Uj Szó, 1955. február (8. évfolyam, 27-50.szám)

1955-02-24 / 47. szám, csütörtök

1955. február 24. IJJSZ0 5 A haromfipestis irta: Dr. Brauner Iván államdíjas akadémikus, Ü bratislavai Bioveta igazgatója Szárnyas baromfiaink legveszedelmesebb fertőző betegsége a baromfipestis. Ez a betegség 1941-ig Közép-Európában, tehát hazánkban is ismeretlen betegség volt. A második világháború nagy emberés áruforgalmával hazánkba is behurcolták. Mint új betegség fogékony, érintetlen baromfiállományt találva, befertőzte egész Csehszlovákia baromfiállományát, s oly nagy, 60—80 százalékos veszteségeket okozott, hogy a tenyészetek jövedelmezőségét teljesen lerontotta. 1948-ig tehetetlenül néztük, milyen felmérhetetlen károkat okoz a kór. A baromfi pes tis elleni oltóanyagot nálunk 1949-ben hozták először forgalomba. Sikerült is vele a betegség terjedését megállítani, de teljesen megszüntetni nem tudtuk. 1951-ben ú.i, tökéletesebb oltóanyag került forgalomba, s mivel ebben az évben a baromfipestis ismét tizedelte baromfiállományunkat, Szlovákia maidnem minden körzetében ingyenes oltási akció keretében egész Szlovákia szárnyas baromfiállományát beoltottuk vele. Az eredmény fölülmúlta a várakozást. Egy évig jóformán mentesek voltunk a baromfipestistől. Tekintve azt, hogy szárnyas baromfiaink életkora igen rövid, s évente sok millió új fiatal baromfi kerül tartásra és tenyésztésre, ezeknél — amennyiben oltva nem voltak — a baromfipestis ismét jó talajra talál. így az 1953—54-ik évben ismét egyre több körzetben és szélesebb körben ütötte fel fejét ez a fertőző betegség. 1954 késő őszén ú.ira, egész Szlovákiára kiterjedő ingyenes oltási akciót hajtottunk végre e betegség leküzdésére. Ezt a kis történelmi bevezetést azért láttam szükségesnek, hogy rámutathassak arra, hogy ily fertőző betegség leküzdésére nem elegendő a tervszerűtlen védekezés, hanem fontos, hogy baromfitartóink mindenben elősegítsék a tervszerű megelőző védekezés Biztosítását és végrehajtását. Ezzel az őszi oltási akcióval baromfiaink tenyésztörzs állományának 90 százalékát egész Szlovákia területén megóvtuk a baromfipestistől, mert az új oltóanyag pgészséges, jól táplált állományban egész életre szóló ellenállást biztosít. A kiindulási alap a baromfi pestis leküzdésében így jóformán biztosítva van, s hogy végre necsak védekezni tudjunk a kór ellen, hanem a betegséget meg is tudjuk szüntetni, szükséges, hogy baromfitartóink mind népgazdaságunk érdekében, mind saját érdekükben legyenek segítségünkre abban, hog

1' a baromfipestist minél előbb felszámolhassuk. Most kezdődik a csibék keltetése. Ismét több millió kis csirke lát napvilágot, ezek természetesen fogékonyak a baromfipestis iránt, s ha ezeknél a fogékony állatoknál nem biztosítanók az oltás segítségével idejében az ellenállást. ugyan oda kerülnénk, mint a múlt esztendőkben, amikor tenyésztőink az 1951. évi sikeres oltás után azt hitték, hogy a betegség már végleg megszűnt. Nem oltottak és rövid két év alatt ez a veszedelmes fertőző betegség ismét egész Szlovákia területére széthurcolódott. Meg kell említenünk, hogy éppen a kis csibék megvédése a legnehezebb azért, mert ezeket az érzékeny fiatal állatkákat kb. 30 napos korukig nem olthatjuk a baromfipestis elleni oltóanyaggal. Fejletlen, gyenge szervezetük nagyon erősen, sok esetben elhullással reagál az oltásra. Ezért baromfitartóinknak a legnagyobb súlyt a baromfipestis behurcolásának megakadályozására kell fektetniök, mert saját tenyészetükben, ha minden szárnyas baromfiuk oltva volt. pestis nem lehet, de idegen oltatlan udvarokból behurcolható a betegség. Mind ez ideig a kis csibék születésüktől 30 napos korukig teliesen ki voltak szolgáltatva a baromfipestisnek, amit természetesen nem nézhetünk ölbetett kézzel. Termelőintézetünk megkezdte a baromfipestis elleni szérum termelését, s e szérum segítségével ezeket a kis csibéket is védeni tudjuk a pestis ellen abban az esetben, ha baromfitartóinknak nem sikerül a behurcolást megakadályozniuk. Ezzel a baromfipestis elleni ú.j szérummal szükség esetén minden kis csibét be kell oltanunk, mely azokat — ha csak rövid időre — megvédi a pestis ellen, főképp addig az ideig, azaz 30 napos korukig, amikor már használni lehet a baromfipestis vakcinás oltóanyagát, mely egész életre szól. Ismerve egyes baromfitartóink mai adisását, akik vagy egyáltalán nem oltották be baromfiállományukat, vagy pedig csak kisebb százalékát és az így oltatlanul maradt baromfi tűzfészkét képezheti a baromfipestisnek, — figyelmeztetem baromfitartóinkat, hogy amennyiben oltatlanul maradt baromfiuk van. azt minden esetben meg lehet állapítani, mert éppen az ellenőrzés miatt az oltóanyaghoz szénpor van keverve, hogy az ezen betegség ellen oltott baromfiaknál életük végéig tartó jelzés maradjon az oltás helyén. így minden baromfitartó könnyen ellenőrizheti oltott-e, vagy oltatlan a baromfiállománya. Az elmondottakból kitűnik, hogy tudományos dolgozóink ma már minden tekintetben biztosították a baromfipestis elleni védekezés módját és kizárólag baromfitartóink lelkiismeretes munkáján fog múlni, hogy ez a veszedelmes fertőző betegség ne károsítsa többé népgazdaságunkat. Készülünk a tavaszi munkákra A beluji helyi pártszervezet tagjainak nagy része van a szövetkezet sikereiben. A szövetkezet munkáját rendszeresen kiértékelik és a kommunista szövetkezeti tagokkal együtt biztosítják a közös gazdálkodás egyre jobb eredményeit. Antonín Zápo- tocký köztársasági elnöknek a II. szövetkezeti kongresszuson elhangzott beszámolójára azzal válaszolnak, hogy gondosltodnak a szövetkezeti felada-. tok példás teljesítéséről, amelyeket a II. szövetkezeti kongresszus kitűzött. A szövetkezet kommunista funkcionáriusai, mint Lukács elnök és Ján Prídel agronómus még a tavaszi munkák megkezdése előtt részletesen megismertetik a növénytermelés dolgozóival a tavaszi munkák tervét és a szovjet haladó munkamódszerek jelentőségét. Gondoskodnak róla, hogy a szövetkezeti tagok az idén három hektáron fészkes-négyzetes módon ültessék a burgonyát, két hektáron a kukoricát és 42 hektárral nagyobb területen vessenek sűrüsorosan gabonaféléket, mint a múlt évben. A szövetkezeti tagokkal együtt biztosítják a két 200 köbméteres silógödör felépítését. Tavasszal három hektár parlagon heverő földet művelnek meg. A gyakorlatba ültetik át az iskolában tanultakat A batizovcei szövetkezeti tagok — a hároméves szövetkezeti iskola hallgatói — elhatározták, hogy a gyakorlatban is alkalmazzák a haladó agrotechnika tapasztalatait, az iskolában elsajátított tudományt. Félhektáron kísérleti telepet létesítettek, amely területen a nemzeti iskola micsurinistáival a burgonya, árpa és zab legjobb termelési feltételein kísérleteznek. A burgonyát négyzetes-fészkes és az eddig szokásos módon ültetik el, amihez három fajta burgonyát — Drágát, Ackerseget és Kraszavát használnak fel. Készítsünk jó vetőmagot és jó magágyat a kukoricavetéshez A kukoricát általában magjáért termesztik, ami állattenyésztésünk fejlődéséhez és legfőképp a sertések hizlalásához szükséges. Ezenkívül a kukoricából még szeszt, keményítőt es többfajta ipari cikket készítenek. A zöldkukorica pedig főzve kitűnő csemege. A kukorica szárát törés után takarmánnyal silózzák el. A sűrűn vetett kukorica igen ízletes takarmány, amelyet még a szem keményedése előtt raktározunk el télire. Mivel a kukoricának több jó tulajdonsága van, szükséges, hogy termesztésével komolyan foglalkozzunk különösen Dél-Szlovákia területén, ahol leginkább megfeh.1 a kukorica. A termesztés előfeltétele a taraj helyes megmunkálása, megtrágyázása, amit előző év nyarán középszántássai, majd ősszel mélyszántással biztosítunk. A kukoricaföldre istállótrágyán kívül még műtrágyát is juttatunk. Ha nincs megfelelő mennyiségű istállótrágyánk, zöldtrágyával pótoljuk, amelyet igyekszünk a gyökér mélységéig a talajba juttatni. Jól terem a kukorica azon a földterületen, ahol megeiözőleg füves, vagy tiszta here termett. A füves here Bolyhos gyökereivel és a földben maradt tarló maradványaival a talajt porhanyóssá teszi és megtermékenyíti, biztosítja a humusztartalékot. Az ilyen talajba kerülő kukoricát nem szükséges trágyázni, de az őszi mélyszántást elöhántós ekével kell elvégezni. Tavasszal a talajt simítózzuk és így megakadályozzuk a nedvesség elpárolgását, majd a kukorica vetéséig még kétszer-háromszor fogasolunk, nehogy a talaj kiszáradjon, vagy begyepesedjék. A kukoricát csak 10 C fokos meleg talajba vetjük, kV április 15-e után. A korábbi vetés nem ajánlatos, mert a' kukoricía a hidegben nem csírázik, a vetőmag a földben megromlik, vagy hibásan kel ki, a föld. bf^yomosodik, amit nehéz kiirtani. Ha az említett munkákat elvégeztük, következik a vetés, amelyhez kizárólag jó minőségű vetőmagot használjunk. A magot már előző ősszel csövekként kiválogatjuk. A vetőmagnak szánt kukoricát nagy gondossággal kell elraktározni télre, hogy megőrizze csíraképességét. Ennek biztosítására a morzsolásra is nagy gondot fordítunk. A csövek hegyét és tövét kézzel morzsoljuk, s csak a jól fejlett, a cső derekán nőtt egészséges szemeket használjuk vetőmagnak. A kukorica kétféleképpen vethető, sorokba vagy négyzetes-fészkes módon. (70x70 cm.) A legnagyobb hektárhozamot a négyzetes-fészkes ültetéssel biztosítjuk. Ezenkívül a kiültetett kukorica könnyen művelhető és nagymennyiségű vetőmag takarítható meg. A kukoricát a kikelés után meg kell fogasolnunk. Az első kapálást az egyeléssel egyidőben kell végezni, amikor a növény már 4—5 levelet hajtott. Az egyeléssel tovább nemvérhatunk, mert a kukorica felnyúlik, vékony marad és további fejlődése nem biztosítható. A kukoricánál alkalmazzuk még a pótbeporzást is, és annyiszor kapálunk, ahányszor azt a talaj megkívánja. Szövetkezetünkben háromszori kapálással istállótrégya nélkül is 57 mázsás hektárhozamot értünk el. Szükséges, hogy az agronómusok és a szövetkezetek egyéb funkcionáriusai minél nagyobb figyelmet fordítsanak a haladó agrotechnikai módszerek bevezetésére, a trágyatelepek gondos kezelésére, a füves vetésforgó százszázalékos betartására, hogy a legközelebbi két-három éven belül megvalósíthassuk a párt X. kongresszusának a mezőgazdasági termelés fellenditésével foglalkozó határozatait. Ilyen módon biztosítjuk a lakosságnak zsírral és hússal való jó ellátását, dolgozó népünk szebb és boldogabb életét. Marcsa Lajos, a búcsi EFSz agronómusa Dolgozó parasztjaink hazánk felszabadulásának 10. évfordulója tiszteletére A CSALLOKÖZARANYOSI földművesek hazánk felszabadulásáriak 10. évfordulóját értékes kötelezettségvállalásokkal köszöntik. A felajánlásokból a szövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó földművesek is kiveszik részüket. Az EFSz tagjai vállalták, hogy terven felül még 40 vagon búzát termelnek. Sertéshúsból 60 mázsával adnak be többet, mint amennyit a terv előír. To jásból 30 000 darabot adnak terven felül, ezen kívül 20 mázsa hüvelyessel járulnak hozzá dolgozóink élelmiszer ellátásához. A magasabb hektárhozam elérése érdekében 20 hektárnyi területen öntözik a kukoricát, és ezzel az eljárással 100 mázsa hektárhozamot akarnak elérni. Vállalták még azt is, hogy az idén 5000 facsemetét ültetnek ki. A község egyénileg gazdálkodói sem maradnak el a szövetkezet mellett. Ök is értékes kötelezettségvállalásokat tettek. Horváth Géza 500 tojást, Tóth Károly 150 tojást ad be terven felül. Beke István vállalta, hogy az idén 13 zsinórral több paprikát termel terven felül. Egész évi sertéshúsbeadását az első negyedévben teljesíti. Az említetteken kívül még harmincan vállaltak kötelezettséget felszabadulásunk 10. évfordulójának tiszteletére. Plachy László, Csallóközaranyos A PALARIKOVÖI ÁLLAMI GAZDASÁG dolgozói versenyfelhívással fordultak az összes állami gazdaság dolgozóihoz a nagyobb hektárhozamok és az állatok hasznosságának növelése érdekében. Ezt a felhívást a perbenyiki állami gazdaság dolgozói is elfogadták és ennek alapján náluk is értékes kötelezettségvállalások születtek. Kertész Bertalan tehéngondozó csoportja kötelezettséget vállalt, hogy a tejhozamot darabonként 7,6 literről 8,6 literre növeli. Szűrős István csoportja pedig még ezen felül vállalta, hogy 100 tehéntől 70 egészséges borjút nevet fel. Fučko István csoportja, amely növendékmarhákat gondoz, azt a kötelezettséget vállalta, hogy a múlt évben 40 dkg napi súlygyarapodás helyett 45 dkg-os gyarapodást érnek el. A borjúgondozók Kovács István vezetésével pedig azt ígérték, hogy a napi 75 dieg-os súlygyarapodás helyett 80 dkg-ot érnek el. Mádé György 135 sertést gondoz az állami gazdaságban. Vállalta, hogy az idén a napi súlygyarapodást 43 dkg-ról 45 dkg-ra emeli. Zelenók István, Perbenyik MÁD KÖZSÉG egyénileg gazdálkodó földművesei hazánk felszabadulása 10. évfordulójának tiszteletére szocialista kötelezettségvállalásokat lettek, amelyek értelmében az állam iránti hazafias kötelezettségüknek eleget tesznek és még terven felül is adnak mezőgazdasági termékeket a közellátás részére. Csóka Béla és Kovács Bálint ígérik, hogy 50 liter teiet, Koháry István és Sátor Lajos 20 liter tejet adnak be terven felül. Bartalos Dániel és Donyai Ignác 100—100 kg marhahúst adnak terven felül. Bartalos Gyula és Koszorús Joachim 100—100 kg, Nagy György pedig 50 kg árpával ad többet, mint amennyit a terv előír. Koháry Mihály 50, Bonyai Ferenc 20, Lukács András 40, Csonga László 20 és Kovács Gyula 30 tojással járulnak hozzá a dolgozók élelmiszerrel való ellátásához. Ezek a kötelezettségvállalások igazolják, hogy a madi egyénileg gazdálkodó földművesek is kiveszik részüket a X. pártkongresszus határozatainak teliesitéséböl és hozzájárulnak dolgozó népünk egyre növekvö igényeinek kielégítéséhez. Barát h Ferenc, Mad Néhány szó a tejbegyűjtésről járásunkban A tej olyan mindennapi szükségleti cikk, amelyet napjainkban egyre többet fogyasztunk. Tudjuk, hogy az üzleteken kívül még a szanatóriumokat, kórházakat és egyéb egészségügyi intézményt is naponta el kell látnunk friss tejjel és nem feledkezhetünk meg ezzel kapcsolatban bányászainkról és ipartelepeink dolgozóiról sem. A tejjel való ellátás zavartalan menetének biztosítására a járási begyűjtési apparátus dolgozói és a nemzen bizottságok tagjai szorosan együttműködnek és arra törekednek, hogy a tejbegyűjtést száz százalékban teljesítsék. Meggyőző politikai munkával értük el azt, hogy január hónapban járásunk a tej beadási tervét 114 százalékra teljetette. A dolgozók azért tudták a tervet túlteljesíteni, mert mindjárt az év elején ismertették velük az előirányzott mennyiséget és minden egyes dolgozóra szétírták a tervet. Tehát mindenki tudta, milyen feladat vár rá és így a begyűjtés könnyebben irányítható volt. Ahol lemaradás mutatkozott, ott a begyűjtési dolgozó a helyi nemzeti bizottság funkcionáriusaival együtt meggyőző munkával hozták helyre a felvásárlásban mutatkozó hibákat. A dolgozók meggyőző beszélgetést folytattak a kis- és középparasztokkal és így elősegítették a napi tervteljesítés állandó emelkedését. A tejbegyűjtési kampányban kitűntek Villant és Laukó elvtársak. Dicséretet érdemelnek még a gyerki gazdák is. akik jó példával járnak elő, ugyanis naponta átlag 2,5 liter tejet adtak egy-egy tehéntől a közellátásnak. Jó példával járnak elő! Nagyfalu, Pereszlény és még egynéhány község. Vannak azonban olyan községek is, alr>! nem tartották kötelességüknek a tejbeadás teljesítését, mint Kelenyén, ahol naponta egy-egy tehéntől átlag 0,3 liter tejet adtak csak a közellátásnak. Jancsovics Istv.án azzal érvelt, hogy a tej begyűjtési ára igen alacsony. De megfeledkezett arról, hogy a ruhát, cipőt és ipari cikkeket ő is olcsón vásárolja, amtnek ellenszolgáltatásképpen neki is teljesítenie kell a ttjbeadást. Szükséges még, hogy Tesmagon és még néhány községben is pótolják a.ijjpjbeadásban mutatkozó lemaradást. ' , r A szövetkezeitek, de főként az Ipolysági, a haladó munkamódszerek alkalmazásával igen szép eredményeket értek el, amelyek segítségével a tejbeadást januárban 600 literrel túlteljesítették. Lövi elvtárs, a szövetkezet könyvelője összehasonlítást tett a múlt évi januári beadással és megállapította, hogy az Idén 2 000 literrel többet adtak be. Ugyanakkor megemlíti, hogy a múlt évben a réteket elöntötte a víz és ezért a széna gyenge tápértékű. Tóth József, a szövetkezet zootochnikusa iá megjegyezte, hogy decemberben áttértek a tehenek hasznossága szerinti takarmányozására, aminek az eredménye másfél hónapon belül megmutatkozott. A tejhozam naponta átlag 4,5 literre emelkedett az eddigi két literrel szemben. Megemlíti még, hogy ez nem végleges eredmény, igyekeznek, hogy még nagyobb javulás álljon be a tejtermelés terén. Megtért János tehéngondozó elmondotta-, hogy a tehenek takarmányét répaszelettel és silótakarmánnyal ízesítik és azonkívül arra törekednek, hogy a tehenek a borjazáshoz Jól elö legyenek készítve, hogy egészséges állatokat hozzanak a világra. Sztudva László, a begyűjtési minisztéruin járási meghatalmazottja, Ipolyság.