Uj Szó, 1955. július (8. évfolyam, 157-183.szám)

1955-07-02 / 158. szám, szombat

Világ proletárjai egyesüljetek. SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava. 1955. július 2. szombat V ÍM HHMHnBBMMRB^MMnMnMI 30 fillér VIII. évfolyam, 158. szám A mai számban: A mezőgazdasági termelés fejlesztésének és az EFSZ-ek további építésének feladatai Antonín Novotný elvtárs beszámolója a CSKP KB 1955. június 29-t ülésén (3-7. oldal) A CSKP Központi Bizottságának határozata az EFSZ-ek további fejlesztéséről, az aratás, az őszi munkák és a begyűjtés biztosításáról A X. kongresszus határozataiban feladatul tűzte ki, hogy a mezőgazdasági termelést a legközelebbi kéthárom évben lényegesen emelni kell. Emellett hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági termelés tartós és rendszeres növelését, — amely nélkülözhetetlen feltétele a dolgozó nép életszínvonala szüntelen emelkedésének — csak az EFSZ-ek további építésének, fejlesztésének és megszilárdításának útján lehet elérni. Az EFSZ-ek további fejlesztése tovább erősíti és gazdasági-szervező tevékenységében rejlik, amely tevékenység a parasztok közös munkáinak megszervezésére irányul. Az utóbbi időben javulás állott be a kis- és középparasztoknak nyújtandó segítségben, valamint a város és falu szövetségének megszilárdításában is. Ennek ellenére egyes-gazdasági és pártfunkcionáriusok gyakorlati munkája még sok helyen arról tanúskodik, hogy mindeddig helytelen a viszonyuk a kis- és középparaszt >)•: hoz szilárdítja népi demokratikus rendsze- j és lebecsülik a munkásosztály és a íiinket és országunk védelmi képességét. A párt és a kormány politikai és gazdasági intézkedéseivel, valamint a munkásosztály hathatós segítségével megteremtette a legkedvezőbb feltételeket a mezőgazdasági termelés nö' dolgozó parasztság szövetségét. Ezek az elvtársak megfeledkeznek arról, hogy a munkásosztály szilárd szövetsége a dolgozó parasztsággal elkerülhetetlen feltétele a mezőgazdaság szocialista átépítésének, mivel | csak az állandóan szilárduló osztályszövetség alapján lehet kiküszöbölni a gazdálkodás kapitalista és kistermelő formáit és betetőzni a szocializmus győzelmét országunkban A további munkák folyamán véget kell vetni a magától értetődés és ösztönösség opportunista elméletének a szövetkezetek alapításában. Az a tény, tal megművelt földterületek 3 teg- j ^y a kommunista párt mindig gonutóbbi évben 17.1 százalékkal nő- j doskodik arról, hogy az EFSZ-ek alapításában mindenütt betartsák az önkéntesség elvét, semmiképpen sem .jelenti azt, hogy ölbetett kezekkel ülvélésére és az EFSZ-ek munkájára. A gép- és traktorállomások széleskörű hálózata biztosítja a fő mezőgazdasági munkák jelentős gépesítését. A legutóbbi évben a gép- és traktorállomások gépeinek száma 1205 traktorral és 1036 kombájnnal emelkedett. A gép- és traktorállomások álvekedtek. Lényegesen növekedett a munkák összterjédelme és száma, valamint minősége. A tavaszi munkákban a gép- és traktorátlomások készséges és jó minőségű munkájukkal döntően segítették a mezőgazdasági termelést, elsősorban az EFSZ-eket. A műtrágya gyártása és kiutalása a mezőgazdaság számára a legutóbbi évben 17 százalékkal növekedett. A párt és a kormány segítsége jelentós mértékben fokozta a kis- és középparasztok érdekeltségét az EFSZ-$kben folyó állattenyésztési termelésben. Lényegesen megnövekedtek a sertésállományok és növekedett a szarvasmarhák hasznossága. Tovább emelkedik a vágóállatok átlagos súiya és a jobb gondoskodás következtében csökkent a malacok és borjak elhullása. Az EFSZ-ek gazdálkodásának eredményei azt mutatják, hogy a párt és a kormány hatásos segítséget nyújt a szövetkezeti gazdálkodásnak. Az EFSZ-ek, amelyek a községek 47 százalékában már 1 900 000 hektár földön folytatnak közös gazdálkodást, évről évre politikailag, szervezésileg és gazdaságilag megszilárdulnak, nagyobb termelési eredményeket érnek el és ennek következtében több piaci termelést is, mint az egyénileg gazdálkodó parasztok. Ezért évről évre növekedik a szövetkezeti tagok jövedelme is. Csupán a legutóbbi év folyamán az EFSZ-eknek egy hektár mezőgazdasági földre eső jövedelme 26 százalékkal emelkedett. Az EFSZ-ek mély gyökereket eresztettek falvainkon. E sikerek ellenére a szövetkezetek gazdálkodásában az utóbbi években nem került sor az EFSZ-ek számának várható növekedésére, sem földés tagalapjuk kibővítésére. Ennek az állaootnak a következményei lelassítják a mezőgazdasági termelés növekedését és fékezik a dolgozóknak mezőgazdasági termékekkel és, az iparnak nyersanyaggal való ellátása további lényeges megjavítását. Az alapvető ok, amely miatt a szövetkezeti alap a falvakon nem bővül nagyobb mértékfeen, a pártnak a falvakon végzett még mindig gyenge. politikai munkájában és elégtelen hetünk, hanem ellenkezőleg, a parasztok körében céltudatos politikai és szervező munkát kell végezni az úi EFSZ-ek alapítása és a meglevő szövetkezetek tagalapjának kibővítése érdekében. Az eddigi állapot oka az osztályharc lebecsülése a falvakon, ami ahhoz vezet, hogy elégtelen intézkedéseket foganatosítanak a ku lakokkal szemben és meglassul az EFSZ-ek további fejlődése. Végül egyes dolgozók alacsony politikai színvonala és a hibáktól való félelme habozáshoz, határozatlansághoz és a harcosság hiányához vezet az EFSZ-ek további alakításában. Ehhez hozzájárul a nemzeti bizottságok, valamint a gép- és traktorállomások gyenge munkája a dolgozó parasztok körében. Mindezeknek a helytelen elméleteknek és fogyatékosságoknak gyorsan és határozottan véget kell vetni és már ebben az évben határozott fordulatot kell elérni az EFSZek további fejlesztésében és alapításában. A szövetkezetek építését a gépesítés tovább fejlesztésével, a közös istállók és egyéb gazdasági épületek építésével, a mezőgazdasági káderek politikai és szakmabeli fejlődésének biztosításával kell elérni. Mindez a mezőgazdasági munkák termelékenysége fokozásának alapja. A szövetkezetek építését a mezőgazdasági termelés növelése valamennyi feladatának teljesítésével kell biztosítani, főleg a fő termelési idények folyamán. Közvetlenül az aratás előtt állunk, amelyet éppúgy, mint az őszi munkálatokat, teljes mértékben fel kell használni arra, hogy a dolgozó parasztok további ezreit megnyerjük az EFSZ-ekj közös gazdálkodásának. A Központi Bizottság az egész pártnak, valamennyi állami és gazdasági szervnek, valamint tömegszervezetnek figyelmét arra fordítja, hogy bátrabban és hangsúlyozottabban mutassák meg a parasztoknak a szocialista utat, amely lehetővé teszi nekik a jobb és termékenyebb gazdálkodást, életszínvonaluk emelését és a társadalommal szemben való' kötelességeik jobb teljesítését is. Az egész párt, a nemzeti bizottságok, a gép- és traktoráMomások, az FŠZM és CSISZ-nek e cél elérésére szívós, céltudatos politikai és szervezési munkát kell kifejteniük. Csak így érjük el a párt X kongreszszusa irányelveinek sikeres teljesítését. A Központi Bizottság a további időszakban az egész párt figyelmét azokra a fő feladatokra irányítja, amelyek a falvakon a szocialista szektor további fejlesztését és ezzel mezőgazdasági termelésünk • lényeges fokozásának biztosítását célozzák. I. A helyi viszonyok alapján céltudatosan és szervezetten új EFSZ-eket kell alapítani, s ki kell rövíteni a meglévő szövetkezetek tag- és földalapját. Ez megköveteli, hogy a dólgozó parasztok előtt szüntelenül rámutassunk a szocialista mezőgazdasági nagytermelés előnyeire és egyúttal felhasználjuk a jól gazdálkodó szövetkezetek példáját. Az aratási és őszi munkálatok időszakának alkalmul kell szolgálnia arra. hofli' meggyőzzük és megnyerjük a. kis- és középparasztokat az. EFSZ-ekbe való belépésre Ezt fogja szolgálni a közös munkák megszervezésének sokoldalú támogatása, amelyek alapján a parasztok meggyőzödnek a közösen megszervezett munkák előnyeiről, a technika és a gépesítés alkalmazásával. Sokkal nagyobb mértékben keli gondoskodnunk a kis- és középparas;tok tevékeny bekapcsolásáról a. közös munkák megszervezésébe és irányításába a nemzeti bizottságok mezőgazdasági bizottságai által azokban a községekben, ahol még nincs EFSZ. Kell. hogy a mezőgazdasági bizottságok, amelyek ismerik a helyi viszonyokat, a kis- és középparasztok legközelebbi segítőtársai legyenek termelésük megszervezésében, a hektárhozamok növelésében és az állatok hasznosságának növelésében. A mezőgazdasági szövetkezeti termelés alapformája, amelynek elérésére törekednünk kell, a közös növényi és állattenyésztési termelést folytató EFSZ-ek. Nem szabad azonban megkerülni a szövetkezeti mezőgazdasági tevékenység átmeneti alacsonyabb formáit sem. Érvényesíteni fogjuk azonban azt az elvet, hogy a kis- és középparasztok, akik az EFSZ mellett döntöttek, legközelebbi feladatukként a közös vetés bevezetését tűzzék ki, a mezsgyék felszántásával, a föld közös megművelésével és a szövetkezet megalakításakor fogadják el a második típusú EFSZ üzemi munkarendjét. Az EFSZ-ek támaszának és magvának elsősorban a kisparasztot kell tekintenünk. Az ő segítségükkel fogunk törekedni a középparasztok megnyerésére. Elsősorban azokra irányítjuk figyelmünket, akik jól teljesítik termelési és beadási feladataikat és bizalomnak örvendenek a községben. A középparaszt a piaci termelés fontos tényezője, nagy tapasztalatai vannak, jó szervező és megnyerése az EFSZbe rendszerint döntő a község valamennyi dolgozó parasztjának megnyerése szempontjából. Ezért nem lehet elhanyagolni semmilyen intézkedést, amely lehetővé teszi belépésüket a szövetkezetbe. A középparasztokat tisztségekkel bízzuk meg a nemzeti bizottságokban és a szövetkezetek vezetőségeiben, szakoktatásra küldjük őket, megszervezzük látogatásaikat a jól gazdálkodó EFSZ-ekben, hogy szemléltetően győződjenek" meg a szövetkezeti nagytermelés előnyeiről, hogy lássák: a szövetkezetek építése maguknak a parasztoknak érdeke. Fontos feladat a szövetkezetek tagalapjait megerősíteni a falusi nőkkel Az EFSZ-ek építésének tapasztalatai világosan megerősítik, hogy a nók haladó eröt képviselnek és megnyerésük gyakran döntő fontosságú a szövetkezét sikeres megalapításában és további fejlesztésében. Sokan közülük vehető hslyeket töltenek be a szövetkezetekben és a közös szövetkezeti nagytermelés rátermett szervezőivé váltak. A falusi nők megnyerését és vezető funkciókkal való megbízatásukat határozottabban kell tovább folytatni. Főleg most kell figyelmünket u munkásoknak a falvakon élő asszonyaira fordítani, tekintettel arra, hogy a munkáscsaládok a mi viszonyaink között számos községben a vidéki lakosság többségét alkotják. Ugyancsak határozottabban kell megnyernünk az EFSZ-eknek a falusi ifjúságot és lelkesedést kell bennük kelteni a mezőgazdasági termelés haladó formái iránt. A legnagyobb éberséget és elővigyázatosságot kell tanúsítani a kulákok felforgató tevékenységével szemben, akik a dolgozó parasztokat akadályozzák abban, hogy az EFSZ-be való belépés mellett döntsenek. A kulákok visszaszorításának és elnyomásának helyesen érvényesített politikájával megakadályozzuk politikai és gazdasági befolyásukat a falvakon és leleplezzük őket az egész község előtt, mint a kis- és középparasztok megrögzött ellenségeit. Nem szabad megengednünk, hogy a kulákok befurakodjanak az EFSZ-be és ahol ez megtörtént, a szövetkezeteket meg kell tőlük tisztítanunk. II. A mezőgazdasági termelés további növelésének és a falu szocialista átalakításának fontos feltétele az újonnan alakított, valamint az összes meglévő szövetkezetek megszilárdítása. Ezért rendszeresen gondoskodni kell a szövetkezetek elnökeinek és többi vezető dolgozóinak politikai és szakmabeli fejlődéséről, az EFSZ-ek vezetőségeit alkalmas káderekkel kell megerősíteni az iparból, valamint a jól gazdálkodó és megszilárdult EFSZ-ekből. A szövetkezeteknek sokoldalú politikai, gazdasági és szervezési segítséget kell nyújtani azzal a tudattal, hogy a szövetkezet megalakításával a róluk való gondoskodásunk nem ér véget, hanem csak kezdődik. Az eddiginél alaposabban kell foglalkoznunk a hiányosságokkal, amelyek fékezik a szövetkezetek gazdálkodásának sikeres fejlődését, főleg a közös berendezések kiépítésében és az új technika, i gépesifés bevezetésében és érványesítésében, a munka megszervezésében és az érdem, szerinti helyes jutalmazásban. Nagy figyelmet szentelünk a munkafegyelem megjavításának a szövetkezetekben, valamint gondoskodunk arról, hogy a tagoknak helyes viszonyuk legyen a közös tulajdonhoz. Minden egyes szövetkezet fejlesztése szempontjából rendkívül nagyfontosságú az oszthatatlan alap. Számos EFSZ izonban ennek fontosságát még mindig nem értékeli kellőképpen és az alap kárára emeli a munkaegységek értékét. A falusi pártszervezeteknek és nemzeti bizottságoknak az ilyen szövetkezetekben meg kell magyarázniok a szövetkezeti tagoknak az oszthatatlan alap jelentőségét, helytelen álláspontjukat a közös gazdálkodás fejlesztésével szemben és az oszthatatlan alap dotálásához kell vezetni őket úgy, ahogy azt az EFSZ-ek mintaalapszabályzata megszabja. Ugyanígy meg kell javitair a többi alapot, főként a vetőmag és takarmányalapok dotációját is. Az EFSZ-ek megszilárdításában a gép- és traktoräUornások dolgozóinak kell vezetrúök. Jelentős mértékben tőlük füyg a szövetkezeti me/cgazdasagi termelés növekedése és az EFSZ-ek egesz politikai és gazdasági megszilárdulása. Ezért az eddiginél nagyobb mértékben kell megerősíteni a gép- és traktorallomásokat politikailag fejlett és szakmájukban bevált ipari káderekkel. A gép- és traktorállomasok vezetőségében a kumbájnvezetóknél, traktorosoknál és javítómunkásoknál el kell érnünk, hogy mindegyik azzal a tudattal dolgozzék saját munkaszakaszán, hogy nagy felelősséget visel a szövetkezeti termelés további sokoldalú növeléséért és a szövetkezet megszilárdításáért. Mindegyiküknek a szövetkezeti tagok, kis- és középp^rasztok körében végzett politikai munkával, a gép- és traktorállomások jó minőségű és nagytér jedelmű munkájaval az idei aratás és őszi munkák folyamán jelentós mértékben elő kell segiteniök az EFSZ-ek további fejlődését. Az EFSZ-ek legközelebbi gazdasági feladata elegendő takarmányalapot létesíteni a közös szövetkezeti állattenyésztési termelés és az állatok hasznosságának növelésére. A nagy takarmányértékkel bíró növények, főleg a siló- és szemeskukorica termesztésének bővítése, a fejőstehenek és kocák állományának kiegészítése, főként ott, ahol a tartaléktöldek átvétele következtében a szövetkezetben nincsen meg az előfeltétel az állományok gyors kiegészítésére saját szaporulatból, elkerülhetetlen feltétele az EFSZ-ek további gazdasági megszilárdulásának. Különösen nagy segítséget kell nyújtani azoknak a szövetkezeteknek, amelyek a termelésben elmaradtak. Helyesen irányított segítséggel, amelyet az EFSZ lemaradása okainak alapos elemzése alapján valósítunk meg, ezeket a szövetkezeteket a legrövidebb időn belül az élenjáró EFSZek színvonalára kell emelni. Ezekben a szövetkezetekben elsősorban arról lesz szó, hogy a szövetkezet vezetőségét. a politikailag és szervezésileg alkalmas munkások, pártfunkcionáriusok, a nemzeti bizottságok és minisztériumok dolgozóinak soraiból vett káderekkel erősítjük meg. Rendkívüli figyelmet kel! szentelnünk a kis tag. és földalappal rendelkező szövetkezeteknek A kisebbségi EFSZ-eknek tag- és földalápjuV további bővítése nélkül nincsenek meg feltételeik a közös gazdálkodás sikeres fejlesztésére. Szüntelenül harcolni kell sok szövetkezeti tag szektáns nézetei ellen, akik elutasítják az új tagok felvételét és megnyerését az EFSZ-ekbe az eddig egvénileg gazdálkodó kis- és középparasztok soraiból. Valamennyi EFSZ-ben biztosítani kell a mintaalapszabályzat következetes érvényesítését minden munkahelyen és a szövetkezeti tagoknak a végzett munkák szerinti jutalmazását. Különös figyelmet kell szentelni a közös állattenyésztési termelés bőví(Folytatás a 2. oldalon.)