Uj Szó, 1955. február (8. évfolyam, 27-50.szám)

1955-02-24 / 47. szám, csütörtök

6 ússza 1955. február 24. HÍV A FÖLD C sípôs szél süvít véqiq a fagyba dermedt szántókon. A tél ismét megemberelte magát. A múlt héten tavaszt, játszó idő megint zimankósra. fordult. A csallóközi parasztemberek azonban már a tavaszra készülnek. Tudják, hogy a fagy uralma, nem tarthat már soká, pár hét méq és a melegítő napsugarak símogatására felengednek a fagyott mezők. Akkor pedig minden embernek, igavonó állatnak, gépnek a mezőn a helye. Addig kell tehát felkészülni a tavasz fogadására, előkészíteni a műtrágyát, gépeket, szerszámokat. A somorjai vasútállomás felól néhány megterhelt kocsi fordul ki a betonúira. A meg-megújuló szélrohamok fehér, lisztszerű porfellegei. lebbentenek fel róluk. A kocsik oldalán lógó táblán a tejfalusi EFSz neve van feltüntetve. Műtrágyát szállítanak az állomásról a szövetkezetbe. Aranyat ér majd a vetéseknek. Jól táplált lovak mögött a bakon Ozogány Lajos ül. Gyakorlott kézzel vezeti az állatokat. Pedig Ozogány elvtárssal pár hét előtt még a misérdi Prefa-üzemben találkozhattunk. Hogyan került a tejfalusi EFSz szekerének bakjára? Ugyanúgy, ahogy a Prefa-űzem másik három dolgozója: Fekete Erzsébet, Csiba Jenő 25 éves lakatos, Zubonyai elvtárs és Csiba István az egyik bratislavai szerelövállalattól. Az üzemben gyakran beszéltek a mezőgazdaság fejlesztéséről. Mint újságolvasó emberek naponta olvastak arról, mennyire szűkség van a mezőgazdaságban új munkaerőkre. Odahaza a faluban pedig saját szemükkel látták, milyen nehézségeket okoz a szövetkezetben a munkaerőhiány. Megértették, hogy ezeknek a nehézségeknek megszüntetéséből nekik is részt kell vállalni. Nem volt. nehéz a döntés. A falusi ember szívében kitörülhetetlenül benne van a föld szeretete. A falusi ember szinte fizikai fájdalmat érez, ha a határban elhanyagolt földet, lát. — Azelőtt az árendás földet, a kuláktól bérelt földet., a más földjét úgy rendben kellett tartanunk, hogy azon egy szál gyom se legyen — mondja Fekete Erzsébet —, hogyne lenne kötelességünk azt százszor jobban gondozni most, amikor száz hektárokat mondhatunk a magunkénak. Ez volt a közös indító oka annak a bejelentésnek, amelyet a négy ipari dolgozó tett a Prefa-üzem vezetőségének, hogy február 1-től a mezőgazdaságba mennek át dolgozni. A három tejfalusi lakos, Fekete Erzsébet, Csiba Jenő, meg Ozogány Lajos az ottani. Zubonyai elvtárs pedig az udvarnoki EFSzben jelentkezett tagnak. F ekete Erzsébet a fözőkanalot cserélte fel a kapanyéllel. Eddig ugyanis a Prefa-üzem üzemi kony| háján mint szakácsnő dolgozott. A i múlt héten már a szövetkezet ker| tészetében ásta a múlt év őszéről a | földben maradt zöldséget. A munkaerőhiány miatt ugyanis a tagoknak nem volt érkezésük a nagymennyiségű zöldséget betakarítani. Szerencsére emiek a növénynek nem ártott meg a fagy és a múlt héten uralkodó enyhe időjárás lehetővé tette az őszi mulasztás jó részének pótlását. Sajnos, most. ismét megfagyott a föld, emiatt persze a zöldségszedés megint szünetel. Ezért találjuk otthon az új szövetkezeti tagot. Fehérre meszelt szoba-konyhás lakásban laknak Feketéék. Lakásuk az utca felől, mélyen a kert felé nyúló alacsony, hosszú épület középső része. Kicsi lakás. — De hárman azért megférünk benne — mondja a fiatalasszony s beljebb tessékel a szobába. Később azonban elárulja, hogy ha megférnek is a lakásban, mégis nagyobbra vágynák. A telket már meg is szerezték az új lakás építéséhez. — Hogy miért jelentkeztem a szövetkezetbe dolgozni? — aondolkozott el az asszony a kérdésen, — mit mondjak erre? Tulajdonképpen ez az igazi foglalkozásom. Ebben nőttem fel, ezt szeretem legjobban. Elgondolkozik kissé, aztán folytatja: — Meg aztán láttam, hogy itt a szövetkezeiben nagy szükség van a dolgos kézre. Az uram már régebben tagja a szövetkezetnek. Tőle is, meg a faluban is egyre azt hallottam, hogy a nehézségek legfőbb forrása a munkaerőhiány. Eljöttem hát én is, így eggyel kevesebb lett a munkaerőhiány — teszi hozzá tréfásan. Eggyel szaporodott a szövetkezet tagjainak a száma? Dehogyis. Kívüle rövid idő alatt nyolc ember lépett be ebbe az egy szövetkezetbe, közülük négyen ipari munkások. És a párt hívó szavára megmozduló lelkes „egy ember"-ek tízezres tömegei milyen hatalmas erőt képviselnek. Ezek az emberek nemcsak segíteni akarnak a mezőgazdaság nagyarányú fejlesztésében, hanem biztos jövőjüket látják ebben a munkában, ugyanúgy, mint Fekete Erzsébet és társai, akik telve lelkesedéssel újra megtalált foglalkozásuk iránt látnak munkához mezőinken. A szövetkezet irodájában egy öszbajuszú bácsi — a nevét elfelejtettem feljegyezni — azt mondja: az üzemekből jött új tagok ugyancsak felélénkítik, a munkakedvet. Magukkal ragadják majd azokat is, akik eddig csak tesséklássék dolgoztak. Ezeknek a szavaknak hitelessegében senki sem kételkedik, aki egyszer Csiba István bácsival, ezzel a 61 éves tettrekész fiatal-Öreqg el beszélget. Ismeretségünk ott kezdődött, hogy miután a hosszú udvart boriÄ sfankovc&i EFSz tagjai a rozsnyói (E. R.) A ružomberki húsipari vállalatban a húsfeldolgozásnál gyakran történtek balesetek a húsvágásnál. Ezt a hibát Petor Kudlička elvtárs ötletes újltójavaslatának segítségével kiküszöbölték. A hűsvágőgépre rászereltek egy kis vasemeltyűt. Ez csekély módosítás és mégis fokozódott a munkabiztonság. Mennyi javítást, mennyi módosítást lehetne még bevezetni minden munkánál. A, kezdeményezésnek széles lehetősége nyílik itt teljes kibontakozásra. Ä felszabadulás 10. évfordulójának tiszteletére A stankovcei szövetkezeti tagok meghívást kaptak a rozsnyói vasércbányák Szadlovszky'-tárnájának dolgozóitól. A váratlan meghívásra nagy volt a készülődés Stankovcén. Ki legyen az, aki elmegy a bányába. Mert hát annak el kell vinnie az egész szövetkezeti tagság lelkes üdvözletét s tolmácsolnia kell a tagság hazafias buzgalmát, amelyet a „békéért és a köztársaság felvirágozásáért" folytatnak a Szadlovszky-bánya dolgozóinak felhívására. A választás az elnökre, Valánszky Jánosra, Csolák András tehéngondozóra és Pancák Györgyre, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőjére esett A háromtagú küldöttség egy februári reggelen indult el, hogy eleget tegyen a meghívásnak. Fűtötte őket a kíváncsiság! Hogyisne, mikor először mentek bányalátogatásra. A Szadlovszky-tárna bányászai éppen a hazafias műszakra készülődtek, amikor a szövetkezeti tagok megérkeztek. A szívélyes fogadtatás után igazi baráti beszélgetésben számoltak be egymásnak eddigi eredményeikről majd együtt mentek le a bányába. Itt estek csak igazán egyik meglepetésből a másikba, Csolák elvtárs meg is jegyezte: — Én bíz' azt hittem, hogy itt mindent kézimunkával végeznek. A küldöttség tagjai megnézték a különféle gépeket, csilléket, vontató bányamozdonyokat. Szapkó elvtárs műszakvezető igyekezett minden kérdésre kielégítő feleletet adni. — Nem volt ez így ezelőtt 10—15 évvel, amikor a rozsnyói bányák még a Rimamurányi-Salgótarjánt Társaság tulajdonában voltak — mondotta Szapkó elvtárs. Milyen más körülmények között dolgoznak ma a bányászok, mint akkor. A gépek segítségével könnyebben, sokkal nagyobb eredményeket érnek el az ércfejtésben. Emellett pedig becsületes munkájukért igazságos jutalmat kapnak. Valánszky elvtárs, a stankovcei EFSz elnöke ugyanazokat mondotta a mezőgazdaságról, ahol szintén úgy, mint a bányában, valamikor nem voltak gépek. Ma a gépállomások jól fel vannak szerelve különféle gépekkel, ami mind a földművesek munkájának meg'tó latyakon — amelynek tetejét a hideg vékony kéreggel vonta be, mely a vigyázatlanul lépő talpa alatt alattomosan beszakad — sikeresen lceresztülegyensűlyoztam magam a sertésólakig. Csiba Istvánt társával serény munkában találtam. A trágyát hordták ki éppen a röfögő anyakocák, meg sivalkodó kismalacaik alól. Utána meg jó száraz szalmával kezdték feltölteni az ólak betonalját. — De csak röviden elvtárs — volt az első szava, amikor jövetelem célját közöltem vele. — Most nem érek rá. Sok a dolgom, a kocák nem várhatnák a meleg vacokra, — mutatott a röfögő jószágokra, meg a szalmahalmazra, át igen! Ennek az alacsony, fiatalosan mozgó öregnek mindig sok a dolga. Ha kevesebb tennivalója lenne is, örökké találna magának valami javítanivalót, nem helyén lévő tárgyat, amit sürgősen meg kell igazítani. Ilyen ember Csiba elvtárs, akinek dolgos kél keze egy pillanatig sem áll tétlenül. Beszélgetés közben is félszeme mindig félbehagyott munkáján függ. Szinte látszik az arcán, alig várja, hogy szabaduljon tőlem és újra megragadhassa a villa nyelét. A legutolsó években ipari üzemekben dolgozott. Utoljára a bratislavai elektroszerelő üzemben volt alkalmazva. Azelőtt meg gyermekkorától mezőgazdaságban dolgozott. A más földjén volt részesarató, kapás, kaszás, szóval alkalmi mezőgazdasági munkás. Nehéz kenyérkereset volt, a legrosszabbul fizetett, de másfajta munkához abban az időben nem lehetett itt jutni. Arra meg gondolni sem mert, hogy valaha néhány négyzetölnyi saját földet szerezzen. — Most már van — mondja kivillantva fogait. — Hatszáz hektár. Illetve hatszáztizenhét — helyesbíti szavait. Ó miért jött a mezőgazdaságba? Azért, mert úgy látja, hogy ma már a szövetkezetben megtalálja számítását. — Meg aztán vágyódtam is viszsza, — mondja. — Az utóbbi időben valahogy már nem elégített ki az üzemi munka. Ügy ereztem, mintha valami hiányoznék az életemből. Ügy van ezzel az ember, hogy amit egyszer nagyon megszokott, úgy vonzza, mint a kivándorlót az elhagyott haza. Megerőltető is volt mindennap hosszú kilométereket utazni. Az ember reggel ment, este jött. Itt meg egész nap a család közelében vagyok. Beszélt még Csiba elvtárs a sertésgondozók céljairól, arról, hogy szeretnék az eddigi állományt rövid idő alatt erősen felszaporítani. Megmutatta, hol épülnek az új sertésólak. Megmagyarázta azt is, miért nem megfelelők azok, melyekben most vannak az állatok elhelyezve. Elmondta azt is, hogy tervezgetnek, számolgatnak és bíznak jövőj ükben. GÁL LÁSZLÓ vasércbányában könnyítését és a magasabb terméshozamok elérését szolgálja. Végül a hazafias mozgalom értékelésére került sor, melyről mindkét fél büszkén számolt be. Volt Is mire büszkének lennlök, jóval túlszárnyalták felajánlásaikat. A Szadlovszky-táma bányászai januári tervüket 110,2 százalékra teljesítették és terven felül többszáz tonna vasércet termeltek. Ugyanígy a stankovcei EFSz is, mely felajánlotta, hogy a terv egyenletes teljesítése mellett minden hónapban 100 kg sertéshúst, 100 liter tejet és negyedévenként egy szarvasmarhát ad terven felül dolgozóink réssé re. Januárban több mint 200 kg sertéshúst, 800 liter tejet adták be terven felül. Búcsúzóul á stankoveeiek meghívták a Szadlovszky-bánya bányászalt, tegyenek ők is látogatást szövetkezetükben, hogy hazafias felajánlásukat közösen értékelve, még jobban megszilárdítsák a munkás-paraszt szövetséget s hogy a közös cél elérésében napról napra nagyobb eredményeket érhessenek el. K. I. A füleki Kovosmalt dolgozói is lelkesen készülnek hazánk felszabadítása 10. évfordulójának megünneplésére. Egymásután tettek értékes kötelezettségvállalásokat, amelyek fóleg az'önköltségcsökkentésre, a gyártmányok minőségének javítására s a termelés olcsóbbá tételére irányulnak. A samottraktár dolgozói az inkurens samott-téglák felhasználásával januárban 2604 koronát takarítottak meg. A zománcmalom ez évben a frittét üzemünkben készíti el és ezzel 540 000 koronát takarít meg üzemünknek Sándor Béla az anyagnormák átszervezésével ez idén 200 000 koronát takarít meg üzemünknek. A villanyszerelők a motorkiégések számát gondosabb munkával öttel csökkentik. Az alapzománcozó 101 százalékos tervteljesítést és 3 százalékos selejtcsökkentést vállalt. A tűzhelyalkatrész-zoKEVESEBB SZÉNNEL több villanyáramot termelni — ez a lényege az állami tervnek, amely a Bratislava II. villanytelep feladatalt tartalmazza az 1955. évre. A szénfogyasztás csökkentését a kisebb hőértékű szénpor jobb felhasználásával érik el a villanytelep dolgozói. Százszázalékos termelés mellett a tavalyi átlaghoz viszonyítva 19,5 százalékkal kell növelni ez idén a kisebb hőértékű porszén felhasználását. A lehetőségek megvizsgálása után kétoldalú szerződés megkötésével rögzítik le eme feladatok teljesítésének módját. Az üzem vezetősége bizonyos technikai módosítások végrehajtását vállalja ebben a szerződésben, míg az üzem dolgozóinak képviseletében az üzemi tanács ezen módosítások végrehajtásában aláírásával a dolgozók aktív részvételét biztosítja. A tervfeladatoknak a dolgozókkal való megtárgyalása a legnagyobb visszhangra a szénfogyasztásban legjobban érdekelt fűtőknél talált. A fűtők kollektívája az, amely a legnagyobb mértékben járulhat hozzá a szénfogyasztás csökkentéséhez. Kötelezettségvállalásuk teljes mértékben biztosítja az állami terv rájuk háruló feladatainak teljesítését. Vállalták, hogy 4200 tonna kisebb hőértékű porszénnel többet használnak fel a fűtésnél, mint tavaly. Ezzel elérik, hogy egv megawatt óra áram kitermelésére a tavalyihoz viszonyítva 1 százalékkal csökkentik a magas hőértékű szén fogyasztását A fűtők szép kötelezettségvállalása egymagában nem volna elegendő a feladat teljesítéséhez. A vállalás teljesítéséhez jól kell elvégezni azokat a módosításokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a kazánok a porszén égetésével is megfelelő hőt szolgáltassanak a turbogenerátoroknak. A karbantartók kollektívájára vár itt a feladat, hogy a legkorszerűbb tudományos kísérletek alapján átépítsék a kettes számú kazán őrlőberendezését úgy, hogy ez a kisebb hőértékű szén feldo'gozásőra is alkalmas legyen. Ugyanilyen vállalás biztosítja a négyes, majd később az egyes kazán máncozó részleg 101 százalékos tervteljesítést és 1,5 százalékos selejtcsökkentést vállalt. Az exportáru-osztály dolgozói pedig 3 százalékkal csökkentik a selejtet s a tervet 101 százalékra teljesítik. A másik zománcozó-osztályon dolgozók havi 720 kg zománc megtakarítását, 101 százalékos tervteljesítést és 4 százalékos setejtcsökkentést vállaltak. Emellett ledolgoznak egy külön műszakot, amelynek fele értékét Füleken építendő hősök emlékművére adják. Az eddigi kötelezettségvállalások értéke közel egymillió korona. A felszabadulás 10. évfordulójának tiszteletére üzemünk minden dolgozója lelkes versenyben dolgozik a több, jobb, olcsóbb gyártmányokért. Jó munkával harcolunk a béke megőrzéséért. Bóna László, Fülekátépítését is. A módosítás elvégzésével jelentősen csökken a belső áramfogyasztás is, amely jelentékeny mutatószám a villanytelep tervében. A VILLANYÁRAMTERMELÉS fokozásának célját követi a karbantartóknak az a kollektív szerződésben foglalt kötelezettségvállalása, amely szerint idő előtt elvégzik a hármas számú kazán javítását. Ezzel a bratislavai villanytelep 380 000 kilowattóra árammal többet adhat a hálózatnak. Jellemző a villanytelep dolgozóinak üzemükhöz való viszonya. Nem feledkezdtek meg arról sem, hogy munkájukat szép környezetben végezzék, pihenőjüket pedig kellemesen töltsék. Bratislava gyárnegyedének kies részében fekvő üzemük szépítésére több mint 1000 brigádóra munkát vállaltak. A munka biztonságának fokozására több javaslatot adtak be a dolgozók. Ezek a javaslatok szintén megvalósulnak, mert teljesítésüket befoglalták a kollektív szerződésbe. így például a fűtők javaslatára a vezénylőhelyiséget a fűtőházzal jelző berendezés segítségével összekötik. Kalouzovő elvtársnő az egyes munkahelyek jobb megvilágítására tett javaslatot. A javaslatot több helyen már megvalósították. A bratislavai villanytelep dolgozói kisebb hőértékű szén jobb felhasználásával fokozzák üzemük kapacitásának kihasználását. Ez azt jelenti, hogy a jövőben folyamatos lesz az áramszolgáltatás. A villanytelep dolgozói a kollektív szerződés teljesítésével és rendszeres ellenőrzésével egy további lépést tesznek az országos „Oslany-i" versenyben az első hely felé. Az országos verseny kétszeres győztesei az utóbbi negyedévben üzemzavarok miatt vesztették el a kormányzászlót. A zászló visszaszerzésével kapcsolatban Mozolányi elvtárs ezeket mondja: A MUNKAVERSENY jó megszervezése és a kollektív szerződésben foglalt értékes kötelezettségvállalások alapján bízhatunk abban, hogy kiküszöböljük az üzemzavarok keletkezésének lehetőségét és újra megszerezzük az országos versenyben az elsőbbséget. Vilcsek Géza. A kollektív szerződés jelentős segítőtársunk lesz a feladatok teljesítésében í