Uj Szó, 1955. május (8. évfolyam, 103-130. szám)

1955-05-20 / 121. szám, péntek

6 IIIS20 ím. máfús 20'. " 5 T | A szovjet-iugoszláv kapcsolatok további javításáért, i o béke megszilárdításáért ItlIIIIltllllillHVHf HlltlIltlIIIIKtlIjlHIilllll illlltüll VILÁGSZERTE nagy visszhangot váltott ki az a hír, hogy a Szovjetunió kormánya és a Jugoszláv Federativ Népköztársaság kormánya kétoldali óhaj alapján elhatározta, hogy a két ország közötti kapcsolatok további megvitatása és a béke megszilárdítása érdekében a két ország legmagasabb képviselői találkozót tartanak. A békeszerető nemzetek, elsősorban a Szovjetunió és Jugoszlávia népei, akiknek a küszöbönálló tárgyalások sikere közvetlen érdekük, megelége­déssel fogadták ezt a hírt, mert nagy jelentőséget tulajdonítanak a belgrádi megbeszélések részvevői előtt álló kér­dések megoldásának. Tito elnök a tárgyalások jelentőségét ezekkel a szavakkal hangsúlyozta: „A megbeszélések célja nem ideiglenes megoldás, ami felszámolná a jelenlegi helyzetet, hanem szilárdabb alapok megteremtése, amelyeken a jövőben általában a kapcsolatoknak épülniük kell". A szovjet—jugoszláv kapcsolatok teljes normalizálása, valamint orszá­gaink és népei évszázados barátságá­nak megszilárdítása nagy fontosságú volna a nemzetközi feszültség további enyhítésére és valamennyi ország kö­zötti együttműködés megteremtésére. A KÜSZÖBÖN ÄLLÔ belgrádi tár­gyalásoknak természetesen elsősorban a Szovjetunió és Jugoszlávia között: kapcsolatok állami vonalon való to­vábbi javulására kell vezetnie. E té­ren megvannak a kedvező lehetőségek. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy mindkét állam nézetei megegyez­nek a külpolitika alapvető kérdéseiben — az egyenjogúság és a be nem avat­kozás kérdésében, a békés egymás­melleit élés lehetőségének, valamint a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok együttműködése lehetőségének el­A MOSZKVAI PRAVDA VEZÉRCIKKÉBŐL ismerésében. Megegyezik nézetük a le­szerelésért, az atomfegyverek eltiltá­sáért, a háborús veszély elhárításáért és a béke megszilárdításáért folytatott harc kérdésében is. A szovjet—jugo­szláv kapcsolatok további javulásának távlatai csak azokat töltik el aggoda­lommal, akiknek nem érdekük a nem­zetközi feszültség enyhítése, hanem el­lenkezőleg, annak kiélezésére töreksze­nek. MEGFIGYELHETŐ, hogy a legreak­ciósabb amerikai körök a belgrádi ta­lálkozó hírét kedvezőtlenül fogadják. Néhány személyiség, akik nyilván­valóan figyelmen kívül hagyják a nem­zetközi feszültség enyhítésének fel­adatát, megkísérli megakadályozni a küszöbön álló tárgyalások sikeres le­folyását és ezáltal igyekszik rontani a nemzetközi légkört. Sőt még anyagi és pénzügyi megtorlásokkal is fenyege­tik Jugoszláviát abban az esetben, ha a jugoszláv kormány a Szovjetunióval való kapcsolatait normális vágányokra állítja. Ezek a kijelentések megmutat­ják igazi arcát azoknak, akik Jugo­szláviával való kapcsolataikat nem az egyenjogúságra, hanem a gazdasági elnyomásra, s a diktátum politikájára akarják alapozni. Ezzel kapcsolatban megállapítható, hogy mind a szovjet, mind pedig a ju­goszláv fél nemzetközi együttműködé­sét egyedül az egyenjogúság alapján óhajtja megvalósítani és nem engedi senkinek sem, hogy beavatkozzék más államok belügyeibe. A Szovjetunió teljesen megérti, hogy Jugoszlávia normális kapcsolatokat akar fenntartani valamennyi állammal. A jugoszláv—szovjet kapcsolatok nor­hiiiiii«ii«i!iiiiiii!!iiiiiiiiiiiti!iinatiiiiiiiinaMii;i. malizálása nem jelentheti Jugoszlávia más államokhoz fűződő kapcsolatainak kiéleződését. A Szovjetunió Jugoszlá­viával való kapcsolatainak rendezését nem akarja a nemzetközi helyzet ron­tására felhasználni, hanem ellenkező­leg, azt akarja, hogy a kérdés megol­dása hozzájáruljon a nemzetközi fe­szültség enyhítéséhez. A SZOVJET-JUGOSZLÁV KAPCSO­LATOK további javulását megkövetelik mindkét állam érdekei, megkövetelik az egész világ békéjének megszilárdí­tásáért folytatott közös harc közös érdekei. Természetesen nem tagadha­tó, hogy lényeges különbségek vannak közöttünk a társadalmi fejlődés több fontos problémájának értelmezésében. Az a tény azonban, hogy Jugoszláviá­ban az alapvető termelőeszközök túl­nyomó része társadalmi tulajdon, az a tény, hogy Jugoszláviában a fő osztály a munkásosztály és a dolgozó paraszt­ság, amelyeknek harcos és hazafias hagyományai vannak, az a tény, hogy a két ország népei között évszázados mély kulturális és ideológiai összhang áll fenn, az a tény, hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia dolgozóinak közösek a létérdekei — a nemzetközi munkás­mozgalom érdekei es a munkásosztály végső céljai — mind azt mutatja, hogy a szovjet és a jugoszláv nép széleskö­rű és sokoldalú együttműködésének megvannak a szilárd alapjai. Minden előfeltételünk megvan ah­hoz és reméljük, hogy most, amikor mindkét félnél jóakarat és törekvés mutatkozik kölcsönös kapcsolataiknak az egyenjogúság és a kölcsönös elő­nyök alapján való megjavítására, a szovjet—jugoszláv kapcsolatok normá­lis mederben fognak tovább fejlődni, amint azt mindkét ország és egyben a béke érdekei is megkövetelik. A lengyel nemzetgyűlés külügyi bizottsága javasolja a május 14-i barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés ratifikálását A lengyel sajtóiroda közlése szerint a lengyel nemzetgyűlés külügyi bi­zottsága május 18-án ülést tartott, amelyen a Varsóban 1955. május 14­én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés ratifikálásának kérdését tárgyalta. A külügyi bizottság tagjai egyhan­gú határozatot hoztak, amelyben a Lengyel Népköztársaság nemzetgyű­lésének javasolják e szerződés ratifi­kálását. A nemzetgyűlés képviselői a szer­ződés egyes cikkelyeinek tárgyalásá­nál rámutattak a szerződés történelmi jelentőségére és megállapították, hogy a szerződés az egész nép érdekeit és törekvéseit juttatja kifejezésre, mert még jobban, mint eddig, biztosít­ja a Lengyel Népköztársaság szuvere­nitását és függetlenségét. A Szovjetunió és az USA mezőgazdasági küldöttségeinek kölcsönös látogatása Á Szovjetunió külügyminisztériuma május 6-án közölte az Egyesült Ál­lamok moszkvai nagykövetségével, hogy az USA-ba látogató mezőgazda­sági küldöttség tagjainak hivatalos statutumuk lesz és hogy a küldöttsé­get az illető szovjet mezőgazdasági hi­vatalok és tudományos intézetek, va­lamint a szovhozok és kolhozok kép­viselőiből állítják össze. Az Egyesült Államok nagykövetsé­ge május 17-én értesítette a Szovjet­unió külügyminisztériumát, hogy az USA kormánya hajlandó a szovjet kül­döttség tagjai részére vízumot adni. Eisenhower sajtóértekezlete A május 18-i sajtóértekezleten Eisenhower elnökhöz több kérdést in­téztek a nagyhatalmak jövő értekezle­tével és a szovjet-amerikai viszony­nyal kapcsolatban. A négyhatalmi értekezlet távlataira nézve Eeisenhower kijelentette, hogy „nagyon óvatosan kell eljárni, bár­milyen jók is a kilátások." Nyugat — mondotta — a négyhatalmi érte­kezlethez az erő politikájának fokozot­tabb érvényesítésével járul." A tárgyalásokkal kapcsolatos kér­désekre Eisenhower azt felelte, hogy az USA nem esik bele „az engedé­kenység csapdájába." Eisenhower nagy figyelmet szentelt a szovjet légierőkre vonatkozó vála­szokrak. A tíztagú szovjet küldöttség az Egye­sült Államokat 1955. július 10. és au­gusztus 10. között látogatná meg. Az ENSZ leszerelési albizottsága május 18-án ülést tartott Az ENSZ leszerelési albizottsága Johnson kanadai küldött elnökletével ülést tartott. Az ülésen elhatároz­ták, hogy a következő ülést június 1-én tartják meg, hogy a közbeeső idő alatt az albizottságban képviselt öt kormány megtárgyalhassa a hely­zetet és azt az eredményt, amit az albizottság működésének kezdete, 1955. február 25. óta elért. A holland kormány lemondott A nyugati hírügynökségek jelentése szerint Wiliam Drees holland minisz­terelnök kormánya beadta lemondá­sát. A lemondás oka az a vereség, amit a kormány a holland parlament má­sodik alsóháza május 17-i szavazá­sánál szenvedett, A Béke-Világtanács a vitás kérdések békés elintézéséért A Béke-Világtanács irodája május 17-én és 18-án tanácskozásra ült ösz­sze Bécsben, hogy megtárgyalja a je­lenlegi nemzetközi helyzetet és a Hel­sinki Béke-Világtalálkozó előkészüle­teit. Az ülésen D'Astier de la Vigerie elnökölt. Jelen volt Ricardo Lombardi olasz szenátor, Hja Erenburg szovjet író, Ikuo Ojama és Szaiondzsi ja­pán szenátorok és mások. Az ülésen határozatot fogadtak el, amely üdvözli az osztrák államszer­ződés megkötését és a nemzetek kö­zötti megértés, valamint a béke felé vezető út új lépésének mínősíti azt. A tárgyalások gondolata — amití a Béke-Világtanács már hosszú idő óta támogat — a nemzetközi vitás kérdé­sek békés megoldásának egyedül le­hetséges módja és amint kitűnt, új sikereket arat. A Béke-Világtanács titkársága fel­hívásának befejező részében kijelen­ti, hogy sem Európában, sem Ázsiá­ban nincsenek olyan vitás nemzetközi kérdések, amelyeket ne lehetne az egyes kormányokkal való őszinte tár­gyalás útján megoldani a kölcsönös | megértés szellemében. A népek azt Óhajtják, hogy a négy nagyhatalom jövő tárgyalásait ebben a szellemben tartsák. A Béke-Világtanács titkársága má­jus 18-án Bécsben sajtóértekezletet rendezett, amelyen D'Astier de la Vigerie, a Béke-Világ tanács irodájá­nak tagja nyilatkozott a Béke-Világ­találkozó előkészületeiről, amelyet Helsinkiben június 22—29-ig tartanak meg. D'Aister de la Vigerie bejelentette, hogy a francia küldöttség tiszteletbe­li elnöke, Edouard Herriot, a francia Nemzetgyűlés tiszteletbeli elnöke lesz. A vita során Ilja Erenburg szovjet író kijelentette, hogy a világ közvé­leménye a világpolitikában mind na­gyobb szerepet játszik. Nem férhet kétség ahhoz, hogy a Helsinki Béke­Világtalálkozó nagy mértékben hozzá­járulhat a későbbi diplomáciai értekez­letek sikereihez. „A fő kérdés az — mondotta Ilja Erenburg —, hogy a világ két egy­mással szembenálló táborra oszlik-e, vagy pedig együtt fog-e működni? Mi szovjet emberek úgy véljük, hogy a népek együttműködése mellett kell dönteni. 3 WMxaí^'é* 4ÍF 'Ä tóP iP«R Mp k ^ w< tWxm. &m A hadsereg sportolóinak korlátbemutatója a kassai járási spartakiádon. A királyhelmeci járási spartakiád Ehhez fogható sportesemény felsza­badulásunk óta nem volt a járásban. A kíváncsiak százai lepték el a sport­pályát. Az érdeklődők nagy csopor­tokban szemlélik a spartakiád elő­készületeiről készített fényképeket, melyek a fali szekrényben vannak el­helyezve. Az egész város magán vi­seli a sportünnepély jellegét. Vasárnap reggel kissé borús és sze­les időjárás volt. Ennek ellenére a város lázasan készülődött a sportnap­ra. A reggeli zenés ébresztő után tar­ka tömegek lepték el az utcákat, s felcsigázott érdeklődéssel vártak ar­ra a nagy pillanatra, amikor láthatják a járás ifjúságának hatalmas felvonu­lását. Férfiak, nők, fiatalok, idősek voltak a várakozó tömegben. Végre elérkezett a nagy pillanat. A torony­óra elütötte a két órát, amikor meg­indult sportolóink felvonulása. Az élen a járási előkészítő bizottság vezetői haladtak. A zászlóéi után meneteltek tarka színpompában a kisportolt testű fiatalok, a ma fiataljai, akik a pályán mutatták be felkészültségüket, de ha kell, a haza védelmében az elsők kö­zött lesznek. Butky elvtárs, a járási pártbizott­ság nevében mondott ünnepi beszé­det, melynek elhangzása után a pioní­rok vonultak fel a pályára, hogy nagy gyakorlatukkal gyönyörködtessék a né­zőket. Az iskolások idősebb csoportjai után a Hadsereggel Együttműködök Szövetségének szurony-bemutatója kö­vetkezett, majd motorkerékpáros ak­robaták szórakoztatták a nézőket. Utána a Vörös Csillag testnevelési szervezet tornászainak bemutatója kö­vetkezett. A sportünnepséget a So­kol-szervezet tornabemutató ja zárta be. Gyakorlatuk a legnagyobb meg­elégedést váltotta ki a nézők sorai­ban. Az Állami Testnevelési Bizottság szlovákiai tagozatának a királyhelmeci járási spartakiádon jelenlévő kikül­döttje, Plátenik elvtárs így nyilatko­zott : „Véleményem szerint a gyakorlatok kivitelezése jó volt, jól sikerült a szervezés és tetszett a gyakorlatozók felvonulása is." Példásan volt kijelölve a tornászok helye is, úgyhogy semmi zavar nem fordult elő. Bohdanovsky eltvrásnak, a kerületi pártbizottság tit­kárának véleménye szerint, legszebb volt a Sokol bemutatója és a Hadse­reggel Együttműködök Szövetségének gyakorlata. Országos képviselőnk, Do­bos elvtárs ugyancsak megelégedéssel nyilatkozott a járási spartakiádról. A királyhelmeci járás lakosságának minden várakozást felülmúló látvá­nyosságban volt része. Saját szemük­kel győződtek meg sportolóink felké­szültségéről, akik bebizonyították, hogy lelkiismeretes munkával nagy fel­adat megoldására képesek. Sz. K. A VIII. Béke-verseny ünnepélyes befejezése Szerda délután Varsóban vala­mennyi versenyző és nagyszámú kö­zönség jelenlétében befejezték a VIII. kerékpáros Béke-versenyt. Az ünne­pi beszédek elhangzása után a három rendező ország képviselője átadta a díjakat a legjobb együtteseknek és egyéni versenyzőknek. Elsőnek Ri­biczki, a Lengyel Népköztársaság Ál­lamtanácsának titkára adta át az első díjat a győztes csehszlovák együttes­nek és Schurnak, az egyéni verseny győztesének. Utána K. Vojáček, a Csehszlovák Köztársaság lengyelorszá­gi nagykövete adta át a köztársasági elnök díját a legjobban szereplő együttesnek a csehszlovákiai útszaka­szon. A díjat Broužek, a csehszlovák együttes edzője vette át. Válogatot­tunk elnyerte Wilhelm Piecknek, az I NDK elnökének díját is, valamint a f.engyel Népköztársaság Államtanácsá­nak jutalmát is a lengyelországi és az NDK területén elért legjobb he­lyezésért. Leopold Infeld tanár, a Bé­ke-Világtanács elnökségének tagja át­adta a Béke-Világtanács díját a győz­tes csehszlovák válogatottnak és Schurnak. A Rudé Právo, Trybura ľudu és a Neues Deutschland képviselői át­nyújtották a Béke-verseny valameny­nyi versenyzőjének a díjakat. A ver­senyzők nevében G. A. Schur mon­dott köszönetet a rendezöbizottságok­nak, valamint mindazoknak, akik lel­kesen buzdították a versenyzőket a XIII. útszakaszon. Schur lelkesen él­tette a IX. Béke-versenyt, ame­lyet 1956-ban rendeznek meg és azt kívánta, hogy az még nagyobb arányokat öltsön, mint az előző. Szer­dán este a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsa fogadást rendezett a VIII. Béke-verseny részvevőinek tiszteletére. Ezzel befejeződött ez a nagy sport és békemanifesztáció. Sporthíradó A Szovjetunióban megrendezett at­létikai versenyen Kucsurin 1 500 m-en 3 p 51 mp-cel győzött, súlylökésben Fedorov 16,40 m-t ért el. Lengyelor­szágban Sztawczyk és Solarszky a 100 m-t 10,8 m-re futották. 3 000 m-en Ozsug győzött 8 p 28,2 mp alatt. Šid­lo a gerelyt 72,66 m-re hajította, tá­volugrásban Ohemelewszky 710 cm-t ért el, rúdugrásban Janiszewszky győ. zött 420 cm-rel. Női távolugrásban: Kuszionová lett az első 565 cm-rel. Angliában Cullen a gerelyvetésben 67,17 m-t ért el, távolugrásban Wilm­shurst győzött 751 cm-rel. A fran­ciaországi Montreuilben Consolini diszkosszal 53,91 m-t dobott. Algírban Fötterer 18,7 mp-re futotta a 100 m-t. 5000 m-en 1. Konrád (Nyugat-Német­ország) 14 p 24,4 mp, 2. Sztritov (ju­goszláv) 14 p 26 mp. Az Egyesült Ál­lamokban a jamaikai Agostini a 100 yardot 9,4 mp-re futotta. 440 yardban Mashbrun győzött 46,9 mp alatt. 120 yardos gátfutáson Wright és Johnston 14,2 m-t ért el. Santee az 1500 m-en 3 p 46,5 mp-cel győzött. Súlylökésben Ő Brien 17,23 m-t dobott, diszkoszve­tésben Iness 51,83 m-t ért el, gerely­vetésben Held 79,92 m-t dobott. Ma­.sug-^sban Dumas és Shelton 208 n-t ugrott, távolugrásban Rangé 760 í-m-rel lett első. „ŰJ SZO" kiadia Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága Szerkeszti a szerkesztőbizottság l-'leiős Dénes Feienc "Hzerl sz i telefon 347-16. 352-10. Kiadóhivatal Bratislava. Gorkého B telefon .537-28 Elöftyetési díj havonta Kör, fi r-o terjeszt a P i Híri-i ­A-60174 nál és kézbesítőnél. Nyomás: Pravda Szlovakia Kommunista Pártja Közumti Bizottságának k' > all I ta S'pi k<"i/t«<* B ítKii.va Jesenského 8—10, illata Muurendelhető minden postahivatal­Bratislava.

Next

/
Oldalképek
Tartalom