Uj Szó, 1955. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1955-04-01 / 78. szám, péntek

2 m %w 1955. április 1. A dolgozók életszínvonalának további emelésére irányuló intézkedések és a párt feladatai Ľudmila Jankovcová eívtársnő beszéde a CSAP Központi Bizottságának és a Csehszlovák Köztársasog kormányának 1955. március 29-én tartott együttes ü ésén Ludmüa Jankovcová elvtár?nö beszámolójának első részét az Uj Szó tegnapi számában közöltük. Az alábbiakban a beszámoló bejejezö részét ismertetjük. VI. Külön említést érdemel gazdaságunkban a személyes költségek kérdése és ezzel összefüggésben a bérek fejlődésének pi\rtvtmái. A népgazdaság fejlesztésének állami terve évről évre a dolgozók szamának növekedésével, a béralapok terjedelmének növekedésével és a különféle osztályokba tartozó alkalmazottak átlagos keresetének szüntelen emelkedésével számít. A nominálbérek emelkedése a gazdasági rendszer jellemző vonása, az érdem szerint' díjazás elve következetes érvényesítésének eszköze és a dolgozók életszínvonala emelésének egyik tényezője. Ez az elv szöges ellentétben áll a kapitalista világban tapasztalható való helyzettel, ahol a tartós munkanélküliség alapján a kapitalisták igyekeznek leszállítani a munkabéreket, hogy növelhessék a maguk munka nélkül szerzett hasznát. A szocializmusban az átlagkereset emelkedését a munkatermelékenység tartós növekedése teszi lehetővé. Ebből az elvből indul ki állami tervünk is, megállapítva az átlagkeresetek növekedésének ütemét, és ezt közvetlen összefüggésbe hozza azzal az elvvel, hogy a munka termelékenységének gyorsabban kell növekednie a nominálbéreknél. Ezért ennek az elvnek bármiféle megsértése, a munkatermelékenység > és a bérek alakulása közötti minden aránytalanság, a béralapok túllépése anélkül, hogy ugyanakkor a termelés a nagyobb munkatermelékenység alapján megfelelően növekednék, súlyosan megsérti a terv arányosságát, fenyegeti a terv biztosította feladatok teljesítését és következményeiben veszélyezteti mindenekelőtt azt a vonalat, amelynek teljesítésével a kiskereskedelmi árak leszállítása révén emeljük a lakosság életszínvonalát. A béralapok túllépése a munkatermelékenység egyidejű növekedése nélkül megzavarja a lakosság bevételeinek és kiadásainak egyensúlyát, mégpedig azzal, hogy növeli a lakosság kezében a tervben előre nem látott pénzösszegeket és nem biztosítja az új fogyasztási igények kielégítését szolgáló árualapokat. A béralapok helyes kiaknázása és a munkaterv többi mutatóértékének teljesítése a legfontosabb minőségi mutatószámok egyike, amely közvetlen jelentőséggel bír az árleszállítások biztosításában és azoknak az előfeltételeknek a megteremtésében, amelyek lehetővé teszik a párt és a kormány e. poltikájának tartás végrehajtását. Megbocsáthatatlan hiba, ha e kérdésre a vállalatok és a felettes szervek vezetői nem fordítanak jelentőségéhez mért figyelmet és ha a szakszervezetek, mindenekelőtt pedig a kommunisták nem tudják oly világosan megmagyarázni e kézenfekvő elvet, hogy ne álljanak elő aránytalanságok, ne sértsék meg a bérek és a munkatermelékenység tervszerű arányosságát. Az efféle politika végeredményben maguknak a dolgozóknak okoznak károkat, mivel társadalmi rendünkben az állam érdeke és a dolgozók érdeke egyező és nem ellentétes. A bérellenőrzés szakaszán még mindig sok a fogyatékosság, a minisztériumok és a főosztályok nem ellenőrzik a vállalatokban a bérfegyelem betartását és a bankellenőrzés sem képes hathatósan megakadályozni, főleg pedig megelőzni a béralapok jogtalan túllépését. Különösen elítélendők azok az esetek, ha a helyi gazdálkodás vállalatai és a termelőszövetkezetek merítik ki helytelenül a béralapokat és indokolatlanul nagy béreket fizetnek ki. Népgazdaságunk valamennyi szakaszán fokoznunk kell a gazdaságosságot. Ez megköveteli, hogy a pártmunka elsősorban arra irányuljon, hogy napról napra gondoskodjék a terv minőségi teljesítéséről, a munkaidő egységére jutó termelés növeléséről, a gyártási folyamatok intenzívebbé tételéről, a leghaladóbb technika és technológia bevezetéséről, az önköltségcsökkentések tervének biztosításáról a műszaki és munkaszervezési intézkedések tervének biztosításával, és a dolgozók szakképzettségének gyarapításáról. Ez egyaránt vonatkozik az iparra és a mezőgazdaságra is, hiszen különösen az állami gazdaságokban az eddigi eredmények szerint ítélve, a gazdasági vezetőség és a pártszervezetek nem fordítanak kellő figyelmet sem a mennyiségi, sem a minőségi tervmutatószámokra. Sok eredményt értünk már el, ennek ellenére még sok mindent kell megjavítanunk. A múlt esztendőben például csökkent a munkamulasztás, ennek ellenére komoly probléma továbbra is a várakozások következtében le nem dolgozott munkaórák nagy száma, a túlórák aránytalanul nagy száma, a m nk.iorőhullamzás. Minden feltételünk és elég erőnk van ahhoz, hogy megszilárdíthassuk a gazdaságosság rendszerét, amint azt a CSKP X. kongresszusának egyik legfontosabb irányelve kötelességünkké teszi. A dolgozó tömegeket mozgósítanunk kell e feladat megoldására. Ennek fontos eszköze a vállalaton belüli önálló elszámolás rendszere, amelyet most vezetünk be vállalatainkban, üzemeinkben, műhelyeinkben és a többi munkahelyen. A vállalaton belüli önálló elszámolás bevezetése, amit az idén valósítunk meg tömegesen, az anyag- és nyersanya'gfogyasztási normák felülvizsgálása, az üzemvezető káderek gazdaságii ismereteiriek gyarapítása, világos mutatószámok megállapítása, amelyek minden munkahelyen, műhelyben és minden munkásnak lehetővé teszik, hogy megállapítsa munkájának eredményeit és hatását a termelés gazdaságosabbá tételében és ezzel a maga érdemét a jólét növelésében — mindez új szakaszt jelent szocialista gazdasági rendünk építésében. Határozott különbséget kell tenni az olyan vállalatok és gazdaságok, valamint műhelyek és egyéb dolgozók között, akik teljesítik és túlteljesítik feladataikat és ugyanakkor le kell lepleznünk és a közvélemény bírálata elé kell állítanunk azokat, akik fékezik a szocializmus építését és a nép életszínvonalának emelését. Feladataink a munkatermelékenység növelésében és a termelés gazdaságosabbá tételében olyanok, hogy csakis minden dolgozó legszélesebb körű együttműködésével teljesíthetjük őke^. A szocialista gazdálkodás előnye, hogy a társadalom érdeke teljesen megfelel az egyén érdekeinek, hogy minden dolgozónak közvetlen érdeke fűződik a társadalmi termelés gyarapításához és gazdaságossá tételéhez és hogy minden dolgozó a maga tapasztalatai alapján győződik meg róla, milyen hasznot lát munkájából. Az életszínvonal tartós emelkedése növeli a dolgozók politikai és termelési aktivitását is, ami a munkaverseny további fejlődésében nyilvánul meg. A mi feladatunk — és ezt a feladatot elsősorban a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak kell teljesítenie — az adott körülmények között az, hogy biztosítsuk a szocialista munkaverseny további, minőségi és mennyiségi fejlődését, és a munkaversenyt elsősorban azoknak a termelésben tapasztalható szűk keresztmetszeteknek a megszüntetésére irányítsuk, amelyek a termelés további fejlesztésének útjában állanak, vagyis a munka versenyt úgy kell irányítani, hogy hathatósan elősegítse a munkatermelékenység és a gazdaságosság növelésével kapcsolatos feladatok teljesítését. Termelésünk gyorsabb fejlődésének, a munkatermelékenység gyorsabb ütemű növekedésének, a gazdaságosság legszélesebbkörű érvényesítésének biztosítása érdekében egész gazdaságunkban következetesen be kell tartanunk a végzett munka mennyisége és minősége szerinti díjazás elvét. Gazdaságunkban gyakran előfordul, hogy ezt az elvet nem érvényesítik következetesen. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága politikai irodájának határozata alapján végrehajtott felülvizsgálás megmutatta, hogy bérezésünk gyakorlatában sok komoly hiba és hiányosság tapasztalható, különösen a munka normázásában, a pótjutalmak rendszerének alkalmazásában, és ezek a hibák a munkások keresetének nivellizálásában jutnak kifejezésre a mérnöki-műszaki dolgozók és hivatalnokok fizetéseihez képest, valamint ezeken a kategóriákon belül is. A nivellizáció csökkenti a dolgozók anyagi érdekeltségét munkájuk eredményeiben, nagyobb szakképzettség megszerzésében és fékezi a munkatermelékenység növelését és a termeles gazdaságosabbá tételét. Ezért dolgozunk ki kormányhatározatot a munka műszaki normázásának megjavítására s a bérezésben tapasztalható fogyatékosságok megszüntetésére. E határozat célja, hogy a jelenlegi helyzet bírálata alapján véget vessenek a bérek eddigi fejlődésében fellépő egészségtelen jelenségeknek és lehetővé tegye a konkrét feladatok kidolgozását és politikai biztosítását az egyes termelési ágakban. Az eddigi fogyatékosságokat azonban nem szüntethetjük meg gazdasagiközigazgatási úton. Az iparág és a vállalat életéből vett konkrét példák alapján kell meggyőzni a dolgozókat arról, hogy a bérvisszásságok akadályozzák a munkatermelés növekedését és ezzel valamennyi dolgozó életszínvonalának emelését. Ennek a határozatnak a végrehajtásában fontos és felelős feladat jut Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak, elsősorban a szakszervezetek szerveiben dolgozó kommunistáknak, akiknek a bé rezés rendjéért folytatott harc élén kell haladniok. Hogy megszüntessük a nivellizációnak és ezzel a munka szerinti díjazás szocialista gazdasági törvénye megsértésének legkirívóbb jelenségeit, a Központi Bizottság elé javaslatot terjesztettünk elsősorban a mesterek, továbbá a főiskolai tanárok és az (ipari) szakiskolák tanítói, valamint a vezető orvosok fizetéseinek rendezésére. Ez a rendezés április 1-ével lép életbe. A mesterek fizetésrendezésének az a célja, hogy megszüntesse kereseteik eddigi nivellizálását, fokozza anyagi érdekeltségüket a terv gazdaságosabb téljesítésében, szakképzettségük gyarapításában és ezáltal növelje jelentőségüket a termelésben. Összesen több mint 47 ezer mester fizetését rendezzük és átlagjövedelmük • havonta 152 koronával emelkedik majd. A nagyobb kereset egyrészt az alapfizetés emelésében, másrészt prémiumokban nyilvánul meg, ugyanakkor külön prémiumokat vezetünk be az önköltségek csökkentéséért is. Ez a fizetésrendezés szükségessé teszi, hogy a béralapokat évi 86 millió koronával növeljük. A főiskolák tanárai és a szakiskolák (ipariskolák) tanítói fizetésének rendezésével az első lépést tesszük meg abban az irányban, hogy értékeljük tapasztalataikat és szakképzettségüket, amelyeket az új szocialista értelmiség nevelésében használnak fel és hony e munkának további, legkiválóbb szakképzettségű dolgozókat nyerjünk meg. A javasolt rendezés célja, hogy megszüntesse a főiskolai tanárok és a hasonló szakképzettségű termelési dolgozók fizetése közötti aránytalanságot. A rendezés összesen 7760 főiskolai tanárt és 880 ipariskolai tanítót érint, az utóbbiak a bányászati, kohászati, földtani, építészeti, gépészeti, elektrotechnikai, vegyi és közlekedési szakiskolákon adnak elő elméleti és szakmai tantárgyakat. A főiskolai tanárok fizetése havonta 279 koronával, az ipariskolai tanítóké havonta 427 koronával emelkedik. Az évi béralapot 30,5 millió koronával kell növelnünk. A vezető állásokban lévő orvosok fizetésének rendezésével igyekszünk megjavítani annak feltételeit, hogy a Kiválóbb orvosok vezető állásokat foglaljanak el egészségügyünkben. A javasolt rendezés igyekszik megszüntetni a vezető állásokban lévő orvosok fizetésének nivellizálását, hisz eddigi keresetük alig haladta meg az egészségügyi központokban dolgozó örvösök fizetését. A rendezés kb. 2700 vezető orvost érint és azt jelenti, hogy az egyes állások szerint átlag 150—300 koronával emeljük havi fizetésüket. Ezenfelül külön díjszabást javaslunk az alorvosoknak az éjszakai és vasárnapi készenléti szolgálatért. Ezeket a szolgálatokat mindeddig nem díjazták, bár komolyan igénybevették az orvosokat. Ez az intézkedés kb. 5800 orvost érint és mivel egy szolgálat díja 13—42 koronát tesz ki, átlag 160 koronával növeli egy-egy orvos jövedelmét. Ez a i fizetésr ndezés szükségessé teszi, hôgy a béralapot évente 16,5 millió koronával növeljük. (A vezető állásokban lévő katonaorvosok fizetésének hasonló rendezésén kívül.) Pártunk X. kongresszusán és a Központi Bizottság februári plenáris ülésén külön hangsúlyozták a gépéš traktorállomások műszaki szakembereinek fontosságát. A gén- és traktorállomások munkájának sokoldalú megjavítása és feladataik jelentős növelése az egységes földművesszövetkezetek és az e—'énileg gazdálkodó parasztok me; Gazdasági termelésének gyarapításával a legfontosabb út, amelyen emelhetjük a mezőgazdasági munka kulturális és műszaki színvonalát és termelékenységét, szocialista irányban fejleszthetjük mezőgazdaságunkat, amint azt Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága plenáris ülésének határozata megállapítja, amelyet ez év február 11-én hoztak Široký elvtárs beszámolója alapján. Ezért már ez év február 1-i hatálylyal a gép- és traktorállomások dolgozóinak fizetéseit a gépipari dolgozók fizetéseinek színvonalára emeltük és bevezettük a traktorosok pótjutalmazását bizonyos nehéz és eddig elégtelenül díjazott munkáért (a kapásnövények sorközi megművelése, a burgonya négyzetes-fészkes ültetése, a kukorica négyzetes-fészkes ültetése, a cukorrépa és burgonya begyűjtése kombájnokkal). Ezzel megteremtjük annak feltételeit, hogy a gép- és traktorállomások minden dolgozóját harcra mozgósítsuk a mezőgazdasági termelés maximális növeléséért és hogy a szakemberek további ezreit nyerjük meg a gép- és traktorállomások munkájára. VII. A párt előtt felelősségteljes és fontos, ugyanakkor azonban örvendetes feladat áll: megteremteni annak további feltételeit, hogy szüntelenül tovább emelkedjék hazánk lakosságának életszínvonala. E feladat biztosításának útjait ismerjük és megteremtettük annak feltételét, hogy előrehaladhassunk ez utakon. Tanítónknak, a Szovjetunió Kommunista Pártjának tapasztalataira támaszkodva pártunknak határozott harcot kell folytatnia azért, hogy minél nagyobb sikereket érjünk el az ipari termelés, a kereskedelem és a közlekedés szakaszén, minél nagyobb eredményeket érjünk el a mezőgazdaságban is. E harc döntő ereje pártunk alapszervezetei, amelyek széleskörű konkrét propagandával és agitációval nyerjék meg a pártonkívüli tömegeket és biztosítsák tevékeny részvételüket pártunk és kormányunk politikájának megvalósításában, amelynek célja népünk életszínvonalának emelése. Pártunk Központi Bizottságának vezetésével ugyancsak a pártszervezeteknek kell megalkuvást nem ismerő következetes bírálat segítségével feltárniuk a termelés hiányosságait, könyörtelenül pellengérre állítaniuk a megállapított fogyatékosságokat és hathatós intézkedésekkel hozzájárulniuk a hibák kiküszöböléséhez. A párt vezető szerepének érvényesítése a terv teljesítéséért folytatott harcban az az út, amelyen elmélyítjük a párt és a dolgozó tömegek kapcsolatait és megszilárdítjuk a tömegek bizalmát pártunk politikája iránt. E téren helyesen ismerték fel feladatukat a ČKD Stalingrad-művekben dolgozó elvtársak. Azelőtt ott is megelégedtek a feladatok teljesítésének formális ellenőrzésével és nem vették fel a pártszervek ülésének napirendjébe a sikeres termelés és a vállalat jó gazdalkodásanak kérdéseit kellő mértekben. Azóta azonban, hogy a pártszervek és az aktíva ülésein foglalkoztak a termelés lemaradásának konkrét eseteivel, pl. a turbinagyártás kérdéseivel, és a selejtképzödés problémáit megvitatták a műszaki dolgozókkal és a munkásokkal, alapvető fordulatot értek el a termelés megjavításában. Nemcsak a gyár egyes munkahelyein változott meg az élet, hanem megélénkült és elmélyült a párt alapszervezetének belső élete is. Az eredmény az, hogy tökéletesen elsajátították a hajtókarolt és turbinák gyártásának technológiáját és lényegesen megjavították e gyártmlnyok szerkezetét. A gondosan végzett ellenőrzés elősegítette a kommunisták nevelését, megszilárdította elvhűségüket és engesztelhetetlenségüket a fogyatékosságokkal szemben, a partszervezet és a vállalat vezetősége között elvtársi, kommunista viszonyt teremtett, amely oiztosította' a kölcsönös bizalmat és támogatást. Az alapszervezetek taggyűlésein megvitatott ellenőrzés eredménye növelte a dolgozók érdeklődését az ülések iránt, és az addigi 20—30 százalékos részvétel 77 százalékosra emelkedett. A vysočanyi elvtársak hasznát látták annak, hogy szakítottak a régi munkamódszerekkel és következetesen szem előtt tartva pártunk alapszabályzatát, új utakat kerestek. Az állami kiskereskedelmi árak negyedik leszállítása további lépést jelent előre, hazánk lakossága anyagi és kulturális színvonalának emelésében és elsősorban arra kötciez, žiogy egész pártunk a legkomolyabban és legfelelősebben szem előtt tartsa gazdasági feladatainkat és teljes aktivitásával fokozza harcát mindannak megszüntetéséért, ami mindeddig fékezte és még mindig fékezd gyors előrehaladásunkat. A negyedik árleszállítás és az ai út, amelyet eddig megtettünk országunk dolgozói jólétének emelésében, megcáfolhatatlanul bizonyítja az új társadalmi rend erejét és legyőzhetetlenségét. Arról tanúskodik, hogy a szocialista gazdaság az ipar és a mezőgazdaság építésének nagy feladatai mellett, az ország védelmi képességének megszilárdítása mellett, a kulturális és szociális gondoskodás elmélyítése mellett képes biztosítani a személyes fogyasztás szüntelen növekedését és ezzel az egész nép anyagi színvonalának emelését. A negyedik árleszállítás is azt bizonyítja, hogy a párt és a kormáijy tántoríthatatlanul folytatja azt a törekvését, amelynek célja hazánkban a lakosság jólétének biztosítása a szocializmus gazdasági alaptörvényének szellemében. N. P. Firjubin szovjet nagykövet Szlovákiába érkezett Bratislava szovjet hadsereg által való felszabadítása 10. évfordulójának ünnepségei alkalmából csütörtökön, március 31-én N. P. Firjubin, a Szovjetunió csehszlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a csehszlovák kormány meghívására Szlovákiába érkezett. A Szovjetunió nagykövetét dr. Ivan Kopecký, a külügyminisztérium szovjet osztályának vezetője és dr. Dobrorrtil Ječný, a külügyminisztérium diplomáciai protokollfőnöke kísérték. N. P. Firjubin nagykövet szlovákiai tartózkodása alatt meglátogatja Bratislavát és részt vesz Kassán a Kassai Kormányprogram kihirdetése 10. évfordulójának ünnepségein. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom központi szervei dolgozóinak és funkcionáriusainak országos aktívája Szerdán, március 30-án volt Prágában a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom központi szervei dolgozóinak és funkcionáriusainak országos aktívája Prágában, amelyet a Szakszervezetek Központi Tanácsa hívott össze. Az aktíván, részt vettek a Szakszervezetek Központi Tanácsa vezetőségének, a Szlovák Szakszervezeti Tanács elnökségének tagjai, a szakszervezeti szövetségek központi bizottságainak és a kerületi szakszervezeti tanácsoknak elnökei, néhány nagyobb üzem üzemi tanácsainak képviselői és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom több dolgozója. Az aktívát, amelynek napirendjén a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom legfontosabb feladatainak megtárgyalása szerepelt a III. össz-szakszervezeti kongresszus előkészületei idejében, Vojtech Daubner, a Szlovák Szakszervezeti Tanács elnöke nyitotta meg és vezette. „A III. össz-szakszervezeti kongresszus jegyében növeljük szakszervezeteink törekvéseit az állami terv feladatainak teljesítésére" témáról František Zupka képviselő, a Szakszervezetek Központi Tanácsának ügyvezető alelnöke beszélt. Az aktíva részvevői a vitában arról beszéltek, hogyan kell megjavítani a szakszervezetek tevékenységét a CSKP X. kongresszusa irányvonalának teljesítésében. Hangsúlyozták, hogy ez lesz a legszebb köszönet Csehszlovákia Kommunista Pártjának és a kormánynak a dolgozó nép életszínvonala emeléséről való gondoskodásáért, amely a közszükségleti cikkek kiskereskedelmi árainak negyedik leszállításában nyilvánult meg. A záróbeszédet Gustáv Hnilička, a Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára mondotta. r Uj csehszlovák követ Ausztriában Antonín Zápotocký, a Csehszlovák Köztársaság elnöke dr. Otokar Vašekot rendkívüli nagykövetté és teljhatalmú miniszterré nevezte ki az Osztrák Szövetségi Köztársaságba. A köztársaság elnöke egyidejűleg visszahívta Ladislav Koupekot, az eddigi követet és más funkcióval bízta meg. ft