Uj Szó, 1955. június (8. évfolyam, 131-156. szám)

1955-06-18 / 146. szám, szombat

2 Ül SZ o 1955. június 24. Népünk leszámolt a szabadság és a béke ellenségeível gyűlés összehívása tehát a maga ja­vaslatára történt, igen? Bugán: Igen. Ügyész: Mondja el részletesen en­nek a Mráz lakásán rendezett illegá­lis gyűlésnek a menetét. Bugán: A megnyitás után, amely Šaňo Mráz háziúrnak kisebb vendég­látó kötelességeiből állott és azután, hogy hiába vártunk Tomáš őrnagyra, megkezdtük a tárgyalásokat és akkor dr. Jozef Kašický vette át a gyűlés vezetését. Bevezető szavaiban ecsetel­te a nemzetközi helyzetet, a belpoli­tikai helyzetet és annak szükségessé­gét, hogy meg kell szervezni a volt szlovák állam híveit. Ügyész: Tudja-e részletezni, hogy az egyes vádlottak milyen feladatokat kaptak, vagy fogadtak el ezen az il­legális gyűlésen Kašický beszámolója, illetve politikai bevezetője után? Bugán: Dr. Kašický azután kölcsö­nös megegyezéssel — hisz nem volt közöttünk semmiféle nézeteltérés — magára vállalta a felújítandó szlovák állam jogi ügyeit. Ügyész: Mit jelentett ez? A felújí­tott szlovák állam milyen jogi ügyei­ről volt szó? Mit ért ezen? Bugán: Nos, az összes első törvé­nyes intézkedéseket, amelyek az újon­nan megteremtett állam életéhez szükségesek, mint mondjuk az alkot­mány, az első kormánynyilatkozatok, jogi szempontból a közigazgatás meg­szervezésére vonatkozó intézkedések, a biztonsági intézkedések és általában ilyen jogi dolgok. Ügyész: És mit vállalt még Kašický magára ? Bugán: Vállalta továbbá aTiso-rend­szerhez hű szlovák katolikus értelmi­ség megszervezését. Ügyész: A régi értelmiséget? Kit értett ez alatt a régi értelmiség alatt? Elmondhatná röviden, hogy kikre gon­doltak? Bugán: No, ezek a személyek a volt rendszer odaadó hívei voltak. Ügyész: Ez azt jelenti, hogy olyan személyek, mint maga. Ludákok és gárdisták, igen? Bugán: Igen. Ügyész: Mit vállalt még magára? Bugán: Ott még magára vállalt egy csekélységet, azt ugyanis, hogy Bra­tislavában két épületet keres gyüleke­zőhelyek céljaira, mivel Mráz e tár­gyalások folyamán közölte, hogy a nemzetbiztonság két bratislavai tag­jával illegális összeköttetésben áll, akiknek lehetőségük van szolgálati rádiókocsik beszerzésére. Dr. Kašický tehát magára vállalta e gyülekezőhe­lyek kijelölését. ügyész: És tovább? Bugán: ... fegyverraktárt felfegy­verzés céljából. ügyész: Folytassa. Milyen feladatot kapott még? Bugán: Én azt a feladatot kaptam, hogy beszervezzem a bratislavai volt gárdistaparancsnokokat és volt tiszte­ket, magasabb katonai képzettséggel és képességgel bíró embereket és ak­ciónkhoz fegyvereket szerezzek be. Ügyész: Milyen célokra kellett magának megnyernie éppen ezeket a gárdistákat és különféle elemeket? Bugán: Akciónk céljaira. Ügyész: Vagyis magának kelleti megszerveznie az alakulatokat, igen? "Magára volt bízva ez a rész... Bugán: A katonai-technikai rész. Ügyész: Katonai-technikai. Vagyis ez azt jelenti, hogy azoknak milyen formájú alakulatoknak kellett lenni­ök? Bugán: Rohamcsapat-formájú alaku­latoknak. Ügyész: Tehát ezeknek rohamc.sa­pat-gárdista alakulatoknak kellett lenniök ? Bugán: Igen. Ügyész: Válaszoljon még egy továb­bi kérdésre. Maga azt mondta, hogy ezt a gyűlést Kašický vezette és ő Osztotta szét a feladatokat! Hogyan történt ez? Bugán: Különösebb megállapodás nélkül. Mráz és én ezzel a vezetés­sel egyetértettünk, hisz végeredmény­ben ez meg is illeti őt. Ügyész: Megilleti, miért? Bugán: Jogász volt és a szlovák állam idején aránylag magas funkciót töltött be — Tiso volt elnöknek má­sodtitkára volt. Ügyész: És jobb áttekintése is volt. Bugán 1 Nagyobb áttekintése is volt, főleg a szlovák állam idején műkö­dött volt tényezőkkel való kapcsola­tokban, akik az elnöki irodában érint­kezésbe kerültek vele, hogy... Ügyész: Ez azt jelenti, hogy Kašic­ký amolyan eszmei vezérük volt? Bugán: Igen, ilyen vezető volt. Ügyész: Hogyan fogadták azokat a javaslatokat és utasításokat, amelye­ket ezen a gyűlésen adott? Bugán: Utasításoknak, irányelvek­nek tekintettük és teljesítettük is őket. Ügyész: Elnök elvtárs, nekem most egy kérdésem volna Kašický vádott­hoz. Maga is beismeri, hogy maga volt köztük politikailag a legfejlet­tebb, maga irányította őket, vagyis azok a feladatok, amelyeket elrendelt, kötelezők voltak számukra. . így van ez? Kašický: Igen, így van olyan mérték­ben, hogy ... Ügyész: Továbbá válaszoljon nekem a következő kérdésre. ígaz-e az, amit Bugán vádlott vallott, hogy a kellő pillanatban fordulatra, illetve fegyve­res puccsra számítottak. Erre azt a pillanatot akarták kihasználni, amikor köztársaságunkat kívülről megtámad­ják. hogy ezt a fegyveres puccsot keresztülvigyék. Kašický: Igen. Ügyész: Bugán vádlott, mondja el, hogyan akarták megszállni azokat az épületeket, amelyekről Kašioký azt mondotta, hogy Lettrichék előtt akar­ták azokat megszállni? Bugán: Mindenekelőtt el kell mon­danom, hogy nem emlékszem arra a körülményre, hogy Lettrichék előtt akartuk volna megszállni. Ügyész: Bugán vádlott, a maguk il­legális gyűlése arra irányult-e, hogy szervezett fegyveres alakulatokat lé­tesítsenek, hogy megfelelő pillanat­ban lecsapjanak és Szlovákiát kisza­kítsák a Csehszlovák Köztársaság kö­telékéből? Bugán: Száz százalékosan. Ügyész: Igen. Igazat beszél Kašický ebben az irányban ? Bugán: Nem beszél igazat és én csodálkozom, hogy itt úgy driblizik, mint Bican. (Nevetés.) Elnök: Csendet kérek. Ügyész: Azt jelenti ez, hogy az egész vallomás, amit Kašický itt tett, valótlan? Bugán: Számomra érthetetlen. Ügyész: Mondja Bugán vádlott, a maguk puccsa csak Bratislavára kor­látozódott, vagy további területekre is ki akarták terjeszteni? Bugán: Egész Szlovákiára. Ügyész: Egész Szlovákiára. Mi cél­ja volt éppen a bratislavai puccsnak? Bugán: Ennek célja az egész Szlo­vákiában megvalósítandó akciók meg­kezdése volt. Ügyész: Azt jelenti ez, hogy Bra­tislava lett volna a jeladás? Bugán: A kiindulási pont. Ügyész: És kiinduló pontja a for­dulat megvalósításának és Szlovákia elszakitásának? Bugán: Igen. Ügyész: Maga azt vallotta, hogy magának kellett megszerveznie azo­kat a rohamalakulatokat, amelyeknek kellő pillanatban akcióba kellett vol­na lépniök, igen ? Bugán: Igen. Ügyész: Honnan akartak fegyvert szerezni e rohamalakulatok számára? Bugán: Ügy gondoltam, a fegyverek egy részét egy bizonyos raktárból szerzem be. Ügyész: Milyen raktárból? Bugán: Nem tudom. Ügyész: Kié volt és ki beszélt er­ről magának? Bugán: Mráz. Ügyész: Mráz is beszélt erről? Bugán: Később tudtam meg, hogy ez nem Mráz raktára, hanem Nemče­ké. Ügyész: Ezt ki mondta magának? Mráz? Bugán: Mráz. ügyész: Ki lett volna a fegyveres rohamgárdista alakulatok illegális ve­zérkarának tagja? Bugán: Tomáš őrnagy lett volna a vezető, akinek — mint volt aktív tiszt­nek — kapcsolata és ismeretsége volt a bratislavai helyőrségben, a további ta­gok pedig a gárdista parancsnokok, a nyugalmazott tisztek, s szervezési képességekkel és technikai katonai tudással rendelkező emberek lettek volna. Ügyész: Bizonyára maga is a vezér­kar élén állt volna. Bugán: Igen, én is benne voltam. Ügyész: Igen. Azt jelenti ez továb­bá, hogy már az illegális rohamalaku­latok vezérkarának megalakításakor gondoltak arra is, hogy mit tegye­nek a bratislavai helyőrséggel? Bugán: A bratislavai katonai hely­őrséget a Tomáš őrnagy, dr. Kašic­ký, Mráz és általam megteremtett ál­lamellenes csoport keretében és mond­juk, céljainkra megnyert további em­berek közvetítésével alkalmas pilla­natban le akartuk fegyverezni. ügyész: Lefegyverezni? És mi volt vele további szándékuk ? Bugán: Ügy terveztük, azaz én úgy terveztem, hogy ideiglenes fogházban, a bratislavai alagútban összpontosít­juk őket. Ügyész: Tehát a bratislavai alag­útban akarták őket összpontosítani. Igen? Bugán: Igen. Ügyész: És meg akarták szállni a fontos objektumokat? Bugán: Igen. Ügyész: Mondja meg nekem Bugán vádlott, lehetséges lett volna mindezt vérontás nélkül végrehajtani ? Bugán: Ez lehetetlen lett volna. Ügyész: Számoltak azzal, hogy vér­ontás lesz? Bugán: Ilyen akciók vérontással jár­nak. Ügyész: Ez azt jelenti, hogy ezzel számoltak, igen? Bugán: Igen. Ügyész: Igen. Ha ezzel számoltak, ez továbbá mit jelent? Azt, hogy ez­zel egyet is értettek? Bugán: Igen. Ügyész: Vagyis nem törődtek azzal, hogy ártatlan emberek vére folyik majd csak azért, hogy megvalósítsák gonosz terveiket? Bugán: Mi meg akartuk teremte­ni a szlovák államot. Ügyész: Azon az áron is... Bugán: Hogy ennek a szlovák állam­nak megteremtése határozottan áldo­zatokat követel meg. Ügyész: Tehát emberéletek árán is? Bugán: így van. Ügyész: így van. Hiszen ez már vi­lágos volt azon a gyűlésen, ahol meg­szabták az irányvonalat, hogy a szlo­vák állam megteremtése ilyen körül­mények között valósult volna meg. Igen? Bugán: Olyan konkréten, ahogyan ön, ügyész úr itt beszél, azon a gyű­lésen nem beszéltünk. ügyész: Nem beszéltek arról, hogy gyilkolni fognak, de már abból, hogy milyen feladatokat tűztek ki azon a gyűlésen, világosan látható volt, hogy az úgynevezett szlovák állam megújí­tása másképpen nem is lehetséges, csak úgy, ahogyan erről most beszél. Bugán: Igen, így van. ügyész: így van. Mráz vádlott, így van ez, ahogyan ezt Bugán vádlott mondja ? Mráz: Igen, nem tagadhatom. Ügyész: Kašický vádlott, maga ezt tagadja, vagy úgy van, ahogy mond­ják... Kašický: Ellenem vallanak mindket­ten, bár az én elgondolásom ... ügyész: Kérdem magát, Kašický I vádlott, lehet ezt másképpen is ér- i telmezni, mint ahogyan ők ketten val- | lanak? Kašický: Nos, azt nem. Ügyész: Nem értelmezhető máskép­pen. Bemard Nemček főkémnek hű szö­vetségese volt Ignác Krajíček, pol­gártársainak besúgója, aki rejtegette úgynevezett parancsnokát, amikor nyugatra akart szökni és ezért kész­séggel vállalta azt a feladatot, hogy folytassa kémtevékenységét. Krajíček: Az államellenes tevékeny­ségbe Bemard Nemček, tehát volt főnököm útján kapcsolódtam be. Elnök: Helyes. Mit kívánt magától akkor? Krajíček: Akkor azt kívánta tőlem, hogy adjam oda neki ezeknek a té­nyezőknek a névsorát, hogy közöljük a rádióban, hogy valamiképpen „visz­szafizetjük" nekik, vagyis bosszút állunk rajtuk. Elnök: Odaadta neki ezt a jelentést? Krajíček: Odaadtam. Elnök: Mikor? Krajíček: Valamikor 1952 októberé­ben. Elnök: Mit csinált Nemček ezzel a jelentéssel? Krajíček: Ezt a jelentést annak alapján adtam neki át, mivel megkért rá és azt mondta, hogy a .Szabad Európa" külföldi uszító leadói közlik, amely küldést aztán saját fülemmel hallottam. Ezzel kérem szépen azt akartam mondani, hogy így akartam „meghálálni" és megbosszulni a he­lyi tényezőket azért, hogy rossz ká­dervéleményt adtak rólam. ügyész: Szóval jelentést tett azok­ról a tényezőkről, akiket így akart megbosszulni, igen? Ne beszéljen itt semmiféle háláról, hanem bosszúról. Nevezze úgy, ahogyan ez volt. Krajíček: Kérem. Ügyész: Mikor tudta meg azt, hogy Nemček milyen módon tart kapcsola­tot a külfölddel? Krajíček: Arról, ügyész úr, hogy Nemček kapcsolatot tart fenn a kül­földdel, közvetlenül azután szereztem tudomást... Ügyész: Mit mondott még magának? Krajíček: Amikor átadtam neki eze­ket a híreket, azt mondotta, hogy ne féljek, azzal bátorított, hogy ezeket a jelentéseket titkos tintával, rendes levélben a sorok között írják, nem kell félnem semmiféle árulástól. így ebből az okból kifolyólag beleegyeztem és a jelentéseket átadtam neki. Ügyész: Nemček milyen kémhírek­re' irányította figyelmét? Krajíček: Tudomásom szerint, amennyiben ezt az ügyet ismertette velem, politikai, gazdasági jellegű és — amint megállapítottam — katonai jellegű tudósításokra összpontosította figyelmét. Ügyész: Katonai jellegűekre? Mi­lyen célt szolgáltak ezek a katonai és politikai jellegű kémhírek? Krajíček: Ezek a kémhírek köz­társaságunk elleni anyagként szolgál­tak, amelynek alá kellett ásnia népi demokratikus rendszerünk jó hírét. Ügyész: Milyen jó hírre gondol? Krajíček: Köztársaságunk jó hírére gondolok. ügyész: Nem úgy volt az. Krajíček, hogy ezeket a kémhíreket azért küld­ték, hogy az amerikaiakat szolgálják az új háború előkészítésében? Krajíček: Igen kérem. Ügyész: Mondja, maga egy pillanat­tal előbb arról beszélt, hogy Nemček­nek híreket adtak a lamači kommu­nistákról; tulajdonképpen milyen célja volt Nemčeknek ezzel és mire kellett neki? Krajíček: Ez a hír azt a célt szol­gálta, hogy a tényezőket a község ér­dekében végzett tevékeny munkájuk­ban elkedvetlenítsék, megfélemlítsék és hogy így természetesen a további munkától is elmenjen a kedvük. Elnök: Hány embert nyertek meg ebbe az államellenes szervezetbe? Krajíček: Én kérem szépen ebbe az államellenes szervezetbe, ahogy már mondottam, Hromádkát, Krajíček Fló­riánt és Herrgott Cyrilt nyertem meg. Ami Šumichrastot illeti, az nehezebb probléma volt. Ott kérem szépen... Elnök: Ezek, akiket felsorolt, vala­mennyien a volt ludákok soraiból való személyek ? Krajíček: Ludák szülök fiai voltak, akik hozzám hasonlóan gondolkoztak. Elnök: Maga ezeket az embereket, akiket felsorolt, megismertette az ál­lamellenes tevékenységgel? Krajíček: Ezekkel az emberekkel közöltem, hogy Nemček közvetítésé­vel összeköttetésben vagyok a kül­földdel, de semmiféle feladatokat nem bíztam rájuk, senkitől sem követeltem semmiféle jelentéseket, Šumichraston kívül. Ügyész: Mondja még meg, hogy mi­lyen további fegyvereket akartak be­szerezni és honnan, vagy azt hitték, hogy kapnak fegyvereket szervezetük számára? Krajíček: Ez alkalommal Nemček azt mondta nekem, hogy összetűzés esetén annyi fegyvert kapunk, hogy fel sem tudjuk majd használni. Ejtő­ernyősök dobják majd le és akkor lesz elég fegyverünk. így számítottunk ezekre a forrásokra. ügyész: Szóval Nemček azt mondta magának, hogy lesz egy másik forrás, hogy fegyvereket kapnak. Krajíček: Az ejtőernyősöktől. ügyész: Honnan? Krajíček: Az amerikai zónából, az amerikaiaktól. Ügyész: Tehát az amerikaiak repü­lőgépen szállítanak maguknak fegy­vert. Elnök: Krajíček vádlott, amikor Nemček ažzal a feladattal bízta meg, hogy az államellenes tevékenységbe ludák elemeket szervezzen be, mondta magának Nemček, hogy ebbe az ál­lamellenes szervezetbe aktív tiszteket is bekapcsoljon? Krajíček: Igen. Tanácstag: És bekapcsolt ilyen tisz­tet? Krajíček: Bekapcsoltam. Nehezen ment, de amikor mentegetőztem, hogy az illető még fiatal ember, most ke­rült ki az iskolából, hogy még nem tud semmiről, akkor ezt mondotta ne­kem: kell nekünk, mert szükségünk van rá. Ha tudtál híreket szerezni a lamačiakról, akkor őt is meg kell nyerned. Elnök: Hogyan történt a meg­nyerése ? Krajíček: Ügy kérem szépen, hogy csak azt a feladatot bízta rám, hogy ismertesem meg vele. A további fel­adatokat ő vállalta magára, ami nyil­vánvaló abból, hogy látogatta az ille­tőt. Elnök: Tehát mondja meg konkré­tan, kit nyert meg erre a célra? Es mikor ? Krajíček: Šumichrast Vladimírt 1952­ben. Elnök: Maga világosította fel Šu­michrastot az államellenes szervezet­ről? Krajíček: Nekem csak az volt a fel­adatom, hogy felvilágosítsam őt, hogy Nemček összeköttetésben van a kül­földdel és hogy én együtt dolgozom vele. Elnök: Tehát ez azt jelenti, hogy maga felvilágosította őt erről"' Krajíček: Igen, de feladatokkal nem bíztam meg, mindezt Nemček vállal­ta, én csak azt a parancsot kaptam, mondjam meg neki, hogy tagja va­gyok a szervezetnek, miből kifolyó­lag titkos anyagot, iratokat, paran­csokat és más hasonló anyagot köve­teltem tőle, tehát tudtam a ppn­tos utasításokról. Elnök: Kért maga SumichrasttöJ valamilyen kémhíreket? Krajíček: Kértem Elnök: Milyen jellegűeket? Krajíček: Katonai jellegűeket. Nem kevésbé fontos tagja volt a kémcsoportnak Vladimír Šumichrast volt tiszt, nagybátyjának, Ignác Krají­ček kémnek a munkatársa, aki meg­ismertette őt NemčekkeL ügyész: Konkréten mit beszőj* Nemčekkel ? Šumichrast: Alakulatomról beszél­tem vele. Ügyész: Utána közölte vele, hol vannak elhelyezve radarállomásaink vagy átadta neki az erről ^tóló je­lentést? Šumichrast: Igen. Ügyész: Mit mondott még neki ? Šumichrast: Két parancsnok nevét mondtam meg. Ügyész: A parancsnokok -levét és azt, hogy ki alá tartoznalr az ililető radarállomások ? Šumichrast: Nem. Ügyész: Vagy alakulatok? Šumichrast: Az egységekről nem, ál­talában csak az alakulatokról. Ügyész: Csak alakulatokról? S ezen kívül még mit? Šumichrast: Ezenkívül még közöl­tem vele alakulatom feladatát és hogy milyen terjedelemben kell telje­sítenie azt. ügyész: Szóval részletesen Is­mertette vele alakulatának feladatát, és hogy az milyen terjedelemben tel­jesíti ezt a feladatot, igen? Šumichrast: Igen. Ügyész: Amikor ezt közölte Nem­čekkel, megbízta magát Nemček va­lamilyen feladattal? Šumichrast: Nemček azt a felada­tot bízta rám, hogy kísérjem figye­lemmel alakulatomban a fegyelmet, továbbá, hogy nézzek körül, milyen emberek, mely katonák kapcsolódhat­nának be az államellenes tevékeny­ségbe. Nagy súlyt helyezett továbbá az írásbeli anyagra. Ügyész: Ezenkívül megbízta még valamilyen feladattal? Šumichrast: Ezenkívül még azt a feladatot bízta rám, hogy ha valami­lyen lehetőség nyílik, állapítsam meg más alakulatoknál a fenti adatokat. Ügyész: Šumichrast, de maga meg is győződött arról, hogy a maga baj­társai a tisztek és legénység körében nehezen találna még egy embert, aki kémkedésre adná fejét, mint maga. Šumichrast: Ezzel nem próbálkozz

Next

/
Oldalképek
Tartalom