má­zsás átlaghektárhozamot értek el. Negyeden volt olyan tábla is, ame­Iyik hektáronként megadta a 400 má­zsát. Még nem minden szövetkezet és egyénileg dolgozó paraszt adta be az előírt mennyiséget, a járás mégis ok­tóber 14-én száz százalékra teljesí­tette begyűjtési tervét. Ez elsősorban a szövetkezeteknek köszönhető, ame­lyek közül többen 200 százalékra tel­jesítették beadási kötelezettségüket. A gesztetei egyénileg dolgozó parasztok elvetették az őszieket Az Idén kedvező volt az időjárás tt őszi szántás-vetésre. Ez elősegítette a gesztetei egyénileg gazdálkodó parasz­tokat is, hogy az öszi munkákat Ide­jében elvégezhessék. A jó időn kívül a traktorállomás Is nagy segítséget nyújtott az egyénileg gazdálkodóknak úgy, hogy Gesztetén az egyéniícg gaz­dálkodó parasztok az őszi v<stést be­fejezték. (Levelezőnktől) EGY KISERLE1I 1 ELEPEIM Azt hihetné az olvasó, hogy az ilyen cím után lombikokkal, üvegcsö­vekkel teletűzdelt, fehérköpenyes ta­nársegédtől nyüzsgő laboratórium le­írása, vagy legalább is a kísérleti nyu­lakkal végzett ismertetés következik a tudományos kutatóintézet valamely telepén. A félreértés elkerülése vé­gett szükségesnek tartom előrebo­csátani, hogy másféle kísérleti telep­ről van szó. Olyanról, amelyen a lom­bikok helyett emelődarukat, fehér­köpenyes tanársegédek helyett pedig betonozó munkásokat találunk. A fe­hér csempékkel kirakott laboratórium szerepét itt egy háztelek tölti be. Rö­viden: egy újfajta építkezési módszer első próbálkozásairól akarunk az aláb­biakban hírt adni az olvasónak és megismertetni vele a technikai fejlő­dés további lehetőségeit egy olyan munkaterületen, mint az építőipar. « * • Az előregyártott alkatrészekből épü­lő házakról már bizonyára mindenki hallott. Az első szlovákiai házalkat­részeket gyártó üzemről többszőr ad­tunk hírt lapunkban is. Az új mód­szer azonban mindig új munkaszerve­zést is kíván. Ha gépekkel dolgoz­nak, másképpen kell előlit ani az em­bereket is, össze kell hangolni minden munkamenetet. Mert — ha már az építkezésekről beszélünk — hiába fe­deznek fel az újítók egy olyan tégla­rakási módszert, amellyel mondjuk 10-szer annyi téglát lehet rakni, mint eddig, ha a téglaszállítás nem gyor­sul meg és nem kalitkában, daruval emelik fel a téglákat az első emeletre, hanem kézzel egyenként dobálják fel. Az eddig nálunk sohasem alkalma­zott panel építkezési módszer beve• (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom