Uj Szó, 1955. február (8. évfolyam, 27-50.szám)

1955-02-24 / 47. szám, csütörtök

1955. február 24. Pénzreform a Kínai Népköztársaságban 4 m szq Az NDK kormányának álláspontja a Csehszlovák Köztársaság elnökének és a Lengyel Népköztársaság államtanácsának a Németországgal való hadiállapot megszüntetéséről tett nyilatkozatával kapcsolatban A Német Demokratikus Köztársaság kor.-r.ánya a Csehszlovák Köztársaság elnökének és a Lengyel Népköztársaság államtanácsának a Németországgal való hadiállapot megszüntetéséről tett nyilatkozatával kapcsolatban az alábbi álláspontot foglalta el: A Német Demokratikus Köztársaság kormánya és az összes békeszerető németek hálásan fogadják a Csehszlovák Köztársaság elnökének és a Lengyel Népköztársaság államtanácsának a Németországgá! való hadiállapot megszüntetéséről tett nyilatkozatát. Ez a nyilatkozat az összes békeszerető németre nézve a lengyel nép és a Csehszlovák Köztarsaság népei akaratának megnyilatkozása, hogy a/ egész német néppel a baráti kapcsolatokat felvegyék és a Német Demokratikus Köztársasággal való testvéri és baráti kapcsolatokat tovább szilárdítsák. Mindkét nyilatkozatot magasra értékeli a német nép, mivel éppen a Lengyel Népköztársaság és a Csehszlovák Köztarsaság békeszerető népe szenvedett nehezen a Hitler-fasizmus Igája alatt. A német militarizmus agresszív képviselői ma provokáló módon beszélnek a lengyel és csehszlovák területek meghódításának szándékáról. Ezek a körök ma rendszeres izgató és hazug kampányt folytatnak a Lengyel Népköztársaság és Csehszlovák Köztársaság ellen és igyekszenek megnyerni Nyugat-Németország lakosságát revansista terveik számára. A Nyugat-Németországban uralkodó helyzet azonban azt mutatja, hogy a lakosság visszautasítja a revansista politikát. A nyugatnémet lakosság túlnyomó többsége a német kérdés békés elintézését kívánja és üdvözöl minden lépést, amely hozzájárul a nemzetközi feszültség enyhüléséhez és az európai béke biztosításához, A Csehszlovák Köztársaság elnökének és a Lengyel Népköztársaság államtanácsának nyilatkozata olyan intézkedések, amelyek lehetővé teszik, hogy mindkét állam rendes kapcsolatokat tartson fenn egész Németországgal, A Német Demokratikus Köztársaság kormánya megállapítja, hogy a hadiállapot megszüntetése a Lengyel Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság között egyrészről és Németország között másrészről a német népre nézve rendkívül értékes segítséget jelent boldog és békés jövőjéért folytatott harcában. A Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság között szívélyes baráti viszony alakult ki és ezek az államok kölcsönösen támogatják és segítik egymást. Nincsenek egymás között semmiféle területi igényeik. A Német Demokratikus Köztársaság ezeket az elválaszthatatlan baráti kapcsolatokat gondosan fogja őrizni, továbbra is ápolni fogja őket és minden erejével arra fog törekedni, hogy az egész Németország es mindkét keleti szomszédja között örök barátság létesüljön. A vietnami sajtóiroda jelentette: A Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlésének állandó bizottsága február 19-i gyűlésén határozatot fogadott el, amely elfogadja a Szovjetunió Legfelső Tanácsának deklarációját. „A vietnami nép mindig békét kívánt — mondják a határozatban. Ezért vett részt a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya a genfi konferencián, amely meghozta a békét Indokína számára. Ettől az időtől kezdve a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya pontosan teljesíti a genfi egyezmény megállapodásainak feltételeit, ugyanakkor, amikor a másik fél a háborús imperialista gyújtogatók parancsára megkísérli az egyezményt lehetetlenné tenni." Az összes békeszerető erők törekvése ma arra irányul, hogy megakadályozza a párizsi egyezmények ratifikálását és megvalósítását. Ha a háborús gyújtogatók megkísérelnék rregvalósítani veszélyes háborús terveiket a békeszerető népek akarata és ellenállása ellenére, a Német Demokratikus Köztársaság szilárdan el van határozva a Szovjetunióval, a Lengyel Népköztársasággal, a Csehszlovák Köztársasággal és a többi népi demokratikus országgal együtt hozzájárulni a békeszerető népek vívmányainak megvédéséhez és szuverén területi érintetlenségének biztosításához. A Német Demokratikus Köztársaság kész egyezményre lépni a Lengyel Népköztársasággal, valamint a Csehszlovák Köztársasággal, amelyeket a német militarizmus különösképpen veszélyeztet, azokra a közös intézkedésekre nézve, amelyek békés jtvőjük védelmére szükségesek. A nyilatkozatban továbbá ezeket mondják: „A nép és a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlése támogatja a különféle politikai rendszerekben élő országok békés együttélésének gondolatát és lehetőségeit az együttélés rendszerének.ismert öt alapelve alapján. A nép és a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlése üdvözli a Szovjetunió Legfelső Tanácsa javaslatát, hogy a parlamentek között közvetlen kapcsolatokat teremtsenek és hogy az államok között kicseréljék a parlamenti küldöttségeket. Ilyen csereakciók még inkább lehetővé teszik a nemzeteknek a kölcsönös megértést és a vitás kérdések barátságos megoldását." A Kínai Népköztársaság Államtanácsának február 17-én tartott ötödik teljes ülésén rendeletet hagytak jóvá új bankjegyek kibocsátásáról és a jelenlegi bankjegyek bevonáséról. A rendeletet február 21-én hozták nyilvánosságra. Az új pénzegység március 1-én lép a jelenleg forgalomban lévő helyébe. A mostani bankjegyeket a Kínai Népi Bank március l-e és április 30-a között váltja be 1:10 000 arányban. Az ötezer jüanos és kisebb bankjegyek beváltásának határidejét a bank később fogja közzétenni. A 10 000 jüanos és ennél nagyobb bankjegyek forgalma április 1-én megszűnik. Az összes készpénzfizetéseket, szerződéseket, a könyvelést és a nemzetközi elszámolásokat március 1-től kezdve már az új pénzegység alapján kell számítani. A mostani 10 000 jüanos bankjegyért 1 új jüant ad a bank. Ezenkívül lesznek két, három, öt és tíz jüanos bankjegyek is. A kisebb pénzegységek a következők lesznek: 1, 2 és 5 fen (1 jüan — 100 fen), valamint 1, 2 és 5 csiao tl fen — 10 csiao). A bankjegyeket négy nyelven: han, tibeti, mongol és ugjur nyelven nyomtatják. Az új pénz kibocsátásának célja — mint az államtanács rendelete mondja — „megjavítani Kína valutarendszerét az átutalások és az elszámolás megkönnyebbítése végett." A kereskedelmi minisztérium, a pénzügyminisztérium és a Kínai Népi Bank vezető tisztviselői közölték az Üj-Kína munkatársával, hogy az árakban nem lesz változás. Az árakat az új jüan hivatalos árfolyama alapján fogják megállapítani, vagyis 10 000 régi jüan helyett lesz 3. Ez a legkisebb pénzegységre is vonatkozik. A rendelkezés érvényes valamennyi vállalatra, az állami, a szövetkezeti, az állami-magán vegyesvállal,ilatokra és a magánvállalatokra egyaránt. A külföldi valuták árfolyamát ugyanilyen arányban számítják át az új jüanra. Az Új-Kína hírügynökség ezt írja a pénzreformmal kapcsolatban: Kína aranytartaléka az 1954-es esztendőben több mint 11-szerese volt az 1950. évinek — jelentette ki a Kínai Népi Bank egy felelős tisztviselője vasárnap. — A kínai pénz szilárdságát nemcsak ez a hataimas és egyre növekvő aranytartalék szavatolja, hanem a bőséges anyagi források is. A kínai pénz a viláa legszilárdabb valutái közé tartozik' — tette hozzá. A banktisztviselő kifejtette, hogy az 1950-es évet száznak véve, tavaly 22,5-re emelkedett Kína külkereskedelmi és fizetési forgalma. Kína külkereskedelmi mérlege kedvező. Kínának az 1953. év óta, azaz a gyorsabb ütemű gazdasági fejlődés megkezdése óta egyre több külföldi valutára van szüksége, de hála kedvező fizetési mérlegének, nem, kellett deficittel zárnia egyik évet sem. Ellenkezőleg, nemzetközi fizetési helyzete tovább szilárdult. A reakciós Kuomintang napjaiban az ország fizetési mérlege évről évre nagyobb deficittel zárult. Kína nemzetközi fizetési mérlegének egészséges és szilárd helyzete az ország külkereskedelmének gyors fejlődéséből következik. Az ország nemzetközi bevételeinek és kiadásainak 83,9 százalékát tette ki a külkereskedelem 1954-ben, 1950-ben ez az arány csak 70,8 százalék volt. Tavaly a külkereskedelemnek már 97 százalékát bonyolította le az állami szektor az 1950-es 60 százalékkal szemben. A Szovjetunióval és a népi demokráciákkal való kereskedelmi forgalom 1954-ben Kina nemzetközi kereskedelmének 73,4 százalékát tette ki. Ami a kínai pénz szilárd árfolyamát illeti, a banktisztviselő rámutatott, hogy az angol fontsterling árfolyama 1950 óta állandóan esett, 98 900 jüanról a jelenlegi 68 930 jüanra. A kínai pénz szilárdsága tette lehetővé az államháztartás kiegyensúlyozását és a lakosság fogyasztási cikkekkel való zavartalan ellátását. A Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlése elfogadta a Szovjetunió Legfelső Tanácsának deklarációját KuMitikai jegyietek A legutóbbi világpolitikai események sorában kimagasló helyet foglal el a Szovjetunió kormányának nyilatkozata, mely a fegyverkezés általános csökkentése és az atomfegyver betiltása céljából nemzetközi értekezlet -jsszohivását javasolja, E nyilatkozat időszerűségét az a körülmény emeli ki, hogy az ENSz leszerelési bizottságának keretében működő albizottság február 25én kezdi meg ülésszakát. Ennek célja újból megkísérelni egy olyan egyezmény létrehozását, amely a fegyverkezés és a fegyveres erők csökkentését s az atom-, valamint más tömeges pusztításra alkalmas fegyverek betiltását eredményezné. Mit indítványoz konkréten a Szovjetunió? Az államok kötelezzék magukat atom- és hidrogénfegyver-készletek megsemmisítésére, illetve az atomanyagoknak pusztán békés célokra való felhasználására, továbbá arra, hogy fegyveres erőiket és azok felszerelését, nem növelik 1955. január l-hez képest s hadászati kiadásokban nem emelik az 1955. évi költségvetésben előirányzott hadikiadásokon túl. A Szovjetunió kornánya tehát tántoríthatatlanul halad békebarát külpolitikájának útján és rendületlenül követi azt a vonalat, meiyet V, M. Molotov — a Szovjetunió Legfelső Tanácsának nemrégi ülésezésén elmondott nagy beszámolójában — így határozott meg a nemzetközi feszültség enyhítését csak a legagresszívabb erők és cselszövényeik elleni harccal lehet elérni, következésképpen ennek a harcnak nemhogy nem szabad gyöngülnie, hanem azt még nagyobb kitartással, még több hozzáértéssel, még következetesebben kell folytatni." , A szovjet kormánynyilatkozat, amely a lehető legmélyebb fogadtatásra talált a béketábor országaiban s nagy rokonszenvet váltott ki a világ többi békeszerető népeinél, élénk érdeklődést keltett a nyugati burzsoázia köreiben is, melynek sajtója — a közvélemény nyomása alatt — nem hallgathatja el a sfzovjet kormány újabb kezdeményezését. Bármennyire is igyekszenek az amerikai „Associated Press" és az „United Press" hírügynökségek tudósítói a szovjet kormánynyilatkozatot elferdíteni, propagandamanővernek feltüntetni, jelentéseikből kilátszik a lóláb: az agresszorok veszélyesnek tartják az atomfegyver betiltását, mert ez meghiúsítaná háborús terveiket, az áhított nagy „businesst", de veszélyesnek tekintik a szovjet javaslatokat azért is, mert azok elfogadása megakadályozhatná Nyugat-Németország felfegyverzését. Igen komoly figyelmet szentel a szovjet kormánynyilatkozatnak az angol sajtó. Míg a vidéki lapok a nyilatkozat azon részét emelik ki, melyben -M- atom- és hidrogénbomba-készletek megsemmisítéséről és az atomanyagoknak kizárólag békés célokra való felhasználásáról van szó, addig az Eden külügyminiszterhez közelálló „Yorkshire Post" kijelenti, hogy „a Nyugat nem mutat hajlandóságot az atomfegyver megsemmisítésének elfogadására" —, állítólag azért —, mert nincs megegyezés a „hagyományos" fegyverek csökkentéséről. Hivatalos állásfoglalás még nem történt, de — mint a Reuter hírügynökség jelenti — a szovjet javaslat nagy izgalmat keltett londoni diplomáciai körökben, hiszen annak elfogadása felborítaná a párizsi egyezményeket, amikről pedig az angol kormánykörök lemondani nem akarnak. Az. angol imperialisták magatartása a legkevésbé sem lehet meglepő, ha arra gondolunk, hogy a brit kormány csak néhány nappal azelőtt hozta nyilvánosságra elhatározását, hogy hozzálát a hidrogénbomba gyártásához, ami — mint már eddig is számos megnyilatkozás tanúsítja — az angol nép legnagyobb felháborodását váltja ki. A francia burzsoázia sajtója, mint például a „l'AURORE", a „FRANC TIREUR" szokott demagógiájával propagandafogásként igyekszik a Szovjetunió új kezdeményezését beállítani, de akadnak lapok, melyek komolyabb hangon írnak, noha igyekeznek árnyékot vetni a szovjet békepolitika jóhiszeműségére. Ezzel szemben a „Liberation" nem átallja megjegyezni: „Franciaország valóban nagyhatalom lenne, ha élére állna a leszerelési hadjáratnak és kecfvezően válaszolíia a Szovjetunió kezdeményezésére." Mint mindenütt, úgy Franciaországban is a forradalmi munkásság lapjai méltatják igazán érdeme szerint a Szovjetunió nemes békepolitikáját, amely azonban Franciaország mai uralkodó osztályában süket fülekre talál. A francia belpolitikai helyzetre mi sem vet élénkebb fényt, mint az, hogy a francia burzsoázia Pinay, Pflimlln és Pineau szerencsétlen próbálkozásai után, most Edgár Faur-ral kísérletezik, aki alapjában véve Mendes-France nyomdokain akar haladni. Nyilatkozatai a legkisebb kétséget sem hagyják aziránt, hogy a párizsi egyezmények ratifikálásának törhetetlen híve, ami nemcsak Nyugat-Németország felfegyverzésével, hanem Franciaország már amúgyis csorbult nemzeti függetlenségének további kiárulásával, a demokrácia legsúlyosabb veszélyeztetésével, e dolgozók életszínvonalának elviselhetetlen csökkentésével járna. A francia kormányválságot levitézlett politikusok váltogatásával megoldani nem lehet, még kevésbé homályos, szépen hangzó és egyúttal súlyos ellentmondásokkal teli programokkal sem. Waldeck Rochet, Franciaország Kommunista Pártjának képviselője három pontban tárta René Coty