Uj Szó, 1955. augusztus (8. évfolyam, 184-209.szám)

1955-08-19 / 199. szám, péntek

1955. augusztus 19. UJSZO Történjék bármi, a portugálok nem maradhatnak sokáig Goában Praszad indiai eSnök nyilatkozata London, augusztus 18. (TASZSZ) — A Reuter hírügynökség jelenti Kurnuluból, hogy Praszad indiai elnök a következőket jelentette ki: „Történjék bármi, a portugálok nem maradhatnak sokáig Goában. Ha a portugál kormány megértené az események fejlődésének jelenlegi irányát, látná, hogy területének milyen jövője van India földjén. Tegyen a portugál kormány bármit, nem akadályozhatja meg Goa lakosságát abban, hogy ne törekedjék természetes vágyainak teljesítésére." Praszad továbbá azt mondotta: „Ha a portugál kormány azt hiszi, hogy fegyverek alkalmazásával Indiát nehéz helyzetbe hozhatja, vagy hibás lépés megtételére kényszerítheti, nagyon téved. Ebben már vannak tapasztalataink. „Éppen így kellett harcolnunk az angolok ellen is. Egyáltalában nem kételkedem abban, hogy a portugál kormánynak hamarosan felül kell vizsgálnia a helyzetet, ki kell elégítenie Goa lakosságának követeléseit és az indiai területeket át kell adnia Indiának." Ha a japán kormány őszintén akarja, meg lehet találni a kínai—japán kapcsolatok normalizálásához vezető utat Csou En-laj válaszolt a japán újságírók kérdéseire Peking, augusztus 17. (Üj Kína) — Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnöke válaszolt azokra a kérdésekre, amelyeket a japán sajtó és rádió dolgozói küldöttségének tagjai tettek fel neki. A küldöttséget Csou En-laj augusztus 17-én fogadta. Az amerikai mezőgazdasági küldöttség tagjai Kazahsztánban és Altáj vidékén Ahmoninszk, augusztus 17. (CTK) — Az amerikai mezőgazdasági küldöttség tagjainak egy csoportja W. Lambert vezetésével az ahmoninszki körzetben a kazahsztáni SZSZK szűzföldjeinek középpontjában tartózkodik. M. J. Butin, az ahmoninszki területi végrehajtő bizottság elnöke az amerikai küldöttség tagjainak eVnondotta, hogy múlt év májusa óta ezen a területen több mint 3 millió hektár parlagon heverő földet műveltek meg. A kolhozokban és szovhozokban a mezei munkák 95,6 százalékát gépesítették. A sztyeppéken 77 új szovhoz alakult. Az amerikai mezőgazdasági küldöttség Ujjainak egy másik csoportja Lawrence Goth vezetésével az altáji kerület mezőgazdaságát tanulmányozza. Sz. V. Sevcsenko, a kerületi végrehajtó bizottság elnöke kiemelte, hogy az altáji kerületbe 10Ö ezer fiatal hazafi *kezett az ország különbölő részeiből, hogy a régi telepesekkel együtt megműveljék a parlagon heverő földeket s a vetési területeket megkétszerezzék. MúmsW'Az Ukrajna nevű szovhozban az amerikai mezőgazdasági küldöttség egyik tagja kipróbálja az új szovjet fűkaszálógépet. Első kérdés: Kína és az Egyesült Államok nagykövetei tárgyalnak Genfben. Ügy véljük, ho.qy ezek a tárgyalások hozzájárulnak a nemzetközi feszültség további enyhítéséhez. Mi az Ön nézete, elnök úr? Válasz: Kína reméli, hoqy a naq.ykövetek között folyó kínai-amerikai tárgyalásokon Genfben pozitív eredmények érhetők el. Kína saját részéről erre törekszik. Ügy véljük, ha mindkét fél engedékeny szellemben fog tárgyalni és az egyenlőség alapján kölcsönös erőfeszítést tesz, akkor a kína-amerikai tárgyalások hozzájárulnak a Kína és USA közötti kapcsolatok megjavításához és a nemzetközi feszültség további enyhüléséhez, főleg a Távol-Keleten. Második kérdés: A Szovjetunió kormányának szerve a múlt év decemberében kommentárt közölt, amelyben arról volt szó, hoqy a Szovjetunió és Kína a san-franciscói békeszerződést a iapán nép érdekei meqsértésének tartják, azonban ez a szerződés nem akadályozza a Japánnal való kapcsolatok rendezését. Ez a nyilatkozat figvelmet keltett a japán nép körében. Mi az ön nézete erről a kérdésről, elnök úr? Válasz: A san-franciscoi békeszerződés olyan szerződés, amely sérti a nemzetközi eqyezményeket és veszélyezteti Japán nemzeti érdekeit. Kína kizárásával írták alá és a Szovjetunió ésszerű javaslatait elutasították;. a szerződés ellentétben állott India, Burma és más ázsiai országok óhajával. A kínai nép határozottan szembeszáll ezzel a szerződéssel. A kínai nép állásfoqlalása a san-franciscói szerződéshez azonban nem akadályozza a normális kapcsolatok kifejlődését Kína és Japán között a Kínai Népköztársaság és Japán közötti békeszerződés meqkötéséiq. Harmadik kérdés: A Japán és Csang Kaj-sek közötti „japán-kínai békeszerződés" alapvetően akadályozza-e a kínai-iapán kapcsolatok normalizálását ? Válasz: A japán kormány nem írt alá semmilyen békeszerződést a Kínai Népköztársaság kormányával, amelyet a kínai nép tnaqa választott, hanem úgynevezett békeszerződést kötött a Csang Kaj-sek klikkel, amelyet a kínai nép elutasított. A kínai nép emiatt csak felháborodást érezhet. Vannak még eqyes emberek, akik nem Az V. Világifjúsági Találkozó után TIZENNÉGY NAPON ÁT A VILÁG MAJD MINDEN RÁDIÓÁLLOMÁSA, NAPILAPJA rendszeresen beszámolta Varsói VIT eseményeiről, amelyeknek részvevői e főldkerekséq minden tájiról gyülekeztek össze, ho.qy a kultúra és sport nemzetközi nyelvén megvallják e.q.vmásnak és az egész dolgozó, jobb jövőért harcoló emberiségnek békevágyukat, megértésüket, emberszeretetüket. A nemrég befejeződött genfi értekezletről az az általános vélemény, hogy új korszak beköszöntését jelenti az államok közti viszony megjavításában füq.qetlenül attól, hoqy az egyes államok politikailag és társadalmilaq milyen rendszerben élnek. — Ez a qeníi szellem szólalt volna meq talán a Varsói Viláqifjúsáqi Találkozó béke- és barátság tüntetésén? A világ ifjűsáqanak színe-java kétségtelenül egyetért a qenfi kezdeményezéssel és örönamel fldvözli azokat a lehetőségeket, amelyek Genfen keresztül a nemzetköz, feszültség további enyhülüéiiee és *z államok közötti bizalom megtera«wtéséhez vezethetnek, — de mégis úgy véljük, hoqy nem Genf szókft ineg Varsóban, hanem Varsó, a Vilaaíf júsáqi Találkozók általában, a békemozgalom hallatta hangjit Genfben. — A békeszerető emberek leghőbb váqya intézményesített kifejezésének, a világbéke-mozgalomnak a VIT e.qyffc igen jól járható útja. A világ ifjúsága itt tudja leqközvetlenebb bizonyítékát nyújtani a nemzetek békés együttélése iránti vágyának, mert itt a kölcsönös meqlsmerés — a meqértésnek ez az elengedhetetlen előfeltétele — adva van. Hogyan szólalt meq ez a vágy a Varsói Viláqifjúsáqi Találkozón a béke és barátsáq nyelvén? A képzőművészeti kiállításon — az ábécé sorrendjében — egymás mellé kerültek a Szovjetunió és az Egyesült Államok fiatal művészei. Trufonov e.qy olvasztárt örökit meg a munka szünetében. Gakochov egy volqaparti tájat. Szilnyikov e.qy zongoránál ülő fiatal lányt ábrázol. Bármelyiket is nézzük, mind az embert ábrázolja, az emberhez szól érthetően, lelkünk érzékeny húrjait érinti. Az amerikai fiatalok absztrakt, elvont képei nem keltenek bennünk ilyen visszhangot, mégis öröm egymás mellett látni a Szovjetunió és az Eqyesült Államok művészeinek alkotásait. Szinte jelképes ez a találkozás — éppen ellentétességével. A genfi értekezletre gondolunk, hisz itt arról van szó, hoqy ismerjük meg egymást, cseréljük ki nézeteinket. Varsóban találkoztak a különféle nemzetiségű, színű é* vallásfelekezetű fiatal művészek. Ki-ki a maqa nyelvén, más-más formában, de mind az emberi haladás gondolatát, a háború elítélését, az emberszeretetet fejezték ki, ÍM az itt-ott megnyilvánuló igazságtalanságok. vagy egyenesen bűnök leleplezésének formájában is. — Sohasem ismertük el — legalább is amióta a szocializmus építésének útját járjuk —. ho.qy az ember könnyebben hajlik a rosszra, mint a jóra, hiszen tudjuk, hogy az emberek eqymáshoz való viszonya a termelési, a gazdasáqi viszonyok függvénye. A Varsói Viláqlfjúsági Találkozó pediji a béke és barátsáq légköre. az emberi lélek alaphangját, békevágyát szólaltatta meg. A VIT részvevői s az ennek keretében rendezett sportjátékok versenyzői nyilván nem felejtik el Varsó léqkörét, a lengyelek páratlan vendéqszeretét s a sok-sok új barátot, akik mind a meqértésnek, a nemzetek békés együttműködésének szószólói lesznek odahaza is. DE MEGTALÁLJUK a nem Várt, kimagasló sporteredmények különleqes okait is. Az alap mindenesetre a tudás. a lényeges kellék magától értetődően a gondos felkészülés s nem kevésbé fontos szerepe van a megfelelően időzített formának sem. A Viláqifjúsáqi Találkozó színhelyén azonban eqészen különleqes tényezők is hatottak s ezeket nem lehet lekicsinyelni, amikor a na.qyszerű eredményeket mérleqeljük. A békének, barátsáqnak, eq.vmás meqbecsülésének kedves léqköre volt az a hatalmas lelki hajtóerő, amely Varsó eqész lakosságát s a vendégeket is áthatotta s képessé tette a sportolókat oly kiemelkedő teljesítményekre, csakúgy, mint az előadó művészeket a hangversenyteremben, vaqy a színházakban. GENF ÉS VARSÓ különböző orszáqok, különböző politikai és társadalmi rendszerű államok városai, de mindkettő példakép: Eqymás meqismerése, a kölcsönös bizalom meqteremtése útján előseqíteni a nemzetek közötti meqértést s ezzel előbbre jutni a tartós béke biztosításának útján. Természetes, ho.qy a Varsói Viláqifjúsáqi Találkozó jelentőséqét nem lehet a qenfi értekezlet eqész világot átfoqó fontosságához mérni, de mindkettő a viláqbéke üqyét szolgálta. Az V. Viláqifjúsáqi Találkozó befejeződött. A francia és kínai, a svéd, a szovjet, a burmai s a guatemalai ifjak, s mind a többiek visszatértek hazájukba,, de akár marxista-leninista világnézetűek, akár a Muzulmán Diákok Indonéziai Szövetséqének taqjai, szemükben mejmarad a Varsóban látott táncok képe; fülükben ott zenqenek majd a Varsóban hallott dalok a jövőben is, s a nemes sportvetélkedések részesei sem felejthetik soha azt a kedves, baráti léqkört, amelyet Varsóban tapasztaltak. Visszatértek hazájukba abban a tudatban, hoqy az a tartalom, az az eszmeiséq, amely ezen a Viláqif.iúsági Találkozón oly naqy sikert aratott, tovább foq hatni az emberek lelkében s eqyre több odaadó hívet foq szerezni a béke, a barátsáq gondolatának. P. M. óhajtják e helyzet iqazi megváltozását, hanem továbbra ls intrikálni akarnak az ún. „két Kína" tervével. A kínai nép ezzel is szilárdan szembehelyezkedik. Ezért a kínai-japán kapcsolatok normalizálására irányuló minden őszinte törekvésnek a japán-Csang Kaj-sek békeszerződés eltörléséhez kellene vezetnie. Annak ellenére, hogy fennáll a japán—Csang Kaj-sek-féle békeszerződés, a kínai kormány számos lépést tett a kínai-japán kapcsolatok normalizálására. Sajnálatos tény, hogy a japán kormány mindeddig nem fejtett ki ennek megfelelő törekvést. Ha a japan kormány ugyanilyen őszinte, akkor meg lehet találni a kínai-japán kapcsolatok normalizálásához vezető utat. Negyedik kérdés: Elnök úr, Ön azt mondotta, hoqy örül Hatojama miniszterelnök vaqy helyettese kínai látoqatásának. Várható-c, hoqy ez a Kína és Japán közötti diplomáciai kapcsolatok felújításának kezdetét foq.ia jelenteni? Válasz: A különböző orszaqok •kormányai vezető tényezőinek közvetlen kapcsolatai hozzájárulnak a kölcsönös meqértés fokozásához. Azonban tekintettel a jelenlegi kínai-iapán kapcsolatokra, talán még nem érett az idő arra, hogy Kína és Japán kormányainak vezető tényezői kölcsönösen meglátogassák egymást. Ezért, amikor Kisicsiro Macumoto úr és Orinosin Tanaka úr meqkérdeztek enqem, hoqy üdvözölném-e Hatojama miniszterelnök látoqatását Kínában, örömömnek adtam kifejezést: azonban kijelentettem, hoqy talán reálisabb volna, ha Hatojama miniszterelnök helyettesét küldené látogatóba Kínába. Ha ez megvalósítható lesz, elő«eqíti a kínaijapán kapcsolatok meqjavitását. ötödik kérdés: Elnök úr. néhány nappal ezelőtt a Népi Képviselők összkínai Gyűlésén ön javasolta az ázsiai kollektív biztonsáqi rendszer megteremtését, amelyben részt venne az Eqyesült Államok. Ezt rendkívül fontos eszköznek tartjuk a viláqbéke megteremtésére és ezért reméljük, hoqv 'konkrétebb véleményt hallunk öntől. Válasz: Ez év július 30-án a Népi Képviselők Összkínai Gyűlésén mondott beszédemben a következőket mondottam: „A kínai nép reméli, hogy az ázsiai és csendes-óceáni országok, beleszámítva az Eqyesült Államokat is, kollektív békeszerződést írnak alá, amely helyettesítené a világnak e részében jelenleq fennálló ellenséqes katonai tömböket, hoqy Ifly meqvalósuljon a kollektív béke, amely mellett elsőnek az indiai kormány foglalt állást. Meg kell mondani, hogy a kollektív béke megteremtésére és a béke területének kibővítésére tett javaslatra adott válaszomban — ezt a javaslatot elsőízben Nehru indiai miniszterelnök terjesztette elő — már az 1945. évi genfi értekezleten megmondottam, hogy • Kínai Népköztársaság kormányának nézete szerint az ázsiai országoknak egymás között kellene megbeszélniök olyan közös intézkedések keresését, amelyek az ázsiai béke és biztonság megőrzését célozzák megfelelő kölcsönös kötelezettségvállasok alapján. Ugyancsak kijelentettük, hoqy ez a lavaslatunk nem zár ki semmilyen Ázsián kívül fekvő orszáqot sem. Á békés eqymás mellett élés öt elve, amelyeket Kína Indiával és Burmával eqyütt hirdetett ki, valamint a viláqbéke és eqvüttműködés támogatásáról szóló nyilatkozat, amelvet e.qyhanqúla.q elfogadott az ázsiai-afrikai értekezlet. tovább eqvengették az_utat a kollektív béke meqteremtéséhez és a béke területének kibővítéséhez. Az ázsiai és csendes-óceáni országok — beleszámítva az Eqvesült Államokat — közötti kollektív békeszerződés aláírására tett javaslatunkat tehát a helyzet ezen fejlődése alapján terjesztettük elő. Ez a kollektív békeszerződés, anwiy mellett állást foglalunk, teljes összhangban áll az Egyesült Nemzetek alapokmányának rendelkezéseivel. Célja nem az országok elválasztása és közöttük az antaqonizmus kialakítása, hanem az, hoqv lehetővé tegye az országok békés eqymás mellett élését és baráti együttműködését és így helyettesítse azokat az ellenséqes katonai tömböket, amelyek jelenleg ebben a körzetben fennállnak. Hisszük, hoqy e javaslat reális jellege még nyilvánvalóbbá válik a vilásbékére kedvező fejlemények következtében. A Kínai Népköztársaság külügyminisztériuma képviselőjének nyilatkozata Peking, augusztus 18. (Üj Kína) — A qenfi japán főkonzul 1955. július 15-én a Kínai Népköztársasáq qenfi fökonzulának a japán kormány nevében jeqyzéket adott át úqynevezett „kérelmet a japán polgárok hazatérítését illetőleg". A japán külügyminisztérium .július 16-án közleményt adott ki a kínai szárazföldön maradt japán pojqárok hazaszállításának úqynevezett kérdéséről. A japán kormány jeqyzékében és közleményében olyan panaszokat sorolt fel, amelyek eqyáltalin nem joqosultak és olyan követeléseket támasztott. amelyek egyoldalúak és ioqikátlanok. A kínai külügyminisztérium képviselője ezzel kapcsolatban nyilatkozatot tett közzé, amelyben többek között rámutat, hoqy a Kínai Népköztársasáq kormánya mindig biztosította a Kínában élő japán polgároknak, akik vissza akarnak térni Japánba a hazatérés lehetőségét. 1955. március véqéiq minteqy 29 ezer iapán visszatért hazájába. Kínában méq mintegy 6000 íaoán polqári személv él. akik annak íz óhajuknak adtak kifejezést, hoqy Kínában akarnak maradni vé.qleq, vaqy bizonyos időre. A, iapán kormány azonban felvetette azt a kérdést, hoq.y 40 ezer japán él Kínában, akikről nincs hír. Ez az állítás csak csodálkozást kelthet. A nyilatkozat továbbá rámutat, hoqy amennyiben a Japán Vöröskereszt konkrét adatokat nyújt b$. a <ínai Vöröskereszt kész vizsqálatot folytatni, amennyiben ez lehetséges. Meq kell azonban jeqvezni, hoqy ez a kínai nép barátsáqának m«qnyi!vánulása a iapán nép iránt és semmi köze sincs az ún. 40 ezer japán kérdéséhez, akik állítólaq a kínai szárazföldön maradtak és akikről a japán kormány kijelentette, hoqv nincs hír. Lényegesebb az, ho.qy a Kína ellen folytatott agresszív háború ideiében a iapán militaristák a kínaiak millióinak halálát okozták és több miliárd amerikai dollár értékű veszteséget okoztak a kínai állami és maqántulajdonban. A kínaiak tízezreit erőszakkal elhurcolták Japánba kényszermunkára vaqy a halálba. A japán kormánynak tudatosítania kell, hoqy a kínai népnek joga van kártérítést követelni ezekért az óriási károkért. A japán kormány nemcsak, hoqy ebben az ügyben a»m adott magyarázatot. hanem pusrta koholmány aiapján méq 40 ezer .japán polgárt kér számon Kínától. Ezáltal gyanússá válnak azok az indokok, amelyek a japán kormányt e kérdés felvetésére késztették. A japán polgárok hazatérltésének kérdését — mondja befejezésül a nyilatkozat — a valósáqban már régen kieléqitően megoldották a kínai és japán nép! szervezetek. Most azonban Kína és Japán között számos fontos, a két nemzet érdekeit érintő kérdés áll fenn, amelyeket a kínai és japán kormányoknak kell meqoldaniok. mint pl. a normális japán-kínai kereskedelem fejlesztésének, a kínai és japán nép közötti kas csolatoknak, valamint a kínai és japán polgárok .törvényes jogai és érdekei kölcsönös biztosításának kérdései. Ha a japán kormány valóban őszintén utat keres a kínaijapán kapcsolatok normalizálására, akkor ezekkel a kérdésekkel kell kezdenie. A kínai kormány kész e kérdésekről a japán kormánnyal tárqyalni. NEMZETKÖZI filmfesztivál kezdődött Velencében, amelynek első napján «íovje4, francia, angol, amerikai és más dokumentum- és ifjúsáqi filmeket mutattak be. (TASZSZ). KALKUTTÁBAN augusztus 17-én általános tiltakozó sztrájkot tartottak a portugál hivatalok önkénye ellen, amelyet a Goa felszabadításáért folyó békés mozgalom részvevőivel szemben alkalmaznak. (TASZSZ). AZ ÜJ KlNA sajtóiroda jelenti Tokióból, hogy a japán közvélemény tiltakozására aagusztus 16-án szabadon bocsátották Japán Kommunista Pártja Központi Bizottságának három bebörtönzött tagját. (CTK). t