Uj Szó, 1955. június (8. évfolyam, 131-156. szám)

1955-06-03 / 133. szám, péntek

1955. június 3. UISZÖ 3 $ A Szovjetunió latétbe helyeztette a varsói szerződés jóváhagyási okiratait P. K. Ponomarenko, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykö­vete a Lengyel Népköztársaságban, a Szovjetunió kormánya nevében június 1-én átadta a Lengyel Népköztársaság kormányának letétbehelyezés végett az 1955. május 14-én Varsóban aláírt barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerződés jóváha­gyási iratait. A jóváhagyási okiratok átadásáról szóló jegyzőkönyvet a Szovjetunió ré­széről P. K. Ponomarenko rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, lengyel részről Sz. Szkrzeszewski, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere írta alá. Az okiratok átadásánál a Szovjet­unió lengyelországi nagykövetségének és a Lengyel Népköztársaság külügy­minisztériumának felelős dolgozói vol­tak jelen. Szasztroamidzsozso meglátogatta Északkelet­Kínát Szasztroamidzsozso, Indonézia mi­niszterelnöke az Üj Kína sajtóügynök­ség jelentése szerint a Kínai Nép­köztársaságban tett látogatásakor fel­kereste Északkelet-Kína városait, Sen­jant, Csen-csunt és Ansant. A mi­niszterelnök és kísérete megtekintet­ték az ansani kohászati kombinátot és elismerőleg nyilatkoztak arról a gyors ütemről, ahogy Kína nehézipa­rát építi. Az indonéz miniszterelnök június 1-én visszatért Pekingbe. NÉHÁNY SORBAN AZ OSZTRÁK KÜLDÖTTSÉG, ame­lyet W. Platzer külügyminisztériumi osztályfőnök vezet, június 1-én Moszk­vába érkezett, hogy tanácskozásokat folytasson egyes gazdasági kérdések­ről. A „HALKCI" című ankarai lap köz­lése szerint Nuri Said, Irak miniszter­elnöke és Hasenj Ala, Irán miniszter­elnöke a legrövidebb időn belül meg­látogatják Törökországot. Hivatalos körök a két államférfi törökországi út­járól arra következtetnek, hogy Irán belép a török-iraki katonai tömbbe. I. I. ILJICSEV, a Szovjetunió auszt­riai főbiztosa június 1-én közölte Jú­lius Raab szövetségi kancellárral a szovjet hivatalok ama elhatározását, hogy 46 épületet 25 ezer négyzetmé­ter terjedelemben és 20 hektár földet, amelyet azelőtt a szovjet katonaság használt, átadnak az osztrák hivata­loknak. CHILÉBEN az amerikai sajtó köz­lése szerint Ibanez elnök kormányá­nak két és fél éve alatt már tizedszer szervezik át a kormányt. Az amerikai sajtó nézete szerint a gyakori kor­mányválság oka az ország súlyos gaz­dasági helyzete. A chilei haladó sajtó rámutat arra, hogy az ország válságos helyzetét Chilének az amerikai mono­póliumok általi gazdasági és politikai elnyomatása idézte elő. AZ IRÁNI „Ferman" című lap közli, hogy az összes iráni megyékbe tiszte­ket és rendőrhivatalnokokat küldtek, akik június 20-án az USA-tól tanult új módszerekkel újlenyomatot vesz­nek fel a lakosságtól. A TAJVAN SZIGETÉN székelő csangkajseki hivatalok azt követelték néhány japán kereskedelmi társaság­tól, hogy írásban kötelezzék magukat, hogy nem fognak kereskedni Kínával. A nemzetközi kerekedelem fejleszté­sét irányító japán szövetség interpel­lációt terjesztett a parlament elé. Tanzan Isibasi, japán külkereskedelmi és ipari miniszter június 1-én a par­lamentben kijelentette, hogy Japán megteszi a szükséges lépéseket Taj­vannak a japán kereskedelembe való beavatkozása tárgyában. A CSEHSZLOVÁK TÁVÖSSZEKÖT­TETÉSI MINISZTÉRIUM küldöttsége dr. Alojz Neuman miniszter vezetésé­vel a Német Demokratikus Köztársa­ságba érkezett, ahol a küldöttséget Friedrich Burmeister, az NDK posta­és távösszeköttetésügyi minisztere fogadta. PÁRIZS elővárosaiban, Saint Denis­ben és Aubervillierben rendőrségi raz­ziát tartotiak azokban a házakban, amelyekben algíri dolgozók élnek. Mintegy 900 algírit igazoltattak. A rendőrség 50 személyt őrizetbe vett, A szovjet kormányküldöttség ugoszláviai útja A szovjet kormányküldöttség meglátogatta Ljubljanát és Zágrábot A szovjet kormányküldöttség foly­tatja jugoszláviai útját. Június 1-én meglátogatta Ljubljanát és Zágrábot, valamint e városok legnagyobb válla­latait. A kormányküldöttségek utazásuk so_ rán baráti légkörben folytatták né­zeteik kicserélését a Szovjetuniót és Jugoszláviát érdeklő kérdésekről. Június 1-én .N. Sz. Hruscsov. N. A. Bulganyin és A. L Mikojan Ljubljaná­ban, a Szlovén Népköztársaság fővá­rosában meglátogatta a „Litosztroj" üzemet, amely a jugoszláv ipar új, ha­talmas műve. Az üzem építését 1946­ban kezdték meg. A rákövetkező év­ben az üzem elkészítette már első gyártmányait és 1948-ban gyártotta az első turbinát. Ez az üzem, amely­nek az építését még nem fejezték egészen be, vízierőmű- es bányabe­rendezést, valamint olyan készítmé­nyeket is gyárt, amelyeket a jugo­szláv -népgazdaság és a kivitel részére szántak. Ez a vállalat Pakisztán sza­mára is szállít darukat és vízierőmű­berendezéseket. Az üzem más orszá­gok számára is készít ilyen berende­zéseket. A „Litosztroj"-ban gyártott turbi­nák teljes kapacitása már 500 ezer kilowattot tesz ki. Az üzem közelében sok szép eme­letes házat építettek a dolgozóknak. Az üzem látogatása alkalmából Bo­zsidar Gustin' mérnök, az üzem igaz­gatója, Jozse Hager, a munkástanács elnöke, az üzem igazgatóságának és a műszaki személyzetnek több képvise­lője adott felvilágosítást a szovjet küldöttség tagjainak. N. Sz. Hruscsov, N. A. Bulganyin és A. I. Mikojan dicsérőleg nyilatkoz­tak az epületek szerkezetéről és a vállalat munkájáról. N. Sz. Hruscsov megfigyelte, hogy az üzem egyes osz­tályait teljesen vasbetonból építették és sikeresen szerelték fel. N. Sz. Hrus­csov, az üzem képviselőivel folytatott beszélgetése során kijelentette, hogy nem mondhat sokat az üzemben folyó technológiai eljárásról, mert ennek a megfigyelésére több idő szükséges, azonban ami az üzem épületét illeti, azt jól, olcsón és észszerűen építet­ték és szerelték fel. Az üzem vezetői az üzemről készített fényképalbumot ajándékoztak a szov­jet küldöttségnek. N. Sz. Hruscsov megköszönte az ajándékot és kijelen­tette, hogy az albumot megmutatja a szovjet ^nérnököknek. N. Sz. Hruscsov, N. A. Bulganyin, és A. I. Mikojan meghívták az üzem képviselőit a Szovjetunióba A „Litosztroj" látogatása után a Tovább tart az angol vasutasok és kikötőmunkások sztrájkja Az összes burzsoá lapok nagyon el­lenségesen írnak a sztrájkról és az olvasókat a sztrájkolók ellen igyekez­nek hangolni. A hírek szerint a sztrájk még to­vább terjed, mert a bérsztrájkot foly­tató mozdonyvezetők és vasutasok szakszervezeti tagjaihoz szolidaritás­ból csatlakoztak a vasutasok nemzeti szövetségének tagjai is. Hat nagy angol kikötőben tíz nap óta sztrájkolnak a kikötői rakodómun­kások szövetségében tömörült dolgo­zók, hogy kivívják bérköveteléseik tel­jesítését. A sztrájk lassan, de bizto­san terjed és ma már 52 ezer angol kikötőmunkás közül 20 ezer sztrájkol. Áz angol vasutassztrájk töretlen Angliában egyre romlik a dolgo­zók helyzete, amit. a legbeszédeseb­ben igazolnak a mind gyakoribb sztrájkok. Ezek közül a legjelentősebb a nemrégi nyomdászsztrájk volt, amelynek következtében hetekig nem jelentek meg az angol lapok. A dol­gozók kitartó harca győzelemmel vég­ződött. A burzsoá közgazdászok és a „mun­káspárti" árulók azzal fenyegetik az angol dolgozókat, hogy ne követelje­nek magasabb bért, mert az elkerül­hetetlenül maga után vonja az árak emelkedését, és akkor nem sikerül elkerülni a küszöbön álló gazdasági válságot. De hiába minden spekuláció, oHoskodás, a válság törvényszerűen közeledik. A válság közeledtének egyik előszele az az óriási méretű vasutas­sztrájk, amely már ötödik napja meg­bénítja az egész szigetország közle­kedését, életét. Az angol kormány is érzi a válság közeledtét, ezért nyúlt a jelenlegi bonyolult helyzet mellett is a legszigorúbb intézkedéshez és az angol királynővel megtartott titkos tárgyalások után kihirdette a szük­ségállapotot (a törvény elfoga­dása óta mindössze háromszor érvé­nyesítették, egyszer 1926-ban, majd 1948-ban és 1949-ben a sztrájkoló kikötőmunkások ellen). Mi a lényege ennek az intézkedés­nek? Egy 1920-ban hozott törvény alapján az angol királynő a kormány tanácsára az egész ország területére szükségállapotot hirdethet ki „az élelmiszerek, villamosáram, tüzelő­szerek, világítás szolgáltatását, illet­ve szétosztását, vagy a közlekedést akadályozó akciók esetén." A szükségállapot kihirdetése lehe­tővé teszi az angol kormánynak, hogy terrorizálja a sztrájkolókat. Letartóz­tathatja a sztrájkőrséget, üzemanya­got, közlekedési eszközöket kobozhat el, katonaságot vezényelhet ki a köz­lekedési eszközök vezetésére és bi­zonyos körzetekben betilthatja a pol­gári forgalmat. Az angol kormány nem véletlenül vállalta a szükségállapot kihirdetésé­vel járó bonyodalmakat. Miből ered­nek ezek a bonyodalmak? A szük­ségállapotot kihirdető kiáltványt öt Szovjetunió küldöttségének tagjai Zágrábba, a Horvát Népköztársaság fővárosába utaztak. A ljubljanai pályaudvaron a szovjet küldöttséget elutazásakor ünnepélye­sen búcsúztatták. A pályaudvart szovjet és jugoszláv zászlókkal dí­szítették. Felsorakozott a díszőrség és a zenekar eljátszotta a Szovjetunió és Jugoszlávia állami himnuszát. A ljubljanai lakosság, amely ellepte mindazon utcákat, amerre áthaladtak a szovjet vendégek, forrón üdvözölte a szovjet küldöttséget. A zágrábi pályaudvaron, a szovjet kormányküldöttséget V. Bakarics, a Horváth Népköztársaság nemzetgyűlé­sének elnöke és a köztársaság egyéb magasrangú képviselői fogadták. A szovjet kormányküldöttség tagjai meglátogatták a „Rade Koncsar" zág­rábi üzemet. Az üzem igazgatójának kíséretében megtekintették az üzem egyes osztályait, hosszasan és szívé­lyesen elbeszélgettek az üzem veže­tőivel és munkásaival. 'V. Bakarics, a Horvát Népköztár­saság nemzetgyűlésének elnöke, a szovjet kormányküldöttség tiszteletére ebédet adott, amely szívélyes légkör­ben folyt le. A Szovjetunió kormány­küldöttségének tagjai június 1-én es­te visszatértek Belgrádba. A Szovjetunió és a Jugoszláv Szö­vetségi Köztársaság kormányküldött­sége közötti nézetek kicserélése a két országot érdeklő kérdésekről baráti légkörben tovább folyik. Most fejezik be a szovjet—jugoszláv tanácskozá­sok záróközleményének előkészítését. Az osztrák parlament főbizottságának ülése Az osztrák parlament főbizottsága június 1-én tárgyalta az államszerző­dés szövegét és a négy parlamenti csoport elnökeinek május 25-i közös javaslatát. Az ülésen részt vett Raab kancel­lár, Schärf, a kancellár helyettese, Figl külügyminiszter, Kresky államtit­kár és több képviselő. Az államszerződésről szóló beszá­molót Toncic képviselő tartotta. Rá­mutatott arra, hogy ez a szerződés jelentős hozzájárulás a nemzetközi problémák egész sorának megoldásá­hoz. Stendebach és Maieta képviselők felszólalása után Raab kancellár mon­dott beszédet. Beszédében hangsúlyoz, ta, hogy az osztrákok örömmel fogad­hatják az államszerződés aláírását. Schärf helyettes kancellár beszédében a moszkvai tárgyalás történelmi je­lentőségét hangsúlyozta. Az államszerződés egyes cikkelyei­nek megtárgyalása után a főbizottság egyhangúlag elhatározta, hogy a szer­ződés szövegét jóváhagyás végett a parlament elé terjeszti. A főbizottság azután a négy parlamenti csoport el­nökeinek az osztrák semlegességre vo­natkozó közös javaslatát tárgyalta. A főbizottság egyhangúlag elhatározta, hogy javasolja a parlamentnek e ja­vaslat jóváhagyását. A parlament nemzeti tanácsa június 7-én, szövetségi tanácsa június 8-án tárgyalja az államszerződés szövegét és a négy parlamenti csoport elnö­keinek javaslatát. j napon belül jóvá kell hagynia az angul sztrájkot. parlament alsó- és felsőházának és ugyancsak a parlament elé kell ter­jeszteni a kormány intézkedéseit is. A szükségállapot csak hét napig ma­radhat érvényben, ha azt a parlament meg nem hosszabbítja. Igen ám, de a régi parlament már feloszlott és az új még nem tette le a hűségesküt, ezért nem hozhat határozatokat a szükségállapot kérdésében. Az angol királynő a helyzet megoldása érde­kében az új parlamentet az eredeti június 14-i határidő helyett június 9-re hívta össze. Angliában a sztrájk töretlen. London déli körzeteiből mintegy 300 ezer személy gyalog jár be a mun­kahelyére, mert az az 500 szerelvény, amely naponta Londonba szállította őket, nem közlekedik. London utcáin torlódások vannak. A közel egymillió vasutas sztrájkja kihat Anglia egész gazdasági életére. A postát repülő­gépek szállítják. Az acélgyárak kor­látozzák termelésüket, sok üzemnek csak néhány napi nyersanyagkészlete van. Az acélgyártás csökkenése kö­vetkeztében kisebb az autó- és gép­ipar termelése is. Egyes szénbányák mérséklik a termelést, mert nem ké­pesek tárolni a kitermelt szenet­Az angol polgári lapok a közvéle­ményt a sztrájkolók ellen uszítják. A bérkövetelésről mélyen hallgatnak, csak a sztrájk következtében beállt nehézségekről, zavarokról szajkóznak. A „munkáspárti" Daily Herald, mint mindig, most is elárulta a munkás­osztály érdekeit és első oldalán be­keretezve közli a felhívást: „Azon­nal hagyjátok abba a sztrájkot!" A „Daily Mail" sztrájkellenes cikkének ezt a címet adta: „A sztrájk csökken­ti tekintélyünket az amerikaiak előtt!" Egyedül az angol kommunista párt lapja a „Daily Worker" bíztatja ki­tartásra a vasutasokat. A Reuter an­gol hírszolgálati iroda megjegyzi, hogy „Angliában már egy nemzedék óta nem volt ilyen jelentős sztrájk." A legú abb jelentések szerint sok helyen a vasutasszakszer­vezet is támogatja a fűtők, mozdony­vezetők és kikötőmunkások sztrájkját. A sztrájkolók vezetői kijelentették, hogy hajlandók tárgyalni, de csak győzelem esetén hagyják abba a Sz. B. Nyugat-Németországban és a külföldön is tiltakoznak a fasiszta Schlüter miniszterré való kinevezése ellen L. Schlüter fasiszta könyvkiadónak az alsószászországi kulturális ügyek miniszterévé való kinevezése mind, na­gyobb tiltakozásokat vált ki. A göttingeni egyetem hallgatóinak bizottsága közölte, hogy a tanulók folytatni fogják tiltakozó sztrájkjukat. Az egyetem rektorának és szenátusá­nak lemondása után ez a bizottság is beadta lemondását. Osnabrück, Oldenberg, Göttingen, Brunschwick, Lüneburg, Hannover pe­dagógiai iskoláinak vezetői tiltakozá­suk jeléül lemondtak tisztségükről. A lüneburgi pedagógiai iskola 250 ta­nulója kijelentette, hogy a Schlüter kinevezése elleni tiltakozásuk jeléül nem fogják látogatni az előadásokat és tüntetőfelvonulást rendeznek a vá­roson keresztül. A freiburgi egyetem rektora és pro­rektora üdvözlő táviratot intéztek a göttingeni egyetem rektorához. Hason­ló táviratot intéztek a tübingeni, hei­delbergi és müncheni egyetemek hall­gatói. Klaus, a nyugatnémet tanulók szö­vetségének elnöke teljes szolidaritást vállalt a göttingeni diákokkal. Nagy-Britannia, Franciaország, Olasz, ország, Svédország, Svájc és az USA 17 tudósa és tudományos dolgozója táviratokban fejezte ki a göttingeni egyetemnek szolidaritását. Kijelentet­ték, hogy a fasiszta Schlüter kineve­zését az akadémiai szabadság közvet­len veszélyeztetésének tekintik. Wegmann alsószászországi belügy­miniszter kijelentette, hogy kormányá­nak a nagy tiltakozó mozgalom elle­nére sincs szádékában visszavonni Schlüter kinevezését, \yegmann az Adenauer-párt gyűlésén élesen kikelt a tiltakozó diákok és tanárok ellen. Szavaiból azonban érezhető volt, hogy fél a lakosság további akcióitól, amely nyíltan állást foglalt Nyugat-Német­ország fasizálása ellen. ,.-iy|Í Súlyosbodik a helyzet Dél-Vietnamban Az „Unitéd Press" hírügynökség szajgoni tudósítója a szekták parti­zánakcióinak erősödéséről ír az összes frontokon és közli, hogy a Hoa Hao­szekta egységei aláaknázzák az utakat és hidakat, hogy ezáltal lassítsák a kormány katonai egységeinek, kivált­képpen a gépesített egységeknek elő­rehaladását Szajgontól délnyugatra. A Hoa Hao egységei egyúttal támadást intéznek a kormánycsapatok megerő­sített hadállásai ellen. A Hoa Hao és Bingh Xuyon-szekták tevékenysége azután kezdett erősödni, ahogy Ngo Dinh Diem délvietnami mi­niszterelnök „írtóháborúval" fenyege­tődzött. Nguyen. Van Hinh tábornok, akinek ellentétei támadtak Ngo Dinh Diemmel és akit a miniszterelnök meg­fosztott vezérkari főnöki tisztségétől, a felkelőkhöz csatlakozott. Nguyen Van Hinh tábornok Dél-Vietnam nyugati kerületeiben hadsereget szervez Ngo Dinh Diem kormánya ellen. A „New York Herald Tribúne" cí­mű lap híreiből kitűnik, hogy Ngo Dinh Diem amerikabarát politikájával mind népszerűtlenebbé válik a dél-viet­nami lakosság, különösen a földművé-^ sek körében. p Háborús hisztéria az USA-ban Az USA kormánya a kormány szer­veinek elrendelte, hogy június havá­ban 3 napra hagyják el a fővárost és tevékenységüket „rendkívüli" helyekre helyezzék át. Ez az intézkedés arra szolgál, hogy felkeltse a lakosság ér­deklődését a polgári védelem iránt. Június 15-ig az elnök kabinetirodá­ja, az állami szervek vezetői és mint­egy 15 ezér államhivatalnok kiköltö­zik a fővárosból 50—300 mérföldnyi­re fekvő városokba. Ezt „riadómüve­letnek" nevezik és olyan feltételek között hajtják végre, amelyek a há­ború esetén állhatnak elő. A „Washington Post" című lap köz­lése szerint a Nemzetvédelmi Minisz­térium Maryland államának egy föld­alatti épületében fog működni. James Hagerty, Eisenhower sajtótit­kára május 31-én közölte a tudósí­tókkal, hogy Eisenhowert elkíséri sa­ját „külön törzskara", valam'nt a saj­tó, a rádió, a televízióstársaságok képviselői és a fotoriporterek. A há­romnapos riadó alatt az elnök és törzskara egy titkos helyen fognak tartózkodni. A kabinet tagjai más vá­rosokba hurcolkodnak. Egyidejűleg 50 városban végeznek polgári védelmi gyakorlatokat. Lehetetlen ezeket az intézkedéseket elkülönítve értékelni az erőpolitikának a fegyverkezésre és a propagandára fordított hatalmas ki­adásaitól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom