Uj Szó, 1955. július (8. évfolyam, 157-183.szám)

1955-07-30 / 182. szám, szombat

6 III

SZ0 1955. július'' 30. A sért, hogy m indem gazda már most ismerje meg jövő évi feladatait A termelésnek és a beadásnak egyik fontos alappillére a beadási tervek idejében valö szétírása. Ha parasztságunk az emiitett terveket idejében kapja kézhez, akkor agrotechnikai határidőben hozzáfoghat a földek előkészítéséhez és pontosan kiszámíthatja, hogy miből mennyi a beadási kötelezettsége és ennek megfelelően vetheti el terményeit. Az pedig mindenki előtt világos, hogy az agrotechnikai határidőben végzett munka alapja a magasabb terméshozamok elérésének. A beadási tervek idején való szétírása tehát nagyban hozzájárul dolgozó népünk életszínvonalának folytonos emelkedéséhez is. A vágsellyei járás e fontos tény tudatában már régebben hozzáfogott a beadási tervek szétírásához. A kerülettől ideiében megkapták a járási normákat, s azonnal hozzá is láttak azok szétdolgozásához. A terveket a parasztokkal megbeszélve dolgozták ki. A begyűjtési dolgozóknak nagy segítséget nyújtottak még a tanítók és a JNB dolgozói a tervek szétírásában. Mielőtt azonban hozzáfogtak volna a tervek szétírásához, első dolguk volt a járást körzetekre felosztani, mivel a földek nem minden faluban egyforma minőségűek. A járás tizenhárom faluját két ilyen körzftre osztották fel. Mindkét körzetben más és más a beadási norma. A tervek tehát reálisak, aminek legjobban örülnek a járás egyénileg dolgozó parasztjai. A járás minden falujában végeztek mar a feketén művelt földek megkeresésével, s hozzáfoghatnak a beadási tervek szétírásához. Vágtornócon, Vecsén és még egy pár faluban, ahol már rendezték a földeket, meg is kezdték a tervek szétírását. A begyűjtési dolgozókon kívül a JNB instruktora és az ottani kis- és középparasztok csinálják a tervek szétírását. Megelégedettek és örülnek a földművesek, mert most már egyiknek sincs 25—30 vagy 50 ár földdel többesítve a területe, mert a „fekete" földeket megtalálták. Az első körzetbe tartozó faluknál, ahol a földek a legjobbak, a 15 hektáron felüli gazdálkodóknál a gabonaneműekből 631 kg a beadási norma hektáronként, s a sertéshús 57 kg, míg a marhahúsbeadási norma 52 kg minden egyes hektárra. Tejből 232 litert, tojásból pedig 188 darabot írtak elő hektáronként. A második körzetben a 15 hektáron felülieknél a beadási norma gabonaneműekből 625 kg, kukoricából 185 kg, sertéshúsbői 56 kg, marhahúsból 51 kg, tojásból 185 darab. tejből pedig 230 liter minden egyes hektárra. Amint látjuk, a tervszétírás Igazságos, mert azokban a falvakban, ahol a földek gyengébb minőségűek, mindenfajta terményből kevesebb a beadási norma. A falvak parasztjai szintén igazságosnak találták a terveket és meg vannak elégedve az igazságosan előírt beadási kötelezettségekkel. Az egyénileg dolgozó földműveseket minden faluban földterületük nagysága szerint csoportokra osztották. Hét ilyen nagysági csoportot létesítettek. Az elsőbf azokat a gazdálkodókat sorozták, akiknek 15 hektáron felül van földjük, a másodikba tartoznak a 10—15 hektárig, a harmadikba az 5—10, a negyedikbe a 3,5—5, az ötödikbe a 2—3,5, a hatodikba a 0.5—2 a hetedikbe pedig azok a szövetkezeti tagok és apró földművesek, akiknek 1 ártól 50 árig terjedő földterületük van. Most pedig nézzük meg, hogy igazságosan bántak-e a vágsellyei járás parasztjaival a beadási normák szétírásánál. Egynek sem lehet panasza e téren. Tekintsük csak meg, hogyan változnak a Deadási normák az egyes csoportokban a főbb terményekből. A táblázat hektáronként mutatja a kötelező beadási normát: sertés marha tej tojás búza rozs árpa kukorica Csoportok kg kg 1. drb. kg kg kg kg I. 15 hektáron felül 57 52 232 188 311 48 272 136 II 10—15 hektárig 53 51 232 188 253 42 250 101 III. 5—10 52 49 212 188 223 38 215 90 IV. 3,5—5 " 50 48 212 188 200 30 180 65 V. 2—3,5 47 46 212 188 135 15 120 50 A fél hektártól két hektárig terjedő tották: Hektáronként 175 liter, de földterülettel rendelkező gazdálkodóknál már csak a sertés- és marhahúsból kell megszabni, hogy mennyit kell beadniok. A sertéshúsból 36 kg, marhahúsból 34 kg a beadási norma egy hektárra. A tojás ezeknél a földműveseknél 185 darab egy hektárra, tejet azonban csak olyan gazdálkodóknak írtak elő (250 liter), akik tehenet tartanak. Akinek tehene nincs, tejet nem ad Se. A normát náluk is megállapíezt a mennyiséget akár árpával, búzával vagy kukoricával is kiegyenlíthetik. Azok a dolgozók pedig, akik egy ártól 50 árig terjedő földterületen gazdálkodnak, csupán 20 kg marhahúst és 100 darah tojást kötelesek beadni. Sem gabonát, sem kukoricát nem kötelesek beszolgáltatni. Államunknak ez a további gondoskodása a parasztokról nagy előnyt jelent minden egyes földművesnek. Halász Ambrus Bőséges takarmányt biztosítottak A miglécpataki szövetkezetesek az elmúlt évek fogyatékosságaiból tanulva ebben az évben jól felkészültek a takarmányok begyűjtésére. A múlt évben a szervezetlen munka és a rossz felkészültség következtében takarmányuk nagy része az árvíz és az esőzések miatt kárbaveszett. Ebben az évben mindezt elkerülték. Bartók János a szövetkezet elnöke és Medve János, a pártelnök mindent megtettek a takarmányok veszteség nélküli betakarítására. Törekvésüket siker koronázta. A kaszálást két traktoros és négy fogatos kaszálógéppel tizenkét, nap alatt elvégezték. A 600 mázsa jóminöségű szálastakarmány esőt nem kapott. A behordást még június végére befejezték. Nem elhallgatni való az sem, hogy a tagság a szénagyüjtés idején nem nézte, hogy mikor van este és mikor van ünnep, hanem még vasárnap is a réteken dolgozott. Most nyugodtak a miglécpataki szövetkezeti tagok. Nem lesz a télen baj az állatok átteleltetésével. Mindezek mellett elsők voltak a nagyrőcei járásban, akik eleget tettek szénabeadási kötelezettségüknek. —ki— Senkinek sem lehet kifogása a kombájn munkája ellen A szenei járásban kb. 100 kombájn és csaknem ugyanannyi kévekötő-aratógép arat. A falvakban kisebb ünnepsének előzték meg az aratást. A qurabi szövetkezet földjeire pionírok sorfala közt vonult ki 11 kombájnos és 20 traktoros. A kombájnosok már a kezdet kezdetén olyan munkát végeztek. hogy senkinek se lehetett kifogása munkájuk ellen. Mégis akadt olyan szövetkezeti vezetőség. amely nem engedte a kombájnokat a gabonába. — Mert akkor nincs elég szalma, sok szem marad a kalászokban, vagy a földön — mondották. Tavaly többékevésbé ez volt a helyzet, de az idén már nem. A kombájnok nem hagynak magas tarlót. Nem hagynak szemet a kalászokban. így történt aztán, hogy a dunasápi és az egyházfai szövetkezet tagjai, akik aratás előtt hallani sem akartak a kombájnról, most futnak fúhöz-fához, hogy szerezhessenek néhányat Természetesen eső után késő a köpönyeg, ha nekik nem kellett a kombájn, a traktorállomás vezetői elosztották más helyekre. más területekre. így már csak akkor kerülhet sor a dunasápi és az egyházfai határban kombájnnal való aratásra, ha a többi EFSZ-ben elvégzik az aratást. Mindenesetre tanulhat az esetből mindkét EFSZ tagsága. Jövőre idejében kérjék a gépeket. ne féljenek azok munkájától. A hegysúriak bizony nem félnek a kombájnok munkájától. Gabonájukat kombátiosok aratják, csépelik. Andrási agronómus azt mondja, hogy míg le nem aratnak a kambájnosok. addig egy gépet se enged el onnan. A magas tarlón kívül a gabonaszárítás is probléma volt a szövetkezet tagjai számára. Nos, a szenei gépállomás mechanikusai meglep atésben részesítették a szövetkezeti tagokat. Önműködő gabonatisztítókat készítettek. Milyen az önműködő gabona tiszti tó? A szekérről egy négyszögalakú pincehelyiségbe csorog a gabona, ahol megszárad, majd gépek segítségével két cséplőgépbe kerül s innét ismét gép segítségével egy másik kocsira, amelyik már csak a begyűjtőhelyen áll meg. Ennél a folyamatnál alig van szükség emberi erőre. Éppen csak ellenőrizni kell a gépeket. Ilyen szárítógépek Szencen és Sárfőn vannak üzemben. Csandal István, Szene Teljesítették rozs- és búzabeadási kötelezettségüket A nyitranagykéri szövetkezet az idén kiváló eredményeket ért el mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben. Nem hiába alkalmazták a haladó módszereket, munkájukat gazdagon jutalmazta a föld. Nem okoz gondot a beadási kötelezettség teljesítése sem, sőt egyes mezőgazdasági termékekből még terven felül is tudnak adni az államnak. A szövetkezet az idén 32 mázsás rozstermést, 28 mázsás búza, 29 mázsás őszi árpa, 23 mázsás tavaszi árpa, 18 mázsás zab, 24 mázsás repce, 19 mázsás borsó és 5 mázsás kömény terméshozamokat ért el. A szövetkezet rizsföldje is gazdag termést ígér. Egy régebbi 12 hektáros rizstábláról 30—35 mázsás átlagtermést várnak. Az újonnan bevetett 11 hektáros rizsföldről pedig 60—70 mázsás átlagtermést várnak. A múlt évben a szövetkezet a surányi járás összes szövetkezetei között a legmagasabb hektárhozamot érte el cukorrépából. Most is úgy számítanak, hogy az ő cukorrépaföldjük ad legtöbb termést járási méretben. Még alig fejelték be az aratást, de a rozs és búza beadási kötelezettségüket már száz százalékra teljesítették. A többi mezőgazdasági termékek beadásával is igen jól állnak. Az egész évi tojásbeadási kötelezettségüknek már 82 százalékra eleget tettek. Marhahúsból félévi beadási kötelezettségüket 130 százalékra teljesítették. Tejből pedig félévi beadási kötelezettségüket száz százalékra teljesítették és 20 000 litert adtak terven felül. Trelay Géza, Nyitranagykér Minél előbb magtárba a kenyérnek valót A komáromi járásban lévő örsújfalu magángazdálkodó kis- é§ középparasztjai: Tóth Károly, Tóth István, Szabó Rozália, Szabó Ferenc és a többiek hazánk felszabadítása 10 éves évfordulójának alkalmából felajánlották, hogy az aratási munkálatok határidejét 10 nappal lerövidítik. Az őnsújfalusi dolgozó parasztok minden tőlük telhetőt elkövetnek, hogy minél hamarább csűrbe ke-, rüljön a gabona. Határjárás a tornaijai szövetkezet földjein LEFELÉ HALAD a nap izzó korongja égi pályáján. Nemsokára „leáldozik" — ahogy errefelé mondják a gömöri szólóhegy gerince mögött. Az alkony érezhetően ereszkedik le a tájra. A széles tornaijai határ azonban az est közeledte ellenére is népes. Ilyenkor, nyár derekán, aratás idején így is van ez rendjén. A beérett kalász kasza alá kívánkozik, nehogy kiperegjen a szem, a tarlónak meg úgy jó, ha rögtön lefordítja az eke. Van is dolguk a kombájnoknak, meg az aratógépeknek, hogy mielőbb zsákba kerüljön a bőséges termés. A tornaijai szövetkezet tagjai harmadik éve aratnak közösen. Három év kitartó munkájával átlábalták a kezdet nehézségeit és ma már el lehet mondani, hogy a szövetkezet nagy léptekkel megindult a fejlődés útján. „Minden kezdet nehéz" — tartja a közmondás. így volt ez náluk is. A legnagyobb nehézség a munkafegyelem körül volt. Régebben a legtöbb tag többet törődött a háztájival, mint a .szövetkezet földjeinek megművelésével. így aztán nem volt csoda, ha a múltban a kapálással is, de még a termés betakarításával is elmaradtak, elegendő takarmányt sem biztosítottak az állatoknak. Alacsony volt a hektárhozam és az állattenyésztés sem jövedelmezett úgy, ahogy kellett volna. Így még tavaly is nehézségekbe ütközött a munkaegység értékének teljes kifizetése. A TORNALJAI EFSZ tagjai azonban nem nyugodtak bele a kezdet sikertelenségeibe és nem vesztették el a közös munka nagyobb eredményességébe vetett hitüket. Keresték és meg is találták a hibák forrását, és ami a legfontosabb: nemcsak megtalálták, hanem együttes erőfeszítéssel mindent megtettek megszüntetésükre. Hogy igyekezetük máris meghozta gyümölcsét, arról mindenki saját szemével meggyőződhet, aki végigtekint a szövetkezet földjein. A traktorállomás irányából vezető nyílegyenes mezei út baloldalán széles, frissen szántott hathektáros földdarab terül el. Néhány nappal ezelőtt még őszi árpa érett kalászait ringatta ezen a táblán a szél. De milyen árpa volt ez? Idősebb emberek is meggyőződéssel mondták, hogy ilyen árpatermést még nem láttak a tornaijai határban. A kombájnnal végzett aratás után dicsekszenek is vele a szövetkezet tagjai. Nekünk Radnóti bácsi, a szövetkezet csősze mondta, de másoktól is hallottuk, — hogy 40 mázsát adott hektáronként. A szövetkezet egész évi árpabeadási kötelezettségét fedezték belőle, a tagoknak is osztottak a munkaegységre és még így is maradt belőle. Pedig ezen a hat hektáron kívül még 45 hektár kitűnő árpavetése van a szövetkezetnek. Búzából is legkevesebb 25—30 mázsás átlagtermés ígérkezik. A 60 hektárnyi búzát kombájnnal aratják. Az idén összesen 150 hektáron vetettek kalászosokat. Minden tábla olyan szépen fejlődött, hogy öröm volt ránézni és még nagyobb öröm most betakarítani. KEVESET MONDANÁNK azonban, ha csak a kalászosokról beszélnénk. Ezenkívül még sok büszkesége van a szövetkezetnek. Hatalmasan megrakott szekér tart befelé a mezőről, rajta két-három asszony meg Krokovay elvtárs, az elnök helyettese. Dohányt szállítanak a szárítóba. 15 mázsát törtek le ma. Magyar Istvánné dohánytermesztő — kiváló a maga szakmájában, no meg a szervezési munkában is megállja a helyét, egyike a leglelkesebb tagoknak — örömmel mondja, hogy a mostani termés várakozáson felül sikerült. De meg is adták a módját neki. Háromszor kapálták. Egy szál gyomot sem hagytak meg benne. Most aztán olyanra megnőtt, hogy aki beleáll, csak az eget látja belőle. Sokfelé jártam már, sokfajta földet, termést megnéztem, de olyan cukormeg takarmányrépát aratás idején még keveset láttam, mint most a tornaijai határban. Bementem a tábla közepébe, csaknem derékig ért a levele. A répatáblán tűi a tízhektáros dohányföld másik vége felé idős bácsi kapál. A széles szalmakalap alól barátságos pillantással tekint fel köszönésünkre. A barázda vége felé jár már, egy pillantás a hegy mögött lenyugodni készülő nap felé megnyugtatja, hogy a hátralévő néhány dohánytövet megkapálja még akkor is, ha közben párperces pihenőt engedélyez magának. — Ez a „tag" itt később palántált arany virginia-fajta — magyarázza Mogyoródi bácsi, a 78 éves fáradhatatlan szövetkezeti tag. — A többi már régen meg van kapálva — mondja. — Én is befejeztem már régen a magam részét. Ez a pár sor is csak azért maradt eddig kapálatlan, mert a „gazdája" (az a szövetkezeti tag, akinek gondozására kiosztották) megbetegedett. Ma reggel eztán azt mondja az elnök, hogy kapáljam meg ezt a darabot is, ne csúfítsa a többit. Hát megkapáltam — néz végig elégedetten a hosszú gyommentesített sorokon. A SZÖVETKEZET közgyűlésének az a határozata, hogy a növényápolási munkát .az eddigi gyakorlattól eltérően soronként felosztják a tagok között, jelentős eredményt hozott. Mindenki idejében és jól végezte a kapálást. Mogyoródi bácsi elmondta, hogy minden tagra 12 sor dohány, 8 sor cukorrépa, 5 sor takarmányrépa, ugyanannyi krumpli és kukorica jutott. A jó gondozás megmutatkozik a kapásnövényeken. A kukorica is olyan magas már, hogy az ember fülét bizony megcsiklandozza a vége, ha közébe megy és még le sem kell hajolni hozzá. A szövetkezet kertészetében is voltunk. A kertészet vezetője, Takács András, középkorú ember. Az a hír járja róla, hogy olyan dinnyét, meg paprikát senki sem tud termelni a környéken, mint ő. Hogy e hír megfelel a valóságnak, magam is bizonyíthatom — természetesen nem az idei dinnyetermést kóstoltam meg, hanem az azelőttit. Lehet, hogy a híres kertész éjjel titokban megcukrozza a dínnyetöveket, tény azonban, hogy az általa termelt dinnye olyan édes volt, mint a méz. De ezenkívül minden zöldségfajta termesztésének is igazi mestere. A kertészet a múlt évben is 100 000 koronán felüli hasznot hajtott a szövetkezetnek. Sétánk közben megtudjuk, hogy a szövetkezetben a munkafegyelem ez évben nagyiban megszilárdult. A mezőn látottak is erre engednek következtetni. A beszolgiltatási kötelezettség teljesítésével jól állnak. Az egész évi tojásbeadást teljesítették, a félévi sertéshúst pedig 120 százalékra adták be. Ez évben még 100 hízott sertés beadását tervezik terven felül. A marhahúsbeadást is 150 százalékra sikerült teljesíteni. Elmaradtak azonban a tejbeadással, mert még nincs meg a tervezett marhaállomány, helyette sajtot és ipjút adtak be. A szövetkezet állatállománya szépen gyarapodüc. Nemrégen több új fejőstehenet vásároltak, több száz sertés, 40 anyakoca röfög az ólakban, 600 tyúk, 1000 csirke csipog, kotkodácsol _ tyúkfarmon. Különösen dicséri az elnök a szövetkezet juhászának, Szojka Józsefnek példás munkáját, aki f lesty _ vei a 200 juhból álló állományt kiváló, n gondozza. A IvAi'ALJAI szövetkezeti tagok ez évben helyesen indultak el a szövetkezet megszilárdításának útján. Most arra törekedjenek, hogy az aratás gyors elvégzésével biztosítsák a kalászosok veszteségnélküli betakarítását és a más dnővények elvetésével a takarmányalap kibővítését. Gál Eta