Uj Szó, 1955. január (8. évfolyam, 1-26.szám)

1955-01-29 / 25. szám, szombat

Világ proletár jai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. január 29. szombat 30 fillér VIII. évfolyam, 25. 9zám Közlemény Szlovákia Kommunista Pártja Központi • • I r r r w R uleserol Január 28-án Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága ülést tartott. I. Az ülés a tárgyalások kezdetén kegyelettel emlékezett meg az elhunyt Fraňo Kráľ nem­zeti művészről, a Szlovák Nemzeti Tanács kép­viselőjéről, Szlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága irodájának tagjelöltjéről. II. A Szlovákia Kommunista Pártja kongresszu­sának előkészítésével kapcsolatos pártfelada­tokról beszámolt Karol Bacílek elvtárs, Szlová­kia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a CsKP KB politikai irodájának tagja. A vitában 13 elvtárs vett részt, j III. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bi­zottsága a következő határozatokat fogadta el: Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága az alapszabályzat 6. fejezetének 43. pontja értelmében a CsKP Központi Bizottsá­gával megegyezve, 1955. április 22-ére Bratisla­vába hívja össze Szlovákia Kommunista Pártja rendes kongresszusát a következő programmal: 1. Jelentés Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tevékenységéről és a további feladatok; előadó Karol Bacílek elvtárs. 2. Jelentés Szlovákia Kommunista Pártja központi revíziós bizottságának tevékenységé­ről; előadó Jozef Hojč elvtárs. 3. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és Szlovákia Kommunista Pártja központi revíziós bizottságának megválasztása. IV. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bi­zottsága a következőképpen határozza meg a kongresszusi küldöttek megválasztásának mód­ját és a képviselet irányelveit: 1. A kongresszusi küldötteket a pártalapsza­bályzat 7. fejezetének 51/d. pontja alapján vá­lasztják meg a kerületi pártkonferenciákon. 2. 400 párttag küld ki egy küldöttet szava­zati joggal. 3. 400 tagjelölt küld ki egy küldöttet tanács­kozási joggal. 4. A hadsereg, a biztonsági és más fegyveres alakulatok szervezeteinek küldötteit a többi küldöttekkel együtt Szlovákia Kommunista Pártja kerületi konferenciáin választják meg. V. Az ülést Karol Bacílek elvtárs zárta be. AZ EFSZ-EK II. ORSZÁGOS KONGRESSZUSA ELŐTT • • Részletesen megvitatták a kongresszusi anyagot "'355 «»* A derzsenyei IV. típusú szö­vetkezet tagjai készülődnek a Prágában feb­ruár 18—20-án tartandó II. or­szágos szuvetke­zeti kongresz­szusra. A ja­nuár közepén tartott taggyűléseken részletesen meg­vitatták a kongresszusi anyagot amelyhez valamennyien hozzászóltak. A taggyűlések első napján az állat­tenyésztés és növénytermesztés fej­lesztésével kapcsolatos fontos kérdé­seket vitatták meg. A szövetkezet agronómusa a tagokat megismertette a legközelebbi három évre szóiö mezőgazdasági fejlesztési tervvel, kü­lönösen a gabona, kukorica és cukor­répatermelésre vonatkozó feladatok­kal. A szövetkezeti tagok a tervfel­adatokat a szántóföld egész terjedel­mére átszámították. A átszámítás­sal olyan érdekes számadatokra jutottak, amelyek megmutatják összehasonlítás útján, hogy mennyivel kell emelniük a szántóföld egy-egy hektárán a ter­mést és mennyi a százalékos emelke­dés az egyes terményekben. 1954-ben például egy-egy hektár szántóföldié az egész hozamból 4,17 mázsa cukor­répa jutott. 1957-ben a cukorrépa százalékos emelkedése egy-egy hek­táron 6,19 mázsára emelkedik. Bur­gonyából az egész szántóföld egy­egy hektárára eső mennyiség 3,51 mázsáról 5,20 mázsára emelkedik. A növénytermesztés fejlesztésével kapcsolatban foglalkoztak a vetésfor­gókkal, amelyeket az állattenyésztés követelményeinek megfelelően kell módosítani. Molnár elvtárs zootechnikus. Zá­vodszky Pál és Michalik János állat­gondozó a takarmánytermelés, külö­nösképpen a silóžás és a modern technika szerinti etetés útján való magasabb tejhozam eléré­sével foglalkoztak. Bukoven elvtárs, a szövetkezet el­nöke a további vita során a tagok szakiskolázásáról és a szövetkezet to­vábbi fejlesztéséről beszélt. Még az idén felépítenek egy 50 vagon gabo­na tárolására alkalmas magtárt, vala­mint központi csűröket és kocsiszíne­ket, a gazdasági gépek számára. A tagok szakképzettségének növelése kérdésével kapcsolatban megoldották a fiatal munkaerőknek az iparból a mezőgazdaságba visszatérését, különö­sen a szövetkezeti családokból való­két. A derzsenyei szövetkezet taggyűlé­se foglalkozott a tagoknak a mező­gazdasági termelésben való anyagi ér­dekeltségével is. Hogy a tagok még nagyobb mértékben érdekeltek le­gyenek a termelésben, határozatot fogadtak el, amely szerint a terv min­den szakaszon való teljesítéséért pótjutalmazást vezetnek be A sertés- és borjúnevelésben pl. pénzbeli pótjutalmazást vezetnek be. A terven felül beadott 100 darab tojásért pedig 20 tojást kap a barom­figondozó és ugyanígy jutalmazzák a baromfiállomány terven felüli nö­velését is. A méztermelés 50 száza­lékos túlteljesítése után a méhész a terven felüli mennyiség 10 százalékát kapja. Az 1955. évi teljesítménynor­mák megvitatásával kapcsolatban el­határozták, hogy ezeket egyes mun­kafajoknál meg kell szilárdítani, vagy némely munkákban csökkenteni a he­lyi munkakörülményekhez mérten. A taggyűlés utolsó napján a funk­cionáriusok és a tagok a szövetkezet vezetésének, a könyvelési nyilvántar­tásnak megjavításáról és a szocialista verseny fejlesztéséről tárgyaltak. No­ha a derzsenyei szövetkezet a járás legjobb szövetkezetei közé tartozik, mégis vannak hibái. Ezeket a munka jobb megszerve­zésével igyekeznek kiküszöbölni, hogy bizto­sítsák a tagok zavartalan munkáját és nagyobb jövedelmét. A vita során ja­vaslatok hangzottak el, hogy a funk­cionáriusok a taggyűlésnek rendsze­resen számoljanak be a szövetkezet működéséről. Masár Sámuel, Bratislava Nemcsak jó boráról híres Szentes Szentes a királyhelmeci járásban a Királyhegy lábánál fek­szik. Régen a hegy gyomrában rejlő kőről és a hegy lankás olda­lán termő jó borral vált híressé. Most azonban még valamivel meg kell toldanunk. A kövön, a szőlőn kívül még jó dohány, búza. árpa, rozs is terem a szentesi határban. A nevezett faluban már négy éve működik a szövetkezet. Meg­járták a kezdők nehéz útját, ma azonban már kitűnő eredmények­kel dicsekedhetnék. Abáhári Pál. a szövetkezet elnöke az idén már örömmel számolt be a múlt év eredményeiről. Kitartó munkájuk szépen gyümölcsö­zött. Most az évvégi zárszámadás tor még 485.000 koronát osztottak szét entimás között. Szűrös István a 37 mázsa terményen és az előleg címén év közben felvett 14.000 koronán felül most még 13.440 koronát kapott. Nemes Sándor sem bánta meg, hogy egész éven keresztül szorgalmasan dolgozott, mert összesen 21.000 koronát és 31 mázsa gabonát kapott. ZELENÁK ISTVÁN Készítik a vetőmagot a tavaszi vetéskz t\ szenei 09-es számú begyűjtési üzemben naponta több mázsa gabonát tisztítanak. December utolsó napjaiban befejezték a tava­szi vetéshez szükséges árpa és búza tisztítását. Az üzemből most szállítják az 52 vagon maláta-árpa legutóbb kitisztított mennyisé­gét is. A tisztítási munkák rendszeresen és a terv szerint folynak. Az üzem vezetősége elhatározta, hogy a szövetkezeti tagoknak is segít a vetőmagvak tisztításában. A szerződés szerint a blatnai szö­vetkezetnek 4 vagon nemesített árpamagot tisztítanak. Képünkön Krhnyák tiyula látható, amint a vetőmagot a tartalékolóba szórja. Ki mit és hogyan vet, aszerint arat J 1 alvainkon a téli időszakban is van elég munka. A mezőgazdasági dol­gozóknak a gépek javításán és az ál­latok gondozásán kívül nagy figyel­met kell fordítaniok a tavaszi mun­kák előkészületeire s a vetéshez szük­séges vetőmagvak tisztítására. „Ki mint vet. — úgy arat" — tartja a közmondás. Ezt azonban ilyen for­mán is írhatjuk, hogy ki mit és ho­gyan vet, aszerint arat. Mert aki ocsút vet, nem tisztítja meg a vetőmagot — szemetet arat. A jó gazda mindig gondol arra, hogy vetésre a legjobb magot hagy­ja meg, amelyet a tél folyamán kitisz­tított és vetés előtt csávázott. A ta­vaszi idő beálltával azonnal megkezd­hette a munkát és a korai vetéssel megteremtette a jó termés feltételeit. A növény a vetéstől kezdve sok munkát igényel. Nem elég a magot idejében a földbe tenni, továbbra is gondoskodni kell annak csírázásáról, fejlődéséről. Sokszor megtörténik, hogy egyes földművesek vagy szövet­kezetek rossz minőségű, tisztátalan magot vetnek. A magvak közt sok a gyom, szalmatöredék, pelyva, földré­szecskék és törött mag. Megtörtént az is, hogy a vetőmagelosztó üzem dolgo­zói „elismert vetőmagként" rossz mi­nőségű, 20 százalékban tisztátlan ve­tőmagot utaltak ki a parasztoknak. Jennek az volt a következménye, hogy hazánk délvidékein a legjobb ter­mőföldeken szép termés helyett kü­lönféle gyomok burjánzottak. Bogáncs, konkoly, pipacs nőtt a földeken. El­képzelhető, hogy az ilyen területeken milyen megerőltető munka az aratás és senki sem végzi jókedvvel. Az ilyen földeknek aztán a termése sem lehet kielégítő. A gyom a gazda legnagyobb ellen­sége. A növények elöl elszívja a ned­vességet, elveszi a napot, a tápanya­gokat, tehát mindazt, ami a fejlődés­hez szükséges. A gyom és a növények közt állandó harc folyik, s ha nem gondozzuk a növényeket, a gyom ki­szorítja őket. A gyom eltávolítása húszszorta nagyobb munka, mint a vetőmagtisztítás. Munkaerőhiány ese­tén nagy károk állnak be, s ha a gyomlálást biztosítani is tudjuk, már nehezen pótolhatjuk azt a tápanya­got, nedvességet, amelyet a gyom a növénytől elvont. A vetőmag előkészítésével kapcso­latban fel kell hívni a figyelmet ar­ra, amiről nem szabad megfeledkez­niük a termelőknek, a téli időszak fo­lyamán végzett egyéb munka mellett sem. Felsősorban kí kell magozniok a lent, kendert, lóherét, cirkot, vala­mint a fűféléket. Ha ezt elmulasztják, a magot a rágcsálók pusztítják el, vagy megpenészedik. Továbbá pontos nyilvántartást kell vezetni a községekben és járásokban kicsépelt magfélékről, hogy az ellá­tásra szánt, de hiányzó mennyiségek idejeben pótolva legyenek. A neme­sített vetőmagok vásárlását lehetőleg januárban bonyolítsuk le. Igen fontos és sürgős tennivaló a saját vetőmag csávázása. A csávázó állomások és helyek, valamint az erre szükséges eszközök kihasználását tel­jes mértékben biztosítani kell. Ha a szükség úgy kívánja, a csávázási mun­kát két műszakban kell végezni. A legutóbbi jelentések szerint a nyitrai kerület gondoskodott a leg­jobban a vetőmagok tisztításáról. Ed­dig 150 vagon árpát és 25 vagon zabot tisztítottak ki. A többi kerü­letek általában lemaradtak. Az álla­mi gazdaságok eddig 649 vagon, a kerületi begyűjtési üzemek több mint 538 vagon tisztítását jelentették. A liptói járásban minden évben jő ered­ményeket ér el az agronómiai szol­gálat. A mag tisztítása után és vetés előtt néhány nappal meg kell kezdeni a mag csávázását, de csakis száraz csá­vázóval. A legbeváltabb száraz csá­vázó az „Agronal". Ezt a munkát legjobban a forgatható csávázó-dobok­ban végzik. 100 kg árpára 200 gramm, zabra 300 gramm, répamagra 600 gramm és 1 kg kerti vetőmagra 4 gramm csávázó anyag szükséges. A nedves csávázóanyagok közül legis­mertebb az „Agrostan". Ennél min­den esetben be kell tartani a pon­tos utasítást. tisztított vetőmagot száraz, tiszta és fertőtlenített magtárakban kell elraktározni, a többi vetőmagtól legalább 60 cm-es réteggel elválaszt­va. A hőmérők és mintázok segítsé­gével ellenőrizni kell a vetőmagot, majd időnként lapátolással kell szel­lőztetni. Február második felében a tisztítás után meg kell vizsgálni a mag csíraképességét és csírázási ere­jét. Meg kell állapítani, hogy a csí­rázóképesség hány százalékkal ki­sebb a kelleténél és annyival több ma­got kell egy hektárra elvetni. Ha a csírázóképesség nagyon rossz, úgy a gabonát takarmánynak haszná'juk, vagy pedig ipari célokra dolgozzuk fel. Ebben az esetben idejében biztosíta­ni kell a szükséges pótvetőmagot. Az új mezőgazdasági módszerek bevezetésével gondolnunk kell a vető­mag jarovizálására és a burgonya előcsírázta tására. A téli időszakban elég alkalom nyí­lik a ládákban való előcsíráztatásra. Hogy a vetéskor komolyabb hibák ne forduljanak elő, a téli időszakban kell gondoskodni a vető- és kultivá­lógépek beállítására. Gondolni kell ar­ra, hogy a sortávolság a kapásnövé­nyeknél megfeleljen az agrotechnikai követelményeknek, de ugyanakkor ennek megfelelően állítsuk össze a sarabolókat is. A gronómusaink, a szövetkezeti tagok, az egyénileg gazdálkodó pa­rasztok és a mezőgazdaság többi dol­gozója használja ki a téli időszakot arra, hogy a tavaszi munkákat jó elő­készület útán idejében megkezdhes­sék. A céltudatos és jó munka ered­ményei nem maradnak ai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom