Uj Szó, 1955. július (8. évfolyam, 157-183.szám)

1955-07-10 / 165. szám, vasárnap

Két arckép Beírtátok neveteket népünk szívébe A gyakorlat befejezése, a sortűz előtti tiszteiges. Árva József szakaszvezető. Az altiszti iskolába valóban csak a legjobbak kerültek be. A káderek ki­válogatásánál szigorú elveket követ­tek. Abban az egységben, amelyikbe a felolvasott névsor alapján beosz­tották a különböző nemzetiségű kato­nákat hazánk minden részéből, állt egy kisebb termetű katona is — Árva József. Csodálkozott, hogy olyan fon­tos feladat elvégzésére jelölték ki, minthogy jó parancsnokká legyen. Nem hitte, de barátai és a parancs­nok bíztató szavai nem hagyták két­ségben afelől, hogy megbirkózik fel­adatával. A polgári életben építkezés­vezető volt. Bratislavában dolgozott. Tejfaluról származik. Feleségét és kislányát ha-jyta otthon. A bevonulás utáni első hetekben elgondolkodva járkált, sokat gondolt haza. Feladatait azonban az első naptól kezdve példá­san teljesítette. Mivel jobban tudott szlovákul, mint a többi magyar nem­zetiségű katona, szabad idejében se­gített bajtársainak a szolgálati nyelv elsajátításában. Termetre nem volt erős, akarata és igyekezete azonban sokszor kisegítette a gyakorlótéren is és máshol is. Ma egy éve annak — Mtkus hadnagy szakaszának katonái emlékeznek azokna az időkre — mi­kor Jóska csodálkozásra késztetett bennünket. Leginkább a testnevelési előkészületben tűnt ki, könnyen vette a pálya akadályait és a legjob­bak közé tartozott szertornában is. Árva József legnagyobb szerelme fegyvere — csillogó géppisztolya volt. Példásan gondozta, sohasem felejtette eí kitisztítani. A parancsnok sokszor állította példaképül a szakasz tagjai elé. Fegyvere azután hálás is volt a lőtéren, Az éleslövészetet kitűnőre teljesítette. Senki sem csodálkozott, amikor a csehszlovák hadsereg- nap­ján azok sorai között állt, akiket a „Példás katona" jelvénnyel tüntettek ki. Megérdemelte ezt a büszke kitün­tetést, mert kitartó volt és ami a legfontosabb, minden munkájában szi­lárd akaratával küzdötte le a nehéz­ségeket, az akadályokat. Az altiszti iskola elvégzése után mint tizedest rajvezetői feladattál bízták meg. Mun­kája semmivel sem letit könnyebb. Ellenkezőleg, méfl nehezebbé vált, mert amit megtanult, át kellett adnia másoknak. Most rajparancsnok. Tö­rődik az embereivel, bátor harcosokat nevel belőlük. Munkája eredménye, ra­ja jól teljesíti feladatait. A lövésben elért kiváló eredményeiért, alárendelt­jei helyes neveléséért és a katonai szolgálathoz való példás viszonyáért Árva Józsefet néhány nappal ezelőtt szakasívezetővé léptették elő. Ez a legvilágosabb bizonyítéka annak, hogy Egységünk életéből A napokban alakulatunk katonái nagy segítséget nyújtottak a mező­gazdaságnak. Szabad idejükben brigá­dot szerveztek a közeli EFSZ-ben a széna begyűjtésére és a cukorrépa egyelésére. A brigádmunkában körül­belül 200-an vettek részt és nagy ér­tékeket mentettek meg Mezőgazdasá­gunknak. L. L. A támadás A népnevelők munkájáról A parancsnok legközelebbi és leg­megbízhatóbb segítőtársa a népneve­lő. Segítségére van nemcsak a pa­rancsnoknak, hanem az egység összes tagjainaik is. A népnevelő munkájának célja új szocialista embert nevelni. Erre a munkára nem lehet receptet adni, ebhez a munkáihoz érzés és a többi bajtárshoz való bizalom és jó viszony kell. A közelimúltban egyik magasabb egység összehívta az alakulatok leg­jobb agitátorait, hogy megvilágítsa előttük munkájuk legfontosabb alap­elveit. Ezen a összejövetelein a poli­tikai osztály vezetője érté-kelte a népnevelök eddigi munkáját. A nép­nevelők különösen a sajtó segítéségé­vel fejtenek ki sikeres munkát. Na­ponta tartanak sajtószemlét, ismerte­tik a nemzetközi eseményeket, a ba­ráti országok gazdasági és politikai életében elért sikereket. Nagy sikere a katonai népnevelőknek az is, hogy sok fiatalember a tényleges katonai szolgálat teljesítése után mint öntu­datos dolgozó tért vissza munkahe­lyére. A népnevelő munkája akkor ered­ményes, ha mint legfőbb nevelő esz­közt a személyes példát alkalmazza. Fegyelmezettnek kell lennie, el kell érnie azt, hogy az egység egyenes jellemű embert, tanácsadót, segítő­társat lásson benne. Mindez népnevelőink előtt világos volt, a gyakorlatban azonban még sok hibát követtek el. Azért jöttek össze a Hadsereg Házában, hogy ta­nuljanak egymástól, hogy kicseréljék gyakorlati tapasztalataikat. Az össze­jövetel elérte célját, mert úgy mint mi, a többi alakulatok küldöttei is új munkamódszerekkel gazdagodtak és újult erővel látnak további feladataik teljesítéséhez. Ujváry László őrvezető Dallal, tánccal... Alakulatunknál nem régen kezdték meg a hadsereg művészeti alkotó versenyeinek nyári ciklusát. A verseny­fellépésen négy énekkar, egy táncze­nekar és egyéni szavalók vettek részt. A legkitűnőbben klubunk „Ostra­vai!" tánczenekara szerepelt cseh­szlovák zeneszerzők darabjaival. A hadsereg művészeti alkotó ver­senyének egyik a maga nemében sa­játos száma Petri-k tiszt egysége „Regruta" énekkarának szereplése volt, amely verbunkosokkal, Morav­sko-Slováoko-i és hanaksági népda­lokkal mint néprajzi együttes mutat­kozott be es sikeresen szerepelt. Az egyéni szavalók közül a legna­gyobb sikert Blažko közkatona aratta, ako Botto „Jánošík halála" című köl­teményéből adott elő részleteket. A verseny értékelésére alakult bi­zottság az eszmei, művészeti, zenei és szervezettségi szempontokból ki­indulva szigorúan, de igazságosan értékelte az együttesek fellépését. A legtöb pontot (első hely) Blažko köz­katona szerezte szavalatával, a má­sodik helyen az „Ostravan" zenekar áll. Az egyes énekkarok a következő sorrendben helyezkedtek el a ver­senyben: Az első helyen a „Roham" együttes áll Rančka tiszt egységéből. A második helyet Lojka tiszt egysé­gének énekkara szerezte meg. A harmadik hely a Regruta néprajzi együttesé. Az utolsó helyen Valášek tiszt egységének „Dukla" együttese áll Az együttesek fellépése azt bizo­nyítja, hogy alakulatainknál is meg­van a lehetőség a kultúrmunka fej­lesztesére annak ellenére, hogy kato­náink komoly szénfejtési feladatok előtt állnak, amelyeket sikerrel el is végeznek. Lőrincz László közkatona Megmutattátok a testnevelés fejlett­ségét az egységekben és alakulatok­ban és meggyőzően bebizonyítottátok, hogy a csehszlovák néphadsereg ké­szen áll a támadók elleni hacra — mondotta Dr. Alexej čepička hadse­regtábornok, nemzetvédelmi miniszter az I. Országos Spartakiádón részt vett I katanákhrz szóló parancsában. Néphadseregünk fellépése csúcs­pontját képezte az I. Országos Spar­takiád bemutatóinak. A levelek ezrei érkeztek fellépésük folyamán a stra­hovi stadionba a rádió, televízió hall­gatóitól. Af anyák, feleségek, vagy teljesi*n ismeretlen emberek büszke­ségtől áthatottan írták ezeket a leve­leket, mert mm tudták magukba foj­tani örömüket, büszkeségüket, s ezért kikiáltották azt az egész világba. Vigyük magunkkal egységeinkbe azt a lelkesedést, büszkeséget, amellyel népünk Prágában elárasztott! Árva József példásan teljesíti mind­azt, amit esküjével megfogadott s amiről sohasem feledkezik meg mun­kaja közben. Példát mutat a többiek­nek. A közelharc egyik jelenete. Surdi István 22 éves. Semmiben sem különbözik Árva József szakasz­vezetőtől. Talán csak ab'can, hogy váll­pántján két csíkkal kevesebb van, vagy pedig azzal, hogy nem beszél olyan jól szlovákul, mint Árva. Szor­galma, le'küsmeretessége és lelkese­dése a katonai szolgálat teljesítésé­nél azonban ugyanolyan, múlt Árváé. Surdi István őrvezető Szálkáról, a párkányi járás egyik kis falujából vo­nult be. Mint nőtlen érkezett a ka­tonasághoz, de haza már mint nős ember megy. Néhány héttel ezelőtt „rendkívüli" szabadságra ment és megnősült. Most azonban Surdi Ist­ván őrvezető nem e „sikeréről" aka­rok írni. Szolgálatának 20 hónapja alatt sokkal nagyobb és ugyanolyan fontos sikereket ért el. Amikor nemrégen a lőtéren megkez­dődtek az ezredversenyek, senki sem mondotta volna, hogy Surdi őrvezető győztesként kerül ki a versenyből. S bizony 9 lehető találatból könnyű go­lyószórójával nyolcszor találta ei a célt. Kemény és becsületes előkészü­let eredménye volt ez. Nem érte el könnyen. Már tavaly is gyakorlatozott könnyű golyószórójával, mint a raj lövésze. Nem volt rossz lövő, de meg­történt, hogy nem teljesítette felada­tát. Ez arra ösztönözte őt, hogy még többet gyakoroljon fegyverével. Surdi gyakorolt is. Az eredmény megmutat­kozott. Ha megkérdezitek parancsno­kát, hogy milyen lövő, egészen biz­tos, hogy ezt mondja: „A legjobbak közé tartozik"! Ezt csak lelkiismere­tes munkával érhette el. Amikor Pista a hadseregbe érkezett, nagyon rosszul beszélt szlovákul.' Az első (napok szinte kibírhatátlanok voltaik számára. Később azonban meg­tanulta a szolgálati nyelvet és ma ha nem is beszél 100 százalékosan szlo­vákul, de érti és beszéli a szlovák nyelvet. Ez szintén sikerei közé tarto­zik, mert rövid idő alatt más katonai kötelességek teljesítése mellett megta­nulni egy idegen nyelvet, nem cse­kélység. Az olyan katonák, mint Surdi őrvezető, akik lelkesedéssel és szere­tettel végzik katonai szolgálatukat — mindenre képesek. Eredményei elis­meréséül őt is előléptették. Századunkban több magyar nemze­tiségű katona van, Pista azonban ki­tűnik közülük. Nemcsak a gyakorlóté­ren, taktikai gyakorlatoknál, ahol a legjobbak közé tartozik, hanem a tor­nateremben, a szertornában, a poli­tikai iskolázáson, vagy a kaszárnya udvarán, a menetgyakorlatoknál is a legjobban végzi feladatát. Árva József szakaszvezető, példás katona és Surdi István őrvezető Mikus hadnagy századának büszkeségei. Be­fejezésül csak ennyit: büszkék lehet­nek a tejfalusiak és a szálkaiak fiaik­ra. Példát mutatnak minden . fiatalnak. Alexander Schut szakaszvezető Rajzolta: Valach közkatona. Surdi István őrvezető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom