Uj Szó, 1955. augusztus (8. évfolyam, 184-209.szám)

1955-08-19 / 199. szám, péntek

2 III sw 1955. augusztus 21. PÁRTÉLET Kommunista példamutatással űj EFSZ-ek alakításáért A párt hívó szavára az utóbbi időben az egyénileg gazdálkodó kis- és kö­zépparasztoknak egyre nagyobb tö­mege lép a közös gazdálkodás útjára. Elhatározásukat nagyban elősegíti az EFSZ-ek termelési eredményeinek ál­landó növekedése és a tagság anyagi jólétének lényeges javulása. Mind­ezek propagálásában legnagyobb fel­adat a pártszervezetekre hárul. Ahol a falusi pártszervezetek tagjai naponként beszélgetnek a parasztok­kal, magyarázzák a kollektív gazdál­kodás előnyeit, ott az eredmény nem marad el. A nagykaposi járás egyes közsé­geiben is figyelemreméltó eredményt értek el az EFSZ-ek tagalapjának ki­szélesítése terén. Különösen ott jutot­tak előre, ahol a kommunisták voltak a kezdeményezők, példamutatásukkal meg tudták nyerni a pártonkívüli pa­rasztokat is a szövetkezeti gazdálkodás számára. Példa erre a kaposkelecsényi pártszervezet, ahol a kommunisták voltak ez elsők a szövetkezetbe valő belépésben, s az eredmény: ma már megalakult a szövetkezet előkészítő bizottsága. Szintén jól dolgoztak a nagykaposi EFSZ kommunistái is, aákik állandó agitációs munkát végeznek az egyénileg gazdálkodó parasztok között. A jó meggyőző munka eredménye, hogy 19 új tag lépett be a szövetkezetbe. Még sok példás és jól dolgozó párt­szervezetet lehetne felsorolni, ahol az elvtársak igazi harcosai a párt ha­tározatai megvalósításának. Vannak azonban a. nagykaposi já­rásban olyan falusi pártszervezetek is, ahol több kommunista még nem tette magáévá pártunk júniusi határozatát, így van ez az iskei pártszervezetben is, ahol a kommunistáknak eltérő né­zeteik vannak a szövetkezet megalakí­tását illetően, nem egyöntetűek és ezért nem tudják megtalálni a helyes utat a falu parasztjai megnyeréséhez. Az ilyen kommunisták nem tartanak lépést a napi eseményekkel, s nem­csak, hogy nem segítik elő a falu szo­cializálását, hanem fékezőivé válnak. Nem csoda, hogy a pártonkívüliek ezt figyelemmel kísérik, és joggal mutat­nak rá a kommunisták tétovázására, egyhelyben való topogására. Ugyancsak hiba, hogy egyes elvtársak úgy kép­zelik el az. önkéntesség elvét, hogy magukra hagyják a parasztokat. Meg­feledkeznek arról, hogy elsősorban ők vannak hivatva arra, hogy a parasztok­kal való állandó beszélgetéssel meg­győzzék őket és megteremtsék az elő­feltételeket a szövetkezet megalakí­tására. Ez a helyzet Csicser községben is, ahol — bár eredményesen indult a szövetkezet szervezése — egy idő óta visszaesés tapasztalható. A falusi párt­szervezet bizottsága a Központi Bi­zottság ülése után jól kezdett dolgoz­ni. A kommunistákkal beszélgettek és ennek eredménye, hogy elsősorban a kommunisták mindjárt a taggyűlésen írták alá a belépési nyilatkozatot. Smajda László, Vaszil Mária, Plavajka Miklós és Treskot Mihály felajánlást tettek, hogy az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok közül többet megnyernek a kollektív gazdálkodás számára. Munkájuk sikeresen halad. Eddig 12 család jelentkezett a kö­zös gazdálkodás megkezdésére. Kezdetnek jó eredmény. Az elvtársak szerint a jelentkezők száma naponta tovább szaporodik. Segít a szervezés­ben Szűcs Gyula elvtárs is, aki most a járási nemzeti bizottság dolgozója és elhatározta, hogy hazamegy a meg­alakulandó szövetkezetbe dolgozni. A pártszervezet munkája az utóbbi időben azonban nem kielégítő, mert megelégednek az eddigi eredmények­kel és nem törekednek arra, hogy újabb kis- és középparasztokat nyer­jenek meg. A hiba ott van, hogy Marci Sándor, a pártszervezet elnöke és Juhász János pártbizottsági tag — előbbi a vasútnál, az utóbbi pedig a városi tűzelőanyagraktárban dolgozik nem térnek vissza falujukba. Termé­szetesen a többi kommunista és pár­tonkívüJ^Jd elvárja, hogy elsősorban is a pártSranxezet vezetői mutassanak példÉt. Érdekes, hogy eleinte ezek az elvtársak a szövetkezeti mozgalom kezdeményezői voltak, most pedig ar­ra várnak, hogy őket is győzzék meg. Az ilyen huza-vona után nem csoda, ha nehezen indul a szövetkezet épí­tése. Szükséges, hogy a nagykaposi járá­si pártbizottság több segítséget nyújt­son a falusi pártszervezeteknek, hogy ezek odaadóbban harcoljanak pártunk Központi Bizottsága határozatának megvalósításáért. Kaszonyi István. Az orosz népi nyelvtanfolyamok országos értekezlete Ma, augusztus 19-én nyílik meg Bratislavában a Kultúra és Pi­henés Patkjában az orosz népi nyelv­tanfolyamok kétnapos országos érte­kezlete. Az értekezleten részt vesz­nek az orosz népi nyelvtanfolyamok legjobb dolgozói, a kerületi és járási bizottságok tagjai, a tanítók és az instruktorok, akik értékelni fogják az orosz, népi nyelvtanfolyamok VI. év­folyamának eredményeit és megtár­gyalják az orosz népi nyelvtanfolya­mok tanítása további színvonala eme­lésének kérdéseit és az ezzel kapcsola­tos feladatokat. Az értekezleten aí orosz népi nyelvtanfolyamok érdemes dolgozóinak átadják a CSSZBSZ elis­merő okleveleit, érmeit s a Szakszer­vezet Központi Bizottságának elisme­rő oklevelét. A legjobb eredményt el­ért kerület képviselőjének átadják a CSSZBSZ KB vándorzászlaját. Az ér­tekezlet előkészület lesz az orosz né­pi tanfolyamok VII. évfolyamára, amely „az orosz nyelvtudás — a Csehszlo­vák Köztársaság dolgozói műveltségé­nek bizonyítéka", jelszó jegyében in­dul meg. AZ ÚJ SZÓ POSTÁJÁBÓL Gyilkoltak a gőgös tisztek Szomorú napja volt a kassai nyom­dászmunkásoknak 1905. augusztus 21-el A 34-es kaszárnyában egy tartalé­kos szakaszvezető, aki nem tudott né­metül, „hapták" helyett „vigyázz"-t vezényelt, amikor ellenőrző tisztek léptek a legénységi szobába. A tisz­tek leszidták a szakaszvezetőt. Az esetről tudomást szerzett a Kassai Hírlap szerkesztője, Seress Imre, s közzétette a lapban. Másnap a neve­zett tisztek a szerkesztőségbe rohan­tak, s kardjukkal akarták felelősség­re vonni a szerkesztőt, amiért nem írták nevükhöz az „Ür"" szót. Amikor a nyomdaszemélyzet meg­tudta, mi történik a szerkesztőség­ben, a megtámadott szerkesztő segít­ségére sietett, mire az egyik tiszt Klein Lipót nyomdászt has-baszúrta. A seb halálos volt. A temetésen az egész ország szer­vezett munkássága képviselve volt. Nekünk, késői utódoknak, akik meg­értük azt, amiért elődeink életüket adták: a szabadságot, a békés gond­talan életet, kötelességünk ezt a drá­gán, nagyon drágán szerzett szabadsá­got megvédeni. Szabó Jenő nyomdász, Kassa. Eredményes munka után kellemesen szórakoztak Ha Somorjáről autóbusszal utazunk Bratislava felé, az első falu, ame­lyen áthaladunk, Gútor. Az egyik dél­után ünneplőbe öltözött emberek siet­tek a kultúrház felé. Befejezték az aratást, a cséplést is. Most arató­ünnepet tartanak. Mindenki örül, lát­ni az emberek arcán az elégedett­séget. A kultúrház udvarán gyűltek össze. Megtelt a kultúrterem is. Az aratóünnepélyt Földes Emil elv­társ, az EFSZ elnöke nyitotta meg. Beszédében megemlékezett a CSISZ és a Csemadok helyi szervezete tag­jairól, akik nyolc éjszakán át dol­goztak a cséplőgépnél. A fiatal bri­gádosok segítségével sikerült tíz va­gon gabonát megmenteni az időjárás viszontagságaitól. A szövetkezet beadási kötelezettsé­gét százszázalékra teljesítette, bizto­sította a vetőmagot és a tagok is megkapták félévi járulékukat. A má­sodik félévi járulék a közös raktárban Van­Beszéde után az aratási koszorú átadása következett. A Csemadok kultúrcsoportjából egy népviseletbe öltözött pirospozsgás leány lépett elő, aki köszöntőt mondott, amelynek be<­fejeztével két szövetkezeti tag átnyúj­totta az EFSZ elnökének az aratási koszorút. A bratislavai fagyasztóüzem dolgo­zói, a szövetkezet védnökei vidám je­lenetekkel és csasztuskákkal tarkítot­ták a műsort. Gazdag ünnepi vacsora után táncra perdültek az ünneplők. Kopal Irén, Somorja. Segít a védnökségi üzem A gömörhorkai cellulőze üzem dol­gozói is foglalkoztak pártunk és kor­mányunk felhívásával, hogy az üze­mek dolgozói legyenek az EFSZ-ek segítségére a mezei munkák gyors és veszteség nélküli elvégzésében. A horkai EFSZ tagjai idejében, nagy szorgalommal fogtak hozzá a gabona betakarításához, de a hosszantartó esőzések nagyon hátráltatták az elő­menetelt. üzemünk vezetőségének minden egyes szerve megtárgyalta ezt a helyzetet és elhatározta a rögtöni segítség megszervezését. Dolgozóink egy része már a múlt héten kiment a határba brigádmunkára. Különösen a tanoncok vesznek részt szép szám­ban. Nagy buzgalommal szedik és kö­tözik az új termést. Ötvös elvtárs, a helyi nemzeti bizottság elnöke és Zachar elvtárs, a cellulózegyár üze­mi bizottságának elnöke jó példával járnak elől és ott szorgoskodnak a brigádosok között, kaszálva a dús, ringó gabonát. Brigádosaink eddig 180 órát dolgoztak le. A cséplés gyors és eredményes befejezését biztosltja üzemünk CSISZ szervezetének határo­zata, amely szerint a tagok 300 mun­kaóra ledolgozását .vállalták a horkai EFSZ-ben. Gyárunk, mint védnökségi üzem azonban nem csak így segít a horkai EFSZ-nek, hanem naponta végez gép­és szerszámjavítást is. Pártszervezetünk vezetésével azon munkálkodunk, hogy mindjobban meg­szilárdítsuk a jó úton haladó horkai szövetkezetet. Prihradszky Lajos, Gömörhorka. A kínai bányászok levele a csehszlovákiai bányászokhoz A csehszlovák bányászok a na­pokban kapták meg Csin Csi-funak, a kínai bányászok szakszervez.il szövetsége elnökének levelét, amelyben többek között ezt ír­ja- „örömmel értesülök a Peking Daily Worker lapból, hogy az a zászló, amelyet önöknek tavaly a kínai bányászok küldtek, kitünte­tő zászlóvá lett s azzal a szocia­lista verseny győztes csoportját jutalmazzák. A kínai bányászok­nevében sok sikert kívánok a csehszlovák bányászoknak verse­nvükben. A bratislavai kerület nyerte el a Megbízottak Testületének vándorzászlaját Csütörtökön, augusztus 18-án a Bra­tislavai Kerületi Nemzeti Bizottság épületének kis üléstermében a város­és faluszépítő akció járási bizottságai­nak elnökei ülést tartottak. Az ülésen kihirdették a bizottságok munkájá­nak július havi eredményeit. A Megbízottak Testületének vándor­zászlaját példás munkája jutalmául a bratislavai kerületnek adományozták, Pavol Hercka, a kerületi nemzeti bi­zottság alelnöke átvette dr. h. c, Alexander Horáknak, a helyi gazdálko­dás megbízottjának kezéből a vándor­zászlót. Hangsúlyozta, hogy a bratisla­vai kerület még jobban fog dolgozni, mint júliusban, hogy továbbra is meg» tartsa a vándorzászlót. A Bolgár Népköztársaság főkonzula eltávozott Bratislavából Lazar Toskov, a Bolgár Nép- I konzula e napokban eltávoiott Szlo» köztársaság eddigi bratislavai fő- | vákia fővárosából. íl ­1 R-t-K HOLNAP, augusztus 20-án nyitják meg Prágában a „Prága 1955" nem­zetköz: postabélyeg-kiállítást. SZLOVÁKIA gép- és traktorállomá­sai augusztus 15-ig 36,1 százalékra teljesítették a nyári munkák tervét. A VIT-RŐL hazatérő Koreai Ifjú­sági Művészegyüttes 10 napos kör­utazást tart Csehszlovákiában. A MUNKAERŐÜGYI Megbízotti Hi­vatal tanítási-nevelési szakosztálya közli az állami munkaerőtartalékok tanintézetei II. és III. évfolyamának tanulóival, hogy tanévük 1955. augusz­tus 22-én kezdődik. Az I. osztály ta­nulói számára szeptember 7-én kez­dődik --az iskolai év. A BRATISLAVAI Fagyasztó-üzem­ben 10 gyümölcs-, 11 zöldségféleséget, és ötfajta kész ételt konzerválnak az idén A BRATISLAVA-KÖRZET szövetke­zetesei, kis- és középparasztjai teljesí­tették a gabona begyűjtését. Jő mun­kájuk eredményét aug. 21-én, vasárnap aratási ünnepélyen ürmeplik meg. AZ EPERJESI Erdőipari Vállalat dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogy az aratásban és a cséplésben 1500 órát dolgoznak le. CSÜTÖRTÖKÖN, augusztus 18-án teljes ülést tartott az orosz népi nyelvtanfolyamok központi és szlovák bizottsága. MALÁ-LEHOTA községben új csepp­kőbarlangot fedeztek fel. A barlang első terme 20X10 m kiterjedésű és 8 m. magas. IDŐJÁRÁS Tovább tart a felmelegedés. A nap­pali hőmérséklet 27—30 fok. Gyenge szél. Öt éves az Állami Faluszínház magyar együttese Vándorszínészek ... Komédiások ... De sok lenézés volt valamikor ezek­ben a szavakban. Igaz, ez attól füg­gött, kinek az ajkáról röppentek el. Mert voltak, sokan voltak, akik őröm­mel ejtették ki e szavakat, amikor a falu, a város végén feltűntek az ekhós szekerek sokat nélkülöző, de mindig jókedvű utasaikkal. S ezek az utasok mit sem törődtek a lenéző mo­sollyal. Hiszen akikhez ők jöttek, akik­nek az ajándékot: a kultúrát hoSták, azok szeretettel fogadták őket. A nép mindig megértette színészeit, és megbecsülte munkájukat. Azóta nagyot fordult a világ. A vándorszínészek, komédiások utódai ma is szerte járnak az országban és hintegetik a műveltség magvait. Per­sze, más körülmények között, mint régen. Az ekhós szekereket kényel­mes autóbuszok váltották fel. S ma nem az államrendszer minden nép­művelési lehetőséget elfojtó törek­vése ellenére végzik munkájukat, ha­nem annak segítségével, sokoldalú tá­mogatásával. Ma már mindnyájan ér­tékelni tudjuk még így is sok le­mondással s nehézséggel járó tevé­kenységüket. Ezt a megbecsülésre méltó munkát végzi immár öt éve az ÁHami Falu­színház magyar együttese is. 1950 augusztusában alakult meg, s indult el útjára ez a kis színészgár­da. Tagjai a népből jöttek a népet szolgálni. Lengyel Ferenc a ligetfalusi lakatgyár munkapadjától, Ondrás Lász­ló a borbélyüzletből. Mások az eke­szarvát, kapát, vagy az íróasztalt cse­rélték fel a falujárással. S egy sem bánta meg, egy sem panaszkodik, hogy a nyugodtabb, kényelmesebb életet a vándorszínészi élettel váltotta fel Hisz megvannak ennek is a szépségei, örömei, S különben ma már ez a fog­lalkozás nem jelent lenézést. Népünk a kultúra fáklyahordozóit látja a szí­nészekben, magáénak vallja, várja és szeretettel látja őket vendégül. Meg­becsüli munkájukat. így természetes, hogy az együttes minden egyes színé­sze meg van elégedve életével, fog­lalkozásával. Tizenhárom darabot mutattak be az öt év alatt. Ezek között vannak vígak, szórakoztatók, s vannak komoly műveik is. De a gyermekekről sem feledkeztek meg. Mesejátékokat is vittek a falvakba. !gy nem csoda, ha legkisebbjeink is szeretettel gondolnak rájuk, és várják vissza őket. Németh Viola arról számol be, hogy nagyon sok levelet kap, kis színházlátogatóik­tól, akiknek sok szép élményt sze­reztek játékukkal, különösen a Hamu­pipőkével. Különben ő is csaknem gyermekkorában került a színházhoz. 15 éves volt, amikor tagja lett az együttesnek. így még együtt tud érez­ni a kicsinyekkel és szorgalmasan vá­laszolgat leveleikre. összesen 1441 előadás van a hátuk mögött. 337 380 néző előtt játszot­tak. Ez kétségtelenül szép eredmény. Minden előadasra átlag 234 néző esik. Ez azt bizonyítja, hogy Dél-Szlová­kia népe valóban szívesen fogadta őket. Ha a helyi vezetőség itt-ott felülete­sen is vette a színjátszás ügyét, a nép mindig kárpótolta őket figyel­mességével, kedvességével. Ugyanis megtörtént néhány helyen — többek között Ipolynyéken is, — hogy a köz­ségi vezetőség télen fűtetlen öltözővel várta őket. S amikor megérkeztek, a fa­lu népe — látva a helyzetet — bort, s jó csomó tüzelőt hordott össze, hogy az átfázott színészek felmelegedjenek, és befűthessenek. Így hozta helyre a falu lakossága a helyi nemzeti bizottság mulasztását. Előadásuk után vitát rendeznek. A közönség hozzászól a darabhoz, s a színészek jétákához. — Jó meglátásaik vannak, bizony sokat segítenek nekünk kritikájuk­kal — mondja Lengyel elvtárs a fa­lusi közönség romlatlan ízlését dicsér­ve. Az előadások sorén azonban nem­csak a színészek fejlődnek, hanem fel­szerelésük is gyarapszik. Most kaptak egy új autóbuszt. Kényelmesebb lesz az utazás. Nagy örömükre szolgált az is, íogy a színház végre állandó rendezőt ka­pott Munk István személyében. így meglesz a szükséges művészi irányí­tásuk is. Egyébként szakembereknek még hí­jában vannak. Nincs szakképzett dra­maturgjuk. Rendszerint szlovák nyelv­ből fordítják magyarra a darabokat — meglehetősen gyengén. Ez sok ne­hézséget okoz a színészeknek, s a da­raboknak is rovására megy. Amikor arra terelődik a sző, hogy mi a kívánságuk, egymásra néznek. Majd Ondrás László kezd beszélni a többiek nevében: — Egy kívánságunk van. A Komáro­mi Magyar Területi Színház együt­tesének egy része a mi sorainkból ke­rült ki. S a két színház között semmi kapcsolat sincs. Szeretnénk, ha kö­zelebb kerülhetnénk egymáshoz, hi­szen közös a célunk, közös probié­máink is vannak, jó lenne, ha ezeket néha-néha megvitathatnánk. Mi az akadálya ennek? Reméljük a Magyar Területi Színház együttese helyeselni fogja ezt az in­dítványt, és testvéri jobbot nyújt az Állami Faluszínház magyar együttesé­nek. J. j;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom