Uj Szó, 1955. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1955-04-24 / 97. szám, vasárnap

Beszámoló Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága munkájáról és a párt további feladatai az elméleti kérdéseket egybekapcsolják a ke­rületek és a járások konkrét kérdéseivel. Pártszerveink, szervezeteink nem váltak még a pártpnjpaganda igazi irányítôszerveivé, amit a párt marxista-leninista tanácsadói, a Politi­kai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Társaság által rendezett előadások bizonyítanak. Ezek, valamint a szakszervezeti kabinetekben, a népművelési központokban tartott előadások nem mindig időszerűek és így nem is járulnak hoz­zá a párt konkrét gazdasági feladatainak biz­tosításához. Mindmáig nem vált rendszerré az, h»gy a párt kerületi és járási funkcionáriusai kivegyék a részüket a népnevelő, munkából. Az elméleti munka színvonalának emelése megköveteli, hogy a pártszervek és szerveze­tek rendszeresen Irányítsák az Ideológiai mun­kát, s elsősorban felelősségteljes káderpolitikát folytassanak ezen a szakaszon, gondoskodjanak jól képzett propagandisták kiválasztásáról és neveléséről. A pártmunka fő módszere és ha­talmas eszköze, amelynek segítségével a párt a tömegeket vezeti és megszilárdítja a velük való kapcsolatát, a tömegpolitikai munka. Az üze.ii és falusi pártszervezetek tartós gazda­sági sikereket csupán a tömegek körében vég­zett rendszeres és türelmes nevelő- és szer­vezési munkával érhetnek el. Népi demokra­tikus rendünket éppen az teszi erőssé, hogy a tömegek mindenről tudnak, mindenről véle­ményt mondhatnak és mindent tudatosan tesz­nek. t A kommunista párt közgazdasági törvénye­ken alapuló gazdasági politikája helyes, össz­hangban áll a társadalom szükségleteivel és a tömegek érdekével. Ez természetesen nem jelenti, hogy megvalósítása ösztönös, magától történik. A helyes párthatározatok csak akkor lelkesíthetik a tömegeket, ha a dolgozók kö­rében végzett tömegpolitikai munkánk és ezen politikának megvalósítása alapján megértik pár­tunk Központi Bizottsága határozatainak értel­mét és célját. Ennek érdekében valamennyi "kommunis'tának és különösen a funkcionáriusok­nak a tömegek élén kell haladniuk, hogy nap­nap után magyarázzák a párt és a kormány po­litikáját, harcoljanak megvalósításáért, mozgó­sítsák a dolgozókat, mindjobban bekapcsolják őket az ország gazdasági és kulturális építésé­nek aktív munkájába és így a szocializmus szellemében neveljék őket. Rendkívüli feladatok hárulnak a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomban dolgozó kommunis­tákra. A szakszervezet, különösen Szlovákiában, ahol igen sok faluról jött új munkásunk van, a kommunizmus iskolája. A szakszervezeti ténykedésben a normák, a bérek, a technika alkalmazása, a selejt elleni harc a munkatermelékenység növelése, a szo­cialista munkaverseny szervezése kérdésében nyílik a legtöbb alkalmunk harcolni a párt ha­tározataiért, népszerűsíteni a párt politikáját, osztályöntudatot ébreszteni a munkásokban, a köztársaság és pártunk iránti szeretetre nevelni őket. f A kommunista párt, amely a marxizmus-leni­nizmus elméletét követi, abból indul ki, hogy a dolgozó tömegek, elsősorban a munkások és a parasztok a történelem alkotói és fő moz­gató erői. A kommunista párt vezetésével ők építik az új szocialista társadalmat. Csehszlo­vákia Kommunista Pártjának ereje a tömegek­kel való szoros kapcsolatban van. Ugyanakkor a tömegek ereje és legyőzhetetlensége biztosí­téka annak, hogy nem térünk le a helyes útról és valóban felépítjük a szocializmust. A kom­munizmus lobogója alatt, a kommunista pártve­zetésével a nép legyőzhetetlen. A nép a mun­kások és parasztok megbonthatatlan szövetsé­gére támaszkodva és a kommunista párt által irányítva, nem ijed meg sem a külföldi, sem a belföldi reakciósoktól, akárhogyan is fenyege­tőznek az atomfegyverrel. A párt alapszabályzata minden kommunistát, minden pártszervezetet és elsősorban az alap­szervezeteket arra kötelezi, hogy a párt jelsza­vainak és határozatainak megvalósítása érdeké­ben agitációs és szervezési munkát folytassanak a tömegek körében, állandóan szilárdítsák kap­csolatukat a tömegekkel, idejében reagáljanak a dolgozók kérdéseire és szükségleteire, ma­gyarázzák meg a pártonkívüli tömegeknek a párt politikájának és határozatainak értelmét. A kommunisták figyelmesen hallgatnak a tömegek szavára. Sohasem haladhatnak azonban az ese­mények uszályában és nem válhatnak a ma­radi hangulatok és a szociáldemokrata demagó­gia játékszerévé. A maradi nézetek helyeslése ellenkezik a kommunizmus szellemével, amely csak az igazán újat és haladót támogatja, ami a tömegek tényleges érdekeit és a szocializ­mus győzelmét szolgálja. Ma, a CSKP X. kongresszusa által kitűzött feladatok teljesítése időszakában, s főleg a mezőgazdasági ftladatok megoldásának döntő je­lentőségű megindításakor a párt kerületi és járási bizottságainak, valamint az alapszerveze­teknok fő figyelmüket az üzemek, hivatalok, községek, EFSZ-ek, állami gazdaságok agitációs csoportjainak kiépítésére kell fordítaniuk. A pártszervezetek bizottságainak rendszeresen foglalkozniok kell az agitátorokkal, a párt és a kormány által kitűzött feladatokkal összhangban kell meghatározniok az agitáció tartalmát, blz­tosítaniok kell a fontos gazdasági és politikai kérdések teljesítését, meg kell oldaniuk azokat a kérdéseket, amelyeket az egyes munkahelye­ken a gyakorlati élet vet fel. A jó tömegpolitikai munka pártunk számára lehetővé teszi még nagyobb mértékben felsza­badítani a munkásosztályban, parasztságunkban és az értelmiségben felgyülemlett hatalmas energiát és azt szervezett keretek között a CSKP X. kongresszusa irányelveinek sikeres tel­jesítésére irányítani. Csak ez teszi lehetővé egyben a tömegek még szorosabb tömörülését pártunk és a munkásosztály köré, alkotó akti­vitásunk kibontakoztatását, amelynek eredménye a szocializmus építésében a párt által a tö­megek elé kitűzött feladatok teljesítése lesz. A párt szervező munkájáról A párt eszmei szilárdítása, a párt valamennyi tagjának azonos gondolkodása és tettei, ez a fődolog, amit el kell érnünk. A kommunisták tömegpolitikai munkája, a pártagltáció és pro­paganda képezi a párttagok és szervezetek ténykedésének egyik rendkívül fontos részét. A tagok eszmei nevelése a tömegpolitikai munka, a propaganda és az agitáció azonban csak akkor lehet sikeres, ha jók a pártszer­vezeteink, ha jól meg tudjuk szervezni a párt­határozatok teljesítését. A politika és a munka szervezésének egysége megköveteli, hogy a párt, a Központi Bizottság és a magasabb pártszervek határozatait helyesen alkalmazzák a kerület, a járás, a helység, az üzem, az ál­lami gazdaságok konkrét viszonyaira. A párt­vezetés központosítása és egységessége nem zárja ki, hanem feltételezi a magasabb párt­szervek határozatainak az alulról jövő kezde­ményezés útján való kiegészítését. A pártszer­vek határozatait nem formálisan, hanem kez­deményezőleg kell teljesítenünk. Az adott hely­zet elemzése alapján olyan szervezési intéz­kedéseket kell tennünk, amelyek biztosítják a párthatározatok igazán operatív és gyors meg­valósítását. Kerületi és járási pártbizottságaink­nál egyes esetekben megtörténik, hogy a ma­gasabb szervek döntését egyszerűen lemásol­ják és tovább adják anélkül, hogy a határoza­tokat konkretizálnák és teljesítésüket szerve­zési vonalon biztosítanák. A pártmunkában fontos, hogy az alacsonyabb pártszerveket és szervezeteket közvetlen sze­mélyes kapcsolat útján, a kérdéseknek a szer­vekben való megtárgyalásával irányítsák. A sze­mélyes látogatások során igen célszerűen nem a szavak, hanem a tartalom és az elért ered­mények alapján lehet ellenőrizni a párthatáro­zatok teljesítését. Nagyon fontos, hogy külö-­nösen a járási funkcionáriusok megismerjék az alapszervezetek funkcionáriusait. Ahol nem is­merik az embereket, a viszonyokat és a tény­leges helyzetet, ott sor kerülhet helytelen párthatározatokra is. A párt alapszervezeteinek a járások által va­ló irányítása megjavítására megtörtént pártunk apparátusának újjászervezése is. Az SZLKP KB és a kerületi bizottságok dolgozóinak szá­ma csökkent. A pártközpont és a kerületek politikai dolgozóit áthelyezték a járásokba, s emellett növeltük a járási bizottságok dolgozói­nak számát. Újjászerveztük az egyes járások munkáját is és a járási politikai dolgozók je­lentékeny részét oktatóknak osztottuk be. Ter­mészetes, hogy rajtuk kívül az SZLKP járási bizottságai tagjainak is részt kell venniök a pártszervezetek oktatásában. A párt üzemi szervezetének munkája igen fontos kérdés, amelyre rendkívül nagy gondot kell fordítani. A párt X. kongresszusa jelentős határozatot hozott az üzemi pártszervezetek ellenőrzési jogával kapcsolatban. A párt alap­szabályzata erről azt mondja: „A termelési és kereskedelmi vállalatokban — beleértve a gép­és traktorállomásokat, valamint az állami gaz­daságokat — a pártalapszervezetek szerepének növelése és a vállalat munkájáért viselt fele­lősségük fokozása érdekében az alapszerveze­teknek joguk van ellenőrizni a vállalat igazga­tóságának működését, ami megköveteli, hogy állandó kapcsolatot tartsanak fenn az üzem vezetőségével, hogy felelősséget érezzenek a feladatok teljesítéséért, s hogy az üzemveze­tőség munkájának helyettesítése nélkül rend­szeresen figyelmeztessenek a hiányosságra és segítsenek kiküszöbölésükben". Az ellenőrzés joga kötelességet is jelent, hogy különösen a tömegpolitikai munka se­gítségével az üzem igazgatóságának segítséget nyújtsanak a hiányok és akadályok kiküszöbö­lésében. Habár szervezeteink sok esetben be­leélik magukat ebbe az új feladatkörükbe, ál­talában mégsem lehetünk munkájukkal elé­gedettek. Némely üzemi pártszervezetünk ' még nem érti teljesen, hogy a pártszervezet alap­vető kötelességei közé tartozik az üzemek, hivatalok, intézmények, állami gazdaságok, gép- és traktorállomások, falvak dolgozóinak mozgósítása a terv teljesítésére, az állami és a munkafegyelem megszilárdítására, a szocialista munkaverseny és az újítómozgalom fejlesztésé­re. Vannak azonban olyan esetek is, hogy az üzemi pártszervezet a saját üzemében nem ismeri a helyzetet, csak az üzem vezetőségető! tájékozódik felületesen az üzem helyzetéről. A P üzem vezetőségében dolgozó kommunisták felkészületlenül jönnek el a pártgyűlésekre és így a pártbizottság vagy a taggyűlés tárgya­lása gyakran formai. Az üzemi pártszervezetnek tudnia kell együttműködni a kommunista gazdasági dolgozók aktívájával, részt kell ven­nie a termelési értekezleteken, amelyeket a szakszervezet hív össze. A kommunistákat ar­ra kell vezetnie, hogy figyelemmel kísérjék a munkahelyek kérdéseit, figyelmeztessenek a fogyatékosságokra, vizsgálják ki ezeket, a gyű­léseken bátran és nyíltan bírálják és igyekez­zenek kiküszöbölni őket. Ha a pártszervezet bi­zottsága helyesen akarja érvényesíteni az el­lenőrzés jogát, következetesen akarja biztosí­tani a terv teljesítését, szükséges, hogy ma­guk a funkcionáriusok alaposan ismerjék a gazdasági-politikai kérdéseket, állandóan emel­jék eszmei színvonalukat és szakképzettségü­ket. A tervbe vett feladatok és az üzem gaz­daságának ismerete lehetővé, teszi az üzemi pártszervezet számára, hogy helyesen kapcsol­ja össze a párt feladatait a munkahelyek konk­rét helyzetével. Az üzemi pártszervezeteknek nagy gondot keli fordítaniok a szakszervezetekre. Hiszen az üzemben dolgozó kommunisták feladatainak többsége és a tömegpolitikai munka a szakszer­vezet útján sikeresen biztosítható. A szak­szervezetben dolgozó kommunisták útján old­juk meg az olyan kérdéseket, mint az üzemen beiüli önálló elszámolás bevezetése, a kollektív szerződések megkötése, a szocialista munkaver­seny, a munka normázása, a gazdaságosság, a munkatermelékenység növelésének kérdései stb. Mind az üzemi pártszervezeteknek, mind a falusi pártszervezeteknek biztosítaniok kell a mezőgazdasági termelés és begyűjtés tervének teljesítését. A falusi pártszervezeteknek az Üzemi pártszervezetekhez hasonlóan elsősorban az EFSZ-ek és az egyénileg gazdálkodó pa­rasztok tervének teljesítésére kell fordítaniok a figyelmüket. A falusi pártszervezetnek tudnia kell, hogv a határ melyik részében van megműveletlen föld és a nemzeti bizottságok­ban dolgozó kommunisták közvetítésével gon­doskodnia kellene annak megműveléséről. A falusi/ pártsz.eryezeteknek ismernie kellene a mezőgazdasági,, termelési tervet és a parasz­tok meggyőzéje útján el Ŕellene érnie, hogy az ipari terményeket a szerződésileg megsza­bott területen elvessék, s ezt a területet ren­desen megműveljék. A falusi szervezet becsü­letbeli kérdése, hcjgy a falu rendesen teljesítse a tej, tojás, hús, szárnyasok és más mező­gazdasági termék begyűjtését. Emellett az elv­társaknak természetesen tudatosítaniok kell, hogy a pártmunka fő módszere a meggyőzés. Nem szabad megismétlődniök a múltbeli ese­teknek, amikor a pártfunkcionáriusok helyette­sítették a begyűjtési avagy az állami appa­rátust. A falusi pártszervezet jó munkájától függ nagymértékben a városi munkásság el­látása. A szervező munka fő szakasza az emberek­kel való munka, a kádermunka. A párt felel azért, hogy a párt és a kormány határozatait necsak a pártonbelüli életben, hanem munkánk minden szakaszán érvényesítsék. A párt hatást gyakorol az egyes felelősségteljes és fontos helyek betöltésére is. Azonban az elvtársaknak bizonyos tisztségre való kiválasztásánál gyakran találkozunk azzal, hogy a pártszervezetek az embereket, a párt tagjait nem ismerik eléggé, és hogy gyakran felelősségteljes funkciókra is meg nem felelő embereket ajánlanak. Máskor előfordul az, hogy az elvtársak a javasoltakat csak a káderanyag, gyakran a néhány éves pa­pírok alapján ismerik, pedig a viszonyok és az emberek változnak, a régi dolgozók mellett új, nagyszerű, politikailag, öntudatos és szakkép­zett emberek nőnek fel, akiket bátran állítha­tunk felelős helyekre. A pártszervezetek egyik elsőrendű köteles­sége általában megjavítani a kádermunkát. A pártszervekben, az üzemekben és a közéleti funkciókban dolgozó vezető elvtársak köteles­sége, hogy ismerjék az alájuk rendelt embe­reket. Figyelemmel kell kísérniök fejlődésüket, hogy állandó segítséget tudjanak nekik nyúj­tani, hogy nevelhessék őket. A nevelés nem merül ki abban, hogy az elvtársat iskolába küldjük, visszatérte után funkcióval bízzuk meg és többet nem törődünk vele. Gyakran azt gondoljuk, hogy az iskola neki mindent meg­adott. Ne feledkezzünk meg arról, hogy párt­munkánk mindig mind az elméleti ismereteken, mind a gyakorlati tapasztalatokon alapul. Ezért a felelős helyekre állított elvtársakat továbbra is figyelemmel kell kísérni, beszélni kell velük a munkájukban felmerült nehézségekről és ál­landó személyes kapcsolattal, bírálattal és jó­tanáccsal nevelni kell őket. Szükséges elvtársak, hogy minden kerület­ben, minden funkcióra embereket neveljünk, hogy bizonyos kádertartalékkal rendelkezzünk. Szükséges ez azért, hogy-'a funkcionáriusok ne­velésének szempontjából kündulva, ha bármikor megüresedik egy járási vagy kerületi titkár, avagy más pártdolgozó helye, erre a helyre megfelelő elvtársat tudjunk ajánlani. A párt szolgálatába kiválasztott új dolgozóknál szük­séges az, hogy keresztül menjenek a normális pártnevelésen és gyakorlati pártmunkásságoo. Nem minden esetben válik be, ha az elvtár­sakat azonnal a kerületbe vagy a pártközpont­ba küldjük dolgozni. A helyes az volna, ha az elvtársak a legalacsonyabb pártfunkcióktól a legmagasabbakig folyamatosan fejlődnének. A kommunista párt népi demokratikus tár­sadalmunk vezető és irányító ereje. A párt a tömegszervezeteik közvetítésével vezeti a dol­gozók legszélesebb tömegeit. A párt irányítja a tömeg- és társadalmi szer­vezeteket az FSZM-t, a CSISZ-t, a CSSZBSZ-t, a Csemadokot, a Politikai és Tudományos ls­.mereteket Terjesztő Társaságot, mégpedig ezen szervezetek kommunista tagjai és funk­cionáriusai útján. Ezért szükséges, hogy a fel­sorolt szervezetek által megoldásra váró fontos kérdéseket, valamint ezen szervezetek rendsze­res tevékenységét a pártszervekben és szerve­zetekben, a tömeg szervezetekben dolgozó elv­társakkal együtt megtárgyalják és hogy az így elfogadott döntéseket az ezen a szakaszon dolgozó kommunisták végrehajtsák. El kell érnünk azt, hogy az említett szervezetekben dolgozó kom­munisták az ilyen döntések megvalósításáért következetesen harcoljanak és életbeléptessék azokat. Aránylag nagyok a szervezeti fogyatékossá­gok a CSISZ-ben. Nem minden ifjúsági szerve­zet tudott leszámolni a szektáns magábazár­kózottsággal. Habár új tagokat nyertek meg a CSISZ-be, látjuk, hogy a 140 000 új tag kö­zül csak 22 000 munkás és 12 C00 paraszt. Ezt a hiányosságot nagymértékben az okozza, hogy a pártszervezetek kevés gondot fordítanak az ifjúság munkájára, sőt sok ifjúsági szervezet­ben nincs is párttag. E téren, elvtársak, radiká­lis javulást kell eszközölnünk. Az ifjiísági szer­vezeteket meg kell erősítenünk azzal, hogy fiatal párttagokat küldünk a körükbe, hogy ezek a szervezetekben aktívan, dolgozzanak és a párt előtt feleljenek a CSISZ-csoport műkö­déséért. Az eddiginél bátrabban kell felvennünk és megnyernünk pártszervezeteinknek a CSISZ funkcionáriusait és tagjait. A CSKP politikája irányítja az állam egész te­vékenységét. A párt figyelemmel kíséri a népgazdaság, a tudomány és a kultúra helyze­tét és gondoskodik felvirágoztatásukról. A párt a tömegek tapasztalataira támaszkodva tanitja eme szakaszok dolgozóit, támogatja és fejleszti kezdeményezésüket és energiájukat, feltárja a munkájukban felmerülő fogyatékosságokat ás kiküszöbölésükre törekszik. A párt ellenőrzi a népgazdasági tervek teljesítését, gondoskodik az új technika bevezetéséről a termelésbe, s ébe­ren őrzi a nép minden vívmányát. A párt hatá­rozatai szabják meg a párt tevékenységének irányvonalát és tartalmát, valamint az egész dolgozó nép alapvető feladatait. S a dolgozó nép készségesen elfogadja a párt irányelveit és az életben megvalósítja azokat. A párt vezető szerepe, küldetése és tekintélye azt a feladatot állítja valamennyi pártszerve­zet elé fentről egészen le, hogy a legnagyobb elvhűséggel és a doilgozók iránti legnagyobb felelősségérzettel járuljanak hozzá valamennyi feladat megoldásához. A dolgozók ugyanis pái> tunkban saját legjobb tulajdonságaik megtes­tesülését látják, tudják, hogy a párt vérük­ből való vér, élcsapatuk. Néhány pártszerv, 'íwí bizottság és alapszervezeti bizottság azonban nem érez felelősséget a nép előtt, a megg„öiés módszerét diktálással helyettesíti. Néhány pártdolgozó fennhéjázóan viselkedik 3z egyszerű dolgozq néppel és ezz«l büntetésre­méltóan megtöri azt a bizalmat, amelyet a kommunista párt a nép szeméten politikájával, rettenthetetlen harcával és áldozatos munkájá­val szerzett. Valamennyi kérdés elvhű, felelősségteljes, helyes és következetes megoldásával kell szi­lárdítani a pártszervek tekintélyét. A párt dol­gozóinak és funkcionáriusainak fellépésükkel kell példát mutatniuk a többieknek, tudatában kell lenniük annsk, hogy a párt és a nép szol­gálatában állnak. A funkcionáriusok tekintélyét nem a hencegés és a fennhéjázás növeli, hanem a szerénység ôs a dolgozók iránti szeretetteljes viszony. A szocializmus építésének további negy fel­adatai megkövetelik a pártmunka megjavításai valamennyi szakaszon. Mint a szemünk fényét kel! őriznünk a párt egységét és tisztaságát, s ezzel növelni harc­képességét. Pártunk harci erejének további nö­vekedése megköveteli, hogy elsősorban a for­radalmi gondolkodású munkások, szövetkezeti tagok, kis- és középparasztok felvételével szi­lárdítsuk sorait A párt határozata' teljesíté­séért folytatott mindennapi harcban következe­tesen érvényesítenünk kell a párt alapszabály­zatát, fejlesztenünk kell a párton belüli demok­ráciát, az önkritikát és az alulról jövő bírálatot. A pártszervek munkáját közelebb kell hoznuulc

Next

/
Oldalképek
Tartalom