Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-04 / 54. szám, péntek

i955. március 4. UISŽ0 A „Des Moines Register" című lap cikkének visszhangja az USA-ban A newyorki lapok közölték moszk­vai tudósítóik hírét, hogy a „Szely­szkoje hozjajsztvo" című lapban cikk jelent meg arról, hogy a szovjet me­zőgazdasági dolgozók hajlandók az Iowa államba mezőgazdasági szakér­tőik küldöttségét küldeni, mint ahogy azt nemrég javasolta a „Des Moines Register" című lap, és fogadni a Szovjetunióban Iowa állam mezőgaz­dasági küldöttségét. Az Assocfiated Z'ress hírügynökség jelenti, hogy nem lenne nehéz a Iowa állam képvisele­tében ilyen küldöttséget összeállítani. „Ha bennünket erre megkérnének, még egy fél órányi időre sem volna szükségünk ahhoz, hogy kiszemel­jük azokat a szakértőket, akik hajlan­dók volnának ezt az utat megtenni. A „New York Times" a „Des Moi­nes Register" című lap vezércikkéből kivonatokat közöl, amelyben ezt írja: „Igen örülünk, hogy az oroszok Iowába delegációt akarnak küldeni, hogy megismerkedjenek az amerikai etetési módszerekkel. Reméljük, hogy az állami départe­ment nem felel az oroszoknak meg­gondolatlan visszautasítással. Ha a mi nagy és hatalmas országunk vissza­utasítaná a néhány orosz mezőgazda­Edén látogatása az ázsiai országokban Eden angol külügyminiszter, aki a • SEATO országok konferenciájának be­fejezése után a malájföldi brit kato­naságot látogatta meg, március 2-án Rangunba, Burma fővárosába érkezett Háromórás burmai tartózkodás után elutazott Indiába és. ugyanaz­nap este Delhibe érkezett. Jelentések szerint Eden Nehru in­diai miniszterelnökkel a Tajvan tér­ségében előállott helyzetről fog ' ta­nácskozni. Az USA beavatkozik Japán belügyeibe Mint a japán sajtó jelentéseiből ki­tűnik, az USA uralkodó körei — me­lyek elégede.tlenek a japán parlamen­ti választások eredményeivel és a ja­pánok törekvéseivel, hogy normalizál­ják a Szovjetunióhoz és a Kínai Nép­köztársasághoz való viszonyukat — minden módon komplikálják a helyze­tet. Az USA uralkodó körei nem szorít­koznak csupán a japán-szovjet vi­szonyt mérgező hazug propagandára, de a jelenlegi japán kormányra még erősebb nyomást akarnak gyakorolni Ügy tűnik, hogy Washington rá akar­ja kényszeríteni a japán uralkodó kö­röket valamilyen szövetségre, még mielőtt megkezdődnének a japán-szov­jet tárgyalások a normális viszonyok helyreállítására. Az „Asahi" című lap washingtoni tudósítójának jelentése szerint az USA kormánya elhatározta, hogy meg­hívja Hatojama miniszterelnököt vagy Sigenitsu külügyminisztert Washing­tonba a japán-szovjet tárgyalásokra vonatkozó „nézetek kicserélésére". Ezt a tervet nehezen lehet másként értékelni, mint kísérletet arra, hogy beleavatkoznak a Japán és a Szov­jetunió közötti viszonyba. sági szakértő látogatását, az a benyo­más alakulna ki, mintha félnénk. Jöjjön az orosz küldöttség Iowába és a Iowai küldöttség látogassa meg Oroszországot. Ebből mindkét ország­nak csak haszna lehet." Eisenhower elnök nyilatkozata Március 2-án sajtókonferenciát tar­tottak Eisenhowernél, az Egyesült Ál­lamok elnökénél. Egy tudósító meg­kérdezte, mit szól az elnök a „Des Moines Register" című lap javaslatá­hoz, hogy a Szovjetunió állattenyész­tési szakemberei tapasztalatcserére jöjjenek az Egyesült Államokba. Eisenhower kijelentette, hogy amel­lett van, hogy a szovjet szakemberek látogatást tegyenek az USA-ba, hogy megismerkedjenek a középnyugati ál­lamok farmjainak állattenyésztési módszereivel. Eisenhower kijelentette, hogy véle­ménye szerint a különböző világré­szek embereinek találkozója és a ta­pasztalatcsere csak jó eredményre ve­zethet. Megemlítette, hogy a Szovjetunió­ban tett látogatása alkalmával volt néhány szovjet farmon: „A szovjet emberek — mondotta az elnök — nagy érdeklődést tanúsítottak az USA mezőgazdasági termelésének szerve­zése iránt." Az elnök azonban hozzátette, hogy a szovjet mezőgazdasági szakembe­rek Egyesült Államba látogatása elé igen sok akadály gördül, mert az amerikai törvénvek megnehezítik az USA-ba való belépést. Francia—amerikai ellentétek Indokínában A párizsi sajtó jelentései szerint az amerikai diplomácia a bangkoki konferencia után tevékeny intézkedé­seket tesz, hogy Laoszt, Kambodzsát és Dél-Vietnamot is a SEATO rend­szerbe kapcsolja. Éppen ezzel függ össze Dullesnak, az USA államtitkárá­nak ezen országok fővárosaiban tett látogatása. Saigonban Dulles, sajtójelentések szerint, „fontos tanácskozásokat foly­tatott" Ely tábornokkal, az indokínai­francia főmegbizottal és Henry Bo­nettal, aki Franciaországot a bang­koki konferencián képviselte. A .„Paris Presse Intransigeant" című lap jelenti, hogy ezen a tanácskozá­son katonai kérdéseken kívül meg­tárgyalták a választások kérdését is, amilyeket a genfi egyezmény értel­mében 1956 júliusában ,kell megtarta­ni egész Vietnam területén. A „Fran­cé Soir" azt írja, hogy ebben a kér­désben Franciaország és az USA kö­zött ellentétek mutatkoznak. „A fran­ciák a Genfben megállapított feltéte­lek alapján akarják a választásokat", írja a lap. Az amerikaiak nem nyilat­koznak a választások ellen, de egész politikájuk azt mutatja, hogy ezeket a választásokat nem kívánják. Éppen ezért egyre inkább támogatják Ngo Dinh Diemot, a baodaji kormány „mi­niszterelnökét", aki a választásokat visszautasította. A „Francé Soir" még megjegyzi, hogy a Dulles, Ely tábornok és Bo­nett közötti tárgyalásokon többek kö­zött arról is volt szó, hogy amerikai szakemberek vesznek részt a kam­bodzsai és baodaji hadsereg kikép­zésén. Változások a Szovjetunió egyes minisztériumainak vezetésében A Szovjetunió Legfelső Tanácsa el­nöksége N. A. Bulganyinnak, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnökének ja­vaslatára a következő határozatot hoz­ta: A. F. Zaszjagyekot, a Szovjetunió szénipari miniszteri tisztségétől a ki nem elégítő munkájára való tekin­tettel felmentette és Alekszandr Nyi­kolajevics Zagyemidkot nevezte ki a Szovjetunió szénipari miniszterévé. Az elnökség továbbá felmentette tisztségétől A. I. Kozlovot, a Szovjet­unió szovhozminiszterét, miután munkakörét képtelen volt ellátni és Ivan Alekszandrovics Benyegyiktovot nevezte ki a Szovjetunió szovhozmi­niszterévé. A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa elnöksége egyben A. 1. Benye­gyikovot felmentette a Szovjetunió mezőgazdasági miniszteri tisztségétől. NÉHÁNY SORBAN A „KVANMINZSIBAO" közölte kül­politikai kommentátorának cikkét, „Mit mutatnak a japán választások" címmel. A választások — írja a tu­dósító — az országban a demokrati­kus erők állandó növekedését tanú­sítják. Az amerikai háborús politikát támogató liberális párt választási ve­resége, bebizonyította, hogy Japán széles tömegei visszautasítják az USA felé orientálódás politikáját. A „TRIBÚNA DES NATIONS" című hetilap egyik legutóbbi számában hírt közölt arról, hogy Franciaországban új amerikai hadianyagrak tárak háló­zatát építik ki, köztük atomfegyver­raktárakat is. Az új raktárakat Párizs és La Rochelle kerületben helyezik el. Az építkezéseken már 50 000 személy dolgozik. Az angol alsóház a kormány fegyverkezési programjáról tárgyalt Március 1-én este Churchill beszé­de után megkezdődött a vita az atom­és hidrogénbombával való lázas fegy­verkezés kormányprogramjáról, melyet a kormány által a január 17-én ki­adott „Fehér-könyv" tartalmaz. Az erről a kérdésről folyó vita megmutatta a labour-párti uralkodó körök valódi ábrázatát, akik alapjá­ban támogatják Churchill atomhábo­rús terveit. Az első szónok, aki a labour-párti ellenzék nevében beszélt, Shinwell, alapjában helyeselte Churchill fegy­verkezési programját. Közölte, hogy megvan elégedve mind Churchill be­szédével, mind pedig az északatlanti ömb tanácsának előző határozatával az atomháború előkészületeiről), mi­éi most már „világos", hogy az an­ol kormánynak nem áll szándéká­jn a hidrogénbomba felhasználását iupán arra korlátozni, hogy „válaszul tsználja fel." Shinwell csupán a kormányprogram azon részét bírálta, amely a fegyve­rek klasszikus típusával foglalkozott. Beszédében ugyanúgy, mint Churchill, minden erővel megkísérelte, hogy megijessze a közvéleményt az atom­veszéllyel és így megkönnyítse a kormány célját, ami a lázas fegyver­kezésre irányul. A Labour-Párt néhány képviselő­jének beszédéből kitűnik, milyen nyugtalanságot kelt az angol közvé­lemény egy részében, hogy a nyu­gati országok vezető körei a lázas fegyverkezés útján haladnak és visz­szautasftják a tárgyalásokat. Pargiter labour-párti képviselő ki­jelentette, hogy nem támogathatja sem a kormányt, sem az ellenzéket a hidrogénbomba gyártásában. Hozzá­tette, hogy ebben a kérdésben már „igen messze mentek a pokol felé vezető úton" és hogy „valahol meg kell majd állni." Az ÜJ KlNA hírügynökség jelenti, a Kfnai Népköztársaság és India kö­zött megindult a rádióösszeköttetés. Pekinget és Sanghajt összekapcsolták Delhivel és Bombayval. NYUGAT-PAKISZTÁNBÓL jelentik, Kvéta városában és a szomszédos ke­rületekben erős földrengést éreztek, 112 lökést figyeltek meg. A földren­gés sok áldozatot követelt. A lakóhá­zak 75 százaléka megrongálódott, 14 helyiség pedig teljesín elpusztult. MÁRCIUS 3-ÄN Isztambulba érke­zett az amerikai 6. hajóhad hajóinak egy csoportja és az amerikai haditen­gerészet más egységei, köztük az „Iowa" sorhajó, négy torpedórombo­ló, egy kisegítő hajó. A hajóhad már­cius 8-ig marad az isztambuli kikötő­ben. Március 9-én az amerikai hadi­tengerészet tovább' egységei futnak be a kikötőbe, köztük a „Randolf" nevű repülőgépanyahajó, 2 torpedó­romboló és egy kisegítő hajó. AZ ANGOL SAJTÓ részletesen kommentálja a japár! parlamenti vá­lasztásokat. A „Times" tokiói tudó­sítója megjegyzi, ha a választásokat az USA szempontjából akarjuk mér­legelni, akkor az eredményeket ame­rikaéllenesnek kell tekinteni. Orszá­gos méretben nyugtalanság mutatko­zik az idegen megszállás miatt, amely még a háború befejezése után, 10 év­vel is tart. „A választók megbízták a kormányt, .hogy független politikát folytasson és normalizálja Japán kom­munista szomszédaival való viszonyt. A SZOVJETUNIÓ TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁJA, a vegyiipari miniszté­riumnak és a Szovjetunió főiskola­ügyi minisztériumának kezdeménye­zésére konferenciát hívott össze Moszkvában az atomenergiának a ve­gyiiparban való felhasználására. Március 1-én a moszkvai D. !. Mendelejev vegyi-technológiai intézet nagytermében plenáris ülést tartot­tak, amelyen mintegy 900 tudós, mér­nök és a moszkvai főiskolák diáksága vett részt. Á Szövetségi Köztársaságok Legfelső Tanácsainak választási eredményei A szovjet lapok közölték az 1955. február 27-i választások eredményeit a Szövetségi • Köztársaságok Legfelső Tanácsaiba. A központi választási bizottságok je­lentése szerint a választások minde­nütt a dolgozók nagy oolitikai lelkese­désének, egységének és a kommunista párt, valamint a szovjet kormány köré való tömörülésének légkörében folytak le. A Szavjetunióbaň a választók száma az összes választási körzetekben 70 568 608. A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa képviselőinek megválasztásában részt vett 70 547107 személy, vagyis a választók teljes létszámának 99,97 százaléka. A kommunisták és pártonkívüliek tömbje jelölőlistájára 70 374 801 vá­lasztó adta le szavazatát, ami a válasz­táson részt vett választók számának 99,76 százalékát teszi ki. Az Ukrán SzSzK Legfelső Tanácsa választásában részt vett 25 364 290 személy, vagyis a választók 99,99 szá­zaléka. Az összes választói körzetek­ben 25 337 017 személy szavazott le a kommunisták és pártonkivüliek listá­jára, ami a választásokon részt vett választók 99,89 százalékát teszi. A Fehérorosz SzSzK Legfelső Taná­csa választásában részt vett 4 962 910 személy, vagyis a választók 99,99 szá­zaléka. A kommunisták és pártonkí­vüliek tömbjének listájára 4 958 932 szavazatot adtak le, ami a választások­ban részt vett választók 99,92 száza­lékát teszi. Az Üzbég SzSzK választásokon 3 930 365 választó vett részt, vagyis az összes választók 99,99 százaléka. Az összes választási körzetekben a kommunisták és pártonkívüliek jelö­lőlistájára 3 926 855 választó adta le szavazatát, vagyis a választásokon részt vett választók 99,91 százaléka. Grúziában 2 367 480 személy járult a szavazóurnák elé, vagyis a választók 99,99 százaléka. A kommunisták és a pártonklvüliek jelölőlistájára 2 366 671 választó adta le szavazatát, vagyis a választásokon részt vett választók 99,97 százaléka. I A Litván SzSzK Legfelső Tanácsa képviselőinek választásában 1 649 039 választó vett részt, vagyis a választól névjegyzékben foglalt választók 99,93 százaléka. Az összes választói körzet­ben a kommunisták és pártonkívüliek jelölőlistájára 1 647 807 személy adta le szavazatát, vagyis a választásokban részt vett választók 99,92 százaléka. A Litván SzSzK Legfelső Tanácsa képviselőinek választásában 1 649 039 választó vett részt, vagyis a választői névjegyzékben foglalt választők 99,93 százaléka. Az összes választői körzet­ben a kommunisták és pártonkívüliek jelölőlistájára 1 647 807 személy adta le szavazatát, vagyis a választásokban részt vett választók 99,92 százaléka. A Moldavai SzSzK választóinak szá­ma 1 521 330 személy, akik közül a vá­lasztáson részt vett 1 520 768 választó, vagyis az összes választók 99,96 szá­zaléka. A jelöltekre 1519 224 személy adta le szavazatát. A Lett SzSzK Legfelső Tanácsa vá­lasztásában részt vett 1 438 167 válasz­tő, vagyis a beírt választók 99,97 szá­zaléka. A képviselőjelöltekre 1 437 221 választó szavazott. A Tádzsik SzSzK-ban a választási urnákhoz 964 759 személy járult, vagy­is a választók 99 99 százaléka. A kommunisták és pártonkívüliek tönjÉ­jének jelölőlistájára 964 241, választó szavazott. A Turkmén SzSzK Legfelső Tanácsa képviselőinek választásában 780 306 személy vett részt, vagyis a bejegyzett választók 99,98 százaléka. A jelölőlis­tára 779141 választó adta le szavaza­tát. Az Észt SzSzK Legfelső Tanácsa kép­viselői választásában 876 620 választó vett részt, vagyis a választók 99,81 százaléka. A kommunisták és párton­kívüliek tömbjének jelölőlistájára 875 069 választó szavazott. Az egyes köztársaságok központi vá­lasztási bizottságai az összes választá­si körzetekből beérkezett anyagot meg­tárgyalták és a „választási szabályzat" alapján bejegyezték a szövetségi köz­társaságok Legfelső Tanácsába az ösz­szes választói körzetekben megválasz­tott képviselőket. Az összes megvá­lasztott képviselők a kommunisták és a pártonkívüliek tömbjének jelöltjeiből kerültek ki. ) Kitüntetések a Szovjetunióban K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa elnökségének elnöke március 2-án a Kremlben átadta a Szovjetunió érdemrendjeit az alafcbi kitüntetetteknek. A legmagasabb kitüntetést — a Le­nin-rendet kapták: V. A. Karpinszkij 75. születésnapja alkalmából a forra­dalmi mozgalomban szerzett érdemei­ért; V. J Koszorotov forradalmi éttde­rr.eiért és a szovjet államnak tett szolgálataiért; M. K. Vetoskin 50 éves nyilvános és politikai tevékenységéért és aktív részvételéért a forradalmi mozgalomban; R. M. Glier zeneszerző 80. születésnapja alkalmából, a szov­jet zene fejlesztése terén elért ered­ményeiért. A „Munka Vörös zászlaja"-rendet ezeknek adományozták: D. I. Zaszlav­szkijnak, 75. születésnapja alkalmából és a szovjet sajtóban kifejtett sok­éves termékeny munkája jutalmául, P. I. Dimitrijevnek 60. születésnapja alkalmából és a szovjet államnak tett szolgálataiért; V. N. Bili Bielocerkev­szkij írónak, a szépirodalom terén ki­, fejtett munkásságáért és 70. születés­napja alkalmából; V. V. Jermilov iro­dalmi teoretikusnak iX születésnapja alkalmából az irodalmi kritika és az irodalmi elmélet terén kifejtett érde­meiért; A. A. Pervencev írónak, a szépirodalom terén kifejtett érdemei elismeréséül és 50. születésnapjára; V. V. Ivanov írónak, a szépirodalom terén kifejtett tevékenységéért és 80. születésnapjára. Ugyanazon a napon K. J. Vorosilov a Lenin-rendet adományozta Sz. M. Tyihomirov vegyiiparügyi miniszternek 50. születésnapjára a vegyiipar fej­lesztése terén szerzett érdemeiért. A „Munka Vörös zászlaja"-rendjét ado­mányozták T. M. Zujev kulturális miniszternek 50. születésnapjára és a szovjet kultúra terén kifejtett ér­demei elismeréséül; J. J. Csaba jevnek, a Szovjetunió állami tervhivatala el­nökének 50. születésnapja alkalmából. K. J. Vorosilov a kitüntetetteknek szívből gratulált és munkájukhoz to­vábbi sikert kívánt. Á „Szabad Osztrák Ifjúsági Szövetség 1' bécsi szervezetének konferenciája A Szabad Osztrák Ifjúsági Szövet­ség bécsi szervezete konferenciát tartott. A konferencián 250 ifjú és leány vett részt. Kari Reiter, a Sza­bad Osztrák Ifjúsági Szervezet bécsi elnöke b^zámolt az osztrák ifjúság. Ausztria függetlenségének a nyugat­német militarizmus által való veszé­lyeztetése elleni harcáról. A szónok hangsúlyozta, hogy hova­tovább több és több osztrák ifjú és leány ébred tudatára Nyugat-Német­ország újrafelfegyverzése veszélyé­nek és harcot indít az új Wehrmacht felállítása ellen. Szervezetünk cél­ja az — mondotta Reiter —, hogy az egész osztrák ifjúságot egyesítsük a i országúnkat fenyegető veszély el­len. Fokozni kell a harcot, hogy az egész ifjúság számára, biztosítsuk a munkát. Egyhangúlag elfogadott határozati javaslatban a konferencia részvevői lelkesen támogatták az <\usztria egy­sége és függetlensége érdekében Bécsbe március 16-ra összehívandó kongresszust. A konferencia részve­vői rámutattak annak szükségére, hogy az ifjúság körében fokozni kell a Béke-Világtanács elnökségének fel­hívásával kapcsolatos aláfrási akciót az atomháború ellen. f,

Next

/
Oldalképek
Tartalom