Uj Szó, 1955. június (8. évfolyam, 131-156. szám)

1955-06-04 / 134. szám, szombat

4 UJSZ0 1955. június 4. / A Kínai Népköztársaságban megkezdték a textilgépek gyártását A Kínai Népköztársaság állami gépipara a szovjet szakemberek segítségével olyan színvonalra emelke( dett, hogy nemcsak teljes mértékben fedezi a hazai textilipar szükségletét, hanem egyes gépeket még' kivitelre is gyárt. Az állami gépipari üzemek ez idén 40 új típusú textilnyomó és festőgép gyártását kezdik meg. Ezek között van egy olyan nyomógép, amely percenként 20 méterrel több anyagot dolgoz fel, mint az eddigi gépek és egy új fehérítögép, amelynek az eddigi gépekkel szemben kétszeres a teljesítőképessége. Ez a fehérítőgép önműködő- Az eddigi típusokkal összehasonlítva 14 személlyel kevesebb kell a gép kezeléséhez. A kínai gépipari üzemekből ez évben olyan gépek is kikerülnek, amelyek gumiabroncsok számára kordszöveteket fognak gyártani. A Kínai Népköztársaságban ez évben négy hatalmas textilgyár teljes berendezését készítik el, amelyeket Pekingben, Sinkiacsuanban, Csancsóuban és Sinaeben építenek fel. A Kínai Népköztársaságban hatalmas turbogenerátokat gyártanak A Kínai Népköztársaságban befejezték az első hatalmas 6 ezer kilowatt teljesítményű turbogenerátor építését. Ezt a turbogenerátort az Anhvei tartományban lévő Huajnan bányáknak készítették. E turbogenerátor számára a turbinát és a katlant Sanghajban gyártották csehszlovák szakértők segítségével. Az első Kínában gyártott 6 ezer kilowatt teljesítményű generátor múlt év szeptemberében indult meg. A Kínai Népköztársaság a legközelebbi időben még további hasonló teljesítményű turbogenerátorokat gyárt. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság gondoskodik a gyermekekről A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya nagy figyelmet szentel a serdülő nemzedék nevelésének. Az állami költségvetés minden évben nagy összeget fordít az iskolák, az óvodák és bölcsődék építésére. Az újjáépített városokban gyermekparkokat, gyermekkönyvtárakat és színházakat is létesítenek. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a múlt évben több mint 5000 iskola, közép- és műszaki szakiskola működött, amelyekben 135 ezer tanulóval több tanult, mint az 1953-as évben. A Koreai Nők Demokratikus Szövetsége központi bizottságának adatai szerint a bölcsődék száma a háború előtti időszakkal összehasonlítva négy és félszeresére emelkedett. Nagy gondot fordítanak azokra a gyermekekre is, akik a háború alatt elvesztették szüleiket. Ezeket a gyer1 mekeket több mint 11 ezer asszony vette gondozásba. Nagy segítséget nyújtanak a sok nélkülözést átélt koreai anyáknak és gyermekeknek a baráti országok dolgozói, akik 28 500 gyermeket nevelnek. niiiiiiiiiiiiiiiiir i i • i i i i ii iiiií'i. i i i i ii iiiiii.iiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiuiiiiiiiNi^iiiiiiLi.Jiniiiüriiuiiii::!!!!: imiinuiiii iiiiiniiiiüiüiiiiiuiiiiiiniiiiiiiii ! A BÉKÉS ÉPÍTÉS BIZTOS ÜTJÁN j III I I I I 1 III I ja:

1 •. I: III I I I 1 1 III I I 1 llllllll II lllll|ll|llllllllllll;.|lllllli:lillllllllllllllllllilllill.illlll]llllllllltlll[lllllll«llllllllllill:IIIIIIIIIIIIIIIIIII«l"li' A. KOZSIN: DON-KUAN A mezők zöld tengerére egy kis erőd sötét lőrései merednek. Hányadik ez már utunkon? Talán az ezredik ... A gyarmatosítók erődöket és géppuskaíészkeket építettek úton-útfélen. Ezek közül már sokat leromboltak a vietnamiak. A kövekből és téglákból új házakat építettek és a földet újból felszántották. De némelyik erőd még. mindig áll... Erről a körzetről már vietnami tartózkodásunk első napjaiban hallottunk. Az Amerikai Egyesült Államok a Vörös folyó deltájának területét a francia megszállás idején építette ki. A delta felszabadítása után a tengerentúli betolakodók „tevékenységének" friss nyomait láthattuk. Ez a „tevékenység" nagyon sokoldalú volt. A fegyverszállítástól kezdve egészen az úgynevezett gazdasági segítségig. Az országba különféle lim-lomot küldtek, félig kiszáradt narancsot, s minden egyes darabon ott díszelgett az elmaradhatatlan felírás' „Kalifornia csókja". Az agresszorok tevékenységének még egy formája volt: az erkölcsi terror, amely arra irányult, hogy az emberek lelkét feldúlja, akaratukat megbénítsa az „amerikai életmód" fantasztikus csábképeivel, zsarolással és fenyegetéssel. E téren nagyon jellegzetes a Don-Kuan-i „kísérleti" körzet, amelyet a Vörös folyó deltájában létesítettek. E terület rövid története a következő: a vietnami hazafiak annak idején a franciák által megszállott HaDon tartomány nyugati részén nagy partizán-támaszpontot létesítettek, amely komolyan veszélyeztette a francia csapatok mögöttes területét. A franciák számtalanszor megkísérelték a támaszpont elpusztítását. Minden büntető hadjáratot a békés lakosság ellen elkövetett hallatlan állati gaztettek kísérték. 1951 júliusában 16 zászlóalj 28 ágyúval vonult fel a partizánok ellen. A hóhérok 34 falut porrá égettek. A partizánok azonban nemcsak a francia zászlóaljakat semmisítették meg, hanem még több mint 100 falut -s felszabadítottak A nemzeti bosszúállók megközelíthetetlenek voltak, mindig ott 'űntek fel, ahol az ellenség a legkevésbé várta őket. A partizánok ereje abban rejlett, hogy a lakosság támogatta őket. A parasztok ellátták a partizánokat élelmiszerrel, felderítő szolgálatot végeztek számukra, vezették őket az utakon és elrejtették titkos rejtekhelyeken. A francia parancsnokság kénytelen volt beismerni tehetetlenségét. -Ekkor jelentek meg a porondon az amerikai partnerek, Reynold és más szakértők gazdasági „segítséget" akartak nyújtani Vietnamnak. A lakosságba félelmet kell oltani az olyan fegyverektől — jelentette ki Mr. Reynold —, amelyek elől nem bújhat el a legjárhatatlanabb mocsarakban sem, s ez a fegyver az atombomba! Igy a lakosság nem a partizánokhoz, hanem hozzánk fog jönni. — Pompás gondolat — mondották a francia tábornokok —, de hogyan oltsunk félelmet a lakosságba, ha nincsen vele kapcsolatunk ? A kapcsolat meglesz, ha lesz pénz. És így különleges bizottságot létesítettek Reynolddal az élén. A bizpttság tagjai között voltak a francia parancsnokság képviselői is, valamint Hiu Ti, a Bagbo-Nguen terület baodaji kormányzója és Nguen Van Tan, a Hao-Vin tartomány kormányzója. A Don-Kuan „kísérleti" terület amerikai tervének megvalósítését, 1953 januárjában kezdték. A, „kísérlet" alapján elhatározták, hogy a partizán-területről legalább 10 ezer békés lakost erőszakkal DonKuanba hajtanak. Itt szöges drót mögött erősített katonai őrség felügyelete alatt akarták „átnevelni" őket és beléjük verni azt a meggyőződést, hogy az ellenállás céltalan, mert előbbutóbb atombombát dobnak a partizánterületre. Don-Kuan körzetében cementpadlójú deszkarekeszekkei ellátott barakkokat építettek. A tábor határait 10 kőerőd vette körül tüzérségi és gépfegyvtrállásokkal és számos goivószórófészekkel. Ezt a területet két oldalról a csatorna, a harmadik oldalról pedig a folyó határolta zárt háromszöget alkotva. Ezen a helyen épült Moá-Mi község. Parasztjait lassanként letartóztatták, ők lettek az új gyűjtőtábor első foglyai. A szomszédos községekből elmenekültek a parasztok, mert idejében értesültek a veszélyről. Nem segítettek az ellenük küldött büntetőhadjáratok sem. A „kísérletet" nem sikerült oly széles körben kifejleszteni, mint ahogy tervezték. De Vietnam terűidén maradt az amerikai gyarmat' rendszer sokatmondó amlékrnüv®. Aíd-or érkeztüní Don-Kuan körzetébe, amikor ezt az amerikaiak által megszállt földet átadták igazi tulajdonosaiknak, a parasztoknak A silány, kopott ruhájú, háncskalapú emberek vidámin ..• •Víigattak egymást, kirángatták a szögesdrótot tartó cövekeket, megtisztogatták a fúvel ">enőtt csatornákat, amelyeken roár uszályokat vontatnak a hajók, lerombolták az erődöket és a gépfegyverfészkeket és kikövezték az országutakat. A keleti erődre, amely elnyelte a buddhista templomot, még nem került sor, de már itt is gondosan gazdálkodtak a szerzetesek, akik az ágyúállások helyén szétteregették rongyaikat. Hoang Nji An, egy idős paraszt a kékes színú gerendaépítmény mellett állott. Az amerikaiak éppen ide építették Hoang Nji An földjére. — Ez itt mi volt t — Itt volt a mozi. Mindegyik film ugyanarról szólt: Amerikai tankok mennek, amerikai repülőgépek repülnek, atombombák robbannak. Ezenkívül előadásokat tartottak nekünk ... — Ki? — Az amerikaiak. Ezért jöttek Hanoiból. — És miről beszéltek? — Mindig egy és ugyanarról. Aki nem adja meg magát, azt elpusztítja az atombomba. Az atombomba elől sehová sem rejtőzködhetsz el. — Amikor az amerikaiak beszéltek — mondja egy másik paraszt, Dao Van Ui ács —, a rendőrök kényszerltettek bennünket, hogy tapsoljunk és azt kiáltozzuk „Hoan-Ho" (A helyeslés kifejezése.) Azután ütöttek bennünket ... Kunyhómat aknával felrobbantották. Emellett kijelentették: — Most csak egy akna robbant, de ha atombomba fog hullani, akkor a házak ezreit söpri el. Fat-Ziem varosa. Szűk utcáin különösen reggel hemzsegnek az emberek. A nap vidáman ragyog a CsiTin folyón. Végtelen sorban vonulnak rajta a bambuszcsónakok. Építkezési anyagra várnak a városok lakosai és a környező falvak parasztjai. Több mint 600 új ház épült ott, ahol nemrégen még romok meredeztek. A partnál szinte pillanatonként állanak meg a súlyosan megrakott motorcsónakok. Élelmiszert, iparcikkeket szállítanak és vékony gyékénycsomagokat vesznek fedélzetükre. A gyermeksereg hangos kiáltozással üdvözli a kis autóbuszokat. Mindenhová elhallatszik a piaci árusok csábító kínálgatása, akik közvetlenül az utcán rakják ki árujukat. .. . Átalakul a város, átalakul az emberek élete. Békés munkával foglalkozik Lai Zu családja is. Egyszer este azonban ajtaján óvatos, de sürgető kopogtatás hangzott. A szoba félhomályában ismeretlen ember jelent meg. Megállt az ajtónál. Arcát nem lehetett látni, de az idegen alakjában volt valami, ami az óreg Lai Zut óvatosságra intette. — Ne félj' — mondotta halkan az ismeretlen. Azért jöttem, hogy megmentsem lelkedet. Katolikus vagy! A katolikusok Szűz Máriája az ország északi részéből délre költözött. A katolikusoknak követniök kell őt. Francia és amerikai hajók vámak a parton azokra, akik hűek istenhez." — Én hiszek istenben — felelte egy pillanatnyi zavart hallgatás után az öreg. — De most nincs rossz dolgom itt északon sem. — Megver az isten hűtlenségedért — hallatszott suttogva az ajtó felől. De ha meg is feledkeztél istenről, ne feladkezzél, meg családodról! Egy év múlva az amerikaiak atombombát dobnak Fat Ziemre. — , És a baljós alak eltűnt... Reggel Lai Z U elmondotta a városi közigazgatási bizottságon, hogy mi történt az éjjel. Figyelmesen meghallgatták. Az öreg elbeszélése nem volt újság. A titokzatos „isteni küldöttek" ugyanezzel a jóslattal már száz meg száz család ajtaján kopjgtattak be. Fat Ziem és a környező felepek lakosai házuk küszöbén hirtelen leveleket találtak. A levelek mind ugyanazt a fenyegetést tartalmazták: „Ha meg akartok menekülni az atombombától, menjetek délre." A gyarmatosítók vereséget szenvedtek Vietnamban, kénytelenek voltak befejezni a „piszkos háborút". De fegyvereiket nem tették le. Orvul dolgoznak tovább. Észak-Vietnam területére amerikai és francia repülőgépek a röplapok ezreit dobják le. A katolikus templomok szószékeiről misszionáriusok mindig ugyanazt prédikálják: „Meneküljetek délre!" De a vietnami dolgozók már átlátják az imperialisták számító terveit és nem hagyják magukat félrevezetni, becsapni. A békés építés útját választották. A román energetikai ipar fejlődése A román népgazdaság villamosítási terve szerint, amelyet 1950-ben dolgoztak ki, az utóbbi években a Román Népköztársaságban üzembe helyezték a Gh. Gheorghiu Dej hővillanyerőművet Doicestiben, az Oviciu-II. villanyerőművet Dobrudzsában", több villanytelepet Erdélyben és a moroen' vízierőművet. Sok rég'i villanytelepet új berendezéssel láttak el. A múlt év folyamán a villanytelepek termelési kapacitást 113.800 kw-tal fokozták. Sikeresen folytatják Románia legnagyobb vízierőművének, a bicazi V. 1. Lenin villanytelepnek, valamint több más nagy villanytelepnek építését. A terv sikeres teljesítésének következtében ma Romániában több mint kétszer annyi villanyáramot fejlesztenek, mint 1950-ben. 1954-ben a villamosvezetéket 370 kilométerrel hoszabbították meg. A villanyárammal ellátott falvak száma az ötéves terv folyamán több mint háromszorosára emelkedett. J Bányagépek és bánya* felszerelések gyártásának növekedése Bulgáriában 1948 óta napjainkig a bolgár bányaés kohóipar gépgyártása több mint 200 újfajta gép gyártását vezette be. Igy például a Sztálin-gépgyári üzem villamosmozdonyokat, Sz-153 berakógépeket, a zúzógépek, szeparátorok, láncos transzportérok, a bányacsillék, bányaszivattyúk, ventillátorok és más gépek, valamint berendezések különféle fajtáit gyártja. Bevezették a bánya és geológiai célokra • szolgáló szondák gyártását is. A bánya és kohászati gépek gyártása összehasonlítva az 1948-as évvel a következőképpen alakult: 1949-ben 51 százalékkal, 1950-ben 160 százalékkal, 1951-ben 360 százalékkal, 1952-ben 710 százalékkal, 1953-ban 820 százalékkal és 1954-ben 860 százalékkal emelkedett. Különösen szép eredményeket ért el a Sztálin-gépgyár. A gyár dolgozói a múlt évi tervet 11 nappal előbb 105,9 százalékra, az önköltség csökkentésének évi tervét 9 hónap alatt 101,49 százalékra teljesítették, mialatt 984 000 levát takarítottak meg. A népnevelés és iskolázás fejlődése a Lengyel Népköztársaságban Lengyelországban évről évre emelkedik az újságok és folyóiratok példányszáma. A háború előtti időkkel szemben az újságok példányszáma öt és félszeresére emelkedett. A Lengyel Népköztársaságban ma 43 napilap és 400 folyóirat összesen 16 millió példányszámban jelenik meg. Sok ipari üzemben üzemi újságot adnak ki. A lengyel iskoláztatást ismertető kiállítások szemléltetően igazolták, hogy például a főiskolai hallgatók száma a 10 év folyamán egyes fakultásokon megkétszereződött, másokon pedig háromszorosára emelkedett. Jelenleg 85 főiskola több mint 140 000 hallgatója készül az évzáró vizsgákra. A közművelődés terén sokat segít a film. A múlt év folyamán a lengyel filmszínházakban 78 új lengyel és külföldi filmet mutattak be. Bulgáriában újabb és újabb villanyerőmű/eket építenek, amelyek elősegítik az ország iparosítását. Képünkön a „Sviscsov-2" villanytelep óriási generátorának szerelésén dolgoznak a szerelő^ X nában sok új bányát <^rnak fel, amelyek nyersanyaggal látják el Kína fejlődő nehéziparát. Képünkön egy újonnan létesített észak-kínai szénbányát látunk. ..ngyelorSjágban rohamosan fejlődik az autóipar. A lengyel tehergépkocsiknak jó hírnevük van az ország határain túl is. Képünkön a „Lublinow", gépkocsikat szerelik futószalagon. t *