Uj Szó, 1955. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1955-04-01 / 78. szám, péntek

1955. április 1

. ül SZO I Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyöntetűen elítéli | | Izrael Egyiptom elleni határsértéséi | ztonsági Tanács március 29-i ülése n i n M H l It llP iľiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimii A A Biztonsági Tanács március 29-én folytatta Egyiptom Izrael elleni panaszának tárgyalását az izraeli fegyveres erók az egyiptomi fegyveres erók elleni támadásával kapcsolatban. Franciaország, Nagy-Britannia és az USA küldöttsége a Biztonság. Tanács elé terjesztett két határozati javaslatot. Az egyik javasolja Izrael elítélését az izraeli fegyveres erők által február 28-án a Ghazy körzetben végrehajtott támadásért és Izrael felszólítását, tegye meg a szükséges intézkedéseket, hogy a jövőben hasontó incidensek ne forduljanak eló. A három .hatalom küldötteinek másik határozati javaslata az Egyiptom és Izrael közötti demarkációs vonal általános kérdésére vonatkozik. Ez a javaslat felhívja az egyiptomi és Izraeli kormányt, hogy együttműködve az ENSZ palesztinai megfigyelői törzs-karának főnökével tegyen oljan intézkedéseket, amelyek biztosítják a demarkációs vonal körzetének biztonságát. A Biztonsági Tanács tagjainak átadták az izraeli delegáció Biztonsági Tanács elnökéhez címzett levelét. Az izraeli küldöttség, amely nyilvánvalóan azon az állásponton van, hogy a második határozati javaslat nem elegendő mértékben teszi Egyiptomot felelőssé a két ország közötti feszültségért, e levélben több változást ajánl a javaslatban. A módosító javaslatok lényege abban rejlik, hogy az Egyiptom és Izrael közötti demarkációs vonal körzetében uralkodó állapotokért csakis Egyiptomot akarja fíielössé tenni. Franciaország, Nagy-Britannia és az USA képviselői, akik határozati javaslatukat a Biztonsági Tanács elé terjesztették, beszédeikben elítélik az izraeli fegyveres erők 1955. február 28-i cselekedeteit és kijelentették, hogy ezekért az akciókért egyedül Izrael felelős. Azonban annak a nézetüknek adtak kifejezést, hogy az Izrael és Egyiptom közötti kapcsolatok feszültségéért az egyiptomi kormány is felelős. Ui-Zéland, Brazília. Peru. Belgium és Irán, valamint Törökország képviselői kijelentették, támogatják az izraeli egységek fegyveres támadását elítélő határozati javaslatot. * Biztonsági Tanács ülésén felszólalt A. n. Szobolev, a Szovjetunió képviselője is. Burns tábornok jelentéséből — mondotta Szobolev — kitűnik, hogy az izraeli fegyveres erők Ghazy körzetében valóban megsértették a demarkációs vonalat, két irányban három kilométernyire behatoltak az Egyiptom által éllenőrzött területre és ezzel megszegték az Izrael és Egyiptom közötti fegyverszüneti egyezményt. Az izraeli fegyveres erők megtámadták az egyiptomi helyőrség táborát, tönkretették a vízműveket és jelentős károkat okoztak az egyiptomiaknak. Ezen incidens komolysága annál nagyobb — folytatta Szobolev — mivel Szajgonban harcok dúlnak A párizsi lapok nagy figyelmet szentelnek azoknak a fegyveres összetűzéseknek, amelyek a március 30-ra virradó éjszakán zajlottak le Szajgonban. A harcoló felek 26 halottat és 112 sebesültet vesztettek. A „Francé Soir" című lap tudósítója közli, hogy a kormány csapatai és a Hoa Hao szekta fegyveres erői a Kocsincsina tartomány keleti körzetéiben harcolnak. A szekták vezetősége elhatározta, hogy március 51-én Szajgont teljes blokád alá veszi. A „Francé Presse" sajtóügynökség szerint. a kormánycsapatok Szajgonban 20 zászlóaljjal, közöttük ô ejtőernyős zászlóaljjal és 2 páncélos ezreddel rendelkeznek. Eden nyilatkozata A Reuter hírügynökség jelentése szerint Eden brit külügyminiszter március 30-án a brit alsóházban kijelentette, hogy Nagy-Britannia elhatározta, hogy csatlakozik a török-iraki egyezményhez. — Nagy-Britannia az angol-iraki külön szerződés alapján csatlakozik ehhez az egyezményhez — mondotta Eden —, amit Bagdadban március 30án parafáltak és amelyik április 5-én lép érvénybe. Egyúttal megszűnik az 1930. évi angol-iraki szövetségi szerződés hatálya. Eden hangsúlyozta, hogy az új egyezmény alapján „mindkét ország fegyveres erői között szoros és állandó együttműködést" teremtenek. A valóságban ez az iraki fegyveres erők fölötti brit ellenőrzés megtartását jelenti. az izraeli fegyveres erők 38 egyiptomit megöltek és 31-et megsebesítettek. Természetesen nem lehet egyetérteni az izraeli küldött azon kijelentésével, hogy az izraeli támadast „visszaütő hadműveletnek" kell tekinteni. Szobolev hangsúlyozta, hogy az izraeli fegyveres erők megsértették az ĽNSZ alapokmányát. A Biztonsági Tanács ezt nem hagyhatja figyelmen kívül, el kell ítélnie az Izraeli akciókat és meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, hogv hasonló incidensek a jövőben ne forduljanak eló. A Szovjetunió küldöttsége — mondotta a továbbiakban Szobolev, — a határozati javaslatra vonatkozó nézetét majd akkor fejti kí. ha a Tanács azt közvetlenül fogja tárgyalni. Azonban már most figyelmeztetni keli a Biztonsági Tanácsot, hogy' az említptt körzetben uralkodó feszültséq egyes Közel- és Közép-Keleti államok politikájának következménye, amelv nem a béke és az államok közötti baiatságos kapcsolatok megszilárdítására irányul, hanem a katonai tömbök összetakolására. A Szovjetunió képviselője hangsúlyozta, hogv a Közel-Kelet egyes államainak durva és kíméletlen politikája, mellyel nyomást gyakorolnak más államokra és beavatkoznak azok belső ügyeibe, hogy így kényszerítsék a katonai tömbökhöz való csatlakozásra, a nemzetközi feszültség fokozásához vezet és veszélyezteti e terület országainak nemzeti .függetlenségé'.. Szarper török küldött kijelentette, hogy a szovjet képviselő beszédében bizonyára Törökországnak a Kozei-Keleten folytatott politikájára gondol. A török küldött arra törekedett, hogy tagadja azt a tényt, hogy a katonai tómbők létesítése egyike a Közel- és Közép-Keleten uralkodó feszültséq okozóinak. Szobolev válaszában kijelentette, hogy főképp a török-iraki és török-pakisztáni tömbre gondolt, amelyek jellegüknél fogva nem a védelmet és a biztonságot szolgálják, hanem a támadó jellegű északatlanti tömb függvényeinek tekinthetők. Az ülés végén a Biztonsági Tanács egyhangúlag jóváhagyta a három állam küldöttének első határozati javaslatát. Az egyiptomi képviselő beszéde után. aki megelégedettségének adott kifejezést a határozati javaslat elfogadása fölött, elhatározták, hogy a második határozati javaslatot a következő ülésen tárgyalják meg. T Április elsején indul a Szovjetunióban a Béke-Világtanács aláírási mozgalma A szovjet békevédők plénumának határozata szerint pénteken, április 1-én kezdődik meg a Szovjetunióban a Béke-Világtanács atomháború ellenes felhívásának aláírási akciója. A szovjet nép teljes egyetértéssel fogadta a határozatot és örömmel írja alá a felhívást, amely a szovjet nép és az egész világ dolgozóinak érdekeit fejezi ki. A karslruhei nyugatnémet alkotmánybíróság háromnapos szünet után március 29—30-án folytatta a Németország Kommunista Pártja elleni eljárást. Az NKP jogi képviselője, dr. Bohmer az okiratok és publikációk nagy mennyiségét terjesztette a bíróság elé, amelyek alapján megdöntötte az Adenauer-kormány képviselőjének azon kiA holland nemzetgyűlés alsóháza március 29-én megkezdte a NyugatNémetország felfegyverzéséről szóló párizsi egyezmények tárgyalását. A burzsoá pártok csaknem valamennyi képviselője, aki a vita során felszólalt, aggályának adott kifejezést "a német revansiszták új agressziója lehetősége miatt. Ez azonban' nem akadályozta őket abban, hopy a párizsi egyezményeket „a Nyugat szolidaritása" ürügye alatt támogassák. Wagenaar kommunista képviselő bírálta az egyezmények híveinek „argumentumait." Megemlékezett arról a 250 000 hollandról, akik a hitleri háborúban elestek és követelte, hogy akadályozzák meg az új Wehrmacht létrejöttét. Nevetségessé tette egyes felszólaló képviselők azon állítását, hogy Nyugat-Németország felfegyverzése állítólag „a szövetségesek" ellenőrzése mellett történik és kijelentette hogy Nyugat-Németország a párizsi egyezményeket csak papírrongynak fogja tekinteni, ha a Wehrmacht talpra áll. 3 A Szovjetunió baráti gesztusa A Nagy Honvédő Háború idején a szovjet katonák kb. 750 képet — amelyek között a klasszikus festők sok értékes műve van — megmentettek a drezdai képtárból. A Szovjetunió Minisztertanácsa, a német és a szovjet nép barátságának szilárdítását tartva szem előtt úgy határozott, hogy a képeket átadják a Német Demokratikus Köztársaság kormányának. A képek jelentős kulturális értéket képviselnek. A megegyezés alapján a képeket a moszkvai Puskin képzőművészeti múzeumban 1955 augusztusáig kiállítják. talált állítását, hogy a kommunisták állítólag a bonni kormány erőszakos eltávolítására törekednek. A további tárgyalás során a bíróság nem adta meg a szót Josef Ledwohnnak, Németország Kommunista Pártja perbeli meghatalmazottjának. A március 30-i tárgyalás befejező részében a bíróság elhatározta, hogy a tárgyalást bizonytalan időre elnapolja. Jellegzetes, hogy ezen kérdés tárgyalásakor, amelynek oly nagy jelentősége van az ország sorsa szempontjából, a parlament képviselői egész csekély számban jelentek meg. Március 30-án a holland nemzetgyűlés alsóháza 71 szavazattal 6 ellenében jóváhagyta a párizsi egyezményeket. Befejeződött a Belorusz SZSZK Legfelső Tanácsának ülése Március 30-án befejeződött a Belorusz SZSZK Legfelső Tanácsa negyedik funkciós időszakának első ülése. Az 1955. évi állami költségvetés vitájában 24 képviselő vett részt. A Legfelső Tanács egyhangúlag jóváhagyta az 1955. évre szóló Belorusz SZSZK állami költségvetését. A köztársaság állami költségvetésében a kiadások és bevételek 4135 545 000 rubelre rúgnak. A Legfelső Tanács egyhangúlag választotta meg az elnökséget, amely egy elnökből, 2 elnökhelyettesből és 15 elnökségi tagból áll. A Belorusz SZSZK Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökévé V. I. Kozlov képviselőt, a Belorusz SZSZK Minisztertanácsa elnökévé K. T. Mazurov képviselőt választották. Ezenkívül jóváhagyták a minisztertanács 6 elnökhelyettesét és miniszterét. A Legfelső Tanács egyhangúlag jóváhagyta a Belorusz SZSZK Legfelső Tanácsa Elnökségének határozatait. NÉHÁNY SORBAN LONDONBAN már ötödik napja nem jelentek meg az újságok, mert még mindig tart a nyomdászok, elektrotechnikusok és mechanikusok sztrájkja. Az „Associated Press" hírügynökség szerint, a laptulajdonosok szövetségébe tömörült kiadók értesítik munkásaikat, hogy április 15-től felmondanak nekik. AZ ENSZ európai gazdasági bizottsága március 30-án fejezte be Genfben X. ülésszakát. Az ülésszak során megtárgyalta a bizottság az európai gazdasági helyzetet és elfogadta a határozati javaslatokat, amelyek az európai gazdasági együttműködés bővítését célozzák. Megtárgyalta a bizottság a segédszervek működésének kérdését is. AZ ENSZ leszerelési albizottsága J. A. Maliknak, a Szovjetunió nagybritanniai nagykövetének, a Szovjetunió küldöttének elnökletével március 30-án ülést tartott. AZ IZRAELI napilapok közlése szerint az izraeli parlament március 24én foglalkozott a Szovjetunió Legfelső Tanácsa deklarációjával. Sprinzak, a parlament elnöke beszédében rámutatott. arra, hogy a deklaráció elemzés alá vette a nemzetközi kapcsolatok jelenlegi feszültségének okait és ezzel kapcsolatban rámutatott arra a veszélyre, amely a világbékét fenyegeti. SZÍRIA kormányküldöttsége Chaled Azem külügyminiszter vezetésével március 30-án Damaszkuszból Kairóba utazott, hogy Egyiptom és Szaúd-Arábia képviselőivel a katonai és gazdasági együttműködés összarab szervezetének létesítéséről tárgyalja*. Imperialisták Őszintesége egymás között — Ezzel is számolunk, de a profit emelkedése nekünk többet jelent. (Neues Deutschland.) iiiiiiiiititiiiiiiiiiiiiiiittiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiitiiiniiiiiniiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinmiiBiitiaiiiiii TAJVAN. Az amerikai és csangkajseki megszállás alatt A kuomintangi kormány költségvetése az amerikai ,.segély" dacára állandó deficittel jár. Az 1954—55. költségvetési évben ez a deficit 50 millió amerikai dollárra rúg. Hogy ezt pótolja, a csangkajsek-klikk minduntalan új bankjegyeket nyomat és emeli az adóterheket. Tajvan szigetén az infláció 1954 decemberében tetőpontjára hágott. Az infláció és a mérhetetlenül nagy adók a tajvani ipart reménytelen helyzetbe sodorták. „A tajvani tartományi kormány pénzügyigazgatójának" jelentése szerint az 1948-ban bejegyzett 9 ezer ipari magánüzemből 1954-ben csak 6 ezer maradt. Ez természetesen a munkanélküliség emelkedéséhez vezetett. AUSZTRIA. Az Osztrák Szövetségi Köztársaságot ma úgy tekintik, mint azon európai államok egyikét, ahol 1945 óta a leggyorsabban emelkednek az árak. A háború előtti évekkel összehasonlítva Ausztriában az árak már többször emelkedtek. Az 1954. évben a burgonya, káposzta és zöldség 60—100 százaléknyi qfnelkedést mutat. A közlekedési üzemek a menetjegy árát 25 százalékkal emelték. Most Ausztriából a zöldség árának újabb 20 százalékos emelkedését jelentik. TÖRÖKORSZÁG. Törökország nemzeti érdekeinek az amerikai tőkével szembeni alárendelt helyzetét elsősorban a török dolgozók érzik. Mialatt a bérek egy szinten maradnak, a közszükségleti cikkek ára rohamosan növekszik. 1954-ben a létfenntartáshoz szükséges cikkek ára 28 százalékkal volt magasabb, mint 1953-ban. Több burzsoá lap törökországi tudósítója rámutat arra, hogy az egyes napi szükségleti cikkek eltűnnek a szabad piacról. A londoni „Daily Telegraph" szerint cukor csak a pult alól kapható, de a rendes ár ötszörösén. Az áremelkedés nyomán emelkedik a munkanélküliség is. FRANCIAORSZÁG. Hivatalos statisztikai adatok szerint az élelmiszerek és közszükségleti cikkek ára 1938 óta 32,5-szeresére, viszont a bérek csak 20,5-szeresére emelkedett. A munkanélküliek és félig alkalmazottak száma 530 ezer. Az ország gazdasági helyzetének leromlása és a költségvetési kiadások és beruházások nagyobb réI szének a fegyverkezés javára fordítása állandó áremelkedést idéz elő. Az 1949—1953. években a kenyér ára 108 százalékkal, a hús ára 80 százalékkal, a cukor ára 100 százalékkal és a növényolajok ára 200 százalékkal emelkedett. Meggyőző adatok és tények lllll!:llll!<lllll:l:ll!IIIIIIIIIIIIIIIIIIII|{IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIII{l«tll KÉT VILÁG ALBANIA

. Az Albán Népköztársaságban a közszükségleti cik. kek ára az utolsó 10 év alatt szenvedő tajvani nép nyomorú- j|SII|||lll|IIIIIJIIII!lill iibmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiihiiíiiiiibiii. sága egyre elviselhetetlenebbé ? I háromszor is csökkent. Az utol.... - __ rg-. ---r f t í y-f " so legjelentősebb árleszállítást ' *

J * l/Sf & * m 1954. október 1-én hajtották ,.i i i i ii i íiiimiiiiiiiii íi iiiiiniiiiitiniiiiiiuiliiliiliiluiimiiiiiHliiiiiliiiiír ľ végre. Ez az árleszállítás a lakosságnak 300 millió leköt jelent évente. LENGYELORSZÁG

. A Lengyel Népköztársaságban 1953. január 3-án megszüntették a jegyrendszert és bevezették az egységes kiskereskedelmi árakat. Ezt követte 1953. november 14-én az élelmiszerek és iparcikkek árainak leszállítása. Ez az árleszállítás a dolgozók számára 4500 millió zloty évi megtakarítást jelentett. Az élelmiszerek és iparcikkek árát 5—25 százalékban szállították le. 1954. május 1-én további árleszállításra került sor, ami az élelmiszereknél 4—20 százalékot és az iparcikkeknél 4—40 százalékot tett ki. MAGYARORSZÁG

. A Magyar Népköztársaságban az elmúlt tíz év alatt már többször volt árleszállítás. 1949. decemberében leszállították a textiláru és hús árát a hároméves terv eredményei alapján, amelyet a magyar dolgozók hét hónappal előbb teljesítettek. 1953 júliusában és szeptemberében az élelmiszerek és iparcikkek árát 5—40 százalékig csökkentették. Az 1954 márciusában végrehajtott további árleszállítás a lakosságnak 500 millió forint évi megtakarítást jelentett. ROMANIA

. a Román Népköztársaság dolgozói életszínvonalának lényeges emelését az 1952. évi január havi pénzreform alapozta meg, amelynek célja volt a román lei vásárló értékének és külföldi kurzusának s a dolgozók reálbérének emelése, valamint a munkások ellátásának megjavítása. Egyúttal leszállították az élelmiszerek és iparcikkek kiskereskedelmi árait 5—20 százalékkal, ami a lakosságnak több mint 10 milliárd lei megtakarítást jelentett. 1954. december 26-án további árleszállítás következett. BULGÁRIA

. A Bolgár Népköztársaságban 1952 májusában volt az első árleszállítás, ugyanakkor megvalósították a pénzreformot, megszüntették a jegyrendszert ás bevezették az egységes kiskereskedelmi árakat, 1953 augusztusában további árleszállítást hajtottak végre az első bolgár ötéves terv sikeres teljesítése alapján, amelynek feladatalt a dolgozók négy év alatt teljesítették. Az élelmiszerek árát átlagosan 4—20 százalékkal, az iparcikkek árát 4—18 százalékkal szállították le. Ez az árleszállítás a lakosságnak évente 900 millió leva megtakarítást biztosított. További árleszállítást 1954. március 27-én hajtottak végre 5—28 százalékban, miáltal a dolgozók évi 970 millió leva megtakarítást értek el. A karlsruhei pert bizonytalan időre elnapolták A holland nemzetgyűlés alsóháza jóváhagyta a párizsi egyezményeket