Uj Szó, 1955. június (8. évfolyam, 131-156. szám)

1955-06-09 / 138. szám, csütörtök

1955. június 9. UJSZÖ A PETŔÍN1 CSILLAGVIZSGÁLÓBAN Múlt heti prágai levelünkben írtunk a vadregényes Petrinröl, történetéről, szobrairól, romantikát kereső közönségéről. Megemlítettük, hogy csillagvizsgáló intézete is van. Erről szeretnék most beszámolni. A Mária Terézia korabeli tágas épület a Petrín tetején, a fogaskerekű végállomásától pár lépésnyire van. Mivel Prágának és környékének ez az egyetlen népi csillagdája, óriási közkedveltségnek örvend. Iskolák, egyesületek, amatőr csillagászok, egyszerű érdeklődök estéről estére megtöltik a kupolatermeket és próbálnak behatolni az égbolt titokzatos világába. Nyugaton még ma is divatban van, hogy különféle kétes egyének horoszkópokat állítanak össze. Miért is ne? Jól jövedelmez és sikerül a szerencsé i 3n hiszékenyek figyelmét elterelni a kézzelfogható földi bajokról. Hadd gondolják, hogy minden rossz a csillagzatuk miatt éri őket, hogy jövőjük alakulása sem tőlük függ és bele kell nyugodniuk a sors megváltoztathatatlan akaratába. Pedig ha csak halvány sejtelmük lenne arról, -milyen hajszálpontos fizikai törvények uralkodnak a képzeletünket annyira foglalkoztató csillagos égbolton! Egy kis ízelítőt a népi csillagvizsgáló igazgatójától kaptunk, mikor a távcsőbe nézve kis, jelentéktelennek látszó csillagocska után érdeklődtünk. Megtudtuk, hogy az Arkturusz nevű sárga fényben játszó „csillagocska" harmincszor nagyobb, mint a Nap, átmérője negyven millió km, s a fénye, amit abban a pillanatban láttunk, harmincnyolc évvel ezelőtt indult el a csillagból. Hogy mil^n távolságra van tőlünk, azt számokban nehéz kifejezni. Ezért beszélünk fényévekről. Egy fényév az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. Hogy milyen távolságot jelent egy fényév, kiderül abból, hogy a fény egy másodperc alatt „csekély" 300 000 kilométert fut be. A petríni csillagvizsgáló három kupolája messziről szemébe ötlik a sétálóknak. A középső kupola a legnagyobb, hét és fél méter átmérőjű. Az írta: Kis Éva óriási talapzaton nyugvó Zeiss" távcső két részből áll. A jobboldali közvetlen megfigyelésre, a baloldali fényképezésre szolgál. Hétszázszoros nagyításban nézhetjük a holdat, a csillagokat és a bolygókat. A keleti kupolában lévő távcsővön jobban láthatók az üstökösök, ködfoltok, csillaghalmazok és átejút. A nyugati kupolából a kisebb nagyítást igénylő égitesteket szemlélhetjük. . A távcsövek minden irányban forgathatók és a kupola is megindul egy gombnyomásra a fejünk felett. Rc .oppant érdekes, milyen gyorsan tájékozódnak a csillagászok a végtelen égbolton. Mint amikor mi a térképen egy várost vagy egy folyót keresünk és természetesnek t-i-tjuk, hogy pár percen belül megfl Íjuk, olyan biztonsággal állítják be ők a távcsövet bizonyos szögben és irányban, s ugyancsak nyomban megtalálják, amit keresnek. * A csillagvizsgáló 1928-ban létesült. Igazgatója František Kadavý azóta vezeti odaadó szeretettel. Tudományos munkásságán kívül idejének nagy részét a csillagászatról szóló népszerű előadásoknak szenteli. A csillagda előadótermében nagy érdeklődéssel hallgatja mindenki az ismeretterjesztő filmek és diapozitív képek vetítésével kiegészített előadásokat. Az elmúlt huszonhét év alatt körülbelül félmillió ember fordult meg a csillagvizsgálóban. Érdekes volt a csillagvizsgáló intézetben tett látogatásunk. Figyelemreméltó az a tudásszomj, ahogyan az emberek próbálják megérteni a csillagok világának bonyolult törvényeit. Aki még nem látta á mosolygó holdat, vagy a különös fénnyel ragyogó sarkcsillagot erős nagyításban, okvetlenül használja ki az alkalmat, ha Prágában jár. A csillagvizsgáló kapui a késő éjszikai órákig nyitva állanak. J? U -2 l

r Pl i | mm . rmm^'m *

1 Jelenet Csizmárek Mátyás „Bújócska"' tfrnü szatirikus vígjátékából, amelyet a napokban mutatott be a kassai Nemzeti Színház. f AZ EGÉSZSÉGVÉDELEM KÉRDÉSEIRŐL Egészségvédelem az iskolában Losonc méltán volt rá büszke, hogy már 1928-ban volt iskolaorvosi szolgálata. Az első Csehszlovák köztársaságban ez bizony még ritkaságszámba mont és egységes szervezés nélkül, egyes személyek lelkes kezdeményezésétől függött. El lehet képzelni, hogy a gyermekorvos, aki egy maga vette magára a város iskoláinak gondját, milyen korlátolt lehetőségekkel rendelkezett. Már az is haladás volt, hogy az orvos a gyermekeknek nemcsak a szemét nézte meg (trachoma-vizsgálat), ami addig a tanulók egészségügyi gondozásának csúcspontját jelentette. Minden gyermeket alaposan megvizsgált, tanácsot adott a szülőknek, bejuttatta a rászorultaikat a korlátozott számú nyaraltatási akciókba, segített a szegény tanulók étkeztetésében, felruházásában. De nem tudott változtatni az alapvető bajon, a szociális igazságtalanságon, amelynek következtében a proletárgyermekek egészségügyi színvonala messze alul maradt az élet napfényes oldalát élvező diákétól. Ezzel szemben mi a helyzet ma? Felszabadulásunk tíz éve alatt az Egészségügyi Minisztérium irányításával országszerte egységesen épült ki az iskolaorvosi szolgálat és nem maradt ki belőle a legkisebb pusztai iskola sem. Városunkban tíz orvos látja el az iskolaorvosi teendőket s rajtuk kívül a járásban még ót körorvos törődik a körzetébe eső iskolákkal. Munkájukét járási iskolaorvos irányítja és járási iskolanővér segíti. Az iskolaorvos tetőtől-talpig vizsgálja meg a tanulót, testi és lelki tulajdonságainak, családi környezetének, iskolai magatartásának figyelembevételével. Egyiknél szervi szívbajt fedez fel, másiknál a rövidlátás vagy rossz testtartás idejében való megjavításáról gondoskodik, esetleg valamilyen nevelési problémát segít megoldani. Az alapos orvosi vizsgálatnak nagy jelentőségű eszköze a tanulók rendszeres röntgen átvilágítása. Fontos szerepe jut az iskolai fogászatnak is, s mondhatjuk, ez igen nehéz szerep, mert sok szülő még ma is sajnálatosan elhanyagolja gyermekei fogazat tát. Nagy tisztálkodási láz van a gyer-í mekek között, mikor az iskolaorvos látogatását várják,, sokszor azonban váratlanul toppan be az orvos vagy az iskolanővér. A tanulók személyes tisztasága, az iskola épületének és környezetének tisztántartása, az iskolai étkeztetés és a napközi otthon higiéniája egyaránt fontos szerepet játszik a betegségek megelőzésében, A megelőzés, prevenció az iskolaorvosi szolgálat legfőbb feladata. Ha a tanuló megbetegszik, a lakóhelye szerint illetékes körzeti orvos gyógyítja, de az iskolaorvos segít megelőzni a járvány terjedését. Ezért vált iskolaorvosi feladattá a védőoltás a hólyagos' himlő, torokgyík, szamárköhögés, tuberkulózis és alkalmilag más •betegségek ellen. A betegségek megelőzéséhez tartozik a balesetek elleni küzdelem i a gyermekek testnevelésének, sportjának, üdülésének irányítása is Különös gondot fordít az iskolaorvos a testileg vagy szellemileg hibás gyermekekre és a megfelelő kisegítő iskolába vagy gyógypedagógiai intézetbe juttatja őket. A szülői értekezleten nemcsak a tanítókkal találkozik a szülő, hanem az iskolaorvossal is, hogy a család, iskola, és orvos együtt dolgozhasson az egészséges, új nemzedék neveilésének érdekében. Fontos, hogy a szülők értékeljék,, segítsék az iskolaorvosi szolgálatot és bizalommal forduljanak az orvoshoz egészségi, nevelési és pályaválasztási kérdésekben. így érjük majd el, hogy a gyermekek és az orvos közötti viszony egyre szívélyesebbé válik és leküzdjük a félelemérzetet az orvosi vizsgálattal és beavatkozásokkal szemben. A tanulók elsajátítják a müveit embert jellemző higiéniai szokásokat, a rend és tisztaság lelkes hívei lesznek és felébred őszinte érdeklődésük az egészségügyi kérdések iránt. így érjük el azt a célt, amit mintaképünk, a szovjet iskolaorvosi szervezet olyan jól szolgál, hogy a dolgozók egészségének védelme — Lenin szavai szerint — a dolgozók saját ügyévé váljék. Mudr. R. E. IV. A kommunistáknak a CSISZ-szervezeteknek nyújtott segítségben oda is kell hátniok, hogy ne elégedjenek meg csak a hibák feltárásával, határozatok hozásával, hanem nyújtsanak konkrét segítséget a nehézségek leküzdésében és mutassák meg a CSISZ-tagoknak az újabb, szükséges tennivalók egész sorát. Ide tartozik elsősorban is a nevelés kérdése. A CSISZ-funkcionáriusok az egyes akciók szervezése mellett megfeledkeznek arról, hogy egyidejűleg nevelőmunkát is kell végczniök, s ezt egybe kell kapcsolniok valamennyi kampánnyal, mert csak így teljesíthetik a CSISZ egyik fő feladatát, a szocialista típusú ember nevelését, amit második kongresszusuk tűzött ki eléjük. Ahol az ideológiai nevelést elhanyagolják, amint cz megtörtént a főiskolások egyes köreiben, ott elterjedtek a reakciós nézetek. Ezért szükséges, hogy a pártszervek az ifjúsági szervezeteknél érvényesítsék az eszmei-politikai vezetést. A második nagyon fontos kérdés: a tagtoborzás ügye. Az SZLKP kongresszusa rámutatott arra, hogy a tagszerzés nem folyik a kívánt módon. „Habár új tagokat nyertek meg a CSISZ-be, látjuk, a 140 ezer űj tag közül csak 22 ezer a munkás és 12 ezer a paraszt." További fogyatékosság pedig az, hogy 300 faluban még egyáltalán nincs CSISZ-szervezet és az új tagok átlagos életkora alacsony, 16—17 év körül mozog. Itt elsősorban is arra kell rámutatni, hogy a CSISZ II. kongresszusa után a tagszerzésben elért sikerek láttán önelégültségbe estek a CSISZ-szervezetek. Az üzemi és falusi pártszervek sem foglalkoztak megfelelően ezzel a kampánnyal. Hagyták, hogy ösztönösen folyjon a tagszerzés. Ahelyett, hogy a CSISZ-szervezetek tagságát céltudatosan bővítették volna, meggyőzték volna a még be nem szervezeťt 20 éven felüli munkás- és parasztifjakat és lányokat arról, hogy az ő helyük is a CSISZ-ben van. Több \ járási CSISZ-szervezetben az a helytelen nézet alakult ki, hogy a CSISZbe való felvételnél csak az iskolásokra szorítkoznak. A füleki Kovosmalthoz hasonló több olyan üzem is van, ahol az ifjúmunkásoknak csak egy része van beszervezve a CSISZbe. S ugyanez a helyzet a faliakon is, a parasztifjúság körében. A kassai kerületben viszont elenyésző százalékban szervezték be eddig a lányokat. Ha itt beszerveznék a lányokat, kerületi méretben emelkedne a CSISZ-tagok száma. Aztán ott vannak az ifjú házasok. A gyakorlat azt mutatja, mihelyt a fiatalok házasságot kötnek, túlnyomó részük megszűnik a CSISZ-ben dolgozni. A CSISZ-szervezetek munkájukban állandóan a Komszomol példáira hivatkoznak. Ez helyes is. Azonban az ifj(f házasok kérdésében megfeledkeznek a Komszomolra hivatkozni, ahol az összeházasult fiatalok nem is tudnának tovább meglenni anélkül, hogy ne dolgoznának a házasságkötés után is a Komszomolban. V. Ifjúságunk mindig kész nagy tetteket véghezvinni. Tanúi lehettünk ennek eddig is számos szocialista építkezésünkön és a párt- és kormányhatározatok teljesítésében. ' Azonban ggyanilyen lelkesedéssel és akarattal kellene eleget tenniök a kisebb feladatoknak is, melyek szintén nagyon fontosak. Ebben is nagy feladat hárul a kommunistákra, hogy ráneveljék az ifjúsági szervezetek tagjait, hogy tevékenységükben ne lássanak kampányszerűséget. Említettük a határvidékre való sikeres toborzási akciót. Amikor ez az akció folyt, lázban éltek a járások CSISZ-szervezetei.,Most két kisebb akcióról van sző, néhányszáz ifjút kell toborozni a szén-, de különösen az ércbányákba, s a Szövetségi Vasútvonalra. S most úgy rémlik, mintha a CSISZ-szervezetek elaludtak volna, .elmaradtak e tervük teljesítésében. Pedig ez nem nagy feladat. A Szövetségi Vasútvonalra 300 brigádost hívnak. Ebből egy járásra csak három ember esik. Ez á feladat mindenhol könnyen teljesíthető. A CSISZ kerületi és járási bizottságai ez alkalommal nem használják ki eléggé a határvidékre való toborzás sikeres tapasztalatait. Eb'ben a törekvésükben igen keveset segítenek nekik a pártszervezetek. Tőlük több segítséget várnak. Egyes üzemekben nehézségeket gördítenek a brigádosok útjába. Az üzemi pártszervezeteké a döntő szó, mert tőlük várják a CSISZ-szervezetek a legnagyobb segítséget, különösen az ifjúkommunisták meggyőzését a brigádmunkára, akikre igen nagy szükség van a pártonkívüli brigádosok közötti politikai tömegmunka végzésénél. A második dolog, amire a kommunistáknak rá kell mutatniok az ifjúságii szervezetek előtt az, hogy a mezőgazdaságba való állandó munkaerők szerzésében a CSISZ-szervezetek necsak az iskolákból kikerülő fiatalokra támaszkodjanak, hanem a tőlük idősebbek köréből is nyerjenek meg állandó munkaerőket. Ezen a téren az üzemi pártszervezetek sem harcolnak eléggé következetesen, nem vezetik eléggé tevékenyen a kommunistákat e feladatok teljesítésére, különösen abban nem, hogy a fiatal kommunistáknak tegyék feladatává a mezőgazdaság megsegítését. A mezőgazdasági termelés emelése igen sokban függ az ifjúság saját kezdeményezésétől is. Ezt igazolja a következő két példa. Ahol nem fordítanak kellő figyelmet a hozott határozatok teljesítésére, mint a bratislavai kerület CSISZ-szerveze teinél, ott alulmaradnak saját kezdeményezésükben is. Pedig ebben a kerületben sokkal többet elérhetnének, ha kezdeményezőbbekké tudnák tenni a CSISZ-szervezeteket. A kerületben több mint 1500 hektár föld hever megműveletlenül. Csak Bős környékén több mint 1000 hektár földet tudnának termékennyé tenni, ha kitisztítanák és újra ásnák a csatornákat, amelyek már hosszú évek óta várnak erre a munkálatra. Ebben is például vehetnék az ifjak a szovjet fiatalságot, amely saját kezdeményezésére indította meg a csatornák rendbehozatalát, hogy ezáltal biztosítsa földjeik még magasabb hozamát. Ahol a kommunisták konkrét tényekkel, tervekkel mennek az ifjúság közé és segítik, támogatják őket vállalt feladatuk teljesítésében, ott meg is vannak az eredmények, mint a žilinai, kassai, eperjesi kerületben. Csak az eperjesi kerületben az ifjúság segítségével több mint 1500 hektárnyi rétet és legelőt hoztak rendbe, több mint 2500 szárítót készítettek el és sok hektárnyi parlagon heverő földet műveltek meg. VI. Szlovákia Kommunista Pártja idei kongresszusa a CSISZ megerősítése terén azt a feladatot tűzte a kommunisták elé, hogy elsősorban is minél több ifjúkommunistát küldjünk az ifjúsági szervezetekbe, hogy az eddiginél még bátrabban kell megnyerpi és felvenni a pártba CSISZ-funkcionariusokat és tagokat, hogy ezáltal emeljük a CSISZ-szervezetek aktivitását. A CSISZ-szervek, a CSISZ-ben dolgozó kommunisták nagy feladata, hogy párttagokká tudják nevelni az ifjúság legjobbjait, hogy gazdasági és kulturális életünk fejlesztése érdekében új káderek százait és ezreit tudják biztosítani. A Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség a Komszomol méltó követője. Erről az útról le nem térhet. Kövesse a szovjet ifjak példáját, akiknek a pártba való útja a Komszomolon keresztül vezet és a Komszomolban végzett munka alapján állapítják . meg, hogy az illető méltó-e a párttagságra. Fiataljaink nálunk is a CSISZ-ben járják kí a kommunistává érés és helytállás első iskoláját. Azonban igen sok CSISZ-bizottság gyakran megfeledkezik arról, hogy a legkiválóbb tagokat céltudatosan előkészítse a pártba való felvételre. Ebben hibásak pártszervezeteink is, mert sok helyütt a tagjelöltté való felvételnél nem veszik figyelembe, hogy az illető elvtárs milyen munkát végzett a CSISZ-ben, s ha felveszik a pártba, nem teszik feladatává, hogy legalább 1—2 évig eredményes tevékenységet fejtsen ki az ifjúsági szervezetben, hogy ezzel is bebizonyítsa, méltó a párttag büszke címének elnyerésére. Fontos, hogy erről pártszervezeteink sohase feledkezzenek meg, annál is inkább, mert tudjuk, hogy kevés kommunista dolgozik a CSISZ-ben és több CSISZszervezetben egyáltalán nincs is. párttag. Pedig nagy tartalékok rejlenek a CSISZ-ben. Sok azoknak a funkcionáriusoknak és tagoknak száma, akik már eddig is beváltak a munkában, pártonkívüli kommunistákká értek s már régen pártunkban lenne a helyük. Efölött azonban nem hunynak mindenhol szemet. A füleki Kovosmalt üzemi pártszervezete az ifjúsági szervezet munkájának megjavítása érdekében az üzemi pártbizottság egyik tagját megbízta, hogy aktivizálja a CSISZ-szervezetet. A többi párttag is arra törekszik, hogy az ifjúság köréből minél több t&got előkészítsenek a pártba való felvételre. A komáromi Steiner Gábor-üzemben rr.ég szebb példával dicsekedhetnek. A CSISZ összüzemi bizottságának pártcsoportja idei' közgyűlésük óta több mint 40 CSISZ-tagot ajánlott tagjelöltté való felvételre. Kövessük a komáromiak példáját. Tapasztaljuk, hogy ahol a kommunisták felelősségük és küldetésük tudatában cselekszenek, s tevékenyen részt vesznek a tömegszervezetek, így a CSISZszervezetek munkájának fellendítésében, ott meg is mutatkoznak az eredmények a párt politikájáért végzett sikeres munkában. S ifjúságunknak senki sem mutathat helyesebb, követésre méltóbb utat, mint a kommunisták. Ez a párt útja, a szocializmus útja, mely a legnagyobb lehetőségeket nyújtja ifjúságunknak, hogy legmesszebbmenöen fejlődhessen és építhesse virágzó, boldog életünket. Petrőci Bálint.