Uj Szó, 1955. május (8. évfolyam, 103-130. szám)

1955-05-17 / 118. szám, kedd

4 ül Sw 1955. május 17. Viliam Široký elvtárs beszéde Bécsben aláírták az osztrák államszerződést (Folytatás a 3. oldalról.) együttműködési és kölcsönös segély­nyújtási szerződéssel és támogatja azt, az a kijelentése, hogy az európai ál­lamok elleni imperialista agresszió esetében a nagy 600 milliós kínai nép országaink kormányaival és népeivel együttesen fog harcolni az agresszió ellen egészen a győzedelmes diadalig — ez óriási méretű hozzájárulás az európai béke és biztonság ügyéhez. Hisz főként a nemrégen lezajlott ban­dungi értekezlet megmutatta, hogy nemcsak Ázsia népei, hanem az egész világ nemzetei joggal látnak a Szovjet­unió mellett a Kínai Népköztársaság­ban is békés világhatalmat. t Éppen a varsói értekezlet napjaiban tetőzte siker a Szovjetunió nagy békés törekvéseit az osztrák kérdés megol­dását illetőleg. Bécsben aláírják az osztrák államszerződést, úgy ez a szov­jet békepolitika újabb nagyszerű sike­re és egyben mindenekfelett meggyózó bizonyítéka annak, hogy a mai bonyo­lult nemzetközi helyzetben is, amikor az agresszív körök minden erejüket a feszültség kiélezésére és a háború elő­A Szovjetunió kormányküldöttsége N. A. Bulganyinnal, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökével az élen május 15-én elutazott Varsóból. Bul­ganyinnal, a küldöttség vezetőjével el­utazott még G. K. Zsukov, a Szovjet­unió marsallja, nemzetvédelmi minisz­ter, í. Sz. Konyev, a Szovjetunió mar­sallja, A. M. Puzanov, az Orosz SZSZSZK Minisztertanácsának elnöke, N. T. Kalcsenko, az Ukrán SZSZK Mi­nisztertanácsának elnöke, K. T. Mazu­rov, a Fehérorosz SZSZK Miniszter­tanácsának elnöke, V. T. Lacisz, a Lett SZSZK Minisztertanácsának elnö­»ke, N. A.' Gedvilasz, a Litván SZSZK Minisztertanácsának elnöke, A. A. Mjiy­Elvtársak! A Szovjetunió küldöttsége nevében, amely elhagyja Lengyelország főváro­sát, engedjék meg hog köszönetet mondjak a Lengyel Népköztársaság kormányának azért a baráti vendég­látásért, amelyben minket Varsóban való tartózkodásunk alatt részesített Az a baráti légkör, amely a kölcsö­nös megértés és egyöntetűség jegyé­ben jellemezte munkánkat a varsó: értekezleten, tette lehetővé azt, hogy rövid időn belül nagy fontosságú kér­déseket vitattunk és oldottunk meg. Amikor elbúcsúzunk szovjet bará­tainktól, akik a nyolc állam varsói ér­tekezlete után elhagyják Lengyelország fővárosát, szeretném még egyszer ki­fejezni testvéri érzelmeinket, még egyszer szívélyesen kezet szorítani ve­lük és még egyszer örvendezni velük azon közös nagy mű felett, amelyet ezekben a történelmi napokban meg­alkottunk. A nyolc állam barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segélynyújtási szerződése, amely a varsói értekezlet eredménye, a szerződést aláírt orszá­gok óriási sikerét jelenti. A szerződés nemzetközi jelentősége azonban még sokkal nagyobb. A varsói értekezleten el­fogadott határozatok a 600 milliós ázsiai országnál, a Kínai Népköztársa­ságnál szilárd és határozott támoga­tásra találtak és egyszersmind elnyer­ték mindazon népek erkölcsi segítsé­gét és megértését, amelyek a béke után vágynak és gyűlölik az agressziót. Ezek a határozatok elsősorban ama testvéri államok egyöntetű akaratát juttatják kifejezésre, amelyek együtt­működnek biztonságuk megszilárdítása érdekében minden agresszió ellen. Ezek a határozatok másodsorban je­lentősen hozzájárulnak a világbéke megsľilái dításához, mert szembehe­lyezkednek az agresszív politika, a ka­tonai tömbök módszereivel és az erő­politikával, s megmutatják a nemzet­közi testvéri együttműködés és köl­csönös megértés útját. Ezek a határozatok harmadsorban kifejezésre juttatják a szerződéssel egyesített népek szilárd és egyöntetű akaratát, hogy olyan szükséges és megfelelő biztosítékokat létesítsenek, amelvek megvédik minden ország bé­készítésére mozgósítják, sikerrel lehet megoldani a bonyolult problémákat is, ha mindkét részről megvan ehhez a jóakarat. Főleg a békeszerető németek szá­mára jelent az osztrák kérdés meg­oldása buzdítást és példát a német kérdés megoldására. Világosan látják, hogy a német kérdést nem lehet meg­oldani a párizsi egyezmények alapjan, sem a német militarizmus- felújítása és Nyugat-Németországnak az Észak­atlanti Tömbbe és a Nugateurópai Unióba való bekapcsolása útján, ha­nem kizárólag a német nép nemzeti érdekeinek tiszteletben tartása és az európai béke érdekeivel való összhang alapján. Drága barátaim! A baráti, együtt­működési és kölcsönös segélynyújtási szerződés óriási erősítést és buzdí­tást, de egyben kötelezettséget is je­lent számunkra. A szerződés kifeje­zésre juttatja azt a tényt, hogy sza­badságunk és biztonságunk ügye, a szocializmus építésének ügye hazánk­ban legyőzhetetlen nemzetközi erőkre támaszkodik. Egyben azonban elkerül­riszen, az Eszt SZSZK Minisztertaná­csának elnöke és V. A. Zorin, a Szov­jetunió külügyminiszterhelyettese. A varsói központi repülőtérre a szovjet küldöttséget elkísérték B. Bie­rut, az Egyesült Lengyel Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, A. Zawadzki, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke, J. Cyrankie­wicz, a Minisztertanács elnöke, K. Ro­kossowski, Lengyelország marsallja, valamint az Egyesült Lengyel Mun­káspárt Központi Bizottsága politikai irodájának tagjai, a Központi Bizott­ság titkárai, miniszterek és más hi­vatalos személyiségek. A küldöttséget kikísérte továbbá Pen A nyolc európai állam képviselőinek találkozása alapján aláírtuk a barát­sági, együttműködési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződést és ezenkívül határozatot hoztunk a fegyveres erők­egyesítésére és a közös vezetésre Ezen intézkedések foganatosítását a nemzetközi helyzetben történt válto­zások és az új háború fokozott ve­szélye tette szükségessé. Országaink a Varsóban aláírt szer­ződéssel válaszolnak a német mili­tarizmus felújítására. A varsói értekezlet szüárd alapot Az Üj Kína sajtóiroda jelentése sze­rint a Kínai Népköztársaság légi szál­lítási társaságának igazgatója tiltako­zott az ellen, hogy az angol hatósá­gok törvényellenesen lefoglalták a kí­nai légi-szállítási társaság vagyonát. T- * « A román sajtó figyelmének közép­pontjában az európai államoknak az európai béke és biztonság biztosítá­sáról megtartott varsói értekezlete áll. A román nép teljes szívéből üd­vözli és támogatja a varsói szerződést — írja a „Sctanteia". hetetlen, hogy e szerződésben való részvételünket alátámasszuk ipari és mezőgazdasági termelésünk további sokoldalú növelésével, köztársaságunk politikai, közgazdasági és védelmi ere­jének további szüntelen fokozásával. E szerződésre támaszkodva a cseh­szlovák dolgozó nép tovább folytatja szívós harcát az ország termelő erői tartós fejlesztésének biztosításáért, a munkatermelékenység fokozásáért, a technika további fejlesztéséért, a szo­cializmus győzedelmes kiépítéséért szeretett hazánkban és a világbékéért. Éljen a baráti, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés, az európai békés erők egységének és le­gyözhetetlenségének hatalmas kifeje­zője, hazánk biztonságának megbízható oltalma! Viruljon tovább és erősödjék drága Csehszlovák Köztársaságunk, haladjon bátran a szocializmus felé derék dol­gozó népünk! Éljen a szocializmus és a béke vi­lágtábora, éljen annak leghatalmasabb védőpajzsa — a nagy Szovjetunió! Tö-huaj, a Kínai Népköztársaság Ál­lamtanácsának helyettes elnöke, nem­zetvédelmi miniszter, aki a varsói ér­tekezleten a Kínai Népköztársaságot megfigyelőként képviselte. A repülőté­ren jelen volt P. K. Ponamarenko, a Szovjetunió lengyelországi nagykövete és több állam Varsóban akkreditált nagykövetségeinek vezetői és alkalma­zottai. A repülőteret a Szovjetunió és Len. gyei Népköztársaság állami zászlóival díszítették. Felsorakozott a díszszá­zad. A zenekar eljátszotta ,a Szovjet­unió és a Lengyel Népköztársaság ál­lamhimnuszát. teremtett a békeszerető államoknak az esetleges agresszor ellen irányuló egységes akcióira. A Varsóban aláírt szerződés egyszersmind hozzájárul a népi demokrácia államai között fenn­álló barátság további megszilárdításá­hoz, valamint a többoldalú együttmű­ködésük széles kibővítéséhez. Éljen a Lengyel Népköztársaság és a dicső len­gyel nép! Növekedjék és erősödjék a szocia­lizmus és demokrácia tábora összes országainak szövetsége! Vasárnap, május, 15-én valamennyi magyarországi lap első oldalain közöl­te a baráti, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási varsói szerződés aláírásának hírét. • * • Május 13-án Buenos Airesba érke­zett egy szovjet küldöttség, amely részt vesz a Buenos Aires-i ipari kiál­lítás megnyitásán. A kiállítás ez év május 21-én nyílik meg. A küldöttsé­get M. R. Kuzmin, a Szovjetunió kül­kereskedelmi miniszterének helyette­se vezeti. Bécs (A ČTK különtudósítójától) — Bécsben május 15-én ünnepélye­sen aláírták az osztrák államszer­ződést. , A szerződést a Szovjetunió nevé­ben V. M. Molotov külügyminiszter és I. I. Iljicsev, a Szovjetunió nagyköve­te, Nagy-Britannia Egyesült Királysá­ga és Észak-Írország nevében H. Mac Millan külügyminiszter és Geoffrey Wallinger, Nagy-Britannia ausztriai nagykövete, az Amerikai Egyesült Államok nevében J. Dulles államtit­kár és J. Thompson az Amerikai Egyesült Államok ausztriai nagyköve­te, a Francia Köztársaság nevében A. Pinay külügyminiszter és R. Lalouette Franciaország ausztriai ügyvivője és az Osztrák Köztársaság nevében L. Figl külügyminiszter írták alá. A bécsi lakosság tömegei már a ko­ra reggeli óráktól kezdve özönlöttek az ősrégi Belvedere kastély felé, ahol az osztrák államszerződés aláírásának ünnepélyes aktusa folyt. Délelőtt 10 órakor már az osztrák polgárok tíz­ezrei töltötték be a Belvedere kas­tély előtti parkot és a szomszédos utcákat, amelyeken a külügyminiszte­rek érkeztek. Legelőször az osztrák kormány tagjai jöttek. 11 órakor az összegyűlt lakosság lelkes üdvrivalgá­sa között megérkezett Vjacseszlav Mi­hajlovics Molotov, a Szovjetunió kül­ügyminisztere. Utána jöttek a többi miniszterek. A Belvedere kastély márványtermé­ben, középeurópai időszámítás szerint II.30 órakor aláírták az osztrák ál­lamszerződést. Az államszerződés bevezetésből és 9 részből áll, amelyek mindegyike né­hány cikkelyt és függeléket tartalmaz. A bevezetés megállapítja az állam­szerződés céljait, amelyek szerint kell kialakítani a szabad, független és de­mokratikus osztrák államot. A szerződés első része politikai és területi rendelkezéseket tartalmaz. Az államszerződést aláíró hatalmak Auszt­riát szuverén, független és demokra­tikus államnak minősítik és elismerik 1938. január elsejei határait. A szer­ződés részében Ausztriának megtilt­ják bármiféle egyezmény megkötését Németországgal és olyan intézkedések foganatosítását, amelyek gazdasági, vagy politikai Anschlusshoz vezetné­nek Németországgal. A 9. cikkely -megerősíti minden ná­ci szervezet feloszlatását és Auszt­ria feladatává teszi, hogy továbbra is törekedjék a nácizmus és militariz­mus összes maradványainak kiirtására az osztrák politikai, gazdasági és kul­turális életben. Az államszerződés második része katonai intézkedéseket tartalmaz, ame­lyek a többek közt megszabják, hogy a jövő osztrák hadseregben nem sza­bad a hitleri Wehrmacht volt magas­rangú tisztjeinek szolgálniok. A szer­ződés e részének további cikkelyei meghatározzák, hogy az osztrák had­seregnek nem szabad tartania, sem gyártania, sem használnia atomfegy­vereket, biológiai és egyéb tömegpusz­tító fegyvereket. Az államszerződés harmadik része a megszálló rendszer megszüntetésé­A Külfölddel való Kapcsolatok Össz­szövetségi Társasága és a Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Össz-szövetségi Társaság május 14-én Moszkvában osztrák—szovjet barát­sági estst rendezett. Az estet Fjodor Konsztantinov • tanár, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy a szovjet nép tiszteletben tartja a tehetséges és dolgos osztrák nép kul­túráját. A Szovjetunióban nagyon is­mertek Ludwig Boltzmann és Chris­tian Doppler osztrák fizikusok művei, ről és az egész megszálló katonaság visszarendeléséről szól. A megszálló katonaságot kilencven napon belül visszahívják attól naptól számítva, amikor érvénybe lép az államszer­ződés, legkésőbb azonban 1955. de­cember 31-ig. A szerződés többi része gazdasági kérdésekre vonatkozik és az utolsó, a kilencedik rész a szerződés ratifiká­lásáról szóló intézkedéseket és záró­rendelkezéseket tartalmaz. A szerződés aláírásánál jelen voltak a négy hatalom, ausztriai küldöttsé­geinek összes tagjai, akik részt vet­tek az osztrák államszerződésről szó­ló értekezleten. A szerződés aláírásánál jelen voltak J. Raab, az Osztrák Köztársaság kan­cellárja és az osztrák kormány töb­bi tagjai. A szerződés aláírásánál nyilatkoza­tot tettek V. M. Molotov, H. Mac Millan, J. Dulles, A. Pinay és L. Figl A szerződés aláírásának aktusa után V. M. Molotov, a Szovjetunió külügy­minisztere, H. Mac Millan, Nagy-Bri­tannia külügyminisztere, J. Dulles, az USA államtitkára, A. Pinay, francia külügyminiszter, J. Raab osztrák kan­cellár, A. Schärf, a szövetségi kancel­lár helyettese és L. Figl, osztrák kül­ügyminiszter a Belvedere kastély er­kélyéről üdvözölték a kastély parkjá­ban és a körülötte lévő utcákon ösz­szegyülekezett bécsi polgárokat. A bé­csi lakosság tízezrei örömrivalgással éltették az államférfiakat. Az össze­gyűlt polgárok elénekelték az osztrák állami himnuszt. Miután a miniszte­rek távoztak az erkélyről, az össze­gyűltek a Szovjetuniót éltették. Erre az erkélyen ismét megjelent V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisz­tere és szűnni nem akaró lelkesedés közepette jókívánságait fejezte ki az osztrák főváros jelenlevő lakosainak az osztrák államszerződés aláírása al­kalmából. Csaknem két óra hosszat tartott a Belvedere kastély előtt a bécsi dol­gozók örömteljes tüntetése, akik an­nak a békepolitikának győzelmét ün­nepelték, amely az osztrák népnek függetlenséget és szabadságot hozott. És hogy a bécsi polgárok teljesen tu­datában vannak annak, kinek köszön­hetik elsősorban a független és sem­leges osztrák állam megalakulását, ez kitűnt a szűnni nem akaró ünnep­lésből, amelyben Molotovot, a Szov­jetunió külügyminiszterét részesítet­ték. A szovjet államférfinak több ízben kellett az erkélyre lépnie és szívélyes integetéssel felelnie a tízezrek üd­vözletére. Erről tanúskodtak azok a jelszavak is, amelyéket az összegyűlt tömeg hangoztatott a legnagyobb bé­kehatalmat, — a Szovjetuniót éltetve. Éltették az osztrák és szovjet nép ba­rátságát és követelték a gazdasági kapcsolatok kiszélesítését a Szovjet­unióval és a béketábor többi orszá­gaival. A város azon utcáin, amelyeken a miniszterek a Belvedere kastélyból visszatértükben áthaladtak, a bécsi polgárok további tízezrei üdvözölték az osztrák történelem új szakaszát, a semleges demokratikus osztrák állam megalakulását. valamint a bécsi orvosi főiskola és osztrák biológusok sikerei. Haydn Schubert, Strauss és más nagy oszt­rák zeneszerzők müvei a szovjet hang­versenyek és rádió műsorán gyakrar szerepelnek. Az esten a többi között felszólali Herbert Grubmaier, Ausztria szovjet­unióbeli ügyvivője is. Hangsúlyozta hogy az osztrák államszerződés alá­írása az Ausztria és Szovjetunió kö­zötti kapcsolatok fejlődésének kiin­duló pontja. A szovjet kormínyltüldöltség elutazott Varsóból N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, a Szovjetunió küldöttsége vezetőjének beszéde Boleslaw Bierut, az Egyesült Lengyel Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának beszéde kés építését és alkotó tevékenységét bármilyen külső támadás ellen. Ezeket a célokat fogja szolgálni a védelmi erők közös szervezete és együttes ve­zetése is. A varsói értekezletnek tehát ezért hatalmas történelmi jelentősége van mindazon országok számára, amelyek az értekezleten részt vettek, mind pedig a nemzetközi feszültség enyhíté­se és a világbéke tartós biztosítása ér­dekében. A szovjet küldöttségnek fontos al­kotó és aktív szerepe volt a varsói ér­tekezlet folyamán mind a vita során, mind az egyhangúlag elfogadott hatá­rozatokban. A szovjet küldöttség a varsói értekezletre elhozta a szovjet kormány új fontos javaslatait az ál­talános lefegyverzés kérdésében és a lefegyverzés feletti hatásos ellenőrzés létrehozása tárgyában. Lengyelország és a varsói értekezleten részt vett töb­bi államok teljes mértékben támogat­ják a szovjet javaslatokat. Közülünk senki sem kételkedik affelől, hogy a szovjet javaslatok megvalósítása meg­bízható eszköz lenne a tartós béke igazi biztosítására. A lengyel nép különös figyelemmel és nagy érdeklődéssel követte az or­szágunk fővárosában lefolyt. fontos tanácskozásokat. Meggyőzően mutat­kozott ez meg a varsói dolgozók teg­napi gyűlésén. Bulganyin elvtárs bölcs, szívélyes és derülátó szavai, amelye­ket a gyűlésen elmondott, mélyen bele­vésődtek a népi Lengyelország összes dolgozóinak szívébe. Drága Barátaitn! Szívélyesen szorí­tok önökkel kezet, és forró köszönetet mondok az értekezleten kifejtett alkotó tevékenységükért, amely oly fontos a lengyel nép és a béketábor országai számára. A népeinket egyesítő szívé­lyes és alkotó barátság érzésével fo­gunk dolgozni, szocialista építésünk további fejlesztésén. NÉHÁNY SORBAN Osztrák—szovjet barátsági est Moszkvában

Next

/
Oldalképek
Tartalom