Uj Szó, 1955. június (8. évfolyam, 131-156. szám)

1955-06-08 / 137. szám, szerda

m$m "1955. június 8. Q ő krónika Udvardon a fő útkereszteződésnél állunk. Szemben velünk egy takaros, szépen meszelt emeletei epü let emelkedik a sarkon. Á szövetkezeti áruház. Megnézzük, Az emeleten van a méteráru, készruha, cipöosztály. Emellett háztartási cikkeket és más kozmetikai kellékeket is árusítanak. Vajon mennyi lábbeli, ruha fogyhat el ilyen községben, mondjuk egy hónap, egy év alatt — ötlik fel agyamban a gondolat. Jó volna tudni, mondom az áruház igazgatójának, mert hát mégiscsak mi bizonyíthatná leginkább a falu jólétét, az emberek boldogulását, mint az, hogy milyen a vásárlóképesség. , — óh elvtárs, ez nagy szó. Van úgy, hogy alig tudunk annyi rádiót beszerezni, amennyi a faluban elfogyna — mondja a szövetkezeti áruház igazgatója, Novota József. — Miért? Hisz elegendő rádiót gyártunk, annyit, hogy bőven elláthatjuk vele üzleteinket. — Az igaz, csak nagyon elszámítottuk magunkat a tervezésnél. No, de mondjuk meg az igazat, az embereknek egyre nagyobbak az igényeik. Ki gondolt volna valaha arra, hogy Udvardon mosógépet is vásárolnak majd a háziasszonyok. Tizenhat éve dolgozom itt az üzletben, éveken keresztül voltam üzletvezető, de ilyen forgalmat, .mint a felszabadulás tíz évében, legkivált azonban az utolsó esztendőkben, sohasem csináltunk. Ha érdekli az elvtársat, csinálhatok egy összehasonlítást a falu mai és régi fogyasztása között. — Éppen azt szeretném, így legalább áttekintést nyerünk a falu fejlődéséről. Ragadjunk ki egy évet az első köztársaság idejéből, mondjuk, hány méter textilt adtak el egy esztendő alatt? n Novota elvtárs régi, megsárgult iratok között turkál. Idejön hozzánk a textüosztály vezetője, Száraz Vilma is. Közben Novota elvtárs elkészül már a számolással. — Hát, bagatell az egész. Centiméterekre ugyan nem számítottam ki, de olyanformán néz ki, hogy 1937-ben 400 méternél nem adtunk el több méterárut. — És most, mondjuk az elmúlt évben? — Majdnem nyolcezer métert a tavalyi kimutatás szerint. Ég és föld. így hasonlíthatjuk össze a legszemléltetőbben. Lehetséges volna, hogy Udvardon a múlt esztendőben még a csecsemőknek is csaknem két méter textilanyagot vásároltak, hisz a készruha osztályon is úgy fogy az áru, mint a jó vásáron? Csupán egy hónap alatt 70 000 korona értékben vásároltak pulóvereket, babakelengyét, egyéb ruházati cikket. Büszkén dicsekedhetik a cipőosztály vezetője is. 1200 pár lábbélit adott el egy hónap alatt, a bevétel 70 000 korona. Ez aztán igen, így aztán lehet a tervet teljesíteni. Teljesíteni?! Erre meg is sértődne Szabó elvtárs. A múlt évben is 25 százalékkal teljesítette túl a tervét, egy és egynegyed millió koronát forgalmazott. Nem panaszkodhat a kozmetikai, háztartási cikkek és mosószerek elárusítója sem, mert neki is jól megy az üzlete, havonta 40 000 korona értékű árut ad el. Eljutottunk az áruház legforgalmasabb részébe. Itt árulják a rádiókat, mosógépeket, varrógépeket és egyéb ilyen, a múltban falun úgyszólván megfizetheteteln árut. Az elárusítónő hosszas keresés után megtalálja kis füzetecskéjét. Ebben van feljegyezve mennyi rádiót, és egyéb dolgot adott el a múlt évben. Hadd ragadjunk ki ebből a füzetből is néhány ; adatot, egyszerű, szürke, de igen sokatmondó számot. Nézzük meg a múlt esztendei mérleget: rádió 26, kerékpár 40, mosógép 16, varrógép 17, gramofon 7 darab. Ez azonban nem tükrözi a falu egész fogyasztását, mert még egy ilyen üzlet van a községben, ahol az előbb felsorolt adatokhoz hasonlóan fogy az áru. Ezenkívül eljárnak a faluból Újvárba is, tojást, tejet, vajat, csirkét és egyéb élelmiszert visznek az asszonyok a városba a szabadpiacra. Ott aztán megint csak bevásárolnak, s felpakolva térnek haza. Tehetik, megvan rá a módjuk. Még az utazás sem okoz különösebb gondot, mert Újvárból minden órában külön autóbusz jár Udvarára és vissza. Ez sem volt a régi világban. A rngst következő részre jó volna, ha felfigyelnének különösen a cukorrépatermelök. A soron következő udvardi példa mindennél jobban bizonyítja, miért 'kell növelni országos méretben a cukorrépa hektárhozamát. De nemcsak Udvardon van ez így — ahol a régi köztársaság idején aligalig fogyott el 10 mázsa cukor egy hónap alatt, ma 40 mázsát fogyasztanak él havonta — hanem az egész országban. Ehhez most már nem kell szövetkezet jövedelme meghaladta a 6 milliót. No már most, nem is kell matematikai tehetség hozzá és rájö vünk, hogy miért gyarapszik, vásárol a falu, miért emelkedett tíz esztendő alatt ilyen gyorsan Udvard népének az életszínvonala. A közös jövedelemből, a körös va gyonból ki-ki munkája szerint részesül jutalmazásban. Gulyás Pál és családja pl. a múlt évben 15 000 koro nát és 40 mázsa gc^onát keresett. Danis János, a szövetkezet egyik kv váló fejője az idén április hon .pban 130 munkaegységet szerzett, s 1072 korona előleget kapott. Szép összeg ez, Az udvardi bölcsőde óvónői a kis csöppségekkel különösebb magyarázat, így is mindenki megérti, miért kell egyre több cukorrépát termelni. Élő krónikánkkal és a beszélő Mzárridkkal idáig jutottunk. Most már azt hiszem mindenki kíváncsian várja, honnan is veszi a falu ezt a temérdek sok pénzt, mert hogy sok, az bizonyos. Hisz csak hozzávető'.eges számítások szerint évente 5 millió korona fut be a község egyetlen egy áruházába, nem számítva azt, hogy a községből sokan eljárnak dolgozni. Újvárba. Komáromba, Handlovára, Bratislavába és bizonyos, hogy szombatonként — különösen fizetés napján — ezek sem jönnek haza üres kézzel. Ezek szerint nem is olyan nehéz megtalálni a feleletet, honnan a sok pénz. Tíz esztendő alatt sok minden történt a faluban. Valamikor egy-két kulák, d jegyző, meg a pap, a bíró és a kántor uralta a községet. Övék volt a határ, a jól termő föld, a zöldülő rét és amiről országszerte híres Udvard, a község kertészetének javarésze. Szabadságunk első esztendeiben ezen a téren is nagy változás történt. A párt vezetésével népi demokráciánk megadta a lehetőséget, hogy a falu parasztjai vegyék kezükbe a község sorsát, irányítását és a fejlődés ügyét. 1950-ben először arattak közösen. Azóta a szövetkezeti mozgalom évről évre mélyebb gyökeret eresztett. A felszabadulás 10. esztendejében az ötezer hektáros határból már 3500 hektáron nagyüzemi gazdálkodás folyik, 700 kis- és középparaszt a jó utat választotta. Ha számokban akarjuk kifejezni mennyivel előnyösebb a közös gazdálkodás az egyéni gazdálkodással szemben, azt egyetlen egy példával bizonyíthatjuk. 1948-ban 73 vagon gabonát adott az államnak a község. A múlt évben ennek csaknem dupláját, tehát 130 vagonnal szállítottak be a nép raktárába. S hogy népi demokráciánk az egyénileg dolgozó parasztságnak is megadta a lehetőséget, hogy növelhesse jövedelmét, emelhesse a hektárhozamot, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az egyénileg dolgozó parasztok a múlt évben 40 vagon gabonát szállítottak be a nép raktárába. A gabonán kívül évente több mint 200 000 kg húst, 350 000 tojást, 400 000 liter tejet ad az országnak Udvard község szorgalmas parasztsága. Ha több helyünk lenne, átszámíthatnák pénzre, mennyit kap ezért a mennyiségért a község, de felesleges a sok számolgatás. Az EFSZ könyvelője készséggel és büszkén mondja, hogy a múlt esztendőben a s ehhez járul még a természetbeni jutalmazás. Ezek után nem csodii, hogy a szövetkezetnek jó híre van nemcsak a faluban, hanem az egész országban. De legjobban tudják c fa lu egyéni parasztjai, mi történik a szövetkezetben. Hányszor összehasonlítják a maguk jövedelmét egy-egy Szövetkezeti tag keresetével, összeadnak, . kivonnak, osztanak, szoroznak, egyesek, akik középiskolát jártak még talán négyzetreemélnek, gyököt vonnak, végül mégis csak a szövetkezet javára billen a mérleg. Ennek aztán az a vége,. mint ahogy az idén is történt, hogy 110 új tag lépett be a szövetkezetbe. Utunk végefélé járunk. De ne gondolja senki, hogy ott-tartózkodásunk alatt ebben az ötezer lakosú községben csak ennyit láttunk. Ha mindent meg akarnánk írni, az egész újság tele lenne azzal, ami tíz esztendő alatt szebbé, boldogabbá tette Udvard népének életét. Ez csak egy részecske a tengernyi örömből, a jóból. Van itt még sok-sok ajándék a tíz esztendő folyamán. Űj lakóházak, modern szövetkezeti épületek, mezi, Na és el ne feledkezzünk Udvard fejlődő gyerekeiről, akik ma boldogan játszadoznak a bölcsődében, míg szüleik a szövetkezeti földeken szorgosfeodnak. formálják, építik jövőjüket. Hozzájuk is elnézünk. Pagyogóan tiszta helyiségbe 'epünk. Egy volt földbirtokos házában van az aprísagek birodalma. Hán h'Uiu čs a ťibiň ápolónő gondoskodása m»~ŰPtt jítssadoznak a kis csöppsége'c. ,tt s?aIr.dpál boldogan a kis Vadkerti Mária, Már j(.'n is érte az édesanyja. De alig akar megválni játszópajtásaitól. Magyar Erzsébet is nyugodtan dolgozhat a szövetkezeti földeken, nem kell rettegnie a négyhónapos Ilonka, a 17 hónapos Pista és a hároméves Laci miatt. Gondos kezek vigyáznak a gyerekek egészségére a bölcsődében. Béla, a legidősebb pedig az óvodában tanulgatja a felszabadult, megszépült életünkről szóló verseket és dalokat. Boldog is lehet az ilyen anya, akinek már nem teher, hanem öröm a család, kedves a gyerek. Búcsúzunk Udvardtól. És végezetül még csak ennyit: Udvard népe nagyon jól tudja, mi mindent kapott az országtól, a párttól, a népi demokráciától e 10 év alatt, s ezért tették ennek az ünnepnek a tiszteletére a legszebb felajánlást. A szövetkezet és az egyénileg gazdálkodók 6 vagon húst adnak a nép államának terven felül. MÉRY FERENC A MEZŐGAZDASÁG HÍREI A felsőszeli EFSZ tagjai magasan túlteljesítették kötelezettségüket, amelyet hazánk felszabadulásának 10. évfordulójára tettek. Felajánlották, hogy 20 000 liter tejet adnak be terven felül április végéig. Kötelezettségüket 20 877 literrel túlteljesítették. Ezt mind a jő munkának köszönhetik. A tejhozam állandóan emelkedik a szövetkezetben. Még a tél folyamán bevezették a napi háromszori etetést és a magasabb hozamú teheneknél Malinyina etetési és fejési módszerét alkalmazzák. Ennek segítségével januárban 4816 liter tejet tudtak beadni terven felül, míg áprilisban, amikor pedig mindenütt fogytán már a takarmány, 15 993 liter tejet adtak J>e terven felül. Ezt a számot májusban 20 000 literrel emelték. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta. Mészáros Imre a galántai traktorállomás körzeti agronőmusa megkapta a bratislavai kerület legjobb kombájnosa című kitüntetést. Funkciója mellett a múlt esztendőben 299 ha gabonát aratott le kombájnjával és 5521 mázsát csépelt ld. Az önköltséget 2 százalékkal csökkentette és megtakarított 925 liter üzemanyagot. Az idén újra kombájnnal fog dolgozni, mert, mint maga mondja, nincs nagyobb öröme, mintha kombájnra ülhet. Ebben az évben az a terve, hogy 50 hektárral arat le többet kombájnjával, mint a múlt esztendőben. A királyhelmeci szövetkeze* tagjai minden munkában megállják helyüket. Kora reggeltől a földeken szorgoskodnak, úgyszólván ég kezük alatt a munka. Cukorrépájukat már megkapálták, kiegyelték, a korai krumpli kapálását is befejezték és kétszer megkapáltak minden növényt a konyhakertészetben. Bekapálták már a 10 hektár korai borsót is,' a szőlőt is kétszer kapálták és permetezték. Virág Miklós, az elnök büszkén emlegeti, hogy a beadásban sem feledkeznek meg kötelezettségükről. Egész évi húsbeadásukat már teljesítették, a tojást pedig 180 százalékra adták be és elhatározták, hogy július elsejéig 200 százalékra fogják teljesíteni a tojásbeadást. (Levelezőnktől) * » * Az Utóbbi napok kedvező időjárása lehetővé tette a cukorrépa gyorsabb kapálását. A szepsi járás valamennyi EFSZ-e most már teljes ütemben végzi a cukorrépa sarabolását és egyelését. A szocialista szektor eddig 147 hektár cukorrépából 105 hektáron elvégezte a sarabolást és 65 hektáron az egyelést. Míg a szocialista szektorban szépen halad a cukorrépa kapálás, addig a magánszektor a tervezett 75 hektár cukorrépád ból csak 24 hektáron végezte el az egyelést. Ezért fontos, hogy a helyi nemzeti bizottságok mozgósítsák a földíwiveseket, hogy e fontos ipari növény ápolását jól és minél gyorsabban végezzék eL (k-t) (Levelezőnktől) iHiiiiiiiimiinwiiiiMMiimiiiiwHmiw ~ W w =' § Amíg a répából cukor lesz | | Nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek is szeretik az édességet, I a finom tortaszeletet, vagy a diós1 tésztát. Nos, a cukor, az édes íz I adója, bizony nem jön létre csak I úgy magától. Míg megkapja alapI ját és ízét, hosszú úton megy ke= resztül. Anyja, a cukorrépa, na§ gyon igényes. Talán azért, hogy | az emberek megtanulják értékelni | a nyalánkságot, | Kilenc mosolygós arcú leány és | fiatal asszony időnként kiegyene1 sedik, hogy letörölje verejtékes I homlokát. A félénken kandikáló li| getek, amelyek a távolból kerete1 zik a královičovói állami gazdaság | zsírosföldü síkságát — az ipolý1 sági állami gazdaság egy kis ré| szét — nem küldenek semmilyen | frissítő szellőt. Amikor a nap erő1 re kap, enyhülést csak az üdítő ital I és a kendő lengetése ad. Azonban | mindezt ki kell bírni. Nagy tétről I van szó. Még nincs sok tapasztalj latuk a cukorrépatermelésben, de | máris többet akarnak elérni, mint I amennyit a te*v feladatukká tesz. | Alfonz Géša, a gazdaság vezető1 je szívesen emlegeti régi bevált | elvét: „A cukorrépát már akkor | kapálni kell, amikor még a zsákI ban van." Ez azt jelenti, hogy a = cukorrépa számára a talajt a leheI tő legjobban kell előkészíteni. És I amikor á cukorrépamagvak kidug| ják kis levélkéiket, meg kell kez| deni a kapálást. így tették ezt ebl ben a gazdaságban is. A lányok, až Š asszonyok munkához láttak. A sali rabolást kezdték. Az egyelést sem | halogatták. Addig mindig fognak \ sarabolni, amíg a levél el nem le| pi a földet és nem lesz magának • elég ereje, hogy végezzen a gyom. mai. Sok munkát ad ez, de ahol " megvan hozzá a kedv, a munka is • könnyebben megy. Az asszonyok az i egész cukorrépatáblát felosztották | egymás között. \ Az egyesekre eső részt, amelyről \ gondoskodni fognak, táblákkal jej lölik meg, amelyekről leolvasható, I hogy ezt a részt pl. Bartoš Anna 1 műveli meg, aki napi normáját az ; egyelésben 150 százalékra teljesíti | és emellett jó minőségű munkát ! végez. Egy másik táblán azt ol' vassuk, hogy ezt a darabot Pyri I Mária, vagy Irén gondozza, akik ; szintén nem akarnak szégyenben | maradni. » * * ; A cukor, amelyet valaha csak a ? legszükségesebb mennyiségben váI sároltak, mint a napi szükséglet i értékes cikkét, ma magától értetődően ott van minden háztartás asztalán: a városi dolgozók asztalán éppúgy, mint az „isten háta mögött" fekvő hegyi tanyák háztartásaiban. Nem csoda, hogy a cukor az életszínvonal emelkedésének egyik fokmérője. A cukorfogyasztás 1954-ben az 1937-es évvel szemben 94,2 százalékkal emelkedett. És ez a szám sokat mond! Elsősorban arra int, hogy állandóan fokozzuk nemcsak a cukorrépa vetésterületeit, hanem legkivált a hektárhozamokat. A cukorrépa termelésének fontossága nemcsak magában a cukorban rejlik, hanem a tejtermelésben is, araint erre rámutatunk a královičovói farm pél- I dáján. 1953-ban az ipolysági állami bir- j tok pusztafalvi gazdaságának 700 I hektáros területén cukorrépát csak ! 5 hektáron termeltek. Csupán két j éve tértek át a cukorrépaterme- j lésre és a gazdaság ma már 15 ; hektáron termel cukorrépát. De ez j még mindig kevés a cukorgyárak i számára, meg a takarmányozásra ? is, vagyis a tejhozam emeléséhez, s Minden mázsa cukorrépából átlag jj 17 kg cukrot nyernek és a cukor- | répa 60 százaléka répaszeletek for- májában takarmányozási célokra \ marad. i A répaszeletekből készült siló, | amint azt a královičovói gazda- | ságban kipróbálták, ízletessé teszi | a takarmányt, lehetővé teszi a leg- f rosszabb szalma felhasználását is, jjj és a tejhozam fokozását eredmé- 1 nyezi. _ | Abban az időben, amikor a ta- | karmányt silózott répaszeletekkel š ízesítették, a tejhozamot tehenen- " ként 1,5 literrel fokozták, ami ösz- f szesen többszáz liter tejet jelen- Z tett. Az igazgatóságról kapott ré- | paszeletek csak rövid időre fedez- | ték a szükségletet. Az idén első | ízben kezdtek cukorrépát termelni | a královičovói gazdaságban. Mind- § járt az első évben túl akarják | szárnyalni a tervezett hozamokat. | Csupán a terv túlszárnyalása 13 600 = kg cukrot és 408 mázsa répasze- 1 letet fog jelenteni a silózás szá- § mára. Ez ismét több száz liter te- f jet hoz, amire a terv nem számít. S A královičovói gazdaság dolgozói = ezzel valóban jelentősen hozzájá- | rulnak az életszínvonal további I emeléséhez és ezáltal a pártnak a I mezőgazdasági termelés fokozására § irányuló irányelveinek teljesítésé- = hez. | Imro Venclik, | Besztercebánya. § >]aiiaijattaiia!iBiisii>iiaiiatiaiiaHBi:ajiaiia:iBitaiiatiatiaiisi!Bt>aiiaiiaitat!ai:a:iBiiaiiaii>itBiiaíiaiiai:aiiaiiaiiariaitaiiaiiaiisi!aiii:jaiiaiiii<at