Uj Szó, 1955. február (8. évfolyam, 27-50.szám)

1955-02-02 / 28. szám, szerda

1955. február 2. ül Síd A m üss t t k ŕ- term elés i és pénzügyi terv előkészítése minden dolgozó ügye Üzemünk — a bratislavai Juraj Dimitrov-üzem — dolgozói a bruttó termelés évi tervét december 14-én teljesítették, vagyis öt nappal azon időpont előtt, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulójára vállalt kötelezettségükben kitűztek. E szép eredmény az összss dolgozók érdeme. Kezdeményezésükön, alkotó lelkesedésükön, a haladó termelési módszerek állandó alkalmazásán és a szocialista munkaversenyben való fokozott részvételükön alapúinak azok a sikerek, amelyeket üzemünk már hosszabb ideje elér. EredmenyeinK KOze sorolhatjuk azt is, hogy a hajrá-munkát sikerült kiküszöbölnünk, s ezt az a tény bizonyítja, hogy a navi tervfeladatokat egész éven át egyenletesen teljesítettük. A pártszervezet jól felkészült a műszaki-termelési és pénzügyi terv kidolgozására, melynek az üzem állami tervfeladatait kell biztosítania. Az összüzemi bizottság december 18-án megtartott ülésén a műszaki-termelési és pénzügyi terv előkészítését tüzetesen megtárgyalta és kiosztotta az egyes feladatokat. Például az üzem igazgatójának, Haring elvtársnak az a feladat jutott, hogy kidolgozza és határidőhöz kösse a műszaki-termelési és pénzügyi terv kidolgozásával kapcsolatos egyes műveleteket, és ezáltal biztosítsa a megállapított határidő betartását. Az összes felelős gazdasági vezetők, a pártszervezet és a tömegs^ervezetek funkcionáriusainak tüzetes és pontos tájékoztatására december hó végén egybehívták a gazdasági vezetők és politikai funkcionáriusok aktíváját, amelyen megtárgyalták a műszaki-termelési és pénzügyi terv előkészítését. Ezenkívül minden termelési részleg számára egy felelős funkcionárius vezetése alatt álló 4—5 tagú bizottságokat létesítettek a feladatok jobb megszervezésének biztosítására. Az említett bizottságok arról gondoskodnak, hogy az egyes műhelyekben és üzemrészlegekben alaposan kidolgozzák a műszaki-termelési és pénzügyi tervet. A bizottságok ártól is gondoskodnak, hogy a dolgozókminden hozzászólását figyelembe vegyék és eszerint az egyes feladatokat pontosabban rögzítsék. A pártszervezet maga irányítja a műszaki-termelési és pénzügyi terv előkészítésével összefügjó egész politikai tömegmunkát. Gondos-* kodik például arról, hogy a faliújságot rendszeresen szerkesszék, hogy a népnevelőknek a műszaki-termelési és pénzügyi terv magyarázatában konkrét feladatokat adjanak. Irányelveik értelmében az üzemi újság erről a tárgykörről már a cikkek egész sorozatát közölte. A cikkek írói Haring igazgató és Valenta főmérnök elvtársak. Cikk jelent meg Klicha elvtárs kötelezettségvállalásáról és egyéb cikkek is kerültek közlésre. Az üzemi -adió is foglalkozik küldéseiben a kérdésekkel. A dolgozókat ilyen módon megismertetik az új feladatokkal, tájékoztatják és figyelmeztetik őket a fogyatékosságokra és gyenge pontokra. Mindennek egy a célja: felébreszteni a dolgozók kezdeményezését és felhasználni tapasztalataikat annak érdekében, hogy a kidolgozott terv a lehető legreálisabb legyen és hogy saját tjervükké váljék. Az új esztendő első napjai már az új népgazdasági terv kidolgozásán végzett serény munkában értek bennünket. Ezek a feladatok tetemesebbek, mint a tavalyiak. A mutatószámok például arról beszélnek, hogy a bruttó termelést 7,8%-kal, a munkatermelékenység tervét 17,1%-kal kell növelnünk, az önköltséget 4%-kal csök- j kentenünk. A pártszervezet gondoskodik arról, hogy a műszaki-termelési és pénzügyi terv kidolgozása minden dolgozó érdekévé váljék, hogy mindenki már eleve ismerje műhelyének, vagy munkahelyének feladatait. Az összüzemi bizottság ezért határozatot hozott, amelynek értelmében a vezető gazdasági dolgozók kötelesek az adott feladatokat azonnal feldolgoztatni és az egyes műhelyek vezetőinek kiosztani. Az állami terv e feladatait azután a műhelyekben ebből a célból megtarmegbeszéléseken és gyűléseken vitatják meg. A dolgozók javaslatokat tesznek, hogyan lehet a kitűzött feladatokat teljesíteni. Gyakran hnüunk olyan kételkedő kijelentéseket, hogy üzemünkben már nem találhatók nagyobb tartalékok, amelyek lényegesen befolyásolhatnák a termelés növelését vagy az önköltség csökkentését. Ez a szóbeszéd nem véletlen, mert a megszokott gyakorlat számos esetben elvakít és leplezi azokat a fogyatékosságokat, amelyek fékezik a termelés fejlődését. Hogy ez így van, arról dolgozóink már nem egyszer meggyőződtek saját tapasztalataik árán. . így például a párt X. kongresszusa után, múlt év júniusában a pártszervezet gondoskodott arról, hopy a kongresszus határozatait minden dolgozó megismerje. Ez nem szorítkozott csupán a kongresszuson elfogadott határozatok ismertetésére, hanem főleg arra irányult, hogy a dolgozók előtt megvilágítsák, azokat a feladatokat, amelyek e határozatokból üzemünkre hárulnak. Jól teljesítettük ezt a feladatot, különösen a mezőgazdasági termelésneK a legközelebbi két-három évben való növelését célzó irányelvek megvitatásánál. Ezen irányelvek üzemünket is kötelezték, hogy ne várakozzon, hanem készüljön fel jól a terv feladatainak teljesítésére. A párt- és szakszervezeti gyűléseken, a jól előkészített vitákban rámutattak arra, hogy megvannak a lehetőségek a termelés növelésére, annak olcsóbbá tételére és tökéletesítésére, valamint a munkások fáradságos munkájának megkönnyítésére. Dolgozóink ilyen lehetőségre bukkantak az üzemünkben jelentős mennyiségben termelt foszfát-műtrágya gyártásánál. Nehézkesen folyt azonban és nem volt kelló mértékben gépesítve a raktárakban végzett munka és a vagonokba való rakodás, ami fékezte e munkahelyek teljesítőképességének teljesmérvú kihasználását. A munkások és műszakiak által kidolgozott és e fogyatékosságok kiküszöbölését célzó legjobb javaslatokat felterjesztettük az üzem vezetőségéhez, amely gondoskodott meg valósításukról. V Ma már automatikus emelőszerkezet áll rendelkezésünkre. Leraktuk a vágányokat a raktárokig, amelyekben tökéletesítettük a munkaszervezést és egyéb tökéletesítéseket vc/ettünk be. Ezek az intézkedések lehetővé tették, hogy a műtrágyaterme'ést 30 százalékkal növeljük. Ha figyelembe vesszük, hogy az állami terv a t'oszfát-műtrágya termelésének növelését üzemünkben 15,6 százalékban határozta meg, látjuk, mily helyesen jártunk el. Ma már határozottan tudjuk, hogy megvannak az előfeltételeink e fokozott feladatnak nemcsak teljesítéséhez, hanem túllépéséhez is. A műtrágya gépesített rakodása szintén a termelékenység növelését és a munkások fáradságos munkájának megkönnyítését jelenti. A növényi kártevők elleni vegyi óvószereket termelő dolgozóink mezőgazdaságunknak más formában nyújtottak segítséget. Az említett termékeinkben tavaly nagy volt a hiány, mert csak nagy csomagolásban kerültek forgalomba és nem jutottak el a kiskereskedelembe. A kis mennyiségek fogyasztói, parasztok, kerttulajdonosok és mások nem jutottak hozzá. Ez a hiányosság üzemünket is megkárosította, mert lehetőségünk volt arra, hogy növeljük ezen szerek termelését. E tapasztalatokon okulva, a növényi kártevők elleni vegyi óvószereket ez idén már 1/2 és 1 kg-os ízléses csomagokba is töltöttük. Egyidejűleg felkészültünk a terme-' lés fokozására, amelyet tervünkbe foglalunk. (Jzemünk így nemcsak a kisfogyasztók szükségleteit elégíti ki, hanem hozzájárul a mezőgazdasági termelés fokozásához is. Ezek a példák mutatják az összes munkahelyek műszaki-termelési és pénzügyi tervének kidolgozásában részt vevő dolgozóknak azt, hogyan kell feltárni a tertnelési tartalékokat, afnelyek lehetővé teszik a fokozott feladatok teljesítését. Az ilyen példákból minden munkás és műszaki dolgozó meggyőződik arról, hogy üzemünkben vannak tartalékok, csak fel kell tárni őket. A pártszervezetben, és a tömegszervezetekben, valamint az üzemvezetőségben ténykedő • kommunisták a dolgozók figyelmét most a termelés további gazdaságosabbá tételére irányítják. Nagy lehetőségek mutatkoznak például az átvétel ellenőrzésének tökéletesítése terén. Ennek a kérdésnek a múltban nagyon kevés figyelmet szenteltünk és mint a legutóbbi tapasztalatok mutatják, a termelés gazdaságossága terén nagy mulasztások történtek. Nagy különbözetek mutatkoznak például a kénes vasérc (pirit), kén és egyéb nyersanyagok jelzett és tényleges szállításai között. Azonkívül az egyes műhelyekben dolgozó munkások maguk is rámutatnak a nyersanyagokkal való gazdálkodás fogyatékosságaira. így például egy vagon kén kirakodása után, a vagon alapos kiseprésénél még 26 kg ként szedtek össze. Ez az egész munka csak néhány percet vett igénybe. A nagyszámú kén vagy egyéb nyersanyag vagonszállítmányoknál, amelyek üzemünkbe érkeznek, ez a lehetőség nagy nyersanyagmegtakarítást jelent. Szükséges, hogy ily módon rendszeresen takarékoskodjunk a nyersanyagokkal. További nyersanyagveszteségek fordulnak ' elő az üzemi közlekedés hibájából, figyelmetlenség, óvat'attság miatt, pontatlan vételezés következtében

x a raktárakban stb. Mindezek a tapasztalatok arra köteleznek bennünket, hogy takarékosabban bánjunk a nyersanyagokkal. A dolgozókat meg kell arra tanítanunk, hogy a nyersanyagokkal, a villamosenergiával, az idővel takarékoskodjanak. Dolgozóink értik a munkát, de az egyre növekvő feladatok egyre nagyobb igényeket támasztanak a dolgozók képességeivel szemben. Egyre jobban szükségesnek mutatkozik a munka új, fejlettebb termelési módszereinek elsajatitása. Ezért javasolják maguk az egyes termelési részlegek dolgozói, hogy még következetesebben alkalrrtazzuk a szovjet újítók bevált módszeréit, amelyek arra mutatnak példát, h.igyan kell többet és jobb minőségben termelni, hogy kell az anyaggal takarékoskodni stb. Ennek az oka az, hogy az eddigi eredmények meggyőzték dolgozóinkat e mójdszerek összes előnyeiről. A szakszervezet és a gazdasági vezetők feladata, hogy támogassák e módszerek elterjesztését. Még jobban meg kell szerveznünk az e módszereket ismertető tanfolyamokat. Ezáltal gondoskodunk összes dolgozóink szakképzettségének tökéletesítéséről. Törődjünk szakképzettségük fokozásaval, mind az üzemi munkaiskola, mind a távoktatás stb. révén. Az új műszaki-termelési és pénzügyi terv feladatai teljesítésének érdekében új felajánlások is születnek. Például Klicha elvtárs ifjúmunkás kötelezettséget vállalt; hogy havonként 80 kwh villamosenergiát takarít meg. Az ilyen kezdeményezés jó példát mutat a többi dolgozóknak, akik saját kezdeményezésükkel biztosítják, hogy a terv feladatait ez idén újra nefncsak teljesítjük, hanem túl is lépjük. Az állami terv feladatainak jól biztosított szétírása és megvitatása közvetlenül a munkahelyen arról kezeskedik, hogy a dolgozók mindent megtesznek a feladatok tavalyi teljesítéséhez hasonló jó eredmények elérésére. A pártszervezet gondoskodik arról, hogy a dolgozók elé ne csak követelményeket állítsanak, hanem az elvégzett munkának megfelelő díjazást is biztosítsanak számukra. A pártszervezet ezért e feladatokkal egyidejűleg arra is gondot fordít, hogy a kollektív szerződés kidolgozása és megvalósítása által a meghatározott feltételek teljesítése, a dolgozóknak szavatolja munkájuk megérdemelt jutalmát. A dolgozóknak érezniök kell. hogy övék az üzem. Érezniök kell. hogy bérükön kívül olyan további előnyökben is részesülnek, amelyeket népi demokratikus hazánk alkotmánya is törvényesít. J. Mištuna, a bratislavai Juraj Dimitrov-üzem összüzemi pártbizottságának elnöke. A nemzeti bizottságok segítik az egyénileg gazdáikodé földműveseket A nemzeti bizottságok az év elejétől széleskörű kampányt szerveznek, amelynek célja megteremteni az alapokat mezőgazdaságunk nagy feladatainak teljesítésére. A kampány központi jelszava: „A mezőgazdasági termelés növelése, az összes szövetkezeti tagok és földművesek hazafias feladata." Ennek értelmében állítják összes minden községben a technikaiszervezési intézkedések 1955. évi tervét és a mezőgazdaság fejlődésének távlattervét a legközelebbi két-három évben a . CsKP X. kongresszusa, irányelvei szerint. A helyi nemzeti bizottság funkcionáriusai arra törekszenek, hogy a tervek az összes dolgozó parasztok és a község többi polgárai szívügyévé váljanak és hogy őket a szövetkezeti, tagok és áz egyénileg gazdálkodo földművesek konkréť' kötelezettségvállalásaival alátámasszák. Ezzel kapcsolatban a helyi • feltételekből és: szükségletekből, a helyi - problémák alapos ismeretéből indulnak ki. Fontos feladatuk, hogy elmélyítsék a néppel való kapcsolatot, hogy naponta tanácskozzanak a szövetkezeti tagokkal, a kis- és középparasztokkal a község ügyeiről és így a gyakorlatban- segítsék és irányítsák a mezőgazdasági termelés fejlődését. Ott, ahol a nemzeti bizottságok a község gazdasági és kulturális életének vezetését kezükbe vették, jók az eredmények. így például a Liberecvidéki chlumi HNB célul tűzte ki a helyi EFSz megszilárdítását, fejlesztését és a község öt egyénileg gazdálkodó földművesénél a termelés fellendítését. Egy állandó mezőgazdasági bizottságot alakítottak, amelynek tagjait a község többi polgárai is segítik munkájukban. A bizottság együttműködve a traktoros brigáddal, a kis- és középparasztokkal, hozzájárult a szövetkezeti közös gazdálkodás fellendítéséhez. A falvakon ,a helyi nemzeti bizottságok megtárgyalták a szövetkezeti tagokkal és az egyénileg gazdálkodó földművesekkel a mezőgazdasági termelés fejlődésének konkrét terveit és segítik őket a teljesítésben. Arožňovi HNB tagjai a polgárok körében végzett jó munkájukkal elérték, hogy a földművesék' 7500 kg sertéshús, 7000 liter tej és 3000 darab tojás tervenfelüli beadására kötelezték magukat. A prerovi járásban levó hochorl helyi nemzeti bizottság mezőgazdasági osztálya szintén gondoskodik a mezőgazdaság fellendítéséről. Az agitációs •és propagandamunkába bekapcsolták az összes tömegszervezeteket, melyeknek tagjai meggyőzik a kis- és középparasztokat a szövetkezeti közös gazdálkodás előnyeiről és megnyerik őket arra, hogy szocialista kötelezettségvállalásokat tegyenek a szovjet hadsereg által való fölszabadításunk 10. évfordulójának tiszteletére. Tanulságos történet 7 óth János éveken át a komáromi járási útlcarbantartási vállalat dolgozója volt. Tavaly a nemzeti bizottságba való választások előtt eayik nap arról értesült, hogy jelölték a nemzeti bizottságba. Tóth elvtársat egy kissé meglepte a hír és sokszor gondolt arra, vajon miért jelölték éppen őt a nemzeti bizottságba? Mondogatta is odahaza feleségének: „Biz én nem tudom, ha meg is választanak, hogyan tudok én majd eléget tenni új hivatásomnak. Keveset értek a törvényhez, meg hát nem is voltam én soha a közigazgatás embere. A néppel bánni kell tudni és nem olyan könnyű dolog vezetni, nevelni és szervezni." Végre elérkezett a választás. Tóth elvtársat beválasztották szülőfaluja, Keszegfalu helyi nemzeti bizottságába. Sőt mi több, a nemzeti bizottság titkára lett. Azon a napon, amikor elfoglalta helyét, egész éjjel nem tudott aludni, azon gondolkozott, hogyan fogjon munkájához. Hosszú gondolkozás után aztán még is úgy döntött, hogy legjobb lesz ha régi módszerét alkalmazza: az igazságot, őszinteséget, egyenességet. Tóth János elvtársról ismeretes volt már régebben, hogy nagyon jó emberismérő. A ratás után az egyik este kint volt egy faluban előadást tartani, és amint hazafelé tartott, traktor búgására lett figyelmes. Megállott a frissen szántott föld végén, megvárta, amíg a dűlő másik végéről visszatért a traktor. Felismerte a traktorost, a földet tudta, hogy kié, azzal tovább ment. Néhány nap múlva megbeszélést kellett tartania a traktorállomás brigádközvontján, ahol jelen voltak az összes traktorosok és brigádvezetők is. A beszámolót gondosan előkészítette, jól megfontolta, miről fog beszélni. Pár mondatba foglalta a párt X. kongreszszusának határozatát a gép- és traktorállomásokra vonatkozólag. Majd rátért az üzemanyaggal való takarékosságra, s ezžel rátapintott a feketén szántó traktorosra. — Van itt maguk között olyan munkatárs, aki éjjel feketén szántogat egy pár koronáért — mondotta Tóth elvtárs a nemzeti bizottság titkára. — Ki volt az? — kérdezték a traktorosok. — Hogy ki v>olt, azt én tudom', de legjobb lesz, ha az illető előlép és bevallja őszintén. Csend támadt a helyiségben, de rövid várakozás után alig hallható hangon megszólalt a máskor mindig nagyhangú Perdok Endre: — Elvtársak, be kell ismernem, hogy én voltam Varga Imrének feketén szántani. — Nincs annak semmi értelme, hogy pálcát törjünk Perdok elvtárs felett. Ö maga is rájött arra, hogy helytelenül járt el a kollektívával szemben. Meg vagyok győződve róla, nem fog többé feketén szántani. Hisz minden egyéni gazdálkodónak meg van adva a lehetőség, hogy segítséget kérjen a traktorállomástól. 1 éhány nap múlva Tóth elvtárs kint járt a faluhoz tartozó tanyákon. Többek között meglátogatta Varga Gézát is, akinek a felesége állandóan panaszkodni járt a nemzeti bizottsághoz, hogy nem tudják teljesíteni a húsbeadást. Az asszony illedelmesen fogadta a váratlan vendéget, a szobába vezette és hellyel kínálta. — Nem ülök le Annus, tudja-e miért jöttem? — Nem tudom, de ha megmondja ... — Reggel óta nem voltam odahaza és nagyon megéheztem. Az asszony egy pillanatra elgondolkozott, aztán a kamrába ment, ahonnan jó darab avps szalonnával és egy füstölt sonkával tért vissza. — Parancsoljon, vágjon abból, amelyiket jobban szereti. A sonka jobb, a szalonna már avas — mondotta az asszony. — Köszönöm a szívességét, nem vagyok én éhes, csak meg akartam tudni, hogy valóban olyan szegény sorsban élnek, mint ahogy azt a nemzeti bizottságon állította. Az asszony fülig pirult, mint egy tetten ért rossz gyerek. Két hét múlva Vargáné ismét a nemzeti bizottságnál járt. de nem siránkozott, mint azelőtt. Afelől érdeklődött, hogy mikor lesz szállítás, szeretné kiegyenlíteni a húsbeadási kötelezettségét. Tóth elvtárs elmosolyodott és arra gondolt, hogy mégis csak sikerült rávenni Vargánét húsbeszolgaltatási kötelezettsége teljesítésére. Urbán József •