Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-03 / 53. szám, csütörtök

6 HJSZff 1955. március 3. Ez évben a legjobbak közé akarunk kerülni Léda-bánya bányászai becsülettel teljesítik felajánlásaikat A füleki Kovosmalt készít­ményeivel, különböző kályhákkal, tűzhelyekkel, burgonyapárolókkal, hús­darálókkal, mosdótállal, fazekakkal és más edényekkel mindenütt találkoz­hatunk az üzletekben. Sok kiváló gyártmány, szebbnél-szebb közszük­ségleti cikk kerül ki naponta a gyár­ból. Sok anyagot használnak fel ezek kÉszítéséhéz a műhelyekben. Van mi­rö 1 gondoskodni, hogy anyaghiány miatt ne legyen fennakadás és van is mivel takarékoskodni. Az ötéves terv folyamán sokat ol­vastunk újságjaink hasábjain az üzem dolgozóinak szép sikereiről, a terv egyenletes teljesítéséről és a taka­rékosságban elért eredményekről. De a múlt esztendőben bizony csak az egyesek kiemelkedő munkájáról szóló cikkeket hallottuk, az üzem elmaradt a terv teljesítésében Hogy miért nem teljesítették a tervet, mi volt az oka lemaradásuknak? Erről ahány emberrel beszéltünk az üzemben, any­nyi a vélemény. Mindenkitől más és más választ kapunk. Egyben azonban egységesek. — Nem akarunk szégyenkezni még egyszer amiatt, hogy nem teljesít­jük a tervet — mondja Spurm elv­társ az üzem egyik műszaki dol­gozója. — Az anyagellátás, bár még mindig előfordulnak zökkenők, nagy részben már jobb, mint tavaly. Az üzemrészlegek vezetői, a műhelyek mesterei többet törődnek a munká­sok anyaggal való folyamatos ellátá­sával. Ennek az eredménye. hogy januári tervünket 100,2%-ra teljesí­tettük. Nagy a jelentősége ennek, mert az évi terv teljesítésének sike­re jó részben függ a januári, illetve az első negyedévi eredményektől. — Az egyenletes termelés előfel­tételeinek megteremtése nagy rész­ben az üzem és a műhelyek vezető­ségétől függ — mondja Mokoséru Gyu­la elvtárs, az üzem igazgatója, aki alig egy hónapja van az üzemben. Az érsekújvári Elektrosvitből, hazánk egyik legszebb eredményeket elérő üzeméből került a füleki Kovosmaltba. A dolgozók rövid időn belül felismer­ték és megszerették benne a rend • szerető, fegyelmezett vezetőt. Moko­séni elvtárs mindjárt az első igazga­tósági értekezleten rámutatott arra, hogy csak ott lehet szervezett a mun­ka, zavartalan az üzemrészlegek, mű­helyek együttműködése, ahol az igaz­gató és a műszaki vezetők határo­zottan megkövetelik a fegyelmet, nem engedik meg, hogy bárki — akár munkás, akár mérnök, művezető, vagy hivatalnok, elmulassza kötelességének pontos, idejében való teljesítését. Iga­za van, mert ha biztosítva van a fo­lyamatos, egyenletes, zavartalan mun­ka, akkor minden munkás nagyobb kedvvel és lendülettel dolgozik. Be­szélgetésünk végén Mokoséni elvtárs azt mondja: Nem |ó vezető az,aki többször egy és ugyanazdn nehézségre hivat­kozik a feladatok teljesítésével kap­csolatban. Az a jó vezető, aki a ter­melés fokozásában felmerülő nehéz­ségeket idejében meg tudja oldani, és el is tudja kerülni őket. Beszélgetésünket azzal fejezte be, hegy közös munkával, közös erővel róvid időn belül bekapcsolódnak a legjobb üzem címéért folyó versenybe. A füleki Kovosmalt dolgozói fel­szabadulásunk 10. évfordulója tiszte­letére számos kollektív és egyéni kö­telezettségvállalást tetiek., amelyek főleg az önköltség csökkentésére, kü­lönféle anyagok megtakarítására irá­nyulnak. A felajánlások teljesítésével 125 395 koronát takarítanak meg. Az eddigi eredmények alapján ezt nem­csak hogy teljesítik, de minden bi­zonnyal túlteljesítik. Ez évben az újí­tómozgalom is szép fejlődést mutat. Januárban 15 munkás adott be újító­javaslatot, amelyekből idáig tizet va­lósítottak meg. A füleki Kovosmalt dolgozóinak lel­kesedése és akarata biztató reményt nyújt, hogy ebben az évben sikeiesen teljesítik feladataikat és gyái talá­nyaik minőségének fokozásával meg­védik a gyári védjegy becsületét Dolgozó asszonyoinkat a szép tűzhelyen, kályhán és edénye­ken kívül talán mindenekelőtt kony­ha, előszoba- és hálószobabútorok ér­deklik. Nézzük csak meg. hogyan áll­nak a bútorgyártással a Béke-üzem dolgozói ? Reggel fél hat óra, az ablakokon át alig dereng valami kékes fény. Már nyílik a 02 számú üzem kapuja. Az első munkás Marcel Lajos megérke­zett. Pár perccel később jön Szabó Gizi elvtársnő. Mindketten az üzem legjobb munkásai közé tartoznak. Szép munkát végeznek. Talán mond­hatnánk a legfontosabbat. Ők illesz­tik össze a furnirt, hogy szép külse­je legyen a bútoroknak. Sok ízléses és újfajta bútort készítenek ebben az üzemben. A hálószobabútorok fénye­zett diófából, vagy mahagóniból ké­szülnek. Minden bútordarab gömbö­lyített sarkú, a szekrények párkány­zata díszes, a szobához tartozó asztal szögletes vagy gömbölyű és .a szé­kek kárpitozottak. — A tervet túlteljesítettük a múlt esztendőben és , ezt az évet is jól kezdtük — mondja Molnár Lajos elv­társ, az üzem vezetője. — Januárban 100,3%-ra teljesítettük a tervet. A terv teljesítését semmi nem akadá­lyozza, mert minden szükséges anyag biztosítva van. Az üzem dolgozói az utolsó üzemi gyűlésen a minőség javításának lehe­tőségével foglalkoztak. A dolgozók igénye megnőtt. Ma már nem elég­szenek meg olyan minőségű bútorral, amellyel néhány évvel ezelőtt még megelégedtek. Sok esetben bizony egy ember hanyagsága miatt a bútor tťera lesz kifogástalan. Az üzem dol­gozói elhatározták hogy hazánk fel­szabadulásának 10 évfordulója tisz­teletére márciusban megszervezik a jó minőség hónnpját Kétségtelen, hogy ezt az akciót eredménnyel zár­ják le. Hiszen sok olyan munkás van az üzemben, mint Marcel elvtárs, akik szeretik a gyárat, ahol minden nap­nak harmadát eltöltik, ahol barátaik, szaktársaik vannak, ahol minden aný- nyira ismerős, kedves, megszokott, s éppen ez indítja őket arra, hogy tisz­tábbá, otthonosabbá tegyék munka­helyüket, hogy gondozott szerszám­mal és géppel több és jobb bútort ké­szítsenek. Nem ilyen kedvező a helyzet a 01-es üzemben, ahol az elő­szobabútorokat készítik, Mivel január­ban nem kaptak elég szárított desz­kát, bizony nagyon lemaradtak a terv teljesítésében. De a hiányok megálla­pítása után felmerült egy jó gondo­lat. Alig pár kilométerre Bozitán és Síden két hatalmas dohányszárító üre­sen, kihasználatlanul vár az új do­hánytermésre és az EFSz-tagok örülnek, sőt büszkék, hogy a szárí­tók átengedésével segíthetnek i Bé­ke-üzemnek a terv teljesítésében. A gyártás vezetésével az üzem ve­zetősége