Uj Szó, 1955. június (8. évfolyam, 131-156. szám)

1955-06-09 / 138. szám, csütörtök

6 UJSZO 1955. június 9. A rimavölgyi erdők és az erdőgazdálkodás A rimaszombati, raieki és pol­tári járás erdőit a rimaszombati er­dőgazdálkodási igazgatóság dolgozói gondozzák. E vidék mezőgazdasági jel­lege következtében csupán az északi részen vannak összefüggő erdőségek, melyek földekkel, mezőkkel, legelők­kel váltakoznak. Az erdőterületek csaknem fele községek vagy egyé­nek birtokában van. Ezen erdőségek gond "'ásával az erdőgazdálkodási igazgatóság mellett működő szakosz­tály törődik. A múltban az erdők nagy része a nagybirtokosoké volt, akik számára ezek az erdők jelentették a legna­gyobb nyereségforrást. Az erdők gon­dozására azonban nagyon kevés górt 4 dot fordítottak. Ennek a gazdálkodás­nak következményeit nagyon szembe­ötlően láthatjuk ma erdeinkben. Az erdőgazdálkodás primitív és szakisme­ret nélküli módja és a mezőgazda­sági földterület jjtáni hajsza az erdő­területek csökkenéséhez vezetett ezen 3'*vidéken. Až állatállomány legelteté­se az erdőkben betetőzte ezt a rom­lást; a természet egyensúlya erősen megingott, és ma kiszáradt, mély om­ladékos lejtők intenek figyelmeztető­en bennünket a szomorú múltra. Igyekszünk a múlt hibáit orvosolni. Ezen a téren a rimaszombati erdő­gazdálkodási igazgatóság alkalmazot­taira nagyon komoly és felelősség­teljes feladat vár: visszaadni az er­dőknek az elvett területeket és olyan gazdálkodási módot bevezetni, amely az erdők termelőképessége fo­kozása mellett szocialista iparunkat elegendő jó minőségű faanyaggal lát­ja el. Az eddigi mérleg _ a számos hektárnyi terület fásítása, a már meglévő fiatal erdőkről való alapoa gondoskodás azt bizonyítják, hogy he­lyes úton járunk. Évente 250 száza­lékkal nagyobb területet fásítunk be a faanyagalap nagyobbítására mint a múltban. Szervezési szempontból a rimaszom­bati erdőgazdálkodási körzetet 11 rész­re osztjuk. A legjobbak közé tartoz­nak a Selce, Meleghegy, Balogfala Pádá? és Feled erdőterületei. A selcei erdőterület vezetője, Štefan Michalko megtesz mindent, hogy szép eredmé­nyeket érjen el. Sikereiket a szocia­lista munkaversenynek, a dolgozóknak a munkahelyekre való helyes szétosz­tásának, a dolgozók nevelésének és állandó szakmai-politikai fejlődésének köszönhetik. Gondos figyelemmel kí­sérik az időtervet és teljesítését, tö­rődnek a végzett munka minőségével. A kritika és önkritika módszereinek érvényesítésével számos hiányosságot tártak fel és szüntettek meg. A meleghegyi erdőterületet Dezider Čampora elvtárs vezeti. Munkatársai között találjuk a legjobb erdészeti dol­gozókat. A fakitermelésnél dolgozó Elek Gyula munkacsoportja egyike a legszebb eredményt elérő csoportok­nak. A normát 170 százalékon felül teljesítik. A leggyengébb eredmények a Štefan Kadi vezette balogfalai er­dőterületben vannak az erdőkultúrák létesítésénél és a faiskolák ültetésé­nek szakaszán. ——' Ha az erdőgazdaságban elért ered­ményekről beszélünk, meg kell emlé­keznünk a kiváló dolgozók egész so­ráról, köztük Porteleki, Krešný, Hus­mann. Forgács, Krnáč, Vaša és Neu­mann elvtársakról, akik normájukat állandóan magasan túlteljesítik és ne­vük gyakran megjelenik a verseny­táblán. A tervteljesítés az erdészeti dolgozók becsületbeli ügyévé vált. Eredményes teljesítéséhez hozzájárul­nak az üzemi pártszervezetek is. De a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi szervezetének tevékenységével riem lehetünk megelégedve, annak el­lenére, hogy működésük a múlt év­hez viszonyítva lényegesen javult. A munkahelyek szétforgácsoltsága meg­követeli, hogy megjavítsuk az üzemi tanácsok munkáját az erdőterületek térségében, hogy az üzemi tanácsok szorosan együttműködjenek az erdő­terület vezetőivel és hogy az erdősí­tés tervének teljesítését valóban szív­ügyüknek tekintsék. A terv tejesítése az embe­reken áll. Ha a munkát és az ered­ményeket állandóan javítani akarjuk, akkor következetesen törődnünk k«l! a dolgozók szakmai és politikai ne­velésével. Ezt a nagy küldetést kell teljesíteni a Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalomnak, a pártiskolázásnak és az üzemi munkaiskolának. A ri­maszombati erdőgazdálkodási igazgató­ság körzetében a pártoktatásí év terv szerint folyik és számos pártonkívüli is látogatja. Az üzemi munkaiskola célja, a politikai nevelés mellett a szakmai nevelés is, az, hogy megis­mertesse a dolgozókat az új munka­formákkal az erdészetben. A munka technikájának tökéletes elsajátítása a sikeres erdészeti tevékenység fő fel­tétele és az ehhez vezető út a kellő számú erdészeti munkásokból álló ál­landó munkacsoportok megszervezése. Enneft megteremtéséhez azonban eddig még nem tettünk meg minden tőlünk telhetőt. Ez megnehezíti a munkaver­seny fellendítését is. Az idénymunká­sok között a lendületes munkaverseny megteremtése sokkal nehezebb, mint az állandó munkások között. Ezen a téren nagy munka vár valamennyi­ünkre, főleg az üzemi szakszervezeti tanácsra. Hazánkban a szocialista erdőgazdál­kodás fejlesztésének szakaszán a Szov­jetunió példaképünk. Az erdőgazdál­kodásban a haladó szovjet munka­módszerek érvényesítésével meggyor­sítjuk erdőterületeink megújítását, meggyorsítjuk a munka termelékeny­ségét, a nyersanyagalap kihasználását és ami nagyon fontos, meggyorsítjuk annak megvalósítását, hogy az erdő­ségek érvényesíthessék a környékre gyakorolt kedvező hatásukat. Ferdinand Bevilaqua mérnök, a rimaszombati erdőgazdál­kodási igazgatóság dolgozója.. A szakmai tudás bővítése a minőség megjavításának fontos eszköze Az első negyedévi terv teljesítése után a losonci közszolgálati üzemek­ben dolgozó kommunisták meggyőződ­tek arról, hogy a tartós jó eredmé­nyek elérésének előfeltétele az állan­dó nevelőmunka. A vállalat legtöbb üzemében a tervet túlteljesítették. Néhány üzemben azonban, köztük a festő és vegytisztító-üzemben még számos zavaró körülmény vár meg­oldásra. Itt a terv teljesítése az első negyedévben alig lépte túl az ötven százalékot. A minőség romlott, az önköltség emelkedett és a béralapot túllépték. A lemaradás fő okozója a szakmai nevelés elhanyagolása volt. E nehézségek felszínre kerülése után az üzemi pártszervezet sokkal nagyobb figyelmet fordított a festő­és vegytisztítóüzem dolgozói politikai és szákmai tudásának fejlesztésére. Ennek eredménye csakhamar megmu­tatkozott. Áprilisban már 96,7 száza­lékos tervteljesítést értek el. Ezzel párhuzamosan a minőség is jelentő­sen javult. A népnevelő munka és a szakmai tudás növelése fontosságát leginkább az áprilisi eredmények igazolják. Az üzemek dolgozói tömegesen tettek egyéni és kollektív kötelezettségvál­lalásokat, melyeket becsülettel telje­sítettek. A munkatermelékenységét 22 százalékkal fokozták és az év első négy hónapjában 13 900 koronával csökkentették az önköltségeket. Kertész Imre, Losonc. Újítójavaslatok egy kiállításon Az Elektrotröszt kassai elosztóüze­me kiállításon mutatja be mindazon újítójavaslatokat, melyek a fogyasz­tók zavartalan áramellátását biztosít­ják. A kassai elosztóüzemnek Poprádtól Mezőlaborcig egész Kelet-Szlovákiát kell ellátnia villamos árammal. Az éghajlati viszonyok s a terep nehéz­ségei az áramelosztásban sok nehéz­séget okoznak. A kiállítás fényképek sorozatával s a készülékek modelljei­vel szemléltetően tájékoztatja a láto­gatókat az üzemzavarokról s azokról az újítójavaslatokról, melyek a zava­Az adott szó valóraváltásáért A minisztérium és a szakszervezet vörös zászlajával háromszor kitünte­tett vágbesztercei Klement Gottwald­üzein dolgozóinak igyekezete arra irá­nyul, hogy az első félévben becsület­tel teljesítsék hazánk felszabadítása 10. évfordulójára tett összüzemi fel­ajánlásukat. Figyelmüket főleg a „Pio­nír 50" jelzésű népi motorkerékpár sorozatgyártásának és a tejeskannák gyártásának megkezdésére összponto­sítják. A szerelőműhely dolgozói az új gép prototípusának többszöri kipróbálása után megkezdték a motorkerékpár kü­lönféle alkatrészeinek gyártását. Az első 100 darab újtípusú motorkerék­pár gyártásába bekapcsolódtak az ál­lami munkaerőtartalék vágbesztercei járási tanintézetének CSISZ tagjai is. Valamennyiüket az a törekvés vezeti, hogy június 30-ig befejezzék az,, új gépek összeállítását, hogy a prágai I. Országos Spartakiádon már ez az új­típusú motorkerékpár képviselje üze­müket. Május második felében a Kle­ment Gottwald-üzem öntődéjében el­készítették a tejeskannák első minta­példányait. rokat megakadályozzák, avagy a le­hető legrövidebb idő alatt eltávolítják. Ilyen újítójavaslat a vezeték rezgését megakadályozó rezgés-csillapító, mely a vezetékre van felszerelve, megaka­dályozza a rezgés folytán előálló za­vart s jelentékenyen meghosszabbítja a vezeték tartósságát. Nyári viharok . idején gyakoriak a villámokozta zavarok. A vezetékekre szerelt túlfeszültség-biztosító nagyban csökkenti ezeket az atmoszférikus üzemzavarokat. Gyakorlati célt szol­gál a fogósárammérő, melynek se­gítségével könnyűszerrel megmérhető a vezetékek áramfeszültsége. A téli idény egyik súlyos problémá­ja a zúzmara. Különösen Dobsina, a Trohanka környéke, Vranov és Mi­chalovce vidékén fordul elő gyakran a - vezetékeken. A zúzmara lerakódá­sa ellen zuzmara-elhárító készüléket alkalmaznak. Értékes szolgálatot tesznek azok a berendezések is, melyek a cséplési munkálatoknál üzemben lévő^ gépek zavartalan munkáját biztosítják. A vezetékek karbantartásának meg­könnyítését s a balesetek megelőzé­sére szolgáló újítások egész sorozatát szemléltetően mutatja be a kassai kiállítás. M. Gy. Ä kommunisták nagy felelőssége az ifjúság nevelésében Szlovákia Kommunista Pártja idei kong.' ;;?zusa megszabta feladatainkat, hogy a CSKP X. kongresszusa irány­elveinek teljesítésével, az egész párt­munka megjavításával, a kommunista párt vezető szerepének helyes érvé­nyesítésével építsük boldog Szlová­kiánkat a szocialista Csehszlovákiában. „A párt vezető szerepe, küldetése és tekintélye azt a feladatot állítja vala­mennyi pártszervezet elé, fentről egé­szen ie, hogy a - legnagyobb elvhűség-' gel és a dolgozók iránti legnagyobb felelősségérzettel járuljanak hozzá valamennyi feladat megoldásához ... A tömegszervezetek helyes irányítá­sával növelnünk kell ezen szervezetek aktivitását és közvetítésükkel még jobban meg kell szilárdítanunk a párt kapcsolatát a néppel" — mondotta az SZLKP legutóbbi kongresszusán Bací­lek elvtárs. A Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség sokat tett eddig is. A fiatalok tíz- és százezreit nevelte harcos, öntudatos dolgozókká, akik forrón szeretik szo­cialista hazájukat és a munkásosztály élcsapatát, a kommunista pártot. S a CSISZ nagy nevelő és országépítő munkát,végez ma is. A CSISZ máso­dik kongresszusa, az SZLKP kongresz­szusa is különösen most, a történelmi jelentőségű varsói értekezlet után ar­ra mozgósítja tagjait, hogy minden erejükkel küzdjenek hazánk gazdasági erejének és védelmi képességének to­vábbi megszilárdításáért és még foko­zottabban harcoljanak a béke megőr­zéséért az egész világon. Ifjúságunk lelkesen is dolgozik, példásan teljesíti feladatait a munkahelyeken, az isko­lákban, hogy minél jobb eredmények­ke! üdvözölhesse a rövidesen Varsó­ban sorrakerülő Világifjúsági Találko­zót; hogy megmutassa a világ-ifjú­sága előtt, milyen nagy tetteket tud véghezvinni egy nép új nemzedéke, mely szabad országban él és szabadon alkothat. Ezen a nagy világtalálkozón ifjúságunk újra hitet tesz amellett, hogy minden erejével kész harcolni az emberiség szebb jövőjét biztosító szocializmus építéséért és a világbéke megvédéséért. A mostani V. Világifjú­sági Találkozó arra ösztönzi majd a világ ifjúságát, a mi ifjúságunkat is, hogy még eltökéltebben szálljon síkra a háborús erők ellen és támogassa az egyes nemzeteknek — társadalmi rendszerükre való tekintet nélkül — békés együttélését az egész világon. II. A CSISZ — mint pártunk egyik leg­jobb segítőtársa — tagjait a marxiz­mus-leninizmus szellemében neveli. Szlovákiában a politikai alapiskolázás 2297 körében több mint 30 ezer mun­kás-, parasztifjú és diák vesz részt, 258 körben. 5000-en felül tanulmányozzák az SZKP történetét, 10 ezren vesznek részt az évi pártiskolázáson és több mint 2500 olvasókörbe 38 ezer ifjú kapcsolódott be. Ezek a szamok is azt jelzik, hogy a CSISZ pártunk politiká­jának valóra váltására és határozatai­nak teljesítésére neveli ifjúságunkat. Ez az eszmei-politikai nevelés teszi lehetővé ifjúságunk számára, hogy mind világosabban felismerje helyze­tét a szocialista építőmunkában s hogy a marxizmus-leninizmus tanaival fel­vértezve diadalmasan tudjon harcolni pártunk irányvonalának megalkuvás nélküli teljesítéséért. A legszebb példák ifjúságunk előtt a Komszomol hősi tettei. Ifjúságunk lát­ja, hogy a Komszomolnak az SZKP győzelmeiért végzett munkája a Kom­szomol erősödését jelentette és látta azt, hogy amikor az SZKP és a szov­jet nép a szűzföldek feltörésére hívta fel a szovjet ifjúságot, a párt szavára félmilliónyi Komszomol-tag jelentke­zett. Őket követi a mi ifjúságunk ís. A Komszomol-tagok buzgító példája serkenti a mi fiataljainkat is. Pártunk felhívására a határvidék parlagon he­verő földjeinek megdolgozására csak Szlovákiában annyian jelentkeztek, hogy mindnyájan el sem mehettek oda. ötezer ifjú és lány jelentkezett ebbe az akcióba és több mint három­ezren mentek eleget tenni hazafias feladatuknak. A CSISZ-tagok most a Gúta melletti Ifjúsági Falu lelkes épí­tőit követve a körmöcbányai járásban lévő kunešovi és a tőketerebesi já­rásban levő čerjaki állami gazdaságo­kon példás ifjúsági szakaszok építésé­be kezdenek. Ifjúságunk ezzel a tet­tével is igazolja, hogy mindig kész ki­venni részét abból a munkából, amely éppen a szocializmus építése szem­pontjából a legszükségesebb. ül. Ifjúságunk fontos szerepet tölt be szocialista építőmunkánkban. Sztálin elvtárs erről ezeket mondotta: „Az ifjúság jelentősége.— a munkás-pa­raszt ifjúságról beszélek — abban rej­lik, hogy az ifjúság a leghálásabb ta­laj a jövő felépítése számára, hogy az ifjúság országunk jövője és a jövő hordozója." Ez a tény még jobban kiemeli a kommunisták nagy felelősségét az if­júság nevelésében, a pártszervek és szervezetek felelősségét a CSISZ-szer­vezetek tevékenységéért. A CSKP KB 1953-ban hozott határozatában foglal­kozott a CSISZ munkájával és leszö­gezte a kommunisták felelősségét e szövetséggel szemben. Pártunk irá­nyítja a tömegszervezetek tevékeny­ségét, így a CSISZ munkáját is köz­vetve a CSISZ-ben dolgozó kommu­nisták segítségével. Legfőbb felada­tunk tehát, mint ahogy az SZLKP kongresszusa is megállapította, hogy minél jobban meg tudjuk erősíteni az ifjúsági szervezeteket. A CSISZ-re váró feladatokat és a CSISZ-szerveze­' tek rendszeres tevékenységét a párt­szervekben és szervezetekben a CSISZ­ben dolgozó elvtársakkal együtt tár­gyaljuk meg. Az ezen a szakaszon dolgozó kommunisták következetesen harcoljanak a hozott határozatok megvalósításáért. Amikor az SZLKP kongresszusa fel­hozta azt a tényt, hogy aránylag na­gyok a szervezeti fogyatékosságok a CSISZ-ben, hogy nem tudott minden ifjúsági szervezet leszámolni a szek táns magábazárkózottsággal, s hogy sok ifjúsági szervezetben nincs is párttag, ez arra kell, hogy indítson bennünket, kommunistákat, hogy munkánkban sohasem feledkezzünk meg az ifjúsági szervezetekről, hogy még szorosabbra tömörítsük ifjúsá­gunk széles tömegeit pártunk köré és lelkiismeretes, odaadó nevelő * mun­kánkkal, s róluk való állandó gondos­kodással tegyük lehetővé számukra nagy országépítő feladataik sikeres teljesítését. Csakis ez, a kommunisták hathatós -segítsége és szüntelen irá­nyítása lehet a CSISZ sikeres tevé­kenységének forrása. Vannak pártszervezetek, ahol kevés gondot fordítanak az ifjúság munká­jára. így történhetett meg, hogy pél­dául az érsekújvári Elektrosvitben, az apátfalusi Poľanában a CSISZ-tagok kiváló munkát végeznek mint terme­lők, de magáról a CSISZ-szervezet te­vékenységéről ezt már nem mondhat­juk el. A füleki Kovosmaltban pedig, ahol igen sok ifjúmunkás dolgozik, nem tudták elérni azt, hogy valameny­nyi fiatalt bekapcsoltak volna az ifjú­sági szervezet munkájába. Vagy ve­gyük a losonci járást. Ha a kommu­nisták nagyobb gondot fordítottak volna a CSISZ járási bizottságának munkájára, akkor nem fordulhatott volna elő, mint Losoncon is, hogy a CSISZ tevékenységében túlnyomó részt az iskolásokra támaszkodik és a mun­kás-paraszt ifjúságot elhanyagolja. Ahol a pártszervezetek, különösen a járási pártbizottság nem törődött eléggé a CSISZ-szel, vagy pedig for­dítva, a CSISZ járási bizottsága nem keresett kapcsolatot a járási pártbi­zottsággal, ott megmutatkozott a szektáns szellem is, mint például Zse­lízen és Somorján. Itt a CSISZ-funk­cionáriusok nem beszélték meg ter­veiket, szándékaikat a kommunisták­kal. A kommunisták segítségére, támo­gatása nélkül nem is érhettek el kü­lönösebb sikereket. Ahol viszont a kommunisták helye­sen irányítják és segítik a CSISZ­szervezeteket, ott élénk a szervezeti élet és a CSISZ-szervezetek valóban példásan tudják betölteni hivatásukat: mozgósítják a fiatalokat a termelési feladatok teljesítésére és kiváló dol­gozókat nevelnek belőlük. Példf: erre a dióspatonyi EFSZ ifjúsága, akik ver­senyre hívták ki a CSISZ falusi szer­vezeteit a kukorica négyzetes-fészkes ültetésében, s maguk két ifjúsági munkacsoportot alkotva ezzel a mód­szerrel 49 hektárnyi területet ültettek be kukoricával. Vagy vegyük a pár­kányi járás Ebed községében a gép­állomás brigádközpontjának vezetőjét, Gábler Máriát, CSISZ-tagot, aki mun­kájában vetekszik a férfiakkal, s mint a járási nemzeti bizottság tagja is jól teljesíti feladatát. Ugyanez a helyzet az ipari üzemekben is. A púchovi Ma­kyta-üzemben az ifjak a munkater­melékenység emelésével lehetővé tet­ték, hogy 5000 terméket gyártsanak terven felül, az üzemen belüli önálló elszámolás bevezetésével pedig több mint 800 ezer koronát takarítottak meg. A Makyta-üzemben, a trencséni Merinában, a partizánskei Augusztus 29-üzemben az ifjúmunkások részére sztahanovista iskolát rendeznek. A partizánskei üzemben — hogy meg­győződjenek a bevezetett szovjet módszer helyességéről — azt is meg­tették, hogy levélbeli kapcsolatot ve­zettek be egy hansonló szovjet üzem Komszomol-szervezetének tagjaival, akik örömmel válaszoltak kérdéseik­re. Ez is követésre méltó példa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom