Uj Szó, 1955. július (8. évfolyam, 157-183.szám)
1955-07-01 / 157. szám, péntek
6 HISZ0 1955. júlivls í. I. ORSZÁGOS SPARTAKIÁD A szovjet és kínai sportolók előkészületei A Tarücista pályáján/szovjet sportolók készülnek a strahovi bemutatóra. 60 tornász gyakorlatozik itt, javarészt a moszkvai Sztálin Intézet hallgatói atóik fallépésükön különféle gyakorlatokat mutatnak be. A lányok művészi témaszámokkal lépnek fel. Bemutatkoznak a straihovi stadionban a Szovjetunió akrobata mesterei is. A 150 tagú kínai tornászegyüttes, amely szintén a felnőttek napjain lé|S fel — a Etrahovi stadionban tartja próbáit. Mutatványaik magas színvonalúak, káprázatos akrobatikus mutatványokkal fejezik be őket. Szovjet és kínai vendégeink fellépése a külföldi sportküldöttségek esti bemutatójártak egyik kiemelkedő része lesz. A Csehszlovákiában élő koreai gyermekek nagy érdeklődéssel figyelik az I. Országos Spartakiád ifjúsági napjait betetéző díszfelvonulást. Az ÜNV Bratislava fiataljai a díszfelvonuláson. Az eperjesi Proletár Testnevelő Szövetség 65 voit tagja is részt vesz az I. Országos Spartakiádon Az I. Országos Spartakiád felnőttek bemutatóinak napjain a menetben az eperjesi Proletár Testnevelő Szövetség 65 voit tagja is részt vesz. A szövetség 102 férfi és nöi gyakorlatozója már az eperjesi kerületi spartakiádon is gyakorlatozott Ján Bereš vezetése mellett. A Proletár Testnevelő Szövetség 1921-ben alakult meg Eperjesen, s nagy visszhangra talált a munkásság körében. A Proletár Testnevelő Szövetség tagjai már 1922-ben részt vettek a breói spartakiádon. 1928ban a Proletár Testnevelő Szövetség reidezte a CsKP megalakítása 5. évfordulójának, saját fennállásának nagyszabású ünnepségeit is. A hatalmas méretű bemutató megmutatta akkor a burzsoáziának a munkásosztály erejét. A Proletár Testnevelő Szövetség tagjai részt vettek 1928-bain a prágai Vörös Napon. A Proletár Testnevelő Szövetség évről év>re erősödött, s ezért szálka volt a burzsoá kormány szemében, amely minden eszközzel arra törekedett, hogy meghiúsítsa tevékenységét. Betiltatta a nyilvános fellépéseket és a tornatermi fellépéseket is. A munkások egységét azonban még a vezetők bebörtönzésével sem sikerült megbontani. Külföldi vendégeink esti bemutatója Az I. Országos Spartakiád ve* zetösége megállapította a vendégek esti bemutatójának műsorát. A berfrutatók műsora szombatom, július 2-án a következő: 1. Közös megnyitás 6s fel j • vonulás. 2. A bolgár küldöttség bemutatója (szertorna). 3. A mongol küldöttség fellépése (szertorna). 4. A nemzetközi szertorna versenyek részvevőinek feltépé* se (férfiak korlátgyakorlata, nők talajtornagyakorlata). 5. A magyar küldöttség fellépése (szertorna). 6. A kínai küldöttség fellé' pése (szertorna). 7. A szovjet küldöttség fef-i lépése (szertorna). A szakszervezeti női utánpótlás egyik csoportja a jólsikerült fellépés után vígan hagyja el a strahovi stadiont. Csehszlovákia olyan ország és Prága olyan *város, amelyek az idegent mindig egy sereg "váratlan élménnyel, egészen bámulatraméltó •és feledhetetlen látvánnyal lepik meg. Csehszlovákiát ismerem — gondolja a maigabiztos külföldi. Jól ismerem ezt az országot, Prágát is, úgy tűnik, tudom, hogy müyen, Itt voltam az utóbbi évtized leghősiesebb napjaiban. Láttam, hogyan ragyogott az aranyváros felett azon történelmi májusi reggelen a 'felkelő nap a szovjet tankokra. Láttam 1948 zimankós februári estéjén. Acélos sorokban oszlop-oszlop mögött géppisztolyt szorongatva 'meneteltek akkor Prágán keresztül a gyárak 'munkásai és arcukon az az elszántság volt látható, hogy megvédelmezik szabadságukat és 'jogukat a szocializmus építésére. Láttam, hogy a hűvös novemberi estén ugyanarról az óvárosi térről futva indult az esőben Emil Záto•pek, a kiváló futó és a barátság stafétáját vitte a szovjet hazába. Nagy tömeg kísérte, örömteli üdvözlettel és a fáklyák százaival világították be útját. Láttam Prágát azon a boldog napon, amikor a kormány lezárva a népgazdaság jó számláját, leszállította az árakat. A prágaiak, akik már megvásárolhattak mindent, amire szükségük volt, saját országuk gazdájaként jártak kirakattól kirakatig és fontolgatták, mit fognak vásárolni a legközelebbi hónapokban. Ügy tűnhetne, hogy a külföldi számára ez elég élmény ahhoz, hogy hazatérts után eldicsekedhessek vele, hogy ismeri az önök népét elég sokáig volt az önök vendége. Naivan ezt képzeltem én is, míg néhány nappal ezelőtt megérkeztem repülőgépen az önök Spartakiádjára. Mindjárt az első napon a strahovi stadionban gyönyörű, grandiózus, nem mindennapi látvány tárult elém, mely azonnal meggyőzött engem egyről: aki nem ismeri jól a csehszlovák sportot, aki nem látta az önök sportsikereit, nincs joga ahhoz, hogy kijelentse, jól ismeri az önök országát és népét. Világszerte jól ismert tény, Csehszlovákia a sportolóink országa. Szülővárosomban, Kalinyinben, amelyet akkoriban még Tvernek neveztek, már a forradalom előtt létezett Sokol-alakulat, amelynek számos munkás tagja volt. Mi szovjet emberek jól ismerjük Zátopek dicső nevét és más csehszlovák sportolók csúcsteljesítményeit. Mindezt tudtuk. És mégis, ami• Fellángoltak a spartakiád tüzei irta. Borisz Poievoj nek• most tanúi vagyunk, ami oly megkapó nagyszerűséggel bontakozik ki szemünk előtt a strahovi stadion gigantikus arénájában, ezt bizonyára nem volt képes elképzelni egyetlen külföldi sem. Beismerem, magam sem vártam. Már a kis iskolásgyermekek fellépése mélyen meghatott bennünket, külföldi vendégeket és megnyerte szívünket. Először úgy tetszett, mintha valami jó és bőkezű ember a zöld mezőn mérthetetlen mennyiségű gyengéd, élő virágot hintett volna szét. Annyi volt belőlük, hogy úgy tűnt, ennyi gyermek nincs is. És ekkor felhangzott a zene. Az egész óriási gyermeksereg a középről mindeA irányba szétfutott, kis csoportokra oszlott, melyeknek közepén tanítóik álltak. A gyermekek mintha csak játszanának, egyszerűen egységesen és kecsesen megkezdték bonyolult gyakorlataikat. Mindnyájan feszülten figyeltünk. Hallani akartuk és meg akartuk tanulni azokat a varázsszavakat, amelyek az apró gyermekek hatalmas tömegét bonyolult gimnasztikai alakzatokká formálták. Bevallom, feljegyeztem a parancsszavakat, hogyha hazatérek a Szovjetunióba, beszélhessek arról a bájos leánykáról, aki oly eredményesen vezényelte a kis gimnazisták ezreit. Ügy vélem, érdekelni fogja önöket, hogyan hangzanak e varázsszavak. „Tanítókhoz, futás, indulj!" „Csoport oszolj!" „Pihenj!" „Fussatok társaitok mögött!" És íme a mondóka, amellyel az apró tornászok bámulatba ejtő gyakorlataikat kiegészítették: A béka megrúgta Gólya néni lábát, A gólyának fáj a lába, Ezért csak egy lábra állva Billegeti szárnyát. Ezek a gyermekeknek egyszerű és emellett nagyon gondosan bemutatott játékai a stadion zöld mezejére gigantikus képeket rajzolva, segítségemre voltak abban, hogy megértsem mi az önök sportjának alapja és sportjuk sikereinek alapja. A sport ugyanis az embert már gyermekkorában vonzza, egyszerű és vidám játékokkal csábítja. A csehszlovák polgárok már gyermekkorukban tanulják a gimnasztikát. A sportkiképzést egybekapcsolják az iskolai ismeretekkel, a kialakuló világnézettel és vérükbe megy át. Ennek eredménye az, amit a spartakiádon láttunk: A -csehszlovák testnevelés és sport pompás sikere, amely bámulattal tölt el minden embert, bármilyen legyen is világnézete, ha csak a gyűlölet nem tette vakká és süketté. A spartakiád tüzei csak most lángoltak fel. A strahovi stadion napról napra újabb és újabb élményekkel gazdagít bennünket. Még korai általános értékelő szavakat mondani. Mégis már most abból, amit az ifjúság napjain láttam, szeretném kiemelni a munkaerőtartalékok és a Sokol testnevelési egységeinek fellépését. Azt hiszem, nem véletlen, hogy éppen ezen alakulatok fellépésénél viharzik fel különös erővel a szívből jövő lellcesedés a nézők körében. A fiatal munkásosztály és az új mezőgazdasági ifjúság. Fiatal dolgozók, új, szellemben nevelt szocialista emberek, akik megismerték már a szabad munka örömét. Ezek nem ügyes automaták, akik tehetségesen, de mindén gondolkodás nélkül futószalagon végzik egyhangú műveleteiket, mondjuk a Bafagyárak futószalagain. Nem, ezek a fiúk éf leányok a munkát már mint alkotást ismerték meg. Amikor először állottak az esztergapadhoz, amikor először mentek ki a traktorral a földekre, vagy amikor az első gabonát aratták le kombájnnal, már érezték a munka igazi örömét, amely művészetté válik. Ügy tűnik nekem, éppen ezért áll ez a két egység az első helyen az ifjúság'között a strahovi stadion porondján. A Sokóloknál megcsodáljuk bonyolult gyakorlataikat, amelyeket nagy művészettel és bámulatba ejtő pontossággal adnak elő. Az ember önkéntelenül is örömrivalgásban tör ki, amikor a tornászó tömegeknek ezeket az egyöntetű mozdulatait látja. A munkaerőtartalékok arra késztetik a nézőt, hogy bámulattal adózzék a mozdulatok egész komplexumának egybehangolt bonyolultságának. Ezek a gyakorlatok oly pompásan vanrwk összeállítva, oly érzékkel az egész kollektív képességei iránt, hogy a tornászok sok ezres tömegét wegy testbe tömörítik Ügy tűnik, hogy amit magad előtt látsz, nem többezer fiú és leány, hanem egyetlen élő organizmus, amelynek egy agya, egy alcarata és egy szíve van. Kétszer voltam szemtanúja, amikor mint* egy magától forogni kezdett a gigantikus kerék, amely élő testek ezreiből állt, amint a közös lelkesedés elárasztotta az embereket a lelátókon és -a lelkes kiáltás vihara tört ki ezrek torkán b ól: Igen, ez gyönyörű, ez csodálatos! Amikor a spartakiád sikereiről gondolkozom, amelyek már megnyilvánultak, és amelyek egyre nagyobbak lesznek, gondolataim önkéntelenül áttérnék a csehszlovák tornászok sikeréről az egész ország sikereire. Csehszlovákia Kommunista Pártja bölcsen átvette mindazt, ami a legjobb volt a népi kultúrában. Üj, szocialista alapokon fejlődnek a nemzet hagyományainak legdrágább kincsei. Most is azt látjuk a strahovi stadionban, mily hallatlan módon virágzik mindaz, ami a Sokolok évtizedes tapasztalataiban a legjobb volt és ami most a szocializmus eszméitől gazdagítva valóban népi tartalmat nyert és korlátlanul tömegszerűvé vált. • Az eredmény elképesztő: Saját szemünkkél látjuk ezt napról napra a strahovi stadionban. Az 1955. évi spartakiád nemcsak Csehszlovákia nagy nemzeti sikere, hanem úgy vélem, gazdag hozzájárulása a cseh és szlovák nemzetnek a népi demokratikus országok kultúrgyözélmei közös kincstárához. Én, aki mindig dicsekedtem, mennyire ismerem Csehszlovákiát, megígérem, hogy ezzel sóhsem fogok többé kérkedni, mert minden egyes újabb utam alkalmával, amit az önök országába, Csehszlovákiába teszek, mindig valami nagyobbat és örömtelibbet látok, amiről azelőtt még fogalmam sem volt. Sok új sikert kívánok önöknek! (A Rudé Právo cikke). „OJ SZÖ". kiadja Szlovákia Kommunista Pártiának Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős: Dénes Ferenc főszerkesztő. Szerkesztőség: Bratislava. Jesenského 8—10, telefon: 347-16. 352-10. Kiadóhivatal: Bratisiava. Gotkého 8. telefon: 337-28. Előfizetési díj havonta Kčs 6.60. Terjeszti a Posta Hírlap szolgálata. Megrendelhető minden postahivat^lA-60231 nál és kézbesítőnél. Nvomás; Pravda. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának kiadóvállalata. Bratislava.
