Uj Szó, 1955. szeptember (8. évfolyam, 210-235.szám)

1955-09-03 / 212. szám, szombat

c A mai számban: SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. szeptember 3. szombat. 30 fillér VIII, évfolyam 212. szám. Üdvözlő táviratok a Vietnami Demokratikus Köztársaság államünnepének alkalmából Közös jelentés a szovjet-jugos zláv ga -í.-sági tárgyalásokról Az épülő kommunizmus nagy o rszágából Tisztázni kell végre a helyzet et A mocsár és láp helyén A vasárnapi bajnoki ferdülök e lé (3. old.) (4. od.) (5. old.) (6 old.) (7. old.) (8. old.) A CSKP Központi Bizottságának határozata az állattenyésztési termelés további fejlesztéséről! valamint az állami gazdaságok feladatairól a mezőgazdasági termelés belterjességének és termelékenységének növelésében A CSKP X. kongresszusa fő feladatul tűzte ki, hogy szüntelenül emeljük dolgozó népünk anyagi és kulturális színvonalát azáltal, hogy tovább fejlesztjük népgazdaságunk valamennyi ágazatát, különösen nehéziparunkat és lényegesen növeljük a mezőgazdasági termelést A CSKP Központi Bizottságának plenáris ülése tnegáiiapítja, hogy a népgazdaság szakaszán bizonyos sikereket értünk el a X. pártkongreszszus irányelveinek teljesítésében. Az ipari termelés féléves tervét bruttóértékben 103,1 százalékban teljesítették. A közszükségleti cikkek termelésének féléves tervét ugyancsak túlteljesítették, ami hozzájárul ahhoz, hogy jobban elégíthettük ki országunk lakosságának szükségleteit. Részleges eredményeket elértek a mezőgazdasági termelés fejlesztésében is. Idén a tavaszi munkákat a kedvezőtlen időjárás ellenére rövidebb idő alatt jól végezték el. Megnövekedett a megművelt földterület is. Tovább gyarapodott a mezőgazdaság gépállománya és rendszeresen növeljük a mezőgazdasági dolgozók szamát, elsősorban azáltal, hogy fiatal embereket es szakmunkásokat irányítunk a mezőgazdaságba. Az idei aratás és a termés betakarítása azt mutatja, hogy a gabonatermés nagyobb lesz, mint tavaly volt. Az állattenyésztési termelés terén is tapasztalhatók egyes jő eredmények. A szarvasmarhaállomány tervét 1955 első félévében 100,8 százalékra, a sertésállomány tervét 113,3 százalékra teljesítették. Növekedett a szaporulat szarvasmarháknál és sertéseknél egyaránt, és több állatot sikerült elválasztani is. 1954 azonos időszakához képest e tehenek tejhozama közel 9 százalékkal nőtt. Ezekhez az eredményekhez, amelyeket a mezőgazdasági termelésben megállapíthatunk, jelentősen hozzájárult a CSKP Központi Bizottságának ez évi februári és júniusi ülése, valamint a kormány intézkedései. Különösen a CSKP KB júniusi ülése után tovább szilárdulnak az EFSZek, és a parasztok új szövetkezeteket alapítanak. A CSKP X. kongresszusán kitűzött irányelvek teljesítésében elért eredmények újból beigazolják pártunk politikájának helyességét, amely célul tűzte ki népünk boldog életének megteremtését és a világbéke megszilárdításáért folytatott rendületlen harcban betetőzni igyekszik a szocializmus győzelmét hazánkban. A CSKP Központi Bizottságának plenáris ülése mindazonáltal megállapítja, hogy nem értünk el lényeges javulást a mezőgazdasági termelés valamennyi szakaszán, nevezetesen az állattenyésztési termelésben. Aa állattenyésztési termelés jelenlegi színvonala, mindenekelőtt a hasznosságot tekintve, még mindig komolyan fékezi azt a törekvésünket, hogy kielégítsük a lakosság szükségleteit húsban, tejben és tojásban, megszilárdítsuk és tovább fejlesszük EFSZeinket és megjavítsuk az állami gazdaságok munkáját. Ez az elégtelen állapot, amely elsősorban a közös állattenyésztésben tapasztalható, annak következménye, hogy a mezőgazdasági szervek a Földművelésügyi Minisztériumtól lefelé nem fordítottak kellő figyelmet arra, hogy biztosítsák a mezőgazdasági termelés e fontos szakasza fejlesztésének minden előfeltételét Nevezetesen nem értékelték kellően a szarvasmarhatenyésztést, a takarmányalap biztosításónak, a közös létesítmények beruházási építkezéseinek és a fáradságos istállömunkák gépesítésének kérdését. A fajállattenyésztésre sem fordítottak kellő gondot és ez kedvezőtlen hatással van az állattenyésztési termelés fejlődésére, különösen a gazdasági állatállomány hasznosságának növelésére. Komoly fogyatékosságok tapasztalhatók az állami gazdaságok politikai és gazdasági feladatainak teljesítésében is. Az állami gazdaságok egészben véve rendszeresen túllépik az önköltségek keretét, mivel nem teljesítik termelési feladataikat és a termelés irányítása és megszervezése még mindig alacsony színvonalon mozog. A) Az állattenyésztési termelés gyorsabb fejlődésének biztosítása A lakosság egyre javuló ellátásának előfeltétele, hogy gyorsabb ütemben növeljük az állattenyésztési termelést. Ez megköveteli, hogy a legközelebbi években az egész párt, a tömegszervezetek, a nemzeti bizottságok, a mezőgazdasági szervek és minisztériumok figyelmét elsősorban a következő feladatokra irányítsuk: I. A TAKARMÁNYTERMELÉS LÉNYEGES NÖVELÉSE Az állattenyésztési termelés gyors gyarapodásában döntő jelentősége van annak, hogy elegendő szálas- és szemes takarmányt biztosítsunk. Ez megköveteli, hogy lényegesen nagyobb gondot fordítsunk a takarmánytermesztésre, mindenekelőtt a réteken és legelőkön, ahol legnagyobb takarmánytartalékaink rejlenek. A takarmánytermesztésben az eddiginél többet kell törődni azzal, hogy lényegesen több nagy tápértékű növényt vessenek, kukoricát, tiszta herét és lucernát, burgonyát, takarmánykáposztát stb., idejében betakarítsák a termést, azt szakszerűen tárolják és gazdaságosan takarmányozzák az állatokat, különösen a nyári és őszi hónapokban. A CSKP KB plenáris ülése elhatározza: 1. A mezőgazdasági termelés valamennyi irányító szervétől fentről egészen le, valamint a termelésben dolgozóktól meg kell követelni, hogy elsőrendű figyelmet fordítsanak a takarmánytermesztés gyarapítására. A gépállomások segítségével tervszerűen el kell végezni a rétek és legelők gondozását és trágyázását, valamint a szántóföldön termesztett takarmánynövények ápolását. Idejében végre kell hajtani a takarmány- és kapásnövények ápolási munkáit, következetesen fel kell használni a trágyalevet és ki kell terjeszteni a komposzttrágya készítését, ügyelni kell arra, hogy a terméshozam fokozását szolgáló műtrágyákat valóban teljes mértékben e célra használják fel. 2. A Földművelésügyi Minisztériumnak, a nemzeti bizottságok szerveinek és a pártszervezeteknek külön figyelmet kell fordítaniuk a takarmánytermesztésre a határmenti területeken, amelyek rétjei és legelői fontos takarmánytermesztési tartalékot jelentenek. Az állattenyésztési termelés színvonalának kellő színvonalra való emelése érdekében e területeken a széna eddigi hektárhozamait 1956-ban legalább 30 száza'éltkal, 1957-ben 40 százalékkal és 1958ban 50 százalékkal kell emelni. Ennek érdekében az említett területeken rendezni kell a vízgazdálkodási viszonyokat, egyrészt azáltal, hogy a gépállomások segítségével helyreállítjuk a meglevő vízlevezető berendezéseket, másrészt pedig a központi vízgazdálkodási igazgatóság segítségével nagy összefüggő rétségeken és legelőkön rendszeres alagcsövezést kell végrehajtani. A Földművelésügyi Minisztériumnak, az Erdészeti és Faipari Minisztériumnak, a Ceské Budejovice-i, plzeni, Karlovy Vary-i, libereci, olomouci és Hradec Králove-i kerületi nemzeti bizottságoknak, valamint e kerületek járási nemzeti bizottságainak kötelességévé tétetik, hogy: a) a gépállomások gépeinek felhasználásával 1956-ban 1500 hektárt, 1957-ben 3000 hektárt, 1958-ban és a további években 1960-ig évente 5000 hektár területet lecsapoljanak; b) lényegesen növeljék a gépállomások segítségét a rétek és legelők gondozásában megfelelő szerződések alapján és a határvidéken működő EFSZ-eknek három éven keresztül 25 százalékos engedményt nyújtsanak a gépállomások által végzett munkák dijából. 3. A rétek és legelők növényzetének megjavítására és termőképességének növelésére megfelelő talajvizsgálatok alapján meg kell kezdeni a tervszerű trágyázást és a savanyú réteg meszezését. Ezért a Földművelésügyi Minisztérium, az Építészeti Minisztérium, a Helyi Gazdálkodás Minisztériuma, az Erdészeti és Faipari Minisztérium, valamint a kerületi és járási nemzeti bizottságok tanácsainak kötelessége lesz, hogy minden kerületben biztosítsák a mésztartalmú anyagok helyi forrásainak legszélesebbkörű kihasználását. E cél érdekében ismét üzembe kell helyezni a kihasználatlan mészkőbányákat és meg kell szervezni a mészkő őrlését kallómalmokban és kőzúzókban. Trágyázás céljára 1956-ban 150 000 tonna meszet és 400 ezer tonna őrölt mészkövet kell szállítani, 1957-ben 200 000 tonna meszet és 600 000 tonna őrölt mészkövet, 1958—1960-ban pedig évente 200 000 tonna meszet és 800 000 tonna őrölt mészkövet. A kerületi és járási nemzeti bizottságok tanácsai e feladat teljesítésébe bevonják a termelőszövetkezeteket is. 4. Az Állami Tervhivatal a Pénzügyminisztériummal egyetértésben sürgősen köteles megállapítani az új forrásokbői nyert mésztartalmú anyagok árát. 5. A takarmánytermesztés szempontjából jelentős tartalékot jelent, hogy a szántóföldeken is nagy tápértékű takarmányokat termeljünk. Az utóbbi években szinte gépiesen elterjedt a fűveshere- és füveslucerna keverékek nagyobbarányú termesztése, bár ezekkel meg nem felelő viszonyok között csak kisebb hektárhozamokat érhetünk el. Ezért fokozni kell a tiszta lucerna és here termesztését olyan területeken, ahol adva vannak a nagy terméshozamok előfeltételei. A Csehszlovákiai Mezőgazdasági Tudományos Akadémiának a legrövidebb időn belül határozottan állást kell foglalnia a füves takarmánykeverékek termesztésének kérdéseiben a mi viszonyaink között és javaslatot kell kidolgoznia arról, hogy az egyes termőterületeken melyek a legalkalmasabb takarmánykeverékek és takarmányfajták. Az értékes takarmányok termesztésének biztosítása érdekében az EFSZ-ek és állami gazdaságok figyelmét fel kell hívni a jó minőségű vetőmag termesztésére, elsősorban lucernában, herében és fűfajtákban, mindenekelőtt az úgynevezett hagyományos fűmag termesztő területeken. mint pl. Roznov, Tábor és Litomysl vidékén. Annak érdekében, hogy kellő mennyiségű és jó minőségű takarmányt biztosítsunk a legközelebbi években, lényegesen növelnünk kell a kukorica termesztését, mégpedig szemestakarmány, siiótakarmány és zöldtakarmány biztosítására egyaránt. A kukorica vetésterületét elsősorban az EFSZ-ekben és az állami gazdaságokban kell kibővíteni és ott, ahol a természeti adottságok kedveznek neki, a kukoricát kell főtakarmányként termeszteni. A Földművelésügyi Minisztériumnak és a mezőgazdaságban működő pártszervezeteknek kötelessége úgy biztosítani a kukorica termőterületének növelését, hogy 1960-ban összesen 360 000 hektáron termesszenek szemes- és silókukoricát. Már 1956-ban biztosítani kell kielégítő mennyiségben hazai termésű vetőmagot és növelni kell a hibridkukorica vetőmagtermesztését. A kukoricatermesztés hathatós propagálásával biztosítani kell a vetésterület és a hektárhozamok tervszerű növelését. Fokozott gondot kell fordítani a megfelelő takarmányburgonyafajták termesztésére (mindenekelőtt a magasabban fekvő területeken), a takarmánykáposzta és a lóbab vetésterületének kibővítésére. A talaj belterjesebb kihasználására be kell vezetni a másodnövények — here, fűfajták, takarmányrépa stb. — vetését. 6. Csökkenteni kell a kései és rossz betakarítás okozta tápanyagveszteségeket. A legrövidebb időn belül meg kell állapítani a takarmány szállításának és konzerválásának megfelelő módszereit. Az eddiginél nagyobb méretekben kell végrehajtani az év folyamán a takarmány silózását, biztosítani kell az állami gazdaságokban és az EFSZ-ekben silóvermek építését. A Földművelésügyi Minisztérium és a Csehszlovák Mezőgazdasági- és a Tudományos Akadémia ez év végéig hazai és külföldi kutatások alapján kötelesek kidolgozni a takarmánysilózás űj módszereit, valamint a fonnyadt szálastakarmány mesterséges pótszárltásának módszereit. Egyben tervet kell kidolgozniok a burgonyának és cukorgvári répaszeleteknek mesterséges szárítására, tekintetbe véve a szárítóberendezések tervszerű fejlesztését és kiépítését. A megfelelő mennyiségű nedvdús takarmány biztosítására gondoskodni kell silóvermek építéséről, mégpedig 1956-ban összesen 600 000 köbméter kapacitással, a további években pedig úgy, hogy a silóvermek építése megfeleljen az állattenyésztési termelés fejlesztése támasztotta növekvő követelményeknek. 7. Valamennyi mezőgazdasági üzemnek, elsősorban az állami gazdaságoknak arra kell törekedniük, hogy elegendő saját termésű takarmányt biztosítsanak és kellő tartalékokat teremtsenek rossz termés esetére. Az EFSZ-eknek, állami gazdaságoknak és más mezőgazdasági üzemeknek fokozott munkával arra kell törekedniük, hogy érvényesítsék a helyes takarmányozási technikát és lelkiismeretesen gazdálkodjanak a takarmánnyal. 8. A takarmánynövények, silótermények és kapásnövények termesztésének fokozása és ideiében való betakarításának biztosítása megköveteli. hogy e munkák komplex-gépesítésére törekedjünk. A Földművelésügyi Minisztérium, a Gépipari Minisztériummal és az Állami Tervhivatallal együttműködve 1956. június l-ig köteles javaslatot kidolgozni olyan mezőgazdasági gépek és berendezések rendszeréről, amelyek biztosítják a fövetemények és takarmánynövények termesztésével kapcsolatos mezőgazdasági munkák legnagyobbmérvű komplex-gépesítését. Emellett külön figyelmet kell fordítani a kukoricatermesztés, különösen pedig a betakarítás komplex-gépesítésére, továbbá a vállalaton beiüü szállításokra és a szállítóberendezésekre. II. MÁR A LEGKÖZELEBBI ÉVEKBEN LÉNYEGESEN NÖVELNI KELL A GAZDASÁGI ÁLLATOK, FŐKÉNT A SZARVASMARHA- ÉS SERTÉSÁLLOMÁNY HASZNOSSÁGÁT, MEG KELL JAVÍTANI A FAJTENYÉSZTÉS MUNKÁJÁT ÉS HATHATÓSAN HARCOLNI KELL AZ ÁLLATOK BETEGSÉGEI ELLEN. A szarvasmarha- és sertéstenyésztés legfőbb problémája továbbra is az állatok hasznosságának növelése. A csekély súlygyarapodások, és kis tejhozam következtében nem teljesítik kielégítően a vágóállatok hústermelése és a tejtermelés tervét. A szaporulatok és a növendékállatok száma tekintetében bizonyos javulás tapasztalható. Nem fordítanak azonban kellő figyelmet a fajtenyésztésre, amely a hasznosság emelésének alapja. A CSKP KB teljes ülése úgy véli, hogy a lakosság egyre növekvő szükségleteinek biztosítására 1960-ig Csehszlovákiában minden 100 hektár mezőgazdasági termőterületről évente átlag 63 600 liter tej, 5590 kg vágómarha és borjú és 11 350 kg vágósertés termelését ke

:l biztosítani. A gazdasági állatok hasznosságának növelése és a fajtenyésztés megjavítása érdekében: 1. A Földművelésügyi Minisztérium köteles nyilvántartani a tehenek és sertések hasznosságának növelését az EFSZ-ek és állami gazdaságok minden haszontenyészetében, mivel ez múlhatatlan előfeltétele annak, hogy keliő tenyészállatokat válogathassanak ki, az állatokat hasznosságuk szerint takarmányozzák és az állatgondozókat elért eredményeik szerint díjazzák. Biztosítani kell az állattenyésztési termelésben a haladó munkamódszerek lényeges elterjesztését. 1956-ban az EFSZ-ekben rideg módszerrel 51 000 borjút kell felnevelni, az állami gazdaságokban pedig 40 000-et. Lényegesen ki kell terjeszteni a tenyészcélokra kiválasztott növendékállatok legeltetését. 2. A növendékállatok nevelésének biztosítására a Földművelésügyi Minisztérium és az Állami Tervhivatal előnyben részesíti az EFSZeket és az állami gazdaságokat az anyagkiutalásban, hogy megfelelő borjúbódékat, kettőshődékat és Markó-féle sertésólakat, továbbá ka(Folytatás a 2. oldalon.)