Uj Szó, 1955. május (8. évfolyam, 103-130. szám)

1955-05-01 / 103. szám, vasárnap

1955. május 2. U J SZO 7 A Szevan tó szép ségei A Szevan nevű hegyi tó szépsége a költők sok nemzedékét megihlette Ez az azúrkék tó, vagy inkább ten­ger két és félszer olyan nagy, mint a Genfi tó. Az örmény SZSZK-ban két­ezer méteres tengerszin feletti ma­gasságban fekszik. Képletesen felkö­szöntő serlegnek nevezik, amely fel­emelkedik az örmény hegyek közé. A Szevan tó azonban, amely szépsé­gével gyönyörködteti a sok látogatót, nagyon zsugorian látja el vízzel az aszályos környéket. Annak ellenére, hogy 29 hegyi folyó ömlik a tóba, be­lőle az Ararát völgyébe mindössze csak egyetlen folyócska, a Razdan viszi a vizet. A tó vizének legnagyobb része elpároloa, vagv a talajban vész el. A természet ezen mostohaságát az örmény nép helyrehozza. A Razckui folyón nyolc duzzasztó- és \ .ilan ei. müvet építenek. A folyót így arra kényszerítik, hogy a népet szolgálj'. A sok ezer KW óra villamos energi;'n kívül a környék lakossága még elég öntözővizet is nyer. Szevan régi idillikus szépsége más. örömteljesebb szépséggé változik. A tó festői képéhez új iparüzemek, a megtermékenyített föld több ezer hektárja, új városok és falvak, a la­kosság boldogabb jövője járul. A jakut szénbányászat fejlődése A szibériai Jakut Autonóm Köztársasag fiatal szénbá­nyászata gyors fejlődésnek indult. Ebben a körzetben, amely az 56. északi széles­ségi fok alatt fekszik, gaz­dag szénlelőhelyek vannak. Ezeket csak a szovjet rend­szer éveiben tárták fel. Ott, ahol még nemrég tajga volt, az utolsó években szép bá­nyatelepeket építettek. A szangarai, chaji és más bányák, amelyeket a leg­korszerűbb technikával sze­reltek fel, egyre több és több szenet adnak a Jakut Köztársaság fővárosának, az iparnak és közlekedésnek. A kazahsztáni vaskohászat fejlődése Kazahsztánban eredménye­sen ' fejlődik a vaskohászat. A köztársaság első kohászati vállalatát tíz évvel ezelőtt építették Timer-Tau váro­sában. Azelmúlt tíz év le­forgása alatt a termelés több mint kétharmadával emelkedett. A kazahsztaní acélmüvek mesterei különösen ügyesek, így például abból az acél­ból, amit a múlt év folya­mán Argan Zsunuszov mes­ter gyártott, 300 traktort készíthettek. A Temir-Tau-belá kohá­szati üzem az ekékhez ké­szít acélt. Az aktubinszki üzem kitűnő minőségű spe­ciális acélt gyárt a külön­böző szovjet kohóknak. A MWTM1 # v*7 ág W 00 f ® v*> w s v*} (í) é ® é É # f 1 f f é I ement a nap. Az emberek ^ az eget kémlelték, el­ered-e az iuő, nem rontja-e el a holnapi ünnepet? A felhők egyre közeledtek. Ügy rémlett, nyomban lezúdul a zápor, patakokkal árasztja el a földet. Ilyenkor, a zivatart váró percekben, legjobb oťthon ülni. Ma mégis szokatlanul mozgal­mas az aul. Kisebb-nagyobb csoportok mennek az utcán. Kisfiúk rohannak. Öregek igye­keznek. Olyanok is, akik talán már régen nem jutottak túl a házuk kerítésén. Pásztorbotjára támaszkodva, méltóság teljesen lépked a köztiszteletben álló, erdemrendes öreg Agav. Majd a falu komszomolistái vonulnak el énekszóval. A tér már régen zsúfolásig megtelt, de az em­berek még özönlenek. .A Vörös Partizán Kolhozban nagy ünnep van. Mára készült el a kolhoz villanytelepe. Ért­hető, hogy az erőmű gyönyörű emeletes éDÜlete előtt gyüleke­zik a falu apraja-nagyja. A későn jövő kolhozparasztok a tér szélére szorulnak és irigy­lik azokat, akiknek az első sor­ban jutott hely. A hmedov kolhozelnök órá­iára néz és felemelt kéz­zel csöndet int. Üdvözli a pa­rasztokat a küszöbön álló ün­nep és a villanytelep üzembe­helyezése alkalmából, majd az önműködő kapcsolókészülékhez lép. De abban a pillanatban szinte megkövülten tekint az aul felé. A tömeg is arra fordul, amerre az elnök tekinte­te mered. Az utcán lassú léptekkel két ifjú közeledik és karonfogva vezet egy öreg embert: az aul legidősebb, legtekintélyesebb la­kóját, a 120 éves Dadavoí. Az emberek utat nyitnak és az öreg előre jön kísérőivel. épülő kommunizmus hatalmas műve az épülő Kahovkai-vízierőmű Bíborszín láthatár Az Össz-szövetségi Mezőgazdasági Kiállítás előkészületei Az Össz-szövetségi Mezőgazdasági Kiállítás hatalmas területén már foly­nak a kiállítás megnyitásának előké­születei. Az 1955. évi moszkvai kiállítás be­mutatja azokat a sikereket, amelye­ket a mezőgazdaságok, valamint a nö­vényi és állattenyésztési termelés pél­"dás dolgozóinak ezrei értek el a múlt év folyamán. A kiállításon 76 pavi­lon van. A termek díszítésén mintegy 1500 festő és grafikus dolgozik. A tavalyi kiállításon a Szovjetunió mezőgazdaságának gépesítési és villa­mosítási pavilonját látogatták a leg­többen, mintegy 7 millió személy. Hatalmas új szov et textilkombinát Barnaulban nagy textilkombinátot építenek, amely a Szovjetunióban újonnan felépített hat óriási textil­gyárak egyike. A kombinátban a leg­különfélébb szöveteket több millió méter számra fogják előállítani. Nemrégiben fejezték be a barnauli kombinátban a fonó- és szövőüzem építését, amelyekbe több mint négy­ezer gépet szerelnek. A berendezés negyedrésze már üzemben van. Április 15-én a kombinát megkezdte a szö­vetek gyártását. írta: Ibrahim Kerimov, kumik iró Ahmedov kezénél fogva fel­segíti az öreget egy emelkedés­re, aztán felkéri, hogy mint az aul legidősebb lakója, kapcsolja be az önműködő készüléket. Az öreg köszönetet mond a meg­tiszteltetésért és az egybegyűl­tekhez fordulj — Nagyon régen .. . Az emberek csodálkoznak és figyelnek, vajon miről akar szól­ni az öreg ? — Nagyon régen... — is­métli tompa, fáradt hangon Da­dav — van vagy 90 éve . .., de lehet, hogy máf 100 is. Nagy forróság volt, aratási idő. Hát egyszer csjik az a hír járja az aulbar. hogy a mi hercegünk . .. — az öreg belekuncog a marká­ba, köu is-.egyet — réfli; szokás­ból mondtam, hogy a mi herce­günk ... dehogy is' volt a mienk, csak szenvedést hozott ránk. Szó»al, egyszer csak az a hír járja, hogy azt mondják, a her­ceg valami furcsa világítófák­lyát hozott a városból. Vasból való fáklyát. Csak meggyújtod, aztán ég, ameddig tetszik. Egész nap is ég, ha úgy akarod. A kkoriban mi közönséges • fenyőfáklyával világítot­tunk. Végigég a fáklya, kialszik — meggyújtasz egy másikat. Éiért hát a csodát, a meszhúlli­ni herceg csodáját senki sem hitte el. No, erre néhányan nekibátorodtunk, hogy majd mi megnézzük, van-e a hercegnek vasfáklyája, vagy nincs. A gye­rekek fiatalok, vakmerőek, hát elmentünk. „Lesz, ami lesz" — mondtuk. Odaengedtek a házhoz. A her­ceg maga jött ki és hozta a csodát. Közönséges petróleum­lámpa volt. Persze ma már ez nem nagy valami, de akkor — igazi csoda volt. A herceg megengedte, hogy hozzányúljunk és meg is gvú.j­totta. A fénye olyan csodálatos volt, mintha a nap világított volna. Nézem a lámpát és gon­dolom: „Micsoda ehhez képest a mi fenyófáklyánk. — Ha nekem ilyen volna! Mennyi pénzt ke­reshetnék!" Akkoriban cipész voltam, hajnaltól éjfélig dolgoz­tam, de hát mit lehet össze­kaparni fáklyavilág mellett. — A szemem . is elromlott... dol­gozni azért muszáj, másképpen éhen hal a család. Szóval, nézem a lámpát és gondolkozom. A herceg meg félrecsapja bokharai sapkáját, kezét övének aranydíszei mögé dugja, fel-alá járkál és dicsek­szik: „Ilyen vasfáklyám csak nekem van, no meg a főkor­mányzónak, senki másnak." Nézem, nézem a lámpát és nem állom tovább: „Hijj, csak tudnám, hol vásárolhatnék ilyen lámpát!" A herceg kajánul felnevetett és olyat vágott rám, hogy el­terültem. „Takarodj innen, te tökfilkó, még majd ellopod!" Áll fölöttem csípőre tett kéz­zel és ordít: „No nézd csak, mire nem fáj a 1'oga! Lámpára, amilyen csak a főkormányzó úr­nak. meg nekem van! Én milyen jó vagyok hozzájuk, ők meg ..." — és belémrúgott. No, erre már elsötétült előt­tem a világ. Talpra ugrottari: és teljes erőmből megütöt­tem ... Persze azon nyomban félholt­ÍKÜ! ra vertek, aztán kényszermun­kára küldtek. Tizenöt évig éltem x fegyencsorban. És mind csak './£} azért, mert akkor megkívántam ŕjZy azt a hercegi fényt... Szeretném már látni ezt aAxí' fényt! A z öreg várakozóan néz az (íjj­elnökre, mintha azt kér­dezné, hogy most mi a teendő, X Ahmedov megérti elmosolyodik és odavezeti a kapcsolóhoz. Dadav remegő keze a készü­lékhez ér. szeme az elnémult x téren pihen. „Legyen fény!" — mondja. Äjt; És ebben a pillanatban nap­pali fény önti él a teret. Csillo- x gó füzér függ az Ala-Ozen folyó yfr) fölött, a túlsó parton kettéválva szétágazik az aul minden iránya- X ban, szét a házak és a kertek Vjy felé, a két kilométeres utca és a kolhoz-gazdaság mentén ... .óvj. Messzi, messzi, a bíborszínt öl- x tött a láthatárig... A házak nyitott ajtajából, ablakából /Cfc ugyanilyen ezüstös, bíboros vi- >:;' lágosság árad a szabadban ki­gyúló fények felé. Az emberek mesebelinek, varázslatosnak lát- ä ják szülőfalujukat az ünnepi ki­világításnak ebben a fényében, a (ií) lámpák százainak ragyoqásá­ban .. . Dadav apó megbűvölten áll, szeméből patakzik a könny. — Mutassátok meg, ki az, aki X segített nekünk ezt a telepet felépíteni — mondta. (j+i Erre néhányan, mintha előre összebeszéltek volna — hirtelen kiválnak a tömegből, besietnek vjfr;: fl7 éniilpthe p<: Knrskin mérnök­az épületbe és Kocskin mérnök­kel térnek vissza. — Köszönöm neked! — kiáltja (j/ az öreg és átöleli a mérnököt. R agyog a fény. Megvilágítja n hávaUňt u VortpVpfr 37 Jy^ é •a házakat, a kerteket, az „X utcákat, megvilágítja az embe­rek életét... Uj kolhozóvodák és bölcsődék Ukrajnában Az ukrajnai kolhozokon nagyszámú óvodát és böl­csődét építenek. Ez évbea az ukrán vidéken az óvodák és bölcsődék száma eléri a 25 ezret. Az óvodákban és bölcsődékben 1 38-1 000 gyer­meket helyeznek el. Az új óvodákra és bölcső­dékre tapasztalt orvosok és nevelők felügyelnek. Több körzetben pionírtáborokat is létesítenek, amelyekben a moszkvai iskolások töltik szünidejüket, míg a vidéki pionírok a festői szépségű Moszkva környéki táboro­kat és üdülőtelepeket kere­sik fel. A szovjet közlekedés újdonságai A rigai vagongyár mun­kaegyüttese új villanyvo­natot készített. A koi&ik berendezése fényűző. Mele­gített levegővel fűtik, kár­pitozott ülésekkel és önmű­ködő ajtónyitó ás záróké­szülékkel látták el őket. Az utasokat a legközelebbi ál­lomásra rádió figyelmezteti. Az új villanyvonat gyor­saságát erősen emelték. A fékező berendezést is tö­kéletesítették. A mozdony­vezető fülkéjében a vonat vezetését megkönnyítő ké­szülékeket helyeztek el. Ha a mozdonyvezető nem veszi észre a vörös fényt, amely „megállást" jelent, külön­leges jelzés hangzik fel. Ha a mozdonyvezető még ezt is figyelmen kívül hagyja, a vonat önműködően meg­áll. \ D. Topicsev qkqdémikus: j ^/JOL A Z ATOMENERGIA A BEKET SZOLGÁLJ A 1954-BEN a szovjet tudósok és mérnökök kutatásaik során komoly eredményeket értek el az atomener­gia békés felhasználásában. Az atom­energetika felhasználására vonatkozó munkálatok eredményeként felépült a világ első atomenergiával működő ipari villamoserőmüve. Az idén tovább kutatják a magha­sadás új útjait, hogy felhasználhas­sák energetikai célokra. A kutatások olyan módszerek kidolgozására irá­nyulnak, amelyekkel egyrészt az atomenergiát közvetlenül villamos­energiává, másrészt elektrokémiai energiává Tehet változtatni. A rádióaktív izotopokat, köztük a rádióaktív kocaltot, jódot és foszfort, valamint nátriumot igen eredményesen alkalmazzák a szovjet orvostudomány­ban. Üj adatok látnak napvilágot arra vonatkozólag, hogy a különféle mag­kisugárzások milyen természetűek és miként hatnak a vegyianyagokra, s a vegyifolyamatokra, továbbá, hogy a magkisugárzások miként alkalmazha­tók a fontos kémiai folyamatok foko­zására és aktivitására. A MAGKISUGÁRZÁS SZÉLESKÖRŰ alkalmazást nyer a jövőben olyan ha­tékony eszközök létrehozásánál, amely a különféle technológiai folyamatok automatikus ellenőrzésére és irányí­tására szükségesek. Már szép szarn­ban készülnek olyan műszerek, ame­lyekkel számos technológiai folyamat automatizálható. Közéjük tartoznak a két közeg határát jelző rádióaktív mérőműszerek, a fém, papír, gumi­szalagok vastagságának állandó érint­kezés nélküli mérésére és szabályozá­sára szolgáló vastagságmérő, továbbá a fémasövek falvastagsága eltérésének és különböző anyagbevonatok vas­tagságának megállapítására készült műszerek stb. Fontos kutatasokat végeztek azzal kapcsolatban is, hogy a magkisugár­zások miként alkalmazhatók az élel­miszerek hideg sterilizálására, vala­mint a nagyhatású mikroorganizmusok felkutatására. Megállapították, hogy a kisugárzás aktivizáló hatással van a mikroorganizmusok által létrehozott Ergosterin biológiai szintézisére. A jelző-atomok módszerét tágkörü­en alkalmazzák a biológiában, lehetővé vált az állati, növényi szervezetekben végbemenő bomló folyamatok mély­reható tanulmányozása is. A tudósok érdekes adatokat nyer­tek az agyszövetekben, a májban, az izmokban és más szervekben, szöve­tekben végbemenő anyagcsere kémiai lefolyásáról. A SZOVJET ZOOLÓGUSOK a jelző­atomok módszerét a haltenyésztésben is felhasználták egyes intézkedések hatékonyságának tanulmányozására. Többek között kidolgozták a haliva­dékok megszámlálásának módszerét, .továbbá kísérleteket végeztek a hal­tenyészetekből kiengedett ivadékok tömeges megjelölésére és a tengerbe került halivadékok megszámlálására. Ugyanezzel a módszerrel bebizonyí­tották, hogy a növényekben — látszó­lagos mozdulatlanságuk eiienére — igen gyorsan mennek végbe a fizioló­giai folyamatok. Ez a körülmény most lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági dolgozók a növénvápolási iítriciőkct összeegyeztessék a növények élette­vékenységének „menetévei". !gv pél­dául a tudósok megállapították, hogy a levelekből a fotoszintézis termé­kei (a cukorrépánál, töknél stb.) óránként 70—100 cm sebességgel ha­ladnak a gyökérzet felé. A jelző-atomok révén kiderítették, hogy a növényi szervezetben miképp képződnek a cukrok, a nikotin és más gazdaságilag értékes termékek. 1954-BEN TÖBB MINT HARMINC tudománvos intézmény végzett nagy­arányú kísérleteket jelző-atomokkal, hogy megállapítsák a legmegfe­lelőbb időpontot és a legjobb mód­szert a növények trágyázására szuper­foszfáttal. Az eddiginél sokkal meg­bízhatóbb adatokat nyertek 7 arró,, hogy a íkülönböző mélységben és a külön­böző módon talajba jutott foszfort a növények milyen mértékben és mi­lyen ütemben szívják fel. Ha a növények gyökéren kívüli táp­lálásával folytatott kísérletek siker­rel járnak, a növekedés meghatározott időszakában lehetővé váiik a növé­nyek kiegészítő ellátása foszforos táp­anyaggal és ezáltal a termelés növe­lése. A jelző-atomok módszere komoly eredményeket hozott a vegyi folyama­tok tanulmányozásánál, s ez elmélyí­tette és bővítette ismereteinket ezen a területen. A műszaki tudományokban a jelző­atomok módszerét felhasználták a nyersvas- és az acélgyártás folyama­taiban. Az elméleti és kísérleti magfizika terén végzett munkák közül megem­líthetjük a kvantum-elméletre, az ele­mi részecskék elméletére való kuta­tásokat. A nemrég felfedezett „labilis — elemi" részecskék tanulmányozására a kozmikus sugarakban új típusú töl­tött részecskék létezésére utal. CSUPÁN NÉHÄNV PÉLDÁT hoztunk fel az atomenergia békés felhaszná­lására. E példák arról tanúskodnak, hogy ezen a téren tágkörű és nagy­méretű munkálatok folynak. Ne fe­lfedjük azonban, hogy az atomkorszak­nak még csak a kezdetén tartunk. Az atomenergia évről évre nagyobb métékben hatol be a tudomány t :s a népgazdaság egyes területeire. Minden tudósnak és különösen a Szovjetunió Tudományos Akadémiája tagjainak igen fontos feladata, hogy kidolgozzák az atomenergia békés célokra való felhasználásának új módjait és az ez­zel kapcsolatos kérdéseket. A szovjet kormány az atomener­gia békés felhasználása terén a nem­zetközi együttműködés elősegítésére törekszik és kifejezésre jutatta, hogy az atomenergia t>ék?3 felhasználásá­nak kérdésével foglalkozó nemzetkö­zi értekezletben hajlandó dtadni a Szovjetunióban e téren szerzett tudo­mányos fis műszaki tapasztalatokat és hajlandó ismertetni a/ első atom­energiával működő inart-viüarnoserő­múvot. Végül a szovjet kormány ha­tározatot hozott arról is, hjgy ez atomenergia békés célokra való fel­használása terén a kutatásom fejlesz­tésében több országnak tudományos­műszaki és termelési segítséget nyújt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom