Uj Szó, 1955. június (8. évfolyam, 131-156. szám)

1955-06-28 / 154. szám, kedd

$55. június 28. U! SZO 5 Kettős diadal a román fővárosbon Női és férfi röplapda-válogatotfunk Európa-bajnokságot nyert Bukarestben Vasárnap este Bukarestben befeje­ződtek a röplabda Európa-bajnokság küzdelmei. A bajnokság a nők ver­senyében már a délelőtt folyamán el­dőlt, amikor a csehszlovák röplabdázók ideges játék után 3:0 (15:? 3, 15:4, 15:13) arányban győztek a román együttes felett. A férfiak versenyé­ben az elsőségét csak az utolsó mér­kőzés döntötte el. Válogatott csapatunk nagyszerű játék után 3:0-ra győzte le a bolgár együttest. Ezzel a győzel­mével a csehszlovák együttes meg­nyerte az 1955 évi röplabda Európa­bajnokságot. Férfi csapatunk az egész bajnokság során egy vereséget szen­vedett, míg női válogatottunk összes mérkőzését megnyerte, s fölényesen szerezte meg a bajnoki címet. Ez a győzelem újabb bizonyítéka annak, hogy hazánkban jó úton halad az egyesített testnevelés. Az utolsó forduló további eredmé­nyei: Férfiak: Lengyelország—Jugo­szlávia 3:1, Magyarország—Franciaor­szág 3:2, Románia—Szovjetunió 3:1 és Csehszlovákia—Bulgária 3:0. Nők: Bulgária—Magyarország 3:1, Szovjetunió—Lengyelország 3:1, Cseh­szlovákia—Románia 3:0. Ignatyev 46 mp alatt futotta a 400 m-t a moszkvai nemzetközi atlétikai viadalon A Moszkvai Dinamó-pályán nagy nemzetközi atlétikai viadalt bonyolí­tottak le. Ezen a versenyen a kiváló szovjet atlétákon kívül bolgár, magyar, NDK-betó, lengyel, román, dán,' olasz, firm, francia, norvég és svéd atléták is indultak. A találkozó első napján kiváló eredmények születtek. Ignatyev 400 m-en beállította az Európa-csú­csot, Krivonaszov pedig kalapáccsal 63,75 m-t dobott. Eredmények: 100 m 1. Bartajev (Szovjetunió) 10,6 mp, 2. Toka rev (Szovjetunió) 10,7 mp, Diszkoszvetés 1. Grigalka (Szovjetunió) 53,14 m, 2. Consolini (Olaszország) 52,90 m. Ka­lapács: 1. Krivonoszov (Szovjetunió) 63,75 m, 2. Retkin (Szovjetunió) 59,23 m, 3. Strandli (Norvégia) 59,17 m. Magasugrás: 1. Sztyepanov (Szovjet­unió) 200 cm, 2. Nielsson (Svédország) 196 cm, 800 m: 1. Boysen (Norvégia) 1 p 48,5 mp, 2. Szentgály (Magyaror­szág) 1 p 49,2 mp. 400 m: 1. Ignatyev (Szovjetunió) 46 mp (beállította az Európa-csúcsot), 2. Adamik (Magyar­ország) 47,5 mp. 110 m. gát: 1. Sztol­jarev (Szovjetunió) 14,2 mp, 2. Opris (Románia) 14,4 mp. Nők: 100 m: Stubnick (NDK) 11,6 mp, 2. Polínenka (Szovjetunió) 11,7 mp. Magasugrás: Balázs (Románia) 165 cm, 2.-3. Larting (Svédország) és Gar­mosa (Szov.) 162 cm. Súlylökés: 1. Tiskevicsova (Szovjetunió) 15,34 m. 80 m gát: Martinenkova (Szovjetunió) 11.1 mp, 2. Galubnicsája (Szovjetunió) 11.2 mp. A szakszervezeti nők utánpótlásának felvonulása. Külföldi hírek és eredmények Szovjetunió—Svédország 6:0 (4:0). A két ország válogatott labdarúgóinak találkozóján fölényes győzelmet ara­tott a Szovjetunió együttese. A mér­kőzést Stockholmban bonyolították le, 60 000 néző előtt. Góllövők: Strelcov (3), Sa'nikov, Ivanov és Tatusin. Szovjetunió B—Svédország B 6:1 (5:0). A moszkvai Dinamó-stadionban a Szovjetunió B-csapata ugyancsak nagy gólaránnyal nyert a svéd B­együttes ellen, j Bulgária—Lengyelország 1:1 (0:1). Szófiában a két ország válogatott lab­darúgói döntetlenül mérkőztek. Olaszország B—Törökország 1:1 (1:0). Svájc—Jugoszlávia 0:0. Belgrádban 40,000 néző előtt a Nemzetközi Kupá­ért mérkőzést vívott a két csapat. A svájciak gy»kran nyolc-kilenc ember­rel védekeztek a technikailag fölény­ben lévő otthoniakkal szemben s vá­ratlan döntetlent értek el. A tabellán most ez a sorrend: 1. Jugoszlávia 3 pont, 2. Ausztria 3 pont (de rosszabb gólaránnyal), 3. Csehszlovákia, 2 pont, 4. Magyarország 1 pont, 5. Svájc 1 pont és Olaszország 0 pont. A bécsi Vienna győzött Ausztria 1954—55. évi labdarúgó-bajnokságá­ban. Az utolsó forduló eredményei: Rapid—Salzburg 7:2, Sportklub—Gra­zer AK 1:1, Ausztria—Vienna 3:1, Ad­mira—FG Wien 6:0, Kapfenberg— Bregenz 4:2, Wacker—Simmering 4:3, a Stadlau—Linzer ASK mérkőzést 2:l-es "állásnál zivatar miatt félbeszakították. A Vienna 59 századdal (!) jobb gól­aránnyal lett bajnok. Az élcsoport végső sorrendje: 1. Vienna 39 pont, 2. Sportklub 39 pont, 3. Rapid 36 pont. Nemzetközi labdarúgó eredmények: Rotation Leipzig—Vasas Budapest 2:3, Dinamó Berlin—Stuttgarter Kickers 0:3, FG Nürnberg— Internacionále Mi­lan 4:2. Párizsban Milánó és Reims vá­ros csapatainak mérkőzését 3:2 arány­ban az olaszok nyerték. Az USA atlétikai bajnokságai során Morrow a 100 yardon 9,5 másodpercet futott, O'Brien a súlylökésben 17,81 métert dobott és Shelton 207 centi­métert ugrott magaába. Az FC Milan római jelentés szerint július 3-án Prágán át repül Moszk­vába. A Dinamó-stadionban a Moszkvai Dinamó, majd a Moszkvai Spartak el­len játszik az olasz labdarúgó bajnok. Ezt követően Svédországban szerepel a milanói együttes. ; § j „Bármeddig itt maradnánk.. • | | Ebédidő előtt nyitunk be a prá­= gai Vojtešská utca 13. szám alatti | iskolába. Mint Prága többi iskolája, 1 ez is elszállásoló hellyé változott | a spartakiád idejére. Az egyik föld­I szinti teremből leányok vidám zsi­= vaja szűrődik ki a folyosóra. | Belépésünkre hirtelen csend lesz. 1 Amikor megkérdezzük, honnan va­| lók, újra megjön a hangjuk, és egy­| szerre talán hatan is felelnek. Any­| nyit mégis kiveszünk a hangzavar­1 ból, hogy a sabinovi, nagykaposi is | a svidníki járásból valók. Szlovákok. \ magyarok, ukránok laknak e t erem­1 ben testvéri egyetértésben, jó ba­| rátságban. | Csakhamar megbarátkoznak ve­I lünk is. Körülvesznek és hellyel kí­Z nálnak. Megered a nyelvük, s be­~ szélnek, beszélnek, úgyhogy mi alig 1 jutunk szóhoz. Mária Tarkulilová E és Ružena Hrubovská, a nagykaposi | nyolcéves szlovák középiskolából, Z Géczy Éva és Szabó Mária a nagy­2 kaposi magyar középiskolából jött. i Éva és a két Mária ez idén végez­I tek nagyon szép eredménnyel. Már | mindhárman CSISZ-tagok. Amikor | Prágáról beszélnek, szinte ragyog a | szemük a boldogságtól. = — Már úgy járunk a városban, | — mondja Éva, — mintha ídeva­1 lók volnýnk. Nagyon megszerettük i Prágát. — S szemeivel kedvesen = végigsimogatja a teremben elhelye­1 zett szalmazsákokat, amelyeken oly = jóízűen aludtak. Igaz, hogy minden 1 este csak tizenegy óra felé sike­| riilt elaludniuk, de hát olyan jól I esett még tréfálkozni, szórakozni a | sötétben, mesélni egymásnak ottho­= nukról, iskolájukról, s magáról a ; spartakiádról. 1 Mikor arra terelődik a szó, hogy 1 már búcsút kell mondaniuk Prágá­2 nak, egészen lehangolódnak. = — Hát igen, — sóhajt egy mé­I lyet Szabó Mária, — befejeződtek | az ifjúsági napok, most azt szeret­| tük volna, ha lassabban telik-Bár­meddig itt maradnánk még, olyan jól éreztük magunkat. Látszik az arcukon, hogy min­denki egyetért ebben Máriával. Nem baj gyerekek! Lesz még ez­után is nagyon sok hasonló alkal­matok arra, hogy eljussatok Prágá­ba. * • * Meglátogatunk egy ebédlót is. A Vodičkova utcai diétás éttermet szemeljük ki e célra. Mégcsak tizenegy óra, de már majdnem tele van. At asztalokra csakhamar párolgó húsleves és íz­letes hús kerül, makarónival és paradicsomszósszal körítve. Jóízűen fogyasztják a bőséges ebédet o breclavi közgazdasági iskola leány­tanulói. A felszolgálók boszorká­nyos ügyességgel dolgoznak. Hogy­ne, hiszen 430 spartakiádvendég ­nek, s emellett 1200 állandó diétás­kasztosnak főznek. S hogy felada­tukat becsületesen teljesítik, azt a kívánságok és panaszok könyvébe bejegyzett elismerések bizonyítják legjobban, no meg az ott étkezők dicsérő szavai. «— Kalóriára számítjuk ki az adagokat — magyarázza Vašiček Otakár, az étterem egyik alkalma­zottja, — Állandó orvosi felügyelet alatt dolgozunk s igyekszünk, hogy vendégeink meg legyenek elégedve. S csakugyan, akinek kevés a ki­adott porció, pótadagot kap. A leá­nyok elégedetten állnak fel aszta­luktól, hogy átadják helyüket az újonnan érkezőknek. — Jól esett? — kérdezzük az egyik távozni készülő szemüveges barna lánykát. — Nagyon jó volt — feleli — csak az a baj, hogy már haza kell mennünk. Pedig nagyon jó itten, — mondja meggyőződéssel s némi sajnálkozással. Őt is csak azzal vigasztalhatjuk, amivel a többieket: sok lehetősége lesz rá még ezután is, hogy vi­szontláthassa Prágát. Jakab István iiiii!lui'iiiiiiii'iiwniiiiiiiUMSiu«iMiiuim Párizsban a Szovjetunió és Francia­ország úszóinak találkozóján Golov­csenko a 200 méteres mellúszásban 2:40,6 perces időt ért el s ezzel vi­lágviszonylatban is kiváló teljesít­ményt nyújtott. Egyébb eredmények: 100 méteres gyorsúszás: Erninente (francia) 58,5 mp, 1500 méteres úszás Moserrete (francia) 19:19,7 perc. A versenyt folytatják. A technikumot kitüntetéssel végez­tem, de bizony a gyakorlati munkában semmi tapasztalatom nem volt. Arka­gyij kezdettől fogva segített nekem. De hogy segített! Mindig idejében, mások számára észrevétlenül... Gaz­dasági ügyekben is, meg a munkafe­gyelem terén is ... Dolgozik nálunk például a követke­ző pár: Sztyenka meg Venyka. Sztyenka feketehajú, barnabőrű ma­szatos legény. Éles, gyanakvó tekin­tetű. Sohasem néz csak úgy egysze­rűen, mindig szemügyre -veszi a dol­gokat. Nem ül, hanem figyelő állás­ba helyezkedik. Hajlotthátú, görbe kis emberke, vékony nyakán ülő feje ide­oda forog! Venykát egész más fából faragták. Szép tiszta fiatalember. Ha az ember szidni kezdi különböző fe­gyelmezetlenségekért, hát csak néz az emberre vidáman, még helyesel is. „Hiába, csak okos ember vagy te, mindig megtalálod azokat a szavakat, amelyeket éppen ki kell mondani... De én is okos ember vagyak, megér­tem a te magatartásodat, sőt a leg­nagyobb mértékben helyeslem is! A te helyedben én is ugyanígy beszél­nék!" Helyeslően végig hallgat min­dent, amit mondok neki, vidáman vá­laszol rá, ahogy illik, aztán elmegy és továbbra is úgy csinál mindent, ahogy eszébe jut! Hol fogják magu­kat és elutaznak a görögdinnyés va­gónnal Novoszibirszkbe, hol meg el­mennek egy kicsit az erdőkitermelés­hez dolgozni!,.. Ki tudja, merre csa­varognak, de a tavaszi munkálatok idején — egyszercsak: adjon isten, itt vagyunk! Megjelennek egy kis pénz­keresésre. És az ember felveszi őket... Fel kell vennie, mert bizony ugyancsak nagy hiány volt nálunk gépkezelőkben .... Mindehhez még — meg kell mondanom — nem a leg­utolsók a munkában. Mindenkire fütyül ez a párocska. Az egész állomáson csak egy ember tud velük bánni, Arkagyij!. . Egyet­len szóra hallgattak rá, sőt még ked­vükre is volt a dolog. GAL1NA NYIKOLAJEVA: Elbeszélés a gépállomás igazgatójáról a főagrónomusról meg (3) Igen ... még ők is elismerték, hogy fölöttük áll... Én meg valahogy úgy voltam vele, mindig, minden bonyolult esetben hozzáfordultam ... ö tanított meg a sztyepp ízére is. Bemegy az ember hivatalos ügyben a kerülethez, a mezőgazdasági osztályon mindenféle papírokat lobogtatva sü­rögnek-forognak, futkosnak az agro­nómusok. Én meg csak úgy kényel­mesen járok köztük, napbarnítottan, magabiztosan. A gépállomásod jó hír­nek örvend a területen, tizenötezer hektár földet mondasz a magadénak, csak traktorod ötven van, személy­gépkocsi, meg egy telivér hátasló áll rendelkezésedre. A lakásodban öt far­kasbőr, sajátkezűleg ejtetted el! Hát hogyne lenne büszke minderre az em­ber? így telt, múlt szép csendesen az éle­tünk. Egész nap tesz-vesz az ember a gépállomáson, este meg 'hol vadászat, hol halászat a tavon, vagy mind az egész társaság átmegy Ignat Ignatovics kertjébe. Domása készít valami ha­rapnivalót ... a „kisdinnyék" is elő­gurulnak mindenfelől. . . Körülvesz bennünket a sztyepp . . . meg a csönd . . . Az állomás messze van innen... A vasútvonal is... Köröskörül semmi, csak a sztyepp .. . A mesélő elgondolkozott. Lassan fel­emelte lányos szempilláit és rámné­zett. — Ismeri a mi sztyeppünket? ... Olyan, akár a bölcső. .. elringat. Ki­megy az ember a mezőre, amerre csak a szem ellát, a sztyeppen alig-alig hullámzik a búza . Az égen szinte állnak a felhők... Más semmit sem látni... Amott egy róka fut át — az is ráérősen... Még meg is áll és közben tetőtől-talpig végigmér... Valahol leszáll egy darú, egyik lábát felemeli, aztán így marad — elfelej­ti cserélni a lábát! S a levegő olyan tengersok, lélegzened se kell, magától árad beléd, hogy szinte beleszédülsz. Minden eltávolodik valahol a messzi­ségbe ... Végtelen nyugalom tölti el az embert... Öh, micsoda ereje is van a sztyeppi csendnek! Valósággal szenvedélyemmé vált. Meghíztam tőle, még nőttem is. Ne nézzen most rám ... később ... azután szikkadtam Jgy ki. Igaz, akkor is volt úgy, hogy ellentmondásos gondolatok törtek rám. Eszébe jut az embernek, hogy így múlnak e! a legszebb fiatal évei, és nemhogy hőstettekre nem kerül sor, de még események, érzelmek, szen­vedések sincsenek az életben ... sem­mi sincs ... Munkaközben, meg vadászaton nem gondoltam erre. De volt úgy, hogy al­konyatkor együtt jöttünk haza Arka­gyij.ial a vadászatból. Hazafelé menet a gépállomásra a vasútállomás mel­lett vitt az útunk. Éppen akkor ért a megállóhelyre a moszkvai vonat. Pö­fög a mozdony, az utasok rohangál­nak és Kosztja, a rádiósunk teljes erővel bömbölteti a szerelvény tisz­teletére a hangszórót. Lemezeket ját­szik. Kedvenc lemeze: „Vad forgatagában a bálnak". Odamegyünk Arkagyijjal az állomás melletti frissítőárushoz, rendelünk egy-egy korsó sört. Állunk. Nézelő­dünk. Azt is meg kell mondanom, hogy mifelénk a föld gesztenyebarnaszínű, anyagos. A vöröses földről poroszlo­pok szállnak felfelé, azok is vörhe­nyesek. A házikók is ebből az agyag­ból vannak tapasztva, meszeilenek, természetes agyagos színüket vise­lik ... A mezőgazdasági áruellátő vál­lalat kerítése mögül egy teve néz a vonatra. Az ő fejét is mintha agyag­ból mintázták volna... És mindeh­hez a véletlen furcsa összjátékaként még a bódé is szürkés-sárga színre mázolt és még a Fickó kutya is, aki mindig kiszalad a vonathoz és kol­bászhéjra les a vonatnál, még annak a bundája is valahogy teveször-árnya­latú! És mindezek felett vöröses porosz­lop kavarog és felette száll a dal, a mi megállónkhoz olyannyira nem illő, semmihez se hasonlítható dal: Vad forgatagában a bálnak ... ... Bukkantam rád s a titokra ... A szavak mintha csak egy másik planétáról jönnének, a hang oly érthe­tetlen, erős, könnyen túlharsogja a lármát és remeg, szinte repülne va­lahová, mintha valami kibírhatatlan érzéstől menekülne. És egyszerre csak úgy elfog a sóvárgás ... ezek után az .. . kibírhatatlan érzések . . . meg ezek után a „titkok" után. . . Útitársam elhallgatott, megpihent és furcsa, gúnyoros hangon így foly­tatta : — Aztán — ... egyszer ... meghal­lottam. hogy a traktorosok azt beszé­lik, a volocsihoiői gépállomásra (köz­vetlen szomszédunkba) olyan agror.ó­musnó érkezett, hogy most már akár moziba se menjen az ember, ott se lát szebbet! Hamarosan átmentem Fegyával a szomszédokhoz a munka­verseny dolgában. Megérkeztünk, hát rá se ismerni az irodára. Minden frissen meszelve, ragyogó tisztán ki­takarítva, kifestve. Lukacs, az igaz­gató elegáns ünneplőruhában trónol, még mellényt is vesz, oldalán pedig egy fiatal leány. Ha részleteiben nézzük, nem valami klasszikus szépség, de ha egészében nézi az ember — meg se tudja érteni, hogy is fér el egy ilyen kis fejecskén összesűrítve eny­nyiféle különös szépség. A szempil­lái nem is túlhosszúak, de miért, mi­ért nem, minden száluk külön látszik és olyan ívben hajló, hogy mindegyi­ket külön-külön megszemlélheted. Ha­ja nem is túl dús, de mintha külön élne.^úgy hullámzik. A szája valahogy olyan, hogy ha megnézted élőiről — elcsodálkozol és azonnal szeretnéd oldalról is megnézni. Kíváncsi leszel, vajon milyen is lehet oldalról. Lukacs nem mutatott be bennünket és mikor a lány kiment, állával az ajtó felé intve csak ennyit mondott: — Láttátok?... Ügy nézett ránk, mintha saját ter­vezése lenne és ő maga készítette volna a saját gépállomási javítómű­helyében. — Kénytelen voltam a traktorosok­nak mosdót szereltetni az irodába. Hatvanöt deka szappant mosakszanak el egy nap alatt! Fegya meg én nagyon gyakcíri ven­dégek lettünk Volocsihonóban. Lina Lvovna nemcsak szépségével ejtett csodálatba bennünket, hanem azzal is, hogy milyen nagyszerűen kiismerte magát az itteni viszonyokban. Még egj' hónapja sincs itt, mári^ tudja, hogy az első titkár önfejű ember és kétes esetekben kerülő úton kell cselekedni, a másodtitkáron keresztül. Tudja, hogy a „Csillag"-kolhoz elnöke hajlíthatatlan jellem és csak azzal lehet meglágyítani, ha az ember a fiára tereli a szót, aki egy tenger­alattjáró parancsnoka. Akár kimuta­tást készít, akár szerződést köt, min­den remekül sikerül neki! Otthon ke- ' zébe veszi a gitárját és énekelni kezd: (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom