Uj Szó, 1955. február (8. évfolyam, 27-50.szám)

1955-02-13 / 38. szám, vasárnap

2 m sio 1955. február 13. Egyéni gazdák háza táján (Folytatás az 1. oldalról.) mindenről tudni, mindenből pénzt csinálni. A porta nem mondható nagynak, a ház sem, az istálló sem, mint ahoey a gazda sem. A kert is kü'si, amely a szomszéd Szőcs Izidor kertjével határos. Nem áll vén diófa a sövény mellett, talán azért megértő, jó szomszédok Az istállóból idős ember tart felénk. Vénségére kipirosodó arca mutatja, hogy ha az a bor, amit a torkán leeresztett, nem távozott volna el belőle, most száz hektolitert magában hordozó emberrel foghatnánk kezet. Furcsán puhatolódzik. v— A fiamat keresik? - Öt. — Ippen az imént ment el az asszonyával. — Hm. — De .jön a rögvest. Várjanak rá. Azzal az öreg magunkra hagy. Nem sokáig várunk, mert nyikorog a kiskapu és jön Liska Ferenc. Fordulunk a konyhába. Ott aztán megmondjuk, mi járatban vagyunk, hogy a falu egyik legjobb gazdájától szeretnénk hallani, mi a terve az 1955-ös évben? A válasz egyelőre fejvakargatás, hümmögés. A gazda leugrik a pincébe és nagy kancsó borral térül. Hiába, bor nélkül nehéz a szóval bánni... miután elhelyezkedtünk az asztal körül, borral ömlik a szó. Hallunk arról, hogv a gazda három hektár földet örökölt az apjától (amire az öreg V-'^eslőleg bólogat, mert ő is beugrott, ha másért nem is, hát azért, hogy csupa fül legyen) s a többit az asszonya után kapta. A földhöz ő szerezte be az állatállományt és a szükséges gazdasági felszerelést. Jármas tehenekkel szánt-vet. Másfél éves üsző és egyhónapos borjú van még az istállójában. De az állatokat nem tartja elégségesnek. Többet akar nevelni és vásárolni. Pedig a kormánynak az állattenyésztésről szóló határozatát alig ismeri. Hogy mégis összhang van a kormány határozata és az ő törekvése között, az azért van, mert a kormány tervében benne van mind a szövetkezeti tagok, mind az egyénileg -gazdálkodók szándéka. Elmondja, hogy a felszabadulás óta úgy tudja irányítani a gazdaságot, hogy kötelezettségeinek eleget tehet. Semmivel sem marad adós, mivelhogy az adósságtól mindig irtózott. Sertés- és marhahúsból, sőt tejből is terven felül adott be. Itt megszakadt a beszélgetés, a pohárért kell nyúlni. S a poharat fenékig kell üríteni, mert ez itt a szokás ... Hogy aztán a bor szorítja-e ki belőle titkát vagy más, mellékes dolog. Fő az, hogy kibeszéli, az idén bulgárkodni, korai paprikát és paradicsomot termeszteni szeretne. A Szikenyice partján választott ki földet erre a célra. A minap is öntözőgép és deszka után szaladgált. Azt tartja, hogy a paprikában nemcsak vitamin van, hanem pénz is. Ezért termeli. Hát a lencse? ... 1200 koronát fizet az állam egy métermázsáért. Egy garampáldi ember 12.000 koronát vágott zsebre a lencséért. Megpróbálkozik a termelésével. Mindeme hallomások sok pénz• zel kecsegtetnek s ez kedvre deríti az öreg embert. Azt mondja nagy hangon: — Ilyen ember az én fiam. Senki ne termeljen jobbat, ne dolgozzon többet, erre törekedik. Tudja ezt a szomszéd is, Szőcs Izidor. — Hát ilyen vagyok ... — szerénykedik Liska Ferenc, — én nem mondom a szomszédnak, hogy ezt meg azt a munkát csinálom. Én arra figyelek, hogy az ő búzája jobb-e vagy az enyém, vagy az ő marhája szebb-e, kövérebb-e, mint az enyém. Ezt is csak azért teszem, mert azt akarom, ho^v senkinek ne legyen különb a jószága, a termése. Hosszú hallgatá

s és gyakori borivogatás után így folytatja: — Mennyi trágya volt az én udvaromban. Kihasználtam a téli fagyot, a havat és egy hét alatt szánkón hordtam meg a földet trágyával. A felvégiek nevettek. Hogy mire való a tavasz, ha most kihordom a ganét. Nevessenek ... Ök akkor nevettek, most én nevetek, amikor elment a hó, s ők trágyát hordanak, én meg kötözök, vagy a szőlőben metszek. Az én udvaromon már csak a melegágynak való ganéjban kapargálhatnak a tyúkok. Liska Ferenc elhallgat és eközben a vénember eldicsekszi, hogy szabad idejében se tétlenkedik az ő fia. Fúr-farag. Kettő van neki szekérből, vendégoldalból, mindenből. így készült fel az 1955-ös évre. Mindezt Farkas Sándor bátyánk úgy hallgatja végig, hogy izegmozog s az arcán többször fellelni az irigység vonásait. Ö is kisgazda, felvégi és a trágya még az udvarában. De ez csak az egyik ok, amin felheccelődik. A paprika. lencse s végül a gyapjútermelés is bántja. — ,Miért ippen a Liska Ferinek kellett ezt kitalálni?" No de mondom, nem szól semmit, a belső vajúdás nem formál szavakat a szájában. Csak hallgatabb és elgondolkozóbb lesz. Elkössönünk Liska Ferencéktől. Sok sikert kívánunk a paprika, lencse, gyapjú termeléséhez, ő meg azt a kívánságát fejezi ki búcsúzóul, hogy ők adnak az államnak, az állam is adjon nekik. Kaszálógépre és lovasgereblyére fáj a foga ... Ezzel nem ér vége

t az utunk. Hibát követnénk el, ha a másik szomszéd mellett elhaladnának és nem hallgatnánk meg. Benyitunk hát Szűcs Izidorékhoz, ahol a vénemberen kívül nincs senki. Az meg annyira fél az idegenektől, hogy ha meglátja, tán még a nevét is elfelejti. Azt se tudta megmondani nagy meglepetésében, hogy a fia hány hektáron gazdálkodik. — Öreg vagyok én már, nincs nekem közöm a gazdasághoz — folyvást ezt mondogatta. Nagysokára annyit azért elmondott, hogy a fia Lévára ment el, de a fiának a vejét megtalálhatjuk a felvégen. Valóban rátaláltunk ott az édesapja udvarában, éppen motorral vágta a szecskát. Horváth Sándo

r két éve jött haza a katonaságtól. Egyetlen gyerme ke a szülőknek (az öreg Horváth előbbre járt, mint Liska Ferenc, mert ott egy gyerek sincs), mint ahogy a menyecske is egyeslány a háznál. Két jó lovával, amit az apjától kapott, nem egészen négy hektáron gazdálkodnak. A Szőcs Izidor udvarán élnek. Liskának igazában nem is Szőcs Izidor a vetélytársa, hanem jobban a fiatal Horváth Sándor. Alig hogy megállunk az udvarán, ő is úgy kezdi a mondókáját, hogy az idén hat ár földön termel paprikát. Lencsét is vet a Cserdűlőben. Úgy sejtem, mintha egy lyukból fújna a szél, hát kíváncsiskodom. — Liska is paprikát termel! Most már kié a gondolat hamarább? — A miénk! — feleli huncutul a fiatalember — a kisgyarmati határban az én apám termelte először. Én meg folytatom. Farkas Sándor bátyám még mindig azon rágódva, amit az imént Liskáéknál hallott — megszólal: — Ferenc már a ganéjt is kihordta. — Tudom én azt. Én is kihordtam. És itt halkabbra fogja a hangját. — A telet jobban kihasználtam Liskáéknál. A paprika melegágya nekem már kész. De pszt!!! Az sem újság neki, hogy Liska fúr-farag, mert hisz az isten azért áldotta meg két szemgolyóval, hogy az egyik legalább is a szomszéd portáján gurulhasson. A kosárkötés, a tyúk- és lúdkas elkészítése is valami. ö azt fonja ráérőidőben. — A háziasszony beljebb tessékel bennünket, ha itt járunk, nézzük meg, mit csinál a menyecske s hogy milyen boruk terem. Ránézek Farkas bátyámra. Én azt mondom a szememmel, maradhatunk kint is, ő meg azt felelgeti, ne bomoljak, mert ritkán iár itt idegen és azzal sem mindig ő a kíséret... A konyhában hamar előkerül a boroskancsó és a pohár. Inni — beszélni kell... A menyecske szátva mögött ül, a ház legöregebb asszonya meg csívölő mellett. Megy a szövésfonás. Majdnem minden portán meglelni a maguk készítette fagépet. A menyecske szép nagy szeme ütemesen kísérgeti az ideoda repülő hajót, s ha feláll és előveszi a magaszőtte türölközőt, szakajtókendőt, hullámzik szépen kihímzett, százfodorú szoknyája. — Pínz van, jól öltözhet mellettem a menyecske. Gyerek is lesz, nem egy. vagy kettő... — mondja a fiatal ember és ráhunyorít a menyecskére olyan beszédesen, olyan forrón, hogy a vénasszony is szégyenlősen lesüti a szemét. Borozgatás közben Horváth Sándor többször kitér arra, hogy nem jár senki az ő nyakára, hogy ezt vagy azt adja be, mert idejében bead mindent... Mikor kilépü

nk az udvarra, Farkas bátyánk szeretné, ha még elnéznénk egy-két házhoz „információért". De mivel ránk esteledik, veszteg maradunk. Hazafelé cammogva az jár az eszünkben, hogy a kisgyarmatiak azonkívül, hogy kötelességeiknek példásan eleget tudnak tenni, még jól élni és bor, sonka mellett farsangolni is tudnak. Mulatnak, szomszédolnak, mint akik a legjobban végezték dolgukat. A „rossz szomszédság — török átok"-nak nyoma veszett a faluban, csupán a vetélkedési hajlam maradt meg az emberekben. A tavalyi gabonabeadási terv teljesítése és a köztársasági elnök elismerő levele ennek az eredménye. Tettel feleltek a beadási felhívásra. Hátha azt is megkapnák, amit nagyon hiányolnak: a kaszálógépet, a traktort, a lovasgereblyét, az öntözőberendezést? De ennél a pontnál álljunk meg és ne menjünk tovább. Mert itt az évek során sok mindent ígérő, de semmit valóra váltani nem tudó járási dolgozóké a szó. MÄCS JÓZSEF A köztársasági elnök Josef Jurannak a Köztársasági rendet adományozta Antonín Zápotocký köztársasági elnök a kormány javaslatára a köztársaság építésében kifejtett'munkássága elismeréséül és a munkásmozgalomban végzett odaadó munkájáért Josef Jurannak, a CsKP brnói kerületi bizottsága vezető titkárának 70. születésnapja alkalmából a Köztársasági rendet adományozta. Antonín Zápotocký köztársasági elnök a kitüntetést február 12-én, szombaton a prágai Várban adta át. Az átadásnál jelen voltak Viliam Široký miniszterelnök, Antonín Novotný, a CsKP Központi Bizottságának első titkára és Rudolf Barák belügvminiszter. A CsKP Központi Bizottsága nevében Antonín Novotný üdvözlő levelet adott át Josef Jurannak. A ladcei cemeniüzem dolgozói az atomháború ellen A ladcei cementüzem munkásai, mesterei és technikusai, akik nagyon szép eredményeket éinek el az építőanyagok termelésében s a múlt évben elnyerték a kormány vörös zászlaját, mcst pedig mér másodszor a minisztérium vörös zászlaját, teljes szivükből üdvözlik a Csehszlovák Békevédók Bizottságának nyilatkozatát és a Békevilágtanács felhívását. Valamennyi munkahelyen a jelentős békedokumentumokról és V. M. Molotovnak, valamirit N. A. Bulganyinriak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa utolsó ülésén tett nyilatkozatairól vitatkoznak. Űjabb lankadatlan elhatározással indulnak harcba a béketábor megerősítéséért, az atomfegyverek betiltásáért. A ladcei cementüzem dolgozói minden erejükből arra törekszenek, hogy egyre több és több cementet termeljenek és hogy gazdaságosabbá tegyék a termelést. A kapitalista időszakhoz viszonyítva hazánknak a szovjet hadsereg által való felszabadítása óta a termelést a kétszeresére emelték. Ebben az évben a tavalyi legnagyobb termeléshez viszonyítva 8600 tonna cementtel többet adnak a vágmenti nagy vízierőmüvek építkezéseire. Emellett technikai-szervezési intézkedésekkel, valamint újítójavaslatokkal és a belüzemi önálló elszámolás alapelveinek betartásával, amit ebben az évben már az összes termelöközpontokban bevezettek, c.z önköltséget 480.000 koronával csökkentik, az akkomuláciőt pedig a tervhez viszonyítva 870.000 koronával emelik. 1SHB—Sj— KCsak szódavíz Lelkemre mondom, nem leküzdhetetlen, bűnös szenvedély hajszol a város utcáin keresztül szódavíz után. Az orvos a bűnös, aki egyéb orvosságokon kívül még tanácsot is adott, hogy a hosszantartó kezelés alatt kevés szódavízen kívül egyéb folyadékot ne igyak. Igen, ö a bűnös, de én vagyok büntetve. Naponta három üres szódásüveggel a táskámban nyitogatom az üzletek ajtaját, keresve a szódavizet — de hiába! Nem volt — nincs — és nem is lesz, ez a válasz mindenhol. Iqen, azt én is tudom, hogy kávéházakban, büffékben, cukrászdákban kimérve kapható, de ha nekem nincs egyéb okom, szükségem, de időm sem ezekbe járni, miért nem kaphatok pénzemért egész üveggel, hogy akkor és annyit használjak belőle, ahogy az nekem a legjobban megfelel? Ma már szeszesitalokat korlátlan mennyiségben vásárolhat bárki, mi akadálya van a szódavíz gyártásának és árusításának? Talán az, hogy olcsó ára miatt nem nagyot, taszít a tervteljesítés grafikonjának vonalán? Az illetékes tényezők legyenek belátással azon csökönyös fogyasztókhoz is, akik nem eléggé kedvelik A MEZŐGAZDASÁGI SZAKISKOLÁKBAN és a szövetkezeti iskolákban Szlovákiában ez ^dén 23.000 földműves tanul. Az iskolákba egyénileg gazdálkodó földművesek is jelentkeztek. A LÖNYABÁNVAI Szlovák Magnezit-üzemekben ebben az évben új tűzállóanyagot gyártanak, amelyek hozzájárulnak a Siemens-Martin kemencék üzemképességének fokozásához. Az új termékfajták lehetővé teszik, hogy kohóink dolgozói kisebb költséggel jó minőségű acélt termeljenek. élenfávó /mitát egyéni pavas&tofe Lontó kis falucska a zselízi járásban. Többnyire olyan parasztcsaládok élnek itt, akik az állami gazdaságban dolgoznak. De vannak még egyénileg gazdálkodók is. Ezek a kisés középparasztok is megértették a CsKP X. kongresszusának határozatát, amely a mezőgazdasági termeléonek a legközelebbi két-három éven belüli növelését irányozza elő. A mezőgazdaság fellendítése nagy harcának ők is részesei akarnak lenni s ezért felajánlásokat tesznek a termelés növelésére. » * » Tóth Flórián 6 hektáros ^aada felajánlotta, hogy növeli a hektárhozamokat és a kötelező beadáson felül 2 mázsa búzát, két mázsa rozsot, egy mázsa kukoricát, 50 kg sertéshúst es 10 tojást ad be. * * * Gulyás Lajos 5 hektáron gazdálkodik és elhatározta, hogy ez idén a kötelező beadáson felül 2 mázsa búzát, 2 mázsa árpát, 1 mázsa kukori cát és 50 kg sertéshúst szolgáltat be Szikra András 2 mázsa búza és 2 mázsa árpa terven felüli beadásra kötelezte magát. * * * Kontha Lajos se maradt le a többiek mögött, ugyanis felajánlotta, hogy 2 mázsa búzát, egy mázsa árpát és 50 kg kukoricát ad be a kötelező beadáson kívül. özv. Oszt?r Mária 2,60 hektár szántóföldön gazdálkodik. Jól tudja, hogy a dolgozó nép ellátásának biztosítására szükséges, hogy ö is többet termeljen, s ezért elhatározta, hogy két mázsa búza és egy mázsa árpatöbbletet ad be az államnak. Horváth Kálmán 3,60 hektáros gazda felajánlotta, hogy kit mázsa búzát, 3 mázsa árpát, 50 .-cg sertéshúst és 50 tojást ad be a terven felül. « * « Sztrehajka Károly kötelezte magát, hogy 1955-ben a kötelező beadáson felül 2 mázsa búzát és 2 mázsa árpát szolgáltat be. Nem sok ez a felajánlás, de mint jó példa remélhetőleg a többi Ion tői lakost is hasonló feladatok teljesítésére buzdítja. Repisky Marko, Lontó a rumot és konyakot, s ezek helyett önzőén szódavizet követelnek. Jóakaró ismerősöm a napokban figyelmeztetett, hogy a Vajnorská úti 338.. számú „Potraviny" üzletbe éppen most hoztak szódavizet. A sietéstől kifulladva állítottam be oda három üres szódásüveggel. — Kaphatok szódát? — Igen, — volt a felelet. — Kérek három üveggel, zálogul itt a három üres üveg. — így nem adhatok, — szól az elárusítónő, — mit képzel maga, hogy ez csak ilyen egyszerű dolog? Ebből a készletből csak azok kaphatnak, akik már legalább egy hete elhozták az üres üvegeket és megrendelték a szódát. Tegyen maga is így, és akkor a legközelebbi szállítmányból kaphat, ha idejében eljön érte. — Mikor jön a legközelebbi szállítmány? — kérdem én. — Nem tudom, — volt a rövid felelet. Fizetni és könyörögni szódavízért, ez kicsit sok volna, gondoltam. Mivel más megoldás nem volt, üresen távoztam. SLÁDEK GIZELLA, Bratislava A TÉLI MOTORKERÉKPÁRVERSENY ez évi XVII. évfolyamát először rendezik meg Prágán kívül. Előkészítésével a Hadsereggel Együttműködők Szövetsége központi autóklubja a tŕebiči fiókszervezet tagjait bízta meg. A verseny vasárnap, február 20-án kezdődik. A 300 km hosszú útszakasz legnagyobb részben a jihlavai kerület járásain halad keresztül. A CSEHSZLOVÁK KÖZTÁRSASÁGBAN az első prőbateleviziós adás pénteken, február 11-én volt a prágai téli-stadionban. A CsehszlovákiaSvédország jégkorong-mérkőzést közvetítették. PÉNTEKEN, február 11-én Ivan Tomašovič, a könnyűiparügyi megbízott helyettese átadta a bratislavai gyapotüzemek dolgozóinak a könnyűiparügyi minisztérium és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Központi Bizottságának vörös zászlaját a múlt év negyedik negyedévében lefolyt országos verseny pontjainak sikeres teljesítéséért. A NYITRAI KERÜLET állami gazdaságaiban felszabadulásunk 10. évfordulójának tiszteletére tett kötelezettségvállalások értéke már ez év első heteiben meghaladta a 10,563.000 koronát. Eddig 1790 egyén és 591 kollektív kötelezettségvállalást tettek. A páros szocialista munkaversenyre vonatkozó szerződéseket eddig 56 osztály és 66 állandó munkacsoport írta alá.