Uj Szó, 1955. szeptember (8. évfolyam, 210-235.szám)

1955-09-28 / 233. szám, szerda

4 UJ^ 1955. szeptember 28. Éljen a csehszlovák és lengyel nép barátsága A lengyel ipar fejlődése A lengyel dolgozók kulturális és anyagi színvonalának emelése érdekében, a népi demokratikus Lengyelország erejének lényeges fokozásáért rövid időn belül meg kellett szüntetni az, ország gazdasági elmaradottságát és a szocialista iparosítás útjára kellett lépni. A lengyel dolgozók egyesült munkáspártjuk vezetésével szilárd akarattal kezdték meg az ország iparosítását, a nehéziparnak, mint az egész népgazdaság fejlődése alapjának gyors kiépítését. Az ipari termelés fejlesztésének ezen az útján a népi Lengyelország már nagy sikereket ért el. iNézzünk néhány konkrét adatot. 1938-ban Olaszország majdnem 2 és félszeresen, Franciaország pedig majdnem 5-szörösen felülmúlta az iparosítás terén Lengyelországot. Ez az arány alaposan megváltozott már 1950-ben — a lengyel hatéves terv első évében. 1954-ben az egy lakosra eső ipari termelés már majdnem megfelelt a franciaországi ipari termelésnek, mert csak 8 százalékkal volt ala•onyabb annál, és már 50 százalékkal túlhaladta a- olaszországi ipari termelést. Míg 1938-ban Görögország és Törökország ipari termelése az összeurópai termelés 1,1 százalékát tette ki, 1953-ban majdnem ugyanazon a színvonalon állt — 1,3 százalékot tett ki. Tehát itt nem lehet haladásról beszélni, jóllehet mindkét ország részesült az USA gazdasági „segítségében". Ezzel szemben Lengyelország részaránya az összeurópai ipari termelésben, amely a háború előtti évben .2,5 százalékot tett ki, több, mint kétszersére emelkedett és már 1953-ban 6,2 százalék volt! » * « Az acéltermelés minden ország gazdasági erejének, gazdagságának és védelmi képességének fontos mértéke. Hogyan alakult e téren a lengyel termelés oly fejlett iparú országokhoz viszonyítva, mint Franciaország, Olaszország vagy Hollandia" Növekedett aXengyelország egy lakosára eső acéltermelés indexe. A háború előtt ez az index Európában az egyik legalacsonyabb index volt. Alig 41 kg-ot tett ki évente, míg pl. Franciaországban 151 kg volt. A mostani lengyelországi egy lakosra eső acéltermelés már 150 kg-ot tesz ki. Olaszországhoz és Hollandiához viszonyítva a lengyel acéltermelés egy "lakosra átszámítva már 65—70 százalékkal nagyobb, mint a két nyugati ország jelenlegi acéltermelése. 1951-ben a lengyel kohók első ízben olvasztottak több mint 4 millió tonna acélt, tehát mintegy 3-szor többet, mint a háború előtt. A lengyelországi acéltermelés átlagos évi növekedése az 1946—1951-es években mintegy 12 százalékot tett ki és 2-szerte nagyobb volt, mint Angliában, 4-szerte több, mint Franciaországban és 6-szorta több, mint Olaszországban. A kohászat ily óriási fejlődésének következtében ma Lengyelország a háború előtti időszakhoz viszonyítva több mint 15-ször több szerszámgépet gyárt egy lakosra átszámítva. A kohászat mellett legfontosabb iparágazatában, a szénfejtésben Lengyelország az európai termelők között szintén az egyik első helyen áll. Annak következtében, hogy néhány rövid év alatt 11 új bányát nyitottak, korszerűsítették a régi bányákat, gépekkel és villanyárammal látták el őket, a lengyel bányászok 1954-ben 91,6 millió tonna kőszenet fejtettek, ami egy lakosra átszámítva majdnem 3,5 tonnát tesz ki. * * * Az az óriási haladás, amelyet a lengyel dolgozók az ország iparosításában elértek, nem korlátozódik azonban csak a kohászatra, a szénfeitésre és a vegyiiparra. Hasonló, sőt néhány esetben még nagyobb fejlődési ütemet mutatnak a lengyel iparnak egyéb ágazatai is: az energetika, a gépipar (elsősorban a szerszámgépek gyártása és a hajóépítés), az építőanyagot gyártó ipar, az élelmiszeripar, a textilipar és mas iparágazatok egész sora. A lengyel dolgozók munkaversenye a hatéves terv sikeres teljesítéséért A lengyelországi hatéves terv befejezéséhez közeledik. Ebből az alkalomból a Lengyel Központi Szakszervezeti Tanács felhívást intézett egész Lengyelország dolgozóihoz, hogy széleskörű munkaversennyel harcoljanak a hatéves terv sikeres teljesítéséért. A felhívás mindjárt közzététele után élénk visszhangot keltett. Varsó, Sztalinogrod, Lodzs és számos más lengyel város dolgozói a felhívásra új munkakötelezettségvállílásokkai válaszoltak. A sztalinogrodi „Ludvik"-bánya dolgozói több mint 900 kötelezettségvállalást tettek, ami az utolsó nagyedévben több, mint 25 ezer tonna szenet jelent terven felül. A hatéves terv feladatait 206 000 - tonnával • szárnyalják túl. A kötelezettségvállalások következtében tovább csökken az önköltség és megjavulnak a bányászok szociális körülményei. A hatéves terv utolsó évének és az előző éveknek nagy sikerei és az eddigi munkaversenyben nyert tapasztalatok lehetővé teszik a „General Zawadszki" Bánya bányászainak, hogy 300 000 tonna szenet bányásszanak terven felül. Úgyszólván a bánya egész kollektívája versenyben áll. A bánya igazgatósága még a negyedik negyedévben üzembe helyez további 2 önműködő rakodóval ellátott barázdálógépet. Az igazgatóság továbbá kötelezte magát, hogy még a negyedik negyedben 200 új lakóiházat ad át a bányászoknak. A Lodzsi Marchlewszki Gyapotüzem textilmunkásai kötelezettséget vállaltak, hogy a hatéves tervet 17 nappal a határidő előtt teljesítik, az 1955. év végéig több mint fél millió kilogramm fonalat, több, mint 7 millió méter különféle szövetet készítenek terven felül. Az önköltségeket az üzem egész kollektívája több, mint 3,5 millió zlotyval csökkenti. A mezőgazdasági gépipar újjáépítése Lengyelországban Lengyelországban hatalmas mértékben folyik a mezőgazdasági gépipari üzemek újjáépítése és felépítése. Az egyik új, nagy üzem, amelyet most építenek, a Poznani Mezőgazdasági Gépipari Üzem, ahol már részben megkezdték a termelést. Nagy méretekben újjáépítik a plocki üzemet, a varsói Ursus Traktorüzemet és számos más üzemeket. A népi kormány éveiben a mezőgazdasági gépipar hatalmas iparágazattá fejlődött. Termelése a háború előtti időszakhoz viszonyítva a 4-szeresére növekedett. Angol pedagógusok Lengyelországról Lengyelországban tartózkodott két hétig egy angol pedagógus-küldöttség, amely a lengyel iskolákat, tanítási módszereket, Lengyelország újjáépítését és életét tanulmányozta. „Fogalmunk sem volt arról, mily hatalmas sikereket ért el az önök országa — mondotta Max Leish, a küldöttség egyik tagja. A hatalmas országépítés a legjobb bizonyítéka annak, hogy Lengyelország politikája békepolitika. Megfigyeléseimből, az emberekkel folytatott beszélgetésekből, azt a következtetést vontam le, hogy a politikai szabadság önöknél sokkal nagyobb, mint ahogy arról a nyugati sajtó ír. Különösen nagy benyomást tett rám a bírálat szabadsága. Meggyőződtem arról is, hogy Lengyelországban megvan a művelődés legszélesebbkörű lehetősége a lakosok számára." Automobilok és motorkerékpárok sora a sztalinogrodi kiállításon. A lengyel kormány gondoskodik a hazájukba visszatérő repatriánsokról A Lengyel Népköztársaság kormányelnökisége határozatot hozott a hazájukba viszszatérő repatriánsokról való gondoskodásról. Ez a határozat biztosítja a hazatérőknek az állam sokoldalú stj.ítsé gét, gondoskodik hazatérésükről, letelepítésükről és alkalmazásukról. A hazatérők állami segítséget kapnak, hogy jelenlegi külföldi lakóhelyükről hazájukba eljuthassanak. Hazájukba való érkezésük után a visszatérők egyszeri segélyösszeget kapnak és később támogatásban részesülnek, hogy berendezkedhessenek azon a helyen, ahol dolgozni fognak. Míg nem kapnak munkát, ingyenes ellátásban és orvosi gondoskodásban részesülnek. A hazatérőknek segítséget nyújtanak a lakások kiosztásában is. E célból Lengyelország különböző területein már bizonyos menynyiségű helyiséget bocsátottak a hazatérők rendelkezésére. Azoknak a hazatérőknek, akik nem rendelkeznek szakképzettséggel, szükség esetén megfelelő szakoktatást nyújtanák. A hazájukba visszatérő fiataloknak mindent megadnak, hogy tanul-, hassanak. Hazánk dolgozói országszerte a „Csehszlovák és lengyel nép barátságának hetét" ünneplik. Csehszlovákia és Lengyelország népeit évszázados hagyományokon alapuló szoros baráti kapcsolatok fűzik egybe. Mindkét ország népe a sz oeializmust építi hazájaban és következetesen harcol a békéért. A csehszlovák és a lengyel népet egybekapcsolja a nagy Szovjetunióval való szövetségük és mély, őszinte barátságuk is. A csehszlovák és lengyel nép barátsági hetében hazánk dolgozói örömmel emlékeznek meg azokról a nagy sikerekről, amelyeket a lengyel dolgozó nép hazájának építésében, életszínvonalának, kultúrájának emelésében elért. j Adatok a lengyel nép életéből I 1949-ben a lengyel falvakban 200 földművesszövetkezet volt. Az 1955. év első felében már csaknem 10 ezer földművesszövetkezet működött, amelyeknek 200 ezer parasztcsalád tagja van és 1 800-000 hektár földön gazdálkodnak. Lengyelországban hatalmasan fejlődik a traktor- és automobilgyártás, mely az országban azelőtt egyáltalán nem létezett. A múlt'év folyamán ez az iparág 7700 traktort és 12 000 automobilt gyártott. A lengyel mezőgazdaság ez év első felében 1431 vontatott vetőgépet kapott, 1044 szántógépet, 1110 kévekötögépet, vagyis 50—100 százalékkal többet, mint 1954-ben. Ma Lengyelországban 10-szer több könyvtár van, mint a háború előtt volt. Az ország különböző részein 30 ezer nyilvános könyvtár létesült. A népi uralom 10 éve alatt az országban 120-szor több könyvet adtak ki, mint a burzsoázia és a nagybirtokosok uralmának teljes 20 éve alatt. 1952-ben a lengyel lakosság természetes szaporulata 82 százalékkal volt magasabb, mint 1939-ben. A csecsemőhalandóság a háború előtti évekkel szemben 40,8 százalékkal csökkent. A háború előtti Lengyelországban egymiUlió gyermek — tehát a lengyel ifjúságnak teljes egy negyede — nem járhatott iskolába. Ma minden 10 ezer lakosra 49 főiskolás esik. (Azelőtt csak 14). Míg a háború előtt az országban 48 ezer főiskolás volt, ma 143 000 hallgató tanul a lengyel egyetemeken. Lengyelországban 17 ezer falusi klub, több mint 300 ének- és táncegyüttes, 2200 mozi működik. 1938-ban az országban alig 807 mozi volt. A népi Lengyelországnak 101 színháza, 5 operaszínháza és 14 filharmonikus zenekara van. * * * 1955-ben Lengyelország számos nemzetközi • vásáron vett részt Poznan! an, Plovqvivban, Lipcsében. Izmirben. Zájrrái'ban és !más városokban. Elsősorban ipari termékeket állított ki. lilf l1llllltl)lllllllllllllllilliiniMllll!ll!ll!llí]ll!lllllllltl!!ILI.:llllllllllltllllHltll!tlltllllllllltlllillilllllllll[IIIIMI!!l!lllttlIVl!lllllll 'lllllllllllülül'.ltlll'llltlülülíili Lengyelország egyik ipari k özpontjának, Lodzs városfl,nak látképe,. Lengyelország gyönyörűen újjáépített fővárosa, Varsó. Képünkön a Prága—BerlinVarsó békeverseny részvevői láthatók Varsó egyik legszebb főutcáján. (i!aiiiiiiMariaiiatimaiimitaiiiii*;itn*iii •iiaitananaiiaiia<ianaiiariaM>Hatiiiiiiti!iiii|[iii!>ii«iiiiiaii*ua

|J«a>HaiiiMiiiniaHiMWi*iiuMiiiiiaiiniciiii>Mtmiiai>«nanaiw^ /