Uj Szó, 1955. szeptember (8. évfolyam, 210-235.szám)

1955-09-29 / 234. szám, csütörtök

1955. szeptember 29. UISZO 7 Az évi terv következetes teljesítésére törekszenek A gépipari dolgozók országos értekezlete folyamán látogattunk el a bratislavai elektrotechnikai üzembe. Az üzem dolgozói az utóbbi hónapokban magasan túlteljesítik feladataikat, hogy behozzák első félévi elmaradásukat és megteremtsék az előfeltételeket a jövő évi terv teljesítésére is. A jövő évi terv sokkal nagyobb feladatokat ró az üzemre, mint az idei. A fokozott feladatok 90 százalékát a munkatermelékenység fokozásával és csak 10 százalékát új munkaerők bevonásával akarják teljesíteni. Már az utóbbi hónapokban sikerült az egy dolgozó munktermelékenységét 109,8 százalékra fokozni. A munkatermelékenység további emelkedése érdekében új gépeket helyeznek üzembe, több újltójavaslatot valósítanak meg és fokozzák a szocialista munkaversenyt. A szocialista munkaverseny szervezésében ez ideije nagy hiányosságok voltak. Hazánk felszabadításának 10. évfordulója tiszteletére kötelezettségvállalási kampány indult, a munkaverseny fellendült az üzemben, 48 vállalás született az egyes részlegeken. A vállalások azonban nem voltak konkrétak, nem fejezték ki koronákban vagy határozott mennyiségben a megtakarításokat. így azután nem lehetett ellenőrizni a kötelezettségvállalásokat és a verseny lassan elaludt. Júniusban már csak két részleg vezetett pontos nyilvántartást a versenyről. A feladatok azonban nem várattak magukra, a külföldi megrendeléseket teljesíteni kellett. A transzformátorokat gyártó részleg mesterei megértették ezt és felhívást intéztek az üzem többi részlegének mestereihez. A felhíváshoz csatolták vállalásukat is. Ez már konkrét adatokat tartalmazott: A selejtet tíz százalékkal, a szerszámok megrongálásának százalékát pedig 15 százalékkal csökkentik. A 234—235-ös részleg mesterei vállalták, hogy legkésőbb három nap alatt leadják a kész gyártmányokat. A felhívásban a mesterek kijelentették, hogy munkahelyeiken megteremtik a szocialista munkaverseny előfeltételeit. A „trafó" részleg e kezdeményezése nagy jelentőséget nyer, ha a pár; cs tomegszerveZetek részéről ktllő támogatásban részesül, s a felhívás; jól propagálják, A felhívás elfogadása sok eddigi nehézséget segit kiküszöbölni azzal, hogy bevonja a versenybe a részlegek összes dolgozóit. Az ezévi terv teljesítése — ami a legfontosabb része a jövő évi terv előkészítésének — a bratislavai elektrotechnikai üzemben lehetséges. Ezt mutatják az utóbbi hónap eredményei is, amikor az árutermelés tervét 120,9 százalékra túlteljesítették. V. G. A inofttár e'nláp helyen Ti • —_ VSzép eredményeket érnek el a sabmovi konzervgyár dolgozói A sabinovi járást sokan ismerik dol" gozóink közül, akik ellátogattak már a Cervená Voda-i kiránduló helyre vagy télen síelni mentek a Pusté Pole-ra. A járásról legtöbbet talán mégis azok a gazdaasszonyok tudnak, akik naponta használják a sabinovi konzerv- és szeszgyár készítményeit. Az erdei gyümölcsöt, a zöldséget és a sabinovi járásban levő 64 000 gyümölcsfa termését, a konzervgyár dolgozza fel. A napról napra fejlődő gyárban járva mindenhol rendet, tisztaságot találunk. A fehér munkaköpenyt viselő munkások keverik a lekvárt, főzik a szirupot. A következő osztályokon az üvegeket töltik, hogy minél előbb dolgozóinkhoz juthassanak a kész termékek. A sabinovi konzerv- és szeszgyár már május 31-én 122,25 százalékra tel" jesítette az első félévi termelési tervet. A munkatermelékenységben 128,75 százalékos eredményt ért el. A jó eredményhez nagyban hozzájárult az üzemen belüli önálló elszámolás és a szoí cialista verseny. A szocialista verseny keretében a legjobb dolgozók segítenek a gyengéb" beknek. Az önköltségcsökkentésben augusztus végéig 120,21 százalékos az eredmény. Az idén két új borfélével, cseresznye és gyümölcsborral bővítették a választékot. Újfajta befőtteket, még pedig áfonya", szeder-, málna-, befőttet is készítenek. Mindezek a "készít" menyek még ebben az évben piácrá kerülnek. Az üzem dolgozói egyenletesen teljesítik tervüket s egész évi tervüket is határidő előtt akarják megvalósítani. Olga Osifová, Presov. ÜZEMEINK ÉLETÉBŐL Gondoskodás az ipari doigozók egészségéről Az első köztársaság idején csak a legnagyobb üzemekben voltak orvosi rendelők. Könnyen meg lehetett számlátni, mindössze 15 volt belőlük. Ma már magától értetődő, hogy az üzemekben a dolgozók orvosi kezelésben részesülnek. 1700 ipari üzemünkben van orvosi rendelő. Ezenkívül a dolgozók rendelkezésére állanak az egészségvédelmi intézetek, öt ipari vállalatunknak üzemi kórháza van. Három üzemben éjjeli szanatóriumot rendeztek be. Az üzemi orvosok nemcsak gyógyítanak, hanem tevékenyen részt vesznek a betegségek megelőzésében is. Rendszeresen ellenőrzik a dolgozók egészségi állapotát, röntgenezik őket, gondoskodnak róla, hogy a munkahely egészségügyi szempontból kifogástalan legyen. Új műszer a kábelvezetékek mérésére Frantisek Jonásek, a bratislavai elosztóüzem technikusa műszert szerkesztett, amely segítségével gyorsan es pontosan mérhetők a városi kábelvezetékek. Idejében felkészülnek A jövő év elején kezdik meg Nyitrán a híd előtti térségen a lakásépítést. Összesen 504 lakásegység épül fel itt. A magasépítkezési vállalat dolgozói már most felkészülnek e komoly munkára. A napokban értekezletet tartottak és határozatot hoztak, hogy az első 130 lakást áramvonalas módszerrel építik fel. így lényegesen lerövidítik az építkezés idejét. A nyitrai magasépítkezési vállalat dolgozói ezenkívül megteremtik a feltételeket arra, hogy az építkezésen a jövő évben megkezdhessék a szuterének, a kéményjáratoK építését előregyártott épületanyagból. Janicina Viliam, Nyitra. Takarékos gazdálkodásra törekszenek A novákyi energetikai dolgozók az év* elejétől szeptember 23-ig 25 és félmillió kilowattóra villamosenergiát termeltek terven felül. Emellett az önköltségek csökkentésével 1 200 000 koronát takarítottak meg. A novákyi energetikai dolgozóknak nagy segítségükre lesz a terv teljesítésében és túlteljesítésében a Nagy Októberi Szcialista Forradalom 38. évfordulójára vállalt kötelezettségük. Ebben megígérték, hogy az év végéig 20 százalékkal csökkentik az üzemzavarok számát, a tüzelőanyagszükségletet 2500 tonnával, önköltségeiket pedig 0,5 százalékkal csökkentik. Jó munkájukkal megteremtik az üzemen belüli önálló elszámolás 1956. január 1-től tervezett bevezetésének feltételeit. A jó munka szép eredménye A místek-i építkezési dolgozók a legjobb eredményt érték el az ostravai kerületben. Tervüket 102,2 százalékra teljesítették, a munkatermelékenységben pedig 108,7 százalékot értek el. Ezenkívül 287 533 koronát takarítottak meg önköltség csökkentésével. * * * A példás dolgozó címet elnyert alkalmazottak és családtagjaik részére az Ostrava-Kamenského Sady-i építészeti osztály üzemi bizottsága gépkocsi kirándulást tervez Szlovákián keresztül A kirándulást október 8—9-én valósítják meg. A példás kőművesek, ácsok és a többiek megtekintik Szlovákia gyönyörű természeti szépségeit. Girásek Ede, Opava. (19) — De ettől eltekintve — jelenti ki némi szünet után —, a szövetkezeti kérdést elméletileg is próbáltam megérteni és a kérdés gyökeréig hatoltam. Elolvastam mindazt, amit akkoriban a kolhozgazdálkodásról kaphattam, úgy, hogy egyetlen pillanatig sem kételkedtem a szövetkezeti gazdálkodás győzelmében. Mielőtt , elbúcsúznék a családtól, még megkérdem, hogy mi volt a szövetkezetben a legnagyobb élményük. Persze a családfő, Plavec mama válaszol először: — Az — mondja habozás nélkül —, hogy nincsenek többé kenyérgondjami. Kalácsgondok váltották fel őket! Ondrej csendesen mondja: — Az, hogy a végtelen és reménytelen munkanapok helyébe életbe lépett a munkaegység. Egyszóval olyan rendszer, amely az embert elvégzeit munkája szerint értékeli. Zsuzsa viszont nevetve a legnagyobb élményként azt jelöli meg, hogy a szövetkezet közös munkája egyesítette, egybeforrasztotta a családot. Ján és Martin mélyen hallgat. Az utóbbi különben is olyan csendes, szűkszavú, hogy néhányórás beszélgetésünk alatt alig lehetett szavát hallani. Viselkedésén látni, hogy a fivérek legfiatalabbja és hogy a viharos, nehéz családi életben többnyire az idősebbekhez igazodott. Befejezésül Plavec mama még egyszer megszólal és kedves hangon azt mondja, a család szövetkezeti élménye abban van, hogy a hirtelen főtt galuskalevest végre kiküszöbölték az életükből és helyette igazi ételt, rendes szalonnát, húst és húslevest fogyasztanak. Amint látható, Plavec mama következetes maradt. Első és mostani kijelentése között hajszálnyi eltérés sincs, az utóbbi állítása kiegészíti és jobban megvilágítja első tömör megállapításán, amely megfelel az igazságnak. Sötét éjszaka volt már, amikor elhagytam a Plavec családot. Az Ifjúsági Falu lakói mély álomban pihenték ki napi munkájuk fáradalmait. Fent a júniusi égen a hunyorgó, szikrázó csillagok, mint éber mosolygó szemek, úgy őrizték ezt az álmot, amely egy merőben új, alakuló és forrongó áldott világ születését hordozta magában. Amint végigmentem a Makarenko, majd a Micsurin utca néptelen házsorai között, arra gondoltam, hogy az új világot új emberek és gépek születése előzi meg. Az egyre tökéletesebb gépek már itt vannak, ezt mindenki láthatja, senki előtt nem kell bizonyítani. De az új ember ittlétét, aki minden tettével és szíve minden dobbanásával az új,' szocialista világot áhítja es szolgálja, azt fel kell fedeznünk, és mint egy tükröt elébetartanunk: íme, ez a te igazi képed. A gépek külső formájukban is megmutatják az újat, a változást, de az ember változása, fejlődése mélyen bent megy végbe, hogy azután tetteiben megnyilatkozzék. A gépek változása és tökéletesedése is magán viseli már az új ember ittlétének nyomait, de azt, hogy mindez az új, szocialista világot szolgálja, csakis a szovjet és a népi demokratikus társadalmi rendben lehet bebizonyítani, ahol minden törekvés arra irányul, hogy a mozgás, változás valamennyiünk jólétét szolgálja. A harc, a küzdelem az egyre tökéletesebb összhangért folyik, mert csak így teremthetjük meg annak előfeltételét, hogy többet és jobbat termeljünk, csak ily módon győzhetjük le a kapitalizmus harácso'ó törvényét és tehetünk eleget a szocializmus alaptörvényének, amely ,'élul tűzte kl a dolgozók életszínvonalának állandó emelését. Ahhoz, hogy megteremtsük a termelés és fogyasztás közötti körforgás összhangját, amit a szocializmus megkövetel, nem elég, ha írtjuk a régi világ csökevényeit, akár a gazt és csupán medret vájunk a dolgozó emberek millióihoz, a csermelyek, patakok, folyók és folyamok medréhez hasonlóan, amelyeknek útja a tengerbe visz és onnan vissza. Szükséges az is, hogy ezeket a medredet állandóan szabályozzuk, javítsuk, mélyítsük, hogy elkerüljük az áradás-apadás veszélyét, amely a kapitalizmus körforgásában tapasztalható. Mindezt természetesen csakis a szocialista hazáját szerető és féltő öntudatos emberrel teremthetjük meg. Ezek a gondolatok foglalkoztattak azon az éjjelen, amikor elbúcsúztam a Plavec-családtól és később is, amikor már lefeküdtem és hosszú ideig még ébren maradtam, mintha az Ifjúsági Falu szövetkezeteseinek álmát őriztem volna. Hetek óta egyebét sem tettem, mint gyűjtöttem azokat a jelenségeket, amelyek igazolták az új, öntudatos ember ittlétét. Ez az új ember birokra kel az évezredes szokásokkal, amelyek már-már szinte törvénnyé merevednek némelyikünkben és győzedelmeskedik felettük. Nem hősi tettekről, hanem mindennapi egyszerű eseményekről van szó, amelyek mégis bizonyos távlatból jövőnket tükrözik. Eszembe jutott Kósa Piroska esete, aki a baromfifarm vezetője és azt hiszem, 17—18 esztendős. Naponta kerékpáron érkezik Szimőről. Már kora reggel elfoglalja helyét és végzi a ráháruló feladatokat. Tavasz elején igen meg volt elégedve az eredménynyel. Boldogan számlálta a beadásra félretett tojások százait. Ám május elején legnagyobb megdöbbenésére észrevette, hogy a tojások száma rohamosan csökken. Egy hét alatt a napi 600 tojás 500-ra, majd 400-ra zsugorodik. Május vége felé azt is észrevette, hogy a tojás nem sima többé, nem egyenletes, hanem gyűrődések fedezhetők fel rajta és a héja rendkívül törékeny. A legkisebb érintésre behorpad, holott Piroskára igazán nem lehet ráfogni, hogy hanyagul vagy hebehurgyán bánna a tojással... Nyilvánvaló, hogy ilyen tojással nem teljesítheti a beadást, mert amíg rendeltetési helyére jut, egyetlen egy tojás sem marad épen. Piroska azonnal jelentést tett tapasztalatairól Urbancsoknak, a zootechnikusnak. Urbancsok adott valami port, amely pótolja a mésztartalmat, ha az eleségbe keverik. Ettől némileg megerősödött a tojás héja, de a napi „tojástermés" most már 300-ra csökkent. Piroska gyászos arccal járt-kelt. Tanácsot kért mindenkitől, aki valaha is baromfival foglalkozott. Otthon az anyjával erről beszélt, udvarlójának is levelet Irt gondjairól, majd Zatykót állította meg a gazdasági udvaron. Köténye zsebéből kihúzott egy apró tojást és mintegy bizonyítékul megmutatta, hogy ez a helyzet már tarthatatlan. Nemcsak a tojások száma csökken, hanem maga a tojás is egyre kisebb lesz. Ha ez így tovább megy, akkor a tyúkok lassan galambtojásokat fognak tojni. Ilyen 'tojással az Ifjúsági Falu szövetkezete igazán nem dicsekedhet... és mindezért 6 a felelős. » Piroska keservei indokoltak voltak és sürgős segítséget kért. Jövedelme apadását meg se említette. A kérdés most már elvi alapon merült fel. Azon siránkozott, hogy munkáját lelkiismeretesen végzi, idejekorán érkezik a baromfifarmra, pontosan ügyel arra is, hogy a szárnyasok megkapják az előírt eleséget és mégis ... Piroska egész magatartásán látni lehetett, hogy súlyos gondok gyötrik. Máskor bájos, eleven arca most álmatlan éjszakák vívódását viselte magán. Kicsi, telt szája, amely mindig izzóan piroslott, most vékony, makacs szürke vonallá zsugorodott össze. Tekintete is fátyolos, szomorú és gondterhelt volt. Egész lénye sürgős segítségért könyörgött. Urbáncsok és Zatykó végül megvigasztalták, hogy ilyesmi előfordul az évszakok változásánál és azt javasolták, hogy szerezzen a szárnyasoknak zöldet. A zöld eleség beszerzése a májusi napokban, amikor hetek óta alig esett, igen nehéz és körülményes munkával járt. De Piroska nem nyugodott, kiadta mindenkinek az utasítást, hogy meg kell szállni a sáncokat és annyi zöldet kell szakítani, amennyit bírnak. Az asszonyok nem kímélték erejüket. Nemcsak a sáncokat lepték el, hanem a töltésig mentek, hogy elegendő zöld eleséghez juttassák a baromfiakat. A fáradságos munka meg is hozta az eredményt. Napok múlva, amikor újra találkoztam vele, egy új Piroska állt előttem, üde arca csakúgy sugárzott az örömtől, amikor közölte velem, hogy a tojások száma újra 600-ra szökött. Igaz, hogy neki és munkatársainak munkája megkétszereződött, de megérte ... Kósa Piroska fájdalma és diadala nem egyedülálló az Ifjúsági Falu szövetkezetében. Látni kéne Bozsakinét, aki férjével együtt dolgozik az állatállomány mellett. Férje a takarmányozó csoportban dolgozik, ő pedig fejőnő. Az asszony állapotos, nemsokára lebabázik — lehet, hogy azóta már dajkálja gyermekét —, mozdulatai már nehézkesek, mégis annyi derűvel és kirobbanó vidámsággal végezte a dolgát, hogy jelenléte az istállóban hangos kacagó-koncertet váltott ki. Miközben a takarmánnyal zsúfolt csilléket a tehenek elé tolta, és a fejőgépeket a tehenek tőgyéhez kapcsolta, minduntalan csacsogott. Lelkiismeretes munkája közepette vidám hangja úgy telítette meg a levegőt, akár a röppenő fecske csivitelő hangja, amint fészke körül cikázva újra és újra felvillan. Egyedüli gondja, hogy túl legyen a szülésen és újra dolgozhasson. De ez a gondja is könnyed vidámságba csap át. Tréfásan mondja, hogy bizony nincs unalmasabb dolog a világon, mint nappal az ágyban feküdni. Azt pedig, hogy mások kiszolgálják, tűrhetetlennek tartja. Megszokta és szereti a munkát. Egyszerűen és könnyedén mondja ezt, de minden szava szentigaz. A későbbi napokban nem egyszer láttam őt a tehenek közt forgolódni, holott semmi fontos tennivalója sem volt, de azért csak sürgölődött, tett-vett. Akkor sem pihent, amikor június elején a kifutót készítették a teheneknek. Az egyetlen asszony volt, aki segített faágakból összeróni a kerítést. Előrehaladott állapota ellenére fürge mozdulatokkal hajlongott és nyeste, tisztogatta a vastag ágakat. E mozdulatok inkább tornagyakorlatoknak, mint munkának hatottak. Ügy tűnt, mindezt azért végzi, hogy gyermeke nőjön, erősödjön a szíve alatt. Néha azonban kissé lihegve megpihent, mosolyogva eltűnődött a csicsergő madarak játékos kedvén és mintha valahol messze járna, figyelte szíve hangját, amely már a születendő gyermek lélegzetvételével együtt dobbant. A tagság magatartását általában a biztonságból eredő derű, gondtalanság hatja át. Bús embert alig lehet erre látni, ellenben elfoglalt embert annál többet. A tagság ma már ott tart, hogy sok esetben be sem várja a vezetőség döntését, hanem kezdeményező ténykedésével megelőzi a döntést, mert becsületbeli kötelességének tartja, hogy gondoskodjék munkaszakasza egyre jobb feltételeiről. így például az egyre növekvő szarvasmarha-állomány megkövetelte az új kifutó létesítését. (Folytatása következik.)