Uj Szó, 1955. május (8. évfolyam, 103-130. szám)

1955-05-01 / 103. szám, vasárnap

1955. május 1. UJSZ0 3 Kitüntették a zselízi állami gazdaság élenjáró dolgozóit A zselízi állami gazdaságok dolgozói ez idén a lekéri részlegen tartották meg az első negyedévi konferenciájukat. A konferencián részt vett Žiška elvtárs az Országos Szakszervezeti Tanács központjának titkára, Bukovič elvtárs a járási pártbizottságról, a részlegek vezetői és csoportvezetői. A konferencia értékelte az első negyedévi munkákat és az elért eredményeket. Gregor elvtárs, az állami gazda ságok igazgatója ismertette, hogy valamennyi gazdaságban elvégezték a tavaszi munkákat és új módszereket alkalmaztak a földeken és az állattenyésztésben. A konferencián elhangzott fei-nzólalásokból kitűnt, hogy a termelés növelése a párt és kormány határozatainak megfelelően, erre az évre biztosítva van. Megható jelenet volt a négy kiváló dolgozó kitüntetése, akik jó munkájukkal nagyban hozzájárultak a gazdaság további fejlődéséhez, a termelés fokozásához. A bajkai gazdaságban Vartek János fejő 12 tehéntől rideg neveléssel 15 borjút választott el, míg Szőcs István, a másik fejő, 12 tehéntől 14 borjút nevelt fel és tejbeszolgáltatási tervét 110 százalékra teljesítette. Ugyanebben a gazdaságban Basa Jolán és Madarász Ilonka borjúgondozók 120 borjút -neveltek fel. Egyetlen elhullás sem volt annak ellenére, hogy 104 választott borjút is gondoztak. Eredményes munkájukért mind a négy dolgozót díszoklevéllel tüntették ki és mindegyikük kapott egy betétkönyvet 300 korona betét-; tel. Ilyen dolgozók fejlődnek a gazdaságokon, és ez biztosíték a', termelés állandó fokozására. Patyolat Sándor, Csajakovo. Egy nagyszabású terv a megvalósulás előtt Második éve folyik már Bratislava kultúra és pihenés parkjának építése. Láttunk már róla fényképfelvételeket, olvastunk róla a sajtóban, — sőt sok sok ezren már önkéntes brigádmunkákat is végeztünk e nagy cél érdekében. És mégis sokan vannak még olyanok, akik jóformán azt sem tudják, mi is hát valójában ez a nagyméretű parkosítási terv, és mi valósult meg ebből az elmúlt 16 hónap alatt? Felkerestem hát magát a bratislavai kultúrpark igazgatóságát, és megtudakoltam, hogyan is állunk hát ezzel a mindnyájunkat oly közelről érintő kérdéssel? íme látogatásom eredménye: — A bratislavai kultúra és pihenés parkjának építése, — kezdte beszámolóját Petrás János igazgató — a szovjet nepparkok mintájára, 1954 januárjában indult meg. A kultúrapark megvalósításával az a célunk, hogy egy olyan természeti szépségekben bővelkedő parkkoszorúval övezzük körül Szlovákia fővárosát, amelyben ugyanazokat az üdülési és szórakozási lehetőségeket találja meg a dolgozó, amelyeket eddig csak a sok kilométerre fekvő üdülőhelyeken tudott elérni. Mert hát ezen a téren eddig, bizony elég sok hiányosság mutatkozott. A környékbeli hegyek messze vannak, a strandok vasárnaponként túlzsúfoltak, a mozik, színházak és kávéházak pedig igazán nem mondhatók üdülő helyeknek egy-egy meleg vasárnapi délutánon. Hát ezeket a problémákat akarjuk megoldani azzal, hogy egy olyan üdülő övezettel veszszük körül Bratislavát, amelyben a pihenés és a szórakozás minden válfaját megtalálhatja a dolgozó. És ennek a nagyszabású tervnek, már meg is valósítottuk első részletét, ez lesz fővárosunk ajándéka, a dolgozók leg- I nagyobb ünnepén, — május elsején, j • * * A bratislavai kultúra és pihenés : parkja május elsejére elkészült első részlege a Duna balpartján, a Hal térrel egyvonalban kezdődik és a Duna meflett haladva egészen odáig terjed, ahol régebben a karácsonyi és a húsvéti vásárokat tartották. Ezen az útvonalon eltüntették az omladékukat és földsebeket, — fákkal, virágos és pázsitos földtáblákkal tették vonzóvá ezt az elhanyagolt útszakaszt, padokat állítottak fel a pihenést kívánók részére és sétányokkal emelték ennek a partrésznek üdülő jellegét. A legnagyobb változások azonbaö magán a karácsonyi vásárok régi színhelyén történtek, így gyönyörű szórakozótermekké alakították át a csarnokokat és előttük nagy szabadtéri éttermet létesítettek. A már május elsején megnyíló három szórakozó csarnokba például annyi ember fér be egyszerre, mint a Nemzeti Színházba, a Redutba, a Carlton, a Krym, a Palace, a Slovan és a Luxor termébe együttvéve. A középső csarnokban az úgynevezett előcsarnokban hatalmas virággal díszített szökőkút fogadja a látogatókat. Itt lesznek a ruhatárak, a büffék, a balkonon pedig május elsején a technikus ház kiállítása, később pedig oivasófülkék, klubrészek, sakk-, fotó- és egyéb körök nyernek elhelyezést. Az előcsarnokból balra a nagy társaigóhelylségbe juthatunk be. Jobbra pedig a 2100 férőhelyes esztrádterem van. A nagy társalgó földszintjét és erkélytt kényelmes páholyok övezik, a teremben elhelyezett asztalok mellől pedig 1100 ember élvezheti az érdekes varieté-műsorokat. A piros, zöld, kék és rózsaszín fényben fürdő táncparketten több mint 400 ember hódolhat a táncolás örö;nének. A jobboldali esztrádterem szintén a legkorszerűbb követelmények szerint van átépítve. Ebben az óriási teremben vasárnap délelőttönkint sportmérkőzéseket rendeznek majd, délutánonként és esténként pedig vidám esztrádmüsorokban. vagy színvonalas zenei programokban gyönyörködhetik a közönség. Persze, azért a szórakozócsarnokkal nem fejeződött be még a volt karácsonyi , vásárok színhelyén folyó nagy építkezés. Ez év végéig teljesen parkosítják ezt a területet ls, május 15-re elkészül a gyönyörű szabadtéri színház, június végén megnyitja kapuját a Dunaparton épülő nagy kors/erű uszoda, a nyár folyamán pedig elkéKözép-Európa legszebb fürdője lesz a Szikla-fürdő, szül a gyermekek öröme is, az a hintákkal, bábszínházzal és egyéb játékokkal felszerelt gyermekparkrész, ahol — természetesen majd csak a későbbi időkben — éjszakára is el lehet helyezni azokat a gyermekeket, akiknek szülei túl későig maradnak kint a kultúra és pihenés parkjában. A kultúra és pihenés parkjának teljes megvalósítása, természetesen még igen sok áldozatos munkát és segítséget kíván a park építőitől és Bratislava polgáraitól. Az egész tervezett parkkoszorúnak három nagy központja lesz: a volt karácsonyi vásár területe, a Malom-völgy és az úgynevezett Hegyi park. Természetesen ezeket a központokat is egy teljesen összefüggő parkov kapcsolja majd egybe. A legtöbb üdülési és szórakozó helyet azonban ezekben a parkközpontokban sűrítik össze Megkezdték munkálatait a szórakozócsarnokkal szemben épülő sziklafürdőnek is. Ez a fürdő egyik legszebb nyári szórakozóhelye lesz Közép-Európának. A medencék a hegy oldalán kősziklába lesznek beágyazva, a sétányokat korintoszi oszlopok díszítik majd, a teljesen parkírozott hegy tetején pedig egy szép kilátó csarnokot emelnek. A Malom-völgyig terjedő útvonalon nyaralótelepet építenek kl, olyat, ahol a bratislavai dolgozók olcsdn és kényelmesen tölthetik el hétvégi pihenőjüket. Ezenkívül népi. csillagvizsgálót, planetáriumot és a kulturális és szórakozási berendezések egész sorát valósítják meg a malomvölgyi parkközpontban. A hegyi parkban pionírüdülőtelepet, úgynevezett plonírvárost építenek fel. De Itt is lesz nagy szabadtéri színház, '.'óriyvtárral és újságokkal felszerelt szabadtéri olvasóhely és végül idetervezik a hatalmas állatkertnek a felépítését is. Neumann János ,,„i, m minim n mi i Május elsejék Léván Léva a gazdag forradalmi múltú város is méltón készül e nagy nap megünneplésére. A Fő teret már napokkal ezelőtt szépen feldíszítették. Befejezték már á szovjet katonák emlékműve mellett a szökőkút építését is. Nagy, 15 000—16 000 főnyi tömeg gyűlik össze minden évben, magából a városból és a járás 43 szlovák és magyar lakosságú falujából. A közeli falvakból gyalog, a távoliakból szekereken és allegórikusan díszített teherautókon jönnek be ide a régi hagyományok szerint, hogy testvériesen, kéz- a kézben magyarok és szlovákok felvonuljanak, vigadjanak, táncoljanak. Az ünneplést ezen a napon a régi Schöller-parkban, amely most már a népnek szolgál, népi együttesek fellépésével és mulatságokkal folytatják, ahol fiatalok, öregek egyaránt jól érzik magukat. Szívesen eljártak ebbe a városba valamikor Steiner Gábor, Schafranko és Herz szenátorok is, mert a München előtti köztársaságban itt működött jól a kommunista párt, szervezett nagy erőt képviselt a munkásság, parasztság, A május elsejei szónokok mindig nagy tömeg előtt tartottak itt beszédet. Kommunista fészeknek nevezték Lévát az akkori rendőrök. Garamlököt, ahol pedig öthetes bérsztrájkot rendeztek a kommunisták, kis Moszkvának csúfolták, mert itt volt a legaktívabb a pártszervezet. Hogyan is folyt le abban az időben egy május elsejei felvonulás és manifesztáció, erről legjobban Csernák Gyula, Raksányi Pál, Chleba István és még sokan a régi kommunista vezetők közül tudnának beszélni. Húsz év is eltelt azóta, de emlékezetünkben frissen él minden mozzanat, mintha nemrég történt volna. 1935. május elsejét is, mint minden évben, nagy előkészületekkel várták a lévai kommunisták. Háber Zoltán, egyike a legaktívabb kommunistáknak és szervezőknek, erre az alkalomra színielőadást tanított be, amelyet a Munkás-otthonban az ifjúmunkásoknak kellett előadniuk. De nemt-sak Lévén, hanem a környék falvaiban is dolgoztak a kommunisták. Szervezték a felvonulást, házról házra jártak, hogy minél nagyobb legyen a felvonulók száma, Lökön. Tamás Lajos, Krekovics Kálmán, Stary Tekovon Pacala István, Homola János és minden faluban dolgoztak a kommunista vezetők a május elseje előtti napokban, hogy méltón felkészüljenek a tüntetésre. Vörös lobogó alatt vonultak fel a városba a garamlökiek, a ladányiak, p<>dlužaniak, ó- és újbarsiak, gényeiek és még több falu szlovák és magyar lakossága, útközben harcias és forradalmi dalokat énekelve. A csendőrség már a város végétől kísérte a felvonulókat, nehogy valaki csatlakozzék a menethez. De a lévaiak így is csoportostul mentek' a felvonulók után az Ozmány térré, ahol a kommunisták manifesztációja volt. Böjtös Sándor az 1926-ban brigádmunkával felépített munkás-otthon gondnoka, és a proletársajtó legjobb terjesztője és felesége már kora reggel óta szétosztogatták az összegyűlt vörös cserkészeknek a Slovenské zvesti, Munkás, Haló noviny, Magyar Nap újságokat. Ezen a napon Csernák Gyula készült fel az ünnepi beszédre, A nép szívesen hallgatta, mert minden szava igazság volt és minden beszédének vezérfonala a proletár testvériség volt és a munkások és parasztok jogaiért való harc. Mikor már megtelt a tér és a hozzávezető utcák is, a tömeg az Internacionálét kezdte énekelni. A hatóságtól kiküldött jegyzőkönyvvezető, aki a szónok mellett foglalt helyet, tüntetően, kihívóan fején hagyta a kalapját. ' — Le a tökfödóvel Leskó úr — kiáltotta a rendőrbiztosnak az egyik közelálló tüntető. De ez úgy látszik csak azért is fején hagyta a kalapját, aminek következményeképpen a kalap, akarata nélkül, lerepült a fejéről. Leskó rendörbiztos erre betiltotta az ülést és letartóztatással fenyegetve az ellenállókat, oszlásra szólította fel a tömegeket. A tömeg azonban állt továbbra is mozdulatlanul és várta a szónok beszédét. — Éljen a Szovjetunió — kiáltotta el magát Danis,, egy ifjúmunkás. Három csendőr is ugrott feléje, hogy letartóztassa, de a gényei ifjúmunkások úgy körülállták Danist, mint egy acélgyűrű és nem engedték a csendőröket hozzájutni. Dolgozott a gumibot és Pick doktor, aki valamiképp besodródott a tömegbe, a csenőrök felé igyekezett tolongani; kapott is egy párat a fejére gumibottal, a közelállók legnagyobb mulatságára. Egy gényei fiút, akit a csendőrök leütöttek, beszállítottak a kórházba. De a háromezres tömeggel szemben mégiscsak gyenge volt a csendőrosztag. Leskó rendőrbiztos kénytelen volt. tétlenül nézni ezt a manifesztációt. A tüntetők megelégedve hagyták el a teret és kivonultak a futball-pályára, ahol a lévai munkásegylet futballklubja, a Vörös Csillag mérkőzött a lökíekkel. Útközben forradalmi dalokat énekeltek és az egész menet tüntető jellegű volt. A menetet csendőrök kísérték egészen a futballpályáig. Délután és este pedig csendőrfelügyelet alatt színielőadással és táncmulatsággal végződött 1935. május elseje Léván. Horváth Sándor Akkor még más idők jártak mifelénk A tavaszi napsugár megtörik a gazdasági épületek piros-cserepes tetején. Az udvarban lázas munka folyik mindenfelé. A kovácsműhely előtt hárman beszélgetnek. Hosszú bőrkötértyük messziről elárulja mesterségüket. ürge elvtárs viszi a szót, Fiatalságáról, a régmúlt időkről beszél. — Kár, hogy nem vagyok most fiatal — emeli fel hangját a 64 éves Ürge bácsi, — legalább olyan fiatal volnék mint te, — ujjával a szemben ülő fiatal kovács felé bökve. — Bizony más volt a mi fiatalságunk. De sok pofont kaptunk mi inaskorunkban, — s mintha csak a régi mestere állna előtte, a semmibe csap az öreg, csontos ökleivel. — Végigsimítja őszülő haját, s felsóhajt: — Pedig nem érdemeltük meg a pofonokat, hiszen anynyit dolgoztunk mint az állatok. De keserves volt a sorsa akkoriban az inasoknak. Csaknem meztelen jártunk, s többet éheztünk, mint jóllaktunk. Csak az urak élték világukat. Egy pillanatra szünetet tart, homlokán ráncok húzódnak végig, s tűnődik magában: — Tudod — mondja azután elgondolkozva, — sorsunk azután sem fordult jobbra, hogy segédek lettünk. Nehéz volt az elhelyezkedés. Ha pedig mégis akadt alkalmi munka, olyan csekély bért fizettek, hogy abból nehéz volt élni. Ha mertük kinyitni a szánkat, vagy ha nagyobb bért követeltünk, az utcára vágtak minket. Lázítóknak, csavargóknak bélyegeztek, ha megmondtuk az igazat. Üton-útfélen igazságtalanság ért bennünket. Valamit tennünk kellett a magunk érdekében; szervezkedni kezdtünk. A vöröst szakszervezetbe és a kommunista pártba tömörültünk. — Ürge bácsi! Azt beszélik, hogy magát annak idején be is csukták röpiratok terjesztése miatt. Az idősebb munkásoktól hallottam — szövi tovább a szót —, beszéljen arról. És azt is elmondhatná, hogyan szervezték meg akkoriban a sztrájkokat és a május elsejei ünnepségeket. — Akkor még más idők jártak mifelénk, Nem mozoghattunk olyan szabadon, mint most Ha valahol csoportosultunk, vagy megmozdultunk, megjelentek a csendőrök. Megfélemlíteni azonban itt sem tudtak bennünket. Szervezkedtünk, nyilvános gyűléseken mutattunk rá a kapitalista kizsákmányolók politikájára és röpiratokkal hívtuk fel a dolgozókat az ellenállásra. Valaki engem is beárult. Pénzbüntetésbe ítéltek és börtönbe csuktak, amikor lakásomon a röpiratokat megtalálták. Homlokán újra redőkbe futnak a ráncok és elgondolkozik. Szemei a múltba tekintenek vissza. Az 1936-os évre gondol, amikor a május elsejei ünnepségekre készülődtek. A kopók már előtte való héten a falvakat járták, hogy megakadályozzák a munkások tömörülését. A faluban több házba bementek és megfenyegették a munkásokat. A felvonulást még sem tudták megakadályozni. A munkásszónokok, a falusi kommunista vezetők gyűléseiken hívták fel a munkásokat, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg a tüntetésen. Maga Ürge elvtárs is lelkesített, szervezett. Ritter elvtárs is sorbalátogatta a járás pártszervezeteit és harcra hívta a tömegeket. A munkásokat már semmi sem tudta visszatartani. Május elsején Szencen a kora reggeli órákban több mint ezer munkás jelent meg, kabátgallérjuk gomblyukába vörös szegfűket tűztek'. Vörös lobogók legntek a menet élén. Munkáért és kenyérért tüntettek az utcákon. A tömeg egyre szaporodott menetközben, újak és újak léptek a sorokba. A hullámzó embertömeg az egyik vendéglő előtt gyülekezett, ahol ünnepi beszédet mondott Ritter elvtárs. Lelkesítő beszédében harcra szólította fel a munkásokat a kizsákmányolók ellen. Szavai messzire hangzottak, s a munkások éljenzésbe törtek ki a bátorító szavak hallatára. Hiába gumibotozták, hiába ütötték őket a csendörök, egy tapodtat sem tágítottak és az ünnepélyt meg' tartották. — Ilyen volt akkor május elseje — fejezi be mandókáját Ürge elvtárs. — Munkáért, kenyérért folyt a harc életre, halálra. Ma megváltozott a helyzet. A szenei állami gazdaság dolgozói a 10. szabad május elsejét ünneplik, A mai május elsején tízezres tömegekben vonulnak fel Szene utcáin, hogy ünnepeljék a szabad május elsejét, a munka ünnepét. A mai május elsején eredményeikről számolnak be, amit a felszabadulás 10 esztendeji alatt elértefe. A régi rombolás körszakát új időszak váltotta fel. A dolgozók mindenfelé kötelezettségvállalásokkal köszöntik május elsejét. Minden tehetségükkel az új célok felé törekednek és nagyobb és nagyobb lendülettel harc 'rak a még jobb eredmények eléréséért. Dolán Gyufa