Uj Szó, 1955. június (8. évfolyam, 131-156. szám)

1955-06-04 / 134. szám, szombat

1955. júnijus 4. UJSZ0 A^bő cukorr

ép

atermésért folyó harc legfontosabb munkái A többszöri sarabolás elősegíti a cukortartalom növekedését A MEZŐGAZDASÁG HÍREI A nagy cukorrépatermés elérésének egyik igen fontos feltétele a cukorrépaföld többszöri kapálása. A cukorrépa kapálási munkáira nem lehet egy sablonszerű előírást adni. A gondozás módszerei különbözők- és azoktól a konkrét feltételektől függnek -melyek között a cukorrépát termesztik. továbbá a növény állapotától, az agrotechnika színvonalától és azoktól az esAözöktől, amelyek a sorközti kapálás céljaira rendelkezésükre ' állnak. A cukorrépának nagy területeken való gondozásához nélkülözhetetlenül szükséges a géVi eszközök széleskörű alkalmazása mind a talaj előkészítésénél, a vetésnél, mind pedig a növény gondozásánál. A cukorrépa gondozása nagy mennyiségű emberi munkát követel meg, éppen a vegetáció alatti időszakban. Ebben az időszakban azonban számos más növény is van, amelyeknek a kapálását a cukorrépával egyidejűleg kell elvégezni, s így sok munka torlódik öszsze. Tudjuk, hogy a talaj ,porhanyösításának gyakorisága és idejében való elvégzése döntő tényező a cukorrépahozam növelésénél. Némelyik szakember a „vaktában" végzett sarabolást ajánlja, amikor a répa még kí sem kelt. Ez csak akkor lehetséges, ha a cukorrépamagvakkal együtt .elvetünk olyan jelzönövényt amely korábban hajt ki és megjelöljük a sorokat. Az első sarabolást sekélyen végezzük, csupán 2—4 cm mélységben és óvatosságból messzebb a soroktól, hegy a csírázó magvakat meg ne sértsük. A második sarabolás mintegy 14 nappal ezután következik, vagy előbb is, ha eső után a vetés elgyomosodott. A második sarabolást már mélyebben, mintegy 4—5 cm mélységben végezzük. A cukorrépa ápolásánál a komplex gípesítés szempontjából fontos a cukorrépa bokrosítása, átvágása is, ami az egyelésnél 40 százalék munkaerőmegtakarítást jelent. A bokrosítást átvágókkal végezzük, közvetlenül az egyelés előtt. Szükséges azonban, hegy a kihajtott cukorrépasorok elég sűrüek legyenek, ezért ajánlatos a vetési normát mintegy 20 százalékkal emelni. Az átvágás legalkalmasabb ideje akkor érkezik el, amikor a cukorrépa kihajtja első pár levelét. Ha elebb végezzük az átvágást, a kisebb répák elsorvadnak. Az átvágásnál a répafejeket 18—20 cm-es távolságra hagyjuk egymástól a 45 cm-es soroknál, és 20—24 cm távolságra a 40— 4

ľ om szélességű soroknál. Az átvágás azonban nem pótolja teljesen az egyelést. A cukorrépa vetésének és . átvágása gépesítésének jelenlegi fokán nem nélkülözhetjük a kézzel végzett egyelést. Tehát az átvágás után el keli végezni az egyelést, a növény környékének rpegkapálásával együtt.

1 Egyeléskor az egyes növényeket 18—20 cm-es távolságba hagyjuk meg egymástól, 40—12 cmes sorközzel, emellett az esetleges ür^s helyéket, amelyek az átvágás után keletkeztek, a dolgozók még kiegészítik más csoportoktól beszerzett növényekkel. A cukorrépa agrotechnikájának fontos művelete a talaj lazítása. Ezáltal levegőssé válik a föld és lehetővé tesszük, hogy az esővíz behatoljon a földbe, valamint megkönynyítjük a cukorrépának kombájnnal való betakarítását. A lazítást a cukorrépa kihajtása előtt végezzük 15 cm-es, sőt annál nagyobb mélységben is. A talajlazításhoz sarabolókat használunk, "amelyeket különleges alakú kapákkal látunk el. A talujlazítás szélessége és a védőöv szélessége alapján, amelyet a növény fejlődésének foka és a talaj könnyűsége határoz meg, két-három ilyen szerszámot használunk. A cukorrépa betakarításának megkezdése előtt két-három héttel el kell végezni a cukorrépaföld lazítását. Ez a lazítás elősegíti a cukortartalom növekedését, valamint jelentős mértékben megjavítja a cukorrépakombájnok, vagyis a répaszántó eke munkáját. A begyűjtés előtti porhar.yosításnál és a lazításnál is répalevélvédőket használunk. A levélvédők felemelik és oldalra fektetik a répaleveleket és igy megakadályozzák, hogy azok a traktor kerekei alá kerüljenek. A Szovjetunióban két típusú védőt használnak, — csónakalakút, (asztarcsenkovi mezőgazdasági kísérleti állomás módszere) és emelöformájú védőket (a kirgiz mezőgazdasági kísérleti állomás módszere). A gyakorlatban gyakran felmerül a kérdés, hányszor kell sarabolni a cukorrépát. A sarabolások pontos számát nem lehet meghatározni és ez az adott körülményektől függ. Ha a cukorrépát erősen benövi a gyom, gyakrabban kell sarabolni. Sarabolni kell továbbá minden eső utári, ha talajréteg keletkezik. Ezért esős években növekedik a sarabolások száma. Sarabolással elpusztítjuk a gyomot, porhanyóssá és levegőssé tesszük a talajt. Tudni kell, hogy a sarabolások száma fokozza a cukorrépa hektárhozemát. Népiesen azt úgy mondják, hogy a sarabolás egyenesen kihúzza a cukrot a földből. A cukorrépa sorközi ápolásánál állandóan ellenőrizzük a végzett munka minőségét, hogy a gyom ki van-e vágva, megsérült-e a cukorrépa, nem fedi-e agyag stb. Az ekék kapáit élesíteni kell különösen nehéz talajoknál. Ha megállapítjuk, hogy a védőövet benövi a gyom, akkor a gyomlálást kézzel végezzük. A trágyázás és a sorközti növényápolás fontos kiegészítője a sarabolással egybekapcsolt trágyalével való öntözés. A trágyalével való öntözést ajánlatos legkésőbb június 15-ig elvégezni, amikor a legnagyobb a cukorképződés. A takarmányrépa sorközi ápolását hasonlóképpen végezzük. Az egyelést valamivel később kezdjük, mint a cukorrépánál. A sarabolások száma a takarmányrépánál is kihat a hektárhozamokra, jóllehet nálunk általában kevesebbszer végzik a takarmányrépa sarabolását, mint a cukorrépáét. Ing. Alfonz Markó, A Mezőgazdasági ökonómia' Kutató Intézet dolgozója, Bratislava - BUSSÁN már a múlt évben is szép eredményeket értek el Pavel Perenčai elvtárs vezetésével a dohánytermesztésben dolgozik. A dohány palántálására és gondozására az idén is jól felkészültek. A szövetkezet asszonyainak 16 tagú csoportja, amelyet František Brombor elvtárs, tapasztalt dohányos vezet, május 23-ig 15 hektáron ültette ki a dohányt. Az asszonyok mindegyike naponta 800-al több dohánypalántát ültetett ki, mint amennyit a terv előír. * * * A MEZŐGAZDASÁGBA az új munkaerők toborzása keretében a nagybalogi egységes földmüvesszövetkezet 25 asszonyt nyert meg, akik a zöldségtermelő csoportban dolgoznak. Üj tagok jelentkeztek a Jánosi és rimaszom-. bati EFSZ-be is. A RIMASZOMBATI járásban lévő uzapanyiti brigádközpont május 16-ig a tavaszi munkák tervét már 197,21 százalékra teljesítette s ezzel az első helyre került a járásban. A KOMÁROMI JÁRÁSBAN is serényen folyik a növényápolás. A traktorállomás igen nagy gépi segítséget nyújtott a. cukorrépa, kukorica és a burgonya első sárabolásában, egyelésében. A járás EFSZ-eiben már javában végzik a cukorrépa egyelését is Eddig az előirányozott terület csaknem 35 százalékában végezték el az egyelést. Az egyénileg gazdálkodók csak az elmúlt napokban fegtak hozzá az egyeléshez. (sz-a) ÖRÖM ÉS LELKESEDÉS . ragyogott több mint 215 osgyáni polgár arcán, amikor május 21-én este fellépett a rimaszombati szakszervezeti kultúregyüttes. \ szövetkezeti tagok ebből az alkalomból elhatározták, hogy a varsói értekezlet határozatait íokozott munkatörekvéseikkel támogatják s az összes tavaszi munkákat a tervezett határidőn belül végzik el. Pavel Filka, Besztercebánya Mészáros Andrásnak a kapitalista rendszerben nagyon küzdelmes és hányatott élete volt. Sok hozzá hasonló társával — akik ugyanúgy mint ő, nem mondhattak mást a sajátjuknak két dolgos kezükön kívül — mindent átéltek, csak jót nem. Emellett végigszenvedték a földesurak kegyetlen kizsákmányolását és elnyomását S ami a legfájóbb volt, még emberszámba se vették őket. Kora ifjúságától a béresek keserű kenyerét ette. De ha abból is lett volna elég! Igen sokszor be kellett érnie azzal, amit oda dobtak neki az urak. Később, mint nős, továbbra is béreskedett. Próbált szerencsét több helyen is, mert a kényszerűség rávitte. Majdnem évente kellett változtatnia munkahelyét. Sorsa egy és ugyanaz volt mindenhol. A nagybirtokos földesurak egyformán kizsákmányolták és egjLformán éhbérért dolgoztatták. — Jobb ezekről az időkről nem is beszélni — sóhajt fel Mészáros András — mert ha rágondolok, a keserűség íze összefut a számban — hangzanak vádoló szavai. A múltról beszélve elkomolyodik s majdnem könny szökik a szemébe. Körülnéz a nagy szövetkezeti dűlőkön s egy ponton megpihenve lassan felélénkül az arca és megelégedett mosollyal újra beszélni kezd. — Az élet mégis csak szép lett, mert végre megtaláltam boldogulásomat. Vágyam teljesült. Üjra a földön dolgozom, azzal a különbséggel, hogy most nem az uraknak, hanem magúnknak és magamnak. Most érzem csak igazán otthon magamat — hangzik az őszinte nyilatkozat. Mészáros András nyolc évet dolgozott a csernői átrakodó állomáson. Ott is példás munkás volt mindvégig. Szépen keresett és számos dicséretet kapott odaadó és becsületes munkájáért. Azonban a föld. ahol felnőtt, ahol több évtizeden keresztül dolgozott jóban-rosszban, viszszahívta S ő vágyott a föld után. Vágyott a szabad természetbe, a pacsirtadaltól hangos határba. Hiányzott nekj^ a legelőről hazatérő gulya kolompjának hangja. Nem volt nyugta falujától távol. A vágy évek hosszú során érlelődött benne, míg végül egy szép napon, alig egy hónapja, kilépett a vasúttól és visszatért falujába. Jelentkezett a szövetkezetbe, ahova örömmel vették be. Vágya teljesült, lovakat kapott, s megkezdte a munkát a földeken. Boldogan dolgozik a szövetkezetben, mert nem az uraságnak dolgozik, hanem a közösségért, s elvégzett munkájáért illő jutalomban részesül. Áprilisban, belépésének első hónapjában 53,8 munkaegységet szerzett. A ju,ta)pm 537 korona előleg volt. Emellett van háztáji gazdasága, s ott minden megterem, ami a konyhára kell. Elégedett s ahogy mondja, nincs is oka panaszra. — Sorsommal nagyon meg vagyok elégedve. Tudom — folytatja. — hogy a többtermeléssei hozzájárulunk a világbéke megszilárdításához is, a világbékét pedig valamennyien meg akarjuk védeni, ezért csak annyit mondok, biztos a béke, ha valamennyien becsülettel megálljuk helyünket a munka frontján. Mészáros András rövid ottléte alatt az EFSZ-ben már népszerű és közkedvelt lett mind a vezetőség, mind a tagság körében. Példás és odaadó munkájával a legnagyobb megbecsülést vívta ki az egész szövetkezeti tagság részéről. Ezt a megbecsülést' és szeretetet kétségen kívül a jövőben is meg fogja tartani. Kaszonyi István. Festői szépségű vidéken robog velünk a vonat Kassáról a királyhelmeci síkságon. Sebesen hömpölygő folyók, zöldbeoorult hegyek és völgyek, majd nagy kiterjedésű síkság tárul szemünk elé ezernyi színpompával. Ezen a síkságon találjuk új gazdasági épületeivel, dúsan termő földjeivel és szorgalmas tagságával a csaknem 1400 hektáros „Győzelmes Október' szövetkezetet. A szövetkezet öt évvel ezelőtt, 1950 tavaszán alakult. Azóta nagy utat tett meg. Az állam iránti kötelességeit évről évre teljesítette és még terven felül is sok mezőgazdasági terméket adott be. A múlt évben például 91 mázsa serléshúst, 75 mázsa marhahúst és 100 000 liter tejet adtunk be terven felül — mondja Dorkó Bertalan, a „Győzelmes Október" elnöke, akit a II. országos szövetkezeti kongresszuson kormányunk kitüntetésben részesített. Dorkó Bertalan magas, szőke ember, új életünk bátor harcosa, a párt tagja. A szövetkezetet kezdettől fogva egyik munkasikerről a másikra vezeti. Ami csak új az agrotechnikában és a munkaszervezésben, ami csak hasznos munkamódszer akad, azt mind alkalmazzák. Sok fáradságába került ez az elnöknek. Szereti is őt a tagság kezdeményezéséért és a nép érdekében végzett fáradhatatlan munkájáért. A szövetkezet eredményes. gazdálkodását bizonyítja az is, hogy ä múlt Jól élnek a „Győzelmes Október' EFSZ tagjai évben a természetbenieken kívül 20 koronát fizettek egy munkaegységre. Az idén még nagyobb lelkesedéssel dolgoznak. A szövetkezet 1383 hektárján talpalatnyi föld sem akad, melyet ne a legfejlettebb munkamódszer szerint müveitek volna meg a tavaszon. A kukoricát, burgonyát is a jól bevált kísérletek alapján javarészt négyzetesen vetették. A cukorrépái pedig a prosenim mozgalom elvei szerint művelik. A mezei csoportok között nemes vetélkedés folyik. Gönci László csoportja vezet jelenleg a versenyben. Bulyák János csoportja két nappal előbb végezte el a cukorrépa egyelését, mirit Csorna József csoportja. A takarmányrépát is kiegyelték már. A mezei csoportok tagjai a múlt évben hektáronként 315 métermázsa cukorrépát takarítottak be. Az idén még szebb eredmények elérésén fáradoznak. Vállalták, hogy cukorrépából a tervezett 240 mázsa helyett 360 mázsát, burgonyából 120 mázsa helyett 140 mázsát, a kukoricából pedig a tervezett 27 mázsa helyett 35 mázsát takarítanak be szemes állapotban. A „Győzelmes Október" tagsága szenvedélyes hangyaszorgalommal küzd a magas hektárhozamok biztosításáért, a termelési és pénzügyi tervek teljesítéséért és túlteljesítéséért. Mozog, nyüzsög a fogat, a gép. az ember mindenütt a határban, amerre csak a szem ellát. A gazdasági udvaron is nagy élénkség tapasztalható. Gabonaraktárt, új istállókat, silógödröket és víztornyot építenek. Tervbe vették a gazdasági udvar körülkerítését is. A tehenészek még 1951-ben bevezették Malinyina fejési módszerét. Az eredmény nem maradt el. Jelenleg 9,5 litert tesz kí a fejési átlag. Király János, Illés András és a többi tehenész azonban nagyon jól tudják, hogy jó minőségű és kellő mennyiségű takarmány nélkül Malinyina 'módszere sem lenne hatásos. Jutalmukat aszerint kapják, mennyi tejet fejnek. így aztán érdekükben aif, hogy harcoljanak a takarmányalap biztosításáért. Amint mondják, ezen a téren sincs hiba. Az ősszel is, meg a tavasszal is elegendő takarmányt vetettek. A közeli napokban már a silózást is megkezdik. Őszi bükkönyt silóznak először, majd a tavaszi keverékeket veszik sorra. Erőtakarmdnyból sincs hiányuk. Havonta I 80—100 mázsa korpát kapnak a ' terven felül beadott tej után, ami fedezi az állatállomány erötakarmány szükségletét. A sertéseknél Bukus Ferencet találjuk. Azt mondják róla, hogy nagyon szűkszavú ember. S ez így is van. Keveset beszél, de annál többet cselekszik. Ljuszkova módszerét alkalmazza. Ebben az évben már 7,5 malacot választott el a gondjaira bízott anyasertésektől. Az elválasztott malacok nyolc hetes korukban elérik a 18—20 kgot. Szépek, tiszták, dicsérik gázdájuk leleményességét, munkaszeretetét. A nap magasan áll az égbolton. Meleg sugarai rávetődnek a szövetkezet baromfifarmjára. Balog Aníalnénak és Lukács Jánosnénak bizony melege van. Szinte csorog arcukról az izzadság, amikor abbahagyják az ólak tisztítását, fertőtlenítését. Ezt a munkát naponta rendszeresen elvégzik. Azt tartják, hogy a tisztaság fél egészség! Es ebben tökéletesen igazuk van. Ez év április .9én 1800 kiscsirkét kapott a szövetkezet. Ezek már olyan szépek, hogy vágásra is alkalmasak. Csak hát egyelőre nem ezt teszik velük. A múlt évben kipusztult a baromfiállományuk, így hát ezek képezik majd a „Győzelmes Október" törzsbaromfiállományát. A szövetkezetnek jól jövedelmező juhtenyésztése is van. A tervezett 750 juhhal szemben 1250 számlálható meg. A közeli napokban kezdik meg a nyírást, ami ugyancsak jó eredménnyel kecsegtet. A juhgondozók vállalták, hogy átlag 4,5 kg gyapjút nyírnak ebben az évben egy-egy juhról. Vállalásaikat előreláthatólag túl is szárnyalják. Bármerre jár az ember ebben a gazdaságban, mindenütt azt érzi, hogy az itt dolgozó tagság, a nagygéresi szövetkezete sek rendíthetetlenül bíznak önmagukban. Tisztán áll előttük, hogy csakis jó munkával haladhatnak előre, fejleszthetik gazdaságukat és jólétüket. A kezdet nehézségei már olyan távoliaknák tűnnek, mint szegénységük. A jól szervezett, fegyelmezett, a földnek és állatnak egyaránt kijáró szeretettel végzett munka meghozta gyümölcsét. A „Győzelmes Október" tagjai jó módban élnek. Állandóan fejlesztik politikai és szakmai tudásukat, hogy nagy léptekkel vigyék előre a fejlődést, hogy a Nagy Olitóber hagyományaihoz híven jó példát mutassanak a környék szövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztjainak a jobb élethez vezető úton. S hogy mindezt mennyire a szívükön viselik, azt legjobban ez év elején tett felajánlások bizonyítják. Vállalták, hogy ebben az évben 100 mázsa terven felüli sertéshússal, 100 mázsa marhahússal és 150 0^0 liter tejjel gazdagítják az országot, erősítik annak védelmi képességét.