Uj Szó, 1955. február (8. évfolyam, 27-50.szám)

1955-02-02 / 28. szám, szerda

4 m szó 1955. febrsár 2. VALÓSÁG A körtvélyesi szövetkezet kötelezettségvállalása az EFSz-ek II, országos kongresszusa tiszteletére A galántai járás egyik kis szövetkezete ertékes felajánlást ' tett az 5 EFSz-ek II. országos í? kongresszusa tis/teletére. Az alig 40 "V^ffÔS Ä^V" családból álló szíi"'S55fl»* vetkezet, amely 290 hektáron gazdálkodik, a múlt évben 21 ezer tojást adott be terven felül Most újra vállalták, hogy a tojásbeadást 28 ezer darabbal túlteljesítik, terven felül beadnak 100 darab 100 kg-nál magasabb súlyú hízót, minden anyakocától átlag 10 darab 13—

i 4 kg-os maiacot választanak el, a sertéshúsbeadást már október végéig teljesíteni fogják. A múlt évben 60 ezer liter tejet adtak be terven felül, ezt most még túl akarják lépni Minden tehéntől 1 borjút fognak felnevelni. A szövetkezet tagjai lelkesen köszöntik a II. országos szövetkezeti kongresszust. A járási konferencián u körtvélyesi szövetkezeti elnököt is megválasztották küldöttnek a kongresszusra. És Kovács Milán szövetkezeti elnök jól fel akar készülni erre a kongresszusra. Beszélni fog a szövetkezet legjobb tehéngondozóiról. Kiiskó Jánosról és Lacko Istvánról, akik a szövetkezet összes teheneinel Malinyinova módszerét alkalmazzák és 12 liter átlagos tejhozamot értek el, ami kiváló eredmény. Ugyancsak jól dolgoznak Bednár Ädám. Moszna Anna és Szkuca Zuzana sertésetetök is; ók is értékes kötelezettségvállalással köszöntik a II. országos szövetkezeti kongresszust. Lesz hát miről beszélnie Kovács elvtársnak az El Sz-ek II. országos kongresszusán. H. S. Az EFSz-ekben is meglelik jövőjüket a falusi fiatalok Járásunk pártbizottsága és a járási nemzeti bizottság dolgozói következetesen megvalósítják azokat az irányelveket, melyeket pártunk X. kongresszusa elénk tűzött. Különösen ránk, a füleki járás funkcionáriusaira hárulnak nagy feladatok a mezőgazdasági termelés növelése terén. El kell isii térnünk azonban, hogy eddig még járásunkban mindig sok volt a hiba. Az állam iránti kötelezettségünket sem tudtuk hiánytalanul teljesíteni. Nem tudtuk elérni még azt, hogy szövetkezeteseink évről évre gazdagabbak legyenek és fő jövedelmi forrásuknak a közös gazdálkodást tekintsék. Nem tudtuk elérni, hogy terven felül termelhessünk és a munkaegységekre tervezett összegen felül is adhassunk jutalmazást, mint- ahogy azt az ipolyviskiek csinálták. A hiányosságok gyökere részben abbar rejlik, hogy a falusi ifjúság jövojéül inkább az ipart választotta, inint a mezőgazdaságot. Ennek következtében a munkaerőhiány miatt a föld nem hozta meg a várt eredményt, mivel kellően nem lett megművelve. Pártunk X. kongresszusának határozata alapján a jövőben legfontosabb feladatunkul tűzzük ki az ifjúság megnyerését a mezőgazdaság részére. A jól gazdálkodó szövetkezetek példája nyomán bebizonyítjuk, hogy a szövetkezetben is megtalálhatják számításukat a fiatalok. Pártunk és kormányunk gondoskodik arról, hogy évről évre több modern gépet kapjon a mezőgazdaság és ezáltal a földművesek is megszabaduljanak, a nehéz munkától. Veress János, Fülek. Egy oltóanyaejtermeló intézet laboratóriumában | udom, hogy igen kevés embernek van alkalma életében bejutni az oltóanyagtermelök „szentélyébe" — laboratóriumaiba. Ezért szeretnék egy pár érdekes dolgot e leboratóriumok titkairól érthetően felfedni. Kevesen gondolnak arra, mikor az orvos vagy állatorvos kezében oltóanyagot látnak, hogy míg ez használatba kerül, mennyi pontos, figyelmes, önfeláldozó és nagy tudást igénylő szorgalmas munkát követel meg, míg eléri célját, hogy életet mentsen meg, vagy védjen a betegségek ellen. A gyilkos baktériumok és náluk még apróbb, láthatatlan virusok a szakember keze alatt mint megszelídített. kis állatkák szótfogadva és alkalmazkodva azt teszik, amit a tudós akar. Szinte hihetetlen, hogy ezek az ádáz és gyilkos kis fertőző lények, amelyek szabadon a természetben, akár emberekben, akár állatokban csak rosszat, betegséget és igen sok esetben halált okoznak, laboratóriumban, a szakember keze alatt pont az ellenkezőjét, az életet tudják jelenteni. A különféle baktériumok apró kis kémcsövecskékben, amelyekbe n^kik megfelelő tápanyag van öntve, millió és millió számra szaporodnak, hogy innen aztán szelídített formában — amit különféleképpen, hol vegyianyagokkal, hol meleggel, hol maguknak a baktériumoknak a kiválasztásával ér el a tudományos dolgozó —, oltóanyaggá váljanak. TNJehezebb a szakember helyzete a vírusokkal. Ezek a legegyszerűbb és legkisebb láthatatlan élőlények, melyeket nem lehet mesterségesen szaporítani és tartani, mert ók csak élő sejtekben tudnak szaporodni, de nem minden élő szervezetben. Ezért sok kis ártatlan kísérleti állatnak kell feláldozni az életét, hogy a vírusokat bennük elszaporítva és oltóanyag formájában hozva, emberek és állattársaik életét megmentsék a legszörnyűbb betegségektől. / Az oltóanyag nagy jelentőségére egy példával fogok rámutatni. Azelőtt sokszor egész országok lakosságát megtizedelte a feketehimlő. Nálunk ma már csak az egészen idős emberek emlékeznek arra, hogy ilyen betegség is létezett. JDe elég volna, ha megszüntetnék a gyermekek kötelező feketehimlő elleni oltását, mint ahogy azt egy pár évvel ezelőtt Svájcban meg is tették, abból kiindulva, hogy ez a betegség náluk évtizedeken keresztül nem fordult elő. Beszüntették tehát a gyermekek oltását és még i abban az évben az oltatlan gyerekek közt kiütött az életveszélyes feketehimlő. Oltóanyag termelés terén a legnagyobb előrehaladást az orvosi és állatorvosi tudomány éppen a vírus okozta betegségeknél érte el. 1 ekintsiink hát be egy ilyen virologiai laboratóriumba. Búgnak á keltetögépek, amelyekben a 10—12 napos kis csibeembriók várják sorsuk beteljesedését, hogy még mielőtt vtlágra jönnének, életüket áldozzák a tudomány oltárán. Éppen szedik ki a tojásokat a 11 napos kis embriókkal a keltetőgépből, a tojásokat alkoholban megmossák, majd az előre átvilágított és megjelölt helyen finom laboratóriumi fúróval a tojáshéjban kis háromszöget nyitnak meg. A szakember higgadtan és nyugodtan egy kis speciális kampóval átszúrja az embriót borító hártyát és az átvilágító lámpa fényében a kis kalimpáló embrió fejét felemeli a háromszögletes nyíláshoz. Most segítőtársa átveszi a rögzítőt, míg o egy kis fecskendőből hajszálnyi tűvel a cseppnek egy századrészét egyenesen az embrió agyvelejébe oltja azért, hogy a központi idegrendszerbe beoltott vírus élő sejtre találva, gyorsan elszaporodhasson. Egy másik ajztalnál kis szopós, még kopasz, fehér egereknek a hasüregébe oltanak be egy más vírust ugyanabból a célbóU mint a csibeembriónál,' hogy majd |ia életüket feláldozták, oltóanyag készüljön belőlük. Íl, z az oltóanyag-termelés első része. Az elkészült anyagot mielőtt forgalomba kerülnek, ismét sok kis kísérleti állatkába beoltják, hogy kipróbálják egyrészt hatékonyságát, másrészt ártalmatlanságát. Mr. Ph. Bokor Zsuzsa, a Szlovák Tudományos Akadémia dolgozója. MESÉBŐL ... — Hol volt, hol nem volt — hetedhét országon is túl, örökzöld erdők közepén volt egy gyönyörű, fényes kastély, a kastélyban lakott egy dúsgazdag király és a kastély körül, körös-körül, messze-messze, mindenüti szegény, nagyon szegény emberek... így kezdődött a mese, melyet valamikor olyan sokszor és szívesen hallgattam őszhajú öregapám mesetárából. És mint zsendülő, álmodozó gyermek — úgy vágyódtam, úgy szerettem volna látni azt a mesebeli tájat a fényes kastélylyal... S azóta, hogy a mesét hallottam, elmúlott jó néhány esztendő, soksok ríz lefolyt a Vágón s a Dunán és én a kastélyt most találtam meg, valóban — mint nagyapám mesélte — örökzöld erdők közepén. Nem találtam ugyan meg benne a dúsgazdag királyt, sem a dölyfös földesurat és a mesében emlegetett sok-sok szegény embernek pedig már se híre, se neve. — Ellenben találtam a kastélyban 70 boldog, vidám-, gazdag EFSz-tagot, akik a becsületes, jó munkájukért, jutalmul a Magas-Tátrába jöttek téli pihenő üdülésre. A Tatranská Lesná-i „Karpatia" üdülőközpont a mesében emlegetett kastély. Szép, csendes téli este volt; az örökzöld fenyveserdők méla susogása elhalkult. Vastag hópehely takaró alá bújtak a hatalmas sziklaóriások is. Csend — fenséges csend honolt mindenütt. A természet szunnyad. Csak a mesebeli kastélyból — a „Karpatia" üdülőközpontból hallik hangos zenebona. Akarva, nem akarva Petőfi „Faluvégi kurta kocsmája" jut eszembe. Víg zene és nótaszó, kacaj, hangos beszéd, kurjantás veri fel az est szűzi csendjét. — Ha most felébredne örök álmából bolaogidt nagyapám, bizonyára nagyot nézne és azt hinné, hogy a szép kastélyban a gazdag király vagy földesúr fényes lakodalmat vagy pompás vadászlakomát rendezett a sok léhűtő nagyúr számára. Pedig dehogy is. A kastélyban — az üdülőközpontban a pihenő EFSz-tagok szórakoznak, mulatnak, ismerkednek. Hazánk különféle tájairól jöttek ide megpihenni. Hét napot töltenek itt gondtalanul — ingyen. Ez aligha férne nagyapám fejébe, hiszen ő maga még emlé :"zett arra az időre is, amikor hajdanában deresre is húzták a nmbor parasztembert a vármegye hajdúi. * * * Közös bemutatkozás után a jaloví EFSz zenekara húz talp alá valót, és kezdődik a tánc. Eleinte csak a fiatalabbja ropja a táncot, de később vígan forognak az idősebbek is. A csárdásba pedig beleugrik s keményen, magyarosan dobbant Mezey Sándor, a csütörtöki EFSz 56 éves elnöke is és vígan pergeti fiatal menyecske táncosnőjét a Kassa melletti hrušovi EFSz tagját. Boldog mosoly és megelégedés sugárzik minden arcról. A szünetben leülnek az asztalokhoz és folyik az eszmecsere — vita. Tapasztalataikat elmondogatják egymásnak. — Varga József a Nová-Ves-i (kékkői járás) EFSz elnöke elmondja, hogyan erősítették meg tavaly szövetkezetüket, megszilárdították a munkafegyelmet.,\ meggyőztek néhány tagot, akik ki akartak lépni a szövetkezetből, s ezek visszamaradták. Nagy Lajos, a csütörtöki EFSz dohányosa elmeséli, hogyan ért el csoportjával 20 mázsa dohányt hektáronként. Az egyik csoportban a 68 éves Poloncová mama viszi a szót, aki a koštani EFSz tagja nyugovóra mindenki, hogv másnap ismét örömmel él vezhessék a gondtalan szép napot. Heggel hét órakor kellemes zenés ébresztőre kelnek, utána kiadós, ízletes reggeli és tízórai következik, majd sétakirándulás a közeli környékre. Délután szabad pihenő, aztán ismét kirándulás (önkéntes) a tátralomnici lankás dombokra, ahol a bátrabb EFSz-tagok (fiatalok, öregek egyaránt) Q síelés titkait sajátítják el, hogy egy-két nappal később már a Csórható komolyabb síterepein próbálják ki ügyességüket. Mindenki megtalálja itt a maga szórakozását. Lehet síelni, ródlizni, sakkozni, vagy biliárdozni. Nem hiányzik az irodalom sem. Űjság, könyv van kéznél elég. Még az idősebb szorgalmas szövetkezeti asszonyok is megtalálják a maguk örömét. A magas tátrai üzleteket egytől-egyig bejárják — s persze vásárolnak. így élnek az üdülő és pihenő EFSz-tagok, a szocialista falu beVidám kirándulás a Magas-Tátra aljában (Martin mellett•) és magas kora ellenére is több mint 200 munkaegységet dolgozott le a múlt évben, amiért 4.000 korona készpénzt s 7ónéhány mázsa gabonát kapott, és az osztalék sem lesz kevesebb. Vannak itt csallóköziek, ipolymeníiek, Kassa környékiek, szlovákok, magyarok egyaránt és jól megértik egymást. A nagy szövetkezeti család igen jól érzi itten magát. Az esti műsort szlovák, orosz és magyar népdalok tarkítják, melyeket az üdülőközpont csinos és kedves személyzete ad elő. A hanj gulat olyan jó, hogy csak az éj i második felében oszlik'ízét és tér csületes építői. S erről a valóban mesebeli szép helyről mindegyik feledhetetlen szép emlékkel tér haza. Nagyapám egykori meséje ma valóra vált, de más formában: Az örökzöld erdők közepén áll a szép kastély, s benne a becsületes szövetkezeti tagok szó/akoznak, vígadnak, pihennek, nem pedig a pöffeszkedő, semmittevő nagyurak és a kastély körül, messze-messze, a mesében emlegetett szegény embereknek már híre-neve sincs. Ami egykor még csak mese-álom volt., ma valósággá vált. Bartók János, Starý Smokovec /