Végh János elvtársat bízta meg. Végh elvtárs olyan szakember, aki ismeri szakmájának minden csín­ját-bínját. A munka jó megszervezé­sével nagyobb jövedelemhez akarja juttatni az üzemrészleg dolgozóit, azonban szigorúan megköveteli, hogy valóságos teljesítmény legyen a ki­fizetett bérek mögött. Természetesen ezt csakis a dolgozók segítségével va­lósíthatja meg. És, hogy a siker biz­tosítva legyen, szükséges, hogy a mű­helytanács rendszeresen tartson érte­kezletet a szakszervezeti bizalmiak­kal, hallgassa meg és tájékoztassa őket a termelésben felmerülő problé­mákról. így biztos, hogy az eredmény nem marad.el és a szakszervezeti bi­zalmiak is könnyebben fognák vála­szolni mindazokra a kérdc-sekre, ame­lyekkel a dolgozók hozzájuk fordul­nak. Érdemes és fontos minden egyes dolgozóval foglalkozni, hisz minden igyekezetükkel azon vannak, hogy u lemaradást behozzák és a negyedévi terveket határidő előtt teljesítsék. A terv teljesítéséért való harcban, tö­rekvő jó munkájukkal különösen ki­tűnnek Nagy József. Juhász Béla, Hus­tava László és Varga István, akik nap nap után példát mutatnak a felada­tok teljesítésében. Erdősi Ede szepesi vasércbányák közül Lú­cia-bánya bányászai ez év januárjá­ban i és a februári hónap két dekád­jában nemcsak teljesítették, hanem magasan túl is szárnyalták tervüket. Januárban a nyersérc fejtését az üzem 107,33%-ra, az ércpörkölő 106,17%-ra teljesítette. A munkalen­dület februárban még fokozódott a nyersérc fejtésében úgy, hogy a terv­teijesítés W5,25%-ot ért el. Ugyan­úgy sikeresek a kutató, előkészítő és feltáró munkák is, melyek semmiben nem maradnak el a már említett szá­zalékok mögött. Az év elejétől eddig elért ered­mények sikeréhez kétségtelenül hoz­zájárult a bánya dolgozóinak ver­senymozgalma, kötelezettségvállalásai. Lindvai Viktor 6 tagú csoportja a vá­gatok és ereszkék gyors kihajtásában január hónapra normájuk és tervük tízszázalékos túlteljesítését vállal­ták. Lindvaiék ezt a vállalásukat 35.7 %-kal túlteljesítették. Méltók az idén is azokhoz a szép teljesítményekhez, amelyeket a múlt esztendőben a cik­lusos munkamódszerrel a vízszintes vígatok kihajtásában értek el. Szlovenkai Ferenc hattagú tejtö­csoportja vállalását 42,6 tonnával, s ezzel normáját 123%-kal túlteljesí­tette. A csoport tagjai ciklusos gra­fikon szerint szervezik munkájukat és bevezettek a Boriszkin-munkamód­szert. Idcsan Józsefék négyeq dolgoznak a Fortuna-aknában a vágatok kihaj­tásánál. Ők is jó eredményekkel di­csekedhetnek a szocialista verseny­ben: januárban csaknem 6 méterrel szárnyalták túl ,a lejtők kihajtását, ami kötelezettségvállalásuk 125%-os, normájuk 142,9%-os teljesítését je­lentette. Idcsan négytagú munkacso­portja úttörő csoport, munkájukat ciklusos grafikon alapján kitűnően szervezték meg. A. Fortuna- és Rufusz-aknák dolgozói szocialista versenyben töre­kednek minél jobb eredmények el­érésére. A versenyt a két üzemrész­leg között a technikai-ipari, terv is­mertetése alkalmával az év elején in­dították meg. A versenyből januárban a Rufusz-akna bányászai kerültek ki győztesen. Lúcia-bánya dolgozói be­kapcsolódtak a Szadlovszky-bánya dol­gozóinak „A békéért s a köztársaság felvirágzásáért" indított mozgalmába is, s minden héten hazafias műsza­kot dolgoznak le. Ezek a műszakok arra irányulnak, hogy a termelési tervet 5 százalékkal túlteljesítsék. A gyors vágathajtás Lúcia-bányán a múlt évben két munkahelyen indult meg. Az üzem technikusai ciklusos grafikon szerint négy műszakra szer­vezték meg a gyorshajtást, amelyet március elsejével még két munkahe­lyen vezetnek b A Lúcia-bányai tapasztalatok a vágathajtási munká­latokban Rudňany bányászai előtt .s ismeretesek Windt István két mun­katársával a Lúcia-bányai testvér­üzemből, Jaszan Jánossal és Lindvi-' Viktorral a múlt évben a rudňanyak­nak nagy segítséget nyújtottak. Meg­mutatták az utat, hogyan lehet az új munkamódszerrel, kevesebb fizikai munkával gazdaságosabb nagyobb eredményeket elérni A tapasztalat­cserének mindkét üzem bányászai nagy hasznát látták, amiről a gyors vŕ.gathajtás eredményei adnak hü ké­pet. Az ércpörkölő dolgozói ugyancsak felajánlották egy hazafias műszak le­dolgozását hetenként. A jó minőség érdekében pontosan betartják a pör­kölés technológiáját. Ciprovszki Mi­hály csapatának vállalásában» az is benne van, hogy a veszteségek elke­rülése érdekében különös gondot for­dítanak a nyersérc adagolására. A hazafias műszakok eredménye január hónapban 153 tonna nyersérc­cel, februárban viszont rövid 3 hét alatt már 371 tonnával gazdagította nemzetgazdaságunkat. A Lúcia-bányaiak a tervteljesítés­ben elért eredmények mellett arra is ügyelnek, hogy az önköltség ne nö­vekedjék. Az üzem munkájának elbí­rálásánál elsősorban azt kel! tigye-j lembe venni, milyen áron teljesítik a dolgozók a termelést, hogyan állnak az önköltségekkel? Lúcia-bányán az önköltség alakulása a múlt évben nem hozta meg azt az eredményt, mely lényegesen olcsóbbá tette vol­na az üzem termelését. A mennyiségi teljesítés mellett szükséges, hogy a gazdaságosság kerüljön az üzemek párt- és szakszervezeti munkájának előterébe, az ezzel kapcsolatos hibák feltárását fö feladatuknak kell tekin­teniük. Lúcia-bányán már megtörtén­tek ebben az irányban az első lépé­sek. A gazdaságosabb termelést az ön­költségi tervek idejében történő ki­dolgozásával igyekeznek biztosítani. A bányafa, az áramfogyasztás, a szén­szükséglet, robbanóanyag minden munkarészlegre való szétírásával s felhasználásuk góndos ellenőrzésével törekszenek csökkenteni az üzem ön­költségét. Az üzemen belüli önálló elszámolás bevezetésére alakult bi­zottság az anyagfogyasztást állandóan ellenőrzi, s fokozatosan megvalósítja az üzemben az önálló gazdasági el­számolás bevezetését. Mészáros Gyula. Ä pénzügyi ellenőrzésről A pénznek és a pénzügyeknek igen nagy jelentősége van a szocialista épí­tőmunkában. Sztálin elvtárs számos művében hangsúlyozza ezt. 1931-ben a gazdasági vezetők feladatairól szólva azt mondta: „írhatunk akárhány rezo­lúciőt, esküdözhetünk életre, halálra, de ha nem fogjuk elsajátítani az üze­mek, gyárak, bányák technikáját, gaz­daságát, pénzügyét — mindez semmit sem ér..." A pénz ma olyan eszköz, amelyet az államhatalom a maga kezé­be vett és a szocializmus érdekében felhasznál. Vállalatainknál igen fontos szerepe van a pénzügyeknek. Munkájuk a vál­lalat pénzgazdálkodásában tükröződik a legjobban. Ha az üzem növelni akarja a termelést, természetesen nagyobb összegekre van szüksége anyagvásár­lásra, munkabérre, viszont több adót kell befizetnie és nagyobb nyereségre is számíthat. Mindennek ki kell tűnnie a pénzügyi tervből, amelyet szoros egy­ségben a műszaki-ipari tervvel kell összeállítani. A pénzügyi terv összefog­lalja a vállalat egész gazdálkodását és ha a termelésben valamilyen rendelle­nesség mutatkozik — a vállalat pénz­ügyi helyzete ezt azonnal jelzi. Min­dennemű pazarlás, gondatlanság meg­mutatkozik a vállalat pénzügyi ered­ményében, a nyereség csökkentésében, vagy sokszor a veszteségben Persze nemcsak arról van szó, hogy a termelés következményei egyszerű­en csak megmutatkoznak a vállalatok pénzügyi terveiben és a bank, valamint a nemzeti bizottságok kimutatásaiban. A pénzügyi szervek feladata az, hogy­ha pénzügyi vonalon hibákat észlelnek — kivizsgálják a hibák okát és javas­latokat tegyenek megszüntetésükre. Tulajdonképpen így érvényesül a pénz­ügyi ellenőrzés aktív segítsége, így tölti be igazi feladatát. Állami és kommunális vállalataink jelentős eredményeket értek már el a pénzügyi fegyelem megszilárdításában. Emelkedik' a pénzügyi tervezés színvo­nala, hatékonyabbá válik a pénzügyi el­lenőrzés. Széles hatáskörrel rendelkez­nek az ellenőrzés terén a nemzeti bi­zottságok és általuk a dolgozók. A pénzügyi ellenőrzés gazdasági életünk minden területén már többé-kevésbé érvényesül. Eredményeink azonban korántsem kielégítőek. A népgazdaság egyes ágai­ban, például a kommunális vállalatok­ban, a gép- és traktorállomásokon a pénzgazdálkodás még nem szilárdult meg eléggé. Előfordul, hogy a fogya­tékosságok oka abban van, hogy a pénzügyi dolgozók, vagy akár a veze­tők nem szentelnek megfelelő figyel­met az ellenőrzés fontos feladatainak. Javítani, pontosabbá kell tenni a pénz­ügyi tervezést, hogy hatékonyabb lő­hessen až ellenőrzés. A pénzügyi szervek igen jelentős fel­adata, hogy állandóan figyebmmel kí­sérjék és bírálják az önköltség alaku­lását, javaslatokat tegyenek az önkölt­ség csökkentésére. Egyes vállalatok felelőtlenül, rosszul tervezik a termé­kek önköltségét. Mások önző vállalati szempontból, az államérdek megsérté­sével jogtalan „tartalékokat" képez­nek a tervekben, minden vonatkozás­ban emelik, lazítják a normákat. Már pedig a pénzügyi ellenőrzésnek ki kell terjednie az önköltség valamennyi té­telére, a munkabéralapra, anyagköltsé­gekre, a különféle igazgatási, admi­nisztrációs stb. kiadásokra. A szocialis­ta fegyelem és takarékosság tudata csak folyamatosan alakul ki. Addig is minden vonalon fokozatosan küzdeni kell a takarékosságért. Ott jó a munka, ahol kitartó küzdelmet folytatnak a takarékosság érvényre juttatásáért. A legszigorúbb pénzügyi fegyelmet kell megvalósítani a munkabéralap fel­használásánál. Előfordul-még, hogy az engedélyezettnél nagyobb a létszám a vállal&toknál. A munka rossz megszer­vezése, a rohammunka miatt sok üzem­ben túllépik a béralapot, megszegik a rendeleteket. A pénzügyi ellenőrzésnek kell harcolnia eme hibák megszünteté­séért. A pénzügyi ellenőrzés sokat segíthet anyaggazdálkodásunk megjavításában. Az alapos pénzügyi ellenőrzés megálla­pítja, ha felesleges anyagkészletek hal­mozódnak fel. Ez pedig arra vall, hogy egyenetlen a vállalat termelése, nincs megfelelő összhang az anyagellátás, a termelés és az értékesítés között. A forgóeszközök forgási sebességének gyorsítása szintén a takarékosság egyik legfontosabb követelménye. A pénz­ügyi szervek ellenőrzése arra is szol­gál, hogy egyes vállalatok túlzott óva­tosságbpl, kényelmességből ne halmoz­zanak fel a szükségesnél több anyagot s ne vonják el azokat foritosabb he­lyekről. A hiteligények elbírálásánál sokszor előfordul, hogy egyes vállala­tok felelőtlenül járnak el, valótlan ada­tokat közölnek. Márpedig a párt és az állami fegyelem megsértésének egyik legsúlyosabb megnyilvánulása — külö­nösen a párt alapszabályzatának tavalyi módosítása után — az igazság eltitko­lása. Vannak olyan vállalatok is, ame­lyek nem a meghatározott célra hasz­nálják fel a hiteleket. Az ilyen fegyel­mezetlenség aláássa pénzgazdálkodá­sunk tervszerűségét, akadályozza az ellenőrzést. Költségvetésünk sikeres végrehajtá­sa is jelentós részben attól függ: ide­jében befizetik-e a vállalatok az adót, a nyereséget, nincsenek-e megokolat­lan veszteségeik. Még mindig akadnak vállalatok, amelyek nem teljesítik pon­tosan kötelezettségeiket az állami költ­ségvetéssel szemben, vagy egyenesen veszteséggel dolgoznak. Mi lehet a veszteség oka? Szervezetlenség, anyag­pazarlás, jogosulatlan bérek kifizetése, az adminisztratív költségek túllépése, gyakori üzemzavar. Sokszor a hibát a technológiai fegyelem hiánya, a munka szervezetlensége, az egyenetlen terme­lés okozza. Állami költségvetésünk hatalmas összegeket fordít köztársaságunk to­vábbfejlesztésére, dolgozó népünk anyagi és kulturális életszínvonalának emelésére. A pénzügyi szervek jő munkájától függ, hogy ezt a temérdek pénzt a lehető leggazdaságosabban használják lel. A nemzeti bizottságok és állami hi­telrendszerünk pénzügyi dolgozóinak együttes jó munkája igen sokat tehet a pénzügyi fegyelem betartásáért, a takarékosságért, a termékek önköltsé­gének csökkentéséért. A könyvelők felelőssége is nagy. Közel állnak a ter­meléshez s ezért közvetlenül látják a vállalat gazdálkodásában elkövetett hibákat, szabálytalanságokat. A baj azonban ott van, hogy a legkülönbö­zőbb okokból, sokszor engedékenység­ből, elnézésből nem merik felelősségre vonni a pazarlókat, az állami vagyon tékozlóit. A nemzeti bizottságok, ban­kok, vállalatok, pénzügyi dolgozók bátran a párt, az állam ügye iránti odaadással harcoljanak a hibák ellen! Sohase feledjék el: kötelességük telje­sítésében mögöttük áll a dolgozó nép támogatása és ereje. A felsorolt feladatok azonban nem­csak a pénzügyi dolgozókra vonatkozz nak. Az állam pénzének, mindnyájunk közös vagyonának takarékos felhasz­nálása, az önköltség csökkentése, feles­leges beruházások megtakarítása nem lehet sikeres népünk alkotó, kezdemé­nyező hozzájárulása, segítsége nélkül Mienk az ország, mienk a jog, de mienk a kötelesség is. Közös ügyért dolgozunk mindnyájan: tervünk sikeréért, népünk további felemelkedéséért. Mindezt a pártunk X. kongresszusán kitűzött többi feladattal együtt vállvetve kell megoldanunk. Jó Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom