Uj Szó, 1955. július (8. évfolyam, 157-183.szám)

1955-07-01 / 157. szám, péntek

1953. július 1. UJSZO 3 Végei ért a helsinki Béke-Világtalálkozó Helsinki, június 29. (CTK). — 1800 küldött nyolc napig tartó szorgalmas munkája után szerdán, június 29-én Helsinkiben véget ért a Béke-Világtalálkozó. A találkozó nyolc teljes ülésén, valamint a bizottságok és albizottságok számos ülésein alaposan megtárgyalták a békéért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért, az atomháború veszélyének kiküszöböléséért folytatott harc problémáit, a kulturális és gazdasági kapcsolatok, a nemzetek szuverenitása és függetlensége, a katonai tömbök és az európai, valamint ázsiai biztonság kérdéseit. Helsinki időszámítás szerint tizenkét órakor szerdán ismét teljes szán bin összejöttek a Béke- Világtalálkozó küldöttei, megfigyelői és részvevő' a Messuhalli palota nagytermében. Az üléséi! Kuo Mo-zso, a Béke-Vílágtnnj'-s elnökének helyettese elnökölt. Elsőnek V. Meltti, a helsinki tartomány kormányzója s -ólait fel, aki a finn békevédők nevében üdvözölte a Béke-Viliig találkozót. Kuo Mo-zso elnök ezután az egyes bizottságok elnökeinek adta át a szót, akik beszámoltak a bizottságok munkájáról. Elsőnek Meqlmad Ssha beszéli a leszerelési és atomfegyverüflyi bizottság nevében. A bizottság három határozatot hozott, Az első határozat javas-Íja, hogv augusztus 6-át — amikor atombombát dobtak Hirosimára —, tartsák meg az egész világon, mint a leszerelés és az atomfegyverek teljes eltiltásának nanját. A második határozat tudomrnvos értekezletet javasol az atomenergia ügvében. A harmadik határozat a termonukleáris fegyverekkel való kiérlelek megszüntetését követeli és Unn^pélves kötelezettséget arra, h-jar iľ>m használnak termonukleáris feq- •••-"rket és az államok szigorú elloivír'és m?<l'ett fokozatosan végrehai'i:<k a leszerelést. A katonai töml-ök kérdéseivel foglalkozó bizottság nevében Jacques Madaule (Franciaország) mondott beszámolót. E bizottságban három albizottságot létesítettek: egyet n'német kérdésre és az európai biztonságra, a másodikat az Ázsiában lévő katonai tömbök ké"désére és a nemzetek közötti együttműködésre, a harmadikat az ENSZ és a béke megőrzését érintő kérdésedre. A bizottság vezetője beszámolója végén megállapította, hogy mindezeket a kérdéseket békés úton kell megoldani és emellett tiszteletben kell tartani a népeknek azt a jogát, hogy önállóan döntsenek saját sorsuk', rôl. Josue de Castr (Brazília) a gazdasági és szociális kérdésekkel foglalkozó bizottság nevében beszélt, A bizottság határozatában ajánlja a kormányoknak és parlamenteknek a fegyverzet és a fegyveres erők számának csökkentését, és az így*- felszabaduló eszközök szociális célokra fordítását, A gyarmati kérdésekkel foglalkozó bizottság a béke fenntartása érdekében felhívást tett közzé a gyarmati népek elleni hadmüveletek és megtorlások megszüntetésére, a katonai támaszpontok felszámolására a gyarmati országokban, az olyan országok, mint például Goa, Nyugat-Irian stb. mesterséges elkülönítésének megszüntetésére, továbbá a faji megkülönböztetés kiküszöbölésére és bármilyen gazdasági, vagy kulturális megkülönböztetés megszüntetésére. Bcszámeltak munkájukról a többi bizottságok vezetői is: a kulturális bizottság, az Ifjúság nevelésének kérdéseivel foglalkozó bizottság, a békeerők együttműködésének és akcióinak kérdésével foglalkozó bizottság vezetői és javaslatokat tettek a békés együttélésre és a nemzetközi feszültség enyhítésére. A bizottságok beszámolói után Jean Laffitte, a Béke-Világtanács főtitkára mondott beszámolót a jelölőbizottság nevében. A Béke-Világtalálkozón 68 országból összesen 1841 személy vett részt. Ebből 1640 volt küldött, 109 a megfigyelő és 92 pedig vendég. A Béke-Világtalálkozón részt vett 165 újságíró is. Ezután D'Astier de la Vigeria felolvasta a Béke-Világtalálkozó nyilatkozatát. A felhívás elhangzása után a küldöttek felállva tapsoltak és,örömmel szorongatták egymás kezét teljes egyetértésük jeléül ezzel a fontos békehatározattal. Szünet után közzétették a nyilatkozatról szóló szavazás eredményét: a nyilatkozatot valamenynyi részvevő egyhangúlag jóváhagyta. A küldöttek ismét felállva, hosszan, viharosan és lelkesen tapsoltak, s éltették a békét. Forbeok norvég lelkész, aki a szünet után átvette az ülés vezetését, Kuo Mo-zsonak, a kínai nép képviselőjének adta át a szót, aki elmondotta a záróbeszédet. Kuo Mo-zso megelégedését fejezte ki a Béke-Világtalálkozó tárgyalásainak eredménye felett, afelett, hogy megegyezést értek el olyan alapvető kérdésekben, mint a fegyverkezés csökkentése, a nukleáris fegyverek eltiltása, az atomerő békés célokra való felhasználása, a világ összes országainak békés együttélése, a nemzeti függetlenség tiszteletben tartása, stb. „Ez a békegyüiés nagyon fontos időszakban ült össze — mondotta Kuo Mo-zso. — Abban az Időben, amikor az Egyesült Nemzetek Szervezete alapításának 10. évfordulóját ünnepli, 'és imikor készülőkén van 'a négy nagyli tilim kormányfőinek értekezlete. Ügy véljük, hogy hasznos munkát végeztünk a béke érdekében. A jóakaratú emberek az egész világon támogatni fognak bennünket. Nem állunk egyedül." Kuo Mo-zso ezután köszönetet mondott a finn békevédők áldozatkész munkájáért, amellyel biztosították a Béke-Világtalálkozó lefolyását és megköszönte az amerikai békevédőknek, hogy Helsinkiben tolmácsolták az amerikai nép hangját. A helsinki Béke-Világtalálkozó véget ért. Világos és meggyőző bizonyítékát adta annak, hogy a békemozgalom napjaink leghatalmasabb moz•galma, olyan mozgalom, amely egyre növekszik, és amelybe a legkülönfér lébb meggyőződésű és származású emberek újabb és újabb rétegei kapcsolódnak be. A küldöttek most hazatérnek országaikba, hogv ott harcoljanak a nagy célok megvalósításáért, amelyeket a Béke-Világtalálkozó tűzött ki. A Szovjetunió vezető államügyészeinek össz-szövetségi értekezlete A Béke-Világtalálkozó nyilatkozata Június 29. (TASZSZ). — Hála a nagy nyilvánosság erőfeszítéseinek, tíz év óta először összeülnek a négy nagyhatalom kormányfői, abban az Időben, amikor a világ két táborra osztva néz szembe egymással. Az emberiség nagy reményeket fűz ehhez az értekezlethez. A négy kormányfő első kötelessége, hogy leküzdje a kölcsönös bizalmatlanságot. A Béke-Vliág találkozó, amelyen 68 ország képviselő! jöttek össze, mindenkit meggyőzött arról, hogy az ellentétek és a nézetek különbözősége ellenére is el lehet érni megegyezést a fontos kérdések egész sorában, és számos problémát már most meg lehet oldani tárgyalások útján. A világ közvéleménye szembe helyezkedett az erő politikájával, a háborús tömbökkel, a lázas fegyverkezéssel és az atomháború borzalmas veszélyével. A genfi egyezmények, az indokínai háború befejezése, a ban[ dungi értekezlet, Ausztria szerződésiI leg megerősített semlegessége és a I belgrádi nyilatkozat — mindez a közI vélemény aktivitásának eredménye, ! amely hatással van a kormányok 41I lásfoglalására. A különböző nézetek a leszerelés és az atomfegyverek problémájára vonatkozóan — amely probléma mindmáig legyőzhetetlen ellentétek miatt megI oldatlan maradt, — annyira közel kerültek egymáshoz, hogy a megegyezés most már csak a jóakarat kérdése. Ami a biztonság kérdését illeti, a bandungi értekezleten elfogadott elvek megmutatták, hogy a békés együttműködés az egész kontinensen a különféle társadalmi rendszerű országok között azokon az elveken alapulhat, amelyeket Kína és India hirdetnek. A helsinki Béke-Világtalálkozó meg' mutatta, hogy a négyhatalmi értekezlet, ha tekintettel lesz a közvéleményre, első szakasza lesz olyan Európa ; kiépítésének, amelyben biztosítják valamennyi európai állam biztonságát, úgy hogy ezek az államok a szoros gazdasági és kulturális együttműködés útjára léphetnek. Ez összefügg Németország egyesítésével, olyan Németországéval, amely kívül fog állani bármilyen katonai koalíción, amely biztosítva lesz a militarizmus újjáélesztésével szemben. A négyhatalom értekezletének e szellemmel összhangban tárgyalások alapján elő kell készítenie az idegen csapatok visszahívását Tajvan (Formóza) kínai szigetről. Az értekezletnek tekintetbe kell venni a genfi egyezmények szigorú végrehajtását Indokinában. Lehetővé kell tennie az Egyesült Nemzetek Szervezetének, hogy valóban világra szóló jelentőséget nyerjen, azáltal, hogy befogadja soraiba a Kínai Népköztársaságot. Vannak azonban még mindig olyan erők, amelyeknek megfelel a hidegháború és amelyek szembe helyezkednek a négy nagyhatalom közeledésével. A helsinki Béke-Világtalálkozó felhívja a világ valamennyi országának közvéleményét, hogy szálljon szembe ezekkel az erőkkel és támogassa a tárgyalások részvevőit. A béke végül is győzedelmeskedik, ha a békés erők, amelyeknek egy a céljuk, a különféle békevédelmi mozgalmak, a keresztény és szociáldemokrata irányzatú nagy politikai szervezetek egyesítik akciólkat annak érdekében, hogy eloszlassák a nemzetek közötti bizalmatlanságot és megvédelmezzék a békéi. Fokozatosan meg lehet oldani minden nemzetközi ellentétet. Akkor azután teljesülnek a népek vágyai. NÉHÁNY SORBAN V. M. MOLOTOV, a Szovjetunió Minisztertanácsénak első elnökhelyettese és külügyminiszter, aki részt vett az ENSZ jubiláris ülésén, mint a Szovjetunió küldöttségének vezetője, a'küldöttség többi tagjával együtt június 29-én elutazott New Yorkból a Szovjetunióba. (TASZSZ). DZSAVAHARLAL NEHRU, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke az ausztriai Salzburgban több európai 41I lamban akkreditált indiai nagykövet és követ tiszteletére június 28-án este fogadást rendezett. (TASZSZ) KÍNA KOMMUNISTA PÁRTJA megalakításának 34. évfordulóját június 1-én ünneplik a Kínai Népköztársaság dolgozói. Az évforduló tiszteletére a kínai munkások jelentős munkaíelajánlásokat tettek. (TASZSZ) IZRAEL kormánya a „Maariv" című lap közlése szerint elhatározta, hogy elvben elfogadja a Szovjetunió technikai segítségét az ENSZ technikai segélynyújtási akciójának keretében. (TASZSZ) AZ ÜJ KlNA sajtóügynökség közlése szerint június 29-én elutazott Pekingből az anyák lausannei világkongresszusára a 32 tagú kínai küldöttség. (CTK) BELGIUMBAN tovább tart az antverpeni kikötömunkások sztrájkja, amelyen mintegy 15 ezren vesznek részt. A kikötőben, ahol sok idegen hajó horgonyoz, beszüntettek minden munkát. (TASZSZ) A. PINAY, francia külügyminiszter a Francé Presse hírügynökség közlése szerint június 29-én az USA-ból viszszatért Párizsba. Az Orly repülőtérre érkezése után kijelentette, hogy a San-Franciscói ülés nagyon eredményes volt, (TASZSZ) Moszkva, június 30. (TASZSZ) A Szovjetunió vezető államügyészei június 23—27-én tartották Moszkvában össz-szövetségi értekezletüket. Az értekezlet részvevői meghallgatták és megvitatták R. A, Rudenk", a Szovjetunió fő államügyésze beszámolóját a „további szocialista törvényhozást előmozdító és az államügyészi felügyeletet megszilárdító intézkedésekről." A vitában részt vettek A. A. Kruglov, D. H. Pansszjuk, M. V. Jakovlev, A. G. Bonďár, M. Sz. Jackovszkij, F. M. Slepakov, A. I. Romanov, M. T. Szamajev ügyészek, K. P. Gorsenyin, a Szovjetunió igazságügyminisztere, A. A. Volin a Szovjetunió Legfelső Bíróságának elnöke és mások. Az értekezleten részt vettek N. A. Bulganyin, K. I Vorosibv és N, Sz. Hruscsov elvtársak. Az értekezleten beszédet mondott N. Sz. Hruscsov, akit a jelenlevők lelkesen ünnepeltek. A Szovjetunió Kulturális Ügyeinek minisztériuma fogadást adott a Prágai Nemzeti Színház együttesének tiszteletére Moszkva, június 30. TASZSZ. A prágai Nemzeti Színház befejazte moszkvai vendégszereplését. A csehszlovák művészek fellépése nagy esemény volt a Szovjetunió fővárosának kulturális életében. N. A. Mihajlov, a Szovjetunió kulturális ügyeinek minisztere u prágai Nemzeti Színház együttesének tiszteletére június 29-én fogadást rendezett. A fogadáson részt vettek a prágai Nemzeti Színház művészei, L. Stoll, a Csehszlovák Köztársaság kulturális ügyeinek minisztere, V. Ludvík, a miniszter helyettese, J. Vošahllk, a Csehszlovák Köztársaság szovjetunióbeli rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint a moszkvai csehszlovák nagykövetség tagjai. A vendégek között volt A. M. Puzanov, az Orosz SZSZSZK minisztertanácsának elnöke, V. A. Zorin, a külügyminiszter helyettese, a Szovjetunió Külügyminisztériumának és Kulturális ügyek minisztériumának dolgozói, a moszkvai színházak művészei, zenészek, zeneszerzők, festők és a szovjet sajtó képviselői. A fogadáson, amely rendkívül szívélyes és baráti légkörben folyt le, N. A. Mihajlov, a Szovjetunió és L. Stoll, a Csehszlovák Köztársaság kulturális ügyek minisztere mondott beszédet. A prágai Nemzeti Színház együttesének átadták a Szovjetunió Kulturális ügyek minisztériumának ajándékát — M. I. Glinka nagy orosz zeneszerző mellszobrát. „A népek célja: a biztonságon, az igazságosságon és a jószomszédi viszonyon alapuló béke" San Francisco, június 28. (TASZSZ). Június 26-án, az ENSZ-alapokmány aláírásának 10. évfordulója alkalmából rendezett ünnepélyes üléssel befejeződött az Egyesült Nemzetek Szervezetének jubileumi ülésszaka. Az ünnepélyes ^ülésen van Kleffens rövid beszédet mondott, amelyben rámutatott, hogy az ENSZ-tagállamok képviselőinek jelentős része tájékoztatta őt arról a közös kívánságról, hogy a záróülésen összegezze az ülésszak jelentőségét. Ezzel kapcsolatban van Kleffens felolvasta a következő nyilatkozatot: „1. Az ENSZ megalakulásának 10. évfordulója alkalmából San Franciscóban tartott ENSZ jubileumi ülésszaka összes részvevői ismét megerősítik azt a közös elszántságukat, hogy megmentik a jövő nemzedéket a háború borzalmaitól. Az 1954. június 26-án kezdődött tíz esztendő újabb jelentőséget és halaszthatatlanságot adott a népek ezen általános törekvésének, mert a népek tudják, hogy egy újabb háború a most rendelkezésre álló fegyverek alkalmazásával felmérhetetlen szerencsétlenséget zúdítana az emberiségre. A népek célja az alapokmány világos szövegének megfelelően a biztonságon, az igazságosságon és a jószomszédi viszonyon alapuló béke. 2. A népek Ismételten kinyilvánítják közös ragaszkodásukat az ENSZalapokmányba foglalt célokhoz és elvekhez. Elismerik: a tartós békéhez fűzött remény megvalósulása attól függ, hogyan teljesítik az államok ezeket a colokat és támogatják ezeket az elveket egymáshoz fűződő kapcsolataikban. 3. A népek megerősítik eltökéltségüket, hogy újabb erőfeszítéseket tesznek a vitás nemzetközi kérdések békés eszközökkel való rendezésére — amire -őket az alapokmány felszólítja —, és arra, hogy ne veszélyeztessék a nemzetközi békét, biztonságot és igazságosságot, hogy békében és barátságban éljenek együtt. 4. A népek arra is kötelezettséget vállalnak, hogy további erőfeszítéseket tesznek a leszerelésre vonatkozó megegyezésre, ami nagyobbfokú biztonságot biztosíthat az államoknak, és elhárítja a világról az atomrombolások veszélyét. A népek kijelentik; bíznak az államoknak abban az elszántságában, hogy a fegyverkezési terhek megszűnésének eredményeként felszabaduló anyagi forrásokat mindenütt a népek életfeltételeinek megjavítására fordítják." Van Kleffens ülésszaki elnöknek ezt a nyilatkozatát a jelenlevő küldöttek egyöntetű tapssal helyeselték. Ezzel az ENSZ jubileumi ülésszaka véget ért. Több mint 700 millió ember írta már alá až atomhabor ú ellen tiltakozó békeíveket.