Uj Szó, 1955. október (8. évfolyam, 236-261.szám)
1955-10-19 / 251. szám, szerda
Világ proletárjai egyesüljetekl SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. október 19. szerda 30 fillér VIII. évfolyam, 251. szám A gépek teljes kihasználásával gyorsítsuk meg az őszi munkákat Október második felébe léptünk, az idő ugyancsak előrehaladt. A gondos, előrelátó gazda ilyenkor már maga mögött tudja az őszi munkák nagyját, mert hiszen lehet az időjárás egy-egy nap bármilyen kedvező is, senki sem tudja, hogy a derült, napos időt mikor váltja fel egy hosszantartó őszi esőzés, s ezt követően mikor köszöntenek be a fagyok, a hó, a tél. Éppen ezért, ha valamire találó és helytálló a közmondás, amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra, akkor ez ezerszeresen érvényes az őszi munkákra. Különösen megszívlelendő 5z idén, mivel az őszi kapások kései érése miatt összetorlódtak és megkéstek az őszi munkák és — tegyük hozzá újra — semmi biztosíték nincs arra, hogy az időjárás is alkalmazkodni fog ehhez a késéshez. Nem, roppant naiv és káros dolog lenne ilyen elképzelésekben ringatni magunkat, és arra, hogy a munkatorlódás ellenére is minden munkát idejében és jól elvégezzünk, csak egy biztosíték van: minden erőt munkába kell állítani és a nap minden percét fel kell használni az őszi munkák elvégzésére. Feltesszük a kérdést: mindenütt csatasorba állították-e a rendelkezésre álló erőket és felhasználnak-e minden percet az őszi munkák elvégzésére? Sajnos, nemmel kell válaszolnunk. Nem mondhatjuk el különösen a traktorállomásokról, hogy a rendelkezésükre álló erők teljes bevetésével dolgoznának és gazdaságosan kihasználnák az időt, holott döntő mértékben éppen az ő munkájuktól függ, az őszi munkákat mikor és hogyan tudjuk befejezni. Miben mutatkozik meg a traktorállomások munkájának • elégtelensége? Elsősorban is a traktorok, a gépek nem kielégítő kihasználásában és abban, hogy jelentős számú traktort, bár körmükre égett az őszi szántás-vetés, más, kevésbé fontos munkával, például fuvarozással foglalnak le. Csak magában Szlovákiában 500 traktor fuvaroz, és mintegy 300 traktor kihasználatlanul hever, illetve ezek munkájáról a traktorállomások nem tudnak számot adni. Megengedhető 67? Megengedhető, amikor a búzának jelentős része még zsákban van, száz és ezer hektár föld, melybe őszi vetés kerül, még szántatlan és az őszi mélyszántást az ország jelentős részében még jóformán meg sem kezdték, ugyanakkor 800 traktor ne dolgozzék a földeken? Nem sokkal jobb a helyzet más gépek kihasználása terén sem. Bár az őszi kapásnövények, a krumpli, a kukorica és a cukorrépa betakarításában igen nagy a lemaradás, és ez késleltetőleg hat a többi munkákra, a szántásra és a vetésre is, ennek ellenére a krumpliszedőgépeknek és a répakombájnoknak alig háromnegyedrésze dolgozik a földeken. Igaz, hogy a krumpliszedőgépektől és a répa kombájnoktól több szövetkezet tagsága egyrészt maradiságból, másrészt „takarékosságból" húzódozik. Feltehető azonban a kérdés, hogy a traktorállomások vezetőségei, agronómusai, de elsősorban is a pártszervezeteik és kommunista traktorosok megmagyaráztáke a szövetkezeti tagoknak ezeknek a gépeknek az előnyeit és azt, hogy nem akkor takarékoskodnak, ha minden munkát a saját erejükre támaszkodva akarnak, elvégezni, hanem akkor, ha igénybevéve a traktorállomás segítségét, mielőbb betakarítják a kapásnövényeket. Súlyos hiba a traktorállomások munkájában az is, hogy mind ez ideig a traktoroknak csak egészen kis része, alig több mint egytizede dolgozik éjjeli műszakban. Ezen a helyzeten sürgősen változtatni kell és mindenütt meg kell teremteni a feltételeket arra, hogy a traktorok éjjel is dolgozzanak. Azt jelentik-e az itt felhozott példák, hogy a traktorállomások munkáját most, az őszi munkák során csak a hibák, az elégtelenségek jellemzik? Egyáltalán nem! Számos olyan traktorállomás, brigád és traktoros van, akik az időjárás okozta nehézségek ellenére is kiváló eredményeket értek el és döntő részük van abban, hogy sok szövetkezet földjén kisorolt már a búza, betakarították a kukoricát, a répát és megkezdték már az őszi mélyszántást. De éppen az élenjárók példamutató munkája jogosít fel a traktorállomások munkájában mutatkozó hibák és elégtelenségek éles felvetésére, s mutatja meg annak lehetőségét is, ho, mindenütt lehetne jobban és en ményesebben dolgozni. Mi a feltétele annak, hogy a traktorállomások zöme felzárkózzék az élenjárók nyomába? Az, hogy a traktarállomások pártszervezetei éljenek a pártalapszabályzatban biztosított ellenőrzési jogukkal, éljenek a felvilágosító és meggyőző szó erejével, és ne engedjék, hogy az állomás munkájában fellelhető hibák állandósuljanak és tovább nőjenek. A pártszervezetek felelősek azért, hogy minden traktor, minden gép teljes kapacitással dolgozzék és hogy a legsürgősebb munkát, a szántást és a vetést végezzék. Gondoskodjanak a traktorállomások pártszervezetei a kommunista traktorvezetők és gépkezelők helyes elosztásáról, arról, hogy minden traktorosbrigádra, minden munkahelyre kerüljön kommunista, aki helytállásával, példamutatásával magával ragadja a többieket is, és az őszi munkák idejében való elvégzésével lerakják az alapaját a jövő évi jó termésnek. Határidő előtt A Gesztetei Állami Gazdaság mégezév elején ls igen rossz képet mutatott. A faluban csaknem minden gazda — ha az EFSZ megalakításáról volt szó — odavetette, hogy nem jó a közös gazdálkodás, nézzük csak az állami gazdaságot, gaz terem a földjein. Voltak olyanok is, akik azzal magyarázták az eredménytelen gazdálkodást, hogy rossz a talaj. Pedig hát a valóság az volt, hogy nem állt megfelelő szakember a gazdaság élén. Ez' év március 12-én a gazdaság vezetését Seszták Sándor vette át, aki ezelőtt a szabadkai gazdaságban dolgozott. A gazdaság új vezetőjét nagy felfordulás fogadta. Seszták Sándor azonban nemrégen végezte az egyéves gazdasági iskolát, s az iskolában tanultakat a gyakorlatban is érvényesítette. Az ő tudásának köszönhető, hogy az eddig csak gazt termő 37 hektár területen most 20 vagon sSlótakarmányt termesztettek. Kukoricatermésük is igen lónak ígérkezik. A malom melletti dűlőben lévő 5 hektáros területről például a tervezett hektáronkénti 30 mázsa helyett 64 mázsát takarítanak be. Az állami gazdaság dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója tiszteletére vállalták, hogy napi munkájukat 150 százalékra teljesítik, amivel az agrotechnikai határidőt ióval megrövidítik. BÁLINT LAJOS, Détér. A mai számban: A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐ TANÄCSÄNAK KÜLDÖTTSÉGE A BESZTERCEBANYAI ÉS A KASSAI KERÜLETBEN (2. old.) Ottó Grotewohi a Saar-vidék kérdéséről (5. old.) A vegyiipar, tudomány és technika általános fejlődéséért (3. old.) A gyógyítás eszközei (4. old.) A Szovjetunió fölényes győzelme Münchenben. A hét súlycsoportból négyet nyertek a szovjet súlyemelők (6. old.) — En is segítek szüretelni — mondja nagy komolyan Bányász Lidike Nagykérröl. Bányász Imre a „Rövid szőlő" hegyoldalban már megkezdd te a szüretet. Sőgorság, komaság és a kis Lidike .segítségével" gyorsan halad a vidám munka. A Szlovák Nemzeti Tanács ülése A Szlovák Nemzeti Tanács kedden, október 18-án rendes ülést tartott. Az ülésen megtárgyalták a Szlovák Nemzeti Tanács törvényjavaslatát a tanítók és az iskolai dolgozók továbbképzésének egységes rendszeréről az állami természetvédelemről. A Szlovák Nemzeti Tanács ülésén részt vettek dr. František Kahuda iskolaügyi miniszter, a kitüntetett tanítók és más iskolai dolgozók. Az ülést Irena Ďurišová, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke nyitotta meg. Tolmácsolta a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőinek afeletti örömét, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége ellátogatott Szlovákiába, ahol u nép mindenütt szeretettel üdvözölteBamutatott Csehszlovákia és a Szovjetunió legfelsőbb államhatalmi szervei kapcsolatai elmélyítésének jelentőségére. Viktor Fucshs képviselő előterjesztette a kulturális, művelődési, jogi, gazdasági és költségvetési bizottságok közös jelentését a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a tanítók és az iskolai dolgozók továbbképzéséről szóló törvényjavaslatával kapcsolatban. Viktor Fuchs képviselő beszámolója után dr. František Kahuda iskolaügy! miniszter, Ernest Sýkora skolaügyi megbízott iskoláink tanítóinak küldetéséről beszélt a szocialista nemzedék nevelésében. AZ IDŐ SÜRGET Gyorsan halad a répa betakarítása A farkasdi szövetkezetesek az elsők között láttak hozzá a vágsellyei járásban a cukorrépa betakarításához. Ebben a munkájukban a vágsellyei traktorállomás répakombájnnal sietett segítségükre. Jórészt ennek köszönhetik tehát, hogy a 120 hektár cukorrépából már csak 30 hektár van a földben, amit két-három nap alatt szintén kiszednek. A nagy cukorrépatáblákon teherautók, pótkocsik és lovasszekerek rakodnak. Naponta 10 vagon répát szállítanak és raknak be. Ahogy a cukorrépát elszállítják a földekről, megjelennek a traktorok és szántanak. Már két táblát fel is szántottak és előkészítették a búzavetés alá. -haBefejezték a kukorica törését A királyhelmeci járás EFSZ-ei és állami gazdaságai már elvégezték a kukorica betakarítását. A dohány is pajtákban szárad és már végzik a cukorrépa szedését. A fejszési és szomotori gazdaságból naponta 5 vagon cukorrépát szállítanak be. Két répaszedőkombájn dolgozik, s naponta két hektárnyi cukorrépát takarít be egy-egy kombájn. Az állami birtokok dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulója és a CSSZBSZ hónap tiszteletére kötelezettséget vállaltak, mind a vetést, mind az őszi kapásnövények betakarítását határidő előtt végzik el. Palágyl Lajos, Királyhelmec Emberemlékezet óta nem volt ilyen jó burgonyatermés A nagybalogi szövetkezetesek négyzetes-fészkesen ültették s egész idő alatt gondosan ápolták burgonyájukat. Meg is látszik most a jó munka, mert o'yan bő termést takarítanak be a szövetkezet tagjai, amilyen emberemlékezet óta nem volt ilyen: hektáronként 150 mázsát. Réti István, Rimaszombat Az EFSZ-ek élenjárnak a burgonyabeadásban Régen volt olyan gazdag burgonyatermés a vágsellyei járásban, mint ez idén. A szövetkezetek, az egyénileg dolgozó parasztok egyaránt szép termést takarítanak be. A vágsellyei szövetkezetek 220, a negyedlek 200 mázsás átlaghektárhozamot értek el. Negyeden volt olyan tábla is, ameIyik hektáronként megadta a 400 mázsát. Még nem minden szövetkezet és egyénileg dolgozó paraszt adta be az előírt mennyiséget, a járás mégis október 14-én száz százalékra teljesítette begyűjtési tervét. Ez elsősorban a szövetkezeteknek köszönhető, amelyek közül többen 200 százalékra teljesítették beadási kötelezettségüket. A gesztetei egyénileg dolgozó parasztok elvetették az őszieket Az Idén kedvező volt az időjárás tt őszi szántás-vetésre. Ez elősegítette a gesztetei egyénileg gazdálkodó parasztokat is, hogy az öszi munkákat Idejében elvégezhessék. A jó időn kívül a traktorállomás Is nagy segítséget nyújtott az egyénileg gazdálkodóknak úgy, hogy Gesztetén az egyéniícg gazdálkodó parasztok az őszi v<stést befejezték. (Levelezőnktől) EGY KISERLE1I 1 ELEPEIM Azt hihetné az olvasó, hogy az ilyen cím után lombikokkal, üvegcsövekkel teletűzdelt, fehérköpenyes tanársegédtől nyüzsgő laboratórium leírása, vagy legalább is a kísérleti nyulakkal végzett ismertetés következik a tudományos kutatóintézet valamely telepén. A félreértés elkerülése végett szükségesnek tartom előrebocsátani, hogy másféle kísérleti telepről van szó. Olyanról, amelyen a lombikok helyett emelődarukat, fehérköpenyes tanársegédek helyett pedig betonozó munkásokat találunk. A fehér csempékkel kirakott laboratórium szerepét itt egy háztelek tölti be. Röviden: egy újfajta építkezési módszer első próbálkozásairól akarunk az alábbiakban hírt adni az olvasónak és megismertetni vele a technikai fejlődés további lehetőségeit egy olyan munkaterületen, mint az építőipar. « * • Az előregyártott alkatrészekből épülő házakról már bizonyára mindenki hallott. Az első szlovákiai házalkatrészeket gyártó üzemről többszőr adtunk hírt lapunkban is. Az új módszer azonban mindig új munkaszervezést is kíván. Ha gépekkel dolgoznak, másképpen kell előlit ani az embereket is, össze kell hangolni minden munkamenetet. Mert — ha már az építkezésekről beszélünk — hiába fedeznek fel az újítók egy olyan téglarakási módszert, amellyel mondjuk 10-szer annyi téglát lehet rakni, mint eddig, ha a téglaszállítás nem gyorsul meg és nem kalitkában, daruval emelik fel a téglákat az első emeletre, hanem kézzel egyenként dobálják fel. Az eddig nálunk sohasem alkalmazott panel építkezési módszer beve• (Folytatás a 2. oldalon.)