Uj Szó, 1955. február (8. évfolyam, 27-50.szám)

1955-02-04 / 30. szám, péntek

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA K O M M U Bratislava, 1955. február 4. péntek 30 fillér VIII. évfolyam, 30. szám A mai számban: Csehszlovákia Ifjúsága a szocializmusért és a békéért folytatott harcban (1-2. old.) Külpolitikai jegyzetek (3. old.) A füleki helyi nemzeti bizottságon (4. old.) Kuljuskin (5. old.) Füleken nagy lelkesedéssel készülnek az I. Országos Spartakiádra (6. old.) Csehszlovákia ifjúsága a szocializmusért és a békéért folytatott harcban A CsISz Központi Bizottságának beszámolója és a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség további feladatai A Július Fučíkról elnevezett pihenés és kultúra parkja kongresszusi termében Prágában csütörtökön, február 3-án ünnepélyes keretek között megnyitottak a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség II. kongresszusát. Annak az ülésteremnek homlokfalán, amelyben nyolc hónappal ezelőtt Csehszlovákia Kommunista Pártja dicső X. kongresszusa ülésezett, vörös tartórudakon van elhelyezve két csehszlovák, két szovjet és két CsISz-zászló, fölöttük pedig a CsISz-szervezet hatalmas jelvénye. Már jóval kilenc óra előtt betöltötték a CsISz-tagok kékinges küldöttségei a tágas üléstermet. A küldöttek között érdemrendek, CsISz és egyéb kitüntetések viselői vannak, fiúk és lányok köztársaságunk minden részéből, akiket a CsISz kerületi konferenciáin választottak meg. Pontosan 9, órakor lépnek az emelvényre az összes küldöttek szívélyes üdvözlése közepette a CsISz KB elnöksebének tagjai, a meghívott vendégek és a külföldi ifjúság küldöttségei. A teremben felhangzik a lelkes skandálás: „Éljen a CsISz!", a kommunista párt, a Szovjetunió és a Komszomol éltetése. ^ A mikrofonhoz lép Miloš Jakeš, a CsISz KB titkára. Üdvözli a kongresszus küldötteit és közéletünk képviselőit, valamint a külföldi küldöttségek tagjait, a Demokratikus Ifjúság Világszövetségének küldöttségeit, amelyeket elnökük, Bruno Bernini vezet, valamint a diákság nemzetközi szövetségének küldöttségeit. „Éljen a népi Kína!" lelkes kiáltások közepette üdvözli Jakeš elvtárs a népi Kína küldöttségét, a népi demokratikus országok küldöttségét és a Német Demokratikus Ifjúság küldöttségét, valamint a haladó ifjúság ausztriai, hollandiai, belga, dán és finn küldöttségeit. A kongresszus küldöttei felállással, csendben adóztak az ifjúság felejthetetlen tanítói, J. V. Sztálin és Klement Gottwald elvtársak fényes emlékének. Miloš Jakeš, a CsISz KB titkára rövid megnyitó beszédben összefoglalta azokat az eredményeket, amelyeket hazánk az utóbbi öt év alatt, a CsISz első kongresszusa óta elért és ismertette azokat a feladatokat, melyekkel a CsISz II. kongresszusa foglalkozik majd. Aztán a CsISz Központi Bizottságának megbízásából a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség II. kongresszusát megnyitottnak nyilvánította. A csehszlovák és szovjet himnuszok elhangzása után a küldöttek egyhangúlag jóváhagyták a kongresszus napirendjét és tárgyalási rendjét és megválasztották a munkaelnökséget és a kongresszusi bizottságokat: a választási, javasló- és mandátum-bizottságot. A CsISz tevékenységéről és további feladatairól Miloslav Vecker, a CsISz KB első titkára tartott beszámolót. Beszédét, amely magában foglalja az ifjúságnak a szocializmus építésében való további aktív részvétele alapvető irányelveit, a küldöttek elismerő tapssal szakították félbe. Utána a küldöttek meghallgatták a központi revíziós bizottság jelentését, melyet Jarojnír Balcar tolmácsolt. Ezzel befejeződött a kongresszus első napjának délelőtti tárgyalása. Miloslav Vecker elvtárs beszéde a CsISz II. kongresszusán I. Ifjúságunk minden erejét fordítsuk országunk további építésére, a népi demokratikus Csehszlovákia megszilárdítására A CSISZN Központi Bizottságának a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség tevékenységéről szóló beszámolójában, melyet Miloslav Vecker, a CsISz KB első titkára tartott, többek között ezeket mondotta: Csehszlovákia dolgozói megkezdték országunk történelmének új korszakát. Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével megvalósították a népi demokratikus rendszert, megújították a háború által tönkretett népgazdaságot és lerakták alapjait az ország gazdasági, szociális és kulturális felvirágzásának. A kommunista párt vezetésével és a szovjet néppel szilárd szövetségben megvédték a népi demokratikus rendszert a külső és belső ellenséggel szemben és tovább szilárdították ezt. Hála a nép hősi és áldozatos munkájának, megváltozott az ország képe, Csehszlovákiában nagy változások történtek. A kongresszusunk óta eltelt öt év alatt az első ötéves terv folyamán kiépült a szocializmus anyagi-technikai alapja, megváltozott a csehszlovák gazdaság szerkezete, az iparban és mezőgazdaságban egyaránt. Csehszlovákia hatalmas ipari állammá lett. A nép munkája nyomán új üzemek, villanyművek, iskolái? és internátusok épültek az ifjúság részére, új kultúrberendezések és új játszóterek. Az ifjúságnak nagy része van azokban az építkezésekben, amelyekre büszkék országunk összes dolgozói. Több mint 70.000 fiú és leány segített a hatalmas ostravai Klement Gottwald 05 Kohó építésében. A fiatclok tízezrei vettek részt az Ifjúsági Vasútvonal, a Szövetségi Vasútvonal, az új üzemek és duzzasztógátak építésében. Az ifjúság büszke arra, hogy azon dolgozók első soraiban volt, akik megvalósították Szlovákia szocialista iparosítását. Ezzel hozzájárult a csehek és szlovákok testvéri szövetsége megerősítéséhez, a csehszlovák állam egységének megszilárdításához is. Az ifjúsági szövetségben fejlődött sok érdemes és kitüntetett ifjú: Loksa, Kosina, Mlynková, Krajčovičová, Schneiner CsISz-tagok és mások. A többiek példaképévé váltak az ifjúsági kollektívák, műszakok és műhelyek. Sok új munkás az új haladó munkamódszerek terjesztője lett. A Klement Gottwald Űj Kohó ifjú olvasztói, Benko és Skyba megmutatták, hogyan lehet gyorsolvasztásokkal fokozni a munkatermelékenységet. A mezőgazdasági termelés sürgős feladatainak teljesítésében is jelentős segítőként vált be az ifjúsági szövetség. Minden év tavaszán, aratás idején és ősszel mozgósította a CsISz az ifjúságot a szövetkezetek, egyénileg gazdálkodó földművesek, állami birtokok, a gép- és traktorállomások megsegítésére. A falusi ifjúságnak a zászlókért és vándorzászlókért folytatott versenye keretében több mint 12 millió órát dolgoztak le. A múlt évben 90.000 fiú és lány járult hozzá a komló betakarításához. Az ifjúság számos munkaműszakot szervezett a burgonya és cukorrépa betakarítására. Az elmúlt időszakban elért eredmények világosan mutatják, hogy a szocialista építés menetében új, öntudatos ifjúság fejlődik és kovácsolódik, amely kezében tartja sorsát és egyre világosabban látja, hogy az egész dolgozó néppel együtt országának gazdája. Ifjúságunk egyre jobban tudatosítja építőmüvünk jelentőségét és örömmel vesz részt abban. Hiszen i csak így lehet biztosítani a boldog, gazdag és egyre szebb életet, így lehet megerősíteni államunk hatalmát és hathatósan hozzájárulni a béke megőrzéséhez. A szocializmus — ifjú nemzedékünk jövője Ifjúságunk jövője összefügg a szocializmus építésével. A szocializmus kifejezi az összes dolgozók érdekeit. A szocializmusban minden gazdagság a népé. Örökre kiküszöböltük a kizsákmányoló osztályt.a kizsákmányo- . lást. a nyomort és a munkanélküliséget. A szocializmus nem ismeri a társadalomnak ellenséges osztályokra valő felosztását. A szocializmus — a munkások, parasztok fis értelmiség testvéri együttműködése, az összes nemzetek testvéri szövetsége. A szocializmus megteremti az összes feltételeket a nép anyagi és kulturális színvonala állandó emelkedéséhez. A nép állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítése — ez népi demokratikus rendszerünk fő célja. Ezért egész népünk éberen őrzi és szilárdítja népi demokratikus köztársaságunkat. A munka minden polgár kötelessége és becsületbeli ügye. A munka a megélhetés egyedüli eszköze, a nemzet gazdasága, a nép kulturális élete fejlődésének feltétele. Az emberek r.em a kizsákmányolóknak dolgoznak, hanem maguknak, társadalmunknak. Ezért a munka minden embernek szívügye, az egész társadalom ügye. Ezért szükséges, hogy a lehető legjobban dolgozzék és ezzel emelje az anyagi és kulturális színvonalat. A szocializmus építése hatalmas lehetőségeket nyújt a dolgozóknak tehetségük és képességeik fejlesztésére. A szocializmus, amely állandó fejlődést és haladást jelent, az emberiség ifjúsága, és ezért győzelme Csehszlovákiában törvényszerűen az egész ifjúsári becsületbeli üg^éf képezi. II. Az ifjúság építő feladatai A CsKP X. kongresszusa megmutatta az egész népnek, hogy az életszínvonal további emeléséhez, a népgazdaság további fejlesztéséhez és az ország védelmi képességének biztosításához a mezőgazdasági termelés lényeges fejlesztése szükséges. Biztosítani kell elegendő mennyiségű szenet, bővíteni kell az energetikai és ércalapot, meg kell javítani a közszükségleti árucikkek minőségét, emelni kell a közlekedés színvonalát és jobban kell gazdálkodni. Biztosítani akarjuk országunkat minden eshetőséggel szemben, az imperialisták külső támadásai ellen. Tovább akarjuk fejleszteni békés népgazdaságunkat, emelni akarjuk dolgozóink anyagi és kulturális színvonalát. Ehhez megfelelő eszközökre van szükségünk. Ezért ma már nem elegendő akárhogyan teljesíteni a népgazdasági tervet. Ma döntő jelentősége van annak, hogyan teljesítjük azt és főleg annak, hogyan fokozódik a munkatermelékenység és hogyan csökkentjük a termelési önköltséget. Mindezek nagy feladatok, amelyeket csak közös igyekezettel és az összes dolgozók szüntelen m'inka'elkesedésével teljesíthetünk. Az ifjúság, amely gazdaságunkban erős termelőerőt képvisel, a többi dolgozókkal együtt arra törekszik, hogy becsülettel megállja helyét e feladatok teljesítésében. Egyre nagyobb mértékben tudatosítjuk, hogy csupán a becsületes mindennapi nrtnka, változtatja termékekké a népgazdasági terv számadatait, hogy ez a boldog élethez vezető út. Ezért van, hogy az ifjúság köréből oly sok élenjáró dolgozó és munkahős'kerül ki. De egész ifjúságunkat az élenjáró dolgozók színvonalára kell emelni, mozgósítanunk kell az ifjúság egész hatalmas erejét. A magasabb munkatermelékenységért, a jobb minőségért és a gazdaságosságért Akarjuk-e elvtársak biztosítani hazánkat az ellenséggel szemben? Akarjuk-e, hogy köztársaságunk felvirágozzék, hogy életszínvonalunk emelkedjék? Igen, akarjuk! És ezért többet kell termelnünk az üzemekben, a földeken még jobban kell dolgoznunk, mint eddig, el kell sajátítanunk a technikai ismereteket, fokoznunk kell szakképzettségünket, jobban meg kell szerveznünk a munkát, más szavakkal, fokoznunk kell a munka termelékenységét. Ne legyen több robot, mint a kapitalizmus idején, hanem több tudás, fegyelem és jobb szervezés. Akarjuk, hogy árucikkeink olcsóbbak legyenek, hogy nagyobb legyen pénzünk vásárlóereje? Igen, akarjuk. Ezért állandóan csökkentenünk kell a termelési önköltséget. Ma magunknak dolgozunk, a társadalomnak és nem a kapitalistáknak. A magunk gazdái vagyunk. Népünk munkájának és gazdálkodásának eredményei azt bizonyítják, hogy országunk dolgozói jó gazdák. De nem jő gazda az, aki nem törődik azzal, hogy termékeit a legalacsonyabb költségekkel termelje. A fiatalok között vannak olyanok is, akik nem sokat törődnek a gazdaságossággal, munkájuk selejtes és fecsérlik az anyagot. A jó gazdálkodást már fiatal kortól kezdve tanulni kell. Gazdaságosan dolgozni az ifjúság érdeke. A legmagasabb gazdaságosság elvének érvényesítése a dolgozók egyre jobb életéért valő harcot jelenti. Ezért van olyan nagy jelentőségük a gazdaságosságot ellenőrző ifjúsági csoportoknak, a személyi takarékossági számlák nyitásának és főként az üzemen belüli elszámolás bevezetésének. A vitkovicei Klement Gottwald-vasművek ifjúsági műszakainak, a tatrasviti és más üzemek ifjúságának példái, ahol az ifjúság a takarékossági mozgalom és az üzemen belüli elszámolás bevezetésének kezdeményezője volt, mutatják, h-igy a fiatalok megértették a gazdaságosság jelentőségét. A tŕinecf V. M. Molotov- vasművek fiataljai kongresszusunknak büszkén jelenthetik, hogy teljesítették kötelezettségvállalásukat. Vállalták, hogy a CsISz-kongresszusig 1,110.000 koronát takarítanak meg é 1,508.000 korona értékű árut termelnek terven felül. Ezzel szemben már január 14-ig 1,410.000 koronát takarítottak meg és 4,464.000 korona értékű árút termeltek terven felül, így tanul ifjúságunk gazdálkodni. Tovább megyek elvtársak! Jó minőségi árut akarunk? Igen! De akkor jobb minőségű munkát is kell végeznünk. Arra kell törekednünk, hogy műhelyeinkből az üzletekbe csak elsőrendű minőségű készítmények kerüljenek. Nem elég, hogy mi magunk legjobb minőségű árucikkeket termeljünk, hanem harcolnunk kell ezért környezetünkben is, gondoskodnunk kell arról, hogy körülöttünk mindenki jól dolgozzon. Műiden dolgozó, aki szereti munkáját, örömét leli a jó munkában. Erre kell nevelnünk elsősorban a fiatal dolgozókat, hogy ne csak örüljenek a jó munkának, hanem szégyeljék magukat a selejtért, a fusermunkáért. A fiatal munkások és munkásnők feladata, hogy úgy dolgozzanak, hogy büszkék lehessenek munkájukra. Vegyük rá őket arra, hogy harcoljanak a naplopás és a fusermunka ellen, megjavítsák és jobb minőségűvé tegyék munkájukat, megakadályozzák a selejtet, megszilárdítsák a technológiai fegyelmet. Ezért van oly nagy jelentősége a „gyári védjegy becsületéért"' nevű mozgalomnak, amelyet a" MladáBoleszlav-i automobilüzemek CsISztagjai kezdeményeztek. Minden fiatal ember legyen büszke üzeme jó hírnevére, termékeinek kiváló minőségére! Ez az az út, amelyen gyorsan és lényegesen emelni lehet az egész társadalom és mindegyikünk életszínvonalát, ez az út vezet a gazdaság további fejlődésére és egyben népi demokratikus államunk megszilárdítására is. Ez a mi programunk. Felszólítjuk az egész ifjúságot, hogy velünk együtt tegye magáévá ezt a programot és minden erejével fogjon hozzá megvalósításához. Emeljük az ifjúság szakképzettségét Az ifjúság sikerrel teljesítheti az olyan feladatokat, mint a munkatermelékenység fokozása, áz új technika bevezetése, a gazdaságosság és a készítmények minőségének fokozása, azáltal, hogy szakképzettségének emelésére törekszik, elsajátítja az öregebb dolgozók tapasztalatait. Az a dolgozó, akinek magasabb a szakképzettsége, több a tapasztalata és az ügyessége, egy bizonyos készítményt rövidebb idő alatt és jobb minőségben készít el, mint az a dolgozó, akinek nincsenek ilyen ismeretei. Mivel a fiatal emberek gyakran nem rendelkeznak elég tapasztalattal, ügyességgel és szakképzettséggel, gondoskodni kell arról, hogy ezt a szakképzettséget elsajátítsák. A ,szakismeretek elsajátításához, szakképzettségük fokozásához fiataljainknak megvannak a legjobb előfeltételeik. A fiatal embernek mindjárt a termelési folyamatba való bekapcsolódásától kezdve lehetősége nyílik tanulni, jól dolgozni és szakmabelileg művelődni. Az állami munkaerőtartalékok tanulóhelyein, az üzemi tanonciskolákban nevelődik, továbbképzi magát az üzemi munkaiskolákban, esti ipariskolákon, tanfolyamokon stb. Mindezen lehetőségek teljes kihasználása és a magasabbfokú műszaki ismeretek elsajátítása minden egyes fiatal embernek saját- érdeke. A nagyobbfokú ismeretek, ügyesség és a termelési berendezések jobb kihasználása az egész társadalomnak hasznára válik és elsősorban hasznára van azonnal és közvetlenül annak, aki többet termel, aki túllépi a normákat és így tehát magasabb keresete is van. A dolgozó nép teljes joggal megköveteli fiatal nemzedékétől, hogy jól felkészüljön, ne csak a ma: munkafeladatok teljesítésére, hanem jól felkészüljön a jövőre is, hogy azok a tapasztalatok, . amelyeket munkásaink és technikusaink nemzedékei éveken át felhalmoztak, országunk további felvirágoztatására szolgáljanak, ifjúságunk hálás az öregebb munkásoknak és technikusoknak, akik átadják neki tapasztalataikat és tudásukat. Csak azt kívánjuk, hogy valamennyi idősebb szakképzett dolgozó fele!össégteljes .feladatának tartsa a fiatal fiúk és leányok türelmes tanítását és nevelését. Ezzel kapcsolatban rá kell mutatni, hogy a CsISz-szervezetek munkájának színvonala a gyárakban, bányákban, gép- és traktorállomásokon, állami gazdaságokon és falvakon lemaradt az (Folytatás a 2. oldalon.) i « t