Uj Szó, 1955. február (8. évfolyam, 27-50.szám)

1955-02-05 / 31. szám, szombat

6 m szo 1955. február 5. Mag kell gyorsítani a téli gépjavítást Pártunk X. kongresszusa az 1955-ös évre a gép- és traktorállomásoknak felelősségteljes feladatokat tűzött ki, hogy a mezőgazdaságban a szövetke­zeti és egyéni termelésben mennél nagyobb segítséget nyújtson. Az állandóan növekvő feladatok tel­jesítése elsősorban a jó munkától, a gép- és traktorállomások felkészült­ségétől függ. A felkészültség kétféle, gépi és műszaki-szervezési. Ezért a gép- és traktorállomások vezetői­nek elsőrendű feladata jelenleg a kö­vetkező. A tavaszi munkák elvégzéséhez szükséges traktorokat és vontatott felszerelést idejében és jól meg kell javítani. A kukorica fészkes-négyze­tes ültetéséhez szükséges gépeket ugyancsak elő kell készíteni. A szövetkezetekkel és a kis- és középparasztokkal meg kel! kötni a szerződéseket, amelyek alapján a gé­pek pontosan és célszerűen helyezhe­tők szét a brigádközpontokban. A tervnek idejében való teljesítése érdekében nagyméretű kampányt- kell indítani az egyéni és Kollektív szocialista kötelezettségvállalásokra, s a szo­cialista munkaversenynek az ösz­szes munkahelyeken való jó meg­szervezésére. E szervezési munkákba az üzem min­den tömegszervezetét és dolgozóját be kell vonni. A gép- és traktorállomások ez idei munkájának megjavítása céljából, és azért, hogy teljesíthető legyen a X. kongresszus irá elveinek legfonto­sabb része, mely kifejezetten a me­zőgazdasági termelésnek, a ' hektárho­zamok fokozása útján való növelésé­ről beszél, a gép- és traktorállomások vezetőinek fő feladata, hogy pontosan teljesítsék ezeket a pontokat, s a GTÁ összes dolgozóit is e feladatok idejé­ben való következetes teljesítésére késztessék. A délszlovákiai gép- és traktorállo­másoknak gondolniok keli arra, hogy az ország e részében már feb­ruár első felében megkezdődnek a tavaszi munkák, ami annyit jeleit, hogy a gépek javításának és egyéb előkészítési munkáknak február 13­ig be kell fejeződniök. A bratislavai kerület jól halad a gé­pek javításával, január utolsó hetéig 73,7 százalékra végezte el az ezzel kapcsolatos munkákat és az időtervet magasan túlteljesítette. A gép- és traktorállomások igazga­tói, de különösen azok-;, amelyek le­maradtak a javítási munkákkal, kell, hogy példát vegyenek az ara­nyosmaróti, nádasdi, szenei és zsám­bokréti gép- és traktorállomásokról, ahol már elkészültek a gepek téli javításával. A holiči, vágsellyei, felsőszemerédi, ilavai és csécsi gép- és traktorállo­másokon szintén jól haladnak a mun­kákkal és túlteljesítik az időtervet. Különösen nagyra kell értékelni a szécsi gép- és traktorállomás műsza­ki dolgozóinak és javítóinak kezde­ményezését, akik az igazgatók és a gépészek kerületi ülésezésein, január 21-én kollektív felajánlást tettek a téli gépjavításnak február 12-ig való elvégzésére. Mint hibát kell említenünk az ógyal­lai gép- és traktorállomás lemara­dását, amely január végéig alig 50 százalékon felül teljesítette a gép­javítás tervét. Lemaradtak a tornaijai, terebesi, a ml­hályfalvi és a liptóhrádoki traktorál­lomások is, mert január végéig csak 50 százalékon aluli tervteljesítést ér­tek el. Az említett gép- és traktorállomá­sok ugyan bevezették a csoprrtos ja­vítási módszert, de felelőtlenül dol­goznak és mindjárt kezdetben kevés figyelmet fordítottak a javítási mun­kákra. Szükséges lesz, hogy az élen­járó gép- és traktorállomások, az aranyosmaróti, nádasdi, szenei, zsám­bokréti és a szécsi példájára az el­maradt GTÄ vezető dolgozói az ösz­szes traktorosokkal megvitassák a le­maradás és a hibák okait, s az üzemi •párt, szak- és ifjúsági szervezetek segítségével úgy kell irányltaniok a saját traktoraik téli javítását, hogy az EFSz-ek traktorainak és vontató fel­szerelésének javítását is elvégezhes­sék a tavaszi munkák megkezdéséig, hogy a szövetkezetek az agrotechni­kai határidőket a jól megjavított gé­pekkel lerövidíthessék. A téli gépjavításnál • nagy segítséget nyújtanak a véd­nökséget vállalt üzemek, különösen szakdolgokban. A javításban elmaradt gép- és trak­torállomások igazgatói az üzemek se­gítségét elsősorban szak- és politikai szempontból kérjék, mint ahogy ebben a védnökségi-szerződés megkötésénél is megegyeztek. Egyes alkatrészekben még :na is hiány mutatkozik és ezért a gép- és traktorállomások, javított, sok esetben régi, kiselejtezett alkatrészeket kény­telenek használni, ami a gépjavítás minőségének kárára van. Az igazgatóknak és a géptechniku­soknak ezért különös gondot kell fordítaniok az elvégzett gépjavítások ellenőrzésére és nem szabad meg­engedniük, hogy a műhelyből rosz­szul javított gépek kerüljenek ki, mint a múlt évben az érsekújvári és más gép- és traktorállomásokon megtörtént. Az ilyen rossz munka a szövetkezeteknek nagy károkat okoz. Ha a gépek idejében, az előírt ha­táridőre elkészülnek, minden biztosí­ték megvan arra, hogy a tavaszi mun­kák nagy harcából győzelmesen kerül­jünk ki. Ezért szükséges, hogy a gép- és traktorállomásokon a téli gépjavítás lerövidítésére összpontosítsák figyel­müket, mert csak így biztosíthatják a A milliomos leleszi szövetkezet sertésgomdozó la KI NE ISMERNÉ a királyhelmeci já­rásban Sápos Sándort, a leleszi szövet­kezet sertésgondozóját. Ügy mondják, hogy a jó hír messze elszáll. Márpe­dig Sápos Sándornak jó híre van. Nem­régiben a kassai kerületi szövetkezeti konferencián találkoztunk a nevével Munkájában elért eredményeivel nagy népszerűségre tett szert nemcsak fa» lujában, hanem az egész környéken. Szeretettel és megbecsüléssel emléke­zik meg róla mindenki. Sápos bácsíf hoz mindenkinek van egy kedves szar­va A kíváncsiság engem is elvitt La­leszre, hogy közelebbről megismerjed ezt az embert. Az évzáró taggyűlésen találkoztan^ vele. Ott ült a tagok között az első sorban, lelkesedéstől kipirult arccal, minden figyelmét a szövetkezetben elért eredmények értékelésére fordít­va. Az ismerkedés után igazi baráti beszélgetés alakult ki közöttünk. Sápos bácsi 55 éves, de ősz feje után ítélve többnek látszik. Szeméből azonban határozott tekintet sugárzik felénk. így elnézve, mély redóket fedezünk fel az arcán, amit a küzdel­mes évek nyomai hagytak rajta. Ezt meg is mondom neki, mire Sándor bá­csi a friss laci-pecsenye után egy po­hár bort felhajtva, kissé még aka­dozva beszélni kezd. — NEHÉZ IDŐKET éltem én át. Nem tavaszi mezőgazdasági munkák zavar- i s jó arra visszagondolni — kezdi. Buzdítjuk, hogy csak folytassa és egy újabb pohár bor után teljesen meg­talan menetét. Košecký Augusztín, a földművelésügyi megbízotti hivatal dolgozója élüódik a nyelve és szinte ömlik aj­káról a szó. iiiittiiüiiiitiiiiiiiiiiniuvnaiiiiiiiiiiüiiaiiiitiitiiiiHi^iiii .iüiniiii 1:! • i I IMIM IÜIÍIIIIIIIIIII Üj erővel az üdülés után j Az elmúlt napokban írtunk arról, I EFSz elnöke és Nagy Lajos, akik = hogyan üdülnek a Magas-Tátrában szövetkezeti tagjaink. E kis írá­sunkban arról számolunk be, hogy Mezey Sándor, a csallóközcsütörtöKi nemrég jöttek haza a Tátrából, ho­gyan dolgoznak újult erővel a szö­vetkezet fellendítéséért. Képünkön Mezey Sándor, az EFSz elnöke, Novák István, a Dozáb véd­nökségi-üzem instruktora és Both János agronómus a termelési és pénzügyi terven dolgoznak. | A csallóközcsütörtöki EFSz 1 elnöke, Mezey Sándor és dohány­1 termelője, Naqy Lajos nemréq 1 jöttek haza egyhetes magas-tát­Ť rai üdülésről 'a lomnici Kárpá­| tia-szállóból. Boldog örömmel Z nézték és csodálták meg hazánk * legszebb üdülő vidékét, a Ma­p gas-Tátra égbenyúló, hóval borí­| tott ormait, a magasra vezető 1 drótkötélpályát, a szép lakáso­| kat. Megnéztek mindent, ami ; érdekes volt. Bámulattal figyel­Z ték az ügyesen mozgó síelőket Z és kacagták,' ha valamelyik | kezdő síelő elvágódott. Az egész Z hetet kellemes szórakozással | töltötték. Hálával gondoltak 1 pártunkra és kormányunkra, | hogy ilyen gyönyörű helyen | tölthették szabadságukat. Me­" zey elvtárs és a többi szövetke­Z zeti tagok, elnökök, csoportve­- zetők esténként összegyűltek, I komoly dolgokról is beszélni. Z Voltak ott nagyon sokan, csak I Szlovákiából 58 szövetkezetből | vettek részt az üdülésen. Mezey - elvtárs nem egyszer bocsátko Z zott vitába a szövetkezet dolgai- >, r ról valamelyik jó haladó szövei­I kezet elnökével vagy tagjával Z Kérdezősködött, hogy milyen m. i ľ.ti'ľ'iiiini i 'i iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiniiiiiii nehézségek vannak másfelé is, | és sok jó takáccsal tért haza Z otthonába. f Otthon új erővel látott hozzá z a szövetkezét fellendítésének ­munkájához. Sok nehézség van Z még a csütörtöki EFSz-ben, de ­ezeket mind le lehet küzdeni. í Ezt bizonyítja az is, hogy ami- ? óta befejezték a tehénistálló épí- § tését, ahol 88 fejőstehenet he- ü lyeztek el, csak két hét alatt 80 ­százalékkal emelkedett a tej- Z hozam. A vszövetkezet tagjainak ? nagy segítséget nyújtanák a ­Dozáb-üzem dolgozói is, különö- Z sen a fiatalok, akik nem egyszer í jöttek segíteni a répa, kukorica | betakarításánál és silózásnál. | Értékes segítséget nyújtottak | a hároméves terv és az egyéves ' terv kidolgozásában is. Z Mezey elvtárs elmesélte No- Z vák elvtársnak, a Dozáb in- ­struktoránák magas-tátrai él- Z ményeit és mély meggyőződés- | sel hozzátette: „Jövőre többen f mennek majd szövetkezeteink- ' bői a magas-tátrai üdülőkbe. ­mert jobb eredményekei fogunk Z felmutatni, mint mostanáig." Z H. S. Ť — 1937-ig mintegy tizenhárom évet n nagytárkányi Fuchs-féle uradalom­ban béreskedtem. Ezeket mondva, va­lami különös fájdalmas vonás jelenik meg az arcán. — Tizenhárom év után 1937-ben jöttem Leleszre. Bizony nem dicse­kedhetem, hogy jobb lett volna dol­gom. Egyforma volt akkor a szegény embernek a sorsa bárhova ment, tele nyomorral és nélkülözéssel. Abban az időben Sápos bácsi a le­leszi papi birtokon dolgozott mint idénymunkás. Részesarató volt, földet művelt felesben, dolgozott ő mindent, ami csak jött, de haszna nem volt belőle soha; ha megszakadt volna is a munkában. Jó volt, ha egy éven at 5—6 mázsa terményt tudott keresni, ami éppen csak hogy szerényen a ke­nyérszükségletét biztosította. .Kevés volt ez, pedig sok esetben kettő he­lyett is dolgozott, mert meg kell adni, Sápos Sándor erős ember volt és igyekvő. Ezt még ma is elmondhatják annak ellenére, hogy ma már 55 éves éí háta mögött van a kapitalista rend­szer küzdelme. A FELSZABADULÁS UTÁN Sápos Sándornak is felvirradt a várva várt nap. Az EFSz megalakulásakor az első öt tag között volt, akik letették az alapkövét a leleszi szövetkezetnek. Voltak nehézségei, de Sápos Sándor mindenben és mindenkor igazi har­cosnak bizonyult. Soha nem csüggedt a nehézségekkel szemben és nem fá­radt el a munkában. Előtte egy cél lebegett, építeni a boldog holnapot. Vágya teljesült. Célját elérte. S ma büszkén jelenti ki, hogy a leleszi mil­liomos szövetkezet sertésgondozója. Munkáját pontosan és lelkiismeretesen végzi. A gondjaira bízott 60 anyaser­tés a szövetkezet büszkesége. Az el­múlt évben 14 malacot nevelt fel egy­egy anyakocától. Ilyen eredményekkel nem minden szövetkezet dicsekedhet. Becsületes munkája után illendő juta­lomban részesült. Boldogan, örömtöl csillogó szemmel mondja ezt el: — Munkaegységeimért, ami múlt évben 1116 volt, havonként 1118 korona készpézt kaptam kézhez előlegként. — Kissé elgondolkozik, mint aki hirtelen számvetést csinál, hogy ugyan meny­nyit is tesz ki egész éven ôt, s aztán folytatja. Most pedig az év végi zár­számadásnál 9.912. koronát kapok. Igaz, megdolgoztam érte becsületesen. Szinte hihetetlenül hangzott, de Sá­pos bécsi szavai olyan meggyőzőek, hogy nem lehet kételkedni bennük. Ez bizony 23.328.— korona készpénz­ben. Ezenkívül természetbeni járandó­ság címén mintegy 35 mázsa gabonát kapott. Szép kereset, szinte ámulatba esik az ember, melyből újra Sápos bácsi szavai vernek fel. — Ne csodálkozzék, mert bíz ez va­lóság,'sőt még rizst is osztanak ki a tagság között. Most már van értelme munkámnak — folytatja a szót szinte belemelegedve. Ha dolgozom, tudom, hogy a jutalom nem marad el — fe­jezi be szavait. BESZÉLGETÉS KÖZBEN azt is meg­tudjuk tőle, hogy a kerületi konfe­rencián a sertéstenyésztésben eddig elért kimagasló eredményekért 500 ko­rona pénzjutalmat és díszoklevelet kapott. Mindezekről boldogan emléke­zik meg. Végül felvetődik a legérde­kesebb kérdés, hogy ugyan mibe fogja fektetni a pénzét, mire komoly arccal válaszol: — Nem fektetem én semmibe, ha­nem a takarékba teszem. Kissé meg­lepő, hogy semmi vásárolnivalőja nin­csen, de Sándor bácsi nem hagy gon­dolkozni, hanem kielégítően válaszol: — Van nekem mindenem, házam, modern bútorom a lakásban, rádióm, ruhám, vagyis minden, amire egy em­bernek szüksége van. Miért adnám ki a pénzem feleslegesen? Ha nem hiszi, jöjjön el és győződjék meg róla sze­mélyesen — igyekszik meggyózni iga­záról. Aztán megnéztük hézatáját. — Most is két disznót vágtam le, — van mit aprítanom a tejbe. Nem látok én szükséget semmiben. Végül a békeharcra terelődik a szó, melyhez színtér; van Sándor bácsinak hozzáfűzni valója. A békét megfogjuk védeni, ha min­den igyekezetünkkel azon leszünk, hogy munkahelyünkön napról napra többet termeljünk, miáltal biztosítjuk dolgozóink jobb ellátását és így hoz­zájárulunk a világbéke megszilárdítá­sához. ÜGY BELEMELEGEDTÜNK, hogy alig halljuk Sápos mama szavait, aki figyelmeztetőleg szől, hogy ideje volna már hazamenni, hiszen nemsokára reggel lesz és munkába kell menni. Meghitt baráti hangulatban búcsú­zunk el egymástól és ki-ki a saját feladataival, gondjaival zárja le a na­pot. Kaszonyi István. Jávor ka Ferenc jő példái mutat A bősi EFSz nagy nehézségekkel küzd. Azonban minden hibát ki lehet küszöbölni, ha a szövetkezeti tagok helyesen megszervezik a munkát és minden tag becsületesen bekapcsolódik a munkába. A nagyobb nehézségek abból származnak, hogy teljesen figyelmen kívül ^hagyják a haladó mód­szereket, a hazai és szovjet eredményeket. Ennek a káros hatása külö­nösen az állattenyésztési termelésben mutatkozik. Az állatgondozók pl. eddig nem ismerték el a háromszori etetés és fejés előnyeit. 1954 őszén Jávorka Ferenc Oroszvárról Bősre jött lakni. Előző munka­helyén is állattenyésztéssel foglalkozott. Az oroszvári állami gazdaságban 13 tehenet gondozott. A 13 tehéntől naponta 9,5 liter tejet fejt. Már az előző munkahelyén meggyőződött a szovjet módszerek bevezetésének fon­tosságáról. i Amikor Bősre került, jelentkezett a szövetkezetbe. Egy-két napig mezei munkát végzett, de amikor a szövetkezet tagjai megtudták, hogy töbször kitüntették az állattenyésztésben elért eredményeiért, azonnal áthelyezték az állattenyésztésbe. Abban az istállóban, amelyben dolgozik, 93 tehén volt. Az átlagos tejhozam a 93 tehénnél 185—190 liter volt. Jávorka elvtárs szaktudása rövidesen változtatott a helyzeten, mert amikor ő vette át az állatok gondozását, a hasznosság rövid időn belül növekedett. A 93 tehén­bői Jávorka elvtárs 13-at gondoz. Ezek közül 11 fejős. A 11 tehéntől an­nakelőtte 27 liter tejet fejtek ki. Most, amikor Jávorka elvátrs vette át a gondozásukat, 10 nap múlva 48 literre emelkedett a tejhozam. Jávorka elvtárs azonban ezzel az eredménnyel nem elégszik meg, mert jól tudja, hogy a tejhozamot még fokozni lehet. Jávorka elvtárs munkamódszere eddig ismeretlen fogalom volt a bősi szövetkezetben. Az ő odakerülése után azonban a helyzet megváltozott. Pél­lája nyomán a többi tehenészek is kezdik bevezetni a háromszori etetést és fejést, mert meggyőződtek róla, hogy ezzel növelni tudják a tejhozamot. \ szocialista munkaverseny is kifejlődött az állattenyésztők között, mert egyik sem akar elmaradni Jávorka elvtárs mögött. Johancsik Gyula, Bős. ŕ

Next

/
Oldalképek
Tartalom