Uj Szó, 1955. június (8. évfolyam, 131-156. szám)

1955-06-02 / 132. szám, csütörtök

4 Ül S10 1955. június 2. uiiiiiiiaHiiiiiiiiiatiiiiailinaiiiiiiiiiitiiiiKaiiiiiaitiiiiiiiüiiiiiiiiiiiiiHi ii'iiiii

1 • ibiibübmbiiiiibiibi • juanaiiBiiBiiajiaiiaiiBiianaiiaiit E napokban aligha foglalkoztatja a világ közvéleményét bármi is jobban, mint a Szovjetunió kormányküldöttségének belgrádi látogatása. S ennél mi sem természetesebb. Hiszen a szovjet—-jugoszláv tárgyalások nemcsak a két ország kapcsolatait, hanem a világbéke megszilárdításáért folytatott harc ügyét is érintik. A szovjet küldöttség vezetője, N. Sz. Hruscsov már a belgrádi repülőtéren elmondott üdvözlő beszédében hangsúlyozta: „A szovjet küldöttség azért érkezett az Önök országába, hogy a jugoszláv kormányküldöttséggel együtt meghatározza népeink barátsága és együttműködése továbbfejlesztésének és megszilárdításának útjait, megtárgyalja közös feladatainkat az országaink felvirágoztatásáért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért és az egyetemes békének és a népek biztonságának megszilárdításáért vívott harcban." , Mint a moszkvai „Pravda" munkatársai, J. Zsukov és V. Majevszkij Belgrádból jelentik, a szovjet-jugoszláv tárgyalások a kölcsönös, teljes megértés szellemében folynak. A tanácskozások első szakasza sikeresen lezárult, s most a jugoszláv kormányküldöttség kezdeményezésére a szovjet küldöttek beutazzák az országot. A jugoszláv sajtó behatóan értékeli a tárgyalások kedvező menetét és feltételezi, hogy a tanácskozások végén közös szovjet-jugoszláv dokumentum szögezi majd le a tárgyaló feleknek a legfontosabb nemzetközi kérdésekre és a szovjet-jugoszláv kapcsolatokra vonatkozó nézeteit Ami a két ország kölcsönös viszonyának távlatát Illeti, belgrádi politikai körök azon kívánságuknak adnak kifejezést, hogy a múltat figyelmen kívül hagyva, mindkét fél az együttműködés és barátság további megszilárdításának értelmében f

eji„..<-~ kölcsönös kapcsolatait. Ma még korai volna az elért eredményeket értékelni, hiszen a megbeszélések még nem értek véget, de az eddigi véleménycsere Is igazolta az ilyen összejövetelek hasznosságát és célszerűségét. A „Pravda" munkatársai beszámolnak arról a szívélyes és barátságos légkörről, amely a Tito államelnök által rendezett fogadáson uralkodott. Csak az amerikai sajtó képviselői voltak letörtek. Szájukíze keserű. Sehogysem valósultak meg ugyanis a tanácskozások kimenetelét illető sötét jóslataik. Jugoszlávia népe meleg érdeklődéssel és mély rokonszenvvel követi a tanácskozások menetét. Minden faluban, melyet a szovjet küldöttség az adriai tengerpart felé vivő útjában érint, forró fogadtatásban van része, mindenütt örömmel üdvözlik a szovjet-jugoszláv kapcsolatok további javításának hírét. Ezzel lényegesen nyer a békepolitika. A Szovjetuniónak a négyhatalmi értekezlet összehívására irányuló régebbi kezdeményezése lassan, de biztosan érleli gyümölcsét. A Szovjetunió már két évvel ezelőtt felvetette egy ilyen értekezlet gondolatát, de akkor nagy volt a nyugati hatalmak ellenállása. Tavaly a berlini és genfi konferencia után már biztatóbbnak látszott a helyzet, de az Egyesült Államok kormányának magatartása meghiúsította a Szovjetunió újabb kezdeményezését, amely a világ békeszerető népeinek .mind erőteljesebb támogatásával találkozik. Ebben leli jórészt magyarázatát, hogy végre megtörtént az első közeledés. Franciaország kormánya 1955. május 10-i jegyzékével kifejezésre juttatta, mind a saját véleménye, mind az USA és Nagy-Britannia kormányának felfogása szerint is „elérkezett az ideje, hogy újabb erőfeszítések történjenek az előttünk álló nagy problémák meg. oldására." A jegyzék javasolja, hogy a négyhatalmi értekezlet a külügyminiszterek részvételével. a négy nagyhataiom kormányfőinek értekező tével kezdődjék. Ennek az értekezletnek az volna a célja, hogy meghatározza a tanulmányozásra szoruló problémákat és megszabja azokat a módszereket, melyekhez a problémák megoldása végett folyamodni kell. A Szovjetunió kormánya május 26-i válaszjegyzékében eddigi álláspontjá hoz híven kedvezően fogadja a négy nagyhatalom kormányfői értekezlete összehívásának javaslatát. Kifejezi azt a véleményét, hogy a vezető államférfiak találkozása hozzájárulhat a meg oldatlan nemzetközi problémák rendezéséhez elengedhetetlenül szükséges feltételek megteremtéséhez, ha valamennyi érdekelt fél törekszik erre. Az Egyesült Államok említett állami érfiai nem átallották kijelenteni, hogy be kell avatkozni más ál lamok belügyeibe. Különféle kiro hanásokat és támadásokat intéztek a szabadságukat és függetlenségüket védelmező népi demokratikus országok ellen. A Szovjetunió kormányának jegyzéke elutasítja ezeket a kísérleteket, melyek összeegyeztethetetlenek az ENSZ elveivel és csak a „hidegháború" folytatását, és nem a nemzetközi fe szültség enyhítését jelentik. Ugyanak kor a jegyzék azt is megállapítja, hogy ezek a kísérletek csak a négyhatalmi tanácskozás gondolatának lejáratására irányuló törekvésként értékelhetők. így a tanácskozások nemcsak a népek által annyira várt pozitív eredményeket hiúsítanák meg, hanem még tovább elmérgesítenék a helyzetet. Ezért a szovjet jegyzék ismételten hangoztatja, hogy a négyhatalmi kormányfői értekezlet csak akkor érheti el célját, ha a nemzetközi feszültség enyhítését, az államok közti bizalom megszilárdítását tűzi ki feladatául. Egyébként' a jegyzék egyetért azzal, hogy a kormányfők maguk állapítsák meg a megtárgyalandó kérdések körét, azok tárgyalási módját és hogy ahhoz képest adják meg az utasításokat a külügyminisztereknek. Mint a TASZSZ közli, az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője kijelentette: „Az Egyesült Államok pozitív módon értékeli", hogy a Szovjetunió beleegyezően válaszolt a három nyugati hatalom jegyzékére. Priddle, a Reuter hírügynökség szemleírója jelenti, hogy Nagy-Britannia hivatalos körei örömmel üdvözlik a Szovjetunió hivatalos hozzájárulását Ugyancsak megelégedéssel fogadták a szovjet válaszjegyzék hírét az ENSZ köreiben is. A Szovjetunió válaszjegyzéke a legnagyobb rokonszenvet kétségtelenül a béketábor országaiban váltja ki. Ezen országok dolgozói üdvözölnek a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló minden lépést Ugyanakkor tudatában vannak annak, hogy befolyásos imperialista körök igyekeznek mindent elkövetni, hogy elgáncsolják a négyhatalmi értekezletet, s ezért a béke erői fokozott éberséggel fognak küzdeni a négyhatalmi értekezlet sikeréért. A 360 milliós Indiai Köztársaság egyre jobban növekvő nemzetközi tekintélyét aligha kell részletesebben jellemezni. Elég .rámutatni arra a segítségre, amit India kormánya, főleg pedig annak elnöke, Nehru a koreai fegyverszünet megkötése érdekében és az indokínai béke ügyében nyújtott, jóllehet a genfi tárgyalásokon nem vehetett részt. Mint a bandungi értekezlet egyik fő kezdeményezője, Nehru a népi demokratikus Kína külügyminiszterével, Csou En-lajjal együtt nagy mértékben szabta meg a tanácskozások irányát. A két országnak az ismert öt elv alapján történő ( együttműködése buzdító és termékeny példa Ázsia népeinek összefogására, békepolitikájuk eredményes megvalőtására. S. J. Az egyszemélyes vezetés elve a gazdaságban A szocialista gazdaság vezetésének egyik fontos alapelve az egyszemélyes vezetés elve. Ezen alapi Ív legfontosabb követelménye, hogy minden munkakollektíva élén. a műhelyben, üzemben, vállalatban, főosztályon, megbízotti hivatalban, stb. egyetlen személy álljon az élen, aki teljes mértékben és közvetlenül felelős felettesének, vagy felettes szervének a rábízott kollektíva és részleg gazdasági-politikai és termelési tevékenységéért. Az egyszemélyes vezetés elvének helyes és következetes érvényesítése a gazdaságban a dolgozók közötti kölcsönös viszony és irányítás megteremtését jelenti, amelyeknél a kollektíva alárendeli magát egy személy, vagyis egy vezető rendeleteinek, akaratának és határozatának, akinek megvan minden joga, hogy a rábízott részleget irányítsa és egyidejűleg felel érte. Ezzel a gyakorlatban kiküszöbölték a munka anonimitását, vagyis azt, hogy senki sem felelős valamelyik munkahely, műhely, üzem, osztály, vállalat, megbízotti hivatal tevékenységéért. A felelős vezető számára pontosan ki kell jelölni hatáskörét, illetékességét és ezzel felelősségi körét is. Ennek olyan mélyrehatónak kell lennie, hogy minden dolgozó felelősséget érezzen pl. a gép, a munkahely, a műhely, az iroda tevékenységéért. Csakis így küszöbölhetjük ki a felelőtlenséget. Az egyszemélyes vezetés elvét gazdaságunk majdnem minden helyén érvényesítjük, sok helyen azonban csak formálisan vagy helytelenül. így pl. a műhely vezetésénél még mindig mellőzik a főmestereket, különösen a főmérnökök és a termelési vezetők. Szükséges ezért, hogy az egyszemélyes vezetés elvét mindenhol érvényesítsük, kezdve a munkacsoporttól egész a legfelső szervekig. Ez azt jelenti, hogy vállalataink legfontosabb részlegeiben, a műhelyekben is érvényesíteni kell ezt az elvet. Ahogy a vállalatért az igazgató felelős, a műhelyért a műhelyvezetőnek felelősnek kell lennie, aki egyedül jogos a műhely közvetlen vezetésére és aki a mühelykollektíva tagjait irányítja. Nem helyes, hogy a műhely dolgozói a főmérnöktől, a termelési vezetőtől kapják munkafeladataikat, ahogy ez még sok vállalatban megvan. A műhely dolgozóinak közvetlenül csak a főmester jelölheti ki a feladatokat, még pedig a műszakmesterek közvetítésével. Ezen elv be nem tartásának esetén gyakran megtörténik, hogy a műhely dolgozói több vezetőtől kapnak utasítást, ami a termelésben rendetlenséget, felelőtlenséget okoz. Az egyszemélyes vezetés elvének következetes érvényesítése alapján közvetlen feladatokat csak a felelős vezetők adhatnak éspedig a rájuk bízott részleg keretében, amelyért felelnek. így pl. ^z élvájár felelős munkacsoportja eredményéért, a mester a műszakban dolgozó kollektíváért, a főmester az egész műhelyért, az üzem igazgatója az üzemért, a vállalatigazgató pedig a vállalatért. Ezeknek a vezetőknek pontosan ki kell jelölni részlegüket, hatáskörüket, jogaikat és kötelességeiket és csakis ezek keretében tűzhetnek ki feladatokat. Az egyszemélyes vezetés elve ellentétben áll a gyakorlattal, amikor pl. egy három műszakban dolgozó műhelyben minden műszaknak megvan a mestere, az egész műhelyért azonban senki sem, felelős. Az ilyen körülmények között az első műszak hiányosságait a másodikra hárítják és fordítva, ami azt jelenti, hogy a fogyatékosságok okainak megállapítása nehéz, a műhely munkájában rend és együttműködés helyett fegyelmezetlenség, rendetlenség tapasztalható, és a gépekért, eszközökért, a munkáért, a gazdasági tevékenységért felelősség helyett pedig felelőtlenség és az alóla való kibúvás található. Sok esetben maguk az igazgatók sértik meg az egyszemélyes vezetés elvét. Ez abban nyilvánul meg, hogy nem ők irányítják a termelést, hanem a főmérnökökre, termelési vezetőkre bízzák azt. Ezt főleg az okozza, hogy az igazgatók nincsenek tisztában a szervezéssel, irányítással, tervezéssel, pénzügyi rendezéssel, technológiával és általában a szocialista vállalat üzemtanával. Nem tudatosították magukban még teljes mértékben, hogy a szocialista vállalat üzemtanának alapos ismerete nélkül nem irányíthatja egyetlen személy a vállalatot, vagyis nem érvényesíthető az egyszemélyes vezetés elve. Nem elég tehát csak hangsúlyozni, hogy igazgatóink következetesen érvényesítsék az egyszemélyes vezetés elvét, hanem elsősorban gondoskodni kell szakképzettségük fejlesztéséről, mert enélkül a legjobb akarat mellett sem lehet ezt az elvet érvényesíteni. Az egyszerftélyes vezetés szocialista elvét semmi esetre nem hasonlíthatjuk össze a kapitalista vállalat vezetőjének önkényuralmával, mert a kapitalisták kizárólag diktátori irányítást ismernek, amely alapján növekedik^ a kizsákmányolás és a nyereség utáni hajsza. Az egész kapitalista üzemvezetés ellenséges a dolgozókkal szemben és kizárja a dolgozók részvételét a vezetésből. Amellett a kapitalista termelésben anarchia uralkodik, ami lehetetlenné teszi, hogy a termelés a dolgozók érdekeit szolgálja. Egészen más a jellege, lényege, tartalma és célja az egyszemélyes vezetés elvének a szocialista gazdaságban. A kollektíva alárendeltsége egy vezető akaratának a szocialista gazdaságban nem jelenti azt, hogy a vezető korlátlan diktátor. Hiszen ezt az elvet csakis a dolgozók kollektív részvételével érvényesíthetjük a legfontosabb technikai, termelési-közgazdasági és szervezési kérdésekben. Emellett ezen elv következetes érvényesítésének feltétele a dolgozók mindennapi részvétele a vezető utasításainak, határozatainak teljesítésében, valamint a gazdasági vezetés mindennapi ellenőrzésében a pártszervezet által. A dolgozók széles rétegei részvétele helyes érvényesítése (gazdaságunk irányításában nagyon fontos kötelességeket ró a vezetőkre. A felelős vezetőnek ugyanis a tömegek kezdeményezésének élére kell állnia, idejében fel kell karolnia és fejlesz tenie mindazon értékeket, melyek e kezdeményezésekből erednek. A felelős vezető csakis alapos, odaadó, jó és felelősségteljes munkával érdemelheti ki a kollektíva bizalmát és támogatását. E feltételek nélkül nem is gondolhatunk az egyszemélyes vezetés elvének érvényesítésére, nemcsak a vállalatok gazdasági szerveiben, a műhelyekben, az osztályokon, de a munkacsoportokban és a munkahelyeken sem. Gazdasági szerveink felelős vezetői — ha a magasabb szervek nevezik is ki őket — minden esetben részlegük kollektívájától függnek és munkájukat a kollektív ellenőrzés alatt végzik. Ez azt jelenti tehát, hogy vállalataink vezetősége állandó kettős ellenőrzés alatt áll. Az egyik a felülről jövő ellenőrzés (a felsőbb szervek), a másik az alulról jövö ellenőrzés, a dolgozók összvállalati kollektívája által. A felülről, az illetékes minisztérium által történő ellenőrzés a gazdasági tevékenység elemzésével a jelentések, beszámolók, a kidolgozott kimutatások rendszeres felülvizsgálásával, az állami tervből eredő feladatok teljesítésének ellenőrzésével történik. Az alulról jövő ellenőrzést az üzem kollektívája, maguk a dolgozók, a mérnökök, a technikusok és 'a hivatalnokok végzik, termelési értekezletek, termelési aktívák formájában az építő bírálat és önbírálat következetes- érvényesítésének módszereivel. Ez nem ássa alá az egyszemélyes vezetés elvének érvényességét és a vezető tekintélyét, ellenkezőleg, szilárdítja ezt. Nem helyes, sőt népgazdaságunk szempontjából veszélyes, ha a gazdasági vezető az egyszemélyes vezetés elvének érvényesítését úgy értelmezi, hogy magáV teljesen szabadnak, ellenőrzéstől, bírálattól mentesnek tartja. Az ilyen vezetők nem hallgatnak és nem reagálnak a dolgozók széles tömegeinek intelmeire, nem használják fel kezdeményezésüket, gyakorlati tapasztalataikat, nem támaszkodnak részlegük dolgozóinak kollektívájára, elszakadnak tőlük. Ez megfosztja őket támaszuktól a kérdések megoldásában, a hiányosságok okainak leleplezésében és eltáv jlítasában. Az alulról jövő ellenőrzés egyik formája a pártszervezet ellenőrzési joga a vállalat igazgatósagána^ gazdasági tevékenysége felett. Az ellenőrzési jog he!y»s érvényesítése nem csökkenti és nem is csökkentheti egyetlen esetben sem a vezető felelősségét, nem áshatja alá tekintélyét. Ellenkezőleg, éppen az ellenőrzési jog az, amely az alapszervezetekre azt a feladatot rója, hogy még jobban megszilárdítsák a gazdasági vezető tekintélyét és segítsenek neki a hiányosságok kiküszöbölésében. Az ellenőrzési jog arra kötelezi a pártszervezeteket, hogy nagy gondot fordítsanak a helyes vezetésre, a gazdálkodásra, a terv teljesítésére. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a pártszervezetek a felsőbb pártszervezetek előtt felelősek minden tevékenységért hatáskörükben. Ezért állandó .kapcsolatot kell fenntartaniuk az üzem vezetőségével, felelősséget kell érezniük a feladatok teljesítéséért és anélkül, hogy a gazdasági vezetést helyettesítenék, figyelmeztetniük kell a hiányosságokra, bírálni kell ezeket és a kommunisták segítségével minden részlegen ki kell küszöbölni őket. Az ellenőrzési jog alapján a pártszervezetnek ellenőriznie kell az üzem igazgatóságának munkáját és tevékenyen segíteni a gazdasági vezetőség minden helyes intézkedésit. A pártszervezet tekintélye ezzel megerősíti az egyszemélyes vezetés tekintélyét és az egész pártkollektíva bekapcsolásával a gazdaság, politikái és termelési problémák megoldásába, lehetővé teszi a munkásosztály legjobbjai, a kommunisták gazdag tapasztalatainak teljes felhasználását a széles tömegek mozgósítására, a nehézségek leküzdésének és eltávolításának harcában. A pártszervezet ellenőrzési jogának érvényesítése nem gyengíti tehát az egyszemélyes vezetés elvét, ellenkezőleg, erősíti azt, mert a pártszervezetre és a vállalat egész munkáskollektívájára támaszkodva segíti a gazdasági vezetőket a feladatok teljesítésében. Az egyszemélyes vezetés elve jelenti a kérdések tudajdonképpeni megoldását, a felelősséget a reá bízott részlegért. Ezért szükséges, hogy az egyes vezetők tökéletesen tisztában legyenek a gazdasági, technikai és adminisztratív irányítással és a közgazdaságtannal. Az egyszemélyes vezetés elve megköveteli tehát a vezetés szervezésének, a tervezésnek, szocialista- gazdaságunknak ismeretét, mert e tényezők alapos ismerete nélkül nem biztosítható a helyes és jó vezetés, amit az egyszemélyes vezetés elve megkövetel. Vitathatatlan, hogy gazdaságunk vezetése fokozatosan javul. Nem elégedhetünk meg azonban az eredményekkel, amelyek az állandó javulást mutatják. A javulás ütemének sokkal gyorsabbnak kell lennie, hogy arányban álljon feladatainkai, amelyeket a szocializmus további építése ró ránk. Končír Ján, az SZLKP KB titkárságának dolgozója. Űjítójavaslatial a gazdaságosság fokozásáért Azok közé, akik a keletszlovákiai gépüzem kassai Szovjet Hadseregüzemében segítenek a termelés számos problémájának megoldásában, tartoznak Gömöri István és Karol Kovalcik fémesztergályosok. A technológia tökéletesítésére irányuló kezdeményezésüket legújabban a speciális alátétek termelésénél érvényesítették. Az első munkadarabok megmunkálásánál megállapították, hogy ez a termelési menet aránylag nehéz, nagymértékben megterheli a gépi berendezéseket és emellett nem biztosítja a gyártmány előírt minőségét. Ezért elhatározták, hogy nem préselt anyagból fogják gyártani az alátéteket, hanem gömbvasból. Ezáltal lehetővé vált egyes munkafolyamatok megszüntetése, ami a termelési idő lényeges megrövidítését eredményezte. Egy darab alátét elkészítésének árát 2.80 koronával csökkentették. iiiiiitiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiauiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiii iiiiiiiiiiaiiii!i>;iiiiiiiiiiiiiiii!;iiiiiiiiiinii> { IDŐSZERŰ KÜLPOiITiKAI KÉRDÉSEK j