Uj Szó, 1955. július (8. évfolyam, 157-183.szám)

1955-07-02 / 158. szám, szombat

Világ proletárjai egyesüljetek. SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava. 1955. július 2. szombat V ÍM HHMHnBBMMRB^MMnMnMI 30 fillér VIII. évfolyam, 158. szám A mai számban: A mezőgazdasági termelés fejlesztésének és az EFSZ-ek további építésének feladatai Antonín Novotný elvtárs beszámolója a CSKP KB 1955. június 29-t ülésén (3-7. oldal) A CSKP Központi Bizottságának határozata az EFSZ-ek további fejlesztéséről, az aratás, az őszi munkák és a begyűjtés biztosításáról A X. kongresszus határozataiban feladatul tűzte ki, hogy a mezőgaz­dasági termelést a legközelebbi két­három évben lényegesen emelni kell. Emellett hangsúlyozta, hogy a mező­gazdasági termelés tartós és rend­szeres növelését, — amely nélkülöz­hetetlen feltétele a dolgozó nép élet­színvonala szüntelen emelkedésének — csak az EFSZ-ek további építésének, fejlesztésének és megszilárdításának útján lehet elérni. Az EFSZ-ek to­vábbi fejlesztése tovább erősíti és gazdasági-szervező tevékenységé­ben rejlik, amely tevékenység a pa­rasztok közös munkáinak megszerve­zésére irányul. Az utóbbi időben javulás állott be a kis- és középparasztoknak nyújtan­dó segítségben, valamint a város és falu szövetségének megszilárdításában is. Ennek ellenére egyes-gazdasági és pártfunkcionáriusok gyakorlati mun­kája még sok helyen arról tanúsko­dik, hogy mindeddig helytelen a vi­szonyuk a kis- és középparaszt >)•: hoz szilárdítja népi demokratikus rendsze- j és lebecsülik a munkásosztály és a íiinket és országunk védelmi képessé­gét. A párt és a kormány politikai és gazdasági intézkedéseivel, valamint a munkásosztály hathatós segítségével megteremtette a legkedvezőbb felté­teleket a mezőgazdasági termelés nö­' dolgozó parasztság szövetségét. Ezek az elvtársak megfeledkeznek arról, hogy a munkásosztály szilárd szövetsége a dolgozó parasztsággal elkerülhetetlen feltétele a mezőgazda­ság szocialista átépítésének, mivel | csak az állandóan szilárduló osztály­szövetség alapján lehet kiküszöbölni a gazdálkodás kapitalista és kister­melő formáit és betetőzni a szocia­lizmus győzelmét országunkban A további munkák folyamán véget kell vetni a magától értetődés és ösz­tönösség opportunista elméletének a szövetkezetek alapításában. Az a tény, tal megművelt földterületek 3 teg- j ^y a kommunista párt mindig gon­utóbbi évben 17.1 százalékkal nő- j doskodik arról, hogy az EFSZ-ek ala­pításában mindenütt betartsák az ön­kéntesség elvét, semmiképpen sem .je­lenti azt, hogy ölbetett kezekkel ül­vélésére és az EFSZ-ek munkájára. A gép- és traktorállomások széleskö­rű hálózata biztosítja a fő mezőgaz­dasági munkák jelentős gépesítését. A legutóbbi évben a gép- és traktor­állomások gépeinek száma 1205 trak­torral és 1036 kombájnnal emelke­dett. A gép- és traktorállomások ál­vekedtek. Lényegesen növekedett a munkák összterjédelme és száma, va­lamint minősége. A tavaszi munkákban a gép- és traktorátlomások készséges és jó mi­nőségű munkájukkal döntően segítet­ték a mezőgazdasági termelést, el­sősorban az EFSZ-eket. A műtrágya gyártása és kiutalása a mezőgazdaság számára a legutóbbi év­ben 17 százalékkal növekedett. A párt és a kormány segítsége jelentós mér­tékben fokozta a kis- és középpa­rasztok érdekeltségét az EFSZ-$kben folyó állattenyésztési termelésben. Lé­nyegesen megnövekedtek a sertésál­lományok és növekedett a szarvas­marhák hasznossága. Tovább emelkedik a vágóállatok át­lagos súiya és a jobb gondoskodás kö­vetkeztében csökkent a malacok és borjak elhullása. Az EFSZ-ek gazdálkodásának ered­ményei azt mutatják, hogy a párt és a kormány hatásos segítséget nyújt a szövetkezeti gazdálkodásnak. Az EFSZ-ek, amelyek a községek 47 százalékában már 1 900 000 hek­tár földön folytatnak közös gazdál­kodást, évről évre politikailag, szer­vezésileg és gazdaságilag megszilár­dulnak, nagyobb termelési eredmé­nyeket érnek el és ennek következ­tében több piaci termelést is, mint az egyénileg gazdálkodó parasztok. Ezért évről évre növekedik a szövet­kezeti tagok jövedelme is. Csupán a legutóbbi év folyamán az EFSZ-eknek egy hektár mezőgazdasági földre eső jövedelme 26 százalékkal emelke­dett. Az EFSZ-ek mély gyökereket eresztettek falvainkon. E sikerek ellenére a szövetkezetek gazdálkodásában az utóbbi években nem került sor az EFSZ-ek számá­nak várható növekedésére, sem föld­és tagalapjuk kibővítésére. Ennek az állaootnak a következményei lelassít­ják a mezőgazdasági termelés növe­kedését és fékezik a dolgozóknak mezőgazdasági termékekkel és, az iparnak nyersanyaggal való ellátása további lényeges megjavítását. Az alapvető ok, amely miatt a szö­vetkezeti alap a falvakon nem bő­vül nagyobb mértékfeen, a pártnak a falvakon végzett még mindig gyen­ge. politikai munkájában és elégtelen hetünk, hanem ellenkezőleg, a parasz­tok körében céltudatos politikai és szervező munkát kell végezni az úi EFSZ-ek alapítása és a meglevő szö­vetkezetek tagalapjának kibővítése ér­dekében. Az eddigi állapot oka az osztály­harc lebecsülése a falvakon, ami ah­hoz vezet, hogy elégtelen intézkedé­seket foganatosítanak a ku lakokkal szemben és meglassul az EFSZ-ek további fejlődése. Végül egyes dolgozók alacsony po­litikai színvonala és a hibáktól való félelme habozáshoz, határozatlanság­hoz és a harcosság hiányához vezet az EFSZ-ek további alakításában. Eh­hez hozzájárul a nemzeti bizottságok, valamint a gép- és traktorállomások gyenge munkája a dolgozó parasztok körében. Mindezeknek a helytelen el­méleteknek és fogyatékosságoknak gyorsan és határozottan véget kell vetni és már ebben az évben hatá­rozott fordulatot kell elérni az EFSZ­ek további fejlesztésében és alapí­tásában. A szövetkezetek építését a gépesí­tés tovább fejlesztésével, a közös is­tállók és egyéb gazdasági épületek építésével, a mezőgazdasági káderek politikai és szakmabeli fejlődésének biztosításával kell elérni. Mindez a mezőgazdasági munkák termelékeny­sége fokozásának alapja. A szövetke­zetek építését a mezőgazdasági ter­melés növelése valamennyi felada­tának teljesítésével kell biztosítani, főleg a fő termelési idények folyamán. Közvetlenül az aratás előtt állunk, amelyet éppúgy, mint az őszi munká­latokat, teljes mértékben fel kell használni arra, hogy a dolgozó pa­rasztok további ezreit megnyerjük az EFSZ-ekj közös gazdálkodásának. A Központi Bizottság az egész párt­nak, valamennyi állami és gazdasági szervnek, valamint tömegszervezetnek figyelmét arra fordítja, hogy bátrab­ban és hangsúlyozottabban mutassák meg a parasztoknak a szocialista utat, amely lehetővé teszi nekik a jobb és termékenyebb gazdálkodást, életszín­vonaluk emelését és a társadalommal szemben való' kötelességeik jobb tel­jesítését is. Az egész párt, a nemzeti bizottságok, a gép- és traktoráMomá­sok, az FŠZM és CSISZ-nek e cél el­érésére szívós, céltudatos politikai és szervezési munkát kell kifejteniük. Csak így érjük el a párt X kongresz­szusa irányelveinek sikeres teljesíté­sét. A Központi Bizottság a további idő­szakban az egész párt figyelmét azokra a fő feladatokra irányítja, amelyek a falvakon a szocialista szektor további fejlesztését és ezzel mezőgazdasági termelésünk • lényeges fokozásának biztosítását célozzák. I. A helyi viszonyok alapján céltudato­san és szervezetten új EFSZ-eket kell alapítani, s ki kell rövíteni a meglévő szövetkezetek tag- és földalapját. Ez megköveteli, hogy a dólgozó parasz­tok előtt szüntelenül rámutassunk a szocialista mezőgazdasági nagyterme­lés előnyeire és egyúttal felhasznál­juk a jól gazdálkodó szövetkezetek példáját. Az aratási és őszi munkálatok idő­szakának alkalmul kell szolgálnia ar­ra. hofli' meggyőzzük és megnyerjük a. kis- és középparasztokat az. EFSZ-ek­be való belépésre Ezt fogja szolgál­ni a közös munkák megszervezésének sokoldalú támogatása, amelyek alap­ján a parasztok meggyőzödnek a kö­zösen megszervezett munkák előnyei­ről, a technika és a gépesítés alkal­mazásával. Sokkal nagyobb mértékben keli gondoskodnunk a kis- és középparas;­tok tevékeny bekapcsolásáról a. közös munkák megszervezésébe és irányítá­sába a nemzeti bizottságok mezőgaz­dasági bizottságai által azokban a községekben, ahol még nincs EFSZ. Kell. hogy a mezőgazdasági bizottsá­gok, amelyek ismerik a helyi viszo­nyokat, a kis- és középparasztok leg­közelebbi segítőtársai legyenek ter­melésük megszervezésében, a hektár­hozamok növelésében és az állatok hasznosságának növelésében. A mezőgazdasági szövetkezeti ter­melés alapformája, amelynek elérésére törekednünk kell, a közös növényi és állattenyésztési termelést folytató EFSZ-ek. Nem szabad azonban megke­rülni a szövetkezeti mezőgazdasági tevékenység átmeneti alacsonyabb formáit sem. Érvényesíteni fogjuk azonban azt az elvet, hogy a kis- és középparasztok, akik az EFSZ mellett döntöttek, legközelebbi feladatukként a közös vetés bevezetését tűzzék ki, a mezsgyék felszántásával, a föld közös megművelésével és a szövetkezet meg­alakításakor fogadják el a második típusú EFSZ üzemi munkarendjét. Az EFSZ-ek támaszának és magvá­nak elsősorban a kisparasztot kell te­kintenünk. Az ő segítségükkel fogunk törekedni a középparasztok megnye­résére. Elsősorban azokra irányítjuk figyelmünket, akik jól teljesítik ter­melési és beadási feladataikat és bi­zalomnak örvendenek a községben. A középparaszt a piaci termelés fontos tényezője, nagy tapasztalatai vannak, jó szervező és megnyerése az EFSZ­be rendszerint döntő a község vala­mennyi dolgozó parasztjának megnye­rése szempontjából. Ezért nem lehet elhanyagolni semmilyen intézkedést, amely lehetővé teszi belépésüket a szövetkezetbe. A középparasztokat tisztségekkel bízzuk meg a nemzeti bizottságokban és a szövetkezetek ve­zetőségeiben, szakoktatásra küldjük őket, megszervezzük látogatásaikat a jól gazdálkodó EFSZ-ekben, hogy szemléltetően győződjenek" meg a szö­vetkezeti nagytermelés előnyeiről, hogy lássák: a szövetkezetek építése ma­guknak a parasztoknak érdeke. Fontos feladat a szövetkezetek tag­alapjait megerősíteni a falusi nőkkel Az EFSZ-ek építésének tapasztalatai világosan megerősítik, hogy a nók ha­ladó eröt képviselnek és megnyerésük gyakran döntő fontosságú a szövet­kezét sikeres megalapításában és to­vábbi fejlesztésében. Sokan közülük vehető hslyeket töltenek be a szö­vetkezetekben és a közös szövetkezeti nagytermelés rátermett szervezőivé váltak. A falusi nők megnyerését és vezető funkciókkal való megbízatásu­kat határozottabban kell tovább foly­tatni. Főleg most kell figyelmünket u munkásoknak a falvakon élő asszo­nyaira fordítani, tekintettel arra, hogy a munkáscsaládok a mi viszonyaink között számos községben a vidéki la­kosság többségét alkotják. Ugyancsak határozottabban kell megnyernünk az EFSZ-eknek a falusi ifjúságot és lel­kesedést kell bennük kelteni a me­zőgazdasági termelés haladó formái iránt. A legnagyobb éberséget és elővi­gyázatosságot kell tanúsítani a kulá­kok felforgató tevékenységével szem­ben, akik a dolgozó parasztokat aka­dályozzák abban, hogy az EFSZ-be való belépés mellett döntsenek. A ku­lákok visszaszorításának és elnyomá­sának helyesen érvényesített politiká­jával megakadályozzuk politikai és gazdasági befolyásukat a falvakon és leleplezzük őket az egész község előtt, mint a kis- és középparasztok meg­rögzött ellenségeit. Nem szabad meg­engednünk, hogy a kulákok befura­kodjanak az EFSZ-be és ahol ez meg­történt, a szövetkezeteket meg kell tőlük tisztítanunk. II. A mezőgazdasági termelés további növelésének és a falu szocialista át­alakításának fontos feltétele az újon­nan alakított, valamint az összes meg­lévő szövetkezetek megszilárdítása. Ezért rendszeresen gondoskodni kell a szövetkezetek elnökeinek és többi vezető dolgozóinak politikai és szak­mabeli fejlődéséről, az EFSZ-ek veze­tőségeit alkalmas káderekkel kell megerősíteni az iparból, valamint a jól gazdálkodó és megszilárdult EFSZ-ek­ből. A szövetkezeteknek sokoldalú politikai, gazdasági és szervezési se­gítséget kell nyújtani azzal a tudattal, hogy a szövetkezet megalakításával a róluk való gondoskodásunk nem ér véget, hanem csak kezdődik. Az eddiginél alaposabban kell fog­lalkoznunk a hiányosságokkal, ame­lyek fékezik a szövetkezetek gazdál­kodásának sikeres fejlődését, főleg a közös berendezések kiépítésében és az új technika, i gépesifés bevezeté­sében és érványesítésében, a munka megszervezésében és az érdem, szerinti helyes jutalmazásban. Nagy figyelmet szentelünk a munkafegyelem megja­vításának a szövetkezetekben, valamint gondoskodunk arról, hogy a tagoknak helyes viszonyuk legyen a közös tu­lajdonhoz. Minden egyes szövetkezet fejlesz­tése szempontjából rendkívül nagy­fontosságú az oszthatatlan alap. Szá­mos EFSZ izonban ennek fontos­ságát még mindig nem értékeli kel­lőképpen és az alap kárára emeli a munkaegységek értékét. A falusi párt­szervezeteknek és nemzeti bizottsá­goknak az ilyen szövetkezetekben meg kell magyarázniok a szövetkezeti tagoknak az oszthatatlan alap jelen­tőségét, helytelen álláspontjukat a közös gazdálkodás fejlesztésével szem­ben és az oszthatatlan alap dotálásá­hoz kell vezetni őket úgy, ahogy azt az EFSZ-ek mintaalapszabályzata meg­szabja. Ugyanígy meg kell javitair a többi alapot, főként a vetőmag és ta­karmányalapok dotációját is. Az EFSZ-ek megszilárdításában a gép- és traktoräUornások dolgozóinak kell vezetrúök. Jelentős mértékben tőlük füyg a szövetkezeti me/cgaz­dasagi termelés növekedése és az EFSZ-ek egesz politikai és gazdasági megszilárdulása. Ezért az eddiginél nagyobb mértékben kell megerősíteni a gép- és traktorallomásokat politi­kailag fejlett és szakmájukban bevált ipari káderekkel. A gép- és traktorál­lomasok vezetőségében a kumbájnve­zetóknél, traktorosoknál és javító­munkásoknál el kell érnünk, hogy mindegyik azzal a tudattal dolgozzék saját munkaszakaszán, hogy nagy fe­lelősséget visel a szövetkezeti terme­lés további sokoldalú növeléséért és a szövetkezet megszilárdításáért. Mindegyiküknek a szövetkezeti tagok, kis- és középp^rasztok körében vég­zett politikai munkával, a gép- és traktorállomások jó minőségű és nagytér jedelmű munkájaval az idei aratás és őszi munkák folyamán je­lentós mértékben elő kell segiteniök az EFSZ-ek további fejlődését. Az EFSZ-ek legközelebbi gazdasági feladata elegendő takarmányalapot lé­tesíteni a közös szövetkezeti állatte­nyésztési termelés és az állatok hasz­nosságának növelésére. A nagy takar­mányértékkel bíró növények, főleg a siló- és szemeskukorica termeszté­sének bővítése, a fejőstehenek és ko­cák állományának kiegészítése, főként ott, ahol a tartaléktöldek átvétele következtében a szövetkezetben nin­csen meg az előfeltétel az állományok gyors kiegészítésére saját szaporu­latból, elkerülhetetlen feltétele az EFSZ-ek további gazdasági megszilár­dulásának. Különösen nagy segítséget kell nyújtani azoknak a szövetkezeteknek, amelyek a termelésben elmaradtak. Helyesen irányított segítséggel, ame­lyet az EFSZ lemaradása okainak alapos elemzése alapján valósítunk meg, ezeket a szövetkezeteket a leg­rövidebb időn belül az élenjáró EFSZ­ek színvonalára kell emelni. Ezekben a szövetkezetekben elsősorban arról lesz szó, hogy a szövetkezet vezető­ségét. a politikailag és szervezésileg alkalmas munkások, pártfunkcionáriu­sok, a nemzeti bizottságok és mi­nisztériumok dolgozóinak soraiból vett káderekkel erősítjük meg. Rendkívüli figyelmet kel! szentel­nünk a kis tag. és földalappal ren­delkező szövetkezeteknek A kisebb­ségi EFSZ-eknek tag- és földalápjuV további bővítése nélkül nincsenek meg feltételeik a közös gazdálkodás sike­res fejlesztésére. Szüntelenül harcol­ni kell sok szövetkezeti tag szek­táns nézetei ellen, akik elutasítják az új tagok felvételét és megnyerését az EFSZ-ekbe az eddig egvénileg gazdálkodó kis- és középparasztok so­raiból. Valamennyi EFSZ-ben biztosítani kell a mintaalapszabályzat következe­tes érvényesítését minden munkahe­lyen és a szövetkezeti tagoknak a végzett munkák szerinti jutalmazását. Különös figyelmet kell szentelni a közös állattenyésztési termelés bőví­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom