Uj Szó, 1955. június (8. évfolyam, 131-156. szám)

1955-06-09 / 138. szám, csütörtök

1955. június 9. UISZÖ 5 A szövetkezetek megerősítéséért a szepsi járásban Pártunk X. kongresszusa azt a fel­adatot tűzte elénk, hogy a mezőgaz­dasági termelés) magas színvonal­ra emeljük. Hogy ezt megvalósíthas­suk, igénybe kell vennünk minden adott lehetőséget. A feladatok között első helyen éli a munkaszervezés. E téren már je­lentős eredményeket értek el szocia­lista mezőgazdaságunk dolgozói. Igen fontos továbbá a helyes és jó trágyá­zás, valamint az agro- és zootechni­kai előírások betartása s végül a gé­pesítés. Ma már bátran elmondhatjuk, hogy szövetkezeteink többsége helyesen ér­telmezi a közös gazdálkodás előnyeit, s a munkákat a modern mezőgazdasági tichnika, agrobiológia és zootechnika tudomá­nyos alapjából kiindulva valósítjuk meg De nézzük meg közelebbről, hogy a szepsi járásban mit tettek és mit tesznek a szövetkezetek megerősíté­se és továbbfejlesztése érdekében. Már magában véve az is szép ered­mény, hogy a járásban 30 magasabb típusú szövetkezet van, s a járás földterületének mintegy 64 százaléka a szövetkezetek tulajdona. Ügy mondják, hogy „A jó eredmény minden szónál meggyőzőbben hat". Igy van ez a szepsi járásban is. Ebben az évben 24 taggal bővült a szövetke­zetek taglétszáma s megvan minden előfeltétel ahhoz, hogy további kis- és középparasztok lépjenek a szövetke­zeti gazdálkodás útjára. Növekedett a tagok létszáma a pányi, szesztal, pe­rényi, jánoki és tornai szövetkezetek­ben. A szövetkezetek további fejlődése érdekében a járási pártbizottság és a JNB a legfejlettebb párttagokat küldte a falura, hogy segítséget nyújt­sanak a szövetkezeteknek. Első tevékenységük a pénzügyi gaz­dálkodás megszilárdítása volt, s hogy milyen eredménnyel járt, az kitűnik ab­ból, hogy az 1955. év első negyedé­ben a járás valamennyi szövetkezete teljesítette pénzügyi tervét? A szép eredményt a szövetkezeti alapszabályzat betartásával érték el. A legjobb eredmények ott születtek, ahol a helyi pártszerveze­tek jól irányították és vezették a HNB-t és a tömegszervezeteket. A helyi szervek munkáját a munkaered­mények tükrözik vissza. Jól dolgoz­nak a HNB-k Csécsen, Komárócon, Perényben, Péderen,, Méhészen, Rud­nikon, Jászón, Ajbán, Alsómecenzéfen, valamint Kbrtvélyesen, Debrődön és Jánokon. Ezzel szemben Makrancon, Szepsiben, Ceszticén, Novočanyban, Pányban, Felsőmecenzéfen és Somodi­ban a szövetkezeti gazdálkodás hű ké­pet ad a HNB-k gyenge munkájáról. De eltekintve még a felmerülő- hiá­nyosságoktól, meg kell állapítanunk, hogy a HNB-k munkája ebben az év­ben sokban javult. A makranc! EFSZ például, amely a múlt évben a gyen­ge gazdasági eredmények miatt csak 25 mázsa sertéshúst adott a közellá­tásnak, idén 200 sertés eladását biz­tosítja. Ezt úgy érik el, hogy össz­pontosították a sertéseket. Ezzel kap­csolatban nem .hallgathatjuk el, hogy a szepsi járásban igen lassú tempóban halad a közös épületek építése és nem a szövetkezeti tagok hibájából. Egyes vállalatot? ugyanis nem küldik idejé­ben a szükséges építkezési anyagot. A JNB-re hárul a feladat, hogy egy­szer s mindenkorra megszüntesse a tervszerűtlen munkát. A szepsi járás szövetkezeti tagjai, kis- és középparasztjai lépést tarta­nak a fejlődéssel és igyekeznek fo­kozni a mezőgazdasági termelést. Ezt bizonyítják a téli kampányban tett szocialista felajánlások is. A járásban 2384 földműves 3283 fel­ajánlást tett. Ezekből 1513 a növény­termelés fokozását, 1170 pedig az állatok hasznossága növelését tűzi ki célul. A szövetkezetekben a kollektív felajánlások mellett 145 egyéni fel­ajánlás is történt, 73 a növényi, 72 pedig az állattenyésztés növelését se­gíti elő. A legértékesebb felajánláso­ka a p rényi, csécsei és komáróci szövetkezetek tették. Nagyobb aktivitást kell kifejteni a j Helyi szerveknek a falusi politikai tömegmunkában Udvarnokon, Szádelőn és Felsőmecenzéfen, ahol a termelési eredmények még nem kielégítőek, Ezekben a községekben szorosabb kap­csolatot kell teremteni a nemzeti bi­zottságok képviselőinek a dolgozók­kal, akik elvárják, hogy velük gyak­rabban beszéljenek és felmerülő prob­lémáik megoldásában hathatósabb se­gítséget kapjanak. Ismeretes, hogy a szepsi járásban nem volt pontos a föld nyilvántar­tása. Most eredményesen dolgoznak azon, hogy a hibákat helyrehozzák, Eddig 12 községben már befejezték, s további 9 községben befejezés előtt áll a föld ellenőrzése. Ebben a mun­kában gyengén tevékenykedik a kört­vélyesi, somodi, görgői és tornai NB. Remélhetőleg itt is kiküszöbölik a hiányosságokat, mivel ebben az akció­ban is a pártszervezetek vették ke­zükbe az irányítást. Hogy a mezőgazdasági termelés nö­velésében valóban lényeges javulás áll­jon be, elsősorban meg kell javítani a JNB mezőgazdasági szakosztályínak munkáját. Noha a járás területén ál­landó körzeti agronómusok, zootech­nikusok, állategészségügyi dolgozók, valamint termelési szervezők dolgoz­nak, az eredmény mégsem kilégítő a szövetkezetek s a mezőgazdaság meg­segítésében. A mezőgazdasági szakosztály dolgo­zóinak száma a zootechnikusokkal és az állategészségügyi polgálat dolgo­zóival közel harminc. Ezekből maga­sabb mezőgazdasági képesítéssel egy sem rendelkezik. Mindössze két dol­gozónak van kétéves mezőgazdasági mesteriskolája és kettőnek gimnáziu­mi érettségije. Igy azután érthető, h^jy nem képesek a feladatokkal meg­birkózni. A JNB-nek ezzel a kérdéssel behatóbban kell foglalkoznia s mielőbb fejlett szakkáde­rekkel kell megerősítenie a mezőgazdasági szakosztályt. Addig is szorgalmazni kell az üzemi iskola rendszeres megtartását, ahol legalább az aktuális problémák megoldására szereznek ismereteket, A szövetkezeti tagok szakmai és politikai nevelésében sokat jelentettek a szövetkezeti munkaiskolák. A szepsi járásban 6 szövetkezeti munkaiskola működött elég jó eredménnyel. Ha a szövetkezetek megerősítéséről és tag­létszámuk emeléséről beszélünl*. nem feledkezhetünk meg az egyénileg gaz­dálkodó kis- és középparasztokról sem, hiszen ők a tartalékjai a további szo­cialista gazdálkodás fejlődésének. A szepsi járásban is arra a helytelen ál­láspontra helyezkedtek, hogy kizáró­lag csak a szövetkezeti tagokra tá­maszkodtak, s a kis- és középparasz­tokkal keveset törődtek. Ez a helytelen nézet sok esetben annyira elfajult, hogy nem egy középparasztot minő­sítettek kuláknak. A visszásságot meg­szüntetése nem azt jelenti, hogy meg­szüntessük az osztályharcot, hisz osz­tályharc nélkül nem képzelhető el a szocialista mezőgazdasági szektor épí­tése. Végül, de nem utolsó sorban, javíta­ni kell a védnökségi üzemek munká­ján is. Példaképül szol§áljon a Kelet­Szlovákiai Érckutató Vállalat, mely a komáróci szövetkezetnek mind politi­kai, mind szakmai támogatást nyújt. A szepsi járásban azt tapasztaljuk, hogy a kis- és középparasztok részé­ről nagy az érdeklődés a közös gazdálkodás iránt. Meg vannak győződve