köztársasági elnök elé a nemzeti megújhodás programját. Elsősorban Franciaországnak el kell vetnie Nyugat-Németország felfegyverzésének gondolatát és békés együttműködést kell folytatnia a Kelettel, másodsorban teljesítenie kell a dolgozók bér-, segély- és nyugdíjemelési követeléseit, harmadsorban véget kell vetni ÉszakAfrikában a népelnyomás politikájának és a gyarmati nemzetek jogait elismerve, Észak-Afrika nemzeteinek önkormányzatot kell biztosítania. Franciaország Kommunista Pártja — mint Waldeck Rochet mondotta — minden kormányt hajlandó támogatni, amely e feltételeket teljesíti. Ezeket az égető problémákat, amelyek megoldását mind számosabban követelik, sem megkerülni, sem elodázni nem lehet. A francia hangulatra jellemző, hogy azoknál', a képviselőknek egy része, amely a ratifikáció mellett volt, ma már a tömegakciók hatása alatt kezdi felismerni, hogy olyan váltót írt alá, amit a nép semmi szín alatt sem fog kifizetni. A népi ellenállás ereje most már a Köztársasági Tanács egyes olyan tagjainak magatartásában is tükröződik, akik azelőtt szó nélkül mondtak volna igent a ratifikáláshoz. így távolról sem lehetetlen, hogy különféle módosító javaslatok folytén a párizsi egyezmények újra visszakerülnek a parlamentbe, ami azután megpecsételhetné az átkozott háborús szerződések sorsát. A fejlemények tehát a legkevésbé sem bátoríthatják Edgár Faur életképtelen próbálkozásait. A párizsi háborús egyezmények ratifikálása — az amerikai kormány minden erőfeszítése ellenére — még seholsem befejezett tény, tehát még magában Bonnban sem, ahol pedig Adenauer koalíciója parlamenti többséggel rendelkezik. A bonni parlament 487 képviselője közül 151 szociáldemokrata, akik ellenzik a párizsi egyezményeket, de Adenauer koalíciója nem egységes s így helyzete távolról sem oly szilárd, mint még nem is olyan régen volt. A koalíción belüli ellentétek oka a Saar-kérdés rendezésének módja, amivel sokan nem értenek egyet. A mélyebb okok azonban inkább abban rejlenek, hogy egyes kisebb pártok képviselői, mint amilyen a Szabad Demokratikus Párt és a Német Párt, nem hunynak szemet afelett, hogy a német nép széles rétegei a legnagyobb ellenszenvvel viseltetnek a ratifikálás iránt és nem akarnak lemondani az egységes, független, demokratikus Németoiszág megteremtéséről, amely békében élne a Kelettel is. Ebben leli magyarázatát az, hogy az említett két párt a ratifikálás után azonnal tárgyalásokat követel a Szovjetunióval, ami persze üres szólam. Sokkal reálisabb erőt képviselnek viszont azok a burzsoá körök, amelyek szívesen vennék a Kelettel való gazdasági együttműködést. Az ellenzék súlypontja a munkásság magatartásában van, amelyet a szakszervezetek elnöksége is kifejezésre juttatott, mikor több mint 6 000 000 tag nevében tiltakozott Nyugat-Németország újrafelfegyverzése ellen. A szüntelen megmozdulások — amelyek egyik szép példája volt a dortmundi tüntetés is, ahol Jacques Duclos a német és francia nép barátságáért, a békéért, és a párizsi háborús szerződések elvetéséért szállt síkra — ma már olyan méreteket öltenek, hogy Adenauer hazaárulási perbe akarja fogni Németország Szociáldemokrata Pártját, így veti le a reakció álarcát. A kommunista párttal kezdi és a demokrácia maradványainak pusztításával végzi, ha egységbe kovácsoltan nem áll ellen a nép. A jelek arra vallanak, hogy Nyugat-Németország népe a Nemet Demokratikus Köztársaságra és a béketábor többi országaira támaszkodva keresztülhúzza Adenauerék cselszövéseit. S. J. * I