Uj Szó, 1955. augusztus (8. évfolyam, 184-209.szám)

1955-08-04 / 186. szám, csütörtök

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. augusztus 4. csütörtök 30 fillér VIII. évfolyam, 166. szám A mai számban: Megkezdődött az iskolai dolgozók országos értekezlete (2. old.) A varsói Világifjúsági Találkozó eredményei (3. old.) A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság parlamenti küldöttsége Moszkvába érkezett (4- old.) Lélekgyilkosság (5. old.) A fejtési terv egyenletes teljesítéséért (6. old.) Hív az otthon (7. old.) Varsói VIT-versenyek (8. old.) Több figyelmet a propagandisták nyári iskolázásának A pártiskolázásban rendkívül fon­tos feladata van a propagandistának. Tőle függ az iskolázás sikere és szín­vonala. Helyzetének magaslatin azon­ban csak a minden tekintetben jól felkészült propagandista állhat. A propagandisták nyári iskolázásának idején ismét hangsúlyozni kell a kö­vetkező mondatot: Amilyen a propa­gandista felkészültsége, olyanok lesz­nek előadásai. Az elmúlt években a propagandis­ták előkészületében sok hiányosság fordult elő. A tananyag megmagya­rázásánál és a propagandistáknak, ké­sőbb pedig az iskola hallgatóinak ta­nulásánál is előfordul, hogy a marxi­lenini forradalmi tanítást dogmatiku­san magyarázzák, elszakítva a párt politikájától és gyakorlati feladataitól a szocializmus építésében. A propa­gandisták nem fegyverkeztek fel ki­elégítő mértékben arra, hogy megmu­tassák, hogyan kell a gyakorlatban építeni a szocializmust, pedig ez a legfontosabb. A propagandisták hiá­nyos felkészültségük folytán adósak maradtak a nem egészen világos ideo­lógiai kérdések megmagyarázásában, különösen a mezőgazdasági kérdések terén. Érthető, hogy a propagandisták ideológiai felkészültségének e hiányos­ságai megmutatkoztak munkájukban, amely ennek következtében nem tá­mogathatta teljes mértékben a gazda­sági és politikai feladatok teljesítését. A propagandisták idei nyári "Iskolázá­sa színvonala emelésének éppen ezért sokkal nagyobb figyelmet kell szen­telnünk. A propagandisták nyári iskolázásá­nak elsősorban gazdaságunk politikai ökonómiájára és közgazdászatára, va­lamint a nemzetközi viszonyok kérdé­seire kell irányulnia. Csakis e marxis­ta-leninista tanok birtokában teljesít­hetjük sikeresen a népgazdaságunk fejlesztésében ránk háruló feladato­kat. A nyári Iskolázás nagy mértékben függ a párt járási bizottságainak irá­nyító tevékenységétől. Olyan helyeken, ahol a pártszerveknek az iskolázás eszmei-elméleti színvonaláról és a pro­pagandisták részvételének szervezői biztosításáról való gondoskodása gyen­gül, gyenge lesz a propagandisták fel­készültsége is és az iskolázáson való részvételük Is. A Bratislava-vidéki já­rási bizottság mellett működő propa­gandista szemináriumokban a részvéte! 50 százalékot sem ér el. Más járások­ban is hasonló helyzetet tapasztalha­tunk. Ezzel szemben a kassai kerület sok járásában kielégítő a nyári isko­lázáson való részvétel. Hol keressük a hibák okait? Első­sorban az előadások alacsony esz­mei-elméleti színvonalában és ab­ban, hogy sok helyen nem kielégítő­en kötik össze az előadás anyagát a gyakorlati feladatokkal, az élettel. A szobránci járásban például a kerületi lektorok jól előkészített előadásai le­kötötték a propagandisták figyelmét, a felületesebb előadásoknál azonban szinte rohamosan csökkent a propa­gandisták részvétele. Ez világosan megmutatja, hol keressük a hibákat. Kétségtelenül az előadások színvona­lában. A járási bizottságoknak meg­vannak az eszközei az előadások szín­vonalának emelésére. Egyik fontos eszköz az előadások megtárgyalása és minőségük javítása a lektori testüle­tekben. A gyakorlat azonban azt mu­tatja, hogy az előadók általában csak a propaganda- és agitációs-felelőssel tárgyalják meg az előadást. Ez ter­mészetesen nem elég. A járási szer­vek Irányító tevékenységében alig ta­lálunk példát arra, hogy az egyes elő­adásokat a járási pártbizottság irodá­ja is megtárgyalná, pedig ez a nyári iskolázás irányításának leghatékonyabb módszere, amely az előadások élét a helyi pártmunka legérzékenyebb pont­jaira irányíthatja. A további komoly hiányosság a pro­pagandisták elmaradása már az isko­lázás kezdetén. A trencínl járási párt­bizottság által összehívott Internátusi iskolázásra a negyven meghívott közül csupán 12 elvtárs érkezett meg. Ez nem egyedülálló eset Az ilyen esetek gyökerei sokszor abba az időbe nyúl­nak vissza, amikor a pártiskolázások kiértékelésénél egyes pártszervezetek nem értékelték eléggé a propagandis­tákkal való alapos beszélgetést, nem keltették fel érdeklődésüket a további munka, sem pedig a nyári előkészüle­tek iránt. Nagy politikai károk ezek, amelyeket csak úgy kerülhetünk el, ha a pártszervek a propagandistákkal való szoros kapcsolatban tárgyalják és szervezik meg az iskolázáson való részvételt. Szükséges, hogy minden propagandistával külön megbeszéljék a kötelességeket, a lehetőségeket, az isko­lázás idejét és más részleteket. A párt minden alapszervezetének meg kell lenni győződve arról, hogy a propagan­distáknak szükségük van az Iskolázás­ra. Csak e meggyőződés segítségével lehet megteremteni az iskolázás ked­vezi feltételeit. A propagandisták nyári iskolázásánál a kiválogatást is meg kell javítani. Az iskolázás és a propagandisták kiválasz­tása a propagandista káderek előkészí­tésének két szorosan egybekapcsolódó része. A propagandistáknak kell az is­kolázás magas színvonala biztosiaké­vá válniuk, ez pedig saját ideológiai színvonaluktól és politikai meggyőző­désüktől függ. Mégis előfordul, hogy olyan elvtársakat bíznak meg propa­gandamunkával, akiknek vallási előíté­leteik vannak. Hogyan várhatunk Ilye­nektől igazi érdeklődést az iskola iránt, ha ezt az érdeklődést még tulajdon­képpen fel kell náluk kelteni, hogyan engedhetjük meg, hogy olyan világné­zetről tartsanak másoknak előadást, amelyet még maguk sem sajátítottak el. A párt kerületi és járási bizottságai­nak állandóan figyelmet kell szentel­niük a propagandisták nyári előkészí­tésének és idejében ki kell küszöböl­niük az előkészítés hiányosságait. A propagandisták nyári előkészítésének a párt által való következetes irányítása biztosítéka a közeledő pártiskolázás magas színvonalának. Újabb szövetkezetek alakultak a nyitrai kerületben A nyitrai kerület szövetkezeti tag­jainak jó gazdasági eredményei meg­győzőleg hatnak az egyénileg gazdál­kodó kis- és középparasztokra, akik így felismerhetik a nagyüzemi gazdál­kodáj előnyeit. A CSKP KB júniusi ülése óta a üvitfai kerületben már két EFSZ ala­kult. Az egyik a zselízi járásban Má­lason, a másik pedig július 28-án a topolcanyi járás Solcany községében alakult meg. A solcanyi EFSZ-be 39 földműves jelentkezett. A szövetke­zeti tagok III. típusú EFSZ-ben 84,21 hektáron fognak gazdálkodni. A szö­vetkezet elnökévé Rudolf Hajnovicot választották. A PART HÍVÓ SZAVARA Mennyi akarat és elszántság van bennük A múlt napokban több mint 100 fiatal indult útnak a bratislavai pályaudvarról, hogy a párt és a kormány hívó szavára munkájuk­kal segítsék a határvidék mező­gazdaságát. A határvidékre indu­lók között ott volt a somorjai já­rás 23 tagú és a vágújhelyi já­rás 20 tagú CS1SZ-brigádja is. Ezek a napbarnított ifjak sokat olvastak és hallottak a Komszomol példáiból. Mennyi terv, mennyi akarat és elszántság van bennük indulás előtt. Ne féljetek, megálljuk a he­lyünket, — így búcsúznak erős kézszorítással az itt honmaradt ak­tái. Képünkön a vágújhelyi CS1SZ­brigád tagjai, az Iván testvérek és Zemanová Viktória, a ruhagyár volt dolgozóndje a vonat ablakából bú­csúznak. A kommunisták az elsők (sz-i) Ha valaki mostanában Nagycsalomján jár, valami külö­nös dolgot tapasztal. Ha két ember találkozik az utcán, a kölcsönös üdvözlés után a szövetkezeti gaz­dálkodás problémáiról esik a leg­több szó. Nagycsalomján alakuló­ban van a szövetkezet. A kommu­nisták naponta meglátogatják- a földműveseket, hogy meggyőzzék őket a közös gazdálkodás előnyei­ről. A szövetkezet megalakítása terén a helyi pártszervezet első lépése volt a saját soraiban bizto­sítani, hogy minden egyes kommu­nista és családja a szövetkezet tag­jává váljon. Vajon ha Fábián Gá­bor öthektáros, Dénes István 4 hektáros gazdák nem írták volna alá a belépési nyilatkozatot, ho­gyan állhatnának oda gazdatársaik elé azzal az elhatározással, hogy megnyerjék őket a közös gaz­dálkodásnak. Ezt bizony rájuk nem mondhat­ják, mert addig nem is beszéltek a szövetkezetről, míg magúik be nem léptek. Eddig a községben 27 kisgazda tette magáévá a közös gazdálkodás gondolatát. A jó eredmény meggyőzően hat Könnyen ment az idén az aratás a kalondai szövetkezetben. A gazdag termés nagy részét kombájn aratta. A kalondaiak nem idegenkedtek a kombájn munkájától, még a műit év­ben megbarátkoztak vele. Hudec János kombájnos azonban az idén még sok­kal különbül aratott, mint ahogyan a múlt évi kombájnos. Egyszóval a ka­londaiak már alaposan megbarátkoztak a géppel, s azt sem bánták meg, hogy sürűsorosan vetették a gabonát, mert olyan gazdag termést takarítottak be, amilyenre még nem volt példa a ka.­londai határban. Azelőt igen jó esz­tendőnek kellett lennie, ha őszi árpá­ból 20—22 mázsás hektárhozamot tud­tak elérni. Az idén azonban 46,30 má­zsás átlagos hektárhozamot értek el. Volt olyan terület is (3 hektáron), ahol 56 mázsa volt a hektárhozam. Az ilyen szép eredmények mellett a szövetkezeti tagok bevétele is növeke­dik. Ennek tudható be aztán, hogy egyre több a szövetkezetbe jelentkezők száma. Különösen a falu fiataljai ra­gaszkodnak a szövetkezethez. Csaba Béla például tavasszal tért haza a Lo­sonci Kommunális üzemből és most mint traktoros dolgozik a szövetkezet­ben. A Telek testvérekre is nagy hatást gyakorolt a szövetkezeti gazdálkodás. Zoli és Klári a 11 éves iskola befeje­zése után a szövetkezetet választották. Apjuk minden áron tovább akarta ta­níttatni a gyerekeket, különösen Zolit, de az határozottan kijelentette, hogy a szövetkezetben marad. Nagyon sok azoknak a fiataloknak a száma, akik a szövetkezetben keresik boldogulásukat. Sz. I. AZ LLSO GABONÁT AZ ÁLLAMNAK A nyitrai kerület első járása teljesítette a gabonabegyűjtési tervet A bratislavai kerület öt járása után augusztus 2-án a komáromi járás is teljesítette a gabonabegyújtési tervet. A komáromi járás a nyitrai kerü­letben elsőnek, Szlovákiában pedig hatodiknak teljesítette beadási kötele­zettségét. A komáromi járás parasztjai a gabonabegyújtési tervet 100,2 százalékra teljesítették 18 nappal a határidő előtt. A begyűjtési terv idő előtti teljesítésében nagy részük van az egységes földművesszövetkezetek­nek, amelyek augusztus 6-ig teljesítették tervüket. A Gútal Egységes Föld­művesszövetkezet 120 százalékra, a telsőaranyosi EFSZ 138 százalékra, a negykeszi 154,9 százalékra, a Csallóköz aranyosi EFSZ pedig 137,9 százalékra teljesítette a gabonabeadási tervet. A terv teljesítéséhez jelentősen hozzájá­rultak a begyűjtési apparátus dolgozói, akik a nemzeti bizottságokkal együtt­működve jól szervezték meg a gabona begyűjtését. A begyűjtés a komáro­mi járásban tovább folyik. A jó munka eredménye Az idei aratás nagy feladatok elé állította a bodrogközi szövetkezetese­ket. Hogy az aratást mégis idejében és szemveszteség nélkül tudták el­végezni, a jó szervezésnek és a tagok­nak köszönhetik, akik egész éjjeleken át dolgoztak. A jő munkának meg is lett az eredménye. Július 27-én a bod­rogközi szövetkezetesek ünnepélyesen beszállítottak 22 vagon gabonát az ál­lam raktárába. Balogh Károly, Királyhelmec A palásti földművesekben egyszer már megfogamzott a szövetkezet ala­kításának gondolata, mégpedig ezelőtt egy évvel. Szövetkezet alakítására azonban akkor nem került sor. Igaz, az egyes szövetkezetek eredményeiről szóló hírek hatottak a földművesek­re, de a szövetkezeti gondolat fel­törő lángja mégiscsak elaludt, azon­ban a parázs megmaradt mostanáig. Ezt az izzó parazsat keltett most megpiszkálni, felélesztem, hogy lángra lobbanjon. Ez a járási pártbizottság, a járási nemzeti bizottság segítségé­vel sikerült is a palásti kommunisták­nak. A hamvadó parázs most újra lángralobbant, de most már nem fog elaludni. A községben eddig 25 föld­műves írta alá a belépési nyilatkoza­tot. Köztük van Somogyvári János 7,11 hektáros gazda is. Somogyvári Jánost mindenki jó gaz­dának ismeri a faluban. Mindig neki volt a legszebb termése, az ő udvará­ból járt ki a legszebb jószág. Egy­szóval világéletében szerette a pa­raszti munkát és tudott gazdálkodni. Az az elhatározás, hogy belép a szö­vetkezetbe, hosszú idő alatt érlelődött meg benne. Sokat emésztette magát, míg végre határozott. Ezerféleképpen meghányta-vetette feleségével, hogy mitévők legyenek. Az ilyen családi megbeszélések mindig azzal fejeződ­tek be, hogy az asszony minden zsör­tölődés nélkül azt mondta: „Csele­kedj úgy, ahogy jónak látod." Horvá­tiba is egyre gyakrabban járogattak a rokonokhoz, akik már régebben szövetkezeti tagok. Az ilyen rokoni látogatások alkalmával lefolyt beszél­getések nagy részét a- szövetkezet menetéről szóló tájékoztatások merí­tették ki. Somogyvári János kérde­zett, a rokon felelt. — Hiszen ha tudnám, hogy nálunk is legalább úgy menne majd a szö­vetkezet, mint nálatok, nem is igen félnék tőle. Dehát ki tudja — szokta mondani Somogyvári János. Ahogy dolgoznak, úgy veszik majd hasznát — volt az ilyen elmélkedés­re a válasz. Egyszer aztán Somogyvári János ki is jelentette: „Már nem is bánnám, ha megalakulna a szövetkezet. Első­nek azonban nem akarok belépni, de utolsó sem leszek." Somogyvári meg is tartotta szavát. Nem lépett be elsőnek, de utolsónak sem maradt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom