Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)

1954-12-04 / 294. szám, szombat

6 ÖJSZÖ Í954. cíecember Alkalmazzuk helyesen az építészetben az üzemi pártszervezetek ellenőrzési jogát Pártunk a gazdasági fejlődés irá­nyításában teljes mértékben felhasz­nálja az objektív gazdasági törvénye­ket, amelyeknek ismerete segít a he­lyes tájékozódásban. Ezen törvények segítségével határozza meg és iga­zolja pártunk gazdasági politikáját. Egyedül a párt képes biztosítani, hogy hazánk minden anyagi forrását, természeti gazdagságát helyesen a jobb élet felépítésére használják ki. Az építészet is mint az anyagi ter­melés egyik tagozata felhasználja az objektíven ható gazdasági törvénye­ket. Ezért az építészet rövid idő alatt igen szép eredményeket ért el. Az olyan viziarőműveknél, mint ami­lyeneket a Vágón építünk, vagy Árvá­ban, továbbá a Szövetségi Vasútvo­nalnál és a szocializmus egyéb épít­kezéseinél, amelyeket kapitalizmus feltételei között évek hosszú során építettek volna fel, — felhasználjuk a nemzetgazdaság tervezett proporcio­nális fejlődésének törvényeit, a ter­mészeti törvényeket, s így rövid időn belül sikerül felépítenünk, amit ter­vezünk. Száz és száz felépült iskola, kórház, lakás tanúskodik arról, hogy építészetünk a szocializmus alap­törvényét szolgálja. Az egyre fejlődő építészetünkkel szemben egyre több igényt támasz­tunk. Egyre több g^ári műhelycsar­nokot, kultúr- és lakóházakat kell felépítenünk. Ezért az üzemi párt­szervezeteknek az a feladata, hogy még hathatósabbban és felelősségtel­jesebben kiküszöböljék a hibákat és törődjenek az építészeti feladatok tel­jesítésével. Nagy feladatok várnak rájuk az 1955. évi tervek összeállí­tásában és kidolgozásában. A tervet szilárd, átlagosan haladó normákra kell felépíteni, amelyeket az összes dolgozóval való együttműködés kere­tében kell kidolgozni. Az állami tervhivatal elnöke, Ing. O. Simunek miniszter szerint jóllehet az utolsó két évben az új házak fel­építése volt a legfőbb feladat, még­sem merítették ki a lakásépítér ala­pokat. Ez komoly károkat okoz nem­zetgazdaságunknak, gátolja a minisz­tériumok, beruházók, tervezők, nem­zeti bizottságok munkáját. Meg kell szűnnie az eddigi módszernek, ami­koris indokolatlan beruházások tör­téntek. Az^ üzemi pártszervezetek leg­főbb feladata, hogy az említett hiá­nyosságokat megszüntessék és nem­zetgazdaságunk 1955. évi tervét úgy állíthassuk össze, hogy az teljesíthe­tő is legyen. E feladatok teljesítésében a kom­munisták kötelessége elsősorban a X. kongresszus által elfogadott párt­szabályzat szerinti ellenőrzési jog gyakorlati keresztülvitele. A párt alapszabályai a pártszervezeteket te­szik felelőssé az üzem munkájáért, ami annyit jelent, hogy a pártszerve­zetnek állandó érintkezésben kell len­nie az üzem vezetőségével és a ket­tó közösen felelős a feladatok elvég­zéséért, ami azonban nem jelent any­nyit, hogy a pártszervezet pótolná az üzemvezetőséget. Az ellenőrzési jogot nem gyakorolhatják az egyes párttagok, hanem csak a pártszer­vezet mint egész. A párttagok az el­lenőrzési jogot úgy alkalmazzák, hogy a gyűléseken felszólalnak, rámutatnak a hibákra, amelyeket egyes dolgozók elkövetnek, majd javaslatot tesznek a hiányosságok eltávolítására. Amikor az építkezés vezetője, vagy egyéb gazdasági dolgozó jelentést tesz a tervteljesítésről, vagy beszámol egyéb gazdasági problémákról, az még nem jelenti azt, hogy az ellenőr­zési jogot érvényesíti. Az «alapszer­vezeteknek úgy kell a párttagokat széthelyezniök, hogy naponta megis­merjék a különböző munkahelyeken uralkodó állapotokat, az építészeti és adminisztratív munkákat, áttekintést szerezzenek a terv teljesítéséről és így biztosítsa a feladatoknak határ­időn belül való elvégzését. Ez nem jelenti az építkezés vezetőségének, vagy pedig a vezető munkájának pót­lását. Ha a pártszervezetek az ellen­őrzési jogot helyesen, a legfontosabb problémákkal alkalmazzák, ezzel megszilárdítják a munkaerkölcsöt is. Az építkezés vezetője az egyedüli fe­lelős vezető, akinek utasításait telje­síteni kell. Az építkezési munkákat azonban nem lehet úgy irányítani, hogy ne kerüljünk érintkezésbe azok­kal, akik azt a gyakorlatban végzik, tehát a dolgozókkal. A vezetőnek a munka sikere érdekében a pártszer­vezetre kell támaszkodnia. Ezen elv megszegése helytelen viszonyt te­remthet az építkezés vezetősége és a dolgozók közt, végül pedig a dolgozók teljesen bizalmatlanokká válhatnak feljebbvalójukkal szemben. Egyes pártszervezetek helyesen al­kalmazzák az ellenőrzés jogát, amint az látható a vágbesztercei építészeti üzem pártszervezetében is. Az üzemi pártszervezet itt jól ismeri a problé­mát, időben figyelmezteti a vezetőket a hiányosságokra és javaslatot tesz kiküszöbölésükre. Az ellenőrzés jqgát nem értelmezik helyesen a rajeci épí­tészeti üzem dolgozói, akik ahelyett, hogy a hibákat eltávolították volna, az üzem önállósítását követelték. Azonkívül nem szilárdították meg az üzem vezetőségének tekintélyét. Ha­sonló a helyzet a bratislavai Stavo­montázban is (építészeti szerelési üzem), ahol a pártszervezet nem érzi eléggé felelősségét az üzem gyenge munkájáért. Az üzemben előforduló hibákért a párszervezet rendszerint a vezetőséget okolja, pedig tudnia kel­lene, hogy ezért ő is felelős. A párt vezető szerepének helyes érvényesítése a pártszabályzat min­dennapi, a kommunisták és a párt­Szervezetek által való érvényesítésé­ben rejlik. A pártszervezet a dolgozó­kat úgy vezéti, hogy meggyőzi őket a kitűzött feladatok teljesítésének szükségességéről és helyességéről. A párttagok feladata viszont $z, hogy a dolgozóknak megmagyarázzák a gazdasági kérdések megoldásának és teljesítésének politikai célját. A párt­szervezeteknek naponta meg kell ma­gyarázniok a dolgozóknak, hogy mit jelent a tervteljesítés, az önköltség­csökkentés, a munka termelékenysé­gének növelése. Idegéhen elvetették az ősséeket — bőséges termésre számítanak A tátorfalusi EFSz tagjai nagy akarattal, munkakészséggel fog­tak hozzá az őszi teendők elvég­zéséhez. A gabonaneműeket az ag­rotechnikai határidőben vetették el, sőt a határidőt három nappal meg is rövidítették. A jövő évi jó termésnek minden alapfeltéte­le megvan. A búza csodaszépen zöldül, a repce még szebb, ebből az idén is jó bevétele volt a szö­vetkezetnek. A szövetkezet tagjai a kapás­növények termésének betakarítá­sához is idejében láttak hozzá. A burgonyát az asszonyok négy nap alatt szedték fel kilenc hektárról. A kukorica törése sem okozott komolyabb gondot a szövetkezet tagjainak. A kórót a nyényei trak­torállomás önkötözőgépeivel vág­ták le, amelyet aztán a helyi CsISz­szervezet tagjai raktak csomóba A fiatalok brigádmuinkája nagy­ban hozzájárult ahhoz, hogy a lánctalpas traktorok éjjeli műszak­ban is dolgozzanak. Az őszi mélyszántást a traktoro­sok végezték. A lovasfogatok az istállótrágya kihordásával voltak elfoglalva. Az őszi munkák ide­jében való elvégzésével Kriván­szky 'Béla és Lendvai János trak­torosok vonták magukra a figyel­met. Ők éjt nappallá téve szán­tottak, egy hektár földet sem hagytak megműveletlenül. A zöldségfélék kiszedésénél más a helyzet. Az asszonyok 40 mázsa zöldségfélét még máig sem szed tek fel. Természetes, hogy így nem járulhatnak hozzá a városi lakos ság htónytaJan. ellátásához. Bá­torfalun az lenne a legsürgősebb teendő, hogy még a fagy beállta előtt felszedjék a zöldségféléket. Hajnár János, Bátorfalu. A testgyakorlás közegészségügyi jelentősége A testnevelés és sport nagy. jelen­tőségét, a szervezet egészségének fenntartása érdekében az orvosi tu­domány már évszázadokkal ezelőtt felismerte, de valójában a Szovjetunió volt az első állam, amely a testneve­lés és sport általános művelését az állam elsőrendű kötelességének minő­sítette. Lenin műveiben olvassuk, hog „az állam elsőrendű érdeke olyan embereket nevelni, akik acélos degekkel és vas izmokkal rendelkez­nek!" Testnevelés, azaz fyzkultúra (ahogy ezt a Szovjetunióban nevezik) és sport a ' legtökéletesebb eszközei annak, hogy a lakosság széles rétegeit egészségessé tegyük! Testnevelés és sport a Szovjetunióban, hazánkban- és az összes népi demokráciákban az utolsó esztendőkben olyan széleskörű támogatást élvez, aminek áldásos eredményei mind a közegészség szem­pontjából, mind a nemzetközi sport­versenyeken, így az olimpiákon, máris megmutatták előnyös hatásukat. Az izmok gyakorlata, a test erejé­nek fokozása különösen fontos a szel­lemi munkásoknál, akik keveset mo­zognak a szabad levegőn. Sok olyan betegség létezik, ami kapcsolatban van az izomzat mozgásának elégtelen­ségével. Ilyenek a csontrendszer bi­zonyos betegségei, a gerincrendszer megbetegedései, idült vastagbélhurut, aranyerek, elhízás, köszvény, epe és vesehomok stb. Szükséges, hogy az emberi szerve­zet összes részei bizonyos összhang­ban működjenek. Az izomzat körül­belül 43 százalékát teszi ki a test­súlynak. Ezt a hatalmas masszát ed­zéssel és gyakorlatokkal helyesen kell fejleszteni, nehogy elhanyagolásával a szervezetben diszharmónia álljon be. Pavlov, a világ legzseniálisabb és leg­híresebb élettan tudósa, a testgyakor­latnak és az izmok fejlesztésének a legnagyobb jelentőséget tulajdonítja. A testgyakorlatok következtében ke­letkezett ingerületek az izmokon át az agykéregbe vezetődnek és előnyö­sen elősegítik a kifáradt agykéreg­részek edzését. így a szellemi mun­kásnál a kifejtett torna és izomedzés nagymennyiségű előnyös ingerületet vezet az izmok útján az agykéregál­lományba, ami az agy alkotó erejét fokozza. Köztudomású, hogy az em­beri haladás géniusza, tudósa milyen előszeretettel tornászott, tett hosz­szabb sétákat, vagy más sportoknak hódolt. A híres Pavlov még 80, éves korában is kerékpározott, saját ma­ga művelte kertjét és közvetlenül ha­lála előtt egyik levelében, melyet a bányászokhoz intézett, egyebek kö­zött a következőket írta: „Egész éle temen át szerettem és szeretem még ma is mind a szellemi, mind a testi munkát, az utóbbit talán még inkább, mint az előbbit!" Tolsztoj Leo 65 éves korában tanult meg kerékpározni és még jóval 80 eve után is kerékpáro­zott és lovagolt. A testgyakorlás és a sport nemcsak a fiatalság részére szükséges, de elő­rehaladott korban, sőt az öregségben is, elengedhetetlen előfeltétele xa szer­vezet vitalitásának. Helytelen életfel­fogás tehát az, ha ötvenen és hatva­non felül némelyek túlzott elővigyá zatosságból korlátozzák testi mozgá­súikat, elpuhult életmódot folytatnak , abban a félelemben, hogy ez árt a szívnek, a véredény-rendszernek stb. Ugyanakkor azonban „elővigyázatos­ságból" nekifekszenek a mértéktelen és helytelen táplálkozásnak, dohány­zásnak s alkoholnak, és ezzel rongál­ják egészségüket. Torna és sport edzi az idegrend­szert, kiegyensúlyozza az élet anyag­csere folyamatait és hatalmas ténye­zője a szervezet edzettségének. A szellemi tevékenység legideálisabb ki­egyensúlyozója, amely a kimerült idegrendszer pihenését elősegíti. Fo­kozza az ember edzettségét, frissesé­gét, fegyelmezettségét és szívóssá­gát. (Medicus.) A Prága város Nagydíjáért folyó női kosáriabda-torna ötödik napja Moszkva 80:53-ra (30:19) legyőzte Prágát. Csütörtökön este két eselyes, Moszkva és Prága mérkőzött egymással. A szovjet kosár­labdázónök újra bebizonyították világszinvonalukat és biztosan győz­tek Prága felett. Ugyanazon a napon a csehszlovák ifjúsági csápat meglepően nagyarányú vereséget szenvedett Budapest csapatától. Varsó pedig fölényesen győzött a francia kosárlabdázó csapat felett. Varsó—Párizs 85:37 (37:21). A csütörtöki mérkőzés a lengyel csa­pat fölényes győzetfnét hozta. A lengyelek e küzdelemre első „ötö­sükkel' 1 álltak ki, a mérkőzés ide­je alatt azonban fokozatosan hét játékost cseréltek. Legjo-bbjaik Dobrucká és Kloszinszká voltak. A párizsiak nyílt játékot folytat­tak, azonban gyakran pontatlanul lőttek. Főképp ez okozta nagy­arányú vereségüket. A franciák közül legjobb Kibot volt. Kosár­dobók: Dobrucká 22, Zylinská 13, Lotlhová 10, Olesiziewiczová 7 a varsóiak részéről, Kibot 13, Mon­tanari 7, le Petitcorps 6. Játékve­zetők: Doskocil ás Vébr (Cseh­szlovákia). Budapest—Csehszlovákia ifjúsági csapata 78:47 (42:28). A csehszlo­vák ifjúsági női kosárlabda-csa­patnak a Varsó és Szófia ellen elért s?ép sikerei után nagy kilá­tása volt a győzelemre Budapest elien is. De mindjárt a mérkőzés ele­jén kitűnt, hogy a magyarok job­ban felkészültek a mérkőzésre. A csehszlovák játékosok nagyon ide­gesen játszottak, sokszor hibáztak a kosárdabásban, a lafodaát^dás­ban és a védekezésben. Ezzel saem­ben a magyar csapat játékosai gyors és nyugodt kombinálással hatoltak be ellenfelük térfelére és fokozatosan nagy előnyre tettek szert. A budapestiek legjobbja Mátay volt, aki sokszor megszö­kött a mieinknek és egymaga 32 kosarat dobott. A többi magyar játékos is nagyon jó formaban volt. A csehszlovák ifjúsági csapat­ban kielégítően Koukalová és Lun­dáková játszott, akik. azonban szü­net után öt hiba miatt' kiestek. Kosárdobck: a budapestiek részé­ről Mátay 32. Blahó 13, Fekete 10, Szabó 9; a csehszlovákok ré­széről Mohelská 14, Lundáková 10, Koukalová 6, Bártová 6, Trojková 5. A játékot Levin (Szovjetunió) . és Kamendk (Bulgária) vezették. Moszkva—Prága 80:53 (30:19). A mOiSizkvaiak kitűnően játszottak és korszerű kosárlabdajátékot mu­tattak be. Játékuk gyors és cél­szerű volt, míg a prágaiak lassab­ban és idegesen játszottak A má­sodik fél-időben Prága heves tá­madással három kosárra — 33:30 — szorította le Moszkva előnyét. Ekkor két büntetődobás követke­zett a mieink javára, * azonban egyikből sem sikerült kosarat el­érni Ezután Moszkva vette át a kezdeményezést és állandóan nö­velte előnyét. Kosárdobók: a moszkvaiak részéről Alekszejeva 22„ Mamentyeva 15, Kapil»va 13, Makszimova 12, Makszimiilianova 6, Mojszejeva 6, Jaresevszka 6; a prágaiak részéről D. Hubálková 14, Mouteliková 9, Ezravá 7, Sté­pánová 6, Mázlová 5, öt. Hubál­ková 5. Játékvezetők: Ujma (Len­gyeország) és Lehotzky (Magyar- . ország). A jégkorongsport eddigi legérdekesebb vetélkedése lesz az 1955. évi világbajnokság Csehszlovákia sakkbajnokságának állása a 12. forduló után: Filip 81/2 (1), Pachman 81/2, Alster 7, Fichtl 61/2 (2), Blatntf, áajtar és Urbanec egyenként 6V 2 (1), áefe 6 (1), Új­tereky 6, Podgorrtf 51/2 (2), Kozma 5 (1), Brát 5, Zita 41/2 (1), Olexa és Weiner, mindkettő 4 (1), Pithart 4, Dolezal 3 (2), Prucha 3 (1). A lengyel kosárlabda férfi liga­versenyben a tabella élén a Kolej­arz Poznan áll. Egy évvel ezelőtt a külföldi sajtó távolról sem írt oly nagy érdeklődés­sel a közeledő jégkorong-világbajnok­ságról, mint az idén. Különösen a nyugat-németországi, a svéd és a svájci lapok hoznak cikkeket mind gyakrabban a- világbajnokság egyes részvevőinek kilátásairól. Kétségtelen, hogy az 1955. február 26-a és március 6-a között Nyugat-Németrrszágban tartandó jégkorong-világbajnokságon minden idők legerősebb mezőnye vesz részt. Valószínű, hogy a bajnokságot két csoportban — A és B — fogják megtartani. A külföldi lapok hírei szerint az A csoportban elsősorban azok a csapatok fognak játszani, ame­lyek a legutóbbi világbajnokságon Stockholmban szerepeltek: Svájc, Svéd­ország, Nyugat-Németország I., Ka­nada, USA, Szovjetunió, Csehszlová­kia, Finnország, Norvégia és esetleg mint tizedik Lengyelország. A hírek szerint a B csoportban Jugoszlávia, NDK, Olaszország, Franciaország, Bel­gium, Hollandia, Anglia, Spanyolor­szág, Magyarország, Románia és Nyu­gat-Németország II. játszanak. A rendezők számítva a közönség nagy érdeklődésére be akarják fejezni, il­letve ki akarják bővíteni a stadiono­kat, úgyhogy Krefeldben 11.000, Dortmundban 13.000, Düsseldorfban 14.000 és Kölnben 12.000 néző néz­hesse végig a mérkőzéseket. A nem­zetközi jégkorong-szövetség határozata értelmében a világbajnokságért és Európa-bajnokságért folyó mérkőzése­ket (A csopőrt) fedett jégpályákon kell megtartani. Ezért az A csoport valamennyi mérkőzését Krefeldben és Dorbmun-dban, az ottani fedett stadio­nokban kell megtartani, míg a B cso­port mérkőzéseit Düsseldorfban és Kölnben a nyílt stadionban. Ameny­nyibgn a benevezett csapatok nagy száma következtében, az említett négy stadionban nem lenne elég a mérkő­zések lebonyolítására, néhányat Bad Neuheimben és Mannheimben tarta­nak meg. A kanadaiak arra törekszenek, hogy „rehabilitálják" jégkorongsportjukat és a Penticton Vees csapatot küldik Európába, amely az amatőr liga élén áll. Kanadának az elveszített bajnoki cím visszaszerzésére irányuló törek­vését mutatja az is, hogy a kanaÖai jégkorong-szövetség elnöksége elha­tározta, csapatát repülőgépen, nem pedig hajón küldi Európába. .A kanadai jégkorongozók útiköltsége 15.000 dol­lárba kerül. A csapat Európában a világbajnokság előtt csak négy mér­kőzést játszik. A Vörös Csillag levele a marseillei „Olympique"-hoz \ A Vörös Csillag labdarúgó-szakosztályának tagjai kedden a CsISz-szer­vezet ülésén megbeszélték a jelenlegi nemzetközi helyzetet és arról a mar­seillei Olympique francia labdarúgó-egyesületnek a következő levelet küldték: Külföldi útjainkon meggyőződtünk arról, hogy nemcsak nálunk, hanem rnás európai országokban is a leg­több ember gyűlöli a háborút és szí­ve mélyéből kívánja a békét. A sport­mérkőzéseken mindig arra töreked­tünk, hogy külföldi ellenfeleinkkel szoros barátságot kössünk és meg­szilárdítsuk népünk és a többi orszá­gok népe közötti baráti kapcsolatokat. Csak békében lehet állandóan fo­kozni a sportteljesítményeket, csak békében fejlődhetik a különböző or­szágok sportolóinak érintkezése és testvéri viszonya. Ezért önökhöz, mint Marseille város labdarúgóihoz azzal a felhívással fordulunk, hogy önök is támogassák azt a törekvést, amely Európában a kollektív biztonsá­got és a nemzetek békés együttélését akarja elérni. A teljes szolidaritás ér­zésével kísérjük a francia nép hősi harcát, amelyet a párizsi és londoni egyezmények ratifikálása és Nyugat­Németország újrafelfegyverzése el­len folytat. Felhívjuk önöket, hogy polgártársaiknak ebből a harcából önök is vegyék ki részüket. Segítsék kiter­jeszteni valamennyi becsületes fran­cia sportoló körében a Nyugat-Né­metország újrafelfegyverzése ellen irányuló tiltakozó mozgalmat és az Európa kollektív biztonságáért folyó harcot. A világbéke fenntartásáért folyó közös harcban törekedjünk arra, hogy tovább mélyítsük az összes nem­zetek sportolói közti barátságot és terjesszük közöttük a békés életből fakadó örömet! A levelet a • Vörös Csillag vala­mennyi labdarúgója aláírta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom