Uj Szó, 1955. január (8. évfolyam, 1-26.szám)

1955-01-09 / 8. szám, vasárnap

$88. janu^ 3. 'mimMm HritM PÁRTÉLET A pártszervezet szilárdítja az igazgató tekintélyét az üzemben Vállalatunkban, az apátíalvi Pol'ana­ban, már régebben meghonosodott az a szokás, hogy a vállalat igazgatóját meghívják a pártszervezet bizottságá­nak gyűlésére, ahol beszámol a ter­melési-pénzügyi terv teljesítéséről. A pártszervezet bizottsága már a párt X. kongresszusa előtt ellenőrizte a vál­lalat igazgatójának, mint kommunis­tának munkáját. Nyugodt lélekkel mondhatom, hogy a pártszervezet bi­zottsága kezdettől fogva szilárdította tekintélyemet a vállalat vezetésében. Például a múlt év folyamán, rövidesen igazgatói kinevezésem után, előfordul ­tak olyan esetek, hogy némelyik gaz­dasági dolgozó helytelenül kezdte ér­telmezni a vállalat igazgatójának fel­adatát. A pártszervezet bizottsága ösz­szehívta a vállalatvezetőség kommu­nista tagjait és megtárgyalta velük ezeket a hibákat. Megállapította, hogy bizonyos mértékben nekem kell meg­változtatnom a vállalat irányításának módját, mégpedig olyan formán, hogy minden vezető személy tudatában le­gyen az adott utasítás teljesítése szükségességének. A pártszervezet bi­zottsága egyúttal kifejtette a vállalat­vezetőség kommunistái előtt, milyen nagy jelentősége van a jelen időszak­ban az igazgatói funkciónak és hogy mindjobban érvényre kell juttatni az egyszemélyes gazdasági vezetés elvét. A hibák orvoslása megtörtént s ez nemzeti vállalatunk gazdasági ered­ményeiben tükröződött vissza. A X. kongresszus után az üzemi szervezet még jobban megszilárdítot­ta a kollektív vezetést. Egyre több kommunista. valamint pártonkívüli szól hozzá a problémákhoz és nyújt be javaslatokat üzemünk munkájának 1 megjavítására. A vállalatvezetőség te­vékenysége feletti ellenőrzési jog fo­kozza pártszervezetünk felelősségét üzemünk gazdasági feladatainak tel­jesítéséén. A pártszervezet bizottsá­gának Slläsfoglalása a vállalat gazdál­kodása ügyeiben — amelyekről a bi­zottságnak rendszeresen beszámolok — mindig tökéletesen megfontolt és lehetővé teszi a problémák helyes megoldását. Mint a vállalat igazgatója naponta meggyőződöm arról, hogy a pártszer­vezet és az üzem kollektívájának se­gítsége nélkül valóban nem lennék képes feladataimat teljesíteni. Erről számos példa tanúskodik. Egyet megemlítek. Mikor ez évben kézhez kaptuk az irányszámokat, a műszakiak körében kétségek merültek fel afelől, hogy a szövőmühelv jelenlegi helyzetében el­érhetők-e a megállapított teljesítmé­nyek. Voltak olyan aggályok is, hogy nem érjük el az önköltségek tervezett csökkentését, valamint a szövőszékek tervezett kihasználását. Az egész üze­mi pártbizottság megtárgyalta az összes irányszámokat, az egyes alap­szervezeti pártbizottságok pedig az egyes üzemrészlegekét. Foglalkoztak az irányszámokkal a párt taggyűlésén is, amelynek révén minden kommu­nista s később minden pártonkívüli is megismerkedett velük. Ilyen módon hajtottuk végre a műszaki-gazdasági tervnek az állami tervvel való össze­hangolását, s ennek keretében a párt­szervezet bizottsága meghagyta a vál­lalatvezetőség kommunistáinak, hogy az állami terv számára olyan előfel­tételek kidolgozásáról gondoskodja­nak, amelyek megvalósítása az akku­muláció és a költségek ellenőrzőszá­mait 100 000 koronával szilárdítja és biztosítja az állami tervnek 200.000 korona akkumulációval való túlteljesí­tését. A pártszervezet bizottsága moz­gósította a kommunistákat, akiknek kezdeményező készsége lehetővé .tette a kitűzött számok betartását. Az eredmény az volt, hogy a műszaki­pénzügyi terv minden meghatározott irányszámát nemcsak elértük, de túl is léptük. Most, a vállalatvezetőség tevékeny­sége feletti ellenőrzés jogával kapcso­latban, pártszervezetünk funkcionáriu­sai mindinkább tudatára ébrednek an­nak, hogy a. pártszervezetnek még hatékonyabban kell elősegítenie dol­gozóink kezdeményezésének kibonta­kozását a termelési fogyatékosságok kiküszöbölésére. Az ellenőrzési jog gyakorlása megköveteli azt is, hogy minden kommunista, elsősorban pedig üzemünk minden pártfunkcionáriusa fejlessze szakképzettségét. Az egész üzemi pártbizottság tagjai csak azért képesek a problémák helyes megol­dását javasolni, mert tisztában vannak a termelés kérdéseivel s állandó tanu­lással bővítik ismeretkörüket. Pupala és Ágoston elvtársak szakmai és poli­tikai tanfolyamot végeztek és most naponta tanulmányozzák a szakirodal­mat; főképp a szövés technológia ját és a szovjet újítók tapasztalatait tár­gyaló irodalommal ismerkednek meg. Hozzájuk hasonlóan képezik magukat a bizottság többi tagjai is. A pártok­tatási évben részt vesznek a bizott­ság tagjai, mégpedig mint önállóan tanulók, vagy mint a járási esti tan­folyamok hallgatói, vagy pedig mint propagandisták. A szóbanforgó üzemrészlegek hely­zetének helyes megítélésében és haté­k. y határozatok elfogadásában tá­mogatást nyújt az igazgató gondosan előkészített jelentése. Ennek én is tu­datában vagyok. A jelentésekben, amelyeket mindig írásban nyújtok be, részletesen felsorolom az elért ered­ményeket és a fogyatékosságok okait, hogy a bizottság tagjai tiszta képet nyerjenek a vállalat helyzetéről. Je­lentéseim adatait vezető funkcionáriu­soktól vagy a termelési értekezlet keretében maguktól a dolgozóktól szerzem be, és mielőtt a bizottságnak beszámolnék, jelentésem adatait a helyszínen hitelesítem. Úgyszintén a fogyatékosságok kiküszöbölését célzó javaslatokat is előbb megtárgyalom a gazdasági vezetőkkel s csak aztán nyújtom be a szervezet bizottságá­nak. Ilyenformán elejét veszem a múltban elkövetett hibáknak, amikor a szervezet bizottságának adott igaz­gatói jelentések nem voltak konkré­tek, maga az igazgató sem mindig tudott gazdaságilag helyesen tájéko­zódni és még kevésbé tudta a hiá­nyosságokat egyedül megszüntetni. Az egész üzemi pártbizottság a ha­tározatok hozatala után harcol meg­valósításukért, de nem vállalja magá­ra a vállalatvezetőség felelősségét. Az egész üzemi pártbizottság lehetővé te­szi, hogy a határozatok az alapszer­vezetek bizottságainak közvetítésével eljussanak minden egyes párttaghoz, vagyis azokhoz, akiktől döntő mérték­ben függ a határozatok végrehajtása. Például a harmadik negyedévben a vállalat alkalmazottainak szabadságo­lása és a mezőgazdasági brigádok fo­lyamán észleltük, hogy egyrészt gyártmányaink . minősége jelentősen esett, másrészt a termelési hibák ki­javításának költségei a végső kivite­lezés fokán emelkedtek. A vállaiatve­zetőség elemezte a helyzetet és arra i következtetésre jutott, hogy a dol­gozók azon igyekezetükben, hogy az elmulasztott munkát pótolják, na­gyobb figyelmet szentelnek a meny­nyiségnek. mint a minőségnek. Be­számoltam erről az egész üzemi párt­bizottságnak, amely megtárgyalta ezt a hiányosságot és az alapszervezet bekapcsolásával széleskörű kampányt kezdeményezett a munka- és techno­lógiai fegyelem fokozott betartásáért s egyben a gyártmányok minőségének emeléséért. Az egész üzemi pártbi­zottság határozata alapján mind a szakszervezet, mind a CsISz gyűlésein megvitatták a munkafegyelem kérdé­sét. A népnevelök beszélgetésein és a pártcsoportokban is sok szó esett arról, milyen károkat okoz népgazda­ságunknak a gyártmányok rossz minő­sége, hogy miképpen lehetne ezen a helyzeten javítani; a vállalatvezetőség ugyanakkor üzemrészleg-gyűléseket hívott össze. Ezeken a gyűléseken el­sősorban a kommunisták voltak azok, akik rámutattak a munkafegyelem lazuláséra, mint a gyártmányok rossz minőségéneK okára, egyben pe­dig a minőség javítását célzó munka­versenyre buzdítottak. A pártszer­vezetek és a vállalatvezetőség közös erőfeszítéseinek eredménye már a hónap folyamán megmutatkozott. Au­gusztusban az I. választék minősége 99.09 százalék volt, míg októberben már 99.19 százalék; ugyanakkor 10 ezer koronával csökkentek az önkölt­ségek. A gyártmányok jó minőségének eléréséért a vállalat dolgozói 33.059 koronát kaptak. Üzemünk pártszervezete lényegében helyesen gyakorolja az ellenőrzés jo­gát. Ennek következtében mindinkább megszilárdul pártszervezetünk vezető­szerepe. ami főként abban leli magya­rázatát, hogy bármilyen feladat meg­valósításáról is van szó, a kommunis­ták mindig az első vonalban harcolnak és a többi pártonkívüli dolgozót is ma­gukkal ragadják. Példaként megemlít­hetem azokat a tapasztalatokat, ame­lyeket a Nagv Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére szervezett egészüzemi munkafelajánlás során sze­reztem. A pártszervezet bizottsága felhívta a kommunistákat, hog" állja­nak a szocialista munkaverseny élére és elsőkként vállaljanak üj kötelezett­ségeket. Ilyen módon értékes egész­üzemi munkafelajánlást tehettünk. Ugyanis minden egyes párttag egy vagy két pártonkívülit vállalt, akiknek se­gítséget nyújtott a kötelezettségek ki­dolgozásában. Például Nagy szövőnő vállalta, hogy 10.000 vetéssel emeli a napi tervet, hogy a kivarrás költségeit 15 százalékkal, a tervezett hulladék mennyiségét pedig 6 százalékkal csök­kenti stb. Jelenleg — 826 egyéni és 27 kollek­tív felajánlás teljesítéséért harcolva — új lendülettel bontakozik ki szocialista munkaversenyünk, amelynek alapján már köztérsasági elnökünk születése napjáig teljesítettük tervünket; a ter­vezett önköltségeket 126.000 koronával csökkentettük, a gyártmányok 'minő­ségének emelésével pedig 18.000 koro­nát takarítottunk meg. Szervezetünknek már első tapaszta­latai, melyeket az ellenőrzés jogának gyakorlásával kapcsolatban szerzett, azt bizonyítják, hogy mindjobban ki­domborodik pártszervezetünk felelős­sége az üzem gazdasági menetéért. Kétségtelen, hogy pártszervezetünk törekvése üzemünk új, az eddiginél át­ütőbb sikereikben fog visszatükröződni, mert a pártszervezetnek és nekem is, mint igazgatónak egy a célunk: becsü­letesen végrehajtani a párt és a kor­mány által kitűzött feladatokat és fo­kozottabb mértékben hozzájárulni né­pünk életszínvonalának emeléséhez. Felső Imre, az apátfalvi Pol'ana-üzem igazgatója Nagy öröm számomra, hogy köztetek lehetek A póton bányák üzemi pártszerve­zete h" zabb szünet után ismét új ta­jokat vesz fel a pártba. Most kerül sor Drfbnai Anna, CsISz-tag felvételére is. A pártbizottság javaslatából kitűnik, hogy felvételét elsősorban munkahe­lyén végzett szorgalmas munkájával érdemelte ki. A vitában többen felszó­laltak. Debnár elvtársnő izgul, vajon mit mondanak róla az elvtársak. Első­nek közvetlen munkatársa szólal fel. — Munkahelyén nagyon jól dolgozik. — A kultúrmunkából is tevékenyen kiveszi a részét, én is ajánlom a párt­ba — szólal fel Bak elvtárs. — Debnár elvtársnő népi demokratikus hazánk ne­veltje, szereti munkáját. A taggyűlésen Debnár elvtársnőt is felszólítják, hogy mondjon magáról va­lamit. — 1936-ban egy garammenti falucs­kában születtem — mondja — munkás­szülők gyermeke vagyok. Közben kis szünetet tart. Körülnéz, de amikor látja, hogy az elvtársak, az idősebbek és a fiatalok is mind szere­tettel néznek rá, akár csak a testvé­rei, tovább folytatja. — 1951-ben léptem a rajeci munka­• rötartalékok intézetébe. Megtanultam a villanylakatos mesterséget. Tanulmá­nyaim befejezése után megértettem, hogy a nehéziparban van most legna­gyobb szükség rám, ezért jöttem Pó­torra. Debnár elvtársnő szava elhalkul, ke­resi a szavakat. Látszik rajta, hogy még mondana valami szépet, de már nem tud többet mondani. Leül a helyé­re. Amikor egyhangúan megszavazzák a pártba való felvételét, csak gnnyit mond: Köszönöm, elvtársak, a bizalmatokat. A jövőben még jobban fogok dolgozni. Nagy öröm számomra, hogy köztetek lehetek. Sz. J. A Szovjetunió külügyminisztériumának nyilatkozata a szovjet—iraki kapcsolatokról Sblibander, az iraki külügyminisz­ter 1954. november 6-án bejelentette 1 N. Jakusinnak, a Szovjetunió bag­dadi ügyvivőjének, hogy az iraki kor­mány „takarékossági okokból" elha­tározta, hogy megszünteti moszkvai követségét. Sahbander egyben kijelen­tette, hogy ez a határozat meg fa­lei a jelenlegi iraki kormány belpo­litikai irányvonalának, „amely orszá­gában nyíltan harcol a kommunizmus ellen." „Az iraki kormány nioszlcvai nagykövetségének további létezése* — tűzte hozzá Sahbander — ellenkezne ezzel az irányvonallal és kellemetlen helyzetbe és nehézségekbe sodorhatni azt." 1955. január 3-áti Avni, az iraki kül­ügyminisztérium főigazgatója jegyzé­ket adott át a Szovjetunió iraki ügy­vivőjének, amely arról szól, hogy „Irak moszkvai követségének megszün­tetésével kapcsolatba) elhatározták a két állam közötti diplomáciai képvi­selet megszüntetését." Avni egyide­jűleg kijelentette, hogy „a követség megszüntetése nem jelenti a diplomá­ciai kapcsolatok megszakítását Irak és n Szovjetunió között." Az iraki kormány ezen eljárása ar­ról tanúskodik, hogy az iraki kor­mány a Szovjetunióval szemben el­lenséges politikát folytat és hozzájá­rul a nemzetközi kapcsolatok feszült­ségének fokozásához. Nuri Said kor­mányának ezen eljárása egyenes kap­csolatban van külügyi politika jánait irányvonalával, amely arra irányul, hogv Irakot és a többi arab országot bevonják a támadó jellegű tömbökbe a Közel-Kelet és Közép-Kelet-Ázsiá­ban, amely tömböket az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia tákoltak össze. Ez ismét azt bizonyít­ja, mennyire függ ( a jelenlegi iraki kormány néhány nagyhatalom impe­rialista köreitől. Az ENSz főtitkára Pekingben Csou En-laj, az államtanaes elnöke és külügyminiszter január 6-án dél­után helyi idő szerint 3 órától 6 óra 30 percig tartó megbeszélést folyta­tott Dag Hammarskjölddel, az ENSz főtitkárával. A megbeszélésen jelen voltak Csang Han-fu külügyminiszterhelyettes, Csiao Huan-hua, a Népi Külügyi Intezet al­elnöke, Tung Jüe-csien, a külügymi­nisztérium ^mzetközi szervezetekkel és értekezletekkel foglalkozó ügyosz­tályának vezetője és Csu Keng-sw professzor, külügyminisztériumi taná­csos. Jelen voltak még Ahmed S. Bog­liari, az ENSz titkára. Per Línd, ax ENSz titkári hivatalának tagja é«; Humphrey Waldock, a nemzetközi jog professzora. Az NDK dolgozói egyetértenek a prágai konferencia eredményeivel A Német Demokratikus Köztársa­ság dolgozói vitabeszélgetesek kereté­ben továbbra is foglalkoznak a Cseh­szlovák Köztársaság, a Német Demo­kratikus Köztársaság és Lengyelország parlamenti képviselőinek prágai kon­ferenciájával. Az „Aktivist" nevi legnagyobb berlini élelmiszerüzem al­kalmazottai gyűlést tartottak, ame­lyen Charlotte Röber örömének adott kifejezést afölött, hogy a prágai kon­ferencián részt vett három szomszédos állam baráti együttműködést folytat. Munkatársainak a Csehszlovákiában töltött üdülése élményeiről beszélt. „Felismertem, hogy a csehszlovák nép a mi népünknek igazi barátja, amely az összes haladó emberekkel együtt a békéért és a nemzetek közötti ba­rátságért harcol. Ezért teljes szívem­ből örülök annak, hogy Csehszlová­kia, Lengyelország é az NDK kép­viselői Prágában összeültek, hogy még jobban elmélyítsék a béke biztosi fi­sára irányuló közös törekvéseiket". A luzsicai szerb kisebbség is öröm­mel üdvözölte a Csehszlovák Köz­társaság, az NDK és Lengyelország képviselőinek tárgyalásait és közös határozatát. Kiosk, a luzsicai szerbeK „Domowina" nemzeti szervezete w­zetoségének tagja beszédet tartott, amelyben rámutatott, hogy a német militarizmus felújítása a luzsicai szer­bek nemzeti és szociális szabadságit is veszélyezteti. „Ezért minden egy-?s luzsicai szerb eyyetért a prágai kon­ferencia határozataival és mindent megtesz az NDK megszilárdítására és védelmére" — jelentette ki Krosk. A prágai konferencia eredményeivel lelkes egyetértésüket nyilvánították a Heidenau gépipari üzem dolgozói is, a farnstetti gép- és traktorállomás dolgozói, valamint Németország libe­rális demokratikus pártjának drezdai vezetősége is. Az uruguayi nemzeti béketanács főtitkárának nyilatkozata A „Justícia" című uruguayi lap kö­zölte Jósé Juiza Masserának, az uruguayi nemzeti béketanács főtitká­rának cikkét, amelyben a szerző hatá­rozottan állást foglel Nyugat-Német­oiszág felfegyverzése ellen. Massera azt írja: „Az 1945-ben az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjet­unió által aláírt potsdami egyezmé­nyek — okulva a második világháború tapasztalatain — meghatározták a ná­cÍBta katonai gépezet feloszlatását, a német fegyveripar likvidálását és a német háborús bűnösök megbünteté­sét, akiknek állati kegyetlenségeire a népek borzalommai emlékeznek. Azon­ban a nyugati hatalmak, akik sutba vetik ünnepélyesen adott szavukat és elárulják népeik érdekeit, amelyek a háború terhét viselték, Németország újrafelfegyverzésének útjára, arra at útra lépnek, amely nemrég a hitlerí uralomhoz és a második világháború­hoz vezetett." Massera hangsúlyozza a háborús veszedelem növekedését a német mi­litarizmus felélesztésével kapcsolatban, amit az Egyesölt Államok és szövet­ségesei valósítanak meg és felhívja az összes békevédóket, hogy készül­jenek fel a békeszerető erök képvi­selőinek világkongresszusára, amit ez évben hívnak össze a Béke-Világta­nács stockholmi ülésének határozata szerint. A bonni parlament január 20-án tárgyalja második olvasásban a párizsi szerződéseket Adenauer fogadta a koalíciós pártok vezető képviselőit és megegyezett ve­lük a párizsi szerződések ratifikálá­sára irányuló további parlamenti teen­dőkben. A bonni parlament, hír sze­rint, január 20-án tárgyalja második olvasásban a párizsi szerződéseket. míg a harmadik olvasásra február el­ső napjaiban kerül sor. Adenauer a január 6-i találkozón, amely a bonni Schamburg-palotában ment végbe, az időszerű bel- és külpolitikai kérdé­seket is megvitatta a koalíciós pár­tok vezetőivel. Fokozzák a stratégiailag fontos nyersanyagok behozatalát Nyugat-Németországba Az ADN sajtóiroda közlése szerint az Adenauer-kormánv leikérte a bon­ni parlamentet, hogy határozatot fo­gadjon el évi 9.500 tonna alumí­niumnak vámmentes behozatalára Az eddigi behozatal évi 6000 tonna volt. Nyugat-Németországot eme stratégiai­lag fontos érccel nagyobb mennyiség­ben elsősorban az Inntöl keletre fekvő Kanshofenben levő osztrák üzemből kívánják ellátni. A ranshofeni üzemet a második világháború előtt építették katonai célokra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom