Uj Szó, 1955. július (8. évfolyam, 157-183.szám)

1955-07-01 / 157. szám, péntek

1953. július 1. UJSZO 3 Végei ért a helsinki Béke-Világtalálkozó Helsinki, június 29. (CTK). — 1800 küldött nyolc napig tartó szorgalmas munkája után szerdán, június 29-én Helsinkiben véget ért a Béke-Világta­lálkozó. A találkozó nyolc teljes ülésén, va­lamint a bizottságok és albizottságok számos ülésein alaposan megtárgyal­ták a békéért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért, az atomháború veszélyé­nek kiküszöböléséért folytatott harc problémáit, a kulturális és gazdasági kapcsolatok, a nemzetek szuverenitása és függetlensége, a katonai tömbök és az európai, valamint ázsiai biztonság kérdéseit. Helsinki időszámítás szerint tizenkét órakor szerdán ismét teljes szán bin összejöttek a Béke- Világta­lálkozó küldöttei, megfigyelői és rész­vevő' a Messuhalli palota nagytermé­ben. Az üléséi! Kuo Mo-zso, a Béke-Ví­lágtnnj'-s elnökének helyettese elnö­költ. Elsőnek V. Meltti, a helsinki tar­tomány kormányzója s -ólait fel, aki a finn békevédők nevében üdvözölte a Béke-Viliig találkozót. Kuo Mo-zso elnök ezután az egyes bizottságok elnökeinek adta át a szót, akik beszámoltak a bizottságok mun­kájáról. Elsőnek Meqlmad Ssha be­széli a leszerelési és atomfegyverüflyi bizottság nevében. A bizottság három határozatot hozott, Az első határozat javas-Íja, hogv augusztus 6-át — ami­kor atombombát dobtak Hirosimára —, tartsák meg az egész világon, mint a leszerelés és az atomfegyverek tel­jes eltiltásának nanját. A második ha­tározat tudomrnvos értekezletet java­sol az atomenergia ügvében. A har­madik határozat a termonukleáris fegyverekkel való kiérlelek megszün­tetését követeli és Unn^pélves kötele­zettséget arra, h-jar iľ>m használnak termonukleáris feq- •••-"rket és az ál­lamok szigorú elloivír'és m?<l'ett fo­kozatosan végrehai'i:<k a leszerelést. A katonai töml-ök kérdéseivel fog­lalkozó bizottság nevében Jacques Ma­daule (Franciaország) mondott beszá­molót. E bizottságban három albizott­ságot létesítettek: egyet n'német kér­désre és az európai biztonságra, a másodikat az Ázsiában lévő katonai tömbök ké"désére és a nemzetek kö­zötti együttműködésre, a harmadikat az ENSZ és a béke megőrzését érintő kérdésedre. A bizottság vezetője be­számolója végén megállapította, hogy mindezeket a kérdéseket békés úton kell megoldani és emellett tiszteletben kell tartani a népeknek azt a jogát, hogy önállóan döntsenek saját sorsuk', rôl. Josue de Castr (Brazília) a gazdasá­gi és szociális kérdésekkel foglalkozó bizottság nevében beszélt, A bizott­ság határozatában ajánlja a kormá­nyoknak és parlamenteknek a fegy­verzet és a fegyveres erők számának csökkentését, és az így*- felszabaduló eszközök szociális célokra fordítását, A gyarmati kérdésekkel foglalkozó bizottság a béke fenntartása érdeké­ben felhívást tett közzé a gyarmati népek elleni hadmüveletek és meg­torlások megszüntetésére, a katonai támaszpontok felszámolására a gyar­mati országokban, az olyan országok, mint például Goa, Nyugat-Irian stb. mesterséges elkülönítésének megszün­tetésére, továbbá a faji megkülönböz­tetés kiküszöbölésére és bármilyen gazdasági, vagy kulturális megkülön­böztetés megszüntetésére. Bcszámeltak munkájukról a többi bizottságok vezetői is: a kul­turális bizottság, az Ifjúság ne­velésének kérdéseivel foglalkozó bi­zottság, a békeerők együttműködésé­nek és akcióinak kérdésével foglalko­zó bizottság vezetői és javaslatokat tettek a békés együttélésre és a nem­zetközi feszültség enyhítésére. A bizottságok beszámolói után Jean Laffitte, a Béke-Világtanács főtitkára mondott beszámolót a jelölőbizottság nevében. A Béke-Világtalálkozón 68 országból összesen 1841 személy vett részt. Ebből 1640 volt küldött, 109 a megfigyelő és 92 pedig vendég. A Béke-Világtalálkozón részt vett 165 újságíró is. Ezután D'Astier de la Vigeria fel­olvasta a Béke-Világtalálkozó nyilat­kozatát. A felhívás elhangzása után a küldöttek felállva tapsoltak és,öröm­mel szorongatták egymás kezét teljes egyetértésük jeléül ezzel a fontos bé­kehatározattal. Szünet után közzétet­ték a nyilatkozatról szóló szavazás eredményét: a nyilatkozatot valameny­nyi részvevő egyhangúlag jóváhagyta. A küldöttek ismét felállva, hosszan, viharosan és lelkesen tapsoltak, s él­tették a békét. Forbeok norvég lelkész, aki a szü­net után átvette az ülés vezetését, Kuo Mo-zsonak, a kínai nép képvise­lőjének adta át a szót, aki elmondot­ta a záróbeszédet. Kuo Mo-zso megelégedését fejezte ki a Béke-Világtalálkozó tárgyalásai­nak eredménye felett, afelett, hogy megegyezést értek el olyan alapvető kérdésekben, mint a fegyverkezés csökkentése, a nukleáris fegyverek el­tiltása, az atomerő békés célokra való felhasználása, a világ összes orszá­gainak békés együttélése, a nemzeti függetlenség tiszteletben tartása, stb. „Ez a békegyüiés nagyon fontos időszakban ült össze — mondotta Kuo Mo-zso. — Abban az Időben, amikor az Egyesült Nemzetek Szervezete ala­pításának 10. évfordulóját ünnepli, 'és imikor készülőkén van 'a négy nagy­li tilim kormányfőinek értekezlete. Ügy véljük, hogy hasznos munkát vé­geztünk a béke érdekében. A jóakara­tú emberek az egész világon támogat­ni fognak bennünket. Nem állunk egye­dül." Kuo Mo-zso ezután köszönetet mondott a finn békevédők áldozatkész munkájáért, amellyel biztosították a Béke-Világtalálkozó lefolyását és meg­köszönte az amerikai békevédőknek, hogy Helsinkiben tolmácsolták az ame­rikai nép hangját. A helsinki Béke-Világtalálkozó vé­get ért. Világos és meggyőző bizonyí­tékát adta annak, hogy a békemoz­galom napjaink leghatalmasabb moz­•galma, olyan mozgalom, amely egyre növekszik, és amelybe a legkülönfér lébb meggyőződésű és származású em­berek újabb és újabb rétegei kapcso­lódnak be. A küldöttek most hazatérnek orszá­gaikba, hogv ott harcoljanak a nagy célok megvalósításáért, amelyeket a Béke-Világtalálkozó tűzött ki. A Szovjetunió vezető államügyészeinek össz-szövetségi értekezlete A Béke-Világtalálkozó nyilatkozata Június 29. (TASZSZ). — Hála a nagy nyilvánosság erőfeszítéseinek, tíz év óta először összeülnek a négy nagy­hatalom kormányfői, abban az Időben, amikor a világ két táborra osztva néz szembe egymással. Az emberiség nagy reményeket fűz ehhez az értekezlet­hez. A négy kormányfő első köteles­sége, hogy leküzdje a kölcsönös bizal­matlanságot. A Béke-Vliág találkozó, amelyen 68 ország képviselő! jöttek össze, min­denkit meggyőzött arról, hogy az el­lentétek és a nézetek különbözősége ellenére is el lehet érni megegyezést a fontos kérdések egész sorában, és szá­mos problémát már most meg lehet oldani tárgyalások útján. A világ közvéleménye szembe he­lyezkedett az erő politikájával, a há­borús tömbökkel, a lázas fegyverke­zéssel és az atomháború borzalmas veszélyével. A genfi egyezmények, az indokínai háború befejezése, a ban­[ dungi értekezlet, Ausztria szerződési­I leg megerősített semlegessége és a I belgrádi nyilatkozat — mindez a köz­I vélemény aktivitásának eredménye, ! amely hatással van a kormányok 41­I lásfoglalására. A különböző nézetek a leszerelés és az atomfegyverek problémájára vonat­kozóan — amely probléma mindmáig legyőzhetetlen ellentétek miatt meg­I oldatlan maradt, — annyira közel ke­rültek egymáshoz, hogy a megegyezés most már csak a jóakarat kérdése. Ami a biztonság kérdését illeti, a bandungi értekezleten elfogadott el­vek megmutatták, hogy a békés együttműködés az egész kontinensen a különféle társadalmi rendszerű or­szágok között azokon az elveken ala­pulhat, amelyeket Kína és India hir­detnek. A helsinki Béke-Világtalálkozó meg­' mutatta, hogy a négyhatalmi értekez­let, ha tekintettel lesz a közvélemény­re, első szakasza lesz olyan Európa ; kiépítésének, amelyben biztosítják va­lamennyi európai állam biztonságát, úgy hogy ezek az államok a szoros gazdasági és kulturális együttműködés útjára léphetnek. Ez összefügg Né­metország egyesítésével, olyan Német­országéval, amely kívül fog állani bármilyen katonai koalíción, amely biz­tosítva lesz a militarizmus újjáélesz­tésével szemben. A négyhatalom értekezletének e szellemmel összhangban tárgyalások alapján elő kell készítenie az idegen csapatok visszahívását Tajvan (Formó­za) kínai szigetről. Az értekezletnek tekintetbe kell venni a genfi egyez­mények szigorú végrehajtását Indoki­nában. Lehetővé kell tennie az Egye­sült Nemzetek Szervezetének, hogy valóban világra szóló jelentőséget nyerjen, azáltal, hogy befogadja so­raiba a Kínai Népköztársaságot. Vannak azonban még mindig olyan erők, amelyeknek megfelel a hideghá­ború és amelyek szembe helyezked­nek a négy nagyhatalom közeledésé­vel. A helsinki Béke-Világtalálkozó felhívja a világ valamennyi országá­nak közvéleményét, hogy szálljon szembe ezekkel az erőkkel és támo­gassa a tárgyalások részvevőit. A béke végül is győzedelmeskedik, ha a békés erők, amelyeknek egy a céljuk, a különféle békevédelmi moz­galmak, a keresztény és szociálde­mokrata irányzatú nagy politikai szer­vezetek egyesítik akciólkat annak ér­dekében, hogy eloszlassák a nemze­tek közötti bizalmatlanságot és meg­védelmezzék a békéi. Fokozatosan meg lehet oldani min­den nemzetközi ellentétet. Akkor az­után teljesülnek a népek vágyai. NÉHÁNY SORBAN V. M. MOLOTOV, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsénak első elnökhelyettese és külügyminiszter, aki részt vett az ENSZ jubiláris ülésén, mint a Szov­jetunió küldöttségének vezetője, a'kül­döttség többi tagjával együtt június 29-én elutazott New Yorkból a Szov­jetunióba. (TASZSZ). DZSAVAHARLAL NEHRU, az In­diai Köztársaság miniszterelnöke az ausztriai Salzburgban több európai 41­I lamban akkreditált indiai nagykövet és követ tiszteletére június 28-án este fogadást rendezett. (TASZSZ) KÍNA KOMMUNISTA PÁRTJA meg­alakításának 34. évfordulóját június 1-én ünneplik a Kínai Népköztársaság dolgozói. Az évforduló tiszteletére a kínai munkások jelentős munkaíel­ajánlásokat tettek. (TASZSZ) IZRAEL kormánya a „Maariv" című lap közlése szerint elhatározta, hogy elvben elfogadja a Szovjetunió techni­kai segítségét az ENSZ technikai se­gélynyújtási akciójának keretében. (TASZSZ) AZ ÜJ KlNA sajtóügynökség köz­lése szerint június 29-én elutazott Pekingből az anyák lausannei világ­kongresszusára a 32 tagú kínai kül­döttség. (CTK) BELGIUMBAN tovább tart az ant­verpeni kikötömunkások sztrájkja, amelyen mintegy 15 ezren vesznek részt. A kikötőben, ahol sok idegen hajó horgonyoz, beszüntettek minden munkát. (TASZSZ) A. PINAY, francia külügyminiszter a Francé Presse hírügynökség közlése szerint június 29-én az USA-ból visz­szatért Párizsba. Az Orly repülőtérre érkezése után kijelentette, hogy a San-Franciscói ülés nagyon eredmé­nyes volt, (TASZSZ) Moszkva, június 30. (TASZSZ) A Szovjetunió vezető államügyészei június 23—27-én tartották Moszkvá­ban össz-szövetségi értekezletüket. Az értekezlet részvevői meghallgatták és megvitatták R. A, Rudenk", a Szovjetunió fő államügyésze beszámo­lóját a „további szocialista törvényho­zást előmozdító és az államügyészi felügyeletet megszilárdító intézkedé­sekről." A vitában részt vettek A. A. Krug­lov, D. H. Pansszjuk, M. V. Jakovlev, A. G. Bonďár, M. Sz. Jackovszkij, F. M. Slepakov, A. I. Romanov, M. T. Szamajev ügyészek, K. P. Gorsenyin, a Szovjetunió igazságügyminisztere, A. A. Volin a Szovjetunió Legfelső Bíróságának elnöke és mások. Az értekezleten részt vettek N. A. Bulganyin, K. I Vorosibv és N, Sz. Hruscsov elvtársak. Az értekezleten beszédet mondott N. Sz. Hruscsov, akit a jelenlevők lelkesen ünnepeltek. A Szovjetunió Kulturális Ügyeinek minisztériuma fogadást adott a Prágai Nemzeti Színház együttesének tiszteletére Moszkva, június 30. TASZSZ. A prágai Nemzeti Színház befejazte moszkvai vendégszereplését. A cseh­szlovák művészek fellépése nagy ese­mény volt a Szovjetunió fővárosának kulturális életében. N. A. Mihajlov, a Szovjetunió kul­turális ügyeinek minisztere u prágai Nemzeti Színház együttesének tiszte­letére június 29-én fogadást rendezett. A fogadáson részt vettek a prágai Nemzeti Színház művészei, L. Stoll, a Csehszlovák Köztársaság kulturális ügyeinek minisztere, V. Ludvík, a mi­niszter helyettese, J. Vošahllk, a Csehszlovák Köztársaság szovjetunió­beli rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint a moszkvai csehszlovák nagykövetség tagjai. A vendégek között volt A. M. Pu­zanov, az Orosz SZSZSZK miniszterta­nácsának elnöke, V. A. Zorin, a kül­ügyminiszter helyettese, a Szovjetunió Külügyminisztériumának és Kulturális ügyek minisztériumának dolgozói, a moszkvai színházak művészei, zené­szek, zeneszerzők, festők és a szovjet sajtó képviselői. A fogadáson, amely rendkívül szívé­lyes és baráti légkörben folyt le, N. A. Mihajlov, a Szovjetunió és L. Stoll, a Csehszlovák Köztársaság kulturális ügyek minisztere mondott beszédet. A prágai Nemzeti Színház együtte­sének átadták a Szovjetunió Kulturális ügyek minisztériumának ajándékát — M. I. Glinka nagy orosz zeneszerző mellszobrát. „A népek célja: a biztonságon, az igazságosságon és a jószomszédi viszonyon alapuló béke" San Francisco, június 28. (TASZSZ). Június 26-án, az ENSZ-alapokmány aláírásának 10. évfordulója alkalmából rendezett ünnepélyes üléssel befejező­dött az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének jubileumi ülésszaka. Az ünnepélyes ^ülésen van Kleffens rövid beszédet mondott, amelyben rá­mutatott, hogy az ENSZ-tagállamok képviselőinek jelentős része tájékoz­tatta őt arról a közös kívánságról, hogy a záróülésen összegezze az ülés­szak jelentőségét. Ezzel kapcsolat­ban van Kleffens felolvasta a követ­kező nyilatkozatot: „1. Az ENSZ megalakulásának 10. évfordulója alkalmából San Francis­cóban tartott ENSZ jubileumi ülés­szaka összes részvevői ismét megerő­sítik azt a közös elszántságukat, hogy megmentik a jövő nemzedéket a háború borzalmaitól. Az 1954. jú­nius 26-án kezdődött tíz esztendő újabb jelentőséget és halaszthatatlan­ságot adott a népek ezen általános törekvésének, mert a népek tudják, hogy egy újabb háború a most ren­delkezésre álló fegyverek alkalmazá­sával felmérhetetlen szerencsétlensé­get zúdítana az emberiségre. A népek célja az alapokmány világos szövegé­nek megfelelően a biztonságon, az igazságosságon és a jószomszédi vi­szonyon alapuló béke. 2. A népek Ismételten kinyilvánít­ják közös ragaszkodásukat az ENSZ­alapokmányba foglalt célokhoz és el­vekhez. Elismerik: a tartós békéhez fűzött remény megvalósulása attól függ, hogyan teljesítik az államok ezeket a colokat és támogatják ezeket az elveket egymáshoz fűződő kapcso­lataikban. 3. A népek megerősítik eltökéltsé­güket, hogy újabb erőfeszítéseket tesznek a vitás nemzetközi kérdések békés eszközökkel való rendezésére — amire -őket az alapokmány felszó­lítja —, és arra, hogy ne veszélyez­tessék a nemzetközi békét, biztonsá­got és igazságosságot, hogy békében és barátságban éljenek együtt. 4. A népek arra is kötelezettséget vállalnak, hogy további erőfeszítéseket tesznek a leszerelésre vonatkozó meg­egyezésre, ami nagyobbfokú biztonsá­got biztosíthat az államoknak, és el­hárítja a világról az atomrombolások veszélyét. A népek kijelentik; bíznak az államoknak abban az elszántságában, hogy a fegyverkezési terhek megszű­nésének eredményeként felszabaduló anyagi forrásokat mindenütt a népek életfeltételeinek megjavítására for­dítják." Van Kleffens ülésszaki elnöknek ezt a nyilatkozatát a jelenlevő kül­döttek egyöntetű tapssal helyeselték. Ezzel az ENSZ jubileumi ülésszaka véget ért. Több mint 700 millió ember írta már alá až atomhabor ú ellen tiltakozó békeíveket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom