Uj Szó, 1955. június (8. évfolyam, 131-156. szám)

1955-06-23 / 150. szám, csütörtök

/ # 1955. iúnius 23. UISZÖ Szoros barátságban egymással * • • . % Levélváltás a sz ovákiai Ifjűsáyi Falu és a németországi Ifjúsági Falu között E hó elején rendkívüli megtiszteltetés érte az Ifjúsági Falut, hogy a Német Demokratikus Köztársasayból egy küldöttség látogatta meg a falu szövetkezetét. A szívélyes ünnepi fogad'?tás után a német küldöttség megtekintette a szövetkeze állatállományát majd komoly szaksze-C kérdéseket vetett fel a korszerű állattenyésztéssel kapcsolatban. amelyekre a szövetkezeti tagok örömmel és készségesen válaszoltak. Érdekes és igen tanulságos eszmecsere alakult ki e beszélgetés folyamán. A küldöttség vezetője például javasolta, hogy az állatállomány létszámát meg lehetne kétszerezni, tekintettel arra. hogy a szövetkezet vezetősége igen kedvező feltételeket teremtett a takarmányalap biztosítására. A kialakutt baráti légkörben a szövetkezet vezetősége megígérte, hogy ezt a kérdést feltétlenül a tagság elé viszi. Végül a küldöttség kérdésére a szövetkezeti tagok elmondották az Ifjúsági Falu megalapításának történetét, mire kiderült, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban is alapítottak egý Ifjúsági Falut. E látogatás, amely felejthetetlen élményt jelent a szövetkezeti tagságnak. arra serkentette a szövetkezet és a község vezetőségét, hogy levelet írjon a német Ifjúsági Falunak, tapasztalataikat kölcsönösen átadhassák egymásnak, hogy még eredményesebben építhessék hazájukat. A levélre rövid néhány nap alatt válasz érkezett. A rendkívül barátságos levélváltást kivonatosan az alábbiakban közöljük. A szlovákiai Ifjúsági Falu leve i e a német Ifjúsági Faluhoz Falvaink népe, amelyet hosszú éveken keresztül kizsákmányoltak és nyomorba döntöttek, a felszabadítás után nagy igyekezetet fejtett ki, hogy országában kiépítse jóléte feltételeit. Mi, az Ifjúsági Falu lakosai is bekapcsolódtunk a szebb élet megteremtéséért folyó munkába és 1949-ben elhatároztuk, hogy a parlagon heverő földeket termékennyé tesszük és kormányunk segítségével mudern mezőgazdasági falut építünk, ahol kizsákmányolók nélkül új, boldog életet élhetünk. Rövid öt év alatt kitartó munkával szép eredményeket értünk el és biztosítottuk valamennyiünk boldog életét. Szövetkezetünk ma már gazdag. Oj, hatalmas istállót építettünk a szarvasmarhaállomány számára, ahol 350 szarvasmarhát nevelünk, sertésfarmunk is van 800 sertéssel, ötszáz juh és különféle baromfi képezi még gazdaságunkat. Nagy melegágyaink vannak zöldségtermesztésre, kertészetünk öntözőberendezéssel van felszerelve. 1954-hen 236 000 liter tejet, 100 000 darab tojást, 640 mázsa sertéshúst, 250 mázsa marhahúst és 40 mázsa baromfihúst termeltünk. Gyönyörű eredményeket értünk el a növényi termelésben is. Gabonafélékből átlagosan hektáronként 28 mázsa hozamot érünk el, cukorrépából pedig egy hektáron 170 mázsát termelünk. Különféle ipari növényeket is termesztünk. Rizstermésünk 40 hektárnyi területen 18 vagon volt. Ezenkívül félmillió korona értékű különféle zöldséget is termeltünk. Ezek a gazdasági eredmények lehetővé tették a szövetkezeti tagok bőséges jutalmazását. Minden munkaegységért 27,10 koronát és 4 kg szemesterményt fizettünk. Egy átlagos szövetkezeti tag munkájáért évente 13 000 korona jutalmat és 20 mázsa gabonát kapott. Ezenkívül minden tagnak háztáji gazdasága is van. Az idén a tagok számára körülbelül félmillió korona értékű termékkel tervezünk többet, mint a múlt évben, ami lehetővé teszi a szövetkezeti tagok jövedelmének növekedését is. E nagyfontosságú elhatározást valóra váltjuk, mivel növénytermelőink a haladó agrotechnikához igazodnak, kihasználják azokat az előnyöket, amelyekben államunk részesíti őket, felhasználják a fejlett gépesítés eszközeit. Szövetkezetünkben 60 különféle villanymotor van, melyek megkönnyítik munkánkat. A gép- és traktorallomás pedig a legkülönfélébb korszerű gépeket, traktorokat, kombájnokat és különféle agregátokat bocsát rendelkezésünkre. Községünk lakóinak élete egyre boldogabb és örömteljesebb. Legkisebbjeink fejlődésére is nagy gondot fordítunk. Gyermekbölcsődénk, napközi otthonunk van és az új nemzeti iskola épülete most áll befejezés előtt. Ebben az évben megkezdjük egy új, modern kultúrotthon építését is, melynek befejezése 1956-ra van tervezve. Mindez arra serkent és ösztönöz bennünket, hogy az újonnan felépített Ifjúsági Falu szövetkezete egyre nagyobb és merészebb feladatokat valósítson meg. * Befejezésül nyomatékosan hangsúlyozzuk, hogy a 600 lakosú kisközség fejlődése dolgozóink öntudatos munkájának eredménye. Az Ifjúsági Falu fiatalsága érdeklődéssel- figyeli a német ifjúságnak, Nyugat-Németország felfegyverzése ellen folytatott harcát, és szolidárisán csatlakozik e nagy hősi harchoz. A német Ifjúsági Falu válasz levele Nagy öröm ért bennünket, amikor a szlovákiai Ifjúsági Falu lakosságától levelet kaptunk. Elsősorban szívélyes köszönetet mondunk ezért és teljesítve kérésüket, válaszolunk. Mi, a németországi Ifjúsági Falu lakosai a magunk bőrén tapasztaltuk az utolsó háború szörnyűségeit Ismerjük azt a nyomort, amit a háború hoz a népre. Nem akarjuk, hogy földjeinket még egyszer feltépjék a tankok és gránátok, hogy gazdaságunk, házaink, istállóink leégjenek és hogy tönkremenjünk. Békében akarunk élni és dolgozni, saját magunk és gyermekeink számára boldog jövőt akarunk biztosítani. Az igazságos ügyért folytatott harcunkban és küzdelmünkben nagy örömünk van abban, hogy olyan barátaink vannak, mint amilyenek önök, a szlovákiai Ifjúsági Falu dolgozói és a nagy Szovjetunió, amely a világ közvéleményének minden íóruma előtt állandóan és mindig azt a; álláspontot foglalta el, hogy a német népnek békeszerződést kell adni és hogy az egész Németországot igaz, demokratikus és egy békeszerető állammá kell egyesíteni. Az Önök levele újabb bátorságot és erőt. adott harcunkhoz és Ígérjük, hogy e harcban kitartunk addig, míg hazánk egységét és a tartós békét ki nem vívjuk. Kedves barátaink és elvtársak! Első Ideiünkben szükségesnek tartjuk az Onrik lijúsági Falujának fejlődéséről niľí/pmlékezni. Amim levelükből értesültünk, egészen ú] laluról van szó, amelyet 1948 —19 ben épített az ifjúság és azok a fiatalok, akik ebben a községben laknak és dolgoznak. Nagy figyelemmel olvastuk nagyszerű eredményeiket, amelyeket szövetkezetük alapítása óta elért. Főként az EFSZ fejlődése és a mezőgazdasági eredmények érdekeltek bennünket. Nagyon megleptek ezek bennünket, mert a mi állapotaink egészen mások. Nem mondhatjuk, hogy nem értünk el munkánkban eredményeket, de községünk fejlődése egészen más. A mi községünk 1954-ig ugyanolyan falu volt, mint Németországban bármelyik. AdelSdorfnak hívták és öszszesen 21 gazdasági egység volt benne, átlagosan 10 hektérnyi mezőgazdasági területtel és egy 250 hektárnyi állami gazdasággal. A fasiszta háború utolsó napjaiban községünket az SS-banditák 96 százalékban felégették és földig rombolták. Sok földműves elvesztette állatállományát és házát. Ezután a Grossenhain környéki ifjúság elhatározta, hogy újból felépíti a falut és segít ezeken az embereken. Szászországból több mint 100 fiú és leány jelentkezett önkéntesen a falu újjáépítésére. A fiúk és lányok, idősebb iparosok és a falu lakosainak vezetésével e$y 25 éves építésvezetővel az élen, nehéz körülmények között dolgoztajc a lerombolt falu újjáépítésén. A földreform alapján 19 volt mezőgazdasági munkás kapott földet a volt állami birtokból és így 19 új parasztgazdaságot létesítettünk. Az ifjúság példás munkájáért a falut 1950 szeptemberében a község képviselőjének javaslatára a Német Demokratikus Köztársaság kormányának beleegyezésével Ifjúsági Falunak nevezték el. Mellékeltünk egy brosúrát a falu építésének kezdetétől, amely ismerteti annak törtéfietét. A Német Szocialista Bgységpárt II. konferenciája után 1952-ben megalapítottuk a földművesszövetkezetet. Természetesen ebben nincs benne községünk minden parasztgazdasága. Jelenleg földművesszövetkezetünk 126 hektárnyi területen dolgozik és összesen 22 tagja van. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy községünknek 2000 lakosa van és 422 hektárnyi területe. Szövetkezetünk fennállásának rövid ideje alatt szintén szép eredményeket ért el. Szövetkezeti tagjainknak 1954töl kezdve egy munkaegységért 10 márkát tudtunk fizetni. Továbbá egy új tehénistállót építettünk. Szövetkezetünkben 75 szarvasmarha, 150 sertés és 175 baromfi volt. Ez csak néhány példa volt Ifjúsági falunk gazdasági fejlődésének szemléltetésére. Az első két lévél váljon közös kapcsolatunk folyatásának kezdetévé. A következő levélben szeretnénk megtudni, hogy az Önök Ifjúsági Faluja az egyes ágazatokban hogyan fejlődik. Csak a kölcsönös tapasztalatcserével érhetünk el minden szakaszon még nagyobb sikereket. Nemzeteink óhaja, hogy szoros barátságban egymással harcoljunk a nagyszerű és nemes célért — a béke és az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtéséért. Kapcsolatainkat az állandó tapasztalatcsere még jobban megerősíti. Megteszünk mindent, hogy a szégyenteljes párizsi szerződések semmivé váljanak és ezzel szabad legyen az út a békeszerető, önálló, demokratikus német állam megteremtésere. Csak ott használják a kaszát, ahol a gép nem dolgozhat A martosi EFSZ vezetősége idejében megkötötte, az aratási szerződést az ógyallai traktorallomással. A szerződés értelmében 350 hektáron kombájnnal 50 hektáron pedig önkötözőgéppel aratnak. A szövetkezet tagja! csak ott használják a kézikaszát, ahol a gép nem járhat. A dolgozók már megértették, hogy a kombájn munkája megfizethetetlen. Nem kell utána kévét összehordani, cséplőgépet vontatni és ami a legfontosabb, szemveszteség nélkül dolgozik. A martosi szövetkezet tagjai a szálastakarmány nagy részét is géppel vágatták le. S míg a gép dolgozott, addig az emberek más hasznos mezei munkát végeztek. A gépi munka előnyös a kapásnövények ápolásában is. Például a cukorrépát már háromszor megkapálták és olyan szépen nő, olyan szépen betakarja leveleivel a földet, hogy öröm nézni. A kapásnövények fejlődését az is elősegítette, hogy a folyó magas vízállásából jutott az ültetvényekre is. Poór A tűzrendészet betartásával védekezzünk a tűzvész ellen Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusának irányelvei alapján nagy * feladat hárul a mezőgazdaságban dolgozókra. Lényegesen növelni kell a mezőgazdasági termelést. E feladatok sikeres teljesítése megkívánja, hogy a mezőgazdasági értékeket gondosan megvédjük a megrongálástól és elpusztulástól. A mezőgazdasági- és lakóépületeket. Nagy velent a tűzvész, amely igen gyakran előfordul. Egy eldobott égő gyufa, vagy cigarettavég elég ahhoz, hogy a tűz elpusztítsa a termést, a mezőgazdasági és lakóépületeket. Nagy veszélyt jelent a háziállatokra nézve is az istállók és ólak égése. Az egyes tijzek okainak elemzésénél rádöbbenünk, hogy a tűznek a legnagyobb része olyan okokból származik, amelyeket jóakarattal és törekvéssel könnyen ki lehet küszöbölni. Ilyen okok a tűzrendészeti előírások be nem tartása, építészeti hibák, a villamosvezeték és gépi berendezések hibái, az elhanyagolt vagy egyáltalán hiányzó villámhárítók, a kazlak közötti előírt távolságok be nem tartása a hajtóanyagok és más könnyen égő folyadékok helytelen elraktározása, a vasúti mozdonyok, cséplőgépek, traktorok szikrái, a dohányzási tilalom megszegése. Nagyon gyakori eset az is, hogy a felügyelet nélkül hagyott gyerekek is tüzet csinálnak. Több tűz oko-ója volt már az éberség hiány'a miatt az osztályellenség is. A tüzeket és a belőlük eredő károkat meg lehet előzni megfelelő intézkedésekkel. Jelenleg „fokozzuk a tűzelleni védekezést" címen akció folyik, amelynek előkészítése az idei termés védelmének biztosítása érdekében folyik. Az akció keretében a nemzeti bizottságok széleskörű óvintézkedéseket tesznek az összes munkahelyeken, valamint a gazdasági és lakóépületekben, a városokban és falvakban őrségeket szerveznek. A múlt évi aratásnál szerzett tapasztalatok alapján állíthatjuk, hogy a legnagyobb tűveszély idején, vagyis aratáskor és csépléskor is meglehet akadályozni a tűz kitörését, hogyha a termés védelmében részt vesznek a lakosság legszélesebb rétegei. A múlt évben az aratás és cséplés idején az azelőtti évvel szemben a tüzek számát egy egész harmadával sikerült csökkenteni, mert dolgozóink fegyelmezetten végezték szolgálatukat az aratási és cséplési őrségen. Habár a termés biztosításának fő feladata a nemzeti bizottságokra, az állami tűzrendészeti felügyelet szerveire és a Csehszlovák Tűzoltó Szövetségre hárul, annak sikeres teljesítése lényegesen függ a lakosság részvételétől. Az aratási őrségekben való szolgálat minden polgár becsületbeli kötelessége. Ezt a szolgálatot előre elkészített terv szerint kell elvégezni, a termés betakarításának egész időtartamára. Az aratási őrség tagjai legalább egy félórával a meghatározott idő előtt jelentkezzenek a helyi nemzeti bizottság által megjelölt helyen, hogy őket a Csehszlovák Tűzoltó Szövetség tagjai kellőképpen tájékoztathassák kötelességükrőUs feladataikról. Az aratási őrszolgálat a beosztott területet állandóan ellenőrzi. Tűz esetén igyekszik a tüzet azonnal eloltani. Ha ez nem sikerül, haladéktalanul felriasztja a tűzoltókat és a lakosságot. Okvetlenül szükséges, hogy a kazlak felállításánál betartsuk a tűzrendészeti előírásokat. A kazlaknak legalább 150 méter távolságra kell lenniök az épületektől és az erdők szélétől és legalább 30—35 méterre a közutaktól és 60—100 méterre a vasúttól. Ha a vasút vagy út mentén 1« nem aratott gabona van, szükséges az aratást a vasút vagy út közelében kezdeni. Az aratás után a tarlót rögtön felgereblyézni és 5—10 méter távolságban . védőbarázdákat szántani, az elhelyezett termés előtt az úttal párhuzamosan legalább 1 méter szélességben. J. Bátora, az Állami Tűzrendészet területi igazgatóságának dolgozója. A múlt évi tapasztalatok alapján az idén is jól felkészülnek a kombájnnal való aratásra A traktorállomás feladata volt, hogy a terv szerint 3263 hektár területről arassa le a gabonát kombájnnal. E célra a traktorállomásnak 23 saját kombájnja és 31 a cseh gép- és traktorállomásokról átcsoportosított kombájnja volt, összesen tehát 54. E kombájnok közül 49 S-4-es és 5 S-6os típusú volt. A gép- és traktorállomás ezekkel a gépekkel 4164 hektár területről aratta le a gabonát, így tehát feladatát 125,7 százalékra teljesítette. Nézzük meg közelebbről, hogy a gép- és traktorállomás milyen módszerekkel ért el ily figyelemreméltó eredményt a kombájnokkal való aratásban. A Szenei traktorállomás dolgozói a szövetkezetekkel időben megkötötték a szerződést a kombájnnal való aratásra. Az aratás alatt arra törekedtek, hogy a szerződésben foglalt pontok mind a két részről be legyenek tartva. A traktorállomáson fokozatosan meghonosodik az a jó elv is, hogy a kombájnnal való aratás előkészítésére már vetéskor gondolnak. Gondoskodnak arról, hogy azokat a parcellákat, amelyeken kombájnok fognak dolgozni, jól megdolgozzák, sima, egyenes felületük legyen, ami egyik legfontosabb előfeltétele a zavartalan aratási munkáknak. A múlt évben alaposan felkészültek műszaki téren is. Gondosan felülvizsgálták és kijavították az összes kombájnokat, amelyeken hibát észleltek és lelkiismeretesen bejáratták az újonnan kapott kombájnokat. Jól megszervezték a kombájnok üzemanyaggal való ellátását. Az aratás alatti esetleges üzemzavarok kiküszöbölése céljából mozgó műhelyeket szereltek fel szükséges szerszámokkal és olyan pótalkatrészekkel, amelyekre a munkák folyamán valószínűleg szükség lesz. A munkák megkezdése előtt alaposan kioktatták az összes kombájnvezetőket, és minden egyes kombájnvezetö megkapta tervefeladatát a feladatok teljesítésének időpontjaival és munkájának térképével, valamint gépének átcsoportosítási tervével együtt. A kombájnvezetök így idejében megismerkedtek feladataikkal. Az a tény, hogy a múlt évi aratás folyamán a szenei traktorállomáson ily nagyszámú kombájnt állítottak munkába, nagy követelményeket támasztott a kombájnokkal kicsépelt gabona kezelésével és tisztításával megbízott szövetkezeti tagokkal szemben. Úgyszólván valamennyi EFSZ-ben idejében készítettek gabonaszárító helyeket. Jó példát mutattak ezen a téren a nagyfődémesi és a szenei szövetkezetek. Hogy a kombájnnal végzett aratás zavartalanul folyhasson, minden egyes kombájnhoz beosztottak két traktoros pótkocsit, melyeknek feladata az volt, hogy a kicsépelt gabonát a kombájnoktól a szárítóhelyre szállítsák. Az aratás lefolyása azt bizonyítja, hogy a szenei traktorállomás jó! felkészült a kombájnnal való aratásra. Figyelemreméltó eredmény áz, hogy a szenei traktorállomás jelentette elsőnek a köztársaságban, hogy befejezte az aratást. A tervezett 12 nap helyett 8 nap alatt végeztek az aratással. A kombájnnal végzett aratás sikeres lefolyásának hajtómotorja a szocialista munkaverseny volt. A múlt évben elért eredmények a szenei traktoráilomás dolgozóit arra az elhatározásra juttatták, hogy az idéti még gondosabban felkészülnek az aratásra, még nagyobb eredmények elérésére törekednek a termés betakarításáért folytatott küzdelemben. Ing. Jozef Matus, Ing. Alfonz Marko.