Uj Szó, 1955. február (8. évfolyam, 27-50.szám)

1955-02-05 / 31. szám, szombat

1955. február 5. m %m 5 A Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülése A Szövetségi Tanács és Nemzetiségi Tanács együttes ülése A Szovjetunió Legfelső Tanácsának második ülésszaka, mely február 3án kezdődött, este folytatta tanácskozásait. A nagy Kreml-palotában volt a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsának és a Nemzetiségi Tanácsának együttes ülése. A terem az utolsó helyig megtelt. Jelen voltak a Legfelső szovjet képviselői, valamint igen sok vendég: a termelés újítói, kulturális dolgozók, a főváros közéletének képviselői. A páholyokban ott ültek a diplomáciai testület, a szovjet és a külföldi sajtó képviselői is. Hosszantartó lelkes tapssal üdvözölték a képviselők és a vendégek a kommunista párt és a szovjet kormány vezető képviselőit- N. A. Bulganyint, K. J. Vorosilovot, L. M. Kaganovicsot, G. M. Malenkovot, A. I. Mikojant, V. M. Molotovot, M. G. Pervuchint, M. Z. Szaburovot, N. S. Hruscsovot, A. I. Kiricsenkot, P. KPonomarenkot, N. M. Svernyiket, P. N. Poszpelovot, M. A. Szuszlovot és N. N. Satalint. Az ülésen Vilis Lacis elnökölt. Arsenij Zverjev képviselőnek, a Szovjetunió pénzügyminiszterének adta meg a szót, hogy jelentést tegyen a Szovjetunio 1055. évre szóló állami költségvetéséről és az 1953. évi állami költségvetés teljesítéséről. A. Zverjev jelentette, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsának jóváhagyás végett előterjeszti az állami költségvetést az 1955. évre, mely szerint a bevételek 589,6 milliárd rubel és a kiadások 562,9 milliárd rubel összegben vannak felvéve, tehát a bevételek 26,7 milliárd rubellel nagyobbak a kiadásoknál. A vállalatokból és a Szocialista gazdálkodásból eredő költségvetési bevételek az 1955. évben 497 milliárd rubelt fognak kitenni. A lakosság adóit 48,4 milliárd rubei összegben vették fel a költségvetésbe, emellett az általánosan érvényes adónormákat változatlanul meghagyják. A költségvetési bevételekben a lakosságtól eredő adók összege mindössze 8,2%-át teszi ki a költségvetésnek. A miniszter hangsúlyozta, hogy a költségvetés a népgazdaság fejlesztésének feladataiból, a szovjet nép anyagi és kulturális színvonala emeléséből, a szovjet állam gazdasági ereje és védelmi képessége megszilárdításából indul ki. A költségvetés számol az ipar, elsősorban a nehézipar további fejlesztéséhez szükséges nélkülözhetetlen eszközökkel, mert a nehézipar gyorsított fejlesztése az ország kommunizmus felé való haladása sikerének döntő feltétele. A költségvetés összeállításánál tekintettel volt a mezőgazdaság gyors fejlesztéséhez és a tömegfogyasztási cikkek gyártásának emeléséhez szükséges eszközökre. A pénzügyminiszter a továbbiakban jellemezte a költségvetés egyes kiadási tételeit. A népgazdaság szükségleteire 222,4 milliárd rubelt kitevő összeget szántak, tekintetbe véve a vállalatok és gazdasági szervezetek saját eszközeit 335,3 milliárd rubel összegben. Az ipar fejlesztésére mintegy 190 milliárd rubelt fordítanak. Az ország népgazdaságának felvirágoztatására szánt eszközök főrészét a nehéziparban használják fel. Ez nagymértékben lehetővé teszi a kohászati, a szén-, a nafta-, a villanyerő-, a vegyi-, a gépipar és más nehézipari ágak termelésének fejlesztését. A mezőgazdasági beruházásokra 65,2 rtiilliárd rubelt irányoztak elő. Ez biztosítja a mezőgazdaság felszerelését a legújabb gépekkel és szerszámokkal, valamint a vetési terület kiterjesztését az ugaron fekvő földterület megmunkálásával és az állattenyésztési termelés részére szükséges szilárd takarmányalap létesítését. Az 1955. évi tőkeberuházások finanszírozására 167,2 milliárd rubel összeget irányoztak elő. Az 1955. évre szóló tervben számítanak a lakásépítkezés kiszélesítésével. 24,5 milliárd rubelnyi összeget irányoztak elő tőkeberuházásokra a lakásépítkezés terén. A szovjet kormány legfőbb feladata a nemzetközi kapcsolatok terén, jelentette ki Zverjev, a béke ügyének biztosítása és megszilárdítása. Azonban, amint látjuk, a nemzetközi hely zetben nem történt olyan változás, amely megindokolná, hogy kevesebb figyelmet szenteljünk védelmi képességünk megszilárdításának. Ilyen körülmények között kötelesek vagyunk továbbra is megfelelő gondosságot tanúsítani fegyveres erőink harcképessége és állandó készültsége megszilárdítására, hogy hazánk biztonságát biztosítsuk. Az 1955. évi állami költségvetésben a védelemre 112,1 milliárd rubelt szántunk. A lakosság anyagi és kulturális színvonalának emelésére nagy jelentősége van annak, hogy a szocialista állam évről évre emeli a szociális és kulturális berendezésekre fordított kiadásokat. A Szovjetunió állámi költségvetésében 46,9 milliárd rubelt irányoztak elő « közművelődésre, az egészségügyre és a testnevelésre, valamint a szociális biztosításra. A költségvetés számol a káderek főiskolákon, a szak- és más középiskolákon való előkészítésének kibővítésére szánt kiadásokkal. Erre a célra 1955-ben több mint 15 milliárd rubelt fognak felhasználni. A fő- és szakiskolákra ez év őszén több mint 1 millió hallgatót vesznek fel. A tudomány fejlesztésére több mint 10 millió rubelt fordítanak. Állítsák helyre a Kínai Népköztársaság törvényes jogait az EMSz-ben Táviratváltás Hammarskjöld és Csou En-'aj között a Biztonsági Tanács tárgyalásával kapcsolatban Hammarskjöld távirata Csou En-lajhoz Hammarskjöld, az ENSz főtitkára a következő táviratot intézte Csou Enlajhoz, a Kínai Népköztársaság államtanácsának elnökéhez: Csou En-laj úr őexellenciájának, a Kínai Népköztársaság államtanácsa elnökének és külügyminiszterének, Peking Van szerencsém a következő tájékoztatást Önnek küldeni: A Biztonsági Tanács 690. ülésén 1955. január 31-én elhatározta, hogy napirendjére a következő pontokat tűzi: 1. Üj-Zéland képviselőjének 1955. január 29-én a Biztonsági Tanács elnökéhez intézett levele. Ez a levél a kínai partvidék mellett fekvő néhány sziget körzetében folyó katonai akciókat érinti. 2. A Szovjetunió képviselőjének 1955. január 30-án a Biztonsági Tanács elnökéhez intézett levele. Ez a levél az Amerikai Egyesült Államoknak a Kínai Népköztársaság ellen Tajvan és más kínai szigetek körzetében elkövetett agressziójáról szól. A Biztonsági Tanács a napirend jóváhagyása alkalmával elhatározta, hogy először befejezi az 1. pont megtárgyalását és ^azután áttér a 2. pont tárgyalására. A Tanács továbbá elhatározta, hogy meghívja a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának képviselőjét, hogy vegyen részt az 1. pont megtárgyalásánál a Biztonsági Tanácsban és a vita folyamán adja elő kormányának nézeteit. Dag Hammarskjöld, az ENSz főtitkára New York 1955. január 31. Csou En-laj válasza az ENSz főtitkárának táviratára Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság államtanácsának elnöke és külügyminisztere február 3-án választ adott Dag Hammprskjöldnek, az ENSz főtitkárának január 31-i táviratára. Csou En-laj távirata így hangzik: „Dag Hammarskjöld úrnak, az ENSz főtitkárának New York, 1955. január 31. Egyúttal Vietor A. Belaundnak, a Biztonsági Tanács elnökének is szól. Megkaptam 1955. január 31-i táviratát, amely információkat tartalmaz az ENSz Biztonsági Tanácsa 690. üléséről. Az Egyesült Államoknak a Tajvart sziget ellen — ami kínai terület — irányuló agressziója már hosszabb idő óta a távol-keleti feszültség előidézője. Az áruló Csang Kaj-sek-klikkel kötött úgynevezett „kölcsönös biztonsági szerződés" megkötése után az USA nemrégiben nagyobb tenoerészeti és légi erőket küldött a Tajvan-sziget és a Tajvan-szoros körzetébe és nyíltan háborúval fenyeget, valamint katonai provokációkat követ el a kínai néppel szemben. Ezáltal a Kína ell-ni agreszszió kiterjesztését idézi elő és kiélezi a távol-keleti feszültséget. A Kínai Népköztársaság kormánya, hogy elérje a távol-keleti feszültség enyhülését, megszüntesse Kína biztonságának veszélyeztetését és véget vessen az amerikai agressziónak, teljes egészében támogatja a Szovjetunió képviselője által az ENSz Biztonsági Tanácsa eié terjesztett határozati javaslatot az Egyesült Államoknak a Kínai Népköztársaság ellen a Tajvan és más kínai szigetek körzetében folytatott agreszszív akcióiról és meg van győződve arról, hogy az ENSz Biztonsági Tanácsának el kellene ítélnie az Egyesült Államokat agresszív cselekményeiért Kína ellen és fel kellene hívnia az Egyesült Államokat, hogy haladéktalanul szüntesse be Kína elleni agresszióját és a Kína belső ügyeibe való beavatkozását és vonja vissza összes fegyveres erőit Tajvanról és a tajvani szorosból. Tajvan, a Penhu-szigetek és a többi partmenti szigetek a kínai terület elválaszthatatlan részét alkotják. Azzal, hogy a kínai nép felszabadítja saját területét, szuverén jogát gyakorolja, ami Kína belső ügye, amely soha sem okozott nemzetközi feszültséget és nem is veszélyeztetheti a nemzetközi békét és biztonságot. Ujzéland képviselője azonban azt javasolta, hogy az ENSz Biztonsági Tanácsa tárgyalja le a Kínai Népköztársaság és az áruló Csang Kaj-sek klikk közötti „ellenséges akciókat a kínai szárazföld melletti néhány sziget körzetében." Ez nyilvánvaló beavatkozás Kína belügyeibe, amelyekkel álcázni akarják az Egyesült Államok agresszív akcióit Kínával szemben, ezek az akciók az ENSz alapokmánya elveit sértik. A Kínai Népköztársaság kormánya határozottan visszautasítja a Kína belső ügyeibe való beavatkozásra irányuló javaslatot, amely az ENSz alapokmányának megszegését jelenti. Tajvannak az amerikaiak által való megszállása óta, 1950 óta a Kínai Népköztársaság több ízben előterjesztette panaszait az ENSz-nek és kövételte, hogy az ENSz vessen végét az USA Kína ellen irányuló agresszív akcióinak. Az ENSz azonban soha sem tett intézkedést a Kínai Népköztársaság által előterjesztett jogos vádak alapján, ellenkezőleg, ismételten rágalmazta a Kínai Népköztársaságot. Különösen azt a tényt nem lehet tűrni, hogy a 600 millió lakost számláló Kínai Népköztársaság mind ez ideig nem rendelkezik jogainak törvényes képviseletével az ENSz-ben, az áruló Csang Kaj-séKklikk csekély maradványai pedig, amelyeket a Kínai nép már régen elvetett, továbbra is kisajátítják azt a jogot maguknak, hogy Kína képviselőjeként lépjenek fel az ENSz-ben. Ez a teljesen lehetetlen helyzet a Kínai Népköztársaság képviselőjének nem teszi lehetővé, hogy az ENSz-ben részt vegyen a Kínát érintő kérdések megtárgyalásában. A Kínai Népköztársaság kormánya ezért az ENSz Biztonsági Tanácsának meghívására nem küldheti ki képviselőjét az újzélandi javaslat megtárgyalására. Egyben hangsúlyozni kell, hogy a Biztonsági Tanácsnak mindazon határozatai, amelyet a Kínát érintő kérdésekben a Kínai Népköztársaság képviselőjének távollétében fogadnak el, törvénytelenek és érvénytelenek lesznek. A Kínai Népköztársaság kormánya azon a nézeten van, hogy a Kínai Népköztársaság képviselőjét csupán a Szovjetunió határozatáról szóló tárgyalásokra küldheti ki és azt is csak akkor, ha a Csang Kaj-sek-klikk képviselőjét eltávolítják a Biztonsági Tanácsból és a tárgyalásokon csak a Kínai Népköztársaság képviselője vesz részt. A Kínai Népköztársaság kormánya következetesen törekszik a távol-keleti feszültség enyhítésére és a nemzetközi béke biztosítására. A Tajvan körzetében levő feszültséget Tajvannak a z amerikaiak által való megszállása és Kína belügyeibe való beavatkozása okozta. Minden olyan nemzetközi törekvést, amely az Egyesült Államok aital ebben a körzetben és más távol-keleti körzetekben előidézett feszültség enyhítésére és kiküszöbölésére irányul, a Kínai Népköztársaság támogatni fng. Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság államtanácsának elnöke és külügyminisztere U55. február 3. Az amerikai közvélemény elítéli az USA agresszióját a Kínai Népköztársaság eSIen A „New York Times" című lap közélte Bodd pennsilvániai egyetemi tanai levelét, aki élesen kritizálja, hogy az USA beavatkozik Kína belügyeibe. Bodd azt írja: „Milyen erkölcsi jogon akarjuk mi a föld másik részén előírni a kommunista kormánynak, hogy mit tehet és mit nem tehet abban a körzetben, amelyről az 1945-ös kairói konferencián magunk kijelentettük, hogy Kína része? Milyen jogon tervezünk katonai akciókat, ha a kommunisták olyan szigettel kapcsolatban, mint Quemoy, amely csak három mérföldre fekszik hátáraiktól, jogaikat érvényesítik. Milyen logika alapján nevezzük ezeket a cselekedeteket „agressziónak" és ugyanakkor hallgatunk arról, hogy a kínai nacionalisták (csangkaisekisták) ezt a szigetet arra használják fel, hogy elsüllyesszenek vagy feltartóztassanak hajókat, amelyek kereskednek a kínai hatalommal, többek között azokat a hajókat ÍS| amelyek szövetségesünk, 'Nagy-Britannia tulajdonát képezik. Hogyan reagáltunk volna mi arra, ha a polgárháború idején a konföderáció kormányának valamiképpen sikerült volna elmenekülni valamilyen kisebb szigetre, mondjuk például Észak-Karolina közelében, és valamilyen idegen hatalom, például NagyBritannia a sziget körül elhelyezte volna tengeri egységeit és azt mondta volna nekünk — innen el a kezekkel? Ä francia nemzetgyűlés ülése Február 3-án folytatták a francia nemzetgyűlésben a kormány ÉszakAírikában folytatott politikájának megvitatását. Elsőnek René Mayer, volt miniszterelnök, a radikális párt és a radikális szocialista párt funkcionáriusának egyike emelkedett szólásra, amely párthoz Mendes-France is tartozik. René Mayer bírálta a kormány politikáját a gyarmati körök álláspontja szempontjából, amelyek attól tartanak, hogy az észak-afrikai nemzetek fegyvert fognak jogaik védelmére. René Mayer azt mondotta, hogy vitahozzászólalása befejező részében nem lesz abban a helyzetben, hogy a kormány iránt bizalmat nyilvánítson. Parlamenti körökben az a hír járja, hogy Mayer beszédének következtében, amely a radikális párt parlamenti csoportjában uralkodó ellentétekről tanúskodik, a kormány helyzete komplikálódott. Lendon lakosai tiltakoznak Nyugat-Németország újrafelfegyverzése ellen Február 2-án a Hackney városházán (London keleti negyede) NyugatNémetország felfegyverzése ellen nagygyűlést tartottak. A konferencián 30 szakszervezet és nyilvános szervezet képviselői vettek részt. D. Schuster, egy üíem mestere a konferencián elmondott beszédében Hackney londoni városnegyed tízezreinek nevében, akik éppúgy, mint az összes angolok, jól emlékeznek a hitleri légierők barbár bombázásaira, tiltakozott ugyanennek a német militarizmusnak felfegyverzése ellen, amely olvan sok szenvedést okozott már. Ugyancsak a többi szónokok, mint például Ernst Daw lelkész, a „háborúban és a békemozgalomban részt vettek szövetségének" képviselője, Jerry Ross ismert közéleti dolgozó, Stanley Evans pap elítélték a nyugati hatalmak politikáját, .amelynek célja Nyugat-Németország felfegj'verzése. A konferencia részvevői határozatot fogadtak el, amely erélyesen elítéli ezt a politikát és melyben felhívják az angol kormányt, hogy kezdje meg a német kérdés megoldását Né- • metország egységesítése és a szabad választások alapján. Lovasrendőrség és motorkerékpáros rendőrosztagok vonultak ki a brit parlament előtt tüntető angol küldöttségek ellen, amelyek az alsóháztól Nyugat-Németország felfegyverzésének elvetését követelték.