Uj Szó, 1955. február (8. évfolyam, 27-50.szám)

1955-02-03 / 29. szám, csütörtök

4 UJSI0 1955. február 3. Véget kell vetni az USA beavatkozásának Kína belügyeibe A. A. Szoboljev, a Szovjetunió küldöttének beszéde A. A. Szoboljev, a Szovjetunió küldötte a Biztonsági Tanács január 31-i ülésén a tárgysorozat vitájában a többi között kijelentette: A szovjet kormány megbízásából javasoltam, hogy a Biztonsági Tanács tárgysorozatába felvegyék „Az Egyesült Államoknak a Kínai Népköztársaság ellen Tajvan és más kínai szigetek övezetében véghezvitt agresszív akciói" kérdését és hogy ezt a kérdést mint halaszthatatlant és fontosat tárgyalják meg. A javaslatot azért terjesztettem elő, mert Tajvan, Penha és más partmenti szigetek övezetében, amelyek a Kinai Népköztársaiághoz tartoznak, az Amerikai Egyesült Államok támadó jellegű akciói közvetlenül veszélyeztették a nemzetközi békét és előidézték egy új háború keletkezésének veszedelmét. A Biztonsági Tanács, amely az ENSz alapokmánya szerint felelős a nemzetközi béke és biztonság biztosításáért, kell hogy figyelmet fordítson az Egyesült Államoknak a Kínai Népköztársaság elleni Tajvan, Penha és máí kínai partmenti szigetek övezetében folytatott támadó jellegű akciói iránt. Az Amerikai Egyesült Államok agressziója a fegyveres erők ki nem provokált támadásaiban nyilvánult meg, amelyeket Kína városai és partmenti területei ellen intéztek. Az agresszió megnyilvánult a haditengerészet és a repülőegységek öszszevonásában az említett övezetekben, valamint az Egyesült Államok államférfiainak hivatalos kijelentéseiben is, amelyekben megfenyegették a Kínai Népköztársaságot, hogy fegyveres erőt fognak felhasználni vele szemben. AZ ENSZ ALAPOKMÁNYÁNAK MEGSZEGÉSE A képmutató értekezések „a biztonság biztosításáról", a „védelemről és a védekezésről" azon területekre vonatkozólag, melyek soha nem voltak amerikaiak, és amelyekre vonatkozólag az agresszív köröknek már régen meg voltak a terveik, nem terelhetik el a közvélemény figyelmét ama valódi célokról, amelyeket az Amerikai Egyesült Államok ebben a körzetben követ A kongresszus által jóváhagyott határozat valódi értelme mindenki számára világos és abban rejlik, hogy az amerikai fegyveres erőknek szabad kezet adjanak a Tajvan és más partmenti szigetek körzetében való agresszív akciókra a Kínai Népköztársaság ellen. Ezen határozat támadó jellegét tulajdonképpen maga az USA köztársasági elnöke is beismerte a kongresszushoz intézett üzenetében, amikor arról beszél, hogy „minden kételyt el kell hárítani afelől, hogy készek vagyunk harcolni, ha az szükségesnek mutatkozik a szabad élet életbevágóan fontos helyzetének megőrzésére Formosa szigetén, valamint afelől is, hogy fel vagyunk készülve arra, hogy bárminemű hadműveletet kezdhessünk, ha arra szükség lesz eme cél elérése érdekében". Az USA számára Tajvanon milyen helyzetről. milyen életfontosságú kérdésről lehet szó? Tajvan szigetén, amely az USA-tól 11.000 kilométer táv(.ls?gra van és a kínai terület oszthatatlan részét képezi?! Nem világos-e, hogy itt az amerikai fegyveres erők egyenes agressziójának előkészítéséről van szó a kínai szárazföld ellen a „védelmi" akció köpönyege és a .preventív háború" ürügye alatt? Az USA fentemlített akciói a Kínai Népköztársaság szuverenitásának és l területe teljességének durva megsértését jelentik és ezáltal megsértették az ENSz alapokmányát is, kiváltképp a második cikkely 4. pontját, amely így hangzik: „Az ENSz összes tagjait óva intjük attól, hogy a nemzetközi kapcsolatokban erőszakkal való fenyegetést alkalmazzanak bármely államnak akár területi teljessége, akár politikai függetlensége ellen, vagy pedig bármiféle olyan módon, amely összeférhetetlen az Egyesült Nemzetek céljaival." Az ENSz-nek nincs joga arra, hogy kívülmaradjon az eseményeken abban az időben, amidőn növekszik a béke veszélyeztetése és a nemzetközi kapcsolatok feszültsége. Az ENSz eddigi tétlensége az Amerikai Egyesült Államok agresszív akcióinak megszüntetése ügyében előidézője a háború felé vezető újabb intézkedéseknek. Mindenki előtt világos, hogy a kongresszusnak az a határozata, amely az amerikai fegyveres erők felhasználásáról szól a „Formosa és Pescadorszigetek biztonságának biztosítására", nagy amerikai haderők összevonása a kínai tengerek térségében és az „erőpolitikával" való tüntetés nyílt beavatkozást jelent Kína belső ügyeibe és egyenes provokációt a Kínai Népköztársaság ellen. Teljesen világos, hogy a nemzetközi helyzet veszélyes feszültségét a Távol-Keleten csak azáltal lehet megszüntetni, ha az Amerikai Egyesült Államok megszűnik beavatkozni Kína belső ügyeibe és visszavonja fegyveres erőit Tajvanról és a többi kínai szigetekről. Ezért szükséges, hogy a Biztonsági Tanács haladéktalanul tárgyalja meg a Szovjetunió határozati javaslatát, amely arra vonatkozik, hogy az USA kormánya azonnal tegye meg a szükséges lépéseket a Kínai Népköztársaság elleni támadó jellegű akciók beszüntetésére, hagyja abba a Kína belső ügyeibe való beavatkozást és haladék nélkül vonja vissza minden légi, tengeri és szárazföldi haderejét Tajvan-szigetéről és a kínai terület minden más szigetéről. A határozati javaslat megszabja azt is, hogy hagyják abba a Tajvan körzetében folyó katonai akciókat mindkét részről, tekintettel arra, hogy ez megkönnyíti a Kínai Népköztársaság alá rendelt összes fegyveres egységeknek e körzetből való kivonását. Ezt a határozati javaslatot abban a meggyőződésben terjesztjük elő, hogy az ilyen határozatnak a Biztonsági Tanács által való jóváhagyása nemcsak megszünteti a tüzet, hanem hozzájárul azon okok eltávolításához, amelyek e területen a nemzetközi feszültséget előidézték. A szovjet küldöttség egyben előterjeszti azt a javaslatot, hogy a Biztonsági Tanács hívja meg a Kínai Népköztársaság képviselőjét e kérdés megvitatásához. MI REJLIK AZ ÚJZÉLANDI JAVASLAT MÖGÖTT Ami az újzélandi képviselőnek a Biztonsági Tanács elé terjesztett azt a javaslatát illeti, hogy tárgyalják meg a kínai szárazföld közelében fekvő szigetek övezetében lefolyt katonai akciók kérdését, ez a javaslat megkerüli a legfontosabb kérdést — azon okok kiküszöbölésének kérdését, amelyek a távol-keleti feszültséget előidézték. Ez a javaslat az egész ügyet csak a tűz megszüntetésére korlátozza és ezt is csak a t kínai szigetek egy csoportjára vonatkozólag. Az újzélandi képviselő levele rámutat azokra a ka tonai akciókra, amelyek a parynenti szigetek körzetében lezajlanak és hangsúlyozza, hogy ezek a katonai akciók állítólag veszélyeztetik a béke és biztonság biztosítását. A levél nem tartalmaz egy szót sem arról, miben rejlik a távol-keleti béke veszélyezte tésének valódi oka. Az újzélandi képviselő a január 28sajtókonferencián megmagyarázta, hogy e kérdés előterjesztésének kezdeményezői a Biztonsági Tanácsban a „tűz megszüntetésére" törekednek a harcoló felek között. A levél nem mutat rá arra, hogy milyen partmenti szigetekről van szó a kinai szárazföld közelében. Ugyanezen a sajtókonferencián azonban az újzélandi küldött magyarázatot adott arról, hogy a „Tacsentől Quemoy-ig" terjedő partmenti szigetekről van szó és hozzáfűzte hogy ez a kérdés „nem áll kapcsolatban Formosával vagy a Pescador-szi getekkel." Teljesen világos, hogy az újzélandi javaslatnak — ugyanúgy mint a „békealkotők" elgondolásainak a tűz megszüntetéséről a tajvani tengerszorosban — nincs semmi közük a távol-keleti béke felújítása iránti tö rekvésekhez. Csak egy célt szolgálnak — beavatkozást a Kínai Népköztársaság belső ügyeibe és azt a követelést, hogy lemondjon arra irányuló szuverén jogáról, hogy területét megtisztítsa a Csang Kaj-sek bandától, amelyet az Amerikai Egyesült Államok támogat A tűz megszüntetése a partmenti szigetek területén, ez a „békeszerető" cselekedet, ahogy azt a javaslat igyekszik beállítani, a valóságban nem egyéb mint ügyetlen manőverezés, aminek célja kényszeríteni a Kínai Népköztársaságot arra, hogy lemondjon felségjogairól az örök kínai területre — Tajvan és Penhu szigeteire — és megerősítse e szigetek törvénytelen bitorlását az Amerikai Egyesült Államok ál tal. A felhozott indokok alapján a Szovjetunió küldöttsége állást foglal az ellen, hogy a Biztonsági Tanács tárgysorozatára felvegyék e pontot olyan formában és olyan értelemben, mint ahogy azt az újzélandi küldött javasolja. Egyben ragaszkodunk ahhoz, hogy a Biztonsági Tanács tárgysorozatára felvegyék -és a lehető leggyorsabb időn belpl megtárgyalják a Szovjetunió javaslatát „az Amerikai Egyesült Államok támadó jellegű akcióiról a Kínai Népköztársaság ellen a Tajvan és más kínai szigetek övezetében", mert ez a javaslat célozza azon okok kiküszöbölését, amelyek az új háború kirobbantásának veszélyét idézik elő a Távol Keleten. Tiltakozások az Egyesült Államokban a távolkeleti amerikai agresszív tervek miatt Az United Press hírügynökség tudósítója szerint a Katolikus Munkások Szövetsége, a Békét Követelők Szövetsége, A Háborúellenes Liga és a Megbékélés Társasága tüntető felvonulást rendezett a Fehér Ház körül, tiltakozásul az amerikai kormány távol-keleti politikája ellen. A tüntetők táblákat vittek ezzel a felirattal: „Ne kockáztassák egy harmadik világháború kirobbantását", — ezenkívül röpcédulákat osztogattak, amelyek elítélik az amerikai kormánynak a Kínai Népköztársasággal szemben követett politikáját. KÜLFÖLDI HÍREK A londoni rádió jelentése szerint ezen a héten újból megkezdődnek Párizsban a Saar-vidéki egyezmény végrehajtásával kapcsolatos francia Saar-vidéki tárgyalások. Hoffmann Saar-vidéki miniszterelnök vasárnap Párizsba érkezett. M. S. Hruscsov február 1-én fogadta a jelenleg Moszkvában tartózkodó Marchall Mac Duffi amerikai újságírót és ügyvédet, *** A magyar dolgozók február 1-én ünnepelték a magyar sajtó napját, azt az évfordulót, amikor első ízben jelent meg a „Szabad Nép" a Magyar Kommunista Párt hivatalos szerve. Ebből az alkalomból abban az épületben, ahol valamikor a párt illegális sajtótermékét készítették, emléktáblát lepleztek le. *** Január 31-én aláírták Berlinben a Német Demokratikus Köztársaság és Norvégia közötti 1955-re szóló kereskedelmi és fizetési egyezményt. Az egyezmény értelmében a Német Demokratikus Köztársaság Norvégiába gépeket, finom mechanikai készítméj nyeket, optikai eszközöket hangszereket, textilárukat, irodai gépeket, üveg és kerámiai készítményeket fog szállítani. Norvégia az NDK számára főleg halakat, halkonzerveket, sporteszközöket, film- és kémiai készítményeket szállít. *** Az AFP jelenti, hogy január 30-án kísérletet tettek a bagdadi török nagykövetség épületének felrobbantására. A robbanás következtében a nagykövetség épülete megrongálódott. *** Temesváron aláírták azt az egyezményt, amely rendezi a Román Népköztársaság és a Jugoszláviai Szövetségi Népköztársaság közötti határjelek kijavításának és helyreállításának, valamint a határ kiigazításának kérdéseit. Jelentés a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának üléséről Január 31-én a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága plenáris ülést tartott. A Plénum meghallgatta N. Sz. Hruscsov referátumát az állattenyésztési termelés fokozásáról és határozatot fogadott el. A párizsi egyezmények eiSeni tiltakozó mozgalom naponta erősödik Franciaországban A combrai kerületben a helyi közigazgatás 210 tagja (köztük 44 szocialista, 43 független, valamint kommunisták és haladók) írta alá a Németország újrafelfegyverzése elleni tiltakozó levelet. Landes kerületben a békemozgalom és a békéért harcoló földművesek bizottságának felhívását 43 polgármester, a Kommunista Párt tagjai, a szocialista párt, a radikális szocialisták és a függetlenek tagjai írták alá. Haute Garonne megyében a Németország felfegyverzése elleni tiltakozó jegyzéket a helyi vezetőség tagjai, a főtanács három szocialista tagja, egy radikális, hét szocialista polgármester és a különféle politikai pártok és csoportok legkülönbözőbb tagjai írták alá. Folytatják a pert Németország Kommunista Pártja ellen A „Neues Deutschland" című lap jelenti, hogy Karlsruheban január 31-én hosszabb szünet után rendes ülést tartott a Szövetségi Alkotmánybíróság, hogy megtárgyalja a Németország Kommunista Pártja „esetét." A január 31-i tárgyaláson, amely összesen csak egy órát tartott, a bíróság kitért a Németország Kommunista Pártja képviselőinek ama követelése elöl, hogy a pert szüntesse be, mint összeférhetetlent a Németország békés egyesítésére irányuló törekvésekkel. A bíróság elutasította a Németország Kommunista Pártja védelme perbeli ellenvetéseinek egész sorát és határozatot hozott arról, hogy a jövő tárgyaláson a bonni kormány által előterjesztett „bizonyítékokat" fogja letárgyalni, amelyek „indokolják" a kormánynak a Németország Kommunista Pártja betiltására irányuló követelését. A bíróság a következő tárgyalást 1955. február 15-re tűzte ki. Az ADN sajtóiroda jelentése szerint közvetlen a január 31-i ülés befejezése után a Németország Kommunista Pártja védelme kérvényt terjesztett a Szövetségi Alkotmánybíróság elé a per beszüntetése iránt Németország Kommunista Pártja ellen azzal az indokolással, hogy ez a per összeférhetetlen Németország békés egyesítésének céljaival. A védelem beadványa hangsúlyozza, hogy a Németország Kommunista Pártja elleni eljárás beszüntetése szükséges következménye a legutóbbi eseményeknek. A védelem a többi között rámutat arra, hogy a Németország Kommunista Pártja betiltása lehetetlenné tenné e pártnak, hogy részt vegyen az össznémet szabad választások lefolytatásának előkészítésében, holott e választások lehetősége még reálisabbá vált, hála a szovjet kormány nyilatkozatának a német kérdésről és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége határozaténak a Szovjetunió és Németország közötti hadiállapot megszüntetéséről. A beadvány rámutat arra is, hogy a nyugatnémetországi népmozgalom is arra irányul, hogy Németországot mielőbb egyesítsék. Az ADN sajtóiroda közli, hogy a karlsruhei Szövetségi Alkotmánybíróság épületét január 31-én már a kora reggeli óráktól fogva megerősített rendőrségi osztagok vették körül. Ezeket a „biztonsági intézkedéseket" a bonni hivatalok azért tették meg, mert január 31-én Nyugat-Németország minden részéről számos küldöttség érkezett Karlsruheba, hogy követelje a Németország Kommunista Pártja elleni törvényellenes per beszüntetését. Január 31-én Karlsruheban a Szövetségi Alkotmánybíróság épülete előtt tüntetést rendeztek. A tüntetők táblákat vittek, melyek a szégyenletes per megszüntetését követelő jelszavakat tartalmaztak. A rendórseg a tüntetőket szétzavarta. Az ADN sajtóügynökség közlése szerint közismert francia jogászok csoportja a karlsruhei Alkotmánybírósághoz levelet intézett, amelyben rá- * mutat a bonni kormány kívánságára indított per tarthatatlanságára. Az angol alsóház ülése Az angol alsóház tagjai Churchill miniszterelnöknek egész sor kérdést tettek fel; ez tanújele annak a nyugtalanságnak, melyet a brit közvélemény érez az angol kormány politikájával szemben, amely az USA agresszív akcióit a Kínai Népköztársaság ellen támogatja. Churchill egy kérdésre felelve megkísérelte, hogy az agresszív akciókkal kapcsolatos angol segítséget úgy magyarázza, mint „békés megoldás elérésére irányuló törekvést." Mint a Reuter-ügynökség jelentéséből kitűnik, az a tény, hogy az amerikai kongresszus különleges hatalommal ruházta fel Eisenhowert, hogy felhasználhassa Tajvan térségében az USA fegyveres erőit, Angliában nagy nyugtalanságot kelt. A Labour-párti Hughes megkérdezte Churcmlltől: „Vajon felvilágosította-e és meggyőzte-e a miniszterelnök Eisenhower elnököt arról, hogy a Távol-Keleten történő események olyan események, amelyekben Anglia nem vesz részt?" Churchill kijelentette: „Nem vagyok meggyőződve arról, hogy kötelességem lenne bármily úton is hasonló információkat nyújtani." A félelemre nincs okod ... Nyugati sajtójelentések szerint a francia hadiipar 15 százalékkal részesedik a nyugatnémet újrafelfegyverzésben Francia monopóltőkések: Mitől félsz? Hiszen a szurony 15 százalékban francia gyártmány!