Uj Szó, 1955. február (8. évfolyam, 27-50.szám)

1955-02-04 / 30. szám, péntek

2 m %2o 1955. február 4. Miloslav Vecker elvtárs beszéde a CsISz II. kongresszusán (Folytatás az 1. oldalról.) élet követelményei mögött, a párt és a kormány által kitűzött feladatok mögött. A CsISz-szervezetek gyakran elzárkóznak, csupán a szövetségen belüli ügyekről tárgyalnak, munkájukat a termelési terv teljesítéséért folytatott harctól elszigetelten végzik, az ifjúságot nem szervezik a termelés fejlesztése konkrét feladatainak teljesítésére. Valamennyi CsISz-szervezet feladata az eddiginél sokkal többet foglalkozni a gazdaság és az országépítés feladataival. A CsISz-szervezetek munkájának árt az, ha a CsISz-aktíva kevéssé ismeri ki magát az ipari és mezőgazdasági termelés alapkérdéseiben. A Központi Bizottság, valamint a-kerületi és járási bizottságok feladata lesz erősíteni a műszaki és gazdasági propagandát, felfegyverezni a CsISz aktívát gazdasági ismeretekkel, hogy az ifjúságnak megmagyarázhassa és megindokolhassa a párt- és kormányhatározatokat és így azok teljesítésére, a szocialista munkaverseny kibontakoztatására mozgósítsa őket. Ezután Miloslav Vecker, a CsISz KB első titkára arról beszélt, hogy az egész ifjúságot meg kell nyerni a szocialista munkaversenyre, valamint rámutatott, Az ifjúság sokoldalú fejlődése szempontjából nagy jelentősége van ? testnevelésnek és a sportnak, amelyek tömeges űzése nemcsak az egészség megszilárdítását szolgálja, hanem # kifejleszti a szellemi és testi képességeket is, és fokozza a fiatal nemzedék honvédelmi felkészültségét is. A jelenlegi időben az ifjúság az I. Országos - Spartakiád előkészületeinek jegyében él. Az ifjúsági szövetség szervezetei mindent megtesznek, hogy az I. Országos Spartakiád az ifjúság örömteli ünnepe legyen, hogy valóban az ifjúság, egészség és szépség seregszemléje legyen. A CsISz szerveinek gondoskodniuk kell a gyakorlatok, a közös fellépések sikeréről a járási és kerületi spartakiádokon. A CsISz-szervezetek eddigi részvétele a spartakiád előkészítésében azonban még nem felel meg teljesen a spartakiád jelentőségének. Az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítanunk arra, hogy az I. A szocialista építés és az ifjúság nevelésének nagy feladatái megkövetelik, hogy állandóan szilárdítsuk és erősítsük egységes szervezetünket, a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetséget. A CsISz népünk nemzeti és szociális felszabadításáért vívott harcaiban született meg. A CsISz az ifjúság forradalmi mozgalma legjobb harci hagyományainak örököse. A CsISz az egész ifjúság tömegszervezete, amely magába tömöríti, előkészíti és neveli az-ifjúságot a békéért és a szocializmusért vívott harcban. A legnagyobb megtiszteltetés e szervezet tagjának lenni, vele együtt részt venni a szocializmus építésének nagy művében, az első sorokban harcolni a kommunista párt és a Nemzeti Front kormánya politikájának megvalósításáért. Az ifjúsági szövetség a Nemzeti Fiont szilárd része, együtt dolgozik a többi tömegszervezetekkel és "intézményekkel és tevékenységében rendíthetetlenül a Nemzeti Front vezető erejének — Csehszlovákia Kommunista Pártjának irányelvei és tanácsai szerint igazodik. A CsISz szüntelenül tanul a dicső szovjet Komszomol tündöklő példájából és tapasztalataiból. Az egész ifjúság nevelésében való Az Ifjúsági Szövetség küldetését az ifjúság nevelésében főként azáltal teljesíti, hogy soraiba tömöríti és neveli az ifjúság nagy részét, A CsISz soraiban 1,100.000 tag van, 20.180 alapszervezetben. Az I. kongresszus óta tehát a taglétszám nem emelkedett. Hogyan lehetett az, hogy a Szövetség az utolsó öt év alatt nem bővítette ki sorait a tagok további százezreivel? Igaz talán az, amit némelyik funkcionáriusunk mond, hogy a fiatal hogy az ifjúság lelkesen megy azokra a helyekre dolgozni, ahol a legnagyobb szükség van reája — a mezőgazdaságba, főleg a határmenti járásokba, valamint a bányászatba és építészetbe. A CsISz KB beszámolója nagy figyelmet szentelt a mezőgazdaságban dolgozó ifjúság munkájának, valamint az ifjúság nevelésének az iskolákban és a munkahelyeken létesített tanulóhelyeken. A Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség az ifjúság gazdag társadalmi életének és szórakozásának szervezője akar lenni. Ifjúságunk még mindig hiányát érzi a valóban kulturális szórakozásnak, az ifjúsági szervezetek mindeddig keveset tesznek e téren. Ki kell elégíteni az ifjúság szükségletét a szórakozások terén. A rendezett akciókat nemcsak mennyiségben kell biztosítani, hanein gondoskodni kell ezen akciók kultu-ális színvonaláról és nemes stílusáról is. Elvi kérdés ezen akciók tömegszerűségének biztosítása, hogy tarkák és vonzók legyenek az egész ifjúság számára. Kell, hogy ezek az akciók eszmeileg tartalmasak legyenek, véget kell vetni a klikk-rendszer csökevényeinek, valamint annak, hogy idegen polgári elemek behatoljanak az ifjúság szórakozásaiba. Országos Spartakiád \sikeres sportfellépés legyen és egyben kifejezze ifjúságunk elszánt akaratát országa és a béke megvédésére. Vessünk véget végre valamennyi CsISz-szervezetben a testneveléshez való mostoha viszonynak és segítsük a testnevelés és a sport valamennyi ágazatának fejlődését! Semmivel sem lehet mentegetni a testnevelés szempontjából oly fontos ágazatnak elhanyagolását, aminő a turisztika, amely magában egyesíti a fizikai edződést a természetben a hazafias neveléssel, országunk természeti szépségeinek, történelmi emlékeinek megismerésével és a nép alkotó életével. A hazafias polgári kötelesség legfelsőbb foka valamennyi fiatal számára a népi demokratikus hadseregünkben való szolgálat. A CsISz-szerve/etek a fegyveres erőkben végzett négyévi tevékenységük alatt jelentős sikereket értek el. részvétele a CsISz-t arra kötelezi, hogy munkájában következetesen az ifjúság munkájából induljon ki, helyesen irányítsa őket, és összhangba hozza az egész társadalom érdekeivel. Az ifjúságnak alapvető érdeke, hogy hazánkban a lehető leghamarább kiépüljön a szocializmus, az ifjú nemzedék boldog életének biztosítéka. Az ifjúság többsége a szocializmus építését szívügyének tekinti, és ebben a harcban a lehető leghatásosabban segíteni akar. Az ö érdeke, hogy munkabeosztásának megfelelő magasfokú szakképzettséget nyerjen, hogy a testnevelés és a sport ápolásával megszilárdítsa egészségét, védelmi készségét, hogy kulturált életet éljen. A CsISz-nek az ifjúság ezen érdekeit szüntelenül szem előtt kell tartania és a többi szervekkel és szervezetekkel — az üzem vezetőségével, a szakszervezeti mozgalommal — a testnevelési szervezetekkel, a Hadsereggel Együttműködők Szövetségivei, az iskolával együtt — érvényre kell juttatnia. Az ifjúsági szövetség így az egész ifjúság számára szükséges és vonzó Szervezetté válik, ifjúságunk büszkesége lesz, mint ahogy a Komszomol a szovjet ifjúság büszkesége. emberek nem érdeklődnek a Szövetségben végzett munka iránt? Határozottan nem! t Ez azért történt, mert nem tartottuk naponta szüntelenül szem előtt soraink kibővítését. Az I. kongreszszustól egészen az 1953-i XI. plenáris ülésezésig az egész időszakban nagyobb volt a taglétszám csökkenése, mint növekedése. Az új tagok megnyerését elégtelenül végezték A tagok gyakran 26 életévük betöltése előtt távoztak a Szövetségből. A Szövetség munkája az idősebb elvtársakat nem elégítette ki. Ezek a tapasztalatok, arra tanítanak bennünket, hogy az eddiginél sokkal jobban kell munkánkban figyelembe vennünk a 20 éven felüli ifjúság érdekeit és olyan munkaformákat kell alkalmaznunk, hogy a CsISz vonzó legyen olyan leány számára is, aki férjhez megy és olyan fiú számára is, aki visszatér a katonai szolgálatból. A Központi Bizottság XI. plenáris ülése után a CsISz növekedésében fordulat állott be. Ebben az időszakban 420.000 új tagot szereztünk. Ez azt bizonyítja, hogy a fiatal emberek vágyódnak az örömteli környezet után, testvéri kollektívát keresnek, amelynek munkájában maguk is részt vesznek, ahol érvényesíthetik érdeklődésüket és vágyaikat. Szervezetünk növelésének elhanyagolása a CsISz tömegjellegének helytelen értelmezéséből fakadt. Számos funkcionárius előtt sokáig nem volt világos és néhány előtt még máig sem világos — hogy az Ifjúsági Szövetség tömegszerűségének az egész ifjúságra gyakorolt befolyásán kívül meg kell nyilvánulnia főként abban, hogy a fiúk és leányok többségét közvetlenül a CsISz soraiba tömöríti. Még ma is előfordulnak olyan helytelen nézetek, hogy jobb volna alaposan nevelni az eddigi tagokat és csak azután újakat szerezni. Mire vezetnek az ilyen nézetek? Csupán arra, hogy a CsISz elszigetelődik a többi ifjúságtól. Az ilyen „teoretikusok" elfelejtik, hogy csak az a szervezet egészséges és erős, amely szüntelenül növekedik. Ez főleg az ifjúság szervezetére érvényes. Ezek az elvtársak nem értik meg, hogy az ifjúság állandóan gyarapszik és ezért a CsISz-be szüntelenül meg kell %iyernür,k őket. Ezért kell, hogy szerveink és öízszes tagjaink mindennapi gondja legyen: további és további leányokat és fiúkat megnyerni a Szövetség soraiba. Úgy tűnik fel, mintha ez egészen viAz Ifjúsági Szövetség a fiatal embert megtanítja kollektívában élni, kollektiven határozni, irányítani és szervezni a munkát, dolgozni az egész érdekében és közösen szórakozni. Az egészséges CsISz-kollektíva a legjobb fegyver az ifjúság nevelésében. Ezért van a kollektív munkának a CsISz-szervezetekben különös fontossága. A CsISz-szervezetek munkájával kapcsolatban el kell mondani, hogy az irányítás kollektivitása nemcsak a döntésben van, hanem a határozatok megvalósításában való aktív részvételben is. A kezdeményezés és az alkotó munka fejlesztésének elkerülhetetlen feltétele olyan alapelvek érvényesítése, amelyek lehetővé teszik minden tag számára, hogy szabadon nyilatkozzék a szövetség tevékenységével kapcsolatos minden kérdésről és bírálja a CsISz-gyűléseken a hiányosságokat. Ezt a lehetőséget meg kell adni az Ifjúság többi részének is a nyilvános gyűléseken és az összejöveteleken. Helyes, hogy az az ifjúság is, amely eddig még nincsen benne a szövetségben, véleményét nyilvánítsa a munkájával kapcsolatban, beszéljen azokról a problémákról, amelyeknek megoldását szükségesnek tartja. Meg kell teremAz Ifjúsági Szövetség sikeres munkája elsősorban a CsISz-szervek és az egész aktíva jó munkájától függ. A funkcionáriusok nevelése a jó munka alapfeltétele. A Szövetség munkájának megjavítása elképzelhetetlen a tagoknak és a magasabb szervek dolfozóinak az alacsonyabb szervekkel való kapcsolata nélkül. De nemcsak arról van szó, hogy meglátogassuk a járási bizottságot vagy az "alapszervezetet, és hogy az itt tapasztaltakat elkönyveljük és feljegyezzük. Arról van szó, hogy jó tanácsot adjunk és segítsünk. Megköveteljük összes dolgozóinktól, a Központi Bizottságtól kezdve egészen a járási bizottságokig, hogy a hiányosságokat ne csak megállapítsák, hanem közvetlenül a helyszínen orvosolják is. Csak az olyan munkamódszerek he- i lyesek, amelyek az ifjúsággal való ' lágos lenne. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy ezt az elvet nem tették magukévá a nagy üzemek funkcionáriusai és azon falvak funkcionáriusai, ahol az ifjúság többsége még nincs benn a CsISz-ben. A brnói Klement Gottwald-üzem královo-polei gépipari műveiben több mint 1500 fiatal dolgozik. Közülük csupán 602 van a CsISz-be beszervezve. 1954 márciusától november közepéig csak 30 fiatalt vettek fel és ezeknek nagy része maga jelentkezett a Szövetségbe. Azt is látnunk kell, hogy számos falu mindeddig még nem létesített szervezetet. A CsISz falusi szervezeteinek száma az I. kongresszus óta még csökkent is. A Központi Bizottság maga elkövette azt a hibát, hőgy a falun végzett munkában úgyszólván kizárólag csak azokra a falvakra szorítkozott, amelyekben EFSz-ek vannak. E hiányosságokát azok a nézetek okozzák, amelyek szerint a falvakon kevés a fiatal ember. A járási bizottság funkcionáriusai számára pedig könnyebb volt a falusi szervezeteket felszámolni, mint újakat alakítani. Pedig világos, hogy a CsISz nagy feladatait a falvakon csak akkor teljesít,heti, ha ott szervezeteket létesít. Ezért elsőrendű feladatú rendkívüli figyelmet fordítani a falusi szervezetek alakítására. Azokkal a nagy feladatokkal kapcsolatban, amelyeket a CsISz-nek a mezőgazdasági termelés fokozása terén teljesítenie kell a járási és kerületi bizottságoknak állandó és hathatós segítséget kell nyújtaniok-a falusi szervezetek, valamint a gép- és traktorá'.lomásokon, és az állami gazdaságokon levő CsilSz-szervezetek részére. Számos fiatal munkás lakik a falvakon, ahonnan az üzemekbe bejárnak. Éppen tőlük várjuk el, hogy a falusi szervezetek munkájának támaszává váljanak, segítséget nyújtsanak gazdag politikai, kulturális és sportélet kibontakoztatásában a falvakon. teni a kritika előfeltételeit, hogy a tagok és az ifjúság többi része félelem nélkül lépjen fel javaslataival és követelményeivel, mivel a kritika és önkritika haladásunk fő lendítője. A tagság kezdeményezésének fejlesztésében, a CsISz-tagok nevelésében fő feladata a rendszeres gyülésezésnek van. A jó taggyűlés valóban a nevelés iskolája. De számos szervezet munkája gyakran egyoldalú és rögtönzött, ahogyan ezt a taggyűlések 'rendszertelensége mutatja. Fő hiányosságuk még mindig az érdektelen menet. A taggyűlésnek felelnie kell az ifjúság életének időszerű kérdéseire, meg kell oldania a munkahelyek problérháit. A beszámolók ne legyenek hosszúak. A gyűlési, úgy kell előkészíteni, hogy minden részvevő felelősséget érezzen az elfogadott határozatok teljesítéséért. Szabállyá kellene válnia annak, hogy az ifjúság a taggyűlések után szórakozzék, különféle társasjátékokat játszszon, mivel ez megszilárdítja a CsISzkollektívát és fokozza a CsISz-gyűlések vonzóerejét. A kérdések, amelyeket CsISz-gyűléseink megoldanak, az egész ifjúságot érintik és ezért a többi ifjút is meg kell ezekre hívni, akkor is, ha eddig még nem tagjai a CsISz-nek. egyre szorosabb kapcsolathoz vezetnek. Mindaz, ami ezt lehetetlenné teszi, ellentétben van szervezetünk jellegével. Hiszen a fiatal ember és a bürokratizmus olyan, mint a tűz és víz. Az ifjúság érzékenyen reagál a bürokrata munkamódszerekre, amélyek eltávolítják és elidegenítik őt az Ifjúsági Szövetségtől. A bürokratizmus elsősorban a papírdirektívák erejébe vetett jogtalan hitből ered, amely az ifjúsággal való élő kapocs ostora. Még nem fogta fel mindenki kellőkeppen azt, hogy a legjobb irányelvek és határozatok sem oldanak meg semmit önmagukban a magasabb szervek részéről az alacsonyabbaknak nyújtott személyes segítség, az élő, alkotó, szervező munka nélkül, ami főleg a járási bizottságok és az alapszervezetek esetében fontos, 'i A bürokratizmus megnyilvánulásai ' különbözők. Elsősorban abban állanak, 9 , bogy — a járási bizottságoktól kezdve — összeírják és kidolgozzák a mérföldhosszúságú anyagokat > és irányelveket és aztán az alapszervezeteket papírtengerbe fullasztják. A központi bizottság is még mindig túlsók irányelvet és utasítást küld. CsISz-szervezeteinkben nem kivételek az olyan dolgozók sem, akik fülig merültek a papírral való hivataloskodásba és aztán nem látják,' s nem ismerik az ifjúságot, amelynek tanácsadójává kell válniuk, melyet irányítaniuk és vezetniük kell. Ifjúsági Szövetségünkben gyökeret vert az a szokás, hogy a járási bizottságok gyűlésein és az aktívákon szóról szóra felolvassák a megírt beszámolókat, amelyeknek feldolgozása természetesen sok időt igényel. Hogyan találjanak aztán időt a szervezetek részére nyújtandó személyes segítséghez? Nagyon helyes minden fellépésre lelkiismeretesen elkészülni, tanácskozni a kollektívával, de az esetek túlnyomó részében nem szükséges mérföldhoszszúságú beszámolókat írni. Hogy hova vezethet a bürokratizmus, mutatja a CsISz blatnái járási bizottsága vezető titkárának, Žid elvtársnak „újltójavaslata", aki azt mondotta: „Miért törjem a fejemet a járási bizottság gyűlésének előkészítésén?" — és kikölcsönözte a plaszi járás vezető titkárának, Placka elvtársnak beszámolóját. Felolvasta volna szószerint, de nem egyeztek a plaszi járási szervezetek nevei a blatnái járási szervezetek neveivel. Ezért elővigyázatosságból inkább kihagyta a neveket. A bürokratizmussal való harcban leghatásosabb fegyver az, hogy kevesebbet kell a titkárságokon üldögélni és ehelyett közvetlenül az ifjúság körében kell forogni az üzemekben, a játszótereken, s mindenütt ott, ahol fiatalok élnek. így aztán n"m lesz annyi idő a különféle „fermánok" megírására és a szövetség funkcionáriusai bizonyára jobban megismerik az ifjúság életét és problémáit és rugalmasabban fognak reagálni azekra. A határozatok megvalósításában döntő feladatuk van a járási bizottságoknak. Ezért maguk köré kell gyűjteniök minél több munkatársat, hogy segíthessenek az alapszervezeteknek feladataik teljesítésében. Az alapszervezetek részére nyújtandó nem kielégítő segítség oka elsősorban abban van, hogy a járási CsISzszervezetek nem dolgoznak az aktívával, hogy még mindig hiányzik a neveléséről való rendszeres gondos^ kodás. A járási bizottságok tagjainak, dj főleg az apparátus dolgozóinak meg kell érteniök azt, hogy maguk, a dolgozók széles aktívája nélkül semmire sem képesek. Az apparátus néhány dolgozója azt hiszi, hogy a feladatokat maga gyorsabban és hathatósabban megoldhatja. Ez a nézet helytelen, mivel néhány egyén nemcsak nem képes a feladatokkai megbirkózni és azokat teljesíteni, hanem ezáltal korlátozza a széles aktíva kezdeményezését, érdeklődését, nevelését es alkotó munkáját. Az Ifjúsági Szövetség minden funkcionáriusának, de főként az apparátusnak nélkülözhetetlen tulajdonsága az áldozatosság, a szerénység és a szigorú fegyelem. Feltétlenül meg kell javítani a káderek nevelését és kiválasztását. Ezért nagy figyelmet kell fordítani a dolgozók kiválasztására a CsISz-szervezetekbe és az apparátusba. Különleges figyelmet érdemelnek az alapszervezetek elnökei. Éppen nekik van szükségük a legtöbb segítségre. Számukra tanácskozásokat, szemináriumokat, iskolázásokat és a tapasztalatcserét kell szervezni. A funkcionáriusok előkészítésében nagy segítséget jelent a kerületekben az internátusi iskolázás, de főleg a CsISz központi iskolája. A központi iskolának az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell előkészítenie a hallgatókat arra, hogy az elméfeti kérdéseket egybe tudják kapcsolni az Ifjúsági Szövetség gyakorlati feladataival, aira, hogy olyan emberekké váljanak, akik nem ijednek meg a legnagyobb nehézségektől sem, és a többieket is azok legyőzésére vezetik. Elvtársak, országunk ifjúsága joggal lehet büszke a Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével elért munkája eredményeire. Boldog a fiúk és l|nyok élete népi demokratikus köztársaságunkban, aínelyben az egész dolgozó nép a szocializmust építi. Testileg ügyes, a munkára és a haza védelmére felkészült ifjúságot kell nevelni 191. A CsISz befolyásának további megszilárdításáért és terjesztéséért A CsISz-be a fiatalok további százezreit kell megnyerni Az Ifjúsági Szövetség — az ifjú ember szervezettségének iskolája Javítsuk meg az egyes szervek munkáját, szilárdítsuk meg a CsISz-aktívákat