Uj Szó, 1955. január (8. évfolyam, 1-26.szám)

1955-01-03 / 2. szám, hétfő

' 1955. január 3. UJS70 3 Antonín Zápoiocký elvtárs köztársasági elnök újévi beszéde (Folytatás az 1. oldalról) tak itt, amelyeknek érdekeit és biztonságát a párizsi egyezmények és Németország újrafelfegyverzése legjobban veszélyeztetik. Amilyen egységesen figyelmeztettek az utolsó pillanatban a ratifikáció következményeire, olyan egységesen gondoskodnak majd arról, hogy közösen megtegyenek minden intézkedést és megtaláljanak minden eszközt, amelyek segítségével a párizsi egyez mények ratifikálása után is biztosíthatják országaik biztonságát, sérthetetlenségét és a békét. Ma bizonyára egész népünk nevében üdvözölhetem Franciaország hős és derék népét és a többi országok népeit a békéért, és a nemzetek biztonságáért folytatott harcukban és biztosíthatom őket arról, hogy Csehszlovákia népe nem lankad a béke megszilárdításáért és a nemzetek kollektív biztonságának biztosításéért folytatott törekvéseiben, sőt ellenkezőleg, akcióit és törekvéseit, amelyek e célt szolgálják, még fokozni, fejleszteni fogja. * * * Csehszlovákia 'Kommunista Partjának és a Nemzeti Front kormányának a béke megvédésével és köztársaságunk biztonságával kapcsolatban szilárd, világos az állásfoglalása. Csehszlovákia Kommunista Pártja védelmezte köztársaságunkat, annak önállóságát, függetlenségét és biztonságát a kívülről jövő hódító támadásokkal szemben abban az időszakban is amikor a köztársaság burzsoá köztársaság volt Ezért ma nem kell új állásfoglalást keresnie. Ugyanazokat a szavakat használhatja, amelyekkel a háború előtti időszakban szólott a nemzethez: „A munkásosztályhoz, a városok és

x falvak egész dolgozó népéhez azzal a felhívással fordulunk, hogy politikai és nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül szilárd, törhetetlen egységbe tömörüljön a béke megtartásáért, a köztársaság biztonságáért, sérthetetlenségéért és lüggetlenségéért." Ez állott Csehszlovákia Kommunista Pártja 1938. május 21-én kelt nyilatkozatában. A háborús uszítók elleni határozott fellépéssel és egységesen lehetséges lett volna csírájában megsemmisíteni a hitleri támadók gonosz terveit, háborút és megszállást me« lehétett volna akadályozni. Ami érvényes volt • tizenhat évvel ezelőtt, érvényes ma is. Egységesítjük városainkat és falvaink egész népét politikai és nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül szilárd és törhetetlen egységben a béke és haza védelmére. Csehszlovákia Kommunista Pártja ma vezető párt az államban. A kor manyunk a Nemzeti Front kormánya, amely a munkások, földművesek és dolgozó értelmiség szilárd szövetségére támaszkodik. Felhívásainkat és a háború megakadályozását célzó akaratunkat tettekre tudjuk váltani. Ezért tekintünk nyugodtan a jövőbe. Nem hagyjuk magunkat idegesíteni, sem megrettenteni. Folytatjuk szorgalmas, békés munkánkat. Teljesíteni fogjuk terveinket, fejleszteni fogjuk akcióinkat, különösen az I. Országos Spartakiád előkészítését, ami ifjúságunk, győzelmünk biztosítéka, feltartóztathatatlan testi és lelki fejlődésének kifejezője. Hiszünk a felszabadított munka teremtő erejében. Hisszük, hogy azok a tervek és kötelezettségvállalások, amelyeket dolgozóink a gyárakban és mezőkön a bűnös fenyegetésekkel szemben maguk elé tűznek, teljesülni fognak! Hiszünk a szocialista munkaverseny áldásos erec'.r. * eiben! Hiszünk barátainkban és szövetségeseinkbén! Hiszünk a Szovjetunióban! Hiszünk népünk egységes akaratának erejében: köztársaságunk biztonságának megvédésében, az ellenség cselszövéseinek megakadályozásában és lehetetlenné tételében! Abban a szilárd elhatározásban, hogy további évtizedekre megtartjuk es kiharcoljuk a békét, üdvözöljük és kezdjük az új évet, az 1955. évet! A harc nem ért véget A francia nép fokozza ellenállását a német militarizmus felújításával szemben A német nép kivívja az egységhez és békéhez vezető útját Véget ért Németország Kommunista Pártjának kongresszusa Hamburgban, Németország Kommunista Pártjának kongresszusán a küldöttek az N KP tevékenységéről szóló beszámolóval kapcsolatos vitában Nyugat-Németország újrafelfeyyverzése elleni harc elmélyítésével foglalkoztak. A kongresszust számos testvéri kommunista párt küldöttje üdvözölte. Felolvasták a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságának üdvó'zlő leveleit, amelyeket a küldöttek viharos ünnepléssel fogadtak. A kongresszust üdvözölte Hermann Matern. Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának képviselője, aki hangsúlyozta, hogy a kongresszus nagy és felelősségteljes feladata megtárgyalni és jóváhagyni azokat az intézkedéseket, amelyek a veszély elhárítására szolgálnak, amely veszélyt Németországra és a világra az agresszív német militarizmus felújítása hoz. A záróülésen beszédet mondott W. Mohn. Beszédében összefoglalta a párt konkrét feladatait, amelyek a kongresszus munkájából származnak és rámutatott arra, hogy a párt minden erejét mozgósítani kell a párizsi egyezmények ellen, fokozott felvilágosító kampányt kell folytatni a lakosság körében, rámutatva a párizsi egyezményekben nejlő veszélyre és megmagyarázva az eťirópai országok moszkvai értekezlete nyilatkozatának nagy fontosságát. Ebből a célból január 10-e és 20-a között megrendezik párizsi egyezmények elleni harc hetét, amelynek keretében Nyugat-Németország valamennyi városában tömeggyűléseket és tüntetéseket tartanak. A kommunistáknak a lakosság legszélesebb rétegeit kell megnyerniük ezen akciók számára. • további fontos pártfeladatok között Mohn rámutatott Nyugat-Németország kommunista és szociáldemokrata munkásai, valamint az összes német dolgozók közötti akcióegység megteremtésére. A kongresszus ezután jóváhagyta az NKP vezetősége által javasolt téziseket, amelyekben kitűzi a párt irányvonalát az agresszív német militarizmus felújítása elleni harcban, Németország békés és demokratikus alapokon való egységének megteremtéséért, és a kollektív biztonság összeurópai rendszerének megteremtéséért folyó harcban. Ezután megválasztották az NPK vezetőségét. Első titkárnak Max Reimann elvtársat választották meg, aki hangszalagról beszélt, mert a letartóztatás veszélye miatt nem vehetett részt a kongresszuson. Az NKP vezetőségének megválasztása után a kongresszus jóváhagyta a német néphez intézett kiáltványt. A francia nép és vele együtt az egész világ békeszerető nemzetei nagy felháborodással fogadták a francia parlament szavazásának eredményeit, amely az imperialista erők összpontosított nyomása, fenyegetései és körmönfont mesterkedései után elenyésző szavazattöbbséggel jóváhagyta a párizsi egyezmények ratifikálását. A francia parlamentnek ez a döntése azonban fokozott ellenállást vált ki a francia népben és az összes békeszerető nemzetekben. A tiltakozó tömegsztrájkok, tüntetések, a számtalan küldöttség, távirat és levél, amelyekkel a francia nép szilárd akaratát és határozottságát tolmácsolta a párizsi parlamentnek, azt bizonyítják, hogy a francia nép még jobban elmélyíti harcát Nyugat-Németország újrafelfegyverzése ellen, a francia érdekek elárulásának szégyenteljes politikája ellen. E harcban a francia néppel vállvetve haladnak az egész világ békeszerető embereinek százmilliói. Franciaországszerte hatalmas tiltakozó sztrájkok Franciaország valamennyi részfeben a nép erélyesen tiltakozott az egyezmények ratifikálása ellen. A lyoni ipari körzetben a Brondel-üzemek úgyszólván valamennyi alkalmazottja félbeszakította a munkát; a dolgozók részt vettek a Ventil- és Thiebaut-üzemekben tartott sztrájkban. Sztrájkba léptek az Audiffret, Sabatieris és Thiers északfrancia bányák, valamint a Couriot !a Loire-bányák dolgozói is. Tiltakozó sztrájkot tartottak a közép-francia reskedelmi, mind pedig a katonai kikötők összes alkalmazottai félbeszakították a munkát és a nem messze levő La Seine kikötőben a hajógyár alkalmazottai is sztrájkba léptek. Rövidlejáratú tiltakozó gyűlésekkel egybekötött sztrájkokat tartottak a Chatillon repülőgépfegyvergyárban, a párizsi Gennevilliers negyed Babcock és Wilco építkezésein, a Bois-Colombes-i Hispano-Suiza-üzem öntődéjében és országi Baunier- és Chatelus-bányák I számos más üzemben Franciaország bányászai is. Toulonban mind a ke- I egész területén. A francia nép nem nyugszik bele a ratifikációba A francia parlament december 30-i ülését a megszakítás után az esti órákban tovább folytatták. Az ülésen felszólalt Matildé j, Gabriel-Péri képviselőnő, aki kipellengérezte azokat, akik a párizsi háborús egyezmények ratifikálására szavaztak. Ezután Le Troquer, a nemzetgyűlés elnöke bejelentette, hogy s napirenden Loustaunau-Lacau javaslata szerepel. Ez a javaslat arról szól, hogy biztosítani kell a Szovjetunióval való tárgyalásokat még a párizsi egyezmények rr.tifikációs leveleinek kicserélése előtt. Az elnök bejelentette továbbá, hogy napirenden szerepel Faure, Pierre Courand és mások javaslata, amely s/erint a kormány tegyén meg min-, dcn intézkedést az összes országok békés együttélésén és az egyidejű leszerelésén alapuló békéjének biztosüáaara. Daniel Mayer szocialistapárti képviselő, a külügyi bizottság elnöke bejelentette, hogy bizottsága azt javasolja, hogy e kérdések megtárgyalását vegyék le az ülés napirendjéről, abból a célból, hogy a bizottságnak ideje legyen „a normális procedúra" alapján „áttanulmányozni" a benyújtott javaslatokat. Loustaunau-Lacau beszéde után, aki kiegészítő javaslata mellett foglalt állást, Francois Billoux kommunista képviselő szólalt fel. A kommunisták parlamenti csoportjának nevében Billoux kijelentette, hogy a francia nép sohasem nyugszik bele a mai szavazásba, ami bűntett Franciaország és népe ellen, és amit az Egyesült Államok és Nagy-Britannia által gyakorolt megengedhetetlen nyomás tett lehetővé. A felszólaló hangsúlyozta. hogy a ratifikálást csupán elenyésző szavazattöbbséggel hagyták jóvá. " Nem lankadunk a párizsi egyezmények ellen folytatott harcban — folytatta Billoux és hangsúlyozta, hogy a párizsi háborús egyezmények latifikáiásáért Mendes-France kormányát és az őt támogató képviselőket terheli felelősség. Billoux kijelentette, hogy a kommunisták sohasem szavaznak buuimat ennek ü kormánynak és nem ismernek mentséget azoknak a képviselőknek, akik Nyugat-Németorszég felfegyverzésére szavaznak. Ezután Le Troquer elnök kijelentette, hogy Lqustanau-Lacau, valamint Faure és Courand képviselők javaslatainak megtárgyalását bizonytalan időre elhalasztják. A francia nép akarata ellenére hozott határozat Egyiptom visszautasította az amerikai katonai segélyt Kairóból jelenti az AFP, hogy Szalah Szalem egyiptomi propagandaügyi miniszter kijelentette: az egyiptomi kormány elvetette azt az amerikai ajánlatot, amely szerint Egyiptom, katonai segély fejében, egyezzék bele egy egyiptomi-amerikai katonai paktum megkötésébe. A miniszter elmondotta, hogy Egyiptom elfogadja az Egyesült Államok gazdasági segítségét, ha az semmiféle politikai vagy katonai feltétellel nem jár. Szalah Szalem hangoztatta, hogy Egyiptom külpolitikájának alapja az Arab Liga és az arab kollektív biztonsági paktum. Egyiptom nem járul hozzá, hogy nyugáti állam is részt vegyen a közép-keleti védelmi rendszerben. A moszkvai sajtó behatóan kommentálja a francia nemzetgyűlésben lezajlott szavazás eredményeit. G. Rasszadin, a moszkvai Pravda párizsi tudósítója a következőket írja: A december 24-én tartott szavazáson a nemzetgyűlés elutasította az első cikkelyt. Ez a francia nép akaratának megnyilvánulása volt. Ezt hat napon át tartó hosszadalmas éjszakai szavazások követték a második és harmadik cikkelyről, kulisszák mögötti mesterkedésekkel és alkudozással. Egyre erősödött a Franciaországra és a képviselőkre gyakorolt angolamerikai nyomás. Ez a nyomás a legnagyobb nyíltsággal, sőt cinizmussal folyt. A képviselők egyike, aki december 29-én a parlamentben felszólalt, nyíltan bevallotta, hogyha a képviselők őszintén külső nyomástól mentesen szavaztak -volna, akkor a párizsi egyezményeket elvetették volna: Mind az amerikai, mind a burzsoá sajtó terrorizálta a francia parlamentet. Mendes-France szüntelenül azzal fenyegette a képviselőket, hogy „Franciaország elszigetelődik" és „összeomlik az atlanti tömb". Nyugat-Németország felfegyverzézése híveinek azonban ennek ellenére meg kellett elégedniök csupán 20—30 szavazat többséggel. Franciaországban nincs egy burzsoá párt sem, amely legalább egy kevéssé egységesen szavazott volna Nyugat-Németország felfegyverzésére. Számos pártban a képviselőknek mintegy fele a párizsi egyezmények ellen foglalt állást. A francia uralkodó körök felelőssége A nemzetgyűlésben a nép akarata ellenére döntöttek — folytatja a tudósító. A Bourbon-palota falain túl növekszik p nép felháborodásának hatalmas hulláma. Az Izvesztyija című lap szerkesztői kemmentárjaiban megállapítja: Amint a megfigyelők rámutatnak, Franciaország történetében az utolsó fél évszázad alatj; nem volt olyan eset, hogy ennyire durván és arcátlanul megsértették a parlamentárizmus alapvető szokványait, mint most. A párizsi egyezmények hívei nem átallották a legnyíltabb eszközöket alkalmazni annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljanak a képviselőkre és a legaljasabb kulisszák mögötti mesterkedéseket alkalmaztak. Washingtonból és Londonból a francia képviselőket szüntelenül fenyegették. Egyrészt hamis módon igyekeztek rábeszélni a képviselőket a ratifikálásra, s másrészt kétséget igyekeztek bennük kelteni más államok, elsősorban a Szovjetunió szándékait illetően. A legkülönbözőbb politikai kuliszák mögötti mesterkedések és a parlament habozó tagjainak megfélemlítése az utóbbi napokban a képviselők jogainak egyenes kigűnyolásává vált. Az angol-amerikai diplomácia nem szégyelte egyenesen zsarolni a nemzetgyűlés képviselőit. A „Figaro" című párizsi lap jelenti, hogy az egyik „baráti ország" — Nagy-Britanniára gondol — nagykövetségének követségi tanácsosa telefonált néhány képviselőnek és felszólította őket, hogy szavazzanak a párizsi egyezmények ratifikéléséra. Jogi kauzisztikához is folyamodtak, amelynek célja az volt, hogy mindenáron keresztül vigyék a parlamentben a ratifikálásról szóló törvénytervezet első cikkelyének jóváhagyását. A Trud című lap azt írja, hogy a Franciaországban kialakult helyzet az országot szemtől szembe állítja legádázabb ellenségével, a német militarizmussal. Ez a politika elkerülhetetlenül az egész európai .politikai helyzet kiéleződéséhez vezet, fokozza az új pusztító háború veszélyét. És nem kell külön hangsúlyozni, hogy ezért a kilátásért minden felelősség a nyugati hatalmak uralkodó köreire hárul, közöttük Franciaországra is, amelyek a legbecstelenebb eszközökkel keresztül vitték a nemzetgyűlésben a párizsi egyezmények jóváhagyását, amelyek pusztulást hoznak Franciaországra és veszélyeztetik Európa többi nemzeteit is. A harc nem ért véget — írja a cikk. A nemzetgyűlésben lezajlott szavazás távolról sem oldotta meg véglegesen a párizsi egyezmények ratifikálásának kérdését. A ľHumanité a francia nemzetgyűlés szavazásáról Franciaország Kommunista Pártja központi sajtószerve, a ĽHumanité december 31-én André Still vezércikkét közli, mely a nemzetgyűlésben lezajlott szavazás eredményével foglalkozik. A -vezércikkben többek között a következőket írja: „A párizsi egyezmények szövegét, amely Nyugat-Németország újrafelfegyverzéséről szól, 287 szavazattal 260 ellenében elfogadták. Ilyen döntő határozatot csak csekély többség elérésével értek el. Nincs egy francia sem, akinek szívét nem szorítaná össze a megdöbbentő fájdalom e hír hallatára. Nincs egy francia sem, aki a hír közlésének pillanatában ne.n érzett volna szorongást. A 27 szavazat nevetséges többsége mérhetetlen veszedelmet rejt magában. Elképzelhetetlen, milyen rettenetes örvénybe zúdul ismét Franciaország, ha ezt a határozatot jóváhagyja a köztársaság ts iácsa és elnöke!.. . " André Still rámutat mindama veszedelmekre, amelyeket Németország újrafelfegyverzése rejt magában és így folytatja: „A Wehrmacht hívei és elsősorban Mendes-France óvakodnak attól, hogy örömüknek hangosan adjanak kifejezést. Elsősorban azért, mert tudatában vannak, hogy ezáltal megsértenék az egész francia népet, továbbá azért, mert nem ringatják 'magukat illúziókban sikerük értéke iránt. Távol vannak attól, hogy tudatában eqyenek győzelmüknek. Elkerülték a vereséget, ez minden... Már az is, hogy a vita, amelyet a kormány karácsonyig be akart fejezni, elhúzódott karácsony utánig, sikert jelent. Sikernek nevezhető már csak azért is, mert * az egyezmények ratifikálásáról a képviselők kisebbsége döntött. A kedvező szavazási eredmény kikényszerítése végett az egyezmény hívei a legszégyenletésebb eszközökhöz nyúltak, mint például a tárgysorozatul való mesterkedések, az alkotmány megszegése, a külföldi nyomás és más egyebek. Ezzel magyarázható, hogy sok képviselő, aki azelőtt az egyezmények szövege ellen szavazott, most mellette adta le szavazatát és szégyenkezés nélkül szegte meg eredeti elhatározását... Ki merészelné komolyan azt állítani, hogy az ilyen feltételek mellett lezajlott szavazás kötelezi Franciaországot? Éppen elenkezöleg, magán viseli a francia nép akarata megsértésének minden jelét. Az United Press a francia nemzetgyűlésben lezajlott szavazásról Az United Press hírügynökség jelentésében rámutat, hogy a francia nemzetgyűlésben a párizsi egyezmények tövrényjavaslata első cikkelyére a Mendes-France által föltett bizalmi kérdéssel kapcsolatban leadott 287 szavazat kevesebb, mint az összes képviselők (627) fele. A csekély többség, amit a párizsi egyezmények hívei a szavazásnál elértek — vallja be az ügynökség — a francia lakosság valamennyi rétegének leplezetlen ellenállását fejezi ki Nyugat-Németország felfegyverzésével szemben. i