Uj Szó, 1955. február (8. évfolyam, 27-50.szám)

1955-02-05 / 31. szám, szombat

6 m szo 1955. február 5. Mag kell gyorsítani a téli gépjavítást Pártunk X. kongresszusa az 1955-ös évre a gép- és traktorállomásoknak felelősségteljes feladatokat tűzött ki, hogy a mezőgazdaságban a szövetkezeti és egyéni termelésben mennél nagyobb segítséget nyújtson. Az állandóan növekvő feladatok teljesítése elsősorban a jó munkától, a gép- és traktorállomások felkészültségétől függ. A felkészültség kétféle, gépi és műszaki-szervezési. Ezért a gép- és traktorállomások vezetőinek elsőrendű feladata jelenleg a következő. A tavaszi munkák elvégzéséhez szükséges traktorokat és vontatott felszerelést idejében és jól meg kell javítani. A kukorica fészkes-négyzetes ültetéséhez szükséges gépeket ugyancsak elő kell készíteni. A szövetkezetekkel és a kis- és középparasztokkal meg kel! kötni a szerződéseket, amelyek alapján a gépek pontosan és célszerűen helyezhetők szét a brigádközpontokban. A tervnek idejében való teljesítése érdekében nagyméretű kampányt- kell indítani az egyéni és Kollektív szocialista kötelezettségvállalásokra, s a szocialista munkaversenynek az öszszes munkahelyeken való jó megszervezésére. E szervezési munkákba az üzem minden tömegszervezetét és dolgozóját be kell vonni. A gép- és traktorállomások ez idei munkájának megjavítása céljából, és azért, hogy teljesíthető legyen a X. kongresszus irá elveinek legfontosabb része, mely kifejezetten a mezőgazdasági termelésnek, a ' hektárhozamok fokozása útján való növeléséről beszél, a gép- és traktorállomások vezetőinek fő feladata, hogy pontosan teljesítsék ezeket a pontokat, s a GTÁ összes dolgozóit is e feladatok idejében való következetes teljesítésére késztessék. A délszlovákiai gép- és traktorállomásoknak gondolniok keli arra, hogy az ország e részében már február első felében megkezdődnek a tavaszi munkák, ami annyit jeleit, hogy a gépek javításának és egyéb előkészítési munkáknak február 13ig be kell fejeződniök. A bratislavai kerület jól halad a gépek javításával, január utolsó hetéig 73,7 százalékra végezte el az ezzel kapcsolatos munkákat és az időtervet magasan túlteljesítette. A gép- és traktorállomások igazgatói, de különösen azok-;, amelyek lemaradtak a javítási munkákkal, kell, hogy példát vegyenek az aranyosmaróti, nádasdi, szenei és zsámbokréti gép- és traktorállomásokról, ahol már elkészültek a gepek téli javításával. A holiči, vágsellyei, felsőszemerédi, ilavai és csécsi gép- és traktorállomásokon szintén jól haladnak a munkákkal és túlteljesítik az időtervet. Különösen nagyra kell értékelni a szécsi gép- és traktorállomás műszaki dolgozóinak és javítóinak kezdeményezését, akik az igazgatók és a gépészek kerületi ülésezésein, január 21-én kollektív felajánlást tettek a téli gépjavításnak február 12-ig való elvégzésére. Mint hibát kell említenünk az ógyallai gép- és traktorállomás lemaradását, amely január végéig alig 50 százalékon felül teljesítette a gépjavítás tervét. Lemaradtak a tornaijai, terebesi, a mlhályfalvi és a liptóhrádoki traktorállomások is, mert január végéig csak 50 százalékon aluli tervteljesítést értek el. Az említett gép- és traktorállomások ugyan bevezették a csoprrtos javítási módszert, de felelőtlenül dolgoznak és mindjárt kezdetben kevés figyelmet fordítottak a javítási munkákra. Szükséges lesz, hogy az élenjáró gép- és traktorállomások, az aranyosmaróti, nádasdi, szenei, zsámbokréti és a szécsi példájára az elmaradt GTÄ vezető dolgozói az öszszes traktorosokkal megvitassák a lemaradás és a hibák okait, s az üzemi •párt, szak- és ifjúsági szervezetek segítségével úgy kell irányltaniok a saját traktoraik téli javítását, hogy az EFSz-ek traktorainak és vontató felszerelésének javítását is elvégezhessék a tavaszi munkák megkezdéséig, hogy a szövetkezetek az agrotechnikai határidőket a jól megjavított gépekkel lerövidíthessék. A téli gépjavításnál • nagy segítséget nyújtanak a védnökséget vállalt üzemek, különösen szakdolgokban. A javításban elmaradt gép- és traktorállomások igazgatói az üzemek segítségét elsősorban szak- és politikai szempontból kérjék, mint ahogy ebben a védnökségi-szerződés megkötésénél is megegyeztek. Egyes alkatrészekben még :na is hiány mutatkozik és ezért a gép- és traktorállomások, javított, sok esetben régi, kiselejtezett alkatrészeket kénytelenek használni, ami a gépjavítás minőségének kárára van. Az igazgatóknak és a géptechnikusoknak ezért különös gondot kell fordítaniok az elvégzett gépjavítások ellenőrzésére és nem szabad megengedniük, hogy a műhelyből roszszul javított gépek kerüljenek ki, mint a múlt évben az érsekújvári és más gép- és traktorállomásokon megtörtént. Az ilyen rossz munka a szövetkezeteknek nagy károkat okoz. Ha a gépek idejében, az előírt határidőre elkészülnek, minden biztosíték megvan arra, hogy a tavaszi munkák nagy harcából győzelmesen kerüljünk ki. Ezért szükséges, hogy a gép- és traktorállomásokon a téli gépjavítás lerövidítésére összpontosítsák figyelmüket, mert csak így biztosíthatják a A milliomos leleszi szövetkezet sertésgomdozó la KI NE ISMERNÉ a királyhelmeci járásban Sápos Sándort, a leleszi szövetkezet sertésgondozóját. Ügy mondják, hogy a jó hír messze elszáll. Márpedig Sápos Sándornak jó híre van. Nemrégiben a kassai kerületi szövetkezeti konferencián találkoztunk a nevével Munkájában elért eredményeivel nagy népszerűségre tett szert nemcsak fa» lujában, hanem az egész környéken. Szeretettel és megbecsüléssel emlékezik meg róla mindenki. Sápos bácsíf hoz mindenkinek van egy kedves szarva A kíváncsiság engem is elvitt Laleszre, hogy közelebbről megismerjed ezt az embert. Az évzáró taggyűlésen találkoztan^ vele. Ott ült a tagok között az első sorban, lelkesedéstől kipirult arccal, minden figyelmét a szövetkezetben elért eredmények értékelésére fordítva. Az ismerkedés után igazi baráti beszélgetés alakult ki közöttünk. Sápos bácsi 55 éves, de ősz feje után ítélve többnek látszik. Szeméből azonban határozott tekintet sugárzik felénk. így elnézve, mély redóket fedezünk fel az arcán, amit a küzdelmes évek nyomai hagytak rajta. Ezt meg is mondom neki, mire Sándor bácsi a friss laci-pecsenye után egy pohár bort felhajtva, kissé még akadozva beszélni kezd. — NEHÉZ IDŐKET éltem én át. Nem tavaszi mezőgazdasági munkák zavar- i

s jó arra visszagondolni — kezdi. Buzdítjuk, hogy csak folytassa és egy újabb pohár bor után teljesen megtalan menetét. Košecký Augusztín, a földművelésügyi megbízotti hivatal dolgozója élüódik a nyelve és szinte ömlik ajkáról a szó. iiiittiiüiiiitiiiiiiiiiiniuvnaiiiiiiiiiiüiiaiiiitiitiiiiHi^iiii .iüiniiii

1:! • i I IMIM IÜIÍIIIIIIIIIII Üj erővel az üdülés után j Az elmúlt napokban írtunk arról, I EFSz elnöke és Nagy Lajos, akik = hogyan üdülnek a Magas-Tátrában szövetkezeti tagjaink. E kis írásunkban arról számolunk be, hogy Mezey Sándor, a csallóközcsütörtöKi nemrég jöttek haza a Tátrából, hogyan dolgoznak újult erővel a szövetkezet fellendítéséért. Képünkön Mezey Sándor, az EFSz elnöke, Novák István, a Dozáb védnökségi-üzem instruktora és Both János agronómus a termelési és pénzügyi terven dolgoznak. | A csallóközcsütörtöki EFSz 1 elnöke, Mezey Sándor és dohány1 termelője, Naqy Lajos nemréq 1 jöttek haza egyhetes magas-tátŤ rai üdülésről 'a lomnici Kárpá| tia-szállóból. Boldog örömmel Z nézték és csodálták meg hazánk * legszebb üdülő vidékét, a Map gas-Tátra égbenyúló, hóval borí| tott ormait, a magasra vezető 1 drótkötélpályát, a szép lakáso| kat. Megnéztek mindent, ami ; érdekes volt. Bámulattal figyelZ ték az ügyesen mozgó síelőket Z és kacagták,' ha valamelyik | kezdő síelő elvágódott. Az egész Z hetet kellemes szórakozással | töltötték. Hálával gondoltak 1 pártunkra és kormányunkra, | hogy ilyen gyönyörű helyen | tölthették szabadságukat. Me" zey elvtárs és a többi szövetkeZ zeti tagok, elnökök, csoportve- zetők esténként összegyűltek, I komoly dolgokról is beszélni. Z Voltak ott nagyon sokan, csak I Szlovákiából 58 szövetkezetből | vettek részt az üdülésen. Mezey - elvtárs nem egyszer bocsátko Z zott vitába a szövetkezet dolgai- >, r ról valamelyik jó haladó szöveiI kezet elnökével vagy tagjával Z Kérdezősködött, hogy milyen m. i ľ.ti'ľ'iiiini i 'i iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiniiiiiii nehézségek vannak másfelé is, | és sok jó takáccsal tért haza Z otthonába. f Otthon új erővel látott hozzá z a szövetkezét fellendítésének munkájához. Sok nehézség van Z még a csütörtöki EFSz-ben, de ezeket mind le lehet küzdeni. í Ezt bizonyítja az is, hogy ami- ? óta befejezték a tehénistálló épí- § tését, ahol 88 fejőstehenet he- ü lyeztek el, csak két hét alatt 80 százalékkal emelkedett a tej- Z hozam. A vszövetkezet tagjainak ? nagy segítséget nyújtanák a Dozáb-üzem dolgozói is, különö- Z sen a fiatalok, akik nem egyszer í jöttek segíteni a répa, kukorica | betakarításánál és silózásnál. | Értékes segítséget nyújtottak | a hároméves terv és az egyéves ' terv kidolgozásában is. Z Mezey elvtárs elmesélte No- Z vák elvtársnak, a Dozáb in- struktoránák magas-tátrai él- Z ményeit és mély meggyőződés- | sel hozzátette: „Jövőre többen f mennek majd szövetkezeteink- ' bői a magas-tátrai üdülőkbe. mert jobb eredményekei fogunk Z felmutatni, mint mostanáig." Z H. S. Ť — 1937-ig mintegy tizenhárom évet n nagytárkányi Fuchs-féle uradalomban béreskedtem. Ezeket mondva, valami különös fájdalmas vonás jelenik meg az arcán. — Tizenhárom év után 1937-ben jöttem Leleszre. Bizony nem dicsekedhetem, hogy jobb lett volna dolgom. Egyforma volt akkor a szegény embernek a sorsa bárhova ment, tele nyomorral és nélkülözéssel. Abban az időben Sápos bácsi a leleszi papi birtokon dolgozott mint idénymunkás. Részesarató volt, földet művelt felesben, dolgozott ő mindent, ami csak jött, de haszna nem volt belőle soha; ha megszakadt volna is a munkában. Jó volt, ha egy éven at 5—6 mázsa terményt tudott keresni, ami éppen csak hogy szerényen a kenyérszükségletét biztosította. .Kevés volt ez, pedig sok esetben kettő helyett is dolgozott, mert meg kell adni, Sápos Sándor erős ember volt és igyekvő. Ezt még ma is elmondhatják annak ellenére, hogy ma már 55 éves éí háta mögött van a kapitalista rendszer küzdelme. A FELSZABADULÁS UTÁN Sápos Sándornak is felvirradt a várva várt nap. Az EFSz megalakulásakor az első öt tag között volt, akik letették az alapkövét a leleszi szövetkezetnek. Voltak nehézségei, de Sápos Sándor mindenben és mindenkor igazi harcosnak bizonyult. Soha nem csüggedt a nehézségekkel szemben és nem fáradt el a munkában. Előtte egy cél lebegett, építeni a boldog holnapot. Vágya teljesült. Célját elérte. S ma büszkén jelenti ki, hogy a leleszi milliomos szövetkezet sertésgondozója. Munkáját pontosan és lelkiismeretesen végzi. A gondjaira bízott 60 anyasertés a szövetkezet büszkesége. Az elmúlt évben 14 malacot nevelt fel egyegy anyakocától. Ilyen eredményekkel nem minden szövetkezet dicsekedhet. Becsületes munkája után illendő jutalomban részesült. Boldogan, örömtöl csillogó szemmel mondja ezt el: — Munkaegységeimért, ami múlt évben 1116 volt, havonként 1118 korona készpézt kaptam kézhez előlegként. — Kissé elgondolkozik, mint aki hirtelen számvetést csinál, hogy ugyan menynyit is tesz ki egész éven ôt, s aztán folytatja. Most pedig az év végi zárszámadásnál 9.912. koronát kapok. Igaz, megdolgoztam érte becsületesen. Szinte hihetetlenül hangzott, de Sápos bécsi szavai olyan meggyőzőek, hogy nem lehet kételkedni bennük. Ez bizony 23.328.— korona készpénzben. Ezenkívül természetbeni járandóság címén mintegy 35 mázsa gabonát kapott. Szép kereset, szinte ámulatba esik az ember, melyből újra Sápos bácsi szavai vernek fel. — Ne csodálkozzék, mert bíz ez valóság,'sőt még rizst is osztanak ki a tagság között. Most már van értelme munkámnak — folytatja a szót szinte belemelegedve. Ha dolgozom, tudom, hogy a jutalom nem marad el — fejezi be szavait. BESZÉLGETÉS KÖZBEN azt is megtudjuk tőle, hogy a kerületi konferencián a sertéstenyésztésben eddig elért kimagasló eredményekért 500 korona pénzjutalmat és díszoklevelet kapott. Mindezekről boldogan emlékezik meg. Végül felvetődik a legérdekesebb kérdés, hogy ugyan mibe fogja fektetni a pénzét, mire komoly arccal válaszol: — Nem fektetem én semmibe, hanem a takarékba teszem. Kissé meglepő, hogy semmi vásárolnivalőja nincsen, de Sándor bácsi nem hagy gondolkozni, hanem kielégítően válaszol: — Van nekem mindenem, házam, modern bútorom a lakásban, rádióm, ruhám, vagyis minden, amire egy embernek szüksége van. Miért adnám ki a pénzem feleslegesen? Ha nem hiszi, jöjjön el és győződjék meg róla személyesen — igyekszik meggyózni igazáról. Aztán megnéztük hézatáját. — Most is két disznót vágtam le, — van mit aprítanom a tejbe. Nem látok én szükséget semmiben. Végül a békeharcra terelődik a szó, melyhez színtér; van Sándor bácsinak hozzáfűzni valója. A békét megfogjuk védeni, ha minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy munkahelyünkön napról napra többet termeljünk, miáltal biztosítjuk dolgozóink jobb ellátását és így hozzájárulunk a világbéke megszilárdításához. ÜGY BELEMELEGEDTÜNK, hogy alig halljuk Sápos mama szavait, aki figyelmeztetőleg szől, hogy ideje volna már hazamenni, hiszen nemsokára reggel lesz és munkába kell menni. Meghitt baráti hangulatban búcsúzunk el egymástól és ki-ki a saját feladataival, gondjaival zárja le a napot. Kaszonyi István. Jávor ka Ferenc jő példái mutat A bősi EFSz nagy nehézségekkel küzd. Azonban minden hibát ki lehet küszöbölni, ha a szövetkezeti tagok helyesen megszervezik a munkát és minden tag becsületesen bekapcsolódik a munkába. A nagyobb nehézségek abból származnak, hogy teljesen figyelmen kívül ^hagyják a haladó módszereket, a hazai és szovjet eredményeket. Ennek a káros hatása különösen az állattenyésztési termelésben mutatkozik. Az állatgondozók pl. eddig nem ismerték el a háromszori etetés és fejés előnyeit. 1954 őszén Jávorka Ferenc Oroszvárról Bősre jött lakni. Előző munkahelyén is állattenyésztéssel foglalkozott. Az oroszvári állami gazdaságban 13 tehenet gondozott. A 13 tehéntől naponta 9,5 liter tejet fejt. Már az előző munkahelyén meggyőződött a szovjet módszerek bevezetésének fontosságáról. i Amikor Bősre került, jelentkezett a szövetkezetbe. Egy-két napig mezei munkát végzett, de amikor a szövetkezet tagjai megtudták, hogy töbször kitüntették az állattenyésztésben elért eredményeiért, azonnal áthelyezték az állattenyésztésbe. Abban az istállóban, amelyben dolgozik, 93 tehén volt. Az átlagos tejhozam a 93 tehénnél 185—190 liter volt. Jávorka elvtárs szaktudása rövidesen változtatott a helyzeten, mert amikor ő vette át az állatok gondozását, a hasznosság rövid időn belül növekedett. A 93 tehénbői Jávorka elvtárs 13-at gondoz. Ezek közül 11 fejős. A 11 tehéntől annakelőtte 27 liter tejet fejtek ki. Most, amikor Jávorka elvátrs vette át a gondozásukat, 10 nap múlva 48 literre emelkedett a tejhozam. Jávorka elvtárs azonban ezzel az eredménnyel nem elégszik meg, mert jól tudja, hogy a tejhozamot még fokozni lehet. Jávorka elvtárs munkamódszere eddig ismeretlen fogalom volt a bősi szövetkezetben. Az ő odakerülése után azonban a helyzet megváltozott. Péllája nyomán a többi tehenészek is kezdik bevezetni a háromszori etetést és fejést, mert meggyőződtek róla, hogy ezzel növelni tudják a tejhozamot. \ szocialista munkaverseny is kifejlődött az állattenyésztők között, mert egyik sem akar elmaradni Jávorka elvtárs mögött. Johancsik Gyula, Bős. ŕ