arról, hogy csak­is a szövetkezetekben biztosíthatjuk a nagyobb termelési eredményeket s ezzel a lakosság anyagi és kulturális jólétét is. Természetesen a továbbiak­ban már az illetékes szervek támo­gatásától függ, hogy ezt az érdeklő­dést mennyire tudják a közösség ér­dekében valóra váltani. Kaszonyi István. A szorgalmas munka szép eredményt hoz A dunavajkai szövetkezetesek nagy gondot fordítanak állatállományuk hasznosságának növelésére. A zootech­nikus állandóan tanítja a gondozókat, s így megértik az új módszerek jelentő­ségét. A sertéstenyésztésben bevezették Surikov módszerét. Az eredmények kimagaslóak. A nagyobb hízósertések­nél Bottló és Nagy állatgondozók 90, a kisebbeknél napi 80 dekás súlygya­rapodást érnek el. A kocáktól pedig már ez ideig átlagosan 12 malacot választottak el, melyek négyhetes ko­rukban 8 kg-ot nyomnak. Ezek a szép eredmények tették lehetővé, hogy a szövetkezet a második negyed­évre sertéshúsbó 1 181, marhahúsból 232, tejből 156 és tojásból 101 szá­zalékra teljesítette beadási tervét. Az állatállományban elért eredmé­nyek mellett azonban nem feledkeznek meg a tavaszi munkák agrotechnikai határidőn' belüli elvégzéséről sem. Mindezt kötelezettségvállalásaikkal se­gítik elő. Az összes munkákba be­kapcsolódnak a szövetkezetesek fele­ségei és családtagjai. A varsói szerző­dés tiszteletére tett felajánlásaikat becsülettel teljesítették a szövetkezet tagjai. Vállalták, hogy május 25-ig elvégzik a cukorrépa egyelését, s má­jus végéig harmadszor bcKapálják a 20 hektár kukoricát. Szorgalmas munkájukkal felajánlásaikat pontos időre teljesítették. Wunder Arthur, Dunavajka Készítik a gépeket az aratáshoz A klrályhelmecl traktorállomás gép­javítói szorgalmasan végzik az arató­és cséplőgépek javítását. Gépjavítási tervük június 20-ig szól, de kötele­zettséget vállalták, hogy június 10-re befejezik valamennyi gép javítását. Hogy adott szavuknak eleget tehesse­nek, éjjel is dolgoznak. Minden kom­bájnt megjavítottak már, s a többi 100 gépből is már csak pár darab van hátra. Igy a vállalt kötelezettsé­geiket határidő előtt teljesitik. Zelenák István, Perbenyik. Boldogság az élet a mi kis falunkban (gyönyörű szép vidéken fekszik a mi kis szövetkezeti falunk, Ebed. Jobbról a Duna mossa partjait, balról szőlőhegyek szegélyezik. Roldog az élet a kis faluban. A közös gazdálkodás nyitotta meg hozzá az utat. igaz, a múlt esztendőben voltak nehézségeink is, de az idén gyökerestől meg­változott a htlyzet. Az idén mindenki teljes erejével hozzálátott a munkához. Pontosan be­tartjuk a szövetkezeti alapszabályzatot, jól megszervezzük a munkákat, melyben nagy érdeme van Cinkovszky Pál népnevelőnek, aki legjobb tu­dását, gazdag tapasztalatait adja át nekünk. Négyzetesen vetett 45 hektár kukoricánkat már bekapáltuk, a 25 hektár cukorrépa egyelését már május 26-án befejeztük. Repcevetésünk és a cu­korborsónk legszebb az egész párkányi járásban. Az állatállomány fej­lesztése terén elért eredményeink még nagyobbak. Csupán birkagyapjú­ért 100 884 koronát kaptunk és 20 mázsával adtunk be többet terven fe­lül. Marhahúsból 58 mázsát adtunk el szabad áron s még 20 állat hízik szabad beadásra. Sertéshúsból beadási tervünkön felül 18 mázsát adtunk el és még 75 állatot hizlaltunk szabad eladásra. Tejből is 11 000 litert szolgál­" tattunk be ez ideig terven felül. /^z idén nem fáj a fejünk a munkaegységek kifizetése miatt. A ta­gok minden hónapban rendesen megkapják járandóságukat s a szövetke­zetnek még 91 000 korona készpénze van a bankban. Hogy a szövetkezet jó úton halad, ezt mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy ez idén U kis­és középparasit kérte felvételét a szövetkezetbe. Morvái László, az ebedi EFSZ agronómusa Több mint 25 ezer korona a terven felül beadott tejért (sz-a) Szövetkezeti tagjaink jöve­delmét kedvezően befolyásolják az állattenyésztésből eredő bevételek. A terven felül eladott hús, tej és a töb­bi terményért mezőgazdasági dolgo­zóink szép bevételekhez jutnak. Ezt igazolja az érsekújvári járásban lévő szímői EFSZ példája is, mely felsza­badulásunk 10. évfordulója tiszteleté­re tett kötelezettségvállalása eredmé­nyeképpen eddig 21 675 liter tejet adott közellátásunknak terven felül. A fejősgulyásak jó munkáját dicséri az a 27 166 korona, amelyet a tejüzem a terven felül beadott tejért az EFSZ­nek kifizetett. Az említett összegen kívül még 216 mázsa korpát is kapott a szövetkezet. Hasonló szép eredmenyeket köny­velhetnek el az érsekújvári II. sz. szövetkezet fejögulyásai is, akik az előző hónapok mulasztásét is pótol­ták a tejtermelésben. Májusban pe­dig még 10 000 literrel toldották meg a tejbegyűjtést, amit természetesen mint terven felül eladott terméket írtak jóvá számlájukon. Az érsekújvári járásban azonban akadnak olyan szövetkezetek is, ame­lyek igen alacsony eredményeket ér­nek el a tejtermelésben. Míg az előbb említett EFSZ-ek következetesen al­kalmazzák Malinyina fejési módszerét, addig a tardoskeddi és a kürti EFSZ­ek nem alkalmazzák a haladó mód­szereket. Ezenkívül a takarmányozás sem kielégítő. A két szövetkezet zoo­technikusa helytelenül állítja össze a takarmányadagokat, sőt sok esetben ki sem mérik a tehenek porcióját. Ez a tejhozam leromlásához vezetett. Jelenleg a tardoskeddi szövetkezetben 3, míg Kürtön csak 1,8 literes tej­hozamot mutatnak ki. Az alacsony tej­hozam természetesen a begyűjtési fel­adatok nem kielégítő teljesítésében is megmutatkozik mindkét EFSZ-ben. Elsőnek adtak piacra zöldséget a rozsnyói járásban (k-i) Aki először jár a pelsöci egységes földműves­szövetkezet kertészetében, elcsodálkozik az ott látotta­kon. Konyhakertészetük öt hektárt tesz ki, ahol paradi­csomot, salátát, paprikát, uborkát, fokhagymát, vörös­hagymát, karfiolt, korai és késői káposztát, sárgarépát, petrezselymet és kelkáposztát termelnek. Az egyes zöldségféléket különös gonddal ápolják. A palántákat már a melegágyban úgy nevelik, hogy mire kiültetésre kerül a sor, életerősek legyenek. Ezt úgy érik el, hogy a kiültetés előtt a palántákat a melegágyban kétszer, sőt háromszor is átültetik, miáltal a palánták annyira megerősödnek, hogy úgy a betegségeknek, mint az időjárás viszontagságainak is ellenállának. Például a paradicsompalántákat az átültetéssel közel fél méte­resre növelték, sőt már virágzásban vannak a kiültetés­kor. Az így gondozott palán ták a kiültetés után rövid idö alatt megerősödnek, gyorsabban fejlődnek és nagyobb termést hoznak. • _ Ezt a módszert alkalmazták a fejessaláta palánták ki­ültetésnél is, így várakozáson felüli volt az eredmény. A pelsöci szövetkezeti tagok elsők voltak a rozsnyói járásban, akik fejessalátát adtak piacra. Az első szál­lítmányt — mintegy 7000 darabot — május 23-én szál­lították s pár nap múlva további ötezret. Első bevételük 4800 korona volt. A földet gazdaságosan kihasználják, a kiszedett saláta he 1 vébe paradicsom és pavrikapalántákat ültetnek, m ndezt nagy örömmel mondta el Dimitrov Petrov Ga­•qv. a szövetkezeti zöldségtermelés vezetője. Javul a nagyidai EFSZ Három év előtt a nagyidai földművesek is a közös gaz­dálkodás útjára lépve keresték a jobb termelési módokat s ezzel a maguk boldogulását is. A szokásos kezdeti nehézségek túl hosszúra nyúltak, annyira, hogy a közeli falvakban Szinnőn, Kenyhecen, Miglécen már jól működő szövetkezetek voltak, mikor Nagyida még csak egyhely­ben topogott. Ez év máciusában a járási pártbizottság segítségével új vezetőséget választottak, szakítottak az egyenlösdiség­gel és áttértek az érdem szerinti jutalmazásra. Ezzel a változással új élet kezdődött a nagyidai szövetkezet­ben. A javulás mutatja, hogy a tavaszi vetési munkálata­kat idejében elvégezték. A községben a kellőképpen meg nem dolgozott parlagon heverő földekből több hek­tárt átadtak a szövetkezetnek, ezeket a földeket is — melyek nem voltak benne a vetési tervben — meg­munkálták, bevetették. Saját tapasztalataikból győződtek meg arról, hogy a kor­szerű agronómia a gyakorlatban eredményes és jól be­válik. Az elmúlt évben a négyzetesen vetett kukorica jó termést adott. Ebból levonták a helyes következtetést, így ez évben már a kukoricát és burgonyát négyzete­sen ültették el. Szem előtt tartják az állattenyésztési termelés fontos­ságát is, mely mind az ország, mind a szövetkezet boldogulásának fontos ügye. A hízósertéseknél április­ban naponként és darabonként 60 dkg-os súlygyarapo­dást értek el. Húsz dekával lépték túl az állami tervet. A márciusban választott vezetőség már bebizonyította, hogy ért a helyes irányításhoz. Ma már 80 olyan tagja van a szövetkezetnek, akik becsületes munkával és egész szívvel vesznek részt a szövetkezet építésében. Stein Jenő. Kassa. f Szép cukorrépatermésre számítanak Járásunkban az egységes föld. müvesszövetkezetek és az egyéni leg gazdálkodók kötelezettséget vállalnak arra, hogy gyorsan és jól elvégzik a növényápolást. Ezeket a kötelezettségeket jól teljesítik. A szövetkezetek túlnyomó része már elvégezte az első kapálást és az egyelést, s már csak néhány nap kérdése, hogy az egyelést minden szövetkezetben befejezték. A diószegi EFSZ a munkák jó meg­szervezésével a 76 hektárnyi cu­korrépát nem egészen egy hét alatt kiegyelte. Ezt úgy tudták elérni, hogy ebbe a fontos mun­kába bekapcsoltak minden tagot és részt vesznek benne azok a családtagok is, akik nem tagjai a szövetkezetnek, de szívesen segí tettek az egyelésben, hogy az EFSZ minél nagyobb hozamot ér­jen el. A hozam emelése érdeké­ben 40 hektár területet vízzel ve­gyített trágyalével, ezenkívül 10 hektárt öntözőberendezés segítsé­gével vízzel fognak öntözni. A szö­vetkezetesek már elvégezték a ku­korica feltöltését is. Ugyanilyen jól haladnak a munkálatok a hodi szövetkezetben is, ahol mar né­hány nappal ezelőtt elvégezték a cukorrépa kapálását és egyelését. Az idén bevezették a pótjutal­mazást. A cukorrépa és kukorica egész területét egyes tagokra osz­tották szét ápolásra, s minden egyes tagot az elért hozam sze­rint jutalmaznak. Ezen a téren a szövetkezetnek a múlc évből jó tapasztalatai vannak, mert pót­jutalmazás a szövetkezeti tagságot többtermelésre serkenti. Igy a múlt évben a szövetkezet 40 vagon cu­korrépát tudott leadni terven fe­lül. Ebben az évben legalább 60 vagonnal szándékoznak többet ad­ni. Kugler József, a JNB alelnöke, Galánta i ..«.. D..6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom