Uj Szó, 1955. szeptember (8. évfolyam, 210-235.szám)
1955-09-03 / 212. szám, szombat
2 III szo 1955. szeptember 7 . A CSKP Központi Bizottságának határozata az állattenyésztési termelés további fejlesztéséről! valamint az állami gazdaságok feladatairól a mezőgazdasági termelés belterjességének és termelékenységének növelésében rámokat építhessenek a növendékállatok részére és bekeríthessék a legelőket. 3. A növendékállatok fejlődésének meggyorsítása érdekében a Földművelésügyi Minisztérium és az Élelmiszeripari Minisztérium kötelesek még ez évben biztosítani a lefölözött tej visszajuttatását, különösen az EFSZ-ek és állami gazdaságok közös állattenyészete számára. E tejet folyamatosan, megfelelő mennyiségbein, kifogástalan minőségben kell visszajuttatni. 4. A Földművelésügyi Minisztérium köteles elterjeszteni és megjavítani az egyes gazdasági állatfajtákat a megállapított állattenyésztő területek szerint, elsősorban az EFSZ-ekben és az állami gazdaságokban. Biztosítania kell azt is, hogy az állami gazdaságok a fajtenyésztés fejlesztésével döntő tényezővé váljanak az állattenyésztésben. A tenyészállatok felnevelését tekintve 1957 végéig a következő gyarapodást kell elérni az 1955-ös tervhez képest: állami gazdaságok EFSZ-ek bikák 1,5-szeresére 1,3-szorosára kanok 1,5-szeresére 1,2-szeresére 5. Az állatok hasznosságának növelésében és az állattenyésztési termelés általános fejlesztésében nagy jelentőségű a gazdasági állatállomány jó egészségi állapota. A fiatal állatok elhullásának csökkentésében bizonyos javulás tapasztalható. Hasonlóképpen lényegesen csökkentettük a hevenyfertözések (takonykór, sertéspestis, orbánc, száj- és körömfájás stb.) okozta veszteségeket. Komoly veszteséget okoznak továbbra is az istállóbetegségek, nevezetesen a fertőző elvetélés és gümőkór. Határozott intézkedéseket kell tenni, hogy ezeket a betegségeket elfojtsuk és teljesen kipusztítsuk istállóinkból, ugyanakkor lényegesen fokozni kell a megelőző gondoskodást is. A Földművelésügyi Minisztérium kötelessége, hogy mielőbb irányelveket adjon ki a betegség megelőzését és a kór leküzdését szolgáló intézkedésekről és fokozza a harcot az elvelsélés és a gümőkór ellen. Ezzel kapcsolatban tervet kell készíteni e betegségek elfojtására és fokozatos leküzdésére. Biztosítani kell az állatorvosi és zootechnikai szolgálat hathatós együttműködését, nevezetesen az állattenyészetekben. Sürgősen ki kell építeni az állatorvosi szolgálatot, ki kell egészíteni szakképzett erőkkel, és az állatorvosi központokat megfelelően fel kell szerelni ahhoz, hogy széleskörű és hathatós intézkedéseket foganatosíthassanak a kórok megelőzésére. 1960-ig ki kell építeni a járási állatorvosi rendelők és a kerületi állatkórházak hálózatát. TIT. AZ ÁLLATÁLLOMÁNY CÉLSZERŰ ELOSZTÁSA A TERMELÉSI ÉS GAZDASÁGI VISZONYOK TEKINTETBEVÉTELÉVEL. Noha teljesítik a szarvasmarha és sertésállomány létszámának tervét, nagy hiányosságok tapasztalhatók az állatállomány általános területi elosztásában, továbbra is alacsony az állatállomány száma a hagyományos állattenyésztő területeken és a szocialista szektor közös állattenyészeteiben. A gazdasági állatállomány célszerű kiegészítése érdekében: 1. A Földművelésügyi Minisztérium és az Állami Tervhivatal a mezőgazdaság 1956—1960. évi távlati fejlesztése tervében úgy köteles megállapítani a szarvasmarhaállomány fejlesztését, hogy az egész állam területén növeljék az állatállomány sűrűségét, különösen a szocialista szektorban, továbbá Szlovákiában és a cseh országrészek határ-menti vidékein, és igy biztosítsák az 1960-ik évre tervbevett állatállomány elérését. Emellett ügyelni kell arra, hogy az állatállomány összetétele, elsősorban a tehenek számaránya megfeleljen'az egyes területek termelési és gazdasági viszonyainak és a közellátás szükségleteinek. Nagy városok környékén a fokozott tejfogyasztási szükséglet biztosítására a tehenek számarányát megközelítően 60 százalékban kell megállapítani. 2. A Földművelésügyi Minisztérium az EFSZek és állami gazdaságok közös tenyészetében a tervbevett tehénállomány biztosítására már 1956-ban köteles megállapítani, mennyi üszőt kell felnevelni a szocialista szektorban. A Begyűjtési Minisztériummal együttműködve az EFSZ-ek révén meg kell szervezni a tejelőtehenek üsző borjainak felvásárlását a szövetkezeti tagoktól, hogy kibővíthető legyen a szövetkezetek közös tenyészete. Az állami gazdaságok szóméra kis- és középparasztoktól kel' felvásárolni üszőborjúkat. IV. TOVÁBB KELL FEJLESZTENI AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS TÖBBI ÁGAZATÁT A mezőgazdasági termelésben fontos szerepet tölt be a juh-, ló-, baromfitenyésztés és a méhészet is. A juhtenyésztés jelenlegi állapota és a továbbfejlesztéséről való gondoskodás nem biztosltja szükségleteinket. A lótenyésztés lebecsülése — a gépesítés fejlesztése következtében — az utóbbi időben csökloent a fedeztetett kancák és a felnevelt csikók száma. Kevé« figyelmet fordítanak a baromfitenyésztésre nevezetesen az EFSZ-ekben és az állami gazdaságokban. Ennek következtében a lakosság szükségleteinek biztosítására még mindig nagy mennyiségű tojást és vágóbaromfit vagyunk kénytelenek behozni külföldről. Nagyobb gondot kell fordítani a méhészetre is. amely a méz termelése mellett jelentősen hozzájárul gyümölcsös kertjeink és magtermő parcelláink termésének növeléséhez. Elejét kell venni minden felesleges veszteségnek, amelyet az okoz, hogy a növényeknek vegyi készítmé-1 nyekkel való védelmében nem tartják be az előírt óvatossági rendszabályokat. Az állattenyésztési termelés többi ágazatának további fejlesztésére a Földművelésügyi Minisztériumnak és a nemzeti bizottságoknak kötelességévé tesszük: 1. Nagyobb gondot kell fordítaniok a juhtetenyésztés terjesztésére, különösen a magasabban fekvő területeken és a határvidéken, ahol a természeti adottságok és legelőterületek alkalmasak arra. A juhtenyésztést elsősorban úgy kell irányítani, hogy kellő finom- és félfinom gyapjút biztosítson könnyűiparunk számára. 2. Az EFSZ-ek és az állami gazdaságok közös tenyészeteiben növelni kell a kancák számát, a zootechnikai szolgálatot tervszerű tenyészmunkára és a csikók felnevelésére kell irányítani úgy, hogv EFSZ-eink és állami gazdaságaink a legközelebbi évek során önellátók legyenek a haszonm'nesek és tenyészkaneák felnevelését tekintve. 3. Fokozatosan ki kell bővíteni az EFSZ-ek és állami gazdaságok közös tenyészetében a baromfi legeltetését, mégpedig úgy, hogy 1980. '"•v végéig a közös tenyészetek baromfiállományának legalább 50 százalékát legelőn tartsák. -Ezzel kapcsolatban biztosítani kell, hogy a tenyészeteknek megfelelő számú mozgó és hordozható baromfiól álljon rendelkezésére. 4. Biztosítani kell, hogy a növények védelmét szolgáló vegyi készítmények alkalmazásánál következetesen betartsanak minden óvintézkedést. V. A MEZŐGAZDASÁGI BERUHÁZÁSI ÉPÍTKEZÉSEKET MEG ,KELL GYORSÍTANI ÉS JAVÍTANI. Az állattenyésztési termelés gyarapodásának egyik előfeltétele, hogy az állatok részére kellő istállóhelyiségeket biztosítsunk, amelyek megfelelnek az állategészségügyi követelményeknek és a szocialista mezőgazdasági nagytermelés fejlesztése támasztotta igényeknek. Az üzemépületek és az állattenyésztési termelést szolgáló berendezések építése terén fennálló feladatok elhanyagolása fékezi az állatállomány számának és hasznosságának növelését és megnehezíti a szocialista munkaszervezés elveinek alkalmazását. A beruházási építkezések területén tapasztalható elégtelen állapot okai elsősorban abban rejlenek, hogy a mezőgazdasági szervek szervező munkája nem kielégítő, a Földművelésügyi, Építészeti és a Helyi Gazdálkodás Minisztériuma nem gondoskodik kielégítően a mezőgazdasági építkezésekről, s nem dolgozzák ki jó előre a •szükséges terveket. Nem kielégítő továbbá a munka szervezése, az építőanyagok termelése és szállítása, nem kielégítőek a mezőgazdasági építkezéseket szabályozó előírások. E fogyatékosságok megszüntetésére sürgős és hathatós intézkedésekre van szükség. 1. A Földművelésügyi Minisztériumnak, az Építészeti Minisztériumnak, a Helyi Gazdálkodási Minisztériumának. a KNB és JNB tanácsainak kötelessége, hogy már az idén a mezőgazdaság valamennyi szakaszán biztosítsák a beruházási építkezések tervfeladatainak teljesítését és idejében elkészítsék az idén üzembe helyezendő épületeket. A beruházási építkezéseket elsősorban istállókra, segédlétesítményekre és más olyan épületekre kell összpontosítani, amelyek döntő módon járulnak hozzá a mezőgazdasági termelés növeléséhez és alkalmasak megszilárdítani falvainkban a szocialista termelési viszonyokat. A nem gazdaságos építkezések csökkentésére, az építkezési munkák elhúzódásának megszüntetésére 1955. év végéig normákat kell kiadni, amelyek a legfőbb épületfajtáknál megállapítják az építkezés optimális időtartamát. 2. Az Állami Tervhivatal és a Földművelési ügyi Minisztérium kötelesek biztosítani, hogy a beruházási építkezések idei tervfeladatai mellett megfelelő anyagot és műszaki segítséget biztosítsanak az újonnan alakult egységes földművesszövetkezetek tatarozásl és építkezési munkálatainak elvégzésére úgy, hogy ezek a szövetkezetek minél előbb megkezdhessék a közös gazdálkodást. Az újonnan alakult egységes földművesszövetkezetek számára a jövő esztendők során ts számolni kell a szükséges anyagellátással és műszaki támogatással a tervbevett feladatokon túlmenőig. A mezőgazdasági építkezések tervezésében tapasztalható hiányok megszüntetésére a Földmüvelésügyi Minisztériumnak 1955 október végéig az építésügyi kormánybizottság elé kell terjesztenie a mezőgazdasági építkezések tervrajzaim, és költségvetésére vonatkozó különleges előirásokat, mégpedig külön az állami szektor központilag tervezett építkezéseire és külön az egységes földművesszövetkezetek építésére úgy, hogy az előírások megfeleljenek az éoítkezasek jellegének és szükségletének, biztosítsák a dokumentáció célszerű és egyszerű módozatait, és megrövidítsék a tervrajzok s kö'tségvetés jóváhagyását szolgáló folyamatokat. 4. A Földművelésügyi Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium és a Belügyminisztérium az építésügyi kormánybizottsággal együttműködve ez év október véqéig módosítják a mezőgazdasági üzemlétesítmények és települések közötti egészségügyi védőövezeteket szabályozó eíöírásokat, a mezőgazdasági építkezések állategészségügyi és tűzvédelmi előírásait úgy, hogy mindezek az előírások megfeleljenek a mezőgazdasági termelés gazdaságosságának és ne növeljék aránytalanul a mezőgazdasági építkezések beruházási és üzemeltetési költségeit. 5 A Földművelésügyi Minisztérium az építésügyi kormánybizottsággal és az Építészeti Minisztériummal együttműködésben ez év október végéig iránytervezeteket dolgoz ki a legfontosabb mezőgazdasági épületekre, mégpedig az eddigi ismételt tervek felhasználásával, amenynyiben azok megfelelnek az alapvető műszaki és építkezési követelményeknek is biztosítja, hegy ezeket az iránytervezeteket 1956. ianuár 1-től érvényesítsék a beruházási építkezéseken. A mezőgazdasági termelésben az ipari módszerek bevezetésének biztosítására már 1956bon biztosítani kell az előgyártott épületelemek, valamint mezőgazdasági épületszerkezetek célszerű szabványosítását és gyártását. 6. A Földművelésügyi Minisztérium az építésügyi kormánybizottsággal együttműködve a mezőgazdasági építkezések tervezési normái és harmonogrammjai alapján 1956 december 31-ig új szabványnormákat ad ki valamennyi legfontosabb fajta mezőgazdasági építkezésre, mégpedig a beruházási építkezésben való felhasználásuk fontosságának sorrendjében. 7. A Földművelésügyi Minisztérium köteles kidolgozni és legkésőbb október 15-ig a kormány elé terjeszteni .olyan értelmű javaslatot, .-jmely alapján kibővíti. a mezőgazdasági tervezési vállalatot, megjavítja munkáját és gondoskodik megfelelő kapacitásáról a ..mezőgazdasági építkezések biztosítására. 8. Az istállói munkák gépesítésében meg kell tenni minden szükséges intézkedést arra, hogy lényegesen csökkentsék az állattenyésztési termelés termékegységére eső szükséges munka és anyag mennyiségét. A Fölművelésügyl Minisztériumnak biztosítani kell, hogy a gép- és traktorállomások döntő szerepet játsszanak az istállói munkák komplex-gépesítésének bevezetésénél az egységes földművesszövetkezetek gazdálkodásában. Ezért a folyó év végéig minden gép- és traktoráHomáson munkacsoportot kell létesíteni, amely gondoskodik az állattenyésztési termelés és az istállóberendezések karbantartásáról, gépesíté-őt az egyeséges földművesszövetkezetekben. Biztosítani kell a szükséges kádereket és el kell látni őket a munkájuk elvégzéséhez szükséges alkalmas eszközökkel, 9. A Gépipari Minisztérium a Földművelésügyi Minisztériummal és az Állami Tervhivatallal együttműködve az 1956. évben az állattenyésztési termelés szakaszán legfőbb fejlesztési feladatnak tekintse a takarmányelőkészítés, a fejős, a takarmányszállítás és a takarmányozás, a trágyakihordás gépesítését, valamint a takarmányanyagok szállítását szolgáló megfelelő berendezések előállítását és intézkedéseket tegyen arra, hogy a szükséges gépek megszerkesztését úgy végezzék el, hogy sorozatos gyártásukat már 1957-ben megkezdhessék. VI. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSI TERMELÉS IRÁNYÍTÁSA; A KÁDEREK KÉRDÉSE. Lényegesen meg kell javítani az álattenyésztési termelés irányítását &s káderekkel való biztosítását. Még mindig igen kis mértékben tapasztalható, hogy a szakértő műszaki káderek közvetlenül a munkahelyen, az EFSZ-ekben és az állami gazdaságokban segítik a termelamurkát. Még mindig igen jelentős a munkaeróhullámzás az állattenyésztési termelésben. Az állattenyésztési termelés irányításának és káderekkel való biztosításának megjavítására a Földműve'ésügyi Minisztérium kötelességéve tesszük: a) sürgősen egészítse kl a zootechnikai és állatorvosi szolgálatot és erősítse meg szakképzett káderekkel. E káderek szakképzettségének gyarapítására a főiskolák zootechnikai és állatorvosi kara mellett mezőgazdasági oktatótanfolyamokat kell létesíteni; b) biztosítani kell, hogy a zootechnikai és állatorvosi izolgálat dolgozói havonta legalább egyszer részt vegyenek az EFSZ-ekben s'z állattenyésztési termelés kérdéseinek megvitatásában és gondoskodjanak az állattenyésztési termelés haladó munkamódszereinek bevezetéséről. B) Az állami gazdaságok munkájának megjavítása A CSKP X. kongresszusa rámutatott az állami gazdaságok jelentőségére mezőgazdaságunk és egész népgazdaságunk további fejlődésében. Bár az állami gazdaságok munkájában tapasztalható bizonyos javulás, e gazdaságok mind ez ideig még nem teljesítik kielégítően politikai feladataikat a szocialista falu építésében és munkájukban jelentós fogyatékosságok, veszteségek állapíthatók meg. A fennálló hiányok megszüntetése és az álla.mi gazdaság munkájában gyökeres fordulat elérése megköveteli, hogy a minisztériumok, nemzeti bizottságok és pártszervezetek figyelmüket a következő alapvető kérdések megoldására összpontosítsák: I. BIZTOSÍTSUK AZ ÁLLAMI GAZDASÁG KÁDEREKKEL VALŐ MEGERŐSÍTÉSÉT ÉS A DOLGOZOK SZAKKÉPZETTSÉGÉNEK GYARAPÍTÁSÁT. Állami gazdaságainkban a káderek jelenlegi állapota és színvonala nem biztosítja a fokozott feladatok teljesítését. Az állami gazdaságok nem rendelkeznek kellő káderekkel és a dolgozók, különösen a műszaki közép- és vezető káderek szakmai színvonala nem megfelelő, ugyanakkor rendkívül nagy a munkaerőhullámzás. Az állami és munkafegyelmet sok helyütt megsértik. Az állami gazdaság káderhelyzetének megjavítására a Földművelésügyi V Minisztériumnak, valamint a CSKP kerületi és járási bizottságainak köteességévé tesszük: 1. Az állami gazdaságok munkájának gyorsított megjavítása végett gondoskodjanak részükre szakmailag és politikailag egyaránt fejlett káderekről. Ezért minél előbb be kell tölteni a gazdaság egyes osztályaiban és farmjain az üres helyeket azáltal, hogy a közigazgatási apparátusból szakképzett dolgozókat, az üzemekből pedig kommunista szervezőket helyezünk át az állami gazdaságokba, hogy legkésőbb 1955. év végéig az állami gazdaság termelési egységeit káderekkel teljesen ellássuk. - 2. Fokozott gondot kell fordítani elsősorban a műszaki dolgozók szakmai és politikai fejlődésére és ezáltal bizrtosítani kell a káderek stabilizálását és fokozni felelősségüket a termelésért. Következetesen érvényesíteni kell azt az elvet, hogy a vezető és műszaki dolgozók nem hívhatók vissza tisztségükből a felettes gazdasági szerv hozzájárulása nélkül és ezzel elejét kell venni az ártalmas munkaerőhullámzásnak. 3. Nagyobb támogatásban kell részesíteni az állami gazdaságok ifjúsági brigádjait, biztosítani kell a fiatalok további politikai és szakmai fejlődését. Az alkalmas brigádosokat felelős feladatokkal kell megbízni az állami gazdaságok termelő munkájának irányításában, fel kell tárni előttük a szocialista mezőgazdaság építésének távlatait azzal a céllal, hogy Iegjobbjaik állandó alkalmazást vállaljanak az állami gazdaságokban. 4. A díjazásban tapasztalható hibák megszüntetésére és a dolgozóknak a termelés növelésében való nagyobb anyagi érdekeltségének biztosítására 1955 végéig felül kell vizsgálni a prémium-rendszereket és ki kell küszöbölni hibáikat. H. « MEG KELL JAVÍTANI A TERVEZÉS EDDIGI MÓDSZEREIT Noha az utóbbi években az állami ' terv termelési mutatóinak száma állami gazdaságainkban csökkent, ez az intézkedés állami gazdaságaink munkájában csak jelentéktelenül nyilvánult meg. Továbbra sem használják ki eléggé a termelés belterjességét szolgáló lehetőségeket és tartalékokat. Ennek az állapotnak az okai elsősorban abban keresendők, hogy nem megfelelő az állami gazdaságok vezető dolgozóinak tervfegyelme. A tervezésben fellépő hibák kiküszöbölése végett az Állami Tervhivatalnak és a Földművelésügyi Minisztériumnak kötelességévé teszszük: 1. Dolgozzon ki és terjesszen a CSKP KB politikai irodája elé megvitatás céljából javaslatot az állami gazdaságok munkája tervezésének új módszeréről. Ennek érdekében tanulmányozza és vegye számba azokat a lehetőségeket, amelyek alapján még egyszerűbbé tehetik az állami gazdaság termelésének tervezését, még jobban kihasználhatják az egyes gazdaságok természeti és gazdasági adottságait és tovább fejleszthetik a termelésben dolgozók kezdeményezését. Abból az elvből kell kiindulni, hogy az állami tervben továbbra is meg kell állapítani az állami gazdaságok termelésének döntő termelési mutatószámait. Ezzel egyidejűleg javaslatot kell előterjeszteni az állami gazdaságok szükségletei